Béroptimalizálás

Béroptimalizálás

Béroptimalizálás. Látom magam előtt, ahogy sokan a szó hallatán ódzkodni kezdenek. Napjainkban az a szó, hogy optimalizálás, egyet jelent az (adó)elkerüléssel, esetleg (adó)csalással. Sőt elhangzott olyan vélemény is, hogy az, aki adótervezéssel akar foglalkozni, az bizonyos szemszögből adócsalást végez.

Mégis mit jelent az, hogy valami optimális? Mit csinál az, aki optimalizál? Kerestem rá meghatározást, de nem találtam.  Illetve nem olyat, amit szerettem volna. A világhálón szinte kivétel nélkül minden találat a honlapokkal, keresőkkel foglalkozik a jobb találati helyezés elérése érdekében.

Így aztán viszonylag röviden össze tudom foglalni:

  • Ésszerű. A józan észnek megfelelő. A sikerhez és fennmaradáshoz vezető elvekkel, elgondolásokkal és tettekkel egyező, az ehhez fűződő célnak megfelelő.

Például: Egy temetésen a sírás teljesen ésszerű magatartás. Ez a viselkedés éppen ott teljesen optimális, vagyis ésszerű – legalábbis a mi szocializációnkban.

  • A legmegfelelőbb eljárásnak, módszernek megfelelő. Valamilyen dolog létrehozásakor a célhoz vezető módszert maximálisan figyelembe vevő, azt betartó, azt helyesen alkalmazó.

Például: Az emelődaru használati és biztonsági utasításainak maradéktalan betartása ésszerű, nagy súlyoknál különösen, ha nem így tennénk fölborulna, leesne a teher, sérüléseket, anyagi károkat okozna. Az autó motorjának üzemeltetése és nem leállítása a piros lámpánál olyan rövid időre ésszerű, mert tovább tart és több energiát emészt az, míg újra felpörög az üzemi fordulatszámra.

Mit jelent az optimalizálás?

  • döntési helyzet feltárása – pl. a válság hatására vállalkozásainkban csökkenteni kellett a költségeket, miután a bevételek nem növekedtek oly módon, ahogy azt szerettük volna;
  • egyszerűsítő feltevések, modellek – meg kellett vizsgálni, hogy mire megy el a befolyó pénz, meg kellett nézni, mi az, amin saját hatáskörben változtathatunk, függetlenül a szűkebb és tágabb gazdasági, jogszabályi, stb… környezettől;
  • döntési változók azonosítása – meg kellett határoznunk, hogy az ötletdömping szüleményeiből mi az, amit meg tudunk és akarunk valósítani, melyek ezek előnyei és hátrányai, vagyis mik azok, amik mellette szólnak és mik azok, amik ellene. Ez egy amolyan előselejtezés.
  • választási lehetőségek, korlátozó feltételek – itt a szűrőn fennmaradt néhány lehetőség alapos elemzése, vagyis lehetővé teszik-e a jogszabályok, van-e rá elég pénzünk, vagy ha nincs hogyan teremtsük elő – itt kezd el dolgozni igazán maga az optimalizálás. Ha jól meggondolom, az egész eddigi folyamatban semmi mást nem csináltunk, csak átgondoltuk, hogy a bejövő pénzből mire mennyit költhetünk. És nem gondolom, hogy bármi törvénytelen vagy szégyellnivaló dolgot elkövettünk volna.
  • döntés, racionális érvek – a tervezőasztalon megszületett a jövendő út. Most el kell döntenünk, hogy megcsináljuk, elindítjuk a programunkat, és jó ha tudjuk, hogy azt miért is tesszük? Ezt folyamatosan szem előtt kell tartanunk, hiszen minden változtatás a megszokotton, kizökkentés a mindennapi kerékvágásból eleinte ellenkezést válthat ki, még belőlünk is, akiknek igazán érdeke ezt végrehajtani, hiszen mi vagyunk a vállalkozók, a mi zsebünkre megy, mi kockáztatjuk nap mint nap a pénzünket, az egzisztenciánkat, a vagyonunkat.
  • kontroll – kontroll-kontroll – folyamatosan figyelni, mérni az elért hatásokat, eredményeket, váratlan eseményeknél újratervezni, minden alkalommal, az eredeti cél kőkemény szem előtt tartásával.

Még mindig úgy gondolja, hogy az optimalizálás valami úri huncutság, netán ördögtől való tevékenység?

Vagy Ön is úgy gondolja, hogy ez egy mindenki számára adott és kívánatos tett és folyamat?

Ha még nem nyugodott volna meg teljesen, álljon itt egy részlet egy menedzserképzés követelményrendszeréből 2010-ből.

Jó néhány egyéb szakmai kérdés mellett a szóbeli vizsga egyik kérdése éppen erre vonatkozik, íme:

 

 

Az eredeti kiírást itt tekintheti meg: 

https://dusikandrea.hu/wp-content/uploads/2011/06/uzleti-szakmenedzser-kepzes-beroptimalizalas.pdf

Vagyis iskolában is oktatják, továbbá vizsgatétel is!

Ön tudja, hogy ezt a bérek esetében hogy kell csinálni?

Tetszene Önnek egy olyan megoldás a cégében, amikor – bizonyos feltételek mellett- egy főre számítva változatlan marad a cég összterhelése, mégis  jelentősen emelkedhet az Ön illetve munkatársai nettó kivett jövedelme?

Az információ érték, az információ pénz, ám Ön ezt csak akkor tudja a saját hasznára fordítani, ha rászán egy kötelezettségektől mentes órát.

Sok? Mennyi időt tölt pályázatok, árajánlatok írásával? Mennyi időt tölt az elnyert munka megvalósításával, aztán az érte járó pénz kasszírozásával? Mennyi időt tölt összesen a pénz megszerzésével?

Aztán mennyit az elköltés megtervezésével?

És Önmagával? A Családjával? A szerettei biztonságával? – ezt csak úgy mellékesen kérdezem.

Jöjjön el egy személyes konzultációra, és győződjön meg róla, hogy lehet ezt a béroptimalizálást tisztességesen, teljesen legálisan és törvénytisztelő módon is csinálni!

Lépjen velem kapcsolatba itt!

captcha

Ha baráti, ismeretségi körében vannak vállalkozók és olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan örülni fognak, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

 

Karácsonyi ajándékadó?

Adócsökkentés fogcsikorgatva – Ideje átgondolni az évet, írta a VILÁGGAZDASÁG

Vállalatvezetőként, cégtulajdonosként az év utolsó hónapjában nem sok időnk van a karácsonyi előkészületekre, mivel egészen más kérdések töltik ki a napjainkat. Vajon mennyi lesz a cégem – legyen bár ötfős mikrotársaság vagy ötezer fős konszern – társasági adója?

– Mennyire kell feltöltenem december 20-ig ennek az adónak az alapját?

– Vajon figyelembe vettem-e minden lehetséges korrekciós tényezőt?

– Kihasználtam-e az összes törvényes lehetőséget annak érdekében, hogy a lehető legkedvezőbb terhelést kelljen csak elviselnie az elmúlt év csapásaitól egyébként is minden eresztékében recsegő-ropogó vállalatomnak?

Béroptimalizálás

– Hogyan tudom teljesíteni a kulcsembereim jogosnak tartott fizetésemelési igényeit úgy, hogy ne kelljen lemondanom a profitomról – és ne kerüljön sokkal többe a leves, mint a hús?

– Számításba vettem-e, hogy jövőre nekem mint munkáltatónak a cafeteria katasztrofálisan megdrágul – miközben az embereim jobban számítanak ezekre a juttatásokra, mint valaha?

– Eszembe jutott-e, hogy jövőre az idén még lehetséges módok jó részével már nem lesz lehetőségem csökkenteni a társasági adó alapját – megszűnik például a helyi iparűzési adó leírásának lehetősége, amivel eddig, ha fogcsikorgatva is, legalább a társasági adóm mértékét csökkenthettem?

– Tudatosult-e bennem, hogy jövőre az osztalékként kivett vállalkozói jövedelmem egyáltalán nem biztos, hogy e minőségében adózik – ha a személyes közreműködői díjam (vagy az egyéni vállalkozói kivétem) nem éri el a cégem fő tevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás mértékét, akkor azt az osztalékom terhére kell majd kiegészítenem erre az igencsak megfoghatatlan összegre?

(Egyáltalán: elemeztem-e már, hogyan számolom ki jövőre a lehetséges háromféle módszer alkalmazásával ezt a mértéket) Vagyis tudom-e, hogy az osztalékom is munkabérként adózhat, ha a megszokott alacsony (vagy nulla) összegben állapítom meg a személyes közreműködésem díját?

– Átgondoltam-e, hogy ha ösztönözném valamelyik kollégámat – vagyis előléptetni, fizetésemelésben részesíteni, jutalmazni szeretném a kiemelkedő teljesítményéért, hogy ezzel az egész csapatomat is motiváljam a hatékonyabb és eredményesebb munkára –, akkor ez mennyibe kerül majd nekem mint munkáltatónak?

– Eljutott-e hozzám az a megrázó információ, hogy az ilyen ösztönzések – a jövedelemnövekedés összege – után az úgynevezett marginális adóék, vagyis az a közteherelvonás, amely csökkenti az általam mint munkáltató által a legjobb embereim jövedelemnövelésére fordított összeget, nem kevesebb mint 71 százalék? (Nem tévednek: a nekem 100 százalékba kerülő növekményből 29 százalék marad nettó jövedelemként az ösztönözni kívánt dolgozó zsebében!)

– És azt tudják-e az alkalmazottaim, ha esetleg rajtam keresztül jutottak eddig a borravaló, a felszolgálói díj vagy a hálapénz rájuk eső részéhez, hogy jövőre mindezek után összevonandó bérjövedelemként kell adózniuk?

Öngondoskodás

* S ha eleget merengtem is a cégem adóján és a dolgozóim jólétén, vajon gondoltam-e arra, hogy személy szerint nekem mit hozhat a jövő?

* Hogyan lesz értelmes összegű nyugdíjam, ha a magyar vállalkozók több mint 90 százalékához hasonlóan én is csak a mindenkori megengedett minimális járulékokat fizetem be?

* Hogyan lesz a páromnak nyugdíja, ha ő is hasonló cipőben jár?

* Miből fizetjük ki húsz év múlva a rezsinket, ha most addig optimalizáljuk a járulékfizetést, amíg csak lehet?

Vállalati pénzügyek – magánszemélyként

– És a legkevésbé karácsonyi gondolatként felötlött-e bennem, mi történik a cégemmel, ha meghalok?

– Ha a legveszélyeztetettebb, úgy 45 és 60 közötti korosztályba tartozom, s különösen, ha ilyen korú férfi vagyok, jobb, ha számot vetek azzal is, mi lesz, ha már nem én töprengek ezeken a kérdéseken jövőre – hanem a párom vagy a gyerekem, akik öröklik a cégemet.

– Eszembe jut-e, hogy jövőre már a kft. üzletrész után is kell minimum 11 százalékos öröklési illetéket fizetnie az örökösnek – készpénzben?

– Honnan veszi majd a lányom, a fiam vagy az özvegyem ezt az esetleg horribilis összeget?

– Eladja a cégemet – az életem alkotását?

– Vagy csődöt jelent?

 

Mire idáig érnék a gondolkodásban, s a kétségbeesés szakadékába zuhannék a karácsonyfa alól, őszintén remélem, hogy felhív egy barátom, és azt kérdezi tőlem: beszéltem-e vállalatvezetői vagy cégtulajdonosi minőségemben független szakértővel, aki enyhet hozhat e dermesztő kérdések karácsonytagadó hangulatába? Ő ugyanis olyan törvényes megoldást kínálhat a fenti problémákra. Olyat, amely a Pénzügyminisztérium feltételes adómegállapítási határozataival is megerősítve csökkentheti a társasági adó alapját, minden más legális lehetőségnél kedvezőbb – és mindenekelőtt: halasztott – közteherviselési kötelezettségek mellett. Ezzel együt ösztönözheti a tulajdonost, a cégvezetőt, a kulcsembert és az egyszerű alkalmazottat egyaránt, emellett teret nyit az értelmes összegű privát nyugdíjak megteremtéséhez olyan céges forrásokból, amelyek egyébként nem állhatnának a vezetők és a dolgozók rendelkezésére.

Még van idő, hogy vállalatvezetőként elbeszélgessek ezekről a kérdésekről egy képzett szakértővel is.

A Jézuska hozhat olyan ajándékot az ő révén, amely nekem eszembe sem jutott volna – s mégis engem dicsér majd mindenki, aki a céges karácsonyfa alatt ezt az ajándékot bontogatja…

Szerző: Dr. Farkas András

Lépjen velem kapcsolatba itt!

captcha

A tanácsadás ingyenes és kötelezettségmentes!

Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

“Válság”

A hatalomátvétel

Sokan a nagy gazdasági világválság (1929-1933) legfőbb okának (teljesen tévesen) a túltermelést látják. Nem csoda, hiszen az iskolákban a mai napig ezt a félrevezető és féligazságokat tartalmazó verziót verik a fejekbe.

Azonban az akkori összeomlás nem volt más, mint egy rendkívül jól megtervezett koreográfia szerint levezényelt pénzügyi hatalomátvétel, melyet azok a bankok folytattak le, ahol a Rockefeller, J.P. Morgan, Joseph Kennedy, illetve Bernard Baruch, vagyis a pénzügyi óriások ültek a vezetőségi székekben.

A trükk a maga egyszerűségében volt „zseniális”.

Néhány évvel az összeomlás előtt ezek az emberek rendkívül kedvezőnek tűnő, úgynevezett 24 órás, azonnali visszafizetéssel felmondható kölcsönöket kezdtek el kibocsátani, amikhez 100 dolláros áron lehetett hozzájutni, azonban a vásárlóértékük ennek a tízszerese, vagyis 1.000 dollár volt.

A befektetők, brókerek tömegével csaptak le erre a fantasztikus ajánlatra és nem fordítottak figyelmet a legfontosabb elemre, vagyis arra, hogy ha a kibocsátó úgy gondolja, akkor úgy követelheti vissza az 1.000 dollárt, hogy azt 24 órán belül vissza kell fizetni, különben jön a behajtás, elárverezés, elidegenítés.

A bankárok e csoportja egészen a tetőpontig hagyta, hogy a kölcsönt felvevők iszonyatos kintlévőségeket generáljanak számukra.

Aztán 1929. október 24-én mindenféle előzetes figyelmeztetés nélkül (miért is tették volna? -benne volt az “apróbetűben) elkezdték visszahívni ezeket a kölcsönöket. Brutális pénzügyi pánik és összeomlás következett, a befektetők, hitelesek ezerszám bukták el minden vagyonukat, amik természetesen a cselszövést kitervelők érdekkörébe vándoroltak.

A bankárok néhány nap alatt megsokszorozták bevételeiket, vagyonukat és olyan pénzügyi hatalomra tettek szert, ami révén az egész világ gazdaságát a kezükben tarthatták.

Ez az akció egy szabályos puccs volt, egy olyan globális hatalomátvételi hadművelet, ami megpecsételte civilizációnk sorsát az elkövetkezendő néhány évtizedre!

forrás: Hihetetlen! magazin

A tanulság: A történelem ismétli önmagát és nincs új a nap alatt! Szükséges-e pénzügyi intelligenciát szerezni, oktatni? Szükséges-e a pénzügyeket tervezni?

Minden bizonnyal. Amennyiben egyetért, kérjen személyes konzultációt saját pénzügyi tervének elkészítésére!

Lépjen velem kapcsolatba itt!

captcha

Hat jótanács J.P. Morgantől

John Pierpont Morgan milliárdos iparmágnás, bankár volt, minden bizonnyal a Wall Street egyik legmeghatározóbb alakja. Németországi tanulmányait követően a bankszektorban kezdett mozogni, az egyik első üzleti húzása volt, hogy 300 dollárt fizetett valakinek, hogy harcoljon helyette a polgárháborúban. Munkássága örökre nyomott hagyott a pénzügyi világban, nevéhez fűződik többek között Amerika legnagyobb bankjának a megalapítása. Most a Business Insider 6 leckét gyűjtött össze Amerika egyik legsikeresebb emberétől.

1. A bizalom a legfontosabb

Morgan hamar rájött a jó hírnév értékére. Mikor arról kérdezték, hogy mi alapján választ üzleti partnereket, mindig hangsúlyozta, hogy az emberek megítélésben az első és a legfontosabb a jellem. Pénzen ezt nem lehet megvásárolni. Nem üzletel olyan emberrel, akivel nincs meg a kölcsönös bizalom.

Az emberek megítélésében három tulajdonság fontos: tisztesség, intelligencia és energia. Az első nélkül a másik kettő halálos.

2. Megesik, hogy kudarcot vallunk

Annak ellenére, hogy J.P Morgan olyan meghatározó gazdasági szerepre tett szert, hogy az 1893-as bankpánik idején a bankja segítette ki az amerikai pénzügyminisztériumot, és ő számított az amerikai vasútépítés elsődleges finanszírozójának is, több kudarc is érte a bankembert.

Híres eset, mikor Nikola Tesla 1900-ban a J. P. Morgantől kapott 150 ezer dollárból (a mai értéken számolva ez körülbelül 4,3 millió dollárnak felelne meg) adótornyot épített a New York-i Long Islanden, amivel az egész világot be akarta sugározni képekkel és hírekkel. A hitelért cserébe a szabadalmai jogainak 51 százalékát az üzletember kezébe helyezte. Később azonban Tesla nem volt elégedett az eredménnyel, így változtatásokat eszközölt, amire még pénzre lett volna még szüksége. Morgan azonban nem hajlott rá, hogy tovább finanszírozza Tesla álmát, így végül a projektet 1906-ban magára hagyták és az adótorony soha nem is lépett működésbe.

3. A dolgok változnak. És ez nem egy rossz dolog

Egy híres eset, mikor egy járókelő megkérdezte Morgantől, hogy mit fognak ma csinálni a tőzsdék. “Ingadozni” válaszolta a bankember.

J.P Morgannek kivételes érzéke volt ahhoz, hogy elfogadja és adaptálja a változásokat. Problémás vállalatok felett vette át az uralmat, kirúgta az arra alkalmatlan vezetőket, és rátermetteket helyezett a helyükre akikben megbízott. Egy idő után ezek a vállalatok szinte kivétel nélkül profitot kezdtek termelni. A két leghíresebb ezek közül az Edison General Electric és a Thomson-Houston Electric Company összeolvadásáből létrejött General Electric és a United States Steel Corporation és az International Harvester fúziójából létrejött AT&T.

4. Jó, ha van egy szenvedélye az embernek

Ne hagyjuk, hogy bárki lebeszéljen a szenvedélyünkről. Maga J.P Morgan is művészet szakon diplomázott a német Göttingen Egyetemen, később pedig jelentős szerepet játszott a New Yorki-i Metropolitan Múzeum megalapításában.

A legfontosabb befektetés, hogy fektess minél többet magadba.

5. Helyezzük perspektívába a dolgokat

1912-ben Morgan ingyenjeggyel utazhatott volna a Titanicon, azon egyszerű okból kifolyólag, hogy övé volt a hajó. Pontosabban nem csak a Titanic, hanem működtetője, a White Star hajótársaság, sőt annak az anyacége, az International Mercantile Marine Co is. Morgan azonban az utolsó pillanatban lemondta az utat.

Állítólag a tragédia után a New York Times kérdezte esetről,

A pénzügyi veszteség semmit sem jelent. Csak is az élet elvesztése ami számít.

Egyébként Morgan az acéliparban és a bankszektorban elért példátlan sikerei után a XX. század elején megpróbálta monopolizálni a tengeri áru- és utasszállítást, de ez túl nagy falatnak bizonyult számára. Az IMM-nek éppen a Titanic elsüllyedése adta meg a kegyelemdöfést, 1915-ben a vállalat csődvédelmet kért (aztán a világháború megmentette, és egészen 1986-ig létezett US Lines néven).

6. Építsünk ki erős kapcsolatokat

Morgan talán legismertebb tette, hogy az 1907-es bankpánik idején oroszlánrészt vállalt az amerikai kormány kimentésében. A pánik gazdasági recesszió idején tört ki, amikor sokan megrohamozták a bankokat. A válság akkor terjedt ki az egész országra, amikor állami és helyi bankok valamint több üzletember is csődvédelmet kért maga ellen. Morgan nem csak hogy a város leggazdagabb polgára és a legnagyobb kapcsolati rendszerrel rendelkező bankára volt, hanem voltak már válságokkal kapcsolatos tapasztalatai is 1893-ból. Éppen ezért New York különböző bankjainak és trösztjeinek a vezetői összegyűltek, hogy informálják a kialakult helyzetről és hogy segítséget kérjenek ennek átvészeléséhez.

Kis érdekesség, hogy a gazdasági világválság után történt, hogy J.P. Morgan leválasztotta befektetési banki műveleteit és megalapította a mai Morgan Stanley befektetési bankot.

(Business Insider)
www.portfolio.hu
httpss://www.portfolio.hu/vallalatok/hat_jotanacs_jp_morgantol.239093.html

Felelősségbiztosítás

Előfordulhat, hogy Önnek szüksége lehet felelősségbiztosításra? Az alábbi, vállalkozások által köthető felelősségbiztosítási területeken nyújtunk szolgáltatást:

  • általános felelősségbiztosítás
  • állat-egészségügyi tevékenység felelősségbiztosítása
  • egészségügyi és szociális tevékenység felelősségbiztosítása
  • építészeti és műszaki tervezés felelősségbiztosítása
  • környezetszennyezési felelősségbiztosítás
  • könyvvizsgálók, adótanácsadók, könyvelők felelősségbiztosítása
  • vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása
  • munkáltatói felelősségbiztosítás
  • szolgáltatói felelősségbiztosítás
  • termékfelelősség-biztosítás
  • tevékenységi felelősségbiztosítás
  • vagyonvédelmi vállalkozások felelősségbiztosítása
  • gépjármű felelősségbiztosítás
  • vízi járművek felelősségbiztosítása

Általános felelősségbiztosítások

Felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelős.

Tevékenységi felelősségbiztosítás
Ezen biztosítás alapján a biztosító megtéríti a szerződés keretei között azokat a személysérüléses károkat és szerződésen kívül okozott dologi károkat, melyet a biztosított a biztosítási szerződésben meghatározott minőségében okoz, és a magyar magánjog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

Munkáltatói Felelősségbiztosítás
A munkáltatói felelősségbiztosítás fedezetet nyújt – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – azon kártérítési követelésekre, amelyeket a biztosítottal munkaviszonyban (szövetkezeti tagsági viszonyban) álló személyek munkabalesete miatt és címén a biztosítottal szemben támasztanak és magyar jog szerint felelősséggel tartozik.

Szolgáltatói Felelősségbiztosítás
A szolgáltatói felelősségbiztosítás fedezetet nyújt – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – azon kártérítési követelésekre, amelyeket a biztosított által nyújtott szolgáltatás teljesítése során, illetve hibás teljesítése következtében a biztosított szerződéses partnereinek okozott dologi károk miatt a biztosítottal szemben támasztanak.

Termékfelelősség-biztosítás
A termékfelelősség-biztosítás fedezetet nyújt – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – azon kártérítési követelésekre, amelyeket a biztosított által gyártott hibás termék által okozott személysérüléses károk és dologi károk miatt a biztosítottal szemben támasztanak.

Környezetszennyezési felelősségbiztosítás
A környezetszennyezési felelősségbiztosítás fedezetet nyújt – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – a biztosított környezetveszélyeztető tevékenységével okozott kár miatt a biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettségekre.

A vállalkozás felelősségbiztosítása nem egyszerű feladat mind a kalkuláció, mind pedig az elvárt feltételek teljesítése szempontjából. Érdemes a vállalkozás felelősségbiztosítása előtt figyelembe venni, hogy a különböző biztosítótársaságoknak milyen elvárásaik vannak.

Lépjen velem kapcsolatba itt!

captcha

A tanácsadás díjtalan és kötelezettségmentes.

Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

 

Vissza nem térítendő állami támogatás

otthon - állami támogatás

Tervezi-e az elkövetkezendő időszakban az otthonát felújítani, bővíteni, megújuló energiával ellátni, esetleg hőszigetelni?

Szeretne új konyhát?

Szeretne klassz fürdőszobát?

Vagy lakást vásárolna, építkezne állami támogatás igénybevételével?

Tudja, hogy erre a magánszemélyek vissza nem térítendő állami támogatás jár?

Amennyiben ez érdekes lehet az Ön számára, kérem, vegye föl velem a kapcsolatot itt:

captcha

A tanácsadás ingyenes és kötelezettségmentes!

Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

Családunk – Gyermekeink

Érdemes tudatosan átgondolni a gyermekeink előtt álló életutat és kikövezni egy idejében elindított pénzügyi stratégiával.

“Kis gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond.” A mindenkori pillanatnyi helyzetünkben általában nevetünk ezen. De az évek folyamán látjuk a beigazolódást. Sőt, korunkban a „gond”-ot minden képzavar nélkül behelyettesíthetjük a „pénz”-zel.
Mint gondos szülők a lehető legjobbat akarjuk adni a gyermekeinknek, de sokan ezt csak a hatalmas erőfeszítések árán tehetik meg, ha egyáltalán megtehetik.

Egy gyermek felnevelése 18 éves koráig átlagosan 10 – 20 millió forintba kerül – és a főiskolai-egyetemi éveket, netán egy jónevű külföldi intézmény látogatását akkor még nem is számoltuk.

Ráadásul a költségek lökésszerűen jelentkeznek.
Így számos örömteli esemény igencsak megterheli a családi kasszát. Minderre föl lehet készülni -és ma már kell is- egy időben, jó korán felállított és következetesen végigvitt pénzügyi stratégiával, aminek eredményeként könnyedén kezelhetők lesznek ezek az élethelyzetek.
Itt is igaz: TŐKE = IDŐ * PÉNZ, azaz minél több idő áll rendelkezésünkre, annál kisebb megterheléssel érhető el ugyanaz a tőkeösszeg.
Ily módon a kiadásokat nézve pedig már előre elsimítottuk a nagyobb költséghullámokat, a bevételi oldalunkat pedig folyamatosan növelik az idők folyamán befektetett pénzek, a hozamok, a bónuszok és az állami kedvezmények.

Határozza el magát és dolgoztassa az időt a családjának.

Szeretné tudni, hogyan kezdjen hozzá? Szívesen leülök Önnel egy ingyenes és kötelezettségmentes konzultációra.

Lépjen velem kapcsolatba itt!

captcha

A tanácsadás ingyenes és kötelezettségmentes!

Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

Drop Dead Money – Lelépési pénz – a vállalkozó túlélési eszköze

biztonság

Semmi sem tart örökké, különösen nem egy vállalkozás, és erre a nem-létre célszerű idejében gondolni és felkészülni! Aggodalomra nincs ok, mert az előrelátó tulajdonos már a cég legmeredekebb felfutó szakasza után elkezdi szépen félrerakni ezt a „lelépési pénzt”.

Szóval azt a pénzt, amivel elindíthatja majd következő vállalkozását, vagy csak egyszerűen hátradőlhet, és a pénz hozamaiból úriasan megélhet. Esetleg a kettő kombinációja.

Most már csak két kérdést kell megválaszolnunk: mennyit és mibe fektessünk abból a pénzből, amit a vállalkozásunkból félrerakunk.

Mennyit?
A biztosítók azt szokták mondani, hogy az emberek nulla biztosítási díjat szeretnének fizetni, de minden kárukat gyorsan és teljesen – sőt egy kicsit még jobban – térítse meg a biztosító. (Ha találna valaki ilyen céget, akkor, kérem, azonnal értesítsen!)
Az emberek lehetőleg semmit sem áldoznak a biztonságukra. Ez üzleti értelemben is igaz. A vállalkozók egy része úgy von ki a cégéből tartalékba pénzeket, mintha a fogát húznák. Ez ismét csak azzal függ össze, hogy sokan gyermeküknek tekintik a vállalkozásukat, és mint egy jó apa (jó anya) lelkiismeret- furdalást éreznek, ha a kicsitől megvonnak valamit. Pedig ez még gyereknevelési elvnek is rossz.
Az egészben az a humoros, hogy a tartalékként kivont pénz ugyancsak a tulajdonosé – sőt bizonyos értelemben sokkal inkább az övé. A cég ugyanis önálló jogi személy, önálló „élőlény”, még ha 100%-ban mi vagyunk is a tulajdonosai, míg a kivont pénz a mi magántulajdonunk, és korlátlanul rendelkezhetünk vele.

A tartalékképzés nagyságára nézve nincs egyetemes tanács. Két szempontot érdemes azért figyelembe venni. Egyik a cél: mikorra, mekkora összegnek kell rendelkezésre állnia. Ebből vissza lehet számolni, hogy milyen ütemben lehet ezt a tőkét felépíteni. Különösen fontos ezt jól végiggondolni, ha csakugyan végleg ki akarunk szállni: ilyenkor ugyanis meg kell állapítani, mennyi pénzre lesz szükségünk havonta, hogy eléldegéljünk, majd ebből kell kikalkulálni a felépítendő tőke nagyságát, és aztán ehhez kell igazítani a pénzek kivonását a vállalkozásból.

A másik szabály egyszerű és mindenkire vonatkozik: 10%. Ennyi. Minden jövedelem, akár céges, akár magánjövedelem, 10%-át célszerű, sőt manapság kötelező hosszú távú tartalékként felhalmozni. Ez egy általános nemzetközi ajánlás, és nem véletlenül. Legfőbb oka, hogy a 10% viszonylag nagy, ugyanakkor még nem fáj – egy normális pénzügyi helyzetben 10% fel sem tűnik. Csak legyen ez egy általános és rendszeres gyakorlat.

Hova?
Nos tegyük fel, hogy a cégünk hajójához elkezdünk pénzügyi mentőcsónakot ácsolni. Mibe rakjuk ezt a pénzt? Először is a legfontosabb: a pénzt a cégből ki kell venni, és attól teljesen függetlenül kell befektetni. Ez nyilvánvalónak látszik, de sokan – adózási okokból – mégsem így járnak el. Ezzel oda jutunk, ahova a Titanic: néhány mentőcsónak azért nem volt használható, mert szilárdan hozzáépítették a hajóhoz. El is süllyedtek, vele együtt.

Nézzünk néhány alternatívát a pénzügyi mentőcsónakokra! Azt a magától értetődő megoldást átugrom, hogy a tulajdonos bankba rakja a pénzét. Látva a kamatok infláció körüli teljesítményét, egyetlen jó érzésű vállalkozó sem hagyná a pénzét a bankban elfogyni. De akkor milyen megoldások vannak a tartalék pénzeinkre?

Másik cégbe?
Az első, hogy más vállalkozást indítunk belőle. Ez logikusan hangzik, de rengeteg a buktatója. Jól hangzik, ha az ember már nemcsak egy vállalkozás tulajdonosa, hanem egy egész cégbirodalom ura! Nagyon gyakori, hogy például egy gépgyártó vállalkozás tulajdonosa valami homlokegyenest ellenkező tevékenységbe vág bele: mondjuk kastélyszállót vagy lovardát vesz. Esetleg egy másik, hasonló profilú céget. Bármelyik megoldást választja is, ez a mentőcsónak inkább csak lélekvesztő.
Ennek egyik oka, hogy ezek a cégbirodalmacskák bizony összefüggenek. Az esetek nagy részében, ha valamelyik – és ez általában a zászlóshajó szokott lenni – felborul, akkor bizony vele süllyed el az egész.
A másik ok, hogy a magyar rögvalóságban nagyon nehéz olyan jól működő, nyereséget termelő vállalkozásokat találni, amelyek nem igényelnek sem szaktudást, sem tulajdonosi törődést. Magyarul: az új tulajdonos hamar rájön, hogy a gépgyártó cége mellé vásárolt kastélyszálló bizony egész másként működik, mint amit eddig megszokott. Másrészt ha tulajdonosként nem figyel oda, akkor a személyzet még a beépített bútorokat is ellopja, nem hogy nyereséget termelne. Ha pedig nekiáll, és ezt a cégét is teljes energiával kitanulja, rendbe szedi, akkor nem a jól megérdemelt nyugalomhoz és anyagi biztonsághoz jut közelebb, hanem a következő szívinfarktushoz.

Ingatlanba?
Fektessünk ingatlanba? Mert sokan mind a mai napig meg vannak győződve arról, hogy csak az az érték, ami megfogható falakban van.
Ha lakásokat, házakat vásárolunk, akkor az esetek döntő részében ma már nagyon kis nyereséghez juthatunk: adó- és egyéb költségeik magasak, ugyanakkor nehezen adhatók ki, és csak alacsony áron, ráadásul az utóbbi években az értékük is nagyon gyengén emelkedik.
Egy kicsit jobb a helyzet, ha ipari ingatlanokat, üzlethelyiségeket adunk bérbe. Itt valamivel jobb a profitkilátás, de csúcsokat azért nem döntöget. Ráadásul a problémák egy része itt is ugyanaz. Ki vagyunk szolgáltatva a bérbe vevőknek. Ha kiesik egy bérlőnk, akkor – például egy üzlethelyiség esetén – komoly feladat következőt találni. Csak menjenek végig Pesten a Nagykörúton! Tízesével tátonganak – gyakran már hónapok óta – a kiadó üzlethelyiségek. Micsoda kár ez a tulajdonosoknak!

Mindkét esetben váratlan költségek is felmerülhetnek, elég kemény adót is kell fizetnünk. Ráadásul mindenfajta ingatlanbefektetés rákfenéje, hogy csak egyben és nagyon lassan lehet az ingatlant értékesíteni. Ha sürgősen szükségünk van egy kis pénzre, nem adhatjuk el csak az előszobát, és pláne nem egy-két nap alatt.

Nem állítom, hogy nem lehet jól ingatlanokba befektetni. De tudni kell, hogy ez is szakma, amit meg kell tanulni. Ráadásul jó sok pénz kell hozzá, és ha eredményesen akarjuk űzni, akkor igenis dolgozni kell vele, mégpedig nem is keveset. Ez azért nem ugyanaz, mint három hónapig vitorlázni a tengeren, miközben a távollétemben szépen csordogál a profit.

Papírba?
Utoljára hagytam az értékpapír-alapú befektetéseket. Ez összetett téma – még vissza fogok térni rá. Most legyen elég annyi, hogy szerintem az értékpapír-alapú befektetések közt lehet megtalálni azokat a formákat, amelyek luxus kategóriájú pénzügyi mentőcsónakként szolgálhatnak minden vállalkozónak. Nincs munka velük, biztonságosak, magas a hozamuk, és jól megkonstruálva rengeteg kellemes adózási és jogbiztonsági előnnyel szolgálnak. Természetesen itt is vannak veszélyek – de hát ki hiszi el, hogy nagy a fele királyság, és szép a királylány, ha nincs sárkány, akit le kell győzni?

Szeretne Ön is egy mentőcsónakot? Lépjen velem kapcsolatba, itt.

captcha

A tanácsadás ingyenes és kötelezettségmentes!

Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

Való igaz…

, hogy az első számú legbiztosabb módja annak, hogy megkettőzze a pénzét az, hogy összehajtja.

De akkor a … befektetési alap a második.

Minden alkalommal, amikor zökkennek a világ értékpapír piacai, kemény kritikát szoktam kapni: hogyan ajánlhatom a családoknak jó lelkiismerettel az ilyen típusú befektetéseket, amikor most is elúszott egyik napról a másikra a tartalék pénzük 10, 20, vagy még nagyobb százaléka. A lelkiismeretem nyugodt.

Sokan azt hangoztatják, hogy az értékpapír piacra befektetni kockázatos. Mások szerint az értékpapír piac a legkevésbé kockázatos. Most kinek van igaza?

Induljunk a kályhától. Amikor egy tőzsdén forgó cég egy részvényét megvásároljuk, akkor ezzel az adott cégnek – a részvény képviselte arányban – tulajdonosai leszünk. Innentől miénk a gyár, a légitársaság, a bank, stb. – a részvény értékének (általában szerény) mértékében. Ezeket a résztulajdonokat adhatjuk-vehetjük a tőzsdén a pillanatnyi árfolyamnak megfelelően.

Mi határozza meg egy részvény árfolyamát? Ezt alapvetően a kereslet és a kínálat szabja meg – ha valamelyik cég részvénye divatos lesz, mert jó hírek terjednek róla, (például kiváló lett a negyedéves mérlegük, nagy siker lett az új modelljük vagy megnyerték a kiállítás nagydíját), akkor felmegy az ára. Ha valami rossz hír van velük kapcsolatban, (lecsukták az igazgatót sikkasztás miatt, megbukott az új modelljük, visszahívták áruikat a piacról) akkor lemennek az árfolyamok.

Ha ránézünk egy részvényindex időbeli diagramjára, ami egy-egy piac részvényeinek súlyozott összege, akkor láthatjuk, hogy a görbék bár láthatólag felfelé haladnak, időközben fel-le ugrálnak. Miért van ez így?

A részvény a cég valódi értékét tükrözi. Milyen igazából egy cég értéke? Egy jól működő cég értéke folyamatosan nő: szorgalmasan dolgoznak, új termékeket, szolgáltatásokat fejlesztenek, termelik a pénzt. Ennek egy részét osztalékként kifizetik a részvényeseknek, másik részét visszaforgatják: befektetik, új gépeket vesznek, új gyárakat építenek – ezzel nő a cég értéke, nő a részvények értéke is. Csak az a baj, hogy pontosan senki sem tudja megmondani mennyi is ez a valódi érték.

És itt kezdődik a tőzsdepszichológia: egyszer csak elterjed a hír a Bársony Rt remek cég. Sokan vesznek a részvényeikből – feljebb megy az árfolyama. Erre sokan mondják: ugye milyen jó cég ez, hogy megy felfelé az árfolyama: vegyünk mi is. Persze az árfolyam tovább emelkedik. És ez így megy addig, amíg a Bársony részvények nyilvánvalóan irreálisan magas árfolyamot érnek el. És akkor mindig akad valaki, aki elkiáltja magát: Meztelen a király! – A Bársony Rt túlértékelt! És akkor mindenki meg akar szabadulni a részvényeitől, az árfolyamok pedig lezuhannak. Akkor persze egy idő után mindig akad valaki, aki rájön: egészen jó kis cég ez és a részvényeinek árfolyama nagyon alacsony. És ezzel elindul a hullámvasút következő menete.

Mit csinált maga a cég miközben részvényeinek árfolyama megjárta a mennyet és a poklot? Semmi különöset, tették a dolgukat: a munkások szőtték a kelmét, a fejlesztő mérnökök új szebb mintákat kreáltak, már heute cuture tervezőknek is szállítanak és elkészült az új hímzőműhely is. Amikor lezuhant a cég túlértékelt részvényeinek árfolyama hirtelen gyengébb minőségben és kevesebbet dolgoztak a cég munkásai? Hirtelen megbutultak a mérnökeik? Összeomlottak a műhelyek? Kevesebb profit lett hirtelen a bársony piacán? – Egyik sem.

Ezért a részvény piacon a befektetők két különböző koncepciót testesítenek meg.

Az egyik befektetői magatartás a rövidtávú spekuláns. Mindig azt nézi éppen minek fog felmenni-leesni az árfolyama rövidtávon (10 perc, 1 nap, pár nap, 1-2 hónap fajtájuktól függően).

A másik fajta a hosszútávú befektető. Ő valóban hosszútávon – vagy akár örökre – befektető társa akar lenni egy perspektivikus cégnek. Ilyenkor a pillanatnyi vételi ár szinte lényegtelen, a lényeg hogy a cég hosszú távon jól dolgozzon. Ha ma egy Coca-Cola részvényt veszünk, sosem tudhatjuk, hogy holnap mi lesz az értéke, de abban biztosak lehetünk, hogy 10-20 éves távban remekül fog felfelé menni az értéke.

Azt kell látni, hogy hosszú távon a befektetők sokkal sikeresebbek. A spekulánsok sok szempontból szerencsejátékosok. Amikor hosszútávú megtakarítási programokat indít az ember, akkor nagyon lényeges, hogy ne spekulációkra bízza az ember a pénzét. Az még elmegy, hogy az ember 20 évesen elkártyázza minden pénzét, de 55 évesen már nem célszerű rulettre felrakni a jövendő nyugdíjunkat.

Nos nézzük, mi van akkor, ha ilyen hosszútávú befektetői szemmel vásárolunk értékpapírokat. Nézzük meg ezt a szép ábrát, rendkívül tanulságos!

A fenti ábra az amerikai tőzsde S&P 500-as indexe alapján az mutatja, hányszor és mekkora átlaghozamokat lehetett realizálni átlagosan az USA értékpapír piacán. (Az S&P500 a “Standard & Poor 500 index rövidítése. Ezt az indexet 500 részvény alapján számítják, így átfogó képet ad az amerikai részvénypiac állapotáról, hozamairól.)

Mint látható az elmúlt 72 évben 17 olyan év volt, amikor teljesen átlagos portfolióval veszthettünk és 55 olyan év volt, amikor nyerhetett. Az átlag 12,8%. Dollárban.

Ha rátekintünk az ábrákra, akkor rögtön láthatjuk, hogy miért van az, hogy aki hosszú távú befektetőként, még teljesen átlagos portfolióval is szinte biztosra mehetett, hogy nyer. Másrészt az is látszik, hogy aki rövidtávra spekulál, minden további nélkül elveszíthette a pénzének akár a felét is.

Most akkor kockázatos az értékpapír alapú befektetés vagy sem? Ez attól függ. Az adatokból ez már matematika, hogy mire számíthatunk.

Ha 1-2 évre indítunk ilyen befektetést akkor kb. 25% esélyünk van arra, hogy kevesebb pénzünk lesz a végén, mint amit beraktunk. Kb. 5% eséllyel csak a felét kapjuk meg a berakott pénzünknek. Viszont kb. 12% esélyünk van arra, hogy a dupláját kapjuk meg.

Hosszú távon, 20 évre viszont már gyakorlatilag nulla az esélye, hogy tőkét veszítsünk. Mivel a hosszú idő nem csak megszépít, de ki is átlagol, a befektetők 95%-nak 11% és 15% közti évi hozama lesz és ez nem kevés. 11%-nál 20 év alatt a pénzünk nyolcszorosát, 15%-nál a tizenhatszorosát kapjuk meg.

Mivel lehet egy hosszútávú befektetést biztonságossá tenni? Ennek három alapvető eszköze van.

Az egyik a kockázatok porlasztása. Nem egy részvényt vásárolunk, hanem sokból egy keveset. Így ha valamelyik cég bajba is kerülne, ez nagy veszteséget nem okoz. Erre ma már kifinomult módszerek vannak.

A második a jogi helyzet optimalizálása. Ez szép és elegáns megfogalmazása annak, hogy a befektetéseinket úgy intézzük, hogy azok jövedelme után a lehető legkevesebbet veszítsük el adók, illetékek stb. formájában.

A harmadik eszköz a folyamatos menedzselés. 20 év hosszú idő, ez alatt sok minden történhet. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan a befektetés portfolióját úgy alakítjuk szakember segítségével, hogy az mindig az optimális legyen. Olyan ez, mint a fociban. Az üres pályán is szinte lehetetlen az egyik kapuból úgy kirúgni a labdát, hogy pont a másikba menjen ( ez meccsen évtizedenként egyszer szokott sikerülni.) Ugyanakkor egy óvodás is képes a labdát szépen végigvezetgetni a pályán egyik kaputól a másikig.

Remélem, hogy sikerült egy kicsit megvilágítani ezt a bonyolult témát.

Végezetül azért felvetnék egypár kényes kérdést: Kinek áll érdekében az, hogy Ön kedves olvasó elhiggye, a hosszútávú értékpapír alapú befektetések nem biztonságosak?

Röviden felsorolom:

  • A bankoknak – akkor ugyanis elvinné a “biztos” bankszámláról a pénzét. (Megjegyzem a bankok pontosan így keresnek rekordprofitokat – Ön berakja a pénzét alacsony “biztos” kamatra a bankba, ők meg az értékpapírpiacon és a gazdaságban megforgatják.
  • Az államnak – az állam szeretné, ha Ön kedves olvasó államkötvényekbe rakná a pénzét. A részvények ennek a konkurenciái – el is próbál az állam mindenkit riasztani – törvények útján, vagy csak propagandával – ettől.
  • A kereskedelem – ha Ön elhiszi, hogy a megtakarítások nem biztonságosak és ráadásul nem is hoznak jól, akkor semmi akadálya annak, hogy most rögtön elköltse náluk minden pénzét. És ez nekik remek. Hát még ha arra is rá tudják venni, hogy hitelekbe verje magát!
  • Ingatlan beruházók – ha Önt meg lehet győzni, hogy az elvont értékpapírok helyett a megfogható falakba fektessen (most, hogy az a fal miből és hogyan épült tekintsünk el) akkor nekik nyert ügyük van.

Szóval kinek érdeke meggyőzni Önt, hogy a hosszútávú értékpapír alapú befektetések nem biztonságosak? Praktikusan mindenkinek – saját magát kivéve. Mert, ha komoly pénzeket akar összerakni, hogy komoly célokat valósítson meg, akkor ez a legjobb út.

Csakhogy van egy aprócska prücök: mégpedig hogy nálunk csak kb. 16 éve van kapitalizmus és annak is eddig főként a szemetét láttuk. De azért el kellene gondolkodni rajta, hogy azokban az országokban, ahol régóta és folyamatosan kapitalizmus van, miért ilyen formákban van a családi megtakarítások döntő része?

Ha a témában le szeretne ülni velem beszélgetni, nagy szeretettel várom. Lépjen velem kapcsolatba itt!

captcha

A tanácsadás díjtalan és kötelezettségmentes.

Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan örülni fognak, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek!

 

Hiteltanácsadás

 

Hitel-LízingDusik Andrea vagyok, sok-sok éves tapasztalattal rendelkező pénzügyi tanácsadó.

Azért választottam ezt a szakmát hivatásomnak, mert emberközpontú gondolkodásom, empatikus készségem ezen a pályán lehetővé teszi azt, hogy olyan módon nyújtsak támogatást, mely az ügyfelek számára minden szempontból megfelelő.

Sokan tanácstalanul állnak a hitelfelvétel előtt. A gyökeresen megváltozott banki- hitelezési szabályozás miatt sok ügyfél nem tudja, hogy melyik bankhoz forduljon, hol és hogyan vehetné fel a hitelét a legkedvezőbb feltételekkel, hogyan oldhatná meg finanszírozási igényét optimálisan.

Ez csak pár kérdés a sok közül, amivel naponta szembesülök.

Mindenki számára fontos, hogy amennyiben hiteligényléshez folyamodik, akkor a piacon lévő hitelek közül a számára legkedvezőbb feltételekkel bíró konstrukciót vehesse igénybe. Egy elhamarkodott döntés több milliós veszteséget okozhat a futamidő alatt!

Úgy gondolom, hogy ezt a „luxust” senki nem engedheti meg magának.

Ön tud felelősségteljes döntést hozni úgy, hogy nem ismeri a teljes pénzügyi piac lehetőségeit?

Ebben a kérdésben meghatározó szerepük van azoknak a pénzügyi tanácsadóknak, akik a Magyarországon lévő összes bank/pénzintézet hitelnyújtási lehetőségeivel tisztában vannak.

Tőlem és munkatársaimtól választ kap kérdéseire és az ország bármely területéről érkező ügyfeleinknek széleskörű, személyes igényre szabott termékekkel tudunk szolgálni.

Amennyiben Ön úgy gondolja, hogy a leírtak alapján segítséget tudok nyújtani Önnek, családjának, barátainak és ismerőseinek, – jelenleg vagy a jövőben -, kérem, juttassa el bemutatkozásomat mindazoknak, akiknek létfontosságú, hogy megfontolt döntéseket hozzanak pénzügyeikben.

Lépjen velem kapcsolatba itt!

captcha