Való igaz…

, hogy az első számú legbiztosabb módja annak, hogy megkettőzze a pénzét az, hogy összehajtja.

De akkor a … befektetési alap a második.

Minden alkalommal, amikor zökkennek a világ értékpapír piacai, kemény kritikát szoktam kapni: hogyan ajánlhatom a családoknak jó lelkiismerettel az ilyen típusú befektetéseket, amikor most is elúszott egyik napról a másikra a tartalék pénzük 10, 20, vagy még nagyobb százaléka. A lelkiismeretem nyugodt.

Sokan azt hangoztatják, hogy az értékpapír piacra befektetni kockázatos. Mások szerint az értékpapír piac a legkevésbé kockázatos. Most kinek van igaza?

Induljunk a kályhától. Amikor egy tőzsdén forgó cég egy részvényét megvásároljuk, akkor ezzel az adott cégnek – a részvény képviselte arányban – tulajdonosai leszünk. Innentől miénk a gyár, a légitársaság, a bank, stb. – a részvény értékének (általában szerény) mértékében. Ezeket a résztulajdonokat adhatjuk-vehetjük a tőzsdén a pillanatnyi árfolyamnak megfelelően.

Mi határozza meg egy részvény árfolyamát? Ezt alapvetően a kereslet és a kínálat szabja meg – ha valamelyik cég részvénye divatos lesz, mert jó hírek terjednek róla, (például kiváló lett a negyedéves mérlegük, nagy siker lett az új modelljük vagy megnyerték a kiállítás nagydíját), akkor felmegy az ára. Ha valami rossz hír van velük kapcsolatban, (lecsukták az igazgatót sikkasztás miatt, megbukott az új modelljük, visszahívták áruikat a piacról) akkor lemennek az árfolyamok.

Ha ránézünk egy részvényindex időbeli diagramjára, ami egy-egy piac részvényeinek súlyozott összege, akkor láthatjuk, hogy a görbék bár láthatólag felfelé haladnak, időközben fel-le ugrálnak. Miért van ez így?

A részvény a cég valódi értékét tükrözi. Milyen igazából egy cég értéke? Egy jól működő cég értéke folyamatosan nő: szorgalmasan dolgoznak, új termékeket, szolgáltatásokat fejlesztenek, termelik a pénzt. Ennek egy részét osztalékként kifizetik a részvényeseknek, másik részét visszaforgatják: befektetik, új gépeket vesznek, új gyárakat építenek – ezzel nő a cég értéke, nő a részvények értéke is. Csak az a baj, hogy pontosan senki sem tudja megmondani mennyi is ez a valódi érték.

És itt kezdődik a tőzsdepszichológia: egyszer csak elterjed a hír a Bársony Rt remek cég. Sokan vesznek a részvényeikből – feljebb megy az árfolyama. Erre sokan mondják: ugye milyen jó cég ez, hogy megy felfelé az árfolyama: vegyünk mi is. Persze az árfolyam tovább emelkedik. És ez így megy addig, amíg a Bársony részvények nyilvánvalóan irreálisan magas árfolyamot érnek el. És akkor mindig akad valaki, aki elkiáltja magát: Meztelen a király! – A Bársony Rt túlértékelt! És akkor mindenki meg akar szabadulni a részvényeitől, az árfolyamok pedig lezuhannak. Akkor persze egy idő után mindig akad valaki, aki rájön: egészen jó kis cég ez és a részvényeinek árfolyama nagyon alacsony. És ezzel elindul a hullámvasút következő menete.

Mit csinált maga a cég miközben részvényeinek árfolyama megjárta a mennyet és a poklot? Semmi különöset, tették a dolgukat: a munkások szőtték a kelmét, a fejlesztő mérnökök új szebb mintákat kreáltak, már heute cuture tervezőknek is szállítanak és elkészült az új hímzőműhely is. Amikor lezuhant a cég túlértékelt részvényeinek árfolyama hirtelen gyengébb minőségben és kevesebbet dolgoztak a cég munkásai? Hirtelen megbutultak a mérnökeik? Összeomlottak a műhelyek? Kevesebb profit lett hirtelen a bársony piacán? – Egyik sem.

Ezért a részvény piacon a befektetők két különböző koncepciót testesítenek meg.

Az egyik befektetői magatartás a rövidtávú spekuláns. Mindig azt nézi éppen minek fog felmenni-leesni az árfolyama rövidtávon (10 perc, 1 nap, pár nap, 1-2 hónap fajtájuktól függően).

A másik fajta a hosszútávú befektető. Ő valóban hosszútávon – vagy akár örökre – befektető társa akar lenni egy perspektivikus cégnek. Ilyenkor a pillanatnyi vételi ár szinte lényegtelen, a lényeg hogy a cég hosszú távon jól dolgozzon. Ha ma egy Coca-Cola részvényt veszünk, sosem tudhatjuk, hogy holnap mi lesz az értéke, de abban biztosak lehetünk, hogy 10-20 éves távban remekül fog felfelé menni az értéke.

Azt kell látni, hogy hosszú távon a befektetők sokkal sikeresebbek. A spekulánsok sok szempontból szerencsejátékosok. Amikor hosszútávú megtakarítási programokat indít az ember, akkor nagyon lényeges, hogy ne spekulációkra bízza az ember a pénzét. Az még elmegy, hogy az ember 20 évesen elkártyázza minden pénzét, de 55 évesen már nem célszerű rulettre felrakni a jövendő nyugdíjunkat.

Nos nézzük, mi van akkor, ha ilyen hosszútávú befektetői szemmel vásárolunk értékpapírokat. Nézzük meg ezt a szép ábrát, rendkívül tanulságos!

A fenti ábra az amerikai tőzsde S&P 500-as indexe alapján az mutatja, hányszor és mekkora átlaghozamokat lehetett realizálni átlagosan az USA értékpapír piacán. (Az S&P500 a “Standard & Poor 500 index rövidítése. Ezt az indexet 500 részvény alapján számítják, így átfogó képet ad az amerikai részvénypiac állapotáról, hozamairól.)

Mint látható az elmúlt 72 évben 17 olyan év volt, amikor teljesen átlagos portfolióval veszthettünk és 55 olyan év volt, amikor nyerhetett. Az átlag 12,8%. Dollárban.

Ha rátekintünk az ábrákra, akkor rögtön láthatjuk, hogy miért van az, hogy aki hosszú távú befektetőként, még teljesen átlagos portfolióval is szinte biztosra mehetett, hogy nyer. Másrészt az is látszik, hogy aki rövidtávra spekulál, minden további nélkül elveszíthette a pénzének akár a felét is.

Most akkor kockázatos az értékpapír alapú befektetés vagy sem? Ez attól függ. Az adatokból ez már matematika, hogy mire számíthatunk.

Ha 1-2 évre indítunk ilyen befektetést akkor kb. 25% esélyünk van arra, hogy kevesebb pénzünk lesz a végén, mint amit beraktunk. Kb. 5% eséllyel csak a felét kapjuk meg a berakott pénzünknek. Viszont kb. 12% esélyünk van arra, hogy a dupláját kapjuk meg.

Hosszú távon, 20 évre viszont már gyakorlatilag nulla az esélye, hogy tőkét veszítsünk. Mivel a hosszú idő nem csak megszépít, de ki is átlagol, a befektetők 95%-nak 11% és 15% közti évi hozama lesz és ez nem kevés. 11%-nál 20 év alatt a pénzünk nyolcszorosát, 15%-nál a tizenhatszorosát kapjuk meg.

Mivel lehet egy hosszútávú befektetést biztonságossá tenni? Ennek három alapvető eszköze van.

Az egyik a kockázatok porlasztása. Nem egy részvényt vásárolunk, hanem sokból egy keveset. Így ha valamelyik cég bajba is kerülne, ez nagy veszteséget nem okoz. Erre ma már kifinomult módszerek vannak.

A második a jogi helyzet optimalizálása. Ez szép és elegáns megfogalmazása annak, hogy a befektetéseinket úgy intézzük, hogy azok jövedelme után a lehető legkevesebbet veszítsük el adók, illetékek stb. formájában.

A harmadik eszköz a folyamatos menedzselés. 20 év hosszú idő, ez alatt sok minden történhet. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan a befektetés portfolióját úgy alakítjuk szakember segítségével, hogy az mindig az optimális legyen. Olyan ez, mint a fociban. Az üres pályán is szinte lehetetlen az egyik kapuból úgy kirúgni a labdát, hogy pont a másikba menjen ( ez meccsen évtizedenként egyszer szokott sikerülni.) Ugyanakkor egy óvodás is képes a labdát szépen végigvezetgetni a pályán egyik kaputól a másikig.

Remélem, hogy sikerült egy kicsit megvilágítani ezt a bonyolult témát.

Végezetül azért felvetnék egypár kényes kérdést: Kinek áll érdekében az, hogy Ön kedves olvasó elhiggye, a hosszútávú értékpapír alapú befektetések nem biztonságosak?

Röviden felsorolom:

  • A bankoknak – akkor ugyanis elvinné a “biztos” bankszámláról a pénzét. (Megjegyzem a bankok pontosan így keresnek rekordprofitokat – Ön berakja a pénzét alacsony “biztos” kamatra a bankba, ők meg az értékpapírpiacon és a gazdaságban megforgatják.
  • Az államnak – az állam szeretné, ha Ön kedves olvasó államkötvényekbe rakná a pénzét. A részvények ennek a konkurenciái – el is próbál az állam mindenkit riasztani – törvények útján, vagy csak propagandával – ettől.
  • A kereskedelem – ha Ön elhiszi, hogy a megtakarítások nem biztonságosak és ráadásul nem is hoznak jól, akkor semmi akadálya annak, hogy most rögtön elköltse náluk minden pénzét. És ez nekik remek. Hát még ha arra is rá tudják venni, hogy hitelekbe verje magát!
  • Ingatlan beruházók – ha Önt meg lehet győzni, hogy az elvont értékpapírok helyett a megfogható falakba fektessen (most, hogy az a fal miből és hogyan épült tekintsünk el) akkor nekik nyert ügyük van.

Szóval kinek érdeke meggyőzni Önt, hogy a hosszútávú értékpapír alapú befektetések nem biztonságosak? Praktikusan mindenkinek – saját magát kivéve. Mert, ha komoly pénzeket akar összerakni, hogy komoly célokat valósítson meg, akkor ez a legjobb út.

Csakhogy van egy aprócska prücök: mégpedig hogy nálunk csak kb. 16 éve van kapitalizmus és annak is eddig főként a szemetét láttuk. De azért el kellene gondolkodni rajta, hogy azokban az országokban, ahol régóta és folyamatosan kapitalizmus van, miért ilyen formákban van a családi megtakarítások döntő része?

Ha a témában le szeretne ülni velem beszélgetni, nagy szeretettel várom. Lépjen velem kapcsolatba itt!

    Név (kötelező)

    Email cím (kötelező)

    Telefonszám (kötelező)

    Lakcím (település)

    Kérdés, üzenet

    Erre az e-mail címre kérem az újdonságokat, segítő útmutatásokat, cikkeket és kiemelt ajánlatokat is (eDM)!

    A tanácsadás díjtalan és kötelezettségmentes.

    Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan örülni fognak, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek!

     

    A biztos állás

    Arthur Hailey nem tartozik az világirodalom csúcsírói közé, de az Autóváros című könyvének elején van egy remek leírás. Itt egy autógyárat mutatja be egy szalagnál dolgozó melós és egy művezető szemszögéből. Mindkettő nagyon nehéz munkát végez – a maga kategóriájában. És mindkettő irigykedve néz a másikra: a művezető a stressz hiányát irigyli a munkástól, a munkás csak azt látja, hogy a művezető nem is ,,dolgozik”, csak üldögél. (Nálunk ez egy családi legenda: amikor anyósom bement apósom munkahelyére, az egyetemre ahol professzor volt, megkérdezte a takarítónőt: “Tamás bent dolgozik?” Mire a takarítónő csak ennyit válaszolt: “Nem dolgozik az sohasem, csak ír meg olvas…”)

    Szóval ez van az életben: a vállalkozók és az alkalmazottak kölcsönösen meg vannak győződve, hogy a másik nem dolgozik igazából semmit, viszont minden pénzüket elveszik… Jó példa erre egyik oldalról a sokat idézett mondás: ,,Olyan jó volt látni, mikor a tulaj kigördült a harmadik új BMW-jével. Tudom, hogy milyen keményen megdolgoztam érte!” Másrészről az egyik ismerősöm, egy középcég vezetője mesélte, hogy felraktak egy rendszert, ami a dolgozók számítógépeinek képernyőképeit munkaidő alatt, ötpercenként elmenti és ezt másnap, mint egy gyorsított filmet végignézte. Teljesen depresszióba esett, annyira keveset foglalkoztak munkával…

    Az alkalmazottakat onnan lehet megismerni, hogy számukra a legfőbb érték a ,,biztos állás”. Ez azt jelenti, hogy teljesen kiszámítható módon hónapról-hónapra ugyan azt várják el, azonos a keresete, nem fenyegeti a kirúgás veszélye. Ez teljesen érthető, hiszen a pszichológia szerint az emberek egyik legfőbb igénye a biztonság. Nagyon érdekes megfigyelni, mire panaszkodnak az emberek (mármint az alkalmazottak): új munkakörbe rakták, túlóráztatják, új főnöke van, nem jól számolták el a mozgó bérét, stb. Ez mind olyan dolog, ami veszélyezteti az állandóságot.

    A ,,biztos állás” azonban a másik oldalról nagyon furcsán néz ki. Aki már valaha vezetett vállalkozást az tudja, a dolog egészen másként fest a tulajdonos oldaláról. A cégeknek vannak jó hónapjai, amikor sokkal több a bevétel, mint a kiadás (és ebben benne vannak a ,,biztos állások” után fizetett bérek is). Aztán vannak hónapok, hogy a bevételek nem fedezik a kiadásokat, ilyenkor a cég tartalékaihoz kell nyúlni, hogy legyen miből kifizetni a béreket. Sőt még az is előfordul, hogy a tulajdonosok a saját zsebükbe nyúlnak és azt rakják a kasszába, hogy lehessen fizetést fizetni.

    A ,,biztos állás” bizony nagyon is bizonytalan dolog. Mert maguk a vállalkozások, aki alkalmazzák a dolgozókat, maguk is nagyon bizonytalanok. És ez nem csak a kis cégekre vonatkozik, hanem a nagyokra is. Az utóbbi évtizedben olyan hatalmas változások zajlottak le, ami komplett gazdasági ágakat semmisített meg, mint például a magyar könnyűipart. De hosszan sorolhatnám a sok ezer ,,biztos állás”-t adó hatalmas cégeket: Csepel művek, Ganz Danubius, Ikarus, stb. Mind nagy csalódást jelentettek sok-sok embernek, akik csak biztos állást akartak.

    A világgazdasági folyamtok zajlanak, és akár mit teszünk ezek ugyanúgy hatnak az országunkra és benne a saját munkát adó cégünkre is. Ezek a folyamatok pedig néha viszont teljesen ellehetetlenítik a munkaadónkat. Arról, hogy ez ne így legyen, lehet népszavazást rendezni – csakhogy egy ilyen közakarat is csak olyan, mintha mi magyarok elhatároznánk, hogy holnaptól a Duna folyjék felfelé. Ettől a dolog semmit sem fog változni.

    Mit lehet tenni? Hogyan lesz ,,biztos állásunk”? Hogyan lesz egy vállalkozónak biztos cége? A mai világban egyetlen dolog biztos: a változás. Aki erről nem vesz tudomást, az a homokba dugja a fejét. Tehát egy dolgot tehet mindenki: felkészül a változásra.

    Ehhez igazából két dolgot tehet: piacképes tudást és tartalékot gyűjteni. Mindenki, aki alkalmazottként dolgozik, annak tudatosan készülnie kell arra, hogy egyszer csak vége lesz az állásának. Addigra pedig rendelkeznie kell új képességekkel, szaktudással, amit a piac elvár. És ez a vállalkozókra is igaz! (Csak szelíden jegyzem meg a nyugat-európai kollégák ajánlása szerint mindenkinek, akár alkalmazott, akár vállalkozó, a bevételeinek 3%-át továbbképzésre, tanulásra kell költenie. Ez arrafelé a standard. És azt még csendesebben jegyzem meg, hogy már ma is van, nem egy olyan szakma, ahol minden héten egy napot csak tanulnak – hogy a szakma fejlődésével egyáltalán lépést tudjanak tartani…)

    A tartalékról már sokat beszéltem, ennek ellenére úgy érzem, mintha a falnak beszélnék. A három havi megélhetési tartalék az abszolút minimum, amivel mindenkinek rendelkeznie kellene. Meg sem merem jegyezni, hogy az említett tőlünk nyugatabbra élő kollégáink szerint ez minimum 12 havi tartalék… Mert, ha még piacképes tudással rendelkezünk is, akkor is egy állásváltás sokkos és időt vesz igénybe, és közben is élni kell és fizetni a hitel részleteket. Csak, hogy megkíméljem önöket némi matekozástól: ez 12 havi tartalék a magyar béreket figyelembe véve átlagosan 2,5 millió forintot jelent… (és ennek a számnak az alapja havi nettó 120 ezer forint volt…) Ugye, hogy le vagyunk maradva?

    Gondolkodjanak el ezen. Tanuljanak és gyűjtsenek tartalékot! Hogyan? Személyes tanácsadásunkon megtudja a részleteket:

    Lépjen velem kapcsolatba itt!

      Név (kötelező)

      Email cím (kötelező)

      Telefonszám (kötelező)

      Lakcím (település)

      Kérdés, üzenet

      Erre az e-mail címre kérem az újdonságokat, segítő útmutatásokat, cikkeket és kiemelt ajánlatokat is (eDM)!

      A tanácsadás ingyenes és kötelezettségmentes!

      Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

      Válság. Árfolyamok. Trendek.

      Egy hétköznapi polgár elmélkedései, avagy befektetés okosan.

      A Hong Kong-i index alakulása 2007. október – 2008. március között


      2007. október 30-án vettem a kínai alapból, mert a tanácsadóm azt javasolta.

      Azóta intenzív lejtmenetben az alap árfolyama.

      Most akkor mi van? Sőt!

      Most mi lesz???

      És ekkor megnéztünk egy másik grafikont, ugyanerről a kínai alapról, csak hosszabb időtávban…

      2006. március – 2008. március között

      Így már nem is olyan megrengető az előbbi csökkenés.

      A kétéves 50% körüli hozam remekül mutat! Ki is egyeznék vele!

      Kár, hogy két éve, amikor először szólt erről, nem hallgattam rá!

      És itt, ezzel a befektetéssel mi történt?

      Befektettem minden pénzem, jól is működött -egy darabig, aztán meg jól megjártam!

      Ott vagyok, ahol elkezdtem.

      Pedig milyen jó kis akciók voltak közben a bankoknál!!

      Nem szólt nekem előre a tanácsadó, pedig biztos tudta, hogy esés jön!!

      Most persze előhúzza a jól begyakorolt szöveget, hogy most kell venni…

      Hűha! cca. 53%-os esés a maximumról! Akár mostanság!

      Még szerencse, hogy 1987-ben még nem hallottam ilyenről!

      Ott nagyon rosszul jártam volna, 1987 novembere és 1989 júliusa között…

      Majdnem kétéves hozamom úszott volna el!

      És most?

      Ez HIHETETLEN!

      Az a szörnyű két év ezzel a szemüveggel már EGÉSZEN MÁS!

      Lapozzunk csak vissza…

      Igen, ez pontosan ugyanaz a görbe ott az elején!

      Lehet, hogy MÉGIS igaza van és a zuhanás után…

      … emelkedés lesz, mint akkor…

      Az időszak: 1988 március – 2008 március … ez éppen 20 év!

      Rendben, de én AKKOR SEM tudom (akarom) 20 évre lekötni az eddigi megtakarításaim,hogy a pénzemből még több legyen!!!

      20 év… volt 1-2 ijesztő időszak, ahogy elnézem!

      A már látott ’89-es időszak…

      … majd úgy ’93-’95 között…

      …aztán ott volt ’97 és 2000 között…

      …a mostaniról nem is beszélve…

      … de a legrosszabb a 2000-2006… Ott 6 éven át egy fillért sem lehetett keresni befektetéssel!!

      Valóban így volt?

      Valóban egy fillért sem kerestem volna 2000 és 2006 között – mint befektető.

      Viszont egy tanácsadóval és egy stratégiával annál többet!

      Ebben a szörnyen rossz időszakban tegyünk félre MINDEN ÉVBEN egy előre meghatározott összeget, pl. 1.000.000 Ft-ot!

      És most számoljunk együtt!

      2000 – az összegért 16000-es árfolyamon kb. 62 db értékpapírt kapok

      2001 – az összegért 14000-es árfolyamon kb. 71 db értékpapírt kapok

      2002 – az összegért 10000-es árfolyamon kb. 100 db értékpapírt kapok

      2003 – az összegért 9000-es árfolyamon kb. 111 db értékpapírt kapok

      2004 – az összegért 14000-es árfolyamon kb. 71 db értékpapírt kapok

      2005 – az összegért 15000-es árfolyamon kb. 66 db értékpapírt kapok

      2006 – az összes értékpapírt visszaváltom kb. a 2000. évi árfolyamon…

      Van összesen: 481 db papírom x 16000 =7.696.000 Ft

      (miközben félretettem 6 x 1.000.000 Ft-ot).

      A  nyereségem egyszeri befektetéssel: 0 Ft

      Ám a nyereségem folyamatos tőkefelépítési stratégiával:  1.696.000 Ft

      Kérem, fogadja meg a következő tanácsokat!

      • Ha az én eszközeimmel dolgozunk, felejtse el a rövidtávú spekulációt!

      A közelről brutális esések hosszú távon nem annyira jelentékenyek!

      • Legyen “Befektető” helyett “Felhalmozó”!

      Egyösszegű befektetés helyett a felhalmozás sokkal kifizetődőbb, hiszen NEM a beszállási és a kiszállási időpont közötti árfolyamnyereséget mérjük!

      • Természetesen, ha kivétel nélkül minden nap nyugodtan akar aludni, és hallani sem akar álomporról, válasszon garantált megtakarítási formát, befektetést!

      Nos, Kedves Vagyonteremtő! Ezért mondhatom bátran, hogy az Ön pénzügyi stratégiája egy pénzügyi Porsche.

      Én mindent megteszek azért, hogy soha ne is legyen belőle Trabant.

      És mindenképpen szeretném megnyugtatni. Ilyen időszakok, mint a mostani: előfordulnak, és teljesen természetesek.

      Az Ön céljai, amikből kiindulunk nem holnapi célok.

      André Kostolany, a neves tőzsdeíró mondja: aki részvényekbe fektet, az vegyen be öt évre álomport – nem fog csalódni.

      Ám ha nem is alszik el egy-egy befektetés után, legalább öt évig ne olvassa a magyar gazdasági sajtót és ne nézze nap-mint nap az árfolyamokat!

      Ha mégis kibírhatatlan szükségét érzi, akkor olvassa a Financial Times-t… És kérjen személyes konzultációt!

      Lépjen velem kapcsolatba itt!

        Név (kötelező)

        Email cím (kötelező)

        Telefonszám (kötelező)

        Lakcím (település)

        Kérdés, üzenet

        Erre az e-mail címre kérem az újdonságokat, segítő útmutatásokat, cikkeket és kiemelt ajánlatokat is (eDM)!

        Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

        A tanácsadás díjtalan és kötelezettségmentes.

         

         

        A huszonnegyedik órában – Milliók ajándékba

        Évvége van. Olyan bónuszokkal jöttek elő a pénzintézetek, mint még soha.

        Most 10%, 11% vagy akár 13%, évente konstrukciótól függően.

        És ez csak a bónusz! Már ez is a bankbetét másfél-kétszerese! Ezek Önnek akár milliós nagyságrendet jelenthetnek. Aztán az elérhető hozamokról még nem is beszéltünk.

        Ráadásul nem kell bankról bankra járnia, mert ugye a banki akciós kamatok általában csak „friss pénz” után járnak. Sokak szerint, eljött a 2008-as válsághoz hasonló időszak. Látszólag, igaz. A tőzsdék mindenhol esnek. Mindenki panaszkodik. Minden drágul. Stb., stb…  Ez is igaz.

        Mégis mi van most a világban? A termelés dübörög, a fogyasztás megfelelő szinten van, sőt, növekszik. A világ három év alatt megfelelően átrendeződött, akinek tönkre kellett mennie, az tönkre ment, vagy az erősek felvásárolták. A cég racionalizálták működésüket, és az gazdaságosabbá vált.

        A bankszektort az államok megmentették és mentik ma is folyamatosan. Az adósságállomány jórésze állami kezekbe került. A gazdaságok növekedése mégsem a vártnak megfelelő ütemben folyik. Bizonyos államokat pénzügyi szempontból a minősítő szervezetek visszaminősítettek. A kialakult hangulat a világot teljesen alulértékelté tette, mindez szinte tőzsdepánikhoz vezetett. Mégis befektetési szempontból beszálló ablak alakult ki, és ez a helyzet még most is tart. Bár a „hullámvasút” már rohamléptekkel elindult újra fölfelé.

        Egy hosszú távú befektetés szempontjából a helyzet tökéletes! Most kell a meglévő értékpapír alapú befektetéseket, megtakarításokat még tölteni! Vagy éppenséggel elindulni vele!

        Emlékeztetőül Andre Kosztolany (nagy magyar tőzsdeguru) szavai: „Amikor mindenki ideges, akkor Te légy nyugodt! Amikor mindenki nyugodt, kezdj el idegeskedni!”

        Cégek is igénybe vehetik! Költségként elszámolható! (Vagyis csökkenti az adózás előtti eredmény!)

        Miután nem vagyontárgynak minősül,

        • nem zárolható, nem végrehajtható,
        • nem inkasszálható,
        • peres eljárásba nem vonható.

        Több a múltban nagyon jól teljesítő befektetési alap áll a konstrukció mögött.

        Van persze „fekete leves” is, hiszen túl sok lenne a jóból. A konstrukció kampány jellegű, vagyis csak december végéig érhető el!

        Számoljon egy kicsit! Ki ad Önnek milliókat ajándékba?

        Ráadásul akár a 7. év első napján kamatadómentesen juthat hozzá.

        Jó ideje dolgozom ebben a szakmában, de ilyen konstrukciókkal meg nem találkoztam. Érdekli?

        Lépjen velem kapcsolatba itt!

          Név (kötelező)

          Email cím (kötelező)

          Telefonszám (kötelező)

          Lakcím (település)

          Kérdés, üzenet

          Erre az e-mail címre kérem az újdonságokat, segítő útmutatásokat, cikkeket és kiemelt ajánlatokat is (eDM)!

           

          Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

          Kedvcsináló a „koránkeléshez”. Számoljon!

           

          Lépjen velem kapcsolatba itt!

            Név (kötelező)

            Email cím (kötelező)

            Telefonszám (kötelező)

            Lakcím (település)

            Kérdés, üzenet

            Erre az e-mail címre kérem az újdonságokat, segítő útmutatásokat, cikkeket és kiemelt ajánlatokat is (eDM)!

            A tanácsadás ingyenes és kötelezettségmentes!

            Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

            Gyermekeink finanszírozása – Kis pénzből következetes stratégiával elit iskola

            DIPLOMA ÉS ÉLETKEZDÉS PROGRAM
            DIPLOMA ÉS ÉLETKEZDÉS PROGRAM

            Hogyan finanszírozzuk gyermekeink taníttatását?

            Kis pénzből következetes stratégiával elit iskola

            Elmúlt az az idő, amikor az oktatást az állam finanszírozza, méghozzá színvonalasan. Akinek fontos, hogy a gyermeke piacképes tudást kapjon, nem legyinthet azt mondva, hogy majd csak lesz valahogy.
            Számítások szerint ma egy felsőoktatásban nappali képzésen tanuló diák költségei mintegy 76.000,-Ft-ot tesznek ki havonta a tandíj összege nélkül.

            Ám ha időben elkezdjük a spórolást –akár a gyermekünk születésekor-, akkor nem kell már most nagyobb vagyonnal rendelkeznünk, hanem ezt az összeget az évek alatt havi néhány tízezer forintból erőfeszítés nélkül előteremthetjük. Takarékoskodni pedig elengedhetetlen a gyermek taníttatására, ugyanis egy munkát is biztosító, színvonalas iskola elvégzése 6-40 milliós nagyságrendű költséget jelent a tanuló illetve a szülők számára.

            Amikor tudjuk, hogy mely időpontban és mekkora összegre lesz szükségünk, két út áll előttünk a taníttatás fedezetének előteremtésére.
            Vagy előre összerakjuk, vagy hitelt veszünk föl.

            Azonban a két lehetőség között óriási a különbség. Míg a hitelnél 10 millió Ft 20 éves visszafizetése esetén a legjobb THM-mel is a kölcsön dupláját kell visszafizetnünk, addig ha értékpapír alapon előre összerakjuk ezt az összeget, akkor 3,2 millió Ft-ból megússzuk.

            Ám a különbségek itt nem érnek véget.
            Az eladósodott ember rabszolga, fogoly a munkahelyén, mert az adósságait minden körülmények között fizetnie kell. Ezért sokkal többet eltűr, és nyel. Végtelenül kiszolgáltatott.
            Míg a tartalékokkal is rendelkező ember megengedheti magának, hogy otthagyja a munkahelyét, váltson, amikor kedve tartja, vagy akár önálló vállalkozásba kezdjen.

            Ugye Önnek sem mindegy, hogyan lép gyermeke az ÉLET-be ?

            A pénz, bár önmagában nem boldogít, de szabaddá tesz.
            Szeretné tudni, hogyan kezdjen hozzá? Szívesen leülök Önnel egy kötelezettségmentes konzultációra.
            Kérjen időpontot ingyenes és kötelezettségmentes személyes tanácsadásunkra!

            Lépjen velem kapcsolatba itt!

              Név (kötelező)

              Email cím (kötelező)

              Telefonszám (kötelező)

              Lakcím (település)

              Kérdés, üzenet

              Erre az e-mail címre kérem az újdonságokat, segítő útmutatásokat, cikkeket és kiemelt ajánlatokat is (eDM)!

              A tanácsadás ingyenes és kötelezettségmentes!

              Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

               

              Értékpapír és biztonság

              Való igaz, hogy az első számú legbiztosabb módja annak, hogy megkettőzze a pénzét az, hogy összehajtja.

              De akkor a … befektetési alap a második.

              Minden alkalommal, amikor zöttyennek a világ értékpapír piacai, kemény kritikát szoktam kapni: hogyan ajánlhatom a családoknak jó lelkiismerettel az ilyen típusú befektetéseket, amikor most is elúszott egyik napról a másikra a tartalék pénzük 10, 20, vagy még nagyobb százaléka. A lelkiismeretem nyugodt…

              Sokan azt hangoztatják, hogy az értékpapír piacra befektetni kockázatos. Mások szerint az értékpapír piac a legkevésbé kockázatos. Most kinek van igaza?

              Induljunk a kályhától. Amikor egy tőzsdén forgó cég egy részvényét megvásároljuk, akkor ezzel az adott cégnek – a részvény képviselte arányban – tulajdonosai leszünk. Innentől miénk a gyár, a légitársaság, a bank, stb. – a részvény értékének (általában szerény) arányában. Ezeket a résztulajdonokat adhatjuk-vehetjük a tőzsdén a pillanatnyi árfolyamnak megfelelően.

              Mi befolyásolja a részvények árfolyamát? Ezt alapvetően a kereslet és a kínálat szabja meg – ha valamelyik cég részvénye divatos lesz, mert jó hírek terjednek róla, (például kiváló lett a negyedéves mérlegük, nagy siker lett az új modelljük vagy megnyerték a kupát), akkor felmegy az ára. Ha valami rossz hír van velük kapcsolatban, (lecsukták az igazgatót sikkasztás miatt, megbukott az új modelljük, kikaptak az utolsó meccsükön) akkor lemennek az árfolyamok.

              Ha ránézünk egy részvényindex időbeli diagramra, ami egy-egy piac részvényeinek súlyozott összege, akkor láthatjuk, hogy a görbék bár láthatólag felfelé haladnak, időközben fel-le rángatóznak. Miért van ez így?

              A részvény a cég valódi értékét tükrözi. Milyen igazából egy cég értéke? Egy jól működő cég értéke folyamatosan nő: szorgalmasan dolgoznak, új termékeket, szolgáltatásokat fejlesztenek, termelik a pénzt. Ennek egy részét osztalékként kifizetik a részvényeseknek, másik részét visszaforgatják: befektetik, új gépeket vesznek, új gyárakat építenek – ezzel nő a cég értéke, nő a részvények értéke is. Csak az a baj, hogy pontosan senki sem tudja megmondani mennyi is ez a valódi érték.

              És itt kezdődik a tőzsdepszichológia: egyszer csak elterjed a hír a Bársony Művek remek cég. Sokan vesznek a részvényeikből – feljebb megy az árfolyama. Erre sokan mondják: ugye milyen jó cég ez, hogy megy felfelé az árfolyama: vegyünk mi is. Persze az árfolyam tovább emelkedik. És ez így megy addig, amíg a Bársony részvények nyilvánvalóan irreálisan magas árfolyamot érnek el. És akkor mindig akad valaki, aki elkiáltja magát: Meztelen a király! – A Bársony Művek túlértékelt! És akkor mindenki meg akar szabadulni a részvényeitől, az árfolyamok pedig lezuhannak. Akkor persze egy idő után mindig akad valaki, aki rájön: egészen jó kis cég ez és a részvényeinek árfolyama nagyon alacsony. És ezzel elindul a hullámvasút következő menete.

              Mit csinált maga a cég miközben részvényeinek árfolyama megjárta a mennyet és a poklot? Semmi különöset, tették a dolgukat: a munkások szőtték a kelmét, a fejlesztő mérnökök új szebb mintákat kreáltak, már heute cuture tervezőknek is szállítanak és elkészült az új üzemcsarnok is. Amikor lezuhant a cég túlértékelt részvényeinek árfolyama hirtelen gyengébb minőségben és kevesebbet dolgoztak a cég munkásai? Hirtelen megbutultak a mérnökeik? Összeomlottak a gyártócsarnokok? Kevesebb profit lett hirtelen a bársony piacán? – Egyik sem.

              Ezért a részvény piacon a befektetők két különböző koncepciót testesítenek meg.

              Az egyik befektetői magatartás a rövidtávú spekuláns. Mindig azt nézi éppen minek fog felmenni-leesni az árfolyama rövidtávon (10 perc, 1 nap, pár nap, 1-2 hónap fajtájuktól függően).

              A másik fajta a hosszútávú befektető. Ő valóban hosszútávon – vagy akár örökre – befektető társa akar lenni egy perspektivikus cégnek. Ilyenkor a pillanatnyi vételi ár szinte lényegtelen, a lényeg hogy a cég hosszú távon jól dolgozzon. Ha ma egy Coca-Cola részvényt veszünk, sosem tudhatjuk, hogy holnap mi lesz az értéke, de abban biztosak lehetünk, hogy 10-20 éves távban remekül fog felfelé menni az értéke.

              Azt kell látni, hogy hosszú távon a befektetők sokkal sikeresebbek. A spekulánsok sok szempontból szerencsejátékosok. Amikor hosszútávú megtakarítási programokat indít az ember, akkor nagyon lényeges, hogy ne spekulációkra bízza az ember a pénzét. Az még elmegy, hogy az ember 20 évesen elkártyázza minden pénzét, de 55 évesen már nem célszerű rulettre felrakni a jövendő nyugdíjunkat…

              Nos nézzük, akkor mi van, ha ilyen hosszútávú befektetői szemmel vásárolunk értékpapírokat. Nézzük meg ezt a szép ábrát, rendkívül tanulságos!

              S&P 500 sokéves átlaghozam

              A fenti ábra az amerikai tőzsde S&P 500-as indexe alapján az mutatja, hányszor és mekkora átlaghozamokat lehetett realizálni átlagosan az USA értékpapír piacán. (Az S&P 500 a “Standard & Poor 500″ index rövidítése. Ezt az indexet 500 részvény alapján számítják, így átfogó képet ad az amerikai részvénypiac állapotáról, hozamairól.)

              Mint látható az elmúlt 72 évben 17 olyan év volt, amikor teljesen átlagos portfolióval veszthettünk és 55 olyan év volt, amikor nyerhetett. Az átlag 12,8%. Dollárban.

              Ha rátekintünk az ábrákra, akkor rögtön láthatjuk, hogy miért van az, hogy aki hosszú távú befektetőként, még teljesen átlagos portfolióval is szinte biztosra mehetett, hogy nyer. Másrészt az is látszik, hogy aki rövidtávra spekulál, minden további nélkül elveszíthette a pénzének akár a felét is.

              Most akkor kockázatos az értékpapír alapú befektetés vagy sem?

              Ez attól függ. Az adatokból ez már matematika, hogy mire számíthatunk.

              Ha 1-2 évre indítunk ilyen befektetést akkor kb. 25% esélyünk van arra, hogy kevesebb pénzünk lesz a végén, mint amit beraktunk. Kb. 5% eséllyel csak a felét kapjuk meg a berakott pénzünknek. Viszont kb. 12% esélyünk van arra, hogy a dupláját kapjuk meg.

              Hosszú távon, 20 évre viszont már gyakorlatilag nulla az esélye, hogy tőkét veszítsünk. Mivel a hosszú idő nem csak megszépít, de ki is átlagol, a befektetők 95%-nak 11% és 15% közti évi hozama lesz és ez nem kevés. 11%-nál 20 év alatt a pénzünk nyolcszorosát, 15%-nál a tizenhatszorosát kapjuk meg.

              Mivel lehet egy hosszútávú befektetést biztonságossá tenni?Ennek három alapvető eszköze van.

              Az egyik a kockázatok porlasztása. Nem egy részvényt vásárolunk, hanem sokból egy keveset. Így ha valamelyik cég bajba is kerülne, ez nagy veszteséget nem okoz. Erre ma már kifinomult módszerek vannak.

              A második a jogi helyzet optimalizálása. Ez szép és elegáns megfogalmazása annak, hogy a befektetéseinket úgy intézzük, hogy azok jövedelme után a lehető legkevesebbet veszítsük el adók, illetékek stb. formájában.

              A harmadik eszköz a folyamatos menedzselés. 20 év hosszú idő, ez alatt sok minden történhet. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan a befektetés portfolióját úgy alakítjuk szakember segítségével, hogy az mindig az optimális legyen. Olyan ez, mint a fociban. Az üres pályán is szinte lehetetlen az egyik kapuból úgy kirúgni a labdát, hogy pont a másikba menjen ( ez meccsen évtizedenként egyszer szokott sikerülni…) Ugyanakkor egy óvodás is képes a labdát szépen végigvezetgetni a pályán egyik kaputól a másikig.

              Remélem, hogy sikerült egy kicsit megvilágítani ezt a bonyolult témát.

              Végezetül azért felvetnék egypár kényes kérdést: Kinek áll érdekében az, hogy Ön kedves olvasó elhiggye, a hosszútávú értékpapír alapú befektetések nem biztonságosak?

              Röviden felsorolom:

              A bankoknak – akkor ugyanis elvinné a „biztos” bankszámláról a pénzét. (Megjegyzem a bankok pontosan így keresnek rekordprofitokat – Ön berakja a pénzét alacsony „biztos” kamatra a bankba, ők meg az értékpapírpiacon és a gazdaságban megforgatják. )

              Az államnak – az állam szeretné, ha Ön kedves olvasó államkötvényekbe rakná a pénzét. A részvények ennek a konkurenciái – el is próbál az állam mindenkit riasztani – törvények útján, vagy csak propagandával – ettől.

              A kereskedelem – ha Ön elhiszi, hogy a megtakarítások nem biztonságosak és ráadásul nem is hoznak jól, akkor semmi akadálya annak, hogy most rögtön elköltse náluk minden pénzét. És ez nekik remek. Hát még ha arra is rá tudják venni, hogy hitelekbe verje magát!

              Ingatlan beruházók – ha Önt meg lehet győzni, hogy az elvont értékpapírok helyett a megfogható falakba fektessen (most, hogy az a fal miből és hogyan épült tekintsünk el) akkor nekik nyert ügyük van.

              Szóval kinek érdeke meggyőzni Önt, hogy a hosszútávú értékpapír alapú befektetések nem biztonságosak? Praktikusan mindenkinek – saját magát kivéve. Mert, ha komoly pénzeket akar összerakni, hogy komoly célokat valósítson meg, akkor ez a legjobb út.

              Csakhogy van egy aprócska prücök: mégpedig hogy nálunk csak kb. 21 éve van kapitalizmus és annak is eddig főként a szemetét láttuk. De azért el kellene gondolkodni rajta, hogy azokban az országokban, ahol régóta és folyamatosan kapitalizmus van, miért ilyen formákban van a családi megtakarítások döntő része?

              Lépjen velem kapcsolatba itt!

                Név (kötelező)

                Email cím (kötelező)

                Telefonszám (kötelező)

                Lakcím (település)

                Kérdés, üzenet

                Erre az e-mail címre kérem az újdonságokat, segítő útmutatásokat, cikkeket és kiemelt ajánlatokat is (eDM)!

                A tanácsadás ingyenes és kötelezettségmentes!

                Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

                Egy kis matek

                Mit lehet kihozni 200.000,- Ft egyszeri befektetéséből?

                Éves hozamok 5% 10% 14% 16% 20%
                Évek
                1 210 000 220 000 228 000 232 000 240 000
                5 255 256 322 102 385 083 420 068 497 664
                10 325 779 518 748 741 444 882 287 1 238 346
                15 415 786 835 450 1 427 588 1 853 104 3 081 404
                20 530 660 1 345 500 2 748 698 3 892 152 7 667 520
                30 864 388 3 489 880 10 190 032 17 169 975 47 475 263
                40 1 407 998 9 051 851 37 776 703 75 744 232 293 954 31

                Ön melyiket választaná? Beszéljünk róla!

                Tudja: Jobb egy fölösleges beszélgetés, mint egy kései.

                Lépjen velem kapcsolatba itt!

                  Név (kötelező)

                  Email cím (kötelező)

                  Telefonszám (kötelező)

                  Lakcím (település)

                  Kérdés, üzenet

                  Erre az e-mail címre kérem az újdonságokat, segítő útmutatásokat, cikkeket és kiemelt ajánlatokat is (eDM)!

                  Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

                  Befektetés válság idején

                  A jelenlegi recessziós időszak – amikor a gazdaság nem növekszik – alkalmas lehet arra, hogy az emberek meggazdagodjanak. Mi több, ebben az időszakban jobban meg lehet gazdagodni, mint a konjunktúra, azaz a gazdasági növekedés időszakában, csak tudunk kell, hogyan bánjunk a pénzzel.

                  Néhány alapösszefüggés

                  A világgazdaságnak van egy fejlődési trendje. Ha megnézünk bármilyen indexet, különösen, ha az olyan nagy indexeket, mint a Down Jones, akár rövidebb, akár hosszabb távon azt látjuk, hogy nem egyenletes a fejlődésük, hanem szinte ütemesen, emelkedések és csökkenések váltják egymást. Ez az alaptrend nem változik.

                  11

                   

                  Most recesszióban vagyunk. Ennek két fázisa van: a kontrakció, amikor jelentős mértékben esnek az árfolyamok, és az expanzió, amikor ez a trend egy idő után törvényszerűen megfordul – a világ még nem látott olyat, hogy az indexek 10-15 éven keresztül folyamatosan lefelé mentek volna.

                  Vannak konjunktúra időszakok (virágzás) is. Ezt az emelkedő fázist expanziónak hívjuk, de természetesen a recessziós időszaknak is van expanziós fázisa. Ha valaki recessziós időben helyes pénzpiaci magatartást tanúsít, akkor jobban meg tud gazdagodni, mert olcsóbban veheti meg az eszközöket-értékpapírokat, mint egy emelkedő időszakban.

                  Mennyi ideig tart a recesszió s hol tartunk most?

                  Sokan ma fekete jövőképet festenek, pedig a helyzet nem ennyire tragikus. Ha megnézzük a 1990-tól 2007-ig tartó időtartamot, azt látjuk, hogy a recessziós időszakok egyre ritkábban következnek be, és egyre rövidebb ideig tartanak.

                  22

                  A mélyponton már túl vagyunk, ez volt 2009. március 7. napján. Azóta nemcsak az indexek úgy általában, de az egyes részvények is emelkedtek (lásd OTP, MOL)! Elkezdődött tehát már az emelkedés, és hiányolom, hogy a média erről nem számol be. Pedig de szép is lenne, ha végre a jó hír is hír lenne.

                  A magyar pénzügyi kultúráról

                  Szerte a világon megfigyelhető, hogy a lakossági megtakarítások elég jelentős része értékpapírokban illetve különböző befektetési alapokban van. Hazánkban ez 2 % …

                  33

                  A magyar emberek ugyanis egyrészt azért nem fektetnek részvényekbe, mert nincs évtizedes tapasztalatuk, másrészt, mert a média mindig azt kommunikálja, hogy a részvénybefektetések kockázatosak. Ez önmagában igaz, csak azt nem teszik hozzá, hogy ahogyan nő az időintervallum, amire befektetünk, ez a kockázat arányosan csökken.

                  Ha például ma azzal a szándékkal vásárolunk részvényt, hogy holnap eladjuk, akkor az tényleg nagyon kockázatos, de ha azzal a szándékkal, hogy legalább 10 évig nem nyúlunk hozzá, akkor már nem.

                  Az igazán fontosak viszont a vételi árak. Ezért jön nekünk kapóra a jelenlegi gazdasági helyzet! Recesszió idején, alacsony árfolyamon ugyanis sokkal több részvényt lehet megvenni, így az évek során jelentősebb hasznot lehet realizálni.

                  A nyugdíj kérdése

                  Dubait nem számítva nincs ma a világon olyan ország, amelyik magas nyugdíjakat tudna biztosítani az állampolgárainak. Bár említésre méltó, hogy ma az egyetlen valóban (jól) működő nyugdíjrendszer – erre biztos nem gondolt: Chilében van- Magyarországon a nyugdíjas korral egyébként nem csak az a gond, hogy az állam kevés pénzt biztosít, hanem a nyugdíjak folyamatos elértéktelenedése is, mert ha megnézzük hosszú-hosszú éveken át szinte mindig csak a deklarált infláció felével korrigálták az ellátás összegét.  Egyre kevesebb gyermek születik, s –az orvostudománynak hála– egyre tovább élünk, így egyre kevesebben fizetnek nyugdíj járulékot egyre többek eltartására. Így nem csoda, hogy ma a kérdés nem a 13. havi nyugdíj megtartása vagy elvétele, hiszen a magyar állam már a 11. és a 12. havi nyugdíjt is hitelből fizeti. A jelenlegi recessziót tehát érdemes kihasználnunk például nyugdíjas éveink megalapozására.

                  A helyes stratégia

                  A legtöbben azért veszítenek a tőzsdén, és élnek csalódással a lelkükben, mert jobb esetben az intuícióik, rosszabb esetben a szomszéd lépése alapján vásárolnak, nem pedig egy stratégia részeként. A helyes stratégia lényege, hogy aktív éveink során folyamatosan vételi pozícióban vagyunk (mindig az épp mélyponton lévő részvényeket vásároljuk meg), majd csak amikor eljön a nyugdíjas korunk, akkor veszünk fel eladási pozíciót, s az akkori árfolyamon értékesítjük befektetéseinket.

                  44

                  A profit abból keletkezik, hogy a különböző időpontokban meg vásárolt részvényeket egy adott pillanatban –a nyugdíjba menés időpontjában– eladjuk, az árfolyamnyereséget pedig realizáljuk. Jelenlegi gazdasági helyzetünkben ez a „vételi ablak” még egy-másfél évig lesz nyitva, ám jó tudni, hogy minél hamarabb határozzuk el magunkat, annál nagyobb hasznunk lesz. És az eltervezetthez képest elmehetünk egy plusz útra, mondjuk Mexikóba…

                  A kamatos kamat effektus

                  A kamatos kamatnak hihetetlen ereje van, ha ezt valaki használja, és okosan kihasználja. Más kérdés, hogy a 10 %-os banki kamat a kamatadó miatt hazánkban valójában csak 8 %, s azt is legfeljebb két-három hónapra ígérik, nem pedig 15 évre…

                  Ám ha valaki 15 éven keresztül aktívan tőkét gyűjt, majd ezt a meglévő tőkéjét gyarapítja, akkor meg lehet csinálni azt, amit a világ fejlett nációi már élveznek, hogy a nyugdíjkort elérve – rendszeres ki fizetések mellett – élete végéig szép nyugdíjat realizáljon.

                  Arról az előnyről nem is beszélve, hogy ÉN mondhatom meg, hogy mikor vonulok nyugdíjba, illetve itt már vissza, mert akkor ez az időpont az ÉN döntésem lesz, nem pedig rólam dönt az állami akarat.

                  Lépjen velem kapcsolatba itt!

                    Név (kötelező)

                    Email cím (kötelező)

                    Telefonszám (kötelező)

                    Lakcím (település)

                    Kérdés, üzenet

                    Erre az e-mail címre kérem az újdonságokat, segítő útmutatásokat, cikkeket és kiemelt ajánlatokat is (eDM)!

                    A tanácsadás ingyenes és kötelezettségmentes!

                    Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

                     

                     

                    Nyugdíj – a svéd modell

                    Parázs vita folyik a nyugdíjrendszer átalakításáról. Jó-e nekünk a svéd nyugdíjmodell? Kinek jó? A szólás szabadsága stábja erről készített egy ajánlott műsort. (Megtekintéshez kérem, kattintson a képre!)

                    Megnézte? Ön mit gondol erről? Lesz Önnek nyugdíja? Mennyi? Mikor? Milyen idős korában?

                    Mindenesetre egyre inkább úgy néz ki, hogy mindenkinek annyi nyugdíja lesz, amennyit csinál magának. Ön szeretne akkor nyugdíjba menni, amikor akar, annyi pénzből élni, amennyiből Ön akar? Akkor javaslom, üljön le velem, és nézzük meg az Ön konkrét lehetőségeit, mert meg lehet csinálni.

                    Lépjen velem kapcsolatba itt!

                      Név (kötelező)

                      Email cím (kötelező)

                      Telefonszám (kötelező)

                      Lakcím (település)

                      Kérdés, üzenet

                      Erre az e-mail címre kérem az újdonságokat, segítő útmutatásokat, cikkeket és kiemelt ajánlatokat is (eDM)!

                      A tanácsadás ingyenes és kötelezettségmentes!

                      Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.