Kötelező felelősségbiztosítás építéstervezői és -kivitelezői tevékenységhez

Kötelező felelősségbiztosítás építéstervezői és -kivitelezői tevékenységhez – Alapozzon megfelelő védelemre és biztos háttérre!

Egy építkezés számos buktatót rejthet magában, amire építészként, tervezőként vagy éppen kivitelezőként érdemes jó előre felkészülnie. Előfordulhat, hogy a tervezés során hiba csúszik a számításba, emiatt kár keletkezik az épületben, vagy éppen a munkálatok során sérül meg valaki. Kötelező felelősségbiztosításunk többek között ilyen esetekben nyújt megbízható segítséget. Most az alapdíjból 25% kedvezményt adunk, ha a kedvezményekkel csökkentett egyszeri vagy éves biztosítási díj tervezői biztosítás esetén eléri vagy meghaladja a 30 000 Ft-ot, kivitelezői biztosítás esetén pedig a 90 000 Ft-ot! Az akció visszavonásig él. 

MIK AZ ELŐNYEI? 

  • Széles körű fedezetet adunk az építési és kivitelezési tevékenység során előforduló felelősségbiztosítási károkra.
  • Termékünk megfelel a kötelező felelősségbiztosítás megkötését előíró jogi szabályozásnak.
  • Egy szerződésben megkötheti a tervezői és a kivitelezői felelősségbiztosítást.
  • Fedezetet nyújt arra az esetre is, amikor a biztosítottunk által készített terveket nem saját maga művezeti, hanem az által igénybevett alvállalkozó tervező. 
  • Projektre és határozatlan időre is megkötheti.
  • Teljes körű szakmai felelősségbiztosítást is kínálunk, amellyel nem csak az egyszerű bejelentéshez kötött tevékenységét biztosíthatja. 

KINEK AJÁNLJUK ELSŐSORBAN?

Építészeknek vagy más szakági tervezőknek, illetve fővállalkozó kivitelezőknek, akik egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet végeznek.

MIKOR KÖTELEZŐ MEGKÖTNI?

 
  • Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetében a következőkre kötelező felelősségbiztosítást kötni:
    – Az olyan károkra, amelyek az építész vagy más szakági tervező által vállalt tervezési és tervezői művezetői tevékenység során keletkeznek.
    – Az olyan károkra, amelyek a fővállalkozói kivitelező által vállalt építőipari kivitelezési tevékenység során keletkeznek.
  • A felelősségbiztosítási kötelezettségét teljesítheti projektenként vagy keretjelleggel, határozatlan idejű szerződés formájában is.
  • A tervezőnek legkésőbb a tervezési szerződés megkötésekor rendelkeznie kell felelősségbiztosítással, és a szerződésnek fenn kell állnia az elektronikus építési főnapló megnyitását követő 2 évig.
  • A fővállalkozó kivitelezőnek legkésőbb a munkaterület átadásakor rendelkeznie kell felelősségbiztosítással, és a szerződésnek fenn kell állnia legalább a lakóépület teljes műszaki átadás-átvételének lezárásáig.

MIRE TERJED KI A BIZTOSÍTÁS?

Az olyan személyi sérüléses és dologi károkra, amelyeket ügyfelünk okoz, és amelyekért kártérítési felelősséggel tartozik.
A biztosítási védelem kiterjed a biztosítottunknak az alvállalkozói, megbízottai által okozott károkra is.

A biztosítás 3 éves utófedezetet is tartalmaz, azaz azokra a károkra is fedezetet nyújt, amelyeket a biztosítottunk a szerződés hatálya alatt okozott, de legkésőbb a biztosítás megszűnését követő 3 éven belül jelentenek be társaságunknál.

 
 
 

 ÍGY MŰKÖDIK A GYAKORLATBAN

Egy tervezéssel és kivitelezéssel is foglalkozó építőipari cég fő profilja legfeljebb 300 m2-es családi házak tervezése és kivitelezése. Egy családi ház építése során a kivitelező szakmai hibát vét, nem megfelelően rögzíti az építési helyszínt elhatároló kerítést. A kerítést a szél a szomszédos társasházra fújja, az épület külső szerkezetében, a kertben található padokban és kerti lámpákban jelentős kárt okozva. A társasház kártérítési igénnyel fordul ügyfelünkhöz. A biztosítás ilyen esetben fedezetet nyújthat az épület szerkezeti kárainak helyreállítására, és a kertben megsérült padok és kerti lámpák pótlásának költségeire.

A pechsorozat sajnos itt még nem ér véget: a családi ház tervezésekor ugyanis a talajvíznyomás elleni szigeteléshez nem megfelelő anyagot ír elő ügyfelünk egyik tervezője. Ennek következtében a házban a vízszigetelés megreped a műszaki átadást követő 3. évben. A ház falán méteres magasságig átnedvesedik a fal, és ledobja a vakolatot. A család újra kártérítési igénnyel fordul ügyfelünkhöz. A biztosítás ilyen esetben fedezetet nyújthat a földmunkák és szigetelési munkák többletköltségeire és a homlokzati fal helyreállítási költségeire. 

FONTOS KÉRDÉSEK

Felelősségbiztosítást a 2017. január 1. után kötött tervezési/kivitelezési szerződésekre kell kötni, ha:

  • tervező esetében az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésére 2017. február 1. után kerül sor;
  • fővállalkozó kivitelező esetében az elektronikus építési főnapló megnyitására 2017. február 1. után kerül sor.

Erről az elektronikus építési naplóban kell nyilatkoznia. Rögzítse a biztosító nevét és a kötvényszámot, illetve töltse fel a biztosító által kiadott fedezetigazolást.

Társaságunk a fedezetigazolást a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül adja ki. A fedezetigazolást akkor állítjuk ki, ha a biztosítási ajánlatot aláírta, és a biztosítási díjat vagy az első díjrészletet befizette.

Nyugdíj tanácsadás

Nyugdíj tanácsadás, személyre szabottan Önnek!
 Hogy 10-15 év múlva Ön kiemelkedő jómódban, gazdagon élhessen, minden hónapban garantáltan megérkező, kiemelkedően magas nyugdíja segítségével!

Tudta Ön, hogy jelenleg a hazai nyugdíjasok jelentős része éhezik és nyomorog?

Tudta, hogy amikor a mostani nyugdíjasok annyi idősek voltak, mint most Ön, még jómódban éltek, és tele voltak tervekkel?

Vigyázzon, mert ha nem tesz ellene semmit, idős korára nagyon könnyen Ön is az Ő sorsukra juthat!

Ha viszont megfogadja tanácsainkat, akár már 10-15 év múlva is “nyugdíjba” vonulhat, és gazdagon élhet hobbijának, családjának!

Ezért kérem, feltétlenül olvasson tovább, mert ezen az öt percen
 akár az Ön egész későbbi élete múlhat!

Ön nyilván arra számít, hogy amikor végre nyugdíjba vonul, bizony tisztességes nyugdíja lesz, amiből el tudja tartani saját magát és a családját, jut pénze arra, hogy utazgasson, szórakozzon, sőt, még talán gyermekeinek, unokáinak is tud majd segíteni, mondjuk egy lakásvásárlásnál.

Vagy mégsem? Utána számolt már Ön, hogy ha az élete nem változik meg gyökeresen, akkor mennyi nyugdíjra számíthat? És hogy ez a nyugdíj AKKOR mire lesz majd elegendő?

Engedje meg, hogy mondjak erről pár szót Önnek!

Az állami nyugdíjrendszer köztudottan krízishelyzetben van.

A modern gyógyászati eszközöknek köszönhetően az átlagéletkor, és ezzel a nyugdíjasok száma folyamatosan növekszik.

Mindeközben a népesség, és a fiatal, aktív dolgozók száma pedig folyamatosan csökken.

Egyre kevesebb dolgozónak kell tehát ellátnia egyre több nyugdíjast!

Mivel a dolgozóktól beszedett adót nem lehet a végtelenségig növelni, kézenfekvő, hogy a nyugdíjak mértékének csökkentése, vagy a nyugdíjkorhatár megemelése lehet csak a megoldás.

Ha tehát Ön nem tesz ellene semmit, akkor vagy sokkal tovább kell majd
 dolgoznia, még akár 60-70 éves korában is, vagy pedig
 nagyon alacsony állami nyugdíjra számíthat!

Nem szeretné jobban, ha akár már 10-15 év múlva felmondhatna munkahelyén, soha többé nem kellene dolgoznia, mégis kiemelkedő jómódban, gazdagon élhetne?

Tudja, mit kell tennie ehhez? Saját magának kell gondoskodnia magáról, és ha nem akarja szegénységben és nyomorban leélni nyugdíjas éveit, akkor bizony legjobb, ha már most elkezd gondolni az idősebb éveire!

Az igazság persze az, hogy legjobb lett volna már évekkel ezelőtt elkezdenie, de azért még most sem késő!

Mi azért vagyunk, hogy Önnel közösen kitaláljuk, milyen módon tudja megteremteni saját magának a gazdag és jómódú életet!

Vállaljuk, hogy támogatjuk Önt az Ön számára legkedvezőbb, legalkalmasabb nyugdíjmegoldás kiválasztásában! Minden tudnivalót részletesen ismertetünk Önnel, és a közben felmerülő kérdéseit is megválaszoljuk.

Ennek érdekében, engedje meg, hogy cégünk
egyik szakembere személyesen is beszéljen Önnel!

Csak adja meg nekünk elérhetőségeit, hogy egy munkatársunk felhívhassa Önt, és időpontot egyeztessenek a személyes találkozóra.

Jelentkezzen az ingyenes személyes konzultációra most!

Az alábbi űrlap kitöltésével tehát Ön jelzi felénk, hogy szeretné, ha egyik munkatársunk felhívná Önt, hogy időpontot egyeztessenek a teljesen ingyenes, díjtalan konzultációra.

captcha

Nincsenek rejtett költségek, ez Önnek garantáltan egyetlen fillérjébe sem kerül!

Ha a személyes találkozó előtt bármilyen kérdése lenne, írjon nekünk a contact@dusikandrea.hu e-mail címre!

A TITOKTARTÁS FONTOS SZÁMUNKRA!
Nevét, telefonszámát és személyes adatait a kapcsolatfelvételen és tanácsadáson kívül nem használjuk fel másra, és semmiképpen nem kerülnek illetéktelen kezekbe!


U.i.: Ideje feltennie a kérdést magának: Egész életében robotolni szeretne? Napi 8 órát, életének csaknem egyharmadát munkával tölteni?

Vagy inkább érdemesebb lenne MOST rászánnia pár órát, hogy végre kiszállhasson a mókuskerékből?

Személyre szabott tanácsadásunk most még teljesen ingyenes! Ön semmit nem kockáztat, csakis nyerhet vele, ha ad egy esélyt magának!

Jelentkezzen az ingyenes személyes konzultációra most!

captcha

Egészségbiztosítás és öngondoskodás – az Ön egészségének őre

egeszsegbiztositas

Egészség csak egy van! Tudjuk.

Ám hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy az egészség értéke felbecsülhetetlen. Nem pótolható. Nem megvásárolható. Ön hogy van ezzel?

Önnek mi jut eszébe, ha az egészségügy, betegség, baleset kerül szóba?

  • Színvonalas orvosi ellátás?
  • Kitűnő, őszinte orvos-beteg kapcsolat?
  • Korrekt és elengendő információval való ellátottság?
  • Betegségmegelőzés?
  • Kultúrált, netán luxus környezet?
  • Stresszmentes gyógyulás?
  • Minimális kieső jövedelem?
  • Anyagi biztonság?

Nem feltétlenül. Viszont vágyik rá? Vágyik arra, hogy egészségét odafigyeléssel, megbízható  orvosi ellátás kiválasztásával megőrizhesse?

Elárulom, hogy van olyan hely, ahol Ön kiszolgáltatottság helyett professzionális ellátásban részesül. Ha egyszer kipróbálja, garantálom, hogy soha többé nem akar már sorban állni délelőttöket az SZTK-ban, vagy tízezreket kifizetni magánrendelőkben!!!

Javaslom, hogy  1 évre próbálja ki a privát egészségbiztosítást, majd döntse el azután, hogy meg akarja-e tartani a csomagot. Ismerve az egészségügy helyzetét, hogy kell, az biztos, a kérdés csak az, hogy melyik csomag!

Rendkívül jó a szolgáltatás, magam is kipróbáltam. El sem tudja képzelni, micsoda luxus ellátásban részesül minden “vendég”!  Vendégnek hívom inkább, ugyanis ez nem (csak) betegeknek való szolgáltatás – sőőőőt!!!

A napokban az Egészségügyi Minisztériumban (illetve ma már a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársága) jártam, és egy ottani dolgozó részéről az volt a feladatom, hogy oldjam meg a családja egészségügyi ellátását, a gyermekének a majdani iskoláztatását, és a nyugdíjukat. Ő ott dolgozik, belelát a rendszerbe – vajon mit lát?

Kedves Olvasóm! Önnél rendben vannak ezek? Tudjon meg többet személyes tanácsadásunkon. Lépjen velem kapcsolatba itt!

captcha

Ha baráti, ismeretségi körében vannak vállalkozók, cégvezetők és olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek!

 

Mezőgazdasági biztosítás

2012. január 1.-én lépett hatályba a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás igénybevételi feltételeiről szóló 143/2011. (XII. 23.) VM rendelete, amely a kormány által létrehozott új kárenyhítési rendszer II. pillérének végrehajtási rendelete. Az új kárenyhítési rendszert a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezelésről szóló 2011. évi CLXVIII. törvénnyel vezették be, mely 2012. január 1.-án vált hatályossá.

Az új két pilléren nyugvó kockázatkezelési rendszerről a 2011. november 10.-i Hírlevélben Kárenyhítési törvénytervezet címmel küldtünk tájékoztatót.

A bevezetett II. pillér a mezőgazdasági üzleti biztosítások rendszere alkotja. A II. pillérben való részvétel addicionális. Az ebben részt vevő termelők az agrárszférában működő üzleti biztosítók speciális biztosítási termékekeit vehetik igénybe. Ezen biztosítási termékek ún. csomagbiztosítások, melyek olyan kárnemeket is tartalmaznak (pl: aszály, a tavaszi fagy, a felhőszakadás és az árvíz), melyekre Magyarországon eddig nem lehetett biztosítást kötni. A létrehozott csomagbiztosításokat „A” , „B” és „C” típusokba sorolták.

Az „A” típusú csomag tartalmazza a leggyakoribb gabonaféléket, olajnövényeket, valamint a borszőlőt és az almát, és ezekhez kacsolódóan a jégesőkárt, aszálykárt, árvízkárt, téli és tavaszi fagykárt, felhőszakadás kárt, viharkárt.

A „B” típusú mezőgazdasági biztosítás keretében a zöldség- és gyümölcsfélékre, valamint az egyes gabona- és fehérje növényekre lehet biztosítást kötni, jégesőkár, téli fagykár, viharkár, homokveréskár és tűzkár kárnemekre.

A „C” típusú biztosítás keretében az „A” és „B” csomagba nem tartozó bármely növényi kultúrára belvízkár jégesőkár, aszálykár, árvízkár, téli fagykár, tavaszi fagykár, felhőszakadás kár, viharkár kárnemekre köthető biztosítás.

Ezen biztosítások díjához legfeljebb 65%-os, európai uniós forrásból származó támogatást vehetnek igénybe .

A díjtámogatás iránti igényt a termelőnek az egységes kérelmük beadása során kell jeleznie.

A mezőgazdasági termelőnek a megkötött mezőgazdasági biztosítási szerződés másolatát, valamint az ahhoz kapcsolódó biztosítási kötvény sorszámáról szóló nyilatkozatát tárgyév július 30-áig, a biztosítási díj megfizetéséről szóló igazolást pedig november 15-éig kell benyújtania az MVH részére. Ezen határidők jogvesztők, amelyeket követően módosításra nincs lehetőség.

A szükséges dokumentumokat a biztosított mezőgazdasági termelő és a biztosító között létrejött megállapodás alapján a biztosító, a biztosított mezőgazdasági termelő és a szerződő fél között létrejött megállapodás esetén pedig a szerződő fél is benyújthatja az MVH részére.

A mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás iránti kérelmet a bekezdésben meghatározott dokumentumok alapján az MVH bírálja el.

A mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás kifizetésére a közvetlen támogatások igénylésére és kifizetésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A hozamcsökkenést a biztosító saját helyszíni ellenőrzése és nyilvántartása alapján, biztosítói termésadatok hiányában a mezőgazdasági termelő által átadott adatok, tények felhasználásával vagy más, a mezőgazdasági biztosítási szerződésben rögzített módon kell megállapítani.

Az igénybe vehető díjtámogatás mértéke a nettó biztosítási díj legfeljebb 65%-a lehet, ami a rendelkezésre álló keret kimerülése esetén arányosan csökken minden igénylő esetében a következő sorrendben: 1. „A”, 2. „B” 3. „C” típusú mezőgazdasági biztosítási szerződések.

A támogatások forrásául 2012-ben 9,33 millió eurós (2,8 milliárd Ft), 2013-ban 10,67 millió eurós ( 3,2 milliárd Ft) keret szolgál. Ez a keret a 65%-os támogatási intenzitást tekintve 4,3 milliárd forint értékű biztosítási szerződés megkötését tesz lehetővé. Tekintettel arra, hogy a biztosítók hosszú távú működésének minimumfeltétele, hogy az adott évi biztosítási díjak összege legalább megegyezzen az évben bekövetkező károk nagyságával, megállapítható, hogy a jogalkotó 2012-ben 4,3 milliárd forint kárösszeggel tervez az üzleti biztosításokat illetően. Ez rendkívül alacsonynak tekinthető.

Emellett az a tény, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi források kimerülése esetén a támogatási intenzitást arányosan csökkentik minden igénylő tekintetében, kiszámíthatatlanná teszi a rendszert. A hektáronkénti több tízezer forint összegűre rúgó biztosítási díj kigazdálkodása támogatás nélkül a termelő teljes ellehetetlenítését okozhatja. Ezért a támogatási intenzitás mértékének ismerete nélkül kötött piaci biztosítással a termelő rendkívüli kockázatot vállalhat.

Az új kárenyhítési rendszer I. pillérének azaz a korábbi kárenyhítési rendszer kiterjesztett változata végrehajtási rendeletének jelenleg a közigazgatási egyeztetése zajlik. A kötelezően fizetendő kárenyhítési hozzájárulás változik, mértéke visszaáll a korábbi mértékre: ültetvények és szántóföldi zöldségtermesztés után 3000 forint, egyéb szántóföldi kultúrák termesztésére szolgáló termőföld után 1000 forint hektáronként.

A kárenyhítésre vonatkozó rendelkezések érdemben nem változnak. A Vhr szerint az agrárkár-enyhítési szerv, azaz az MVH tárgyév július 15.-ig állapítja meg a fizetési kötelezettség mértékét. A hozzájárulást szeptember 15.-ig kell megfizetni. A káreseményt bekövetkezésétől számított 15 napon belül kell bejelenteni a megyei kormányhivatal szakigazgatási szervéhez.

A rendelkezésre álló forrás nagyságrendileg nem változik.

forrás: httpss://www.mosz.agrar.hu

Biztos vagyok benne, hogy egy biztosítás hiánya miatt nem szeretne lemondani a támogatásról. Kérjen időpontot ingyenes és kötelezettségmentes személyes tanácsadásunkra!

Lépjen velem kapcsolatba itt!

captcha

Ha baráti, ismeretségi körében vannak mezőgazdasági termelők, vállalkozók, cégvezetők és olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

Harmadannyi nyugdíj az államtól, 70 éves korhatár – ez jön! – írja a HVG

Gondolkodjon felelősen, ha a legértékesebb tulajdonáról – az életéről, az élete egyharmadáról – van szó!
Jobb egy fölösleges beszélgetés, mint egy kései!

Szerző: Máriás Leonárd

Utolsó frissítés:

httpss://hvg.hu/gazdasag/20140919_Harmadannyi_nyugdij_70_eves_korhatar__jo

Össztársadalmi és politikai sunnyogás van, az állam lemondott 2-4 millió szegény emberről, nem tudjuk, ők hogyan kapnak nyugdíjat – mondja Holtzer Péter nyugdíjszakértő. 20-30 millió forintot félre kellene tennie annak nyugdíjas korára, aki nem akar alábbadni életszínvonalából, és el kell fogadni, hogy sokkal jobban magunkra leszünk utalva. A nyugdíjrendszernek a mai 35-50 évesek a legnagyobb vesztesei. Az pedig vicc, hogy igazából korrekt számaink sincsenek a ma és a jövő nyugdíjasairól. Mi lesz azzal a tömeggel, aki a rendszerváltáskor elveszítette munkáját, és azóta sincs nagyon neki? A Nyugdíj- és Időskor Kerekasztal (NYIKA) volt elnökével beszélgettünk.

hvg.hu: Milyen életszínvonalra számíthat egy ma harmincas évei elején járó magyar nyugdíjas korában, nagyjából 2050 körül?

Holtzer Péter: Nem, az később lesz. (Nevet) Az egyáltalán nem valószínűtlen, hogy 2050-ben már 70 éves nyugdíjkorhatár lesz, hiszen a jelenlegi szabályozás szerint is a következő évtized elejére már 65 évre emelkedik. Eszerint egy ma harmincas évei elején járó magyarnak még nagyjából negyven évet kell dolgoznia.

2050 körül, aki eléri az akkori nyugdíjkorhatárt, annak a várható élettartama nagyjából 85 év lesz. Ez a rendszer fenntartása szempontjából elég sok, ugyanis így körülbelül 15-20 évet tölt majd nyugdíjban. Ez az átlagosan, várhatóan 15 nyugdíjban töltött év egyre inkább európai sztenderd kezd lenni.

hvg.hu: Ha végigdolgozta az aktív éveit, mennyit kaphat majd vissza az állami rendszertől?

H. P.: A nyugdíjrendszer, ha továbbra is a jelenlegi logika alapján működik, 2050 körül már sokkal kevesebbet tud majd kipréselni magából, mint manapság. Ez három tényező miatt fog így alakulni: egyre tovább élünk, viszont egyre kevesebb gyerek születik, aki beléphet a munkaerőpiacra. A foglalkoztatási mutatók Magyarországon még az Európai Unióhoz képest is gyalázatosan alacsonyak. 2050 körül már csak nagyjából 8 millióan leszünk (ha nem vesszük figyelembe az elmúlt években megindult kivándorlást), és a mainál sokkal több lesz a nyugdíjas, sokkal kevesebb a dolgozó fiatal.

Most még azt a játékot játsszuk, hogy becsukjuk a szemünket, és azt gondoljuk, hogy 2050-ben is fizetik majd a nyugdíjunkat az akkori fiatalok. Azonban valószínűbb, hogy a ma még nagyon magas, 80-90 százalékos magyarországi helyettesítési ráta (a nyugdíj hány százaléka a nettó bérnek, vagyis most a magyar nyugdíj csak 10-20 százalékkal kevesebb az illető nettó bérénél) jelentősen csökkenni fog. Ezt jelzi például a lengyel rendszer. Ott svéd mintára bevezették az úgynevezett egyéni számlás modellt, amely a miénknél sokkal transzparensebben megmutatja, hogy milyen nyugdíjakat lesz képes kifizetni a jövőben. Ez a rendszer azt mutatja, hogy a lengyelek jelenlegi 60-70 százalékos helyettesítési rátája 2050 környékére 20-30 százalékra csökken.

Ennek ellenére mi úgy teszünk, mintha a jelenlegi helyettesítési rátánk örökké tartható lenne, ami teljes képtelenség. Amikor 2009-ben a NYIKA-nál (Nyugdíj Kerekasztalnál) számításokat végeztünk, már akkor is világosan látható volt, hogy a 2040-2050 között keletkező terheket nem fogja bírni a rendszer: akkora az összes tartalék elfogy, és a Ratkó-unokák nyugdíjba is vonulnak. Ha akkor is tartjuk a jelenleg színvonalat, akkor a költségvetési hiány elszáll, vagy az égbe kell emelnünk a járulékot.

hvg.hu: Javítottak a nyugdíjrendszer rossz kilátásain a kormány intézkedései? Az elmúlt években megszüntette a korhatár alatti ellátásokat, szigorította a rokkantnyugdíjazást, a másik oldalon viszont lehetővé tette, hogy a nők korábban nyugdíjba menjenek, és bedarálta a magánnyugdíjpénztárakat.

H. P.: A várható kritikus helyzetnek az elmúlt öt évben érdemben nem ment utána a rendszer, bár számos beavatkozás a helyes irányba mutatott. Messze nincs akkora – pluszjövedelmet termelő – gazdasági növekedés, mint amire számítottunk, és messze nem látunk olyan javulást a foglalkoztatásban, ráadásul a kivándorlással elkezdtek eltűnni a járulékfizetők. Tartok tőle, hogy az eredmény még a szigorításokkal együtt sem jó hosszú távon. Ezeket a szigorításokat még a Bajnai-kormány kezdte el a 13. havi nyugdíj megszüntetésével és a korhatáremeléssel, majd a Fidesz lelkesen folytatta. Ezekre nagyon nagy szükség volt, ugyanis a kétezres években megborult az egyensúly. A nők 40 éves nyugdíja viszont szembemegy a szigorításokkal, érthetetlen, miért volt rá szükség, és nagyon sokba kerül. Ha jól emlékszem, évente nagyjából 100 milliárd forint feletti tétel lett.

A magánnyugdíjpénztárak kérdése bonyolult: én nem bontottam volna le a rendszert és nem államosítottam volna. Kétségtelen, hogy nem hatékonyan működött, de ha már működött, rendbe kellett volna rakni, mert hasznos lett volna kockázatmegosztási szempontból. A nyugdíjrendszer fenntarthatóságát rontotta, hogy bezárták. Viszont a mostani állami, felosztó-kirovó rendszer problémáját ez alapvetően nem oldotta volna meg, azaz ha 2010-ben nem lett volna ilyen rendszerünk, én nem ezt indítottam volna el nulláról.

hvg.hu: Mennyi pénzt kellene összegyűjtenie egy mai munkavállalónak ahhoz, hogy nyugdíjas korában tartani tudja a jelenlegi életszínvonalát?

H. P.: Ha még van 35-40 éve felhalmozni, és utána, az akkori nyugdíjkorhatár betöltése után lesz 15, de jobb esetben még több éve arra, hogy ezt használja, akkor ahhoz, hogy érdemi megtakarítása legyen nyugdíjas korára, és azzal számol, hogy az államtól sokkal kevésbé fog nyugdíjat kapni, akkor minél korábban el kell kezdenie félretenni havonta a bére körülbelül 15 százalékát.

hvg.hu: Ez azt jelenti, hogy nagyjából 20-30 millió forintot félre kell tennie, mielőtt nyugdíjba megy?

H. P.: Igen, ez körülbelül egy jó szám. Persze függ például attól, hogy egyedet számolunk vagy párt, mert ha utóbbit, akkor kevesebb is lehet a végösszeg. Magyarországon nagyon kevés a megtakarítás, a háztartások legfeljebb egyharmadának van bármiféle félretett pénze, az is gyakran csak egy-két hónapra elegendő. Emellett a megtakarítások nagyon koncentráltak, a felső tízezer rendelkezik olyan mértékű megtakarítással, ami biztosítja számukra, hogy ne legyen gond. Ezen kívül van az a hatalmas tömeg, amely egyáltalán nem rendelkezik érdemi megtakarítással, ez a fő probléma.

A leginkább vesztes generáció valószínűleg az lesz, akik ma 35-50 évesek. Az idősebbek, akik mostanában mennek nyugdíjba, még az eddigi feltételek szerint kapják majd a nyugdíjukat. A 35-50 évesek már jó sok járulékot befizettek, viszont aki csak most kezd gondolkodni magáról, és már 50 körül jár, annak sokkal nehezebb lesz összegyűjteni egy megfelelő nyugdíjra valót. A fiatal generáció náluk valamivel jobban járhat, ugyanis még van ideje gondolkodni, és még nagyon keveset tett bele a rendszerbe. Feltéve persze, hogy valamit elkezdenek csinálni. Ez azonban nem egy könnyű feladat. Aki most kezdett el dolgozni, jellemzően nagyon keveset tud még félretenni. Nem is ez a célja, hanem a család, a lakás. A másik, hogy fogalma sincs senkinek erről az egészről, hiába jártatják a szájukat a nyugdíjszakértők, senkit nem érdekel, különösen a fiatalokat nem. Ki az a 25-30 éves, aki a nyugdíjáról gondolkodik? És ez teljesen normális. Azt egyébként a fiatalok tudják, hogy gond lesz, és nem lesz állami nyugdíjuk, de ebből még nem következik semmi.

hvg.hu: Az említett 35-50 éves korosztályban van egy nagyon problémás tömeg is: azok, akik a rendszerváltás óta vagy többnyire feketén, vagy minimálbérre bejelentve dolgoztak. Ez mekkora probléma, mikor éri el a nyugdíjrendszert, és ezzel mit kell majd kezdenie az államnak?

H. P.: Igen, ezeknek az embereknek a problémája közeledik, és erre nincs válasz. Az elmúlt tíz évben senki nem foglalkozott vele, hiába mondtuk. Ez a folyamat egyébként nem a kilencvenes években, hanem 1985 körül kezdődött. A foglalkoztatás már akkor hatalmasat zuhant. Az érintettek közül valóban nagyon sokan abban a helyzetben vannak vagy voltak, hogy már a munkavállalásuk ideje alatt a falakon belüli munkanélküliek táborát gyarapították, mert már akkor sem volt megfelelő iskolázottságuk. Azóta sem azért nincsenek bejelentve vagy nem dolgoznak, mert nincs kedvük, hanem továbbra is gond van a képzettségükkel.

Ma azt mondja a törvény, hogy 15-20 év kell ahhoz, hogy valaki kapjon állami nyugdíjat. Ha ez nincs, meg vagy lőve. Ebben a csoportban, amelyikről beszélünk, sokan vannak, akiknek nincs elég szolgálati idejük, és mostanában, ebben az évtizedben érik el a nyugdíjkorhatárt.

hvg.hu: Mekkora ez a tömeg?

H. P.: Nem tudunk pontos számokat, ami önmagában egy vicc. Az egyik becslés a kétezres évek közepéről sok százezerre tette a számukat. A NYIKA becslése szerint évjáratonként 20-40 ezer ember is lehet ilyen helyzetben, ez szintén sok százezret ad ki 15-20 év alatt.

Az egy vicc, hogy pontos számaink nincsenek, hosszú távú modellezés nem igazán folyik.

hvg.hu: Mi lenne a megoldás a jelenlegi nyugdíjrendszer fenntarthatatlanságára?

H. P.: Azt már sokszor elmondtam, hogy a hosszú távú vízióm egy a mainál sokkal szűkebbre szabott, lecsupaszított állami nyugdíj (ez az úgynevezett első pillér), és ezzel párhuzamosan egy ennek megfelelően csökkentett járulékfizetés. Ennek alá kellene tolni egy úgynevezett alapnyugdíjat nulladik pillérként: vagy azt kellene mondani, hogy mindenki, aki magyarországi rezidens (magyarországi járulékfizetőnek számít), az kap, tegyük fel, havi 30 ezer forintot 70 éves kora felett, vagy azt is lehetne, hogy ezt valamilyen jövedelemhatárhoz, vagyonhoz kötjük. A finanszírozása nehéz lenne, néhány évtizedig nagyon magas lenne a költségvetési hiány.

Erre egyébként vannak nemzetközi példák, és még az is megtörténik, hogy az első pillér szép lassan megszűnik, és beleolvad a nulladik pillérbe, például Nagy-Britanniában. Ezen az állami rendszeren kívül egy nagyon erősen ösztönzött magánmegtakarításnak kellene lennie, ami elsősorban a munkáltatókon keresztül lenne megvalósítható, vállalati nyugdíjpénztárak formájában. Ráadásul ezt úgy kell megvalósítani, hogy a munkavállaló számára a megtakarítás (munkáltatói hozzájárulás és némi állami támogatás mellett) automatikus, és azért kell aktívan tennie, ha ki akar lépni belőle (és a támogatásokról lemondani). Ma a nyugati világ előremutató reformjai éppen ezt valósítják meg.

hvg.hu: Mit kellene tennie a magyar kormánynak a nyugdíjrendszerrel, hogy kezelje a problémákat?

H. P.: Ez egy nehéz kérdés. Túl azon, hogy a mindenkori kormányok a nyugdíjas szavazók foglyaivá váltak, s ezért a témától mindenki fél, mint a tűztől (még ha a változások az aktívakra hatnának is, s nem a mai nyugdíjasokra), a nagy dilemma valószínűleg az, hogy ha a politika nagyon világosan és transzparensen beszél az embereknek a nyugdíjrendszerről, arra túl nagy ijedtség lehet a válasz, és túl nagy menekülés. Ha valaki holnap kiáll, és azt mondja, sokkal kevésbé lesz állami nyugdíj 30 év múlva, és ennek megfelelően elkezdjük átalakítani a rendszert, akkor holnaputántól senki nem fog nyugdíjjárulékot fizetni. És akkor nagy bajban vagyunk.

Nyugdíjsorozat
A hvg.hu cikksorozatot jelentet meg a nyugdíjakról, a mai és jövőbeli nyugdíjasokról. A sorozat elemeit itt találja.

Ezt az egész átalakítást nagyon nehéz lenne optimalizálni, mert egy olyan átmenetet kell valahogyan menedzselni, ami nyomja össze az állami rendszert, veszi vissza az állami rendszer igérvényeit, és tolja a társadalmat egy más logika felé (ösztönzőket teremt a megtakarításra, és több pénzt hagy az emberek zsebében). Amikor onnan kell elindulni, hogy felépítettél egy hatalmas felosztó-kirovó nyugdíjrendszert, mint ami ma is van Magyarországon, és ezt el kell kezdened leépíteni, arra nincs válasz, hogy ezt hogyan lehet egyáltalán megcsinálni. Nekem sincs még válaszom arra, hogy hogyan jutunk el A-ból B-be.

Ennek a problémának ugyanakkor egy fontos eleme az is, hogy ma Magyarországon nincsenek ehhez adatok, igazából senki nem végez komolyabb hosszú távú számításokat, nincsenek a nyugdíjrendszerrel foglalkozó műhelyek, és nem része a téma a közbeszédnek. A felelős hozzáállás része lenne például az itt vázolt nehéz átmenet modellezése is.

hvg.hu: A társadalomnak mit kellene tennie?

H. P.: Az embereknek tudniuk kell, hogy nincs választásuk. Nem az lesz, hogy majd jön valaki, és megoldja ezt a problémát. Ha körülnézünk, pár millió embert már otthagytunk az út szélén. Ott van 2-4 millió ember, akiről gyakorlatilag lemondtunk. Ők azok, akik a szegénységi küszöb környékén vagy az alatt élnek, többségében vidéken, de Budapesten is vannak, cigányok és nem cigányok. Velük senki nem törődik, és lövése sincs senkinek, hogy velük mit kellene kezdeni. Őket már réges-rég ráébresztette az állam arra, hogy nem vigyáz rájuk, és kellene valamit tenniük, csak nem adott a kezükbe eszközt sem. Össztársadalmi és politikai sunnyogás van, mintha ez nem mindannyiunk problémája lenne.

Az állam nem írta transzparensen újra ezt a társadalmi szerződést, hogy az államnak kevesebb, az egyénnek, családnak vagy kisközösségnek pedig több dolga van, miközben a tettek szintjén valójában ez történik. Ennek egy kis szelete a nyugdíj. Ez sok országban – például Ázsiában vagy az angolszász országokban – így van, és ez az egyik jellemző módja annak, hogy ráébressze az embereket arra, hogy valamit tenniük kell.

hvg.hu: Hogyan, milyen irányban változtatna a nyugdíjrendszeren, ha az állam nagyobb mértékben elismerné a gyermekvállalást a nyugdíjban?

H. P.: Ezt az ötletet a bedobott formájában teljesen nonszensznek tartom. Az egyik probléma, hogy ha az állam most azt mondja, csinálj három gyereket és 40 év múlva több lesz a nyugdíjad, teljesen ésszerűtlen ezt elhinni, hogy így is lesz, hiszen az ilyen hosszú távra tett ígéretek hitelessége a tapasztalatok szerint rendkívül alacsony.

A másik, hogy ez az ötlet a probléma helyes felismerésére adott rossz válasz. A probléma tényleg arról szól, hogy több gyerekre van szükségünk, ezt senki nem vitatja, és ez messze nem csak nyugdíjkérdés. Ha 1,3-as termékenységi ráta van Magyarországon, a szükséges 2,1 helyett, az sehová nem visz. Így pár évtizeden belül valóban túlságosan leszűkül az aktív populáció, nem lesz, aki GDP-t termeljen, túlságosan kevesen fognak járulékot fizetni, és így nem lesz miből fizetni a nyugdíjakat sem. Ez nem csak magyar sajátosság, számos fejlett országnak ez a problémája.

hvg.hu: Ebből következik, hogy ösztönözni kellene a gyerekvállalást, ha kell, akkor a nyugdíjrendszeren keresztül.

H. P.: Igen, ösztönözni kellene a gyerekvállalást, de egyfelől ez nem csak pénzügyi ösztönzőkről szólhat, másfelől fontos kérdés, hogy hogyan értjük az ösztönzést. Ha azt vesszük, az is egy ösztönző, ha az emberek azt látják, hogy az állam nem segít rajtuk. Európában a nyugdíjrendszer megszületésével a szociális állam túlságosan nagyra nőtt, és kiszorította a kisközösségi, családi logikát. Értelemszerűen a gazdasági fejlődéssel és az urbanizációval nehéz is lett volna fenntartani azt a családmodellt, ahol generációk élnek egy házban és segítik egymást.

Persze ebből nem következik, hogy vissza kell mennünk ebbe az állapotba, de a kisközösségnél valószínűleg több lehetőséget és felelősséget kellene hagynunk. Ennek egy természetes folyománya lenne, hogy egy családban több gyerek születne. A kevés gyereknek ugyanis a fejlett világban pontosan ez az oka: megszűnt rá az „igény”, az állami nyugdíjrendszernek (és más újraelosztó-rendszereknek) köszönhetően kevésbé van szükség a családon belüli intergenerációs támogatásra. Emellett a gyerekvállalást olyan eszközökkel is lehet ösztönözni, ami megkönnyíti az anyák visszatérését a munkaerőpiacra, például a bölcsődék vagy a pénzügyi támogatások kialakítása révén.

HVG Kiadó Zrt. © 2017 — v 5.9.1144.108

 

 

Növénybiztosítás

..avagy az a mezőgazdász, akinek nincs biztosítása, ő vis maior esetén sem fog állami kompenzációt kapni!

Néhány éve kihirdették az új mezőgazdasági kockázatkezelési törvényt (2011. évi CLXVIII. törvény).

(2011. évi CLXVIII. törvény A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről 37346-37357-ig)

Az új törvény egy két pilléren nyugvó kockázatkezelési rendszert vezetett be.

Biztos vagyok benne, hogy egy biztosítás hiánya miatt nem szeretne lemondani a támogatásról. Kérjen időpontot ingyenes és kötelezettségmentes személyes tanácsadásunkra!

Lépjen velem kapcsolatba itt!

captcha

Ha baráti, ismeretségi körében vannak mezőgazdasági termelők, vállalkozók, cégvezetők és olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

 

Etikus életbiztosítás

 

Nálunk már elérhető!

Etikus életbiztosítás: Átláthatóság, megfelelő ár-érték arány és ügyféltájékoztatás

Lépjen velem kapcsolatba itt:

captcha

Budapest, 2016. június 29. – Az MNB az általa meghirdetett etikus életbiztosítás koncepció keretében a héten bocsátja ki a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosításokról szóló ajánlását. A nemzetközi szinten is előremutató szabályozó lépések révén a biztosítóknál közbizalmon alapuló, hosszú távon stabil állományok épülhetnek fel. A cél az átláthatóság, a „fair” ár-érték arány elősegítése, s az ügyfelek magasabb szintű tájékoztatása.

A megtakarítási életbiztosításoknál a nemzetközi szabályozási gyakorlat elsősorban a transzparenciát célozza meg a költségeknél és jutalékoknál. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ezen túlmutatóan alkotta meg etikus életbiztosítás koncepcióját, melynek fókuszában az átláthatóság mellett a megfelelő („fair”) ár-érték arány, a szigorúbb befektetési szabályok és a magasabb szintű ügyféltájékoztatás áll.

A jelenlegi alacsony hozamkörnyezethez történő alkalmazkodás a biztosítási szektorban is szükségszerű azért, hogy a megtakarítási életbiztosítások valós értéket nyújtsanak az ügyfelek számára. Az alkalmazkodás már korábban elindult, de korántsem teljes körű és nem minden biztosítói terméknél ment végbe. Emiatt, és az elmúlt évek fogyasztóvédelmi és felügyeleti tapasztalatai alapján hozta létre az MNB a szereplők érdekeit kiegyensúlyozottan figyelembe vevő koncepcióját. Ennek fő célja, hogy a megnövekedett fogyasztói bizalomra építve hosszútávon fenntartható, stabil biztosítói állományok épüljenek fel.

Az MNB javaslatai alapján

– a jogalkotóval szoros együttműködés révén – több törvénymódosítás is született. A biztosítók így 2016. január 1-től kötelezően alkalmaznak letétkezelőt és szakmai feltételeket írtak elő vagyonkezelőjük személyére vonatkozóan. Egy 2017. január 1-től életbe lépő törvényi szabályozás előírja, hogy az életbiztosítási költségek megnevezése legyen összhangban azok tartalmával, illetve, hogy a biztosítók a unit-linked konstrukciók befektetései során kellő gondossággal járjanak el, s csak a ténylegesen befektetett összegeket számítsák fel az ügyfeleknek. A jogszabály meghatározza majd a befektetési és visszavásárlási minimumokat, s két lépésben tovább csökkenti a biztosítási közvetítőknek az első évben kifizethető jutalékplafon mértékét.

A jogszabály-módosítások erős alapot teremtenek egy, az ügyfelek számára magasabb értéket hordozó termékpaletta kialakításához. A jegybank ezen túl további átfogó részletszabályokat határoz meg a héten közzéteendő ajánlásában. Ezek elősegítik a termékek összehasonlíthatóságát, megértését, a nyugdíjbiztosítások után teljes költségmutató (TKM) limiteket vezetnek be immár valamennyi – azaz a nem csak nyugdíjcélú – unit-linked biztosításoknál is, pontosítják az ügyféltájékoztatás során elvárt követelményeket, illetve irányt szabnak a biztosítói termékek befektetési kínálata kapcsán. A TKM limitek az egyszeri díjfizetésű termékekre alkalmazandó, illetve tartamközi költségplafonokkal egészülnek ki. Mint ismert, a TKM módszertanának jövőbeni alkalmazását, a TKM számítását és közzétételét az MNB rendeletben tette kötelezővé minden megtakarítási életbiztosításra.

Az ajánlás elvárja, hogy a biztosítók egyszerűen, könnyen érthetően mutassák be a költségeket, többek között azt is, hogy a biztosítók válasszák külön a kockázati díjakat a megtakarításra szánt összegtől. Az ajánlás tiltja a rejtett költségek felszámítását vagy a költségek bagatellizálását is.

Az ügyféltájékoztatás fontos része az igényfelmérés,

melynek minimális tartalmát 2016 márciusától az MNB rendeletben rögzítette. A friss jegybanki ajánlás ugyanakkor meghatározza az ügyfelek írásbeli, elektronikus és szóbeli tájékoztatása során elvárt gyakorlatokat, s azt, hogy a biztosítók „üdvözlőhívásokkal” győződjenek meg a szerződést követően az ügyfél elégedettségéről. Ezen túlmenően a biztosítóknak irányt mutat, hogy az életbiztosítási szerződések lejáratához alkalmazkodva életciklus szemléletű portfóliókat dolgozzanak ki, és alakítsanak ki hazai eszközöket kínáló alapokat is a devizakockázatok csökkentésére.

„A piac résztvevőitől nemcsak jogkövető, hanem „fair” magatartást vár el az MNB, melyet felügyeleti stratégiájában is megfogalmazott. A preventív szemléletű etikus életbiztosítási koncepció erősíti az öngondoskodást, a bizalmat, és ezáltal biztosítja, hogy hosszú távon stabil biztosítói állományok épüljenek fel” – jelentette ki Windisch László, az MNB felügyeleti alelnöke a jegybanknak és a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) a témáról tartott közös sajtótájékoztatóján.

„A biztosítói szakma maximálisan érdekelt abban, hogy az ügyfelek érdeke találkozzon a biztosítói válaszokkal, s így az életbiztosítási szerződések az eredeti ügyfélcéloknak megfelelően hosszú távon, a futamidő végéig fennmaradjanak” – szögezte le Pandurics Anett, a MABISZ elnöke.

Továbbra is javasolt az életbiztosítási szerződést kötő ügyfeleknek, hogy – a TKM-eket is összehasonlítva – több lehetőség közül válasszanak. Kellő körültekintés mellett már most is találhatóak kedvező ár-érték arányú termékek a piacon, 2017. január 1-től pedig az ügyfelek még könnyebben tudják majd összehasonlítani az ajánlatokat.

Az MNB ajánlása segít abban, hogy az összehasonlítást nem végző ügyfelek is biztonsággal választhassanak a termékpalettából.

Az életbiztosítások tartam végére optimalizáltak, így érdemes lejáratig megtartani azokat. Akkor célszerű megtakarítási életbiztosítási szerződést kötni, ha az ügyfél – a biztosítási kockázat fedezése mellett – rendszeres díjfizetésű szerződések esetében legalább 10 éves, míg egyösszegű szerződések esetében 3-5 éves megtakarítási időszakra rendelkezik leköthető forrásokkal.

Az etikus koncepció elemei – a korábbi ajánlásokkal kapcsolatos tapasztalatok alapján – minden bizonnyal beépülnek a biztosítási szektorban elérhető termékek jellemzői közé. Nőhet emellett a megkötött biztosítások átlagos megmaradása is, ami az ügyfeleknek magasabb értéket és magasabb ügyfélelégedettséget, a biztosítóknak pedig stabilabb megtérülést eredményez.

Magyar Nemzeti Bank                                  Magyar Biztosítók Szövetsége

Lépjen velem kapcsolatba itt:

captcha

httpsss://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2016-evi-sajtokozlemenyek/atlathatosag-megfelelo-ar-ertek-arany-es-ugyfeltajekoztatas-az-etikus-eletbiztositasokert

BÚÉK!

20140101-095821.jpg

Egészségben, bőségben, harmóniában, örömökben és megvalósult álmokban gazdag Új Évet kívánok minden Kedves Olvasómnak!

Boldog Új Évet | Happy New Year | Gelukkige Nuwejaar | Gëzuar Vitin e Ri | Aam Saiid | Shnorhavor nor tari | Yeni Iliniz Mübarək | Sretna Nova Godina | Щастлива Нова година | Xin nian yu kuai | šťastný nový rok | Gelukkig Nieuwjaar | Head uut aastat | Bonne Année | Frohes Neues Jahr | Καλή χρονιά | Shana Tova | Nav Varsh Ki Subhkamna | Buon Anno | あけましておめでとうございます | 새해 복 많이 받으세요 | Is Sena it -Tajba | Szczęśliwego Nowego Roku | Feliz Ano Novo | La Mulți Ani | С Новым Годом | Feliz Año Nuevo | สวัสดีปีใหม่ | Mutlu yıllar

Hálás vagyok…

 

Szeretném megköszönni Önnek mint  megbecsült olvasómnak a kedves támogatást, hogy velem volt. Idei utolsó írásomban megosztom Önnel személyes köszönetemet és hálámat, továbbá gondolataimat arról, hogy mit is jelent nekem igazán a hála.

Hálás vagyok……

Nos, holnap itt a Szilveszter, holnap után az Újév. Véget ér 2016. Tegye hát emlékezetessé, jelentőssé ezt a napot. Mit szólna  egy meditációhoz, egy imához, a céljaiért, a belső békéért, szeretetért, szerelemért, bőségért? Amint az óra átlibben 2017-re engedje el, bocsássa szabadon az összes öreg, lelassult, elnehezült energiát, melyek félelemben tartanak, aggódást hoznak, de tartsa vissza, őrizze meg azokat, melyek segítenek a fejlődésben, az előrejutásban.

Határozza el, hogy a rezgéseit magasabb szintre emeli és törekszik Magában a harmóniára, az összhangra, hogy megtalálhassa önmagát, azt a minőséget, aki-ami igazán ÖN, – telve kristálytiszta, önzetlen szeretettel és bőséggel. Mert harag nem old fel haragot, csak a szeretet az, ami mindent felold.

Ez a klip, mely bemutatja gyönyörű bolygónkat, segít a rezgésszintemelésben. Míg átéli, egyre inkább feltöltődik energiával, majd elkezdi ezt a pozitivitást kisugározni, mely átöleli az egész Földet, míg végül megsokszorozva visszatér Önhöz.

 

Végezetül, legyen  Ön előtt a gondolat, hogy a fényét, ragyogását, kisugárzását ossza meg másokkal.

Gyertyák ezrei képesek lángra gyúlni mindössze egyetlen apró lángocskától, anélkül, hogy a gyertya élete megrövidülne. A boldogság sem apad soha, ha megosztjuk valakivel. (Buddha)

Boldog Új Évet Kívánok!

Szeretetet és Fényt Mindenkinek!

Dusik Andrea