Nem az a kérdés, hogy megéri-e…

… a kérdés az: mi van, ha megéri???

Az elmúlt tanulmányokban végigvettem a nyugdíj, nyugdíjrendszer múltját, jövőjét és a lehetőségeket, hogyan oldhatjuk meg életünk harmadik harmadának anyagi ügyeit, annak érdekében, hogy ez életünk legszebb időszaka legyen. A dolog azért égető, mert felméréseink szerint jelenleg az 50 év alatti lakosság mindössze 2%-ának van olyan nyugdíjcélú megtakarítása, amivel megalapozott reménye lehet, hogy nyugdíjas éveiben nem csökken jelentősen a jövedelme. Itt most nem arról van szó, mint az amerikai és japán frissnyugdíjasoknál, hogy Föld körüli utazással, új ház vásárlással kezdjük nyugdíjas éveinket. Egyszerűen csak a minimális cél: ne legyen sokkal kevesebb havonta az a pénz, amiből megélünk, mint amikor dolgoztunk.

Ezen sokat töprengek: mit gondol ez a maradék 98%? Miben bízik? Miért nem tesz semmit? Végül aztán megkérdeztem őket, és a következő válaszokat kaptam:

1. Én ezt úgysem érem meg…

A dolgok igen csak változnak. Amikor 18 éves voltam, akkor temettem el a negyedik nagyszülőmet is. Ma a legtöbb 18 éves fiatalnak mind a négy nagyszülője életben van és egészséges.

Igazából az ember számára két tragédia lehetséges: ha túl korán hal meg, vagy ha túl későn – és erre nincs felkészülve. Jelenlegi statisztikák szerint az átlag életkor folyamatosan növekszik. Jelenleg a magyar középosztálybeli negyvenes számára várható élethossz nők esetén 82 év, férfiaknál 78 év. Ezek tények. Ezzel az erővel a gázszámlát is elfelejthetjük befizetni – hátha meghalunk a hó végéig…

2. Ez még olyan messze van!

Két reptéri biztonsági őr beszélget:
– Hogyan lehet ezeket a hatalmas repülőket elrabolni?
– Buta vagy! Nem itt rabolják el a földön, amikor nagyok, hanem fent, amikor olyan kicsik!

Az emberek többsége pontosan így gondolkodik: úgy gondolja, az a gond, ami sokára lesz, az nem fontos, jelentéktelen ügy. Kicsit is logikusan végiggondolva persze rögtön tudható, hogy ez nincs így.

Ez a téveszme, azért különösen romboló, mert egy saját nyugdíjtőke összerakásához az idő kulcsfontosságú. Minél több időnk van, hatványozottan kevesebb pénz kell ennek a megteremtéséhez. Csak a nagyságrendek érzékeltetéséhez: életünk végéig 100 ezer forint nyugdíj kiegészítés eléréséhez 40 év alatt havi 2 ezer forint kell, 30 év alatt már havi 6 ezer forint, 20 év alatt havi 20 ezer forint és végül 10 év alatt havi 80 ezer forint szükséges. Ezért ez a halogató taktika rendkívül veszélyes. Egyszer kiszámoltam, egy átlag magyar számára egyetlen hónap halasztás a nyugdíjprogramjának elindításában 360 ezer forint veszteséget okoz!

3. Apám, nagyapám is kapott állami nyugdíjat, miért pont én foglalkozzam ezzel?

Kedves olvasó, szomorú szívvel közlöm, hogy hatalmas pechje van! Ugyanis az elmúlt 1.000.000 év emberi történelmében sikeresen beletrafált pont abba a generációba, ahol az emberiség legnagyobb fordulata történik. Eddig ugyanis folyamatosan nőtt az emberiség létszáma. Most viszont a következő évtizedekben fogjuk elérni a maximumot és innen beindul a csökkenés. Magyarország (az Európai Unióval és Japánnal) élenjáró ebben a folyamatban, nálunk ez a csúcspont 1980 körül volt, és onnan folyamatos a csökkenés: pont az elmúlt hónapokban léptük át lefelé a tízmilliós számot.

Amikor a növekedés csökkenésbe csap, akkor minden társadalmi szabály megváltozik. Korábban egy nagyszülőnek volt három gyereke, azoknak kilenc unokája – és ez a kilenc unoka tartotta el a nyugdíjjárulékán keresztül az egy szem életben maradt nagyszülőt. Most viszont négy élő nagyszülőnek van két gyereke és nekik egy unokájuk. Szegény egy szem unoka nyugdíjjárulékából kellene eltartani a négy nagyszülőt. Nyilvánvalóan ez lehetetlen.

Nyilván, minden kormány, mindig azt fogja mondani: az állami nyugdíj bombabiztos. Különben hogyan tudná elfogadtatni az emberekkel, hogy a fizetésük több mint egy negyedét minden hónapban önként és dalolva odaadják a most nyugdíjasoknak – pontosan tudva, hogy amikor majd ők nyugdíjba mennek akkor az akkor dolgozóktól a mostani jövedelmüknek csak töredéke fog a nyugdíjjárulékukból rájuk jutni nyugdíjként. Ez nem mese – ez sima matematika.

Az új helyzetben új megoldások kellenek – és ez a mi feladatunk kidolgozni mindenkinek.

4. Majd az állam megoldja, ez nem az én dolgom

Amint láttuk az állam valóban igyekszik ezt a dolgot megoldani. Ugyanis nálunk demokrácia van, és a nyugdíjasok egyre növekvő tömegének a szavazata minden politikai párt számára kulcskérdés. Mit tud csinálni az állam, amikor a dolgok fejre állnak?

Alapvetően a fő szempont, hogy próbálja a nyugdíjrendszert kordában tartani. A felosztó-kirovó nyugdíjrendszer lényege, hogy van valahol egy nagy terem, amit minden hónapban megtöltenek pénzzel, az abban a hónapban befizetett nyugdíjjárulékokból. Aztán ennek a teremnek a tartalmát minden hónapban a pénzes postások kihordják a nyugdíjasoknak.

Mit lehet tenni, amikor a nyugdíjjárulékot fizetők száma csökken, a nyugdíjasoké nő? Tűzoltásként eleinte lehet máshonnan átcsoportosítani pénzt ebbe a szobába. Aztán persze megpróbálhat az állam nagyobb bevételekhez jutni (például úgy, hogy felszámolja a magán nyugdíjpénztárakat és mindenkit az államiba kényszerít). De a nyugdíjjárulékok (bocsánat, most már nyugdíj adó) tovább már nem növelhető, mert elvész az ország versenyképessége. Így hosszútávon csak két megoldás marad: a nyugdíjak csökkentése és a nyugdíjkorhatár növelése.

Ez a dolog sokkal fontosabb, semmint az államra hagyjuk. Ezért kell magunknak lépnünk.

5. Teljesen felesleges bármit is félrerakni, elviszi az infláció

A világ nem csak rossz irányban változik, de jó felé is. Korábbi cikkeimben megmutattam, hogy a megfelelően megválasztott hosszú távú befektetésekkel komoly 12% körüli hozam érhető el. Ezzel szemben bankbetétbe, ingatlanba fektetve már a 0%-os reálhozam eléréséhez is nagy szerencse kell.

Történelmi okokból nálunk ezek a befektetési formák csak az elmúlt évtizedben váltak elérhetővé, de például az Egyesült Államokban már a most nyugdíjba lépő generáció az elmúlt 40 évben folyamatosan ezekben a formákban gyűjtötte a nyugdíjra valót. És ez a generáció a valaha élt leggazdagabb nyugdíjas korosztály.

„A világon a legdrágább dolog pénzügyileg műveletlennek maradni” – mondja a Gazdag papa című könyvében Kiyosaki. És ez különösen igaz a nyugdíj előtakarékosság kérdésében.

Ezekkel a modern és biztonságos pénzügyi befektetési módszerekkel már a nyugdíjunk 70-80%-át nem minekünk kell kifizetnünk, hanem a befektetett pénzek hozama adja. Dolgozzon főként a pénz miértünk, ne mi a pénzért. Ezeket a dolgokat meg kell tanulni – és nagyon büszkék vagyunk, hogy nagyon sokakat mi taníthatunk erre.

Akkor mit tegyünk?

Ez a dolog nagyon fontos. Ezért első lépésben tisztán kell látnia mindenkinek. Ezért most meghirdetjük a Nagy Nyugdíjkalkulációt: most mindenki kérhet ingyen egy időpontot és megmutatjuk neki:

Mikor mehet várhatóan nyugdíjba és mennyi lesz?
Milyen megoldással, hogyan tudná ezt normálisan megoldani?

Nem kell megoldani, ha nem akarja. De tisztán látni mindenkinek muszáj. Kérjen egy időpontot itt és most!

Lépjen velem kapcsolatba!

A tanácsadás díjtalan és kötelezettségmentes.

Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan örülni fognak, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

Nyugdíj – házilagos kivitelben

Nyugdíj tanulmány sorozatomban eddig megnéztük mi van és mi vár ránk. Ha el akarjuk kerülni a legrosszabbat, akkor valamit magunknak kell összeraknunk. Próbáljunk teljesíteni egy minimális célt: mindenkinek azonos jövedelme maradjon nyugdíjasként, mint ami előtte volt. Persze mindenki megérdemelne egy kis Föld körüli utazást, mint az amerikai és japán friss nyugdíjasok, de egyelőre maradjunk ennél a minimalista célkitűzésnél.

Nagyon sok nyugdíjat kalkuláltam, és általában a várható nyugdíj értéke az utolsó jövedelem 25-40%-ra jött ki. Maga is kiszámolhatta a korábbi „Útelágazás – Valamerre menni kell!” című cikkben.

Ez alapján már nagyjából tudja, mennyi fog hiányozni. (Azt mondanom sem kell, hogy reálértéken, a pénz jelenlegi értékével számolunk, tehát az inflációt nem vesszük figyelembe.) Példaképpen számoljunk egy szép kerek számmal: hiányozzon a nyugdíjunkból havonta 100 ezer forint.

Az első dolog, hogy ki kell számítani, mennyi tőkére is lesz szükségünk ahhoz, hogy ezt a járadékot kitermeljük. Erősen leegyszerűsített, de a gyakorlatban jól működő szabály, hogy ha jól csináljuk a dolgunk, akkor a havonta kivételre kerülő összeg 150-szerese szükséges tőkeként. Konkrét példánkban, aki 100 ezer forintot szeretne havonta, annak 15 milliós tőkével kell kezdenie nyugdíjas éveit.

Megjegyzés: Járadékot kétféleképpen lehet számolni. Egyik módszer, hogy a tőke maga változatlan marad, a másik, hogy egy adott korra, pl. 92 éves korára apránként elfogy. A számítások azt mutatják, hogy az elfogyós esetben mindössze 15%-kal kell kevesebb tőke, mintha megmaradna az egész. Ezért mi mindig úgy számolunk, hogy a nyugdíjtőke változatlan marad. Ez egyrészt nagy biztonságot ad, ha valami nagy baj lenne, másrészt erősen enyhíti az elvesztésünk okozta gyászt örököseinkben, ha megöröklik a teljes nyugdíjtőkénket. Arról meg nem is beszélve, mi van, ha túléljük a 92 éves kort?

Akkor most rakjuk össze a nyugdíjtőkénket! Erre adok egy hatalmas segédtáblázatot.

Év	Ft/év/1millió
7	119 255
8	97 834
9	81 410
10	66 498
11	55 863
12	47 377
13	40 488
14	34 818
15	30 097
16	26 129
17	23 333
18	20 835
19	18 605
20	16 613
21	14 834
22	13 246
23	11 827
24	10 561
25	9 430
26	8 420
27	7 518
28	6 713
29	5 994
30	5 352
31	4 778
32	4 267
33	3 810
34	3 401
35	3 037
36	2 712
37	2 421
38	2 162
39	1 930
40	1 723
41	1 539
42	1 374
43	1 227
44	1 095
45	978

A táblázat azt mutatja, hogy évente mennyit kell befektetnünk, hogy adott számú év alatt 1 millió Ft tőkét a végére összerakjunk. A táblázatban reálértékű 1 millió összerakása értendő. Ez a mai magyar piacon fellelhető jobb konstrukciókkal elérhető eredmény – már a költségek levonása után.

Akkor számoljunk! Ha 30 évünk van a nyugdíjig, akkor 1 millió Ft összerakásához évi 5.352 forint megtakarítása szükséges. Ám nekünk nem 1 millió kell, hanem 15! Ezért ennek a 15-szörösét kell vennünk: évi 15 x 5.352 = 79.680 forintot kell félreraknunk, ez havonta 6.640 forint. Ezt azért ki lehet bírni.

Nézzük meg ugyanezt, ha csak 20 évünk van. 1 millióhoz évi 16.613 forint kell, 15 millióhoz viszont évi 249.195 forint kell, ami havi 20.766 forint.

Az igazán ütős, ha csak 10 évünk van. Ebben az esetben az 1 millióhoz évi 66.498 kell, azaz a 15 millióhoz 997.470 forint, ami havi 83.123 forint. Ez nagyon húzós! Csak a kontraszt kedvéért egy húszévesnek ehhez mindössze havi 2.000 forint szükséges!

Mit lehet tenni az ötvenesek nyugdíjkérdésében? Állítólag Luther Márton mondta: „Aki 20 évesen nem szép, 30 évesen nem erős, 40 évesen nem okos, 50 évesen nem gazdag, az tegyen le a reménységről.” Ha valaki ötven felett úgy áll neki összeszedni a nyugdíját, hogy odáig semmije sincs, arra valóban érvényesek a szavak: „tegyen le a reménységről”. Hála Istennek az ötvenesek többségének azért már van valamijük – és nem csak akkor kell összeszedni a hozzávalót. Ilyenkor persze alaposan át kell nézni mijük is van és optimálisan átcsoportosítani – de ez egy más tanulmány kérdése lenne.

Szóval most már láthatja, hogy hol áll. Megmondom őszintén – kevesek szemében láttam az őszinte csillogást, amikor ide jutottunk. De Önnek joga és kötelessége megtudni. Jöjjön el, kérjen egy időpontot! Számoltassa ki magának! Nézze meg, mit tehet saját magáért! Jusson eszébe: a legfontosabb, amit a nyomorgó nyugdíjasokért tehet, hogy majd nem tartozik közéjük…

Lépjen velem kapcsolatba itt!

Ha baráti, ismeretségi körében vannak vállalkozók, cégvezetők és olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek!

A tanácsadás díjtalan és kötelezettségmentes.

Nyugdíj – Privát nyugdíj – Elegendő nyugdíj

Ön és számos polgártársa szinte a mai napig úgy gondolta és hitte, hogy akkor, amikor már nem akar, nem tud, vagy nem hagyják tovább dolgozni és végre abbahagyja a munkáját, akkor a nyugdíjként kapott jövedelméből meg fog tudni élni. Ez már jó ideje nem igaz. Van olyan most nyugdíjba menő vállalkozó, aki 32 ezer forintot kap havonta! A nyugdíjba menők már manapság is átlagosan 30-50%-os életszínvonal zuhanást élnek meg. Később ez a helyzet még tovább romlik.

Az Ön nyugdíjának forrását nem tüntette el senki, sokkal inkább az történt, hogy elfelejtették Önt figyelmeztetni: 2012-től, amikor az ötvenes években született nagy létszámú nemzedékek –ráadásul világszerte- elmennek nyugdíjba, felborul a nyugdíjasok és a keresők aránya. Az e célra befolyó összegek még a mai szerény összegű nyugdíjak finanszírozására sem lesznek elegendőek.

Nézzen szembe a valósággal – ha ön még nincs 50 éves, eddig viszonylag jól keresett vagy vállalkozó volt, akkor el kell felejtenie azt a gondolatot, hogy majd a nyugdíjából megél.

Szerintem ezt Ön már eddig is sejtette. Valahol a tudata mélyén mindig is ott motoszkált ez a gondolat. Persze megteheti majd, mint ahogy tervezik, hogy csak később, akár hetven éves kora felett megy el nyugdíjba. Ön szeretne 70 éves korában még dolgozni? És nem kedvtelésből, hanem muszájból!

Párizs, London, Róma – bármerre is jár a világon, gazdag frissnyugdíjasok tömegeivel találkozhat. Amerikaiakkal, japánokkal, németekkel. Ők hogyan csinálják? Legtöbbjük hazájában egyáltalán nincs is állami nyugdíj! Szerencséjük volt, mert ezt ők a kezdetektől fogva tudták, ezért fel tudtak rá készülni, és maguk építették fel a gazdag és gondtalan nyugdíjas évekhez szükséges tőkét. Ilyen egyszerű.

Ön is megteheti!

Ma már ugyanazok a tőketeremtési lehetőségek Önnek is rendelkezésére állnak. Ugyanazokkal a korszerű értékpapír alapú megoldásokkal Ön is felépítheti azt a tőkét, amivel Önnek is anyagi gondoktól mentes öregkora lehet. Mindössze szakértő segítségre van szüksége. Független tőkepiaci szakértőként megkeresem Önnek a legkedvezőbb megoldást.

Szánjon rá időt!

Egyszer szembe kell néznie a tényekkel és az eddig csak rémálmaiban jelentkező félelmeivel a saját nyugdíjával kapcsolatban! Szánjon rá egy órát életéből – és a jutalom sok-sok gondtalan és boldog nyugdíjas év lesz!

Késlekedik? Halogat? Minden ilyen hónap – 5.000 forinttal kevesebb havi nyugdíj!

Járt már úgy, hogy valaminek a megtételét húzta-halasztotta? Aztán amikor mégis rászánta magát, megtette és túl volt rajta, már nem is értette, miért nem határozta el már korábban magát.

A nyugdíjas évekre a tőke felépítése ugyanilyen dolog. Minél korábban teszi meg az első lépést, annál kevesebbe kerül! Egy negyvenes éveiben járó embernek minden hónap halogatás akár 5.000 forinttal kevesebb havi nyugdíjat jelenthet.

Szánjon rá egy órát, egy díjtalan tanácsadásra! Most, amikor még rendben megy az élete!

Egyszer mindenképpen el kell kezdenie kezelni ezt a problémát! Élethelyzetének megfelelően segítenek összeállítani nyugdíjfelépítési programját. Ugye nem akkor akar szembenézni a problémával, amikor már a kényszer és szorongatottság állapotában lesz?

Lépjen velem kapcsolatba itt!

A tanácsadás ingyenes és kötelezettségmentes!

Rövidesen visszahívom, hogy időpontot egyeztessek Önnel.
Az adatokat bizalmasan kezelem és harmadik félnek nem adom át. A hirdetmény nem minősül közvetlen ajánlattételnek.

Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

Fájni fog! – Vagy mégse?

2009-ben azt mondta vadonatúj miniszterelnökünk, a szociális- és nyugdíjrendszert át kell alakítani és ez mindenkinek fájni fog. Az utóbbi időben mindenki azt kérdi tőlem – neki magának mennyire fog ez fájni? Nézzék – ezzel senki sem fog kiállni maguk elé – ezért leírom én.

Viszont most komolyan döntse el: igazán meg akarja tudni? Mer szembenézni a valósággal? Ugyanis az ilyen dolgokra szokták azt mondani: alkalmas a nyugalom megzavarására. Ha Ön nem szeret szembenézni a tényekkel – ne olvassa tovább! Ha autóvezetés közben egy veszélyes forgalmi helyzetben sikoltva eltakarja a szemét – ne olvassa tovább!

Szóval, mivel is lehetett akkor számolni? Ha még legalább 10 év van a nyugdíjáig, akkor Ön jelenlegi értékén számolva kb. 32 ezer forint átlag nyugdíjat fog kapni és azt is csak 66-68 éves kora után. Pontosabban, addigra már nem lesz forint – ezért ez 93 euróval állít majd be a postás. Pontosabban csak a mai negyvenesek mehetnek majd el ilyen fiatalon nyugdíjba, a mai harmincasok inkább csak 70 felett. És ez nem riogatás, ezt elolvashatják a nyugdíjas kerekasztal elemzésétől a Közgazdasági Szemléig mindenütt. Nyilván nem fogják megírni a napilapok. Ma még.

A helyzet ma sem sokkal jobb.

Mit jelent ez konkrétan az Ön számára – gondolkozzon el:

Ön hosszú-hosszú munka után végre 67-évesen elmegy nyugdíjba. Csönget a postás és átadja az első nyugdíját, 32 ezer forintot. Oda rakja az asztalra. Hogy fogja érezni akkor magát?
Milyen érzés lesz végiggondolni, hogyan ossza be ezt a pénzt? Mire költse? Fűtésre, világításra vagy ennivalóra? Egyáltalán, milyen érzés ilyen dolgokon töprengenie 67 évesként?
Milyen érzés eladni a családi kocsit és tudni, hogy már sohasem fog másikat venni?
Megalázó érzés lenne hetvenévesen is dolgozni: például egy McDonalds-ban tálcákat pakolni, meg WC-t pucolni?
Mit fog érezni, amikor először kell pénzt kérnie a legszükségesebbre a gyerekeitől?
Hogyan fogja magát érezni, amikor a gyerekei elől eltitkoltan életjáradékért el kell adnia a családi lakást, amiért egész életében küzdött? És amikor megtudja, hogy a 10 milliós lakásáért a nyugdíja mellé csak 39 ezer forint életjáradékot fog kapni?
Milyen érzés lesz a gurulós bevásárló kocsival átmenni a város túl felére a hipermarketbe az akciós csirke farhátért? Most ma ezt csak viccesen banyatanknak hívja, így az autóból nézve. De mit fog érezni, ha magának kell élete végéig így bevásárolni mennie, ha kell messze is, de a legolcsóbb holmikért?
Keserű érzés lenne, ha beállítanak a csodálatos unokák és még egy Kinder tojással sem tudja meglepni őket?
És milyen érzés lesz, ha romlik a szeme és az orvos azt mondja: szürke hályog – meg kell operálni. De ennek költsége 270 ezer forint. A TB ezt már sajnos Önnek nem tudja fedezni, de egy fehér botot ki tud utalni.
És hogy fogja magát érezni, ha megtudja milyen szerencsés: hiszen nőként átlagosan 23 évet, férfiként 17 évet élhet így boldog nyugdíjasként!

Persze nem muszáj ennek így lennie. Dönthet úgy – mert most már tudja, az államra nem számíthat, – hogy saját maga gondoskodik a nyugdíjáról.

Milyen érzés lesz, amikor egyszer csak hatvan évesként kap egy levelet, hogy elkészült a nyugdíj tőkéje, és innen kezdve másfélszer annyi pénz áll havonta csak ebből rendelkezésre, mint amennyit eddig a munkájával keresett?
Mit érez majd, amikor szabadon dönthet, akkor megy nyugdíjba, amikor csak akar?
Milyen érzés, hogy végre van ideje és utazgathat, hobbijának élhet, minden aggódás nélkül?
Milyen érzés lesz rájönni végre ideje és pénze is van élni?
Hogy érzi majd magát, ha tudja, van lehetősége a gyerekeit támogatni, unokáit kényeztetni?
Hogy érezné magát, ha az lenne a legnagyobb problémája, hogy arról döntsön: inkább salsát tanuljon vagy golfozni?
Milyen érzés, ha tudja, ha mégis megbetegedne, képes megfizetni a gyógyszereket és orvosokat?
És hogy fogja magát érezni, ha megtudja milyen szerencsés: hiszen nőként átlagosan 23 évet, férfiként 17 évet élhet így boldog nyugdíjasként!

Ugye mondtam, hogy ez a cikk képes a nyugalom megzavarására. Szerintem ezeket a dolgokat eddig is tudta, sejtette.

Most több dolgot tehet. Ha ön 50 alatti, akkor dönthet ez a két forgatókönyv közt. Ha ön elmúlt 50 éves, akkor kivételes esetektől eltekintve, Ön már nincs döntési helyzetben. De ha ötven alatt van, dönthet úgy, hogy igenis felépíti saját maga a saját nyugdíját.

Persze, egy ilyen döntés nagy áldozatokkal jár. Lehet, hogy a 102 centis tv helyett be kell érnie 82 centissel. Lehet, hogy a három évenkénti kocsi csere helyett be kell érnie, hogy csak négyévente cserél. Lehet, hogy a lakásfelújítást is el kell halasztania egy évvel. Tudom, ezek iszonyatos lelki kínokat tudnak okozni. De olvassa csak végig még egyszer, mit fog érezni majd friss nyugdíjasként? Onnan visszanézve, valóban annyira komoly és kihagyhatatlan dolgok voltak ezek?

Szóval, ha Ön még nincs 50, akkor most két lehetősége van:

Igyekszik nagyon elfelejteni azt, amit eddig írtam. Nem foglalkozik ezzel az egésszel. De ez, ahogy már az elején figyelmeztettem – nem lehetséges. Ígérem, éjszaka félálomban néha eszébe fog jutni. Ettől a perctől kezdve, ha ezt az utat választja, tudnia kell, Ön személyesen döntötte el azt, hogy ez így legyen. Ne kenje senkire majd, hogy senki sem figyelmeztette, tudja – ha más nem is – én szóltam! Jusson eszébe, majd amikor a postás az első nyugdíjával becsenget és kirakja az asztalra!
A másik lehetőség: vesz egy mély levegőt, és egyszer konkrétan szembenéz a kérdéssel. Rászán egy órát az életéből, megnézeti egy szakemberrel, az Ön konkrét esetében, mi mennyiből hozható ki. Nem kerül semmibe – és akkor tisztán láthat és dönthet. Mert azt el tudom fogadni, hogy ha mindennel tisztában van, és ezután úgy dönt, elég Önnek az államtól várható nyugdíj. De azt, hogy erre látatlanba nemet mondjon – ezt én nem tudom elfogadni.

Fél, hogy csirke farháton fog élni öregkorában? Segíthetünk »

Lépjen velem kapcsolatba itt!

A tanácsadás ingyenes és kötelezettségmentes!

Drop Dead Money – Lelépési pénz – a vállalkozó túlélési eszköze

Semmi sem tart örökké, különösen nem egy vállalkozás, és erre a nem-létre célszerű idejében gondolni és felkészülni! Aggodalomra nincs ok, mert az előrelátó tulajdonos már a cég legmeredekebb felfutó szakasza után elkezdi szépen félrerakni ezt a „lelépési pénzt”.

Szóval azt a pénzt, amivel elindíthatja majd következő vállalkozását, vagy csak egyszerűen hátradőlhet, és a pénz hozamaiból úriasan megélhet. Esetleg a kettő kombinációja.

Most már csak két kérdést kell megválaszolnunk: mennyit és mibe fektessünk abból a pénzből, amit a vállalkozásunkból félrerakunk.

Mennyit?
A biztosítók azt szokták mondani, hogy az emberek nulla biztosítási díjat szeretnének fizetni, de minden kárukat gyorsan és teljesen – sőt egy kicsit még jobban – térítse meg a biztosító. (Ha találna valaki ilyen céget, akkor, kérem, azonnal értesítsen!)
Az emberek lehetőleg semmit sem áldoznak a biztonságukra. Ez üzleti értelemben is igaz. A vállalkozók egy része úgy von ki a cégéből tartalékba pénzeket, mintha a fogát húznák. Ez ismét csak azzal függ össze, hogy sokan gyermeküknek tekintik a vállalkozásukat, és mint egy jó apa (jó anya) lelkiismeret- furdalást éreznek, ha a kicsitől megvonnak valamit. Pedig ez még gyereknevelési elvnek is rossz.
Az egészben az a humoros, hogy a tartalékként kivont pénz ugyancsak a tulajdonosé – sőt bizonyos értelemben sokkal inkább az övé. A cég ugyanis önálló jogi személy, önálló „élőlény”, még ha 100%-ban mi vagyunk is a tulajdonosai, míg a kivont pénz a mi magántulajdonunk, és korlátlanul rendelkezhetünk vele.

A tartalékképzés nagyságára nézve nincs egyetemes tanács. Két szempontot érdemes azért figyelembe venni. Egyik a cél: mikorra, mekkora összegnek kell rendelkezésre állnia. Ebből vissza lehet számolni, hogy milyen ütemben lehet ezt a tőkét felépíteni. Különösen fontos ezt jól végiggondolni, ha csakugyan végleg ki akarunk szállni: ilyenkor ugyanis meg kell állapítani, mennyi pénzre lesz szükségünk havonta, hogy eléldegéljünk, majd ebből kell kikalkulálni a felépítendő tőke nagyságát, és aztán ehhez kell igazítani a pénzek kivonását a vállalkozásból.

A másik szabály egyszerű és mindenkire vonatkozik: 10%. Ennyi. Minden jövedelem, akár céges, akár magánjövedelem, 10%-át célszerű, sőt manapság kötelező hosszú távú tartalékként felhalmozni. Ez egy általános nemzetközi ajánlás, és nem véletlenül. Legfőbb oka, hogy a 10% viszonylag nagy, ugyanakkor még nem fáj – egy normális pénzügyi helyzetben 10% fel sem tűnik. Csak legyen ez egy általános és rendszeres gyakorlat.

Hova?
Nos tegyük fel, hogy a cégünk hajójához elkezdünk pénzügyi mentőcsónakot ácsolni. Mibe rakjuk ezt a pénzt? Először is a legfontosabb: a pénzt a cégből ki kell venni, és attól teljesen függetlenül kell befektetni. Ez nyilvánvalónak látszik, de sokan – adózási okokból – mégsem így járnak el. Ezzel oda jutunk, ahova a Titanic: néhány mentőcsónak azért nem volt használható, mert szilárdan hozzáépítették a hajóhoz. El is süllyedtek, vele együtt.

Nézzünk néhány alternatívát a pénzügyi mentőcsónakokra! Azt a magától értetődő megoldást átugrom, hogy a tulajdonos bankba rakja a pénzét. Látva a kamatok infláció körüli teljesítményét, egyetlen jó érzésű vállalkozó sem hagyná a pénzét a bankban elfogyni. De akkor milyen megoldások vannak a tartalék pénzeinkre?

Másik cégbe?
Az első, hogy más vállalkozást indítunk belőle. Ez logikusan hangzik, de rengeteg a buktatója. Jól hangzik, ha az ember már nemcsak egy vállalkozás tulajdonosa, hanem egy egész cégbirodalom ura! Nagyon gyakori, hogy például egy gépgyártó vállalkozás tulajdonosa valami homlokegyenest ellenkező tevékenységbe vág bele: mondjuk kastélyszállót vagy lovardát vesz. Esetleg egy másik, hasonló profilú céget. Bármelyik megoldást választja is, ez a mentőcsónak inkább csak lélekvesztő.
Ennek egyik oka, hogy ezek a cégbirodalmacskák bizony összefüggenek. Az esetek nagy részében, ha valamelyik – és ez általában a zászlóshajó szokott lenni – felborul, akkor bizony vele süllyed el az egész.
A másik ok, hogy a magyar rögvalóságban nagyon nehéz olyan jól működő, nyereséget termelő vállalkozásokat találni, amelyek nem igényelnek sem szaktudást, sem tulajdonosi törődést. Magyarul: az új tulajdonos hamar rájön, hogy a gépgyártó cége mellé vásárolt kastélyszálló bizony egész másként működik, mint amit eddig megszokott. Másrészt ha tulajdonosként nem figyel oda, akkor a személyzet még a beépített bútorokat is ellopja, nem hogy nyereséget termelne. Ha pedig nekiáll, és ezt a cégét is teljes energiával kitanulja, rendbe szedi, akkor nem a jól megérdemelt nyugalomhoz és anyagi biztonsághoz jut közelebb, hanem a következő szívinfarktushoz.

Ingatlanba?
Fektessünk ingatlanba? Mert sokan mind a mai napig meg vannak győződve arról, hogy csak az az érték, ami megfogható falakban van.
Ha lakásokat, házakat vásárolunk, akkor az esetek döntő részében ma már nagyon kis nyereséghez juthatunk: adó- és egyéb költségeik magasak, ugyanakkor nehezen adhatók ki, és csak alacsony áron, ráadásul az utóbbi években az értékük is nagyon gyengén emelkedik.
Egy kicsit jobb a helyzet, ha ipari ingatlanokat, üzlethelyiségeket adunk bérbe. Itt valamivel jobb a profitkilátás, de csúcsokat azért nem döntöget. Ráadásul a problémák egy része itt is ugyanaz. Ki vagyunk szolgáltatva a bérbe vevőknek. Ha kiesik egy bérlőnk, akkor – például egy üzlethelyiség esetén – komoly feladat következőt találni. Csak menjenek végig Pesten a Nagykörúton! Tízesével tátonganak – gyakran már hónapok óta – a kiadó üzlethelyiségek. Micsoda kár ez a tulajdonosoknak!

Mindkét esetben váratlan költségek is felmerülhetnek, elég kemény adót is kell fizetnünk. Ráadásul mindenfajta ingatlanbefektetés rákfenéje, hogy csak egyben és nagyon lassan lehet az ingatlant értékesíteni. Ha sürgősen szükségünk van egy kis pénzre, nem adhatjuk el csak az előszobát, és pláne nem egy-két nap alatt.

Nem állítom, hogy nem lehet jól ingatlanokba befektetni. De tudni kell, hogy ez is szakma, amit meg kell tanulni. Ráadásul jó sok pénz kell hozzá, és ha eredményesen akarjuk űzni, akkor igenis dolgozni kell vele, mégpedig nem is keveset. Ez azért nem ugyanaz, mint három hónapig vitorlázni a tengeren, miközben a távollétemben szépen csordogál a profit.

Papírba?
Utoljára hagytam az értékpapír-alapú befektetéseket. Ez összetett téma – még vissza fogok térni rá. Most legyen elég annyi, hogy szerintem az értékpapír-alapú befektetések közt lehet megtalálni azokat a formákat, amelyek luxus kategóriájú pénzügyi mentőcsónakként szolgálhatnak minden vállalkozónak. Nincs munka velük, biztonságosak, magas a hozamuk, és jól megkonstruálva rengeteg kellemes adózási és jogbiztonsági előnnyel szolgálnak. Természetesen itt is vannak veszélyek – de hát ki hiszi el, hogy nagy a fele királyság, és szép a királylány, ha nincs sárkány, akit le kell győzni?

Aranyba? Ezüstbe?

Igen! Aranyba, ezüstbe és leginkább kisebb értékű érmékbe.

Nyugdíjbiztosítás

Nyugdíjbiztosítás – a kor sláger témája.

Kell-e? Íme a válaszok:

Zsákutcában vagyunk, valamit tennünk kell!

Járni jár, de nem jut! – nyugdíjsorozat

Nyugdíjszámítás – nagyon kemény

Nyugdíjmegoldások – Válaszút előtt

Ébresztő! Amíg nem késő!

Útelágazás – Valamerre menni kell!

Becsapva – Elhagyva

Mi lesz Veled, Nyugdíjas?!

Nyugdíj – házilagos kivitelben

Nyugdíj – Privát nyugdíj – Elegendő nyugdíj

Nem az a kérdés, hogy megéri-e…,a kérdés az: mi van, ha megéri???

Nyugdíj esettanulmány

Nyugdíj kérdések

Hová lett a nyugdíjam?

Nincs DE! – “Annyi nyugdíjad lesz, amennyit csinálsz magadnak!”

Találkozzunk, nézzük meg az Ön helyzetét és beszélgessünk a lehetőségekről.

Lépjen velem kapcsolatba itt!

Nyugdíjmegoldások

Válaszút

Az előző részben, (Zsákutcában vagyunk, valamit tennünk kell!) megmutattam, hogyan alakult ki és hogyan működik igazából a színfalak mögött az állami nyugdíj. Most megmutatom, mi az amire mi, most még dolgozók számíthatunk az államtól. Kapunk-e mi majd jó nyugdíjat az államtól?

Kezdjük a dolgokat az elején. Mit jelent az, hogy jó nyugdíj? Az attól függ. Van, akinek havi 60 ezer forint már remek lenne, van, akinek az 500 ezer forint is kevés. Szerintem egyetlen dolog számít. Mielőtt nyugdíjba vonulunk megkaptuk utoljára a fizetésünket. Aztán a következő hónapban először csenget a postás a nyugdíjunkkal. A kérdés a következő: hogy aránylik a kettő egymáshoz? Mennyivel kevesebb (vagy több) az első nyugdíjunk, mint az utolsó fizetésünk? Mert mindenki kialakította az életét egy bizonyos jövedelmi szintre és ahhoz hozzászokott. Ehhez képest fogja mérlegelni a nyugdíját, mennyire kell visszavennie a korábbi életszínvonalából?

Magyar korfa

A magyar nyugdíjrendszer fénykora 1965 és 1980 közt volt. Ebben az időszakban, ha elég hosszú volt a munkaviszony, akkor lényegében az utolsó keresettel egyezett meg az első nyugdíj. Ennek oka azonnal látható, ha ránézünk Magyarország lakosságának korfájára. Ebben az időszakban az első (és második) világháború pusztítása nyomán igazából nagyon kevesen érték meg a nyugdíjas kort, viszont ekkor lépett munkába az ötvenes évek elejének nagy létszámú nemzedéke a „Ratkó gyerekek”. (Ez az első hatalmas kiugrás a korfán.) Ebben a korszakban az államnak a kisszámú nyugdíjas és nagyszámú dolgozó mellett tellett erre a nagyvonalú ellátásra.

Ez az arány aztán fokozatosan romlott, mára az első nyugdíj és az utolsó fizetés aránya 63%. Ez nagyon nagy szórást mutat, magas jövedelem esetén nagyon nagyot eshet. Ismerek olyan friss nyugdíjast, aki a korábbi nettó 680 ezer forintos utolsó fizetése után az első nyugdíja 195 ezer forint. Erre persze sokan irigyen sóhajtanak fel, de akkor is ez kevesebb, mint a harmada a korábbi jövedelmének.

Bocsánat, Ön hogy élne meg a korábbi jövedelme harmadából?

A nyugdíjrendszer következő töréspontja 2013. január elseje. Ez egy kulcsfontosságú időpont. Ha ránéznek a korfára, akkor láthatják, hogy ebben az időpontban kezd nyugdíjba vonulni a Ratkó korszak nagyon nagy létszámú korosztálya. Helyettük viszont egy nagyon kis létszámú korosztály lép dolgozó (valamint adó- és járulékfizető) korba.

Már évtizedek óta tudjuk, hogy ez egy nagyon válságos időpont, és ha valami nem történik, akkor a nyugdíjrendszer összeomlik. Erre politikusaink egy nagyon szellemes megoldást találtak ki. Még 1997-ben a Horn kormány idején meghozták a törvényt (a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény) ami drasztikusan változtatja a nyugdíjak összegén 2013 január elsejétől. 15 évre előre! Így senkinek sincs oka tiltakozni, hiszen már réges-rég tudhatta előre mi vár rá!

Hogy mekkora is lesz ez az ugrás, nagyon nehezen kiszámítható. Nyilván nem fog egyetlen politikai kampánybeszédben sem részletezésre kerülni, pedig biztos lehet benne, hogy ha negyvenes-ötvenes éveit tapossa, akkor az életét alaposabban befolyásolja, mint a négyes metró. Én, ami a legkorrektebb forrást találtam, az Augosztinovics Mária – Köllő János: Munkapiaci pálya és nyugdíj, 1970-2020 című tanulmánya (Közgazdasági Szemle, LIV. évf., 2007. június 529-559. o.)

Ebből a következő dolgok derültek ki a 2013. január elseje után nyugdíjba menők számára: a utolsó jövedelmének alábbi százalékaira számíthat, mint nyugdíjra:

Be nem jelentett jövedelmek esetén:	0%
Átlag körüli jövedelem:	40%
Átlag jövedelem duplája:	30%
Átlag jövedelem háromszorosa:	25%

(Az átlag jövedelem háromszorosa feletti jövedelemrésze után várhatóan már nem kap nyugdíjrészt.)

És ez az a pont, amikor először nagyon-nagy csend szokott a teremre telepedni. Pedig a dolog még nem érte el a mélypontját. Ugyanis van egy másik nagy csúcs a korfán, a hetvenes években született GYES nemzedék korosztálya. Itt jelentek meg egyrészt a Ratkó korszak nemzedékének gyerekei és a GYES bevezetése nagyon fellendítette ebben a korosztályban a gyerekvállalási kedvet.

Ők mire számíthatnak nyugdíj szempontjából?

Erről nagyon nehéz információt szerezni, hiszen ez csak 2035. utáni probléma, és ezzel „normális” politikus nem foglalkozik. Van egy kollégánk, aki részt vesz a Nyugdíjas Kerekasztal munkájában. Az ö elemzésük szerint erre az időszakra a nyugdíjat felváltja egy egységes „európai alap nyugdíj” (én inkább segélynek nevezném…) várhatóan 100-200 euró nagyságban. De ez akkora már nem okoz problémát, hiszen addigra már mindenki tudja, hogy a nyugdíjra valót magának kell összeraknia.

Összefoglalva: politikusain arra számítanak, hogy Ön a saját nyugdíját a saját megtakarításaiból fogja fedezni. Ne okozzon neki csalódást! Ha Ön rájuk számít, akkor nagyon téved! Ismét csak kiderül az igazság: csak saját magára számíthat.

Legközelebb megmutatom, hogyan változik, változhat az élet azzal, ha majd eléri a nyugdíjkorhatárt. De addig is – ne habozzon nézesse meg konkrétan Ön mire számíthat és hogyan lehet ezt megoldani.

Lépjen velem kapcsolatba itt!

A tanácsadás díjtalan és kötelezettségmentes.

Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan örülni fognak, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

Nyugdíj esettanulmány

Van egy ügyfelem: Férfi, 1956-ban született, 1976-ban kezdett el dolgozni.

Gondolkodik a visszavonuláson. Néhány évtől eltekintve világ életében vállalkozóként dolgozott. Az utóbbi három évtől, és az 1976-1998 közötti időszaktól eltekintve az igazolt jövedelme megegyezik a minimálbér összegével.

Nos az adatait átnézve a következő eredményeket kaptuk a várható nyugdíjára vonatkozóan:

Társadalombiztosítástól kapott havi nyugdíj: 36.570,- Ft

Magánnyugdíjpénztártól kapott havi nyugdíj: 7.189,- Ft

Összesen: 43.759,- Ft

A tervezett havi “nyugdíja”: 200.000,- Ft

Havi hiány a tervezett nyugdíjhoz képest: 156.241,- Ft (!!!)

Az Ön esetében mit mutatnak a számok?

Szeretné megtudni, mekkora nyugdíjra számíthat majd nyugalomba vonuláskor?
Érdekli, jelenlegi életszínvonalát mekkora megtakarítás mellett érheti el?

Szeretne többet tudni? Jöjjön el ingyenes és kötelezettségmentes személyes tanácsadásunkra!

Lépjen velem kapcsolatba itt!

A tanácsadás díjtalan és kötelezettségmentes.

Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan örülni fognak, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

Ki mikor megy/mehet nyugdíjba?

Az 1952-ben születettek közül a nők döntő része már jogosultságot szerzett nyugellátásra. A férfiak döntő többsége azonban csak a nyugdíjkorhatáron, esetükben 62 és fél éves korban (tehát 2014 II. félévében és 2015. I. félévében) igényelheti az öregségi nyugellátást.

Az 1953-ban született nők jelentős része 2012 végéig nyugdíjjogosultságot szerzett. A férfiak általában csak a 63 éves nyugdíjkorhatár 2016 évi betöltésekor lesznek jogosultak öregségi nyugdíjra.

Az 1953 után született nők általános szabályként csak 40 év jogosultsági idő megszerzése esetén kaphatnak nyugellátást.

Az 1954-ben született, jelenleg 165,4 ezer fős korosztály 63 és fél éves korukban (2017 második, illetve 2018 első félévében) érik el a nyugdíjkorhatárt.

Az 1955-ben születettek (159,5 ezer fő) 64 évesen (2019-ben) érik el a nyugdíjkorhatárt.

Az 1956-ban születettek (150,6 ezer fő) 64 és fél évesen (2020 II. félév – 2021 I. félév) érik el a nyugdíjkorhatárt.

Az 1957-ben (133 ezer fő), vagy ezt követően születettek 65 évesen mehetnek nyugdíjba.

Az 1949 és 1957 között születettek 1,29 millió fős sokaságából ez év januárjában 730 ezren (56,7 százalék) részesültek nyugellátásban illetve más tartós ellátásban.

Kevesebb mint felük kapott öregségi nyugdíjat, 18 százalékuk korhatár alattiaknak járó ellátást, bő 37 százalékuk pedig rokkantsági és rehabilitációs ellátást.

Utóbbiból egyrészt következtethetünk az érintett korosztály lesújtó egészségi állapotára, másrészt előrevetíti azt, hogy a majdani öregségi nyugdíj sem lesz fényes összeg.

Havi 100.000,- forintoz 16.000.000,- Ft tőke szükséges. A nyugdíj korhatárok ismerete azért fontos, hogy tisztában legyünk vele, mikorra is kell ezt a pénzt összeraknunk. Találkozzunk és nézzük meg az Ön helyzetét és tárjuk fel a lehetőségeket.

Lépjen velem kapcsolatba itt!

Ha baráti, ismerettségi körében vannak vállalkozók, cégvezetők és olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

Nyugdíjbiztosítás – 20% adójóváírással

Érdekli, mekkora nyugdíjra számíthat?
Kíváncsi, hogyan növekedhet nyugdíjaskori bevétele a törvénymódosítások eredményeképpen?
Tudni szeretné, hogy hogyan használhatja ki az adójogszabályok változását? Hogyan kaphat akár évi 130.000,- Ft adójóváírást?
Tudja milyen garanciát kaphat nyugdíjaskori bevételére?

Nyugdíjcélú megtakarítás – a valós nyugdíjat jelentő pénzügyi program.
Nyugdíjcélú megtakarításaira Önnek 20% állami támogatás jár!
Ön már igénybe veszi?
Érdekel a jövőm, érdekel a nyugdíjam!>>>

Lépjen velem kapcsolatba itt!

… a kérdés az: mi van, ha megéri???

1. Én ezt úgysem érem meg…

2. Ez még olyan messze van!

3. Apám, nagyapám is kapott állami nyugdíjat, miért pont én foglalkozzam ezzel?

4. Majd az állam megoldja, ez nem az én dolgom

5. Teljesen felesleges bármit is félrerakni, elviszi az infláció

Akkor mit tegyünk?

Share this:

Share this:

Share this:

Share this:

Share this:

Share this:

Válaszút

Bocsánat, Ön hogy élne meg a korábbi jövedelme harmadából?

Ők mire számíthatnak nyugdíj szempontjából?

Összefoglalva: politikusain arra számítanak, hogy Ön a saját nyugdíját a saját megtakarításaiból fogja fedezni. Ne okozzon neki csalódást! Ha Ön rájuk számít, akkor nagyon téved! Ismét csak kiderül az igazság: csak saját magára számíthat.

Share this:

Share this:

Share this:

Share this: