Címke: Nyugdíjbiztosítás

Nyugdíj tanulmány sorozatomban eddig megnéztük mi van és mi vár ránk. Ha el akarjuk kerülni a legrosszabbat, akkor valamit magunknak kell összeraknunk. Próbáljunk teljesíteni egy minimális célt: mindenkinek azonos jövedelme maradjon nyugdíjasként, mint ami előtte volt. Persze mindenki megérdemelne egy kis Föld körüli utazást, mint az amerikai és japán friss nyugdíjasok, de egyelőre maradjunk ennél a minimalista célkitűzésnél.

Nagyon sok nyugdíjat kalkuláltam, és általában a várható nyugdíj értéke az utolsó jövedelem 25-40%-ra jött ki. Maga is kiszámolhatta a korábbi „Útelágazás – Valamerre menni kell!” című cikkben.

Ez alapján már nagyjából tudja, mennyi fog hiányozni. (Azt mondanom sem kell, hogy reálértéken, a pénz jelenlegi értékével számolunk, tehát az inflációt nem vesszük figyelembe.) Példaképpen számoljunk egy szép kerek számmal: hiányozzon a nyugdíjunkból havonta 100 ezer forint.

Az első dolog, hogy ki kell számítani, mennyi tőkére is lesz szükségünk ahhoz, hogy ezt a járadékot kitermeljük. Erősen leegyszerűsített, de a gyakorlatban jól működő szabály, hogy ha jól csináljuk a dolgunk, akkor a havonta kivételre kerülő összeg 150-szerese szükséges tőkeként. Konkrét példánkban, aki 100 ezer forintot szeretne havonta, annak 15 milliós tőkével kell kezdenie nyugdíjas éveit.

Megjegyzés: Járadékot kétféleképpen lehet számolni. Egyik módszer, hogy a tőke maga változatlan marad, a másik, hogy egy adott korra, pl. 92 éves korára apránként elfogy. A számítások azt mutatják, hogy az elfogyós esetben mindössze 15%-kal kell kevesebb tőke, mintha megmaradna az egész. Ezért mi mindig úgy számolunk, hogy a nyugdíjtőke változatlan marad. Ez egyrészt nagy biztonságot ad, ha valami nagy baj lenne, másrészt erősen enyhíti az elvesztésünk okozta gyászt örököseinkben, ha megöröklik a teljes nyugdíjtőkénket. Arról meg nem is beszélve, mi van, ha túléljük a 92 éves kort?

Akkor most rakjuk össze a nyugdíjtőkénket! Erre adok egy hatalmas segédtáblázatot.

A táblázat azt mutatja, hogy évente mennyit kell befektetnünk, hogy adott számú év alatt 1 millió Ft tőkét a végére összerakjunk. A táblázatban reálértékű 1 millió összerakása értendő. Ez a mai magyar piacon fellelhető jobb konstrukciókkal elérhető eredmény – már a költségek levonása után.

Akkor számoljunk! Ha 30 évünk van a nyugdíjig, akkor 1 millió Ft összerakásához évi 5.352 forint megtakarítása szükséges. Ám nekünk nem 1 millió kell, hanem 15! Ezért ennek a 15-szörösét kell vennünk: évi 15 x 5.352 = 79.680 forintot kell félreraknunk, ez havonta 6.640 forint. Ezt azért ki lehet bírni.

Nézzük meg ugyanezt, ha csak 20 évünk van. 1 millióhoz évi 16.613 forint kell, 15 millióhoz viszont évi 249.195 forint kell, ami havi 20.766 forint.

Az igazán ütős, ha csak 10 évünk van. Ebben az esetben az 1 millióhoz évi 66.498 kell, azaz a 15 millióhoz 997.470 forint, ami havi 83.123 forint. Ez nagyon húzós! Csak a kontraszt kedvéért egy húszévesnek ehhez mindössze havi 2.000 forint szükséges!

Mit lehet tenni az ötvenesek nyugdíjkérdésében? Állítólag Luther Márton mondta: „Aki 20 évesen nem szép, 30 évesen nem erős, 40 évesen nem okos, 50 évesen nem gazdag, az tegyen le a reménységről.” Ha valaki ötven felett úgy áll neki összeszedni a nyugdíját, hogy odáig semmije sincs, arra valóban érvényesek a szavak: „tegyen le a reménységről”. Hála Istennek az ötvenesek többségének azért már van valamijük – és nem csak akkor kell összeszedni a hozzávalót. Ilyenkor persze alaposan át kell nézni mijük is van és optimálisan átcsoportosítani – de ez egy más tanulmány kérdése lenne.

Szóval most már láthatja, hogy hol áll. Megmondom őszintén – kevesek szemében láttam az őszinte csillogást, amikor ide jutottunk. De Önnek joga és kötelessége megtudni. Jöjjön el, kérjen egy időpontot! Számoltassa ki magának! Nézze meg, mit tehet saját magáért! Jusson eszébe: a legfontosabb, amit a nyomorgó nyugdíjasokért tehet, hogy majd nem tartozik közéjük…

Lépjen velem kapcsolatba itt!

Ha baráti, ismeretségi körében vannak vállalkozók, cégvezetők és olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek!

A tanácsadás díjtalan és kötelezettségmentes.

Válaszút

Az előző részben, (Zsákutcában vagyunk, valamit tennünk kell!) megmutattam, hogyan alakult ki és hogyan működik igazából a színfalak mögött az állami nyugdíj. Most megmutatom, mi az amire mi, most még dolgozók számíthatunk az államtól. Kapunk-e mi majd jó nyugdíjat az államtól?

Kezdjük a dolgokat az elején. Mit jelent az, hogy jó nyugdíj? Az attól függ. Van, akinek havi 60 ezer forint már remek lenne, van, akinek az 500 ezer forint is kevés. Szerintem egyetlen dolog számít. Mielőtt nyugdíjba vonulunk megkaptuk utoljára a fizetésünket. Aztán a következő hónapban először csenget a postás a nyugdíjunkkal. A kérdés a következő: hogy aránylik a kettő egymáshoz? Mennyivel kevesebb (vagy több) az első nyugdíjunk, mint az utolsó fizetésünk? Mert mindenki kialakította az életét egy bizonyos jövedelmi szintre és ahhoz hozzászokott. Ehhez képest fogja mérlegelni a nyugdíját, mennyire kell visszavennie a korábbi életszínvonalából?

A magyar nyugdíjrendszer fénykora 1965 és 1980 közt volt. Ebben az időszakban, ha elég hosszú volt a munkaviszony, akkor lényegében az utolsó keresettel egyezett meg az első nyugdíj. Ennek oka azonnal látható, ha ránézünk Magyarország lakosságának korfájára. Ebben az időszakban az első (és második) világháború pusztítása nyomán igazából nagyon kevesen érték meg a nyugdíjas kort, viszont ekkor lépett munkába az ötvenes évek elejének nagy létszámú nemzedéke a „Ratkó gyerekek”. (Ez az első hatalmas kiugrás a korfán.) Ebben a korszakban az államnak a kisszámú nyugdíjas és nagyszámú dolgozó mellett tellett erre a nagyvonalú ellátásra.

Ez az arány aztán fokozatosan romlott, mára az első nyugdíj és az utolsó fizetés aránya 63%. Ez nagyon nagy szórást mutat, magas jövedelem esetén nagyon nagyot eshet. Ismerek olyan friss nyugdíjast, aki a korábbi nettó 680 ezer forintos utolsó fizetése után az első nyugdíja 195 ezer forint. Erre persze sokan irigyen sóhajtanak fel, de akkor is ez kevesebb, mint a harmada a korábbi jövedelmének.

Bocsánat, Ön hogy élne meg a korábbi jövedelme harmadából?

A nyugdíjrendszer következő töréspontja 2013. január elseje. Ez egy kulcsfontosságú időpont. Ha ránéznek a korfára, akkor láthatják, hogy ebben az időpontban kezd nyugdíjba vonulni a Ratkó korszak nagyon nagy létszámú korosztálya. Helyettük viszont egy nagyon kis létszámú korosztály lép dolgozó (valamint adó- és járulékfizető) korba.

Már évtizedek óta tudjuk, hogy ez egy nagyon válságos időpont, és ha valami nem történik, akkor a nyugdíjrendszer összeomlik. Erre politikusaink egy nagyon szellemes megoldást találtak ki. Még 1997-ben a Horn kormány idején meghozták a törvényt (a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény) ami drasztikusan változtatja a nyugdíjak összegén 2013 január elsejétől. 15 évre előre! Így senkinek sincs oka tiltakozni, hiszen már réges-rég tudhatta előre mi vár rá!

Hogy mekkora is lesz ez az ugrás, nagyon nehezen kiszámítható. Nyilván nem fog egyetlen politikai kampánybeszédben sem részletezésre kerülni, pedig biztos lehet benne, hogy ha negyvenes-ötvenes éveit tapossa, akkor az életét alaposabban befolyásolja, mint a négyes metró. Én, ami a legkorrektebb forrást találtam, az Augosztinovics Mária – Köllő János: Munkapiaci pálya és nyugdíj, 1970-2020 című tanulmánya (Közgazdasági Szemle, LIV. évf., 2007. június 529-559. o.)

Ebből a következő dolgok derültek ki a 2013. január elseje után nyugdíjba menők számára: a utolsó jövedelmének alábbi százalékaira számíthat, mint nyugdíjra:

(Az átlag jövedelem háromszorosa feletti jövedelemrésze után várhatóan már nem kap nyugdíjrészt.)

És ez az a pont, amikor először nagyon-nagy csend szokott a teremre telepedni. Pedig a dolog még nem érte el a mélypontját. Ugyanis van egy másik nagy csúcs a korfán, a hetvenes években született GYES nemzedék korosztálya. Itt jelentek meg egyrészt a Ratkó korszak nemzedékének gyerekei és a GYES bevezetése nagyon fellendítette ebben a korosztályban a gyerekvállalási kedvet.

Ők mire számíthatnak nyugdíj szempontjából?

Erről nagyon nehéz információt szerezni, hiszen ez csak 2035. utáni probléma, és ezzel „normális” politikus nem foglalkozik. Van egy kollégánk, aki részt vesz a Nyugdíjas Kerekasztal munkájában. Az ö elemzésük szerint erre az időszakra a nyugdíjat felváltja egy egységes „európai alap nyugdíj” (én inkább segélynek nevezném…) várhatóan 100-200 euró nagyságban. De ez akkora már nem okoz problémát, hiszen addigra már mindenki tudja, hogy a nyugdíjra valót magának kell összeraknia.

Összefoglalva: politikusain arra számítanak, hogy Ön a saját nyugdíját a saját megtakarításaiból fogja fedezni. Ne okozzon neki csalódást! Ha Ön rájuk számít, akkor nagyon téved! Ismét csak kiderül az igazság: csak saját magára számíthat.

Legközelebb megmutatom, hogyan változik, változhat az élet azzal, ha majd eléri a nyugdíjkorhatárt. De addig is – ne habozzon nézesse meg konkrétan Ön mire számíthat és hogyan lehet ezt megoldani.

Lépjen velem kapcsolatba itt!

A tanácsadás díjtalan és kötelezettségmentes.

Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan örülni fognak, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.