Nyugdíjmegoldások

Válaszút

Az előző részben, (Zsákutcában vagyunk, valamit tennünk kell!) megmutattam, hogyan alakult ki és hogyan működik igazából a színfalak mögött az állami nyugdíj. Most megmutatom, mi az amire mi, most még dolgozók számíthatunk az államtól. Kapunk-e mi majd jó nyugdíjat az államtól?

Kezdjük a dolgokat az elején. Mit jelent az, hogy jó nyugdíj? Az attól függ. Van, akinek havi 60 ezer forint már remek lenne, van, akinek az 500 ezer forint is kevés. Szerintem egyetlen dolog számít. Mielőtt nyugdíjba vonulunk megkaptuk utoljára a fizetésünket. Aztán a következő hónapban először csenget a postás a nyugdíjunkkal. A kérdés a következő: hogy aránylik a kettő egymáshoz? Mennyivel kevesebb (vagy több) az első nyugdíjunk, mint az utolsó fizetésünk? Mert mindenki kialakította az életét egy bizonyos jövedelmi szintre és ahhoz hozzászokott. Ehhez képest fogja mérlegelni a nyugdíját, mennyire kell visszavennie a korábbi életszínvonalából?


Magyar korfa

A magyar nyugdíjrendszer fénykora 1965 és 1980 közt volt. Ebben az időszakban, ha elég hosszú volt a munkaviszony, akkor lényegében az utolsó keresettel egyezett meg az első nyugdíj. Ennek oka azonnal látható, ha ránézünk Magyarország lakosságának korfájára. Ebben az időszakban az első (és második) világháború pusztítása nyomán igazából nagyon kevesen érték meg a nyugdíjas kort, viszont ekkor lépett munkába az ötvenes évek elejének nagy létszámú nemzedéke a “Ratkó gyerekek”. (Ez az első hatalmas kiugrás a korfán.) Ebben a korszakban az államnak a kisszámú nyugdíjas és nagyszámú dolgozó mellett tellett erre a nagyvonalú ellátásra.

Ez az arány aztán fokozatosan romlott, mára az első nyugdíj és az utolsó fizetés aránya 63%. Ez nagyon nagy szórást mutat, magas jövedelem esetén nagyon nagyot eshet. Ismerek olyan friss nyugdíjast, aki a korábbi nettó 680 ezer forintos utolsó fizetése után az első nyugdíja 195 ezer forint. Erre persze sokan irigyen sóhajtanak fel, de akkor is ez kevesebb, mint a harmada a korábbi jövedelmének.

Bocsánat, Ön hogy élne meg a korábbi jövedelme harmadából?

A nyugdíjrendszer következő töréspontja 2013. január elseje. Ez egy kulcsfontosságú időpont. Ha ránéznek a korfára, akkor láthatják, hogy ebben az időpontban kezd nyugdíjba vonulni a Ratkó korszak nagyon nagy létszámú korosztálya. Helyettük viszont egy nagyon kis létszámú korosztály lép dolgozó (valamint adó- és járulékfizető) korba.

Már évtizedek óta tudjuk, hogy ez egy nagyon válságos időpont, és ha valami nem történik, akkor a nyugdíjrendszer összeomlik. Erre politikusaink egy nagyon szellemes megoldást találtak ki. Még 1997-ben a Horn kormány idején meghozták a törvényt (a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény) ami drasztikusan változtatja a nyugdíjak összegén 2013 január elsejétől. 15 évre előre! Így senkinek sincs oka tiltakozni, hiszen már réges-rég tudhatta előre mi vár rá!

Hogy mekkora is lesz ez az ugrás, nagyon nehezen kiszámítható. Nyilván nem fog egyetlen politikai kampánybeszédben sem részletezésre kerülni, pedig biztos lehet benne, hogy ha negyvenes-ötvenes éveit tapossa, akkor az életét alaposabban befolyásolja, mint a négyes metró. Én, ami a legkorrektebb forrást találtam, az Augosztinovics Mária – Köllő János: Munkapiaci pálya és nyugdíj, 1970-2020 című tanulmánya (Közgazdasági Szemle, LIV. évf., 2007. június 529-559. o.)

Ebből a következő dolgok derültek ki a 2013. január elseje után nyugdíjba menők számára: a utolsó jövedelmének alábbi százalékaira számíthat, mint nyugdíjra:

Be nem jelentett jövedelmek esetén: 0%
Átlag körüli jövedelem: 40%
Átlag jövedelem duplája: 30%
Átlag jövedelem háromszorosa: 25%

(Az átlag jövedelem háromszorosa feletti jövedelemrésze után várhatóan már nem kap nyugdíjrészt.)

És ez az a pont, amikor először nagyon-nagy csend szokott a teremre telepedni. Pedig a dolog még nem érte el a mélypontját. Ugyanis van egy másik nagy csúcs a korfán, a hetvenes években született GYES nemzedék korosztálya. Itt jelentek meg egyrészt a Ratkó korszak nemzedékének gyerekei és a GYES bevezetése nagyon fellendítette ebben a korosztályban a gyerekvállalási kedvet.

Ők mire számíthatnak nyugdíj szempontjából?

Erről nagyon nehéz információt szerezni, hiszen ez csak 2035. utáni probléma, és ezzel “normális” politikus nem foglalkozik. Van egy kollégánk, aki részt vesz a Nyugdíjas Kerekasztal munkájában. Az ö elemzésük szerint erre az időszakra a nyugdíjat felváltja egy egységes “európai alap nyugdíj” (én inkább segélynek nevezném…) várhatóan 100-200 euró nagyságban. De ez akkora már nem okoz problémát, hiszen addigra már mindenki tudja, hogy a nyugdíjra valót magának kell összeraknia.

Összefoglalva: politikusain arra számítanak, hogy Ön a saját nyugdíját a saját megtakarításaiból fogja fedezni. Ne okozzon neki csalódást! Ha Ön rájuk számít, akkor nagyon téved! Ismét csak kiderül az igazság: csak saját magára számíthat.

Legközelebb megmutatom, hogyan változik, változhat az élet azzal, ha majd eléri a nyugdíjkorhatárt. De addig is – ne habozzon nézesse meg konkrétan Ön mire számíthat és hogyan lehet ezt megoldani.

Lépjen velem kapcsolatba itt!

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

Telefonszám (kötelező)

Lakcím (település)

Kérdés, üzenet

Hozzájárulok, hogy számomra Dusik Andrea hírleveleket küldjön.

A tanácsadás díjtalan és kötelezettségmentes.

Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan örülni fognak, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..