Nem az a kérdés, hogy megéri-e…

… a kérdés az: mi van, ha megéri???

Nyugdíjban

Az elmúlt tanulmányokban végigvettem a nyugdíj, nyugdíjrendszer múltját, jövőjét és a lehetőségeket, hogyan oldhatjuk meg életünk harmadik harmadának anyagi ügyeit, annak érdekében, hogy ez életünk legszebb időszaka legyen. A dolog azért égető, mert felméréseink szerint jelenleg az 50 év alatti lakosság mindössze 2%-ának van olyan nyugdíjcélú megtakarítása, amivel megalapozott reménye lehet, hogy nyugdíjas éveiben nem csökken jelentősen a jövedelme. Itt most nem arról van szó, mint az amerikai és japán frissnyugdíjasoknál, hogy Föld körüli utazással, új ház vásárlással kezdjük nyugdíjas éveinket. Egyszerűen csak a minimális cél: ne legyen sokkal kevesebb havonta az a pénz, amiből megélünk, mint amikor dolgoztunk.

Ezen sokat töprengek: mit gondol ez a maradék 98%? Miben bízik? Miért nem tesz semmit? Végül aztán megkérdeztem őket, és a következő válaszokat kaptam:

1. Én ezt úgysem érem meg…

A dolgok igen csak változnak. Amikor 18 éves voltam, akkor temettem el a negyedik nagyszülőmet is. Ma a legtöbb 18 éves fiatalnak mind a négy nagyszülője életben van és egészséges.

Igazából az ember számára két tragédia lehetséges: ha túl korán hal meg, vagy ha túl későn – és erre nincs felkészülve. Jelenlegi statisztikák szerint az átlag életkor folyamatosan növekszik. Jelenleg a magyar középosztálybeli negyvenes számára várható élethossz nők esetén 82 év, férfiaknál 78 év. Ezek tények. Ezzel az erővel a gázszámlát is elfelejthetjük befizetni – hátha meghalunk a hó végéig…

2. Ez még olyan messze van!

Két reptéri biztonsági őr beszélget:
– Hogyan lehet ezeket a hatalmas repülőket elrabolni?
– Buta vagy! Nem itt rabolják el a földön, amikor nagyok, hanem fent, amikor olyan kicsik!

Az emberek többsége pontosan így gondolkodik: úgy gondolja, az a gond, ami sokára lesz, az nem fontos, jelentéktelen ügy. Kicsit is logikusan végiggondolva persze rögtön tudható, hogy ez nincs így.

Ez a téveszme, azért különösen romboló, mert egy saját nyugdíjtőke összerakásához az idő kulcsfontosságú. Minél több időnk van, hatványozottan kevesebb pénz kell ennek a megteremtéséhez. Csak a nagyságrendek érzékeltetéséhez: életünk végéig 100 ezer forint nyugdíj kiegészítés eléréséhez 40 év alatt havi 2 ezer forint kell, 30 év alatt már havi 6 ezer forint, 20 év alatt havi 20 ezer forint és végül 10 év alatt havi 80 ezer forint szükséges. Ezért ez a halogató taktika rendkívül veszélyes. Egyszer kiszámoltam, egy átlag magyar számára egyetlen hónap halasztás a nyugdíjprogramjának elindításában 360 ezer forint veszteséget okoz!

3. Apám, nagyapám is kapott állami nyugdíjat, miért pont én foglalkozzam ezzel?

Kedves olvasó, szomorú szívvel közlöm, hogy hatalmas pechje van! Ugyanis az elmúlt 1.000.000 év emberi történelmében sikeresen beletrafált pont abba a generációba, ahol az emberiség legnagyobb fordulata történik. Eddig ugyanis folyamatosan nőtt az emberiség létszáma. Most viszont a következő évtizedekben fogjuk elérni a maximumot és innen beindul a csökkenés. Magyarország (az Európai Unióval és Japánnal) élenjáró ebben a folyamatban, nálunk ez a csúcspont 1980 körül volt, és onnan folyamatos a csökkenés: pont az elmúlt hónapokban léptük át lefelé a tízmilliós számot.

Amikor a növekedés csökkenésbe csap, akkor minden társadalmi szabály megváltozik. Korábban egy nagyszülőnek volt három gyereke, azoknak kilenc unokája – és ez a kilenc unoka tartotta el a nyugdíjjárulékán keresztül az egy szem életben maradt nagyszülőt. Most viszont négy élő nagyszülőnek van két gyereke és nekik egy unokájuk. Szegény egy szem unoka nyugdíjjárulékából kellene eltartani a négy nagyszülőt. Nyilvánvalóan ez lehetetlen.

Nyilván, minden kormány, mindig azt fogja mondani: az állami nyugdíj bombabiztos. Különben hogyan tudná elfogadtatni az emberekkel, hogy a fizetésük több mint egy negyedét minden hónapban önként és dalolva odaadják a most nyugdíjasoknak – pontosan tudva, hogy amikor majd ők nyugdíjba mennek akkor az akkor dolgozóktól a mostani jövedelmüknek csak töredéke fog a nyugdíjjárulékukból rájuk jutni nyugdíjként. Ez nem mese – ez sima matematika.

Az új helyzetben új megoldások kellenek – és ez a mi feladatunk kidolgozni mindenkinek.

4. Majd az állam megoldja, ez nem az én dolgom

Amint láttuk az állam valóban igyekszik ezt a dolgot megoldani. Ugyanis nálunk demokrácia van, és a nyugdíjasok egyre növekvő tömegének a szavazata minden politikai párt számára kulcskérdés. Mit tud csinálni az állam, amikor a dolgok fejre állnak?

Alapvetően a fő szempont, hogy próbálja a nyugdíjrendszert kordában tartani. A felosztó-kirovó nyugdíjrendszer lényege, hogy van valahol egy nagy terem, amit minden hónapban megtöltenek pénzzel, az abban a hónapban befizetett nyugdíjjárulékokból. Aztán ennek a teremnek a tartalmát minden hónapban a pénzes postások kihordják a nyugdíjasoknak.

Mit lehet tenni, amikor a nyugdíjjárulékot fizetők száma csökken, a nyugdíjasoké nő? Tűzoltásként eleinte lehet máshonnan átcsoportosítani pénzt ebbe a szobába. Aztán persze megpróbálhat az állam nagyobb bevételekhez jutni (például úgy, hogy felszámolja a magán nyugdíjpénztárakat és mindenkit az államiba kényszerít). De a nyugdíjjárulékok (bocsánat, most már nyugdíj adó) tovább már nem növelhető, mert elvész az ország versenyképessége. Így hosszútávon csak két megoldás marad: a nyugdíjak csökkentése és a nyugdíjkorhatár növelése.

Ez a dolog sokkal fontosabb, semmint az államra hagyjuk. Ezért kell magunknak lépnünk.

5. Teljesen felesleges bármit is félrerakni, elviszi az infláció

A világ nem csak rossz irányban változik, de jó felé is. Korábbi cikkeimben megmutattam, hogy a megfelelően megválasztott hosszú távú befektetésekkel komoly 12% körüli hozam érhető el. Ezzel szemben bankbetétbe, ingatlanba fektetve már a 0%-os reálhozam eléréséhez is nagy szerencse kell.

Történelmi okokból nálunk ezek a befektetési formák csak az elmúlt évtizedben váltak elérhetővé, de például az Egyesült Államokban már a most nyugdíjba lépő generáció az elmúlt 40 évben folyamatosan ezekben a formákban gyűjtötte a nyugdíjra valót. És ez a generáció a valaha élt leggazdagabb nyugdíjas korosztály.

“A világon a legdrágább dolog pénzügyileg műveletlennek maradni” – mondja a Gazdag papa című könyvében Kiyosaki. És ez különösen igaz a nyugdíj előtakarékosság kérdésében.

Ezekkel a modern és biztonságos pénzügyi befektetési módszerekkel már a nyugdíjunk 70-80%-át nem minekünk kell kifizetnünk, hanem a befektetett pénzek hozama adja. Dolgozzon főként a pénz miértünk, ne mi a pénzért. Ezeket a dolgokat meg kell tanulni – és nagyon büszkék vagyunk, hogy nagyon sokakat mi taníthatunk erre.

Akkor mit tegyünk?

Ez a dolog nagyon fontos. Ezért első lépésben tisztán kell látnia mindenkinek. Ezért most meghirdetjük a Nagy Nyugdíjkalkulációt: most mindenki kérhet ingyen egy időpontot és megmutatjuk neki:

  1. Mikor mehet várhatóan nyugdíjba és mennyi lesz?
  2. Milyen megoldással, hogyan tudná ezt normálisan megoldani?

Nem kell megoldani, ha nem akarja. De tisztán látni mindenkinek muszáj. Kérjen egy időpontot itt és most!

Lépjen velem kapcsolatba!

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

Telefonszám (kötelező)

Lakcím (település)

Kérdés, üzenet

Hozzájárulok, hogy számomra Dusik Andrea hírleveleket küldjön.

A tanácsadás díjtalan és kötelezettségmentes.

Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan örülni fognak, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..