Talált pénz – Nyugdíjbiztosítás

Adójóváírás

Talált pénz lehet a nyugdíjbiztosítás számlára utalt befizetések után kapható adójóváírás azoknak, akik még a következő napokban lépnek. A biztosítási díjként még idén megfizetett megtakarítás 20 százalékát, maximum 130 ezer forintot vissza lehet igényelni a személyi jövedelemadóból.

Ha a számlán december 31-ig idén befizetett összeg eléri a 650 ezer forintot, akkor támogatásként 130 ezer forint jóváírás kapható a bevallott személyi jövedelemadóból.

A nyugdíjbiztosítás számla azoknak nyújt kedvező lehetőséget, akik gondolnak nyugdíjas éveikre és tudatosan kezelik pénzügyeiket. Azért érdemes ezzel a megoldással takarékoskodni, mert az adójóváírás, a kamatadó alóli mentesség és a jól megválasztott befektetések révén jelentősen gyarapodhatnak megtakarításaink.

Az egyéb jogi előnyökről nem is beszélve……
  • nem végrehajtható,
  • illetékmentesen örökölhető, …

Továbbá saját magunk választhatjuk meg, hogy a megtakarításunk milyen befektetésbe kerüljön, majd ez a portfólió az időtartam alatt a befektetési környezet és a befektető kockázatviselő képességének változásával tetszőlegesen alakítható.

Véleményem szerint ez az a megtakarítási forma, mely a magyarországi nyugdíjrendszer egyik pilléreként valós megoldás a nyugdíjas évekre való felkészülésre, a magyar nyugdíjrendszer kötelező elemein, az állami öregségi nyugdíjon, a magánnyugdíjpénztári befizetéseken és az önkéntes nyugdíjpénztári koncepción túlmutatva.

Itt nincs főpróba! Szerintem erről érdemes beszélni…. Ön szerint is? Érdeklődik a fenti megtakarítás iránt, és szeretne részletesebb tájékoztatást kapni?

Lépjen velem kapcsolatba itt!

captcha

A tanácsadás ingyenes és kötelezettségmentes!

Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

 

 

 

Hasznosnak találta?

Ki az az 5 legfontosabb ismerőse, akiknek nekem ezt FELTÉTLENÜL el kellene mondanom?

Küldje tovább barátainak, üzleti partnereinek, ismerőseinek!

Előre is köszönik Önnek!

Haszontalannak, netán károsnak találta? Mondja el, miről olvasna érdeklődéssel.

Hasznos, de nem eléggé? Ingyenes (és kötelezettségmentes) személyes tanácsadásunkon jóval több segítséget kaphat!

Lépjen velem kapcsolatba itt!

captcha

 

Karácsonyi ajándékadó?

Adócsökkentés fogcsikorgatva – Ideje átgondolni az évet, írta a VILÁGGAZDASÁG

Vállalatvezetőként, cégtulajdonosként az év utolsó hónapjában nem sok időnk van a karácsonyi előkészületekre, mivel egészen más kérdések töltik ki a napjainkat. Vajon mennyi lesz a cégem – legyen bár ötfős mikrotársaság vagy ötezer fős konszern – társasági adója?

– Mennyire kell feltöltenem december 20-ig ennek az adónak az alapját?

– Vajon figyelembe vettem-e minden lehetséges korrekciós tényezőt?

– Kihasználtam-e az összes törvényes lehetőséget annak érdekében, hogy a lehető legkedvezőbb terhelést kelljen csak elviselnie az elmúlt év csapásaitól egyébként is minden eresztékében recsegő-ropogó vállalatomnak?

Béroptimalizálás

– Hogyan tudom teljesíteni a kulcsembereim jogosnak tartott fizetésemelési igényeit úgy, hogy ne kelljen lemondanom a profitomról – és ne kerüljön sokkal többe a leves, mint a hús?

– Számításba vettem-e, hogy jövőre nekem mint munkáltatónak a cafeteria katasztrofálisan megdrágul – miközben az embereim jobban számítanak ezekre a juttatásokra, mint valaha?

– Eszembe jutott-e, hogy jövőre az idén még lehetséges módok jó részével már nem lesz lehetőségem csökkenteni a társasági adó alapját – megszűnik például a helyi iparűzési adó leírásának lehetősége, amivel eddig, ha fogcsikorgatva is, legalább a társasági adóm mértékét csökkenthettem?

– Tudatosult-e bennem, hogy jövőre az osztalékként kivett vállalkozói jövedelmem egyáltalán nem biztos, hogy e minőségében adózik – ha a személyes közreműködői díjam (vagy az egyéni vállalkozói kivétem) nem éri el a cégem fő tevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás mértékét, akkor azt az osztalékom terhére kell majd kiegészítenem erre az igencsak megfoghatatlan összegre?

(Egyáltalán: elemeztem-e már, hogyan számolom ki jövőre a lehetséges háromféle módszer alkalmazásával ezt a mértéket) Vagyis tudom-e, hogy az osztalékom is munkabérként adózhat, ha a megszokott alacsony (vagy nulla) összegben állapítom meg a személyes közreműködésem díját?

– Átgondoltam-e, hogy ha ösztönözném valamelyik kollégámat – vagyis előléptetni, fizetésemelésben részesíteni, jutalmazni szeretném a kiemelkedő teljesítményéért, hogy ezzel az egész csapatomat is motiváljam a hatékonyabb és eredményesebb munkára –, akkor ez mennyibe kerül majd nekem mint munkáltatónak?

– Eljutott-e hozzám az a megrázó információ, hogy az ilyen ösztönzések – a jövedelemnövekedés összege – után az úgynevezett marginális adóék, vagyis az a közteherelvonás, amely csökkenti az általam mint munkáltató által a legjobb embereim jövedelemnövelésére fordított összeget, nem kevesebb mint 71 százalék? (Nem tévednek: a nekem 100 százalékba kerülő növekményből 29 százalék marad nettó jövedelemként az ösztönözni kívánt dolgozó zsebében!)

– És azt tudják-e az alkalmazottaim, ha esetleg rajtam keresztül jutottak eddig a borravaló, a felszolgálói díj vagy a hálapénz rájuk eső részéhez, hogy jövőre mindezek után összevonandó bérjövedelemként kell adózniuk?

Öngondoskodás

* S ha eleget merengtem is a cégem adóján és a dolgozóim jólétén, vajon gondoltam-e arra, hogy személy szerint nekem mit hozhat a jövő?

* Hogyan lesz értelmes összegű nyugdíjam, ha a magyar vállalkozók több mint 90 százalékához hasonlóan én is csak a mindenkori megengedett minimális járulékokat fizetem be?

* Hogyan lesz a páromnak nyugdíja, ha ő is hasonló cipőben jár?

* Miből fizetjük ki húsz év múlva a rezsinket, ha most addig optimalizáljuk a járulékfizetést, amíg csak lehet?

Vállalati pénzügyek – magánszemélyként

– És a legkevésbé karácsonyi gondolatként felötlött-e bennem, mi történik a cégemmel, ha meghalok?

– Ha a legveszélyeztetettebb, úgy 45 és 60 közötti korosztályba tartozom, s különösen, ha ilyen korú férfi vagyok, jobb, ha számot vetek azzal is, mi lesz, ha már nem én töprengek ezeken a kérdéseken jövőre – hanem a párom vagy a gyerekem, akik öröklik a cégemet.

– Eszembe jut-e, hogy jövőre már a kft. üzletrész után is kell minimum 11 százalékos öröklési illetéket fizetnie az örökösnek – készpénzben?

– Honnan veszi majd a lányom, a fiam vagy az özvegyem ezt az esetleg horribilis összeget?

– Eladja a cégemet – az életem alkotását?

– Vagy csődöt jelent?

 

Mire idáig érnék a gondolkodásban, s a kétségbeesés szakadékába zuhannék a karácsonyfa alól, őszintén remélem, hogy felhív egy barátom, és azt kérdezi tőlem: beszéltem-e vállalatvezetői vagy cégtulajdonosi minőségemben független szakértővel, aki enyhet hozhat e dermesztő kérdések karácsonytagadó hangulatába? Ő ugyanis olyan törvényes megoldást kínálhat a fenti problémákra. Olyat, amely a Pénzügyminisztérium feltételes adómegállapítási határozataival is megerősítve csökkentheti a társasági adó alapját, minden más legális lehetőségnél kedvezőbb – és mindenekelőtt: halasztott – közteherviselési kötelezettségek mellett. Ezzel együt ösztönözheti a tulajdonost, a cégvezetőt, a kulcsembert és az egyszerű alkalmazottat egyaránt, emellett teret nyit az értelmes összegű privát nyugdíjak megteremtéséhez olyan céges forrásokból, amelyek egyébként nem állhatnának a vezetők és a dolgozók rendelkezésére.

Még van idő, hogy vállalatvezetőként elbeszélgessek ezekről a kérdésekről egy képzett szakértővel is.

A Jézuska hozhat olyan ajándékot az ő révén, amely nekem eszembe sem jutott volna – s mégis engem dicsér majd mindenki, aki a céges karácsonyfa alatt ezt az ajándékot bontogatja…

Szerző: Dr. Farkas András

Lépjen velem kapcsolatba itt!

captcha

A tanácsadás ingyenes és kötelezettségmentes!

Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

Drop Dead Money – Lelépési pénz – a vállalkozó túlélési eszköze

biztonság

Semmi sem tart örökké, különösen nem egy vállalkozás, és erre a nem-létre célszerű idejében gondolni és felkészülni! Aggodalomra nincs ok, mert az előrelátó tulajdonos már a cég legmeredekebb felfutó szakasza után elkezdi szépen félrerakni ezt a „lelépési pénzt”.

Szóval azt a pénzt, amivel elindíthatja majd következő vállalkozását, vagy csak egyszerűen hátradőlhet, és a pénz hozamaiból úriasan megélhet. Esetleg a kettő kombinációja.

Most már csak két kérdést kell megválaszolnunk: mennyit és mibe fektessünk abból a pénzből, amit a vállalkozásunkból félrerakunk.

Mennyit?
A biztosítók azt szokták mondani, hogy az emberek nulla biztosítási díjat szeretnének fizetni, de minden kárukat gyorsan és teljesen – sőt egy kicsit még jobban – térítse meg a biztosító. (Ha találna valaki ilyen céget, akkor, kérem, azonnal értesítsen!)
Az emberek lehetőleg semmit sem áldoznak a biztonságukra. Ez üzleti értelemben is igaz. A vállalkozók egy része úgy von ki a cégéből tartalékba pénzeket, mintha a fogát húznák. Ez ismét csak azzal függ össze, hogy sokan gyermeküknek tekintik a vállalkozásukat, és mint egy jó apa (jó anya) lelkiismeret- furdalást éreznek, ha a kicsitől megvonnak valamit. Pedig ez még gyereknevelési elvnek is rossz.
Az egészben az a humoros, hogy a tartalékként kivont pénz ugyancsak a tulajdonosé – sőt bizonyos értelemben sokkal inkább az övé. A cég ugyanis önálló jogi személy, önálló „élőlény”, még ha 100%-ban mi vagyunk is a tulajdonosai, míg a kivont pénz a mi magántulajdonunk, és korlátlanul rendelkezhetünk vele.

A tartalékképzés nagyságára nézve nincs egyetemes tanács. Két szempontot érdemes azért figyelembe venni. Egyik a cél: mikorra, mekkora összegnek kell rendelkezésre állnia. Ebből vissza lehet számolni, hogy milyen ütemben lehet ezt a tőkét felépíteni. Különösen fontos ezt jól végiggondolni, ha csakugyan végleg ki akarunk szállni: ilyenkor ugyanis meg kell állapítani, mennyi pénzre lesz szükségünk havonta, hogy eléldegéljünk, majd ebből kell kikalkulálni a felépítendő tőke nagyságát, és aztán ehhez kell igazítani a pénzek kivonását a vállalkozásból.

A másik szabály egyszerű és mindenkire vonatkozik: 10%. Ennyi. Minden jövedelem, akár céges, akár magánjövedelem, 10%-át célszerű, sőt manapság kötelező hosszú távú tartalékként felhalmozni. Ez egy általános nemzetközi ajánlás, és nem véletlenül. Legfőbb oka, hogy a 10% viszonylag nagy, ugyanakkor még nem fáj – egy normális pénzügyi helyzetben 10% fel sem tűnik. Csak legyen ez egy általános és rendszeres gyakorlat.

Hova?
Nos tegyük fel, hogy a cégünk hajójához elkezdünk pénzügyi mentőcsónakot ácsolni. Mibe rakjuk ezt a pénzt? Először is a legfontosabb: a pénzt a cégből ki kell venni, és attól teljesen függetlenül kell befektetni. Ez nyilvánvalónak látszik, de sokan – adózási okokból – mégsem így járnak el. Ezzel oda jutunk, ahova a Titanic: néhány mentőcsónak azért nem volt használható, mert szilárdan hozzáépítették a hajóhoz. El is süllyedtek, vele együtt.

Nézzünk néhány alternatívát a pénzügyi mentőcsónakokra! Azt a magától értetődő megoldást átugrom, hogy a tulajdonos bankba rakja a pénzét. Látva a kamatok infláció körüli teljesítményét, egyetlen jó érzésű vállalkozó sem hagyná a pénzét a bankban elfogyni. De akkor milyen megoldások vannak a tartalék pénzeinkre?

Másik cégbe?
Az első, hogy más vállalkozást indítunk belőle. Ez logikusan hangzik, de rengeteg a buktatója. Jól hangzik, ha az ember már nemcsak egy vállalkozás tulajdonosa, hanem egy egész cégbirodalom ura! Nagyon gyakori, hogy például egy gépgyártó vállalkozás tulajdonosa valami homlokegyenest ellenkező tevékenységbe vág bele: mondjuk kastélyszállót vagy lovardát vesz. Esetleg egy másik, hasonló profilú céget. Bármelyik megoldást választja is, ez a mentőcsónak inkább csak lélekvesztő.
Ennek egyik oka, hogy ezek a cégbirodalmacskák bizony összefüggenek. Az esetek nagy részében, ha valamelyik – és ez általában a zászlóshajó szokott lenni – felborul, akkor bizony vele süllyed el az egész.
A másik ok, hogy a magyar rögvalóságban nagyon nehéz olyan jól működő, nyereséget termelő vállalkozásokat találni, amelyek nem igényelnek sem szaktudást, sem tulajdonosi törődést. Magyarul: az új tulajdonos hamar rájön, hogy a gépgyártó cége mellé vásárolt kastélyszálló bizony egész másként működik, mint amit eddig megszokott. Másrészt ha tulajdonosként nem figyel oda, akkor a személyzet még a beépített bútorokat is ellopja, nem hogy nyereséget termelne. Ha pedig nekiáll, és ezt a cégét is teljes energiával kitanulja, rendbe szedi, akkor nem a jól megérdemelt nyugalomhoz és anyagi biztonsághoz jut közelebb, hanem a következő szívinfarktushoz.

Ingatlanba?
Fektessünk ingatlanba? Mert sokan mind a mai napig meg vannak győződve arról, hogy csak az az érték, ami megfogható falakban van.
Ha lakásokat, házakat vásárolunk, akkor az esetek döntő részében ma már nagyon kis nyereséghez juthatunk: adó- és egyéb költségeik magasak, ugyanakkor nehezen adhatók ki, és csak alacsony áron, ráadásul az utóbbi években az értékük is nagyon gyengén emelkedik.
Egy kicsit jobb a helyzet, ha ipari ingatlanokat, üzlethelyiségeket adunk bérbe. Itt valamivel jobb a profitkilátás, de csúcsokat azért nem döntöget. Ráadásul a problémák egy része itt is ugyanaz. Ki vagyunk szolgáltatva a bérbe vevőknek. Ha kiesik egy bérlőnk, akkor – például egy üzlethelyiség esetén – komoly feladat következőt találni. Csak menjenek végig Pesten a Nagykörúton! Tízesével tátonganak – gyakran már hónapok óta – a kiadó üzlethelyiségek. Micsoda kár ez a tulajdonosoknak!

Mindkét esetben váratlan költségek is felmerülhetnek, elég kemény adót is kell fizetnünk. Ráadásul mindenfajta ingatlanbefektetés rákfenéje, hogy csak egyben és nagyon lassan lehet az ingatlant értékesíteni. Ha sürgősen szükségünk van egy kis pénzre, nem adhatjuk el csak az előszobát, és pláne nem egy-két nap alatt.

Nem állítom, hogy nem lehet jól ingatlanokba befektetni. De tudni kell, hogy ez is szakma, amit meg kell tanulni. Ráadásul jó sok pénz kell hozzá, és ha eredményesen akarjuk űzni, akkor igenis dolgozni kell vele, mégpedig nem is keveset. Ez azért nem ugyanaz, mint három hónapig vitorlázni a tengeren, miközben a távollétemben szépen csordogál a profit.

Papírba?
Utoljára hagytam az értékpapír-alapú befektetéseket. Ez összetett téma – még vissza fogok térni rá. Most legyen elég annyi, hogy szerintem az értékpapír-alapú befektetések közt lehet megtalálni azokat a formákat, amelyek luxus kategóriájú pénzügyi mentőcsónakként szolgálhatnak minden vállalkozónak. Nincs munka velük, biztonságosak, magas a hozamuk, és jól megkonstruálva rengeteg kellemes adózási és jogbiztonsági előnnyel szolgálnak. Természetesen itt is vannak veszélyek – de hát ki hiszi el, hogy nagy a fele királyság, és szép a királylány, ha nincs sárkány, akit le kell győzni?

Szeretne Ön is egy mentőcsónakot? Lépjen velem kapcsolatba, itt.

captcha

A tanácsadás ingyenes és kötelezettségmentes!

Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

A Nők Pénzügyi Programja

 

Hogyan takarékoskodtunk eddig?

Elsőként kifizettük a számlákat és minden rendszeres és folyamatos kiadást, majd hosszú távra általában azt tettünk félreamennyi megmaradt. Így kétségkívül többnyire csak aprópénzek jutottak ilyen célra. A jövő nagyon messze volt, és biztosra vettük, hogyha most jó, az mindig így is marad.

És hogy milyen az új gondolkodás, amire átváltunk, amire kutya kötelességünk átváltani?

Nos, miután megvan a pénzügyi programunk,

először mindig befektetjük azt a pénzt, amiből fedezni fogjuk a jövőbeni kiadásainkat,

és csak azt fizetjük ki a jelenlegi kiadásokra, ami ezután marad!

 

Kötelességünk segíteni azoknak, akik függnek tőlünk, számítanak ránk, a legfontosabbak számunkra, hogy a jövőjük nekik is biztonságban legyen.

Ennek az alapelvnek kell általánossá válnia, különben a nők helyzetét meghatározó előbb ismertetett változások elkerülhetetlenül kirobbantják az időskori pénzügyi összeomlást.

 

Hogy csinálták nagyanyáink?

Pontosan így!

Amikor megtermett a gabona, három részre osztották:

  • Az első rész volt a jövő évi vetőmag.
  • A második részt használták az emberek élelmezésére.
  • A harmadik részt szánták az állatoknak.

Az első részhez semmilyen, hangsúlyozom: semmilyen körülmények között nem nyúltak! Ha elfogyott volna a másik kettő, elmentek napszámba, bérmunkába, de a jövőt soha nem élték föl!

Ennek a gondolkodásmódnak kell újra eluralkodnia a nők körében: minél többen és minél előbb ismerjük fel az önálló vagyonteremtés szükségességét, annál magabiztosabban élhetjük meg jelenünket, tervezhetünk, és vághatunk neki a jövőnek.

 

Utazás a jövőbe

Tudja milyen sokszor hallom:

  • Kizárt, hogy ez velem megtörténjen!
  • A ROSSZ dolgok csak mással történnek meg!
  • Nyugdíj? – Ugyan már! Én meg sem érem!
  • Nekem erre nincs pénzem…

Aztán egyszer csak megtörténik. És rájövünk, hogy igenis élünk. Hoppá! De miből? A pénzügyek maguktól nem lesznek stabilak. Azzá kell tennünk!

Egy befektetés nem a luxusról szól. Különösen manapság nem. Ön szerint miről? Mert szerintem:

A BIZTONSÁGRÓL!

Ez a biztonság már jelenthet mindenkinek más-más dolgot.

Mit jelent Önnek? Van ennek anyagi vonzata? Ha igen lehet konkrétan forintosítani?

Hány forint a biztonság? Hány forint a nyugdíj? Hány forint a fedél a fejünk fölött? Hány forint egy gyerek felnevelése?

Bizonyára tudja, hogy olcsóbb, ha előre összerakja, mintha akkor, amikor ég a ház kölcsön veszi?

Aki előre gondolkodik, és pénzügyi programot épít, annak az élete során hétszer annyi pénze van, mint annak, aki ugyanezt hitelből finanszírozza.

Nem tudok csodát tenni egy pillanat alatt.

Ám az én munkám az, hogy a GONDOSKODÁS – ÖNGONDOSKODÁS vezérfonala mentén végig Ön mellett állva segítek, hogy céljai, álmai valóra váljanak. Mindent elkövetek, hogy a pénzügyei biztonságosabbá váljanak, és elérhetővé tegyék a kitűzött céljait.

Beszéljünk erről személyesen! Jobb egy fölösleges beszélgetés, mint egy kései!

Lépjen velem kapcsolatba itt!

captcha

A tanácsadás ingyenes és kötelezettségmentes!

Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

 

 

 

 

Való igaz…

, hogy az első számú legbiztosabb módja annak, hogy megkettőzze a pénzét az, hogy összehajtja.

De akkor a … befektetési alap a második.

Minden alkalommal, amikor zökkennek a világ értékpapír piacai, kemény kritikát szoktam kapni: hogyan ajánlhatom a családoknak jó lelkiismerettel az ilyen típusú befektetéseket, amikor most is elúszott egyik napról a másikra a tartalék pénzük 10, 20, vagy még nagyobb százaléka. A lelkiismeretem nyugodt.

Sokan azt hangoztatják, hogy az értékpapír piacra befektetni kockázatos. Mások szerint az értékpapír piac a legkevésbé kockázatos. Most kinek van igaza?

Induljunk a kályhától. Amikor egy tőzsdén forgó cég egy részvényét megvásároljuk, akkor ezzel az adott cégnek – a részvény képviselte arányban – tulajdonosai leszünk. Innentől miénk a gyár, a légitársaság, a bank, stb. – a részvény értékének (általában szerény) mértékében. Ezeket a résztulajdonokat adhatjuk-vehetjük a tőzsdén a pillanatnyi árfolyamnak megfelelően.

Mi határozza meg egy részvény árfolyamát? Ezt alapvetően a kereslet és a kínálat szabja meg – ha valamelyik cég részvénye divatos lesz, mert jó hírek terjednek róla, (például kiváló lett a negyedéves mérlegük, nagy siker lett az új modelljük vagy megnyerték a kiállítás nagydíját), akkor felmegy az ára. Ha valami rossz hír van velük kapcsolatban, (lecsukták az igazgatót sikkasztás miatt, megbukott az új modelljük, visszahívták áruikat a piacról) akkor lemennek az árfolyamok.

Ha ránézünk egy részvényindex időbeli diagramjára, ami egy-egy piac részvényeinek súlyozott összege, akkor láthatjuk, hogy a görbék bár láthatólag felfelé haladnak, időközben fel-le ugrálnak. Miért van ez így?

A részvény a cég valódi értékét tükrözi. Milyen igazából egy cég értéke? Egy jól működő cég értéke folyamatosan nő: szorgalmasan dolgoznak, új termékeket, szolgáltatásokat fejlesztenek, termelik a pénzt. Ennek egy részét osztalékként kifizetik a részvényeseknek, másik részét visszaforgatják: befektetik, új gépeket vesznek, új gyárakat építenek – ezzel nő a cég értéke, nő a részvények értéke is. Csak az a baj, hogy pontosan senki sem tudja megmondani mennyi is ez a valódi érték.

És itt kezdődik a tőzsdepszichológia: egyszer csak elterjed a hír a Bársony Rt remek cég. Sokan vesznek a részvényeikből – feljebb megy az árfolyama. Erre sokan mondják: ugye milyen jó cég ez, hogy megy felfelé az árfolyama: vegyünk mi is. Persze az árfolyam tovább emelkedik. És ez így megy addig, amíg a Bársony részvények nyilvánvalóan irreálisan magas árfolyamot érnek el. És akkor mindig akad valaki, aki elkiáltja magát: Meztelen a király! – A Bársony Rt túlértékelt! És akkor mindenki meg akar szabadulni a részvényeitől, az árfolyamok pedig lezuhannak. Akkor persze egy idő után mindig akad valaki, aki rájön: egészen jó kis cég ez és a részvényeinek árfolyama nagyon alacsony. És ezzel elindul a hullámvasút következő menete.

Mit csinált maga a cég miközben részvényeinek árfolyama megjárta a mennyet és a poklot? Semmi különöset, tették a dolgukat: a munkások szőtték a kelmét, a fejlesztő mérnökök új szebb mintákat kreáltak, már heute cuture tervezőknek is szállítanak és elkészült az új hímzőműhely is. Amikor lezuhant a cég túlértékelt részvényeinek árfolyama hirtelen gyengébb minőségben és kevesebbet dolgoztak a cég munkásai? Hirtelen megbutultak a mérnökeik? Összeomlottak a műhelyek? Kevesebb profit lett hirtelen a bársony piacán? – Egyik sem.

Ezért a részvény piacon a befektetők két különböző koncepciót testesítenek meg.

Az egyik befektetői magatartás a rövidtávú spekuláns. Mindig azt nézi éppen minek fog felmenni-leesni az árfolyama rövidtávon (10 perc, 1 nap, pár nap, 1-2 hónap fajtájuktól függően).

A másik fajta a hosszútávú befektető. Ő valóban hosszútávon – vagy akár örökre – befektető társa akar lenni egy perspektivikus cégnek. Ilyenkor a pillanatnyi vételi ár szinte lényegtelen, a lényeg hogy a cég hosszú távon jól dolgozzon. Ha ma egy Coca-Cola részvényt veszünk, sosem tudhatjuk, hogy holnap mi lesz az értéke, de abban biztosak lehetünk, hogy 10-20 éves távban remekül fog felfelé menni az értéke.

Azt kell látni, hogy hosszú távon a befektetők sokkal sikeresebbek. A spekulánsok sok szempontból szerencsejátékosok. Amikor hosszútávú megtakarítási programokat indít az ember, akkor nagyon lényeges, hogy ne spekulációkra bízza az ember a pénzét. Az még elmegy, hogy az ember 20 évesen elkártyázza minden pénzét, de 55 évesen már nem célszerű rulettre felrakni a jövendő nyugdíjunkat.

Nos nézzük, mi van akkor, ha ilyen hosszútávú befektetői szemmel vásárolunk értékpapírokat. Nézzük meg ezt a szép ábrát, rendkívül tanulságos!

A fenti ábra az amerikai tőzsde S&P 500-as indexe alapján az mutatja, hányszor és mekkora átlaghozamokat lehetett realizálni átlagosan az USA értékpapír piacán. (Az S&P500 a “Standard & Poor 500 index rövidítése. Ezt az indexet 500 részvény alapján számítják, így átfogó képet ad az amerikai részvénypiac állapotáról, hozamairól.)

Mint látható az elmúlt 72 évben 17 olyan év volt, amikor teljesen átlagos portfolióval veszthettünk és 55 olyan év volt, amikor nyerhetett. Az átlag 12,8%. Dollárban.

Ha rátekintünk az ábrákra, akkor rögtön láthatjuk, hogy miért van az, hogy aki hosszú távú befektetőként, még teljesen átlagos portfolióval is szinte biztosra mehetett, hogy nyer. Másrészt az is látszik, hogy aki rövidtávra spekulál, minden további nélkül elveszíthette a pénzének akár a felét is.

Most akkor kockázatos az értékpapír alapú befektetés vagy sem? Ez attól függ. Az adatokból ez már matematika, hogy mire számíthatunk.

Ha 1-2 évre indítunk ilyen befektetést akkor kb. 25% esélyünk van arra, hogy kevesebb pénzünk lesz a végén, mint amit beraktunk. Kb. 5% eséllyel csak a felét kapjuk meg a berakott pénzünknek. Viszont kb. 12% esélyünk van arra, hogy a dupláját kapjuk meg.

Hosszú távon, 20 évre viszont már gyakorlatilag nulla az esélye, hogy tőkét veszítsünk. Mivel a hosszú idő nem csak megszépít, de ki is átlagol, a befektetők 95%-nak 11% és 15% közti évi hozama lesz és ez nem kevés. 11%-nál 20 év alatt a pénzünk nyolcszorosát, 15%-nál a tizenhatszorosát kapjuk meg.

Mivel lehet egy hosszútávú befektetést biztonságossá tenni? Ennek három alapvető eszköze van.

Az egyik a kockázatok porlasztása. Nem egy részvényt vásárolunk, hanem sokból egy keveset. Így ha valamelyik cég bajba is kerülne, ez nagy veszteséget nem okoz. Erre ma már kifinomult módszerek vannak.

A második a jogi helyzet optimalizálása. Ez szép és elegáns megfogalmazása annak, hogy a befektetéseinket úgy intézzük, hogy azok jövedelme után a lehető legkevesebbet veszítsük el adók, illetékek stb. formájában.

A harmadik eszköz a folyamatos menedzselés. 20 év hosszú idő, ez alatt sok minden történhet. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan a befektetés portfolióját úgy alakítjuk szakember segítségével, hogy az mindig az optimális legyen. Olyan ez, mint a fociban. Az üres pályán is szinte lehetetlen az egyik kapuból úgy kirúgni a labdát, hogy pont a másikba menjen ( ez meccsen évtizedenként egyszer szokott sikerülni.) Ugyanakkor egy óvodás is képes a labdát szépen végigvezetgetni a pályán egyik kaputól a másikig.

Remélem, hogy sikerült egy kicsit megvilágítani ezt a bonyolult témát.

Végezetül azért felvetnék egypár kényes kérdést: Kinek áll érdekében az, hogy Ön kedves olvasó elhiggye, a hosszútávú értékpapír alapú befektetések nem biztonságosak?

Röviden felsorolom:

  • A bankoknak – akkor ugyanis elvinné a “biztos” bankszámláról a pénzét. (Megjegyzem a bankok pontosan így keresnek rekordprofitokat – Ön berakja a pénzét alacsony “biztos” kamatra a bankba, ők meg az értékpapírpiacon és a gazdaságban megforgatják.
  • Az államnak – az állam szeretné, ha Ön kedves olvasó államkötvényekbe rakná a pénzét. A részvények ennek a konkurenciái – el is próbál az állam mindenkit riasztani – törvények útján, vagy csak propagandával – ettől.
  • A kereskedelem – ha Ön elhiszi, hogy a megtakarítások nem biztonságosak és ráadásul nem is hoznak jól, akkor semmi akadálya annak, hogy most rögtön elköltse náluk minden pénzét. És ez nekik remek. Hát még ha arra is rá tudják venni, hogy hitelekbe verje magát!
  • Ingatlan beruházók – ha Önt meg lehet győzni, hogy az elvont értékpapírok helyett a megfogható falakba fektessen (most, hogy az a fal miből és hogyan épült tekintsünk el) akkor nekik nyert ügyük van.

Szóval kinek érdeke meggyőzni Önt, hogy a hosszútávú értékpapír alapú befektetések nem biztonságosak? Praktikusan mindenkinek – saját magát kivéve. Mert, ha komoly pénzeket akar összerakni, hogy komoly célokat valósítson meg, akkor ez a legjobb út.

Csakhogy van egy aprócska prücök: mégpedig hogy nálunk csak kb. 16 éve van kapitalizmus és annak is eddig főként a szemetét láttuk. De azért el kellene gondolkodni rajta, hogy azokban az országokban, ahol régóta és folyamatosan kapitalizmus van, miért ilyen formákban van a családi megtakarítások döntő része?

Ha a témában le szeretne ülni velem beszélgetni, nagy szeretettel várom. Lépjen velem kapcsolatba itt!

captcha

A tanácsadás díjtalan és kötelezettségmentes.

Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan örülni fognak, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek!

 

Egy zseniális találmány

befektetesi-alap

A befektetések egyik legreménykeltőbb formája: a befektetési alap. És hogy miért igaz a címbeli állítás: mert semmivel nem helyettesíthető, ha a társadalmi hasznát és jelentőségét nézzük.

A konstrukció ősét a leleményes hollandok találták fel. Anno, már az 1500-as években, a legjövedelmezőbb üzletág a hosszú távú tengeri kereskedelem volt. Egy-egy kereskedelmi hajó gyakran a befektetett pénz tíz-hússzorosát is visszahozta, ám rendkívüli kockázatok felvállalásával: három hajóból jó, ha egy hazaért.

Erre találták ki a hollandok, hogy egy-egy hajó indítására a befektetők társaságot hoztak létre – azaz mindenki csak egy kis részét finanszírozta egy-egy hajó útjának. Így a rendelkezésre álló tőkéből az ember több, akár tíz-húsz hajónak is finanszírozhatta egy-egy kis részét, ahelyett, hogy egy hajót finanszírozott volna teljes egészében.

A kockázat megoszlott, és ennek lett egy különös és előnyös mellékhatása: olyan pénzek is elő- és befektetésre kerültek, amelyeket eddig – a dolgok kockázatos volta miatt – inkább csak őrizgettek vagy elpazaroltak. Ez a gazdaság számára hihetetlen fellendüléssel járt: nem véletlenül lett ez az időszak Hollandia aranykora.

Ezeket a vállalati részeket (mai szóval részvényeket) aztán egy bizonyos helyen adták-vették is a leleményes hollandok: és ez lett a mai tőzsde őse. Itt már voltak árfolyamok is. Egy hajó, amelyikről már harmadik-negyedik éve nem hallottak, annak az árfolyama bizony leesett.

Napjainkra a részvénytársaságok minden gazdaság alapvető cégformájává váltak. A tőzsdén hatalmas vagyonok forogtak. Ugyanakkor itt együtt voltak a kisemberek kis pénzei és a gazdagok hatalmas vagyonai. A feltételek azonban, mint az élet minden más területén, itt sem voltak egyformák: A gazdagok a nagy pénzeket kis költséggel forgatták: a brókercégek és a tőzsde a nagy összegekre alacsony jutalékokat számolt. A gazdagok a befektetéseiket erősen megosztották – sok helyre fektettek be. Így a kockázatot, hogy egy-egy részvény nagyot esik, ki lehetett küszöbölni. Harmadrészt a gazdagok meg tudtak fizetni kiváló szakembereket, akik megszerezték az információkat, feldolgozták és elemezték, majd kidolgozták és meg is valósították a legjobb befektetési stratégiát.

A hatvanas-hetvenes évekből ered az a zseniális ötlet, hogy ezt az igazságtalanságot felszámolva, viszonylag kis tőkével is lehessen úgy befektetni, mint a gazdagok. Ezt a formát hívják befektetési alapnak.

Az alapok elvei
A befektetési alapot az alapkezelő nagy tőkével indítja: jellemző a milliárd forintos nagyságrend. Ilyen összegekkel természetesen már igen alacsony költségekkel lehet dolgozni az értékpapírpiacon. Az alapkezelők kiváló szakembereket foglalkoztatnak: elemeznek, számolnak, és folyamatosan optimalizálják az alap összetételét. Őket nagyon jól megfizetik, a pénzüket az alap nyújtotta eredmény szerint kapják. Természetesen egyetlen részvényből sem tesznek túl sokat az alapba, hiszen ha valamelyikkel valami váratlan baj történne, akkor ez így csak kisebb baj lenne. Az alapok összerakása nagy művészet: a nyolcvanas években sorra kapták a közgazdasági Nobel- díjakat azok, pl. Markovitz, akik kidolgozták ennek optimális módszereit. Ma már a legegyszerűbb alap is ezeken a matematikai elveken nyugszik.

Az elvek a gyakorlatban
Amikor kész van ez a gyönyörű torta, az alap tőkéjét az alapkezelő pici darabokra (torta-szeletekre) osztja: ezek a darabok képeznek egy befektetési jegyet vagy befektetési egységet. Induláskor ez Magyarországon jellemzően 1 Ft.
Az alap jegyeinek értéke aztán napi árfolyam szerint változik. Ha az alapban lévő részvények értéke nő a tőzsdén, akkor arányosan az alap jegyeinek értéke is nő. Ha valamelyik részvény osztalékot fizet, akkor az alapkezelő ebből ismét csak részvényeket vesz: ettől ismét nő egy-egy jegy értéke. Végezetül az alapkezelő havonta levonja költségeit, ettől egy kicsit csökken az árfolyam.

Alapok és szabályok
Sokféle alap van: az induláskor minden kezelő eldönti, mi lesz az alap alapszabálya, filozófiája. Vannak állampapíralapok: ebben a konstrukcióban a kezelő állampapírokat vásárol. Vannak ingatlanalapok: a kezelők irodaházakat, bevásárlóközpontokat, hoteleket stb. vásárolnak. A részvényalapok részvényekből állnak össze: kínai részvényalap kínaiakból, indiai indiaiakból. Néha nagyon ravasz tematikus alapokat hoznak létre. Bravúros ötlet pl. az öregiparági alap (Gold Generation). Ez olyan európai cégek részvényeit tartalmazza, amelyek fő piaca az idős korosztály (nyugdíjasházak, egészségügyi intézmények, idősekre specializálódott utazási irodák, gyógyszergyárak stb.) Mivel Európa gyorsan öregszik, ezeknek a cégeknek dinamikusan bővül a piacuk – megy is az alap, mint a rakéta. Még rengeteg másféle alap is van: kombinált alapok, alapok alapjai stb.
Így napjainkra már az a furcsa helyzet állt elő, hogy a világ leggazdagabbjai, akiknek a kezében a világ erőforrásainak döntő része van, éppen a befektetési alapok – ezek tulajdonosait pedig éppen a rengeteg kisember jelenti.

Sok kicsi sokra megy
Ennek – akárcsak annak idején a holland hajóexpedíciót finanszírozók esetében – nagyon kellemes mellékhatása van: az ilyen alapokba olyan emberek is betették a pénzüket, akiknek egyébként eszük ágában sem lett volna: inkább a párna alatt tartogatják, vagy elköltik. És ez a pénz most visszaáramlik a gazdaságba: munkahelyeket teremt, és gyorsabb gazdasági fejlődést eredményez. Ez a forma először kínál teljesen új perspektívát az egyszerű embereknek: végre egy olyan forma, ami neki is elérhető, ráadásul ugyanoda fektetheti be a pénzét, mint a leggazdagabbak, ugyanakkor magasan az infláció feletti hozamokat realizálhat. Hosszú távon ez nagyon fontos: nemcsak összeadjuk a spórolt pénzünket, hanem végre reálértékben meg is tudjuk többszörözni!

Mi lenne befektetési alapok nélkül?
Ezt elsősorban a kisemberek sínylenék meg, akiknek a bankbetét és a tőzsde maradna pénzgyűjtés céljaira. A bankbetét lényegében pénztárolás, és nem –szaporítás (jellemző mondás a bankbetétre: „spórolja magát szegényre”), a tőzsde pedig az egyszerű halandóknak túl kockázatos. A megtakarítások tehát drámaian visszaesnének, az emberek nem tennének félre, és el lennének zárva attól, hogy a gazdaságba, amúgy minden pénz forrásába fektessenek be, és inkább elvernék a pénzüket. A gazdaság állandó tőkehiánnyal küszködne: egymást érnék a nagy gazdasági világválságok, ugyanúgy, mint annak idején az első és a második világháború előtt.
A világ cégei pedig lényegében csekély számú gazdag ember kezében koncentrálódnának. A társadalom nagyon kevés nagyon gazdagra és nagyon-nagyon sok nagyon-nagyon szegényre válna szét. Ez pedig politikai kockázatokat hordoz magában: a gazdagok hajlamosak megszerezni a politikai hatalmat is, és nem nagyon tisztelik a demokratikus hagyományokat… A világ körülbelül olyan lenne, mint amit a kapitalizmusról a hetvenes-nyolcvanas években politikai gazdaságtanból tanultuk: a gazdagok diktatúráiban kizsákmányolják és elnyomják a dolgozók széles tömegeit.

Ez a világ sokkal instabilabb lenne, már a harmadik világháborún is túl lennénk. És abban, hogy a világ mégsem így néz ki, hatalmas szerepük van a befektetési alapoknak.

Nos, a fentiekből mi következik? Az, hogy amikor egy ilyen befektetésen keresztül valóra váltjuk az Ön nagy álmait, akkor egyúttal védelmezzük a demokráciát is a diktatúrával szemben, vigyázzuk a békét, fellendítjük a gazdaságot, ráadásul védjük a nagy válságoktól is!

Legyen Ön is a részese!

Lépjen velem kapcsolatba itt!

captcha

Ha az Ön baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek!

Kedvcsináló a „koránkeléshez”. Számoljon!

A korai megtakarítás előnyei
A korai megtakarítás előnyei

Akár bevallja valaki, akár nem vágyik az anyagi biztonságra, anyagi függetlenségre, vagy hétköznapi szóval a gazdagságra. Hogy ez kinek mit jelent pontosan, az mindig az egyén igényeitől, életmódjától függ.

Biztos Ön is ismeri azt a képletet, hogy Tőke = Pénz * Idő

Ideális az az eset, amikor sok pénze és sok ideje van valakinek. Ekkor hosszú idő alatt sok pénzből jelentős vagyont építhet föl.

A következő eset, amikor szükségünk van a vagyonra, ám kevés az időnk. Például a ma 50-55 évesek, akik már csekély állami nyugdíjra számíthatnak, és jóformán 10 évük van arra, hogy a méltó és tisztes nyugdíjas évek alapját és fedezetét megteremtsék. Bizony ők nagyon nehéz helyzetben vannak, hiszen, minden ma megkeresett egyhavi jövedelmükből 3 hónapig kell megélniük.

És az ideális élethelyzet, amikor sok az időnk -erről szól a fenti táblázat is- még kevés pénzzel is megteremthetjük a jólétünket garantáló vagyont.

Ezért kell időben ébredni, és amikor megszólal a vekker, fel is kelnünk és haladéktalanul cselekednünk.

Ha szeretné megvalósítani az anyagi függetlenséget, jelentkezzen személyes tanácsadásra.

Lépjen velem kapcsolatba itt!

captcha

Óvatosabb befektetők a nők, mint a férfiak

Másképp viselkednek a férfiak és a nők, ha pénzügyekről van szó – ez derül ki több kutatásból is.

befektetesek

Az Aviva Életbiztosító felmérése szerint a megtakarítási termékek kiválasztásakor a férfiak számára fontosabb a teljesítmény és a hozam, a nők viszont inkább a biztonságra törekednek. Hasonló megállapításra jutott az OTP Alapkezelő és a Pécsi Tudományegyetem trendkutatása is. Ennek eredményei alapján a nők ugyanolyan arányban tartanak készpénzt, mint a férfiak, amikor viszont befektetésre kerül a sor, csak 21 százalékuk választ kockázatos eszközöket, értékpapírokat, míg az erősebb nemnél 25 százalékos az arány.

A kockázatkerülő attitűd az Aviva kutatása szerint arra vezethető vissza, hogy a hölgyeknek hosszabb távon kell gondoskodniuk a megélhetésükről, hiszen a hazai demográfiai statisztikák szerint csaknem nyolc-kilenc évvel tovább élnek. A válások számának növekedésével egyre több nő marad egyedül és neveli gyermekét, akiről szintén gondoskodnia kell. Fontos szempont továbbá a pénzügyi biztonság megteremtésekor, hogy a hölgyeknek időnként meg kell szakítaniuk karrierjüket – például szülés miatt –, ezáltal kisebb nyugdíjra számíthatnak.

A nők nemcsak kockázatkerülőbbek, de bizonytalanabbak is a férfiaknál, ha befektetésről van szó. Az OTP Alapkezelő kutatása megállapította, hogy a hölgyek döntéseikben szívesebben kérik ki mások tanácsát vagy döntenek közösen, mint a férfiak. Az egyedülálló nők fele is inkább a közös döntést választja, míg a párkapcsolatban élők háromnegyede osztja meg a párjával a felelősséget. A férfiak körében gyakrabban előfordul, hogy önállóan határoznak a pénzügyeikről.

Forrás: httpss://www.vg.hu/penzugy/befektetes/ovatosabb-befektetok-a-nok-mint-a-ferfiak-342861

A 21. század mindenekelőtt a nők évszázada lesz

Hét új tétel, ami alapjaiban változtathatja meg a nők helyzetéről kialakult közfelfogást:

  1. A nők jobban átlátják a hosszú távú összefüggéseket. A nő egészében látja és érzi a világot, míg a férfi metszeteiben elemzi. A nő a képet látja, a férfi a mozaikdarabkákat. Érzik a jövőt. Ezért az élet minden területén, de különösen a pénzügyekben figyelni kell a nők megérzéseire, elsősorban saját maguknak, hogy elmerjék hinni: képesek pénzügyeik optimális alakítására.
  2. A nőknek nagyobb szükségük van a vagyonra.
    • Kevesebb lesz a nyugdíjuk.
    • Több a családi kötelezettségük.
    • Többet élnek egyedül.
    • Tovább élnek.
    • Többen esnek krónikus betegségek áldozatául idős korban.
  3. A nők kezében több gazdagság összpontosulhat.
    • Önálló karrier – a férfiak felváltása.
    • Saját vállalkozás sikere.
    • Saját vagyonteremtési stratégia sikere: a pénzügyi szüfrazsett mozgalom sikere.
    • Öröklés és haszonélvezet.
  4. A társadalom jobban függ a nőktől.
    • A nők kezében több gazdagság összpontosulhat.
    • Nő a nőtöbblet a 35 éven felüli összes korosztályban.
    • Női nemzedékek élő torlódása.
  5. A nők jobb befektetők. A nők által kezelt portfóliók biztonságosabbak, hiszen kevesebb szerencse-elemet tartalmaznak. A férfiak hajlamosabbak egy-egy részvény sikerére fogadni, és így hatalmas pénzeket veszíteni, különösen akkor, ha e fogadásokat naponta hajlandók megtenni.
  6. A nők nem lehetnek egyenjogúak.
    • A férfiak sohasem lehetnek egyenlők a nőkkel.
    • Királycsináló dédi mamák.
    • Az ember voltaképpen halhatatlan.
    • Gerontofil férfiparadicsom?
  7. Nóra* kitörését a pénzügyi babaházból főként Nóra gátolja. A legnagyobb veszélyt a nők pénzügyeire maguk a nők jelentik, ha ragaszkodnak a múlt századi pénzügyi beidegződéseihez. A nők gondolkodásának követnie kell a nő életciklusok és életmodellek gyökeres változásait, amelyek az utóbbi évtizedekben alapvetően fölforgatták a nők helyzetét és megváltoztatták a klasszikus női szerepeket.

Nóra*: Henrik Ibsen örökbecsű drámájának lázadó asszonya.

Zárótétel

Új korszak nyitányát éljük mindannyian. A nők évszázada kezdetét vette. Minden megváltozott körülöttük: a jogaik, a kötelezettségeik, az esélyeik, az állásaik, a keresetük, a vagyonuk, a szerepeik, a társadalmi közeg, a kultúra, a politika – talán még a férfiak is. Egyetlen dolog iszonyosan nem változott, sőt:

A nőknek továbbra is okosabbnak kell lenniük a pénzügyekben.

Lépjen velem kapcsolatba itt!

captcha

Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

Tőkeképzés

befektetés tőke

Az idő Önnek dolgozik! Következetes stratégiával meglepően nagy tőkét építhet fel – kisebb összegekkel is.

Életünk során számos élethelyzet adódik, amikor valamilyen cél megvalósítása érdekében (házasságkötés, gyermekvállalás, lakás-, ház- vagy gépkocsivásárlás, utazás, vállalkozásindítás, tőkejövedelem), vagy valamilyen élet-feladat megoldására (káresemény, családi problémák, nem várt üzleti kiadások, egészségi gondok, munkanélküliség, betegség, munkaképtelenség, nyugdíjazás) több pénzre van szükségünk, mint amit a havi jövedelmünk fedezni képes.

Megoldásként három út kínálkozik: Saját tartalékaink, hitel vagy biztosítás.

Csak elegendő pénzügyi tartalékkal vészelhetők át biztonsággal ezek a minden ember életére jellemző és a többséget próbára tevő jövedelem-ingadozások. És csak magunkra számíthatunk. Önmagában sem az állami egészségügyi-, beteg- és nyugellátás, sem egy biztosítás nem jelent megnyugtató megoldást.

A megoldás –a nemzetközi szakirodalom szerint is- egy hosszú távú, következetesen végigvitt pénzügyi-befektetési terv vagy egy erre fenntartott nagy értékű ingatlan lehet.

A pénzügyileg fejlettebb országokban van egy általánosan elterjedt pénzügyi ajánlás, ami magánemberek, családok és cégek számára egyaránt érvényes: a nettó bevétel tíz százalékát célszerű tartalékalap képzésére félrerakni. És ez a piciny tíz százalék jelenti a különbséget a stabil gazdagság és a küszködés közt.

Nézzünk egy kézzelfogható példát! Vegyünk egy családot havi 250.000,- Ft havi bevétellel. Rakjunk félre ebből a tíz százalékot, azaz évi 300.000,-Ft-ot. Mit lehet ebből kihozni? Nem traktálom a részletekkel, ha komolyan érdekli, majd személyesen elmondom. A végeredmény: 20 év alatt 23,5 millió; 30 év alatt 78 millió, 40 év alatt 250 millió.
Ön szerint ez megoldás lehet a fenti élethelyzetekre, a kellemes nyugdíjas évekre,…?
Ám legyünk reálisak. Valószínűleg menetközben a nagyobb célokra veszünk ki belőle, viszont ha kb. 25 éves korban elkezdünk egy ilyen programot, ezzel együtt is finanszírozhatók gyermekeinknek az egyetemi tanulmányok (igen magas szinten), egy-egy kezdő lakás nekik és még mindig marad kb. 30 milliónyi tőkénk a kellemes nyugdíjas évekre.

És akkor még nem is említettem, hogy egy ilyen családi vagy céges alap micsoda pótolhatatlan nyugalmat és biztonságot adhat! Nehéz egy életet úgy végigélni, hogy egy-két komoly anyagi válság ne essen meg: munkahelyváltás, céges csőd, stb. Ha jó helyen van a tartalékalap, és jól van menedzselve, akkor az ilyen átmeneti válságok jól kezelhetők.

Sóvárogva nézzük az amerikai és japán frissnyugdíjasokat, akik megtöltik a világ turistaparadicsomait. Pedig csak egy –de az óriási- előnyük van velünk szemben. A fenti alapelveket nekik Japánban meg Amerikában már kamaszkorukban elmondták mind az iskolapadban ülve mind a konyhaasztal mellett.
Nekünk ezt nem mondta el eddig senki. Most kell megtanulnunk!

És miben különböznek még a magyar családok az amerikaiaktól? Az USA-ban a családok 65-70%-a rendelkezik hosszútávú értékpapír alapú megtakarításokkal. Nálunk ez az arány kb. 1%.
Ön kedves olvasóm ehhez az 1%-hoz tartozik?

Gondolja, hogy jó lenne erről elbeszélgetnünk? Kérjen időpontot!

Lépjen velem kapcsolatba itt!

captcha

A tanácsadás díjtalan és kötelezettségmentes.

Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan örülni fognak, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

Ébresztő! Amíg nem késő!

Fontos-e az ​ö​ngondoskodás, nyugdíj, nyugdíjbiztosítás?

“Aki húszévesen nem szép, harmincadik évében nem erős, negyvenévesen nem okos, ötvenévesen nem gazdag, annak már nincs reménye.” (Martin Luther)

Másfél éve írtam a nyugdíjszámításról, itt: Nyugdíjszámítás – nagyon kemény

Az akkori alapadatokkal számolva a várható nyugdíj tovább csökkent.

Emlékeztetőül a kiindulási adatok: Évi 2.500.000 forint bruttó jövedelem és 20 év munkaviszony.

A várható nyugdíj összege tovább csökkent, amire emberkénk ma számíthatna, az 112.295,-Ft

A részletes kalkuláció itt tekinthető meg: TB nyugdíj számítása 2011

És ez így lesz évről évre. Az igazi feketeleves pedig 2013-tól, majd, 2035-től vár ránk.

Szeretné, ha az Ön és szerettei élete, egészsége jóléte pénz kérdése lenne? Biztos vagyok benne, hogy nem. És abban is biztos vagyok, hogy Ön már tudja, hogy valamit tennie kell.

​Az aktív dolgozók nyugdíjas korukban ejtőernyőznének, hegyet másznának, illetve bejárnák a világot…

De ezért tenni kell! Ha Ön legalább annyi pénzből szeretne élni nyugdíjasként, mint amennyit ma keres, ahhoz hozzávetőlegesen 15-20 millió forintot kellene félre tennie a munkával töltött évek alatt. Hol tart ebben a folyamatban?

Üljünk le, tervezzük és teremtsük meg az Ön nyugdíját is! Jelentkezzen itt személyre szabott nyugdíjtervezésre, kérjen időpontot ingyenes és kötelezettségmentes személyes tanácsadásunkra!

Lépjen velem kapcsolatba itt!

captcha

Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan örülni fognak, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.