“Modern nyugdíjrendszer helyett drámai sokk”

kukázó nyugdíjas
kukázó nyugdíjas
Megszorításokon kívül idén sincs a kormánynak értékelhető nyugdíjkoncepciója, úgyhogy ebben a ciklusban is elmarad a nyugdíjreform – jósolta Kovács Erzsébet, a Corvinus egyetemi tanára Cikk megtekintése…


Nyugdíjtervezés

  • Biztos abban,hogy megtakarításai a legjobb helyen vannak?
  • Biztosan a legjobb bankban van a pénze?
  • Szeretne infláció feletti hozamot elérni?
  • Megfelelő bankbetéttel, részvényekkel rendelkezik?
  • Elegendő lesz nyugdíjra a jelenlegi pénze?
  • Ezekre a kérdésekre kaphat konkrét válaszokat.

Jelentkezzen, és most díjmentesen elkészítjük nyugdíjtervét, valamint átvilágítjuk a befektetéseit, megtakarításait!

Lépjen velem kapcsolatba itt!

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

Telefonszám (kötelező)

Lakcím (település)

Kérdés, üzenet

Hozzájárulok, hogy számomra Dusik Andrea hírleveleket küldjön.

A tanácsadás díjtalan és kötelezettségmentes.

Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan örülni fognak, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

Ketyeg az óra! Állami vagy magán? Menni vagy maradni?

Olvasta a Nyugdíjkérdések 2011. című írást:

Nyugdíjkérdések 2011.

Ön már tudja hogy honnan szeretne nyugdíjat kapni. Amennyiben a Magányugdíjpénztárat választja, a nyilatkozatot Budapesten itt teheti meg:

Nyilatkozatleadás helye, ügyfélfogadás rendje

Országos Nyugdíjbiztosítási Föigazgatóság

Cím: 1132 Budapest Visegrádi u. 49.
Levelezési cím: 1392 Budapest Pf. 251.
E-mail cím: onyf@onyf.hu
Telefon: +36-1-270-8000

Nyugdíjigazgatási és Tájékoztatási Osztály

Telefon: 06-1-270-8033
Telefon: 06-1-270-8016
Telefon: 06-1-270-8032
Fax: 06-1-270-8195

Nagy Mária

ügyfélszolgálat vezető
E-mail cím: onyf@onyf.hu
Telefon: 06-1-412-9669
Fax: 06-1-270-8184

Ügyfélfogadás
Hétfő: 8:00 – 18:00
Kedd: 8:00 – 16:30
Szerda: 8:00 – 16:30
Csütörtök: 8:00 – 16:30
Péntek: 8:00 – 14:00
Budapest Fővárosi Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság ügyfélszolgálat – Budapest

Cím: 1081 Budapest Fiumei út 19/a.
Levelezési cím: 1430 Budapest Pf.: 38
E-mail cím: onyf_budapest@onyf.hu
Telefon: 06-1-323-6000
Fax: 06-1-323-6116

Magánnyugdíjpénztári jogviszony fenntartása meghosszabbított nyitvatartással 2011. január 31-ig

Telefon: 3236266
Telefon: 3236390
Telefon: 3236392
Telefon: 3236388

Ügyfélfogadás
Hétfő: 8.00-18.00
Kedd: 8.00-16.30
Szerda: 8.00-16.30
Csütörtök: 8.00-16.30
Péntek: 8.00-14.00
A lakóhelyéhez legközelebb eső vidéki ügyfélszolgálatot itt tudja kiválasztani:
https://www.onyf.hu/hu/uegyintezes.html

 

Ám ha kétségei vannak az állami ellátórendszerek biztonságát illetően, kérjen személyre szóló nyugdíjtervezést. Lépjen velem kapcsolatba itt!

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

Telefonszám (kötelező)

Lakcím (település)

Kérdés, üzenet

Hozzájárulok, hogy számomra Dusik Andrea hírleveleket küldjön.

Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan örülni fognak, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

Nyugdíjkérdések 2011.

Itt az ideje, hogy jelentkezzem egy írással, mely összefoglalja a legfontosabbakat a nyugdíjrendszerről.  Döntést kell hoznunk arról, hogy az állami nyugdíjrendszertől várjuk el, hogy időskorunkban eltartson, vagy a magán-nyugdíjpénztári tagságunkat megtartva gondoljuk ezt elérni. Munkatársaimmal nagyon sokat hallottunk, olvastunk erről a témáról, de nem változott meg a véleményünk arról, amit eddig is elmondtunk minden ügyfelünknek.

A nyugdíjrendszerről

A nyugdíjpénztárak államosítása felkavarta mindenki lelkét – pedig semmi más nem történt, mint egy újabb lépés a nyugdíjválságban. Miután ez mindenkit érint, mindenkinek kötelező foglalkoznia vele.

A történelem egész folyamán sohasem voltak állami nyugdíjrendszerek, mindenki csak arra számíthatott, ha megöregszik, akkor a saját gyerekei eltartják kegyelemkenyéren.  Ezért volt sokáig a gyerektelenség a legnagyobb átok, mert nem volt aki a gondunkat viselje öreg korunkra. Az állami nyugdíjrendszer viszonylag friss dolog. 1882-ben vezették be Németországban, Otto von Bismarck kancellár vezetésével. Ennek lényege, hogy minden dolgozótól járulékot szedtek be és cserébe az állam vállalta, hogy a nyugdíjkorhatáron felülieknek (ez akkor 72 év volt!) nyugdíjat fizet. Ez az ötlet hamar megtetszett több más országnak és terjedt. De azért annyira nem, hogy mindenütt legyen, hiszen Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerika majdnem egyetlen országában sincs és nem is volt soha olyan, hogy állami nyugdíj. Ma a Föld lakosságának kb. 20% jogosult valamiféle állami nyugdíjra – a többiek megvannak nélküle. És ahogy a mindent elöntő frissnyugdíjas japán turisták tömegét nézzük, nem is mindenütt rosszul.

Persze ahol van is ilyen rendszer, ott is nagyot változott Bismarck óta a világ:

– az orvostudománynak és az egészséges táplálkozásnak köszönhetően az emberek sokkal tovább élnek, az átlag életkor 45 évről 70 fölé nőtt

– a korábbi családonkénti 10-12 gyerek helyett ma már kevesebb, mint kettő születik

– a nyugdíjjárulék korábban nagy üzlet volt az államnak, ma már teljes ráfizetés (ma a nyugdíjjárulékokból befolyó pénz csak 10 havi nyugdíj kifizetését teszi lehetővé, a többit máshonnan kell átcsoportosítani).

Most már láthatjuk, hogyan alakult ki és hogyan működik igazából az állami nyugdíj. Most nézzük meg, mi az amire számíthatunk az államtól. Kapunk-e mi majd jó nyugdíjat az államtól?

Mit jelent az, hogy jó nyugdíj? Az attól függ. Van, akinek havi 60 ezer forint már remek lenne, van, akinek az 500 ezer forint is kevés. Ezért az számít, hogy mikor nyugdíjba vonulunk mennyivel kevesebb (vagy több) az első nyugdíjunk, mint az utolsó fizetésünk? Mert mindenki kialakította életét egy bizonyos jövedelmi szintre és ahhoz hozzászokott. Ehhez képest fogja mérlegelni a nyugdíját, mennyire kell visszavennie a korábbi életszínvonalából?

Magyar korfa

A magyar nyugdíjrendszer fénykora 1965 és 1980 közt volt. Ebben az idöszakban, ha elég hosszú volt a munkaviszony, akkor lényegében az utolsó keresettel egyezett meg az első nyugdíj. Ennek oka azonnal látható, ha ránézünk Magyarország lakosságának korfájára. Ebben az időszakban az első (és második) világháború pusztítása nyomán igazából nagyon kevesen érték meg a nyugdíjas kort, viszont ekkor lépett munkába az ötvenes évek elejének nagy létszámú nemzedéke a “Ratkó gyerekek”. Ebben a korszakban az államnak a kisszámú nyugdíjas és nagyszámú dolgozó mellett tellett erre a nagyvonalú ellátásra.

A nyugdíjrendszer következő töréspontja 2013. január elseje. Ez egy kulcsfontosságú időpont. Ha ránéznek a korfára, akkor láthatják, hogy ebben az időpontban kezd nyugdíjba vonulni a Ratkó korszak nagyon nagy létszámú korosztálya. Helyettük viszont egy meglehetősen kis létszámú korosztály lép dolgozó (valamint adó- és járulékfizető) korba.

Már évtizedek óta tudjuk, hogy ez egy nagyon válságos időpont, és ha valami nem történik, akkor a nyugdíjrendszer összeomlik. Erre politikusaink egy nagyon szellemes megoldást találtak ki. Még 1997-ben a Horn kormány idején meghozták a törvényt (a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény) ami drasztikusan változtatja a nyugdíjak összegén 2013. január elsejétől. 15 évre előre! Így senkinek sincs oka tiltakozni, hiszen már réges-rég tudhatta előre mi vár rá!

Hogy mekkora is lesz ez az ugrás, nagyon nehezen kiszámítható. Nyilván nem fog egyetlen politikai kampánybeszédben sem részletezésre kerülni, pedig biztos lehet benne, hogy ha negyvenes-ötvenes éveit tapossa, akkor az életét alaposabban befolyásolja, mint a négyes metró. A legkorrektebb forrás, ami ezt elemzi az Augosztinovics Mária – Köllő János: Munkapiaci pálya és nyugdíj, 1970-2020 című tanulmánya (Közgazdasági Szemle, LIV. évf., 2007. június 529-559. o.)

Ebből a következő dolgok derültek ki a 2013. január elseje után nyugdíjba vonulók számára: a utolsó jövedelmének alábbi százalékaira számíthat, mint nyugdíjra:

Be nem jelentett jövedelmek esetén: 0%
Átlag körüli jövedelem: 40%
Átlag jövedelem duplája: 30%
Átlag jövedelem háromszorosa: 25%

(Az átlag jövedelem háromszorosa feletti jövedelemrész után várhatóan már nem kap nyugdíjat.)

És itt a dolog még nem érte el a mélypontját. Ugyanis van egy másik nagy csúcs a korfán, a hetvenes években született GYES nemzedék korosztálya. Itt jelentek meg egyrészt a Ratkó korszak nemzedékének gyerekei és a GYES bevezetése nagyon fellendítette ebben a korosztályban a gyerekvállalási kedvet. Ők mire számíthatnak nyugdíj szempontjából?

Erről nagyon nehéz információt szerezni, hiszen ez csak 2035. utáni probléma, és ezzel “normális” politikus nem foglalkozik. Van egy vezetőnk, aki részt vesz a Nyugdíjas Kerekasztal munkájában. Az ő elemzésük szerint erre az időszakra a nyugdíjat felváltja egy egységes “európai alap nyugdíj” (nevezzük segélynek…) várhatóan 100-200 euró nagyságban. De ez akkora már nem okoz problémát, hiszen addigra már mindenki tudja, hogy a nyugdíjra valót magának kell összeraknia.

Összefoglalva: politikusaink arra számítanak, hogy Ön a saját nyugdíját a saját megtakarításaiból fogja fedezni. Ha Ön rájuk számít, akkor nagyot hibázik! Ismét kiderül az igazság: csak saját magára számíthat.

Állami vagy Magánnyugdíj-pénztár

2011. január 31-ig kell döntést hozni azoknak, akik magánnyugdíj-pénztári tagok voltak, hogy maradnak vagy visszalépnek az állami rendszerbe. Január 15-ig kell mindenkinek megkapnia azt az értesítőt, amely arról tájékoztat, hogy mi éri meg: jobban menni vagy maradni, de a döntést más tényező is befolyásolhatja (pl. ki miben hisz?).

Aki visszalép az állami rendszerbe:

– nem kell semmilyen nyilatkozatot tennie

– jogosult lesz teljes értékű állami nyugdíjra

– adómentesen kiveheti a mnyp-ban elért hozamának infláció feletti részét (ha lesz ilyen)

– a mnyp-i egyéni számláján nyilvántartott összeg változatlanul megjelenik a névre szóló egyéni számláján (ezt ígérték)

– bizonyos feltételek mellett örökölhető.

Aki marad magánnyugdíj-pénztár tag:

– nyilatkozatot kell tennie 2011. január 31-ig

– 2011. november 30-a utáni jövedelmének 10%-a kerül a mnyp-i számlájára

– 2011. decembertől elért keresetei nem számítanak bele az állami nyugdíjába

– a 2011. november 30-ig elért munkaviszony alapján fogja kapni a részére járó állami nyugdíj 75%-át

– örökölhető

– névre szólóan nyilvántartott.

A nyilatkozatot csak személyesen lehet megtenni a következő helyszíneken:

https://www.onyf.hu/hu/uegyintezes.html

 

Kinek érdemes maradni magánnyugdíj-pénztári tagnak:

– akinek az egyéni számláján sok (számításaink szerint 3-5 millió Ft és afölött) pénz gyűlt össze, és hamarosan nyugdíjba megy,

– elérte a 20 év igazolt munkaviszonyt, és sok pénz van a számláján,

– akinek magas a jövedelme,

– aki tudja, hogy nemsokára örökölni fogják az egyéni számláján levő összeget,

– aki egyetért a hírlevél elején kifejtett demográfiai tényekkel: jár az állami nyugdíj, de nem fog jutni,

– aki hisz benne, hogy a munkáltató által fizetett 24%-ot is (különböző lobbi tevékenység vagy politikai döntés során) egyszer majd a saját számláján fogják jóváírni.

Összegezve az eddigieket, úgy néz ki nagyon nehéz döntés előtt állunk: szembeállítani a saját nevünkön levő megtakarításokat jövőbeni állami juttatással. Nem teszi könnyebbé a döntést, hogy minden híradásban, hivatalos közleményben egyértelműen kifejezik, hogy csak egy helyes út van, az állami nyugdíj. Bár mint a fentiek mutatják ez egyáltalán nem így van! Ezek alapján jogosan gondolhatjuk, hogy a mnyp-ban maradó (jelenleg az érintettek 0,001%-a) kis létszámú csoport fenntartását igyekeznek majd gátolni, ellehetetleníteni, mindenféle eszközökkel korlátozni.

A döntés mégsem olyan nagy horderejű. Ha végig olvasták ezt a hírlevelet, akkor már tudniuk kell, hogy a nyugdíjas éveink anyagi fedezetéről tudatos pénzügyi stratégiával, az állami vagy mnyp-i pénztárak várható járadékainak figyelembevételével, de az elvárt mértékig,  csakis saját magunk gondoskodhatunk. Ez az ÖNGONDOSKODÁS.

További tanulmányokat olvashat a nyugdíjról, itt: https://dusikandrea.hu/category/nyugdij/

Ez egy általános információkat tartalmazó levél. Kérem, hogy a levéllel kapcsolatosan, kérdéseikkel és minden további tájékoztatás érdekében jelentkezzenek személyre szabott nyugdíjtanácsadásra.

Lépjen velem kapcsolatba itt!

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

Telefonszám (kötelező)

Lakcím (település)

Kérdés, üzenet

Hozzájárulok, hogy számomra Dusik Andrea hírleveleket küldjön.

A tanácsadás díjtalan és kötelezettségmentes.

Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan örülni fognak, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

 

 

Menjek vagy maradjak?

…a magánnyugdíjpénztárakról.

HOZZUK KI A MAXIMUMOT A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRI BEFIZETÉSEKBŐL!
Nagyon sokan úgy gondolják, minden nyugdíjpénztár egyforma.

Vagy ha nem ezt, akkor azt hogy az övék legjobb. Vagy azt, hogy jobban járnak, ha visszalépnek az Államiba.

(A Magánpénztári befizetések saját számlán gyűlnek, örökölhetők, tudunk rendelkezni a befektetési portfólió felett, az Államiban pedig a “nagy kalapba” kerülnek.)
Sajnos ez nem biztos, hogy így van. A tények:
* Tíz év után ma már tisztán látszik, hogy az egyes nyugdíjpénztárak közt nagy különbség van.
* Jelenleg a tagok több mint fele a legrosszabbul teljesítő három pénztár tagja.

Keresse ki és nézze meg, hogy az Ön nyugdíjpénztára hogyan áll!
Mit jelent egy élenjáró nyugdíjpénztár, a rosszakhoz képest egy átlagfizetést bíró negyven éves pénztártag számára? A többlet akár meghaladhatja a 4.500.000.-Ft-ot is!

Ön szerint ennyiért megéri néhány percet szánni rá?

 

Magánnyugdíjpénztárak rangsora 2009

Szeretné a maximumot kihozni a magánnyugdíjpénztári befizetéseiből?

Töltse ki a következő adatlapot most!

Nyertes nyugdíjpénztár választó lap

Korábbi elemzés a fentiekről:

Magánnyugdíj-pénztár vs állami?

Még mindig aktuális:  

Szeretné elkerülni a hiteleket? Szeretné, hogy a gyerekei, unokái ne legyenek adósság-rabszolgák? Van rá megoldás és eszköz! Sőt ha él vele, egész élete során hétszer annyi pénze lesz, mint annak, aki a hitelt választja.

 

Lépjen velem kapcsolatba itt!

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

Telefonszám (kötelező)

Lakcím (település)

Kérdés, üzenet

Hozzájárulok, hogy számomra Dusik Andrea hírleveleket küldjön.

A tanácsadás ingyenes és kötelezettségmentes!

Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

 

 

 

 

 

Magánnyugdíj-pénztár vs állami?

A vágyott nyugdíjas élet

A téma közérdekű és nagyon aktuális. A kérdés időszerűségét az adja, hogy megjelent egy olyan törvénymódosítás, amelynek értelmében minden 1956. december 31-e előtt született férfi és nő, aki annak idején önként választotta a magánnyugdíjpénztárat, ez év december 31-ig büntetlenül visszaléphet az állami pénztárba. A törvény nemcsak az aktív munkavállalóknak, hanem a már nyugdíjban levő ex pénztártagok számára is újra kinyitotta ezt a kaput, ez év decemberéig ők is visszaléphetnek.

Elképzelhető, hogy Ön, vagy családtagja, ismerőse is kapott ilyen levelet és a döntéshez szeretnék támpontokat adni.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ez év szeptember 30-ig minden érintettet értesített a tudni- és tennivalókról. A lehetőség még azok számára is fennáll, akik már részesültek egyösszegű magánpénztári ellátásban, ha a felvett összeget 30 napon belül visszafizetik. Jönnek tehát a levelek, körülbelül 160 ezer ember próbál meg mérlegelni és dönteni. Arra, hogy megmondjam a “tutit”,  én sem vagyok képes.

Nincsen ugyanis mindenki számára megfelelő, egyetlen helyes válasz. Nem tudom azt mondani, hogy csak a magánnyugdíj a jó választás, vagy csak az állami. Nagyon sok mindentől függ ez.

Mitől függ a válasz?

Attól, hogy valaki

1) hány éves,

2) milyen az egészségi állapota, várhatóan végig tudja-e dolgozni a nyugdíjig hátra levő időt, vagy esetleg leszázalékolhatják,

3) hány éve van hátra a nyugdíjig,

4) melyik magánpénztárban van a pénze, ott milyen portfóliót választott, mekkora volt és lesz a jövedelme, mit csinált a magánpénztártól egy összegben felvett jövedelmével stb.

Nagyon összetett és bonyolult kérdésről van tehát szó, és nagyon nem mindegy a választás. Aki most jól dönt, sokat tesz annak érdekében – akár minden plusz fillér befektetése nélkül is- , hogy a postás vastagabb borítékot hozzon majd ki a jövőben számára. A döntés tehát:”húsba vágó” A mérlegelés elkerülhetetlen.

Általánosságban annyi mondható el, hogy körülbelül 23-25 éves folyamatos magánnyugdíjpénztári tagság kell ahhoz, hogy az innen származó jövedelem elérje, vagy meghaladja az állami pénztárból származó nyugdíj 25 %-át. Természetesen ez az idő az átlagosnál magasabb jövedelem esetén rövidebb, alacsonyabb jövedelem esetén azonban hosszabb is lehet. Továbbá fontos hangsúlyozni a folyamatosságot. A fekete gazdaságban töltött idő és az ott szerzett  fekete jövedelem szintén hosszabbító tényező.

Kitől kérjen tanácsot? Több esélyes a dolog.

Fordulhat pl. a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz. Ők nagyon értenek az állami nyugdíj kiszámításához. Az Ön konkrét adatainak figyelembe vételével elég pontosan be fogják lőni, hogy várhatóan mekkora állami nyugdíjra számíthat. Valószínűleg ismerik a várható törvényi módosításokat is, bár azt a kalkulátoruk nem tudja figyelembe venni, ugyanis a jövőbe nem lát – mindig csak az éppen érvényben lévő jogszabályok alapján tud számolni. Továbbá egyáltalán nem biztos, hogy felvilágosítást fognak tudni adni a magánpénztárak hozamairól, a portfólióválasztás fontosságáról stb.

Ugyanakkor azt se felejtse el, hogy az állami nyugdíjkassza nemcsak a népességi adatok miatt “lyukas”, hanem a rendszerből adódóan eleve az. Még akkor is az lenne, ha nem lenne olyan tragikusan alacsony a születésszám, ha nem húzódna el olyan nagyon a fiatalok munkába állása, ha nem lenne várható a közeljövőben egy nagy tömeg, a Ratkó-gyerekek közel egyidejű tömeges nyugdíjba vonulása.

Ratkó-korszak a Ratkó Anna 1949 és 1953 közötti népjóléti, majd egészségügyi miniszterségének, illetve tágabban az 1950 és 1956 közötti félévtizednek a népesedéspolitikára utaló elnevezése. Az abortusztilalom és a gyermektelenségi adó miatt a természetes szaporodás üteme ezekben az években jelentősen nőtt. A terhességmegszakítás tilalmát 1956 júniusában oldották fel, a gyermektelenségi adót pedig az 1956-os forradalom után törölték el. Az ebben a félévtizedben született generációt Ratkó-gyerekeknek hívják, és sokszor azt érzik, hogy félnek tőlük.

Anno, a trianoni tragédiából éppen csak magához térő Magyarországon 1921-ben 255 243 csecsemő született. Ez a számadat egészen a harmincas évek elejéig jellemző volt.

A kétszázezres határ alá 1933-ban süllyedtünk: akkor 193 111 újszülött jött a világra.

De még a világháború alatt is több gyermek született, mint most! 1940-ben 185 562, 1941-ben 177 047, 1944-ben pedig 195 868.

Csökkenést csak 1945 hozott, amikor 169 091 élve születés történt, aztán a mutatók újra emelkedtek: 1954-ben már 223 347 csecsemőről tud a Központi Statisztikai Hivatal.  Itt indult Ratkó Anna programja.

1956 után, amikor Kádár János meghirdette ultraliberális abortuszpolitikáját, megfordult az irány.

A csökkenés ekkortól nagyjából állandónak mondható.

A rendszerváltozás idején, 1990-ben például már csak 125 679 gyermek született.

A mélypontot az 1999. esztendő jelentette, amikor 94 645 csecsemőt regisztráltak. Akkor egy szülőképes korú nőre 1,29 élveszülés jutott, ami eleve kizárja, hogy a mai magyar népesség reprodukálja önmagát. Az ezredforduló enyhe javulást hozott, majd újra romlottak a mutatók: 2003-ra gyakorlatilag visszatértünk az 1999-es szintre, amit 2004-ben újra megismételtünk.

1976-ban 181.497 élve születés volt,  1995-ben: 112.000.,  2004-ben: 94.000 !

Lyukas, hiszen kilyukasztották, amikor a pályakezdők számára kötelezővé, az idősebbek számára pedig választhatóvá tették a magánnyugdíj választását, hiszen jelenleg a nyugdíjak túlnyomó többségét még az állami nyugdíj-kasszából folyósítják, de az új nemzedék már nem oda teljesít befizetést. Az állami nyugdíjkassza tehát rövid távon abban érdekelt, hogy a lehető legtöbb befizetőt csalogassa vissza magához.

Fordulhat természetesen a magánnyugdijpénztárához is, ahol nyilván fel fogják világosítani a tőlük várható járandóságok mértékéről, a portfólióválasztás fontosságáról stb., de nem fogják azt mondani, hogy menjen át inkább a másik magánnyugdíj-pénztárba, mivel ott kétszer akkora hozamok vannak, és azt se, hogy menjen vissza az államiba. Azok a tanácsadók tehát, akik az állami nyugdíjpénztárban vagy a magánnyugdíj-pénztárban elérhetők óhatatlanul elfogultak saját munkaadóikkal szemben.

Soha nem volt tehát ennyire fontos, hogy objektív, a szakmáját jól értő, független, egyetlen pénztárhoz sem elkötelezett tanácsadóhoz forduljon, mint most.

 

ˇ          Most, amikor egyrészt döntenie kell,

ˇ          most, amikor az átlagnyugdíj 79 306 Ft,

ˇ          most, amikor a jövőben nem várható a nyugdíjak reálértékének a növelése,

ˇ          most, amikor közel 2 millióan csak a minimális nyugdíjjárulékot fizetve, minimális nyugdíjra – ennek összege most 28 500 Ft számíthatnak,

ˇ          most, amikor legalább 1 millióan vannak azok, akik 15 évnél kevesebb szolgálati időt tudnak felmutatni,

ˇ          most, amikor az ország gazdasági válságban van és jelentős állami segítségre senki sem számíthat,

ˇ          most, amikor az euró bevezetése előtt állunk, most, amikor már (1997!!! óta) el van fogadva (érvényes, de nem hatályos) a 2013. január 1-től életbelépő új nyugdíjtörvény, amelynek értelmében a nyugdíj adóköteles lesz és a nyugdíjasok hátrányára fog változni a nyugdíj kiszámítási szabálya,

ˇ          most, amikor a magán és önkéntes pénztárak a hosszú táv ellenére megdöbbentően alacsony profitokat realizálnak.

Honnan fogja tudni, hogy jó helyen van, hogy jó tanácsadót választott? Onnan, ha a tanácsadó nemcsak általánosságban beszél, nemcsak az érzelmeit felkorbácsoló jövőre vonatkozó provokatív és manipulatív kérdésekkel árasztja el, hanem számol. Előveszi a laptopját vagy a kalkulátorát és konkrét adatokat tár maga elé. Ha így dönt ekkora nyugdíjra számíthat, ha meg amúgy, akkorára.

És még valami. Mindenkit óva intenék attól, hogy azt higgye, hogy pusztán a megfelelő nyugdíjpénztár kiválasztása elegendő intézkedés a megfelelő nyugdíjösszeg eléréséhez. Ezzel még csak a kötelezendően befizetendő járulékaink felhasználását optimalizáltuk, melynek összege azért a dupla minimálbér (143.000,-Ft) mellett is  137.280,-Ft/év!!! [Állami nyugdíjjárulék (1,5%): 2.145 Ft, Magánnyugdíjpénztári befizetés (8%): 11.440 Ft] Mai értéken a nyugdíjak összege 93 %-ban 150 ezer Ft alatt lesz. Ez az összeg ma sem sok, különösen, ha valakinek egyedül kell belőle boldogulnia. Egy férfi átlagosan 17, egy nő átlagosan 23 évet tölt el nyugdíjasként. Ez túl sok idő ahhoz, hogy ezt nyomorogva, éhezve, fázva, gyógyszerek és orvosi ellátás nélkül töltse el valaki. A nyugdíjak értékállósága a kiüresedő nyugdíjkasszák árnyékában nem igazán látszik biztosítottnak. Ebben a helyzetben az öngondoskodás szerepe felértékelődik. Félretenni, takarékoskodni idős napjainkra az egyetlen eszköz, amivel függetleníteni tudjuk magunkat a nyugdíjkasszáktól. Ezért nem mindegy, hol van a magánnyugdíjunk. Erre lehet tökéletes megoldás számos garantált jövedelmet biztosító megoldás.

És még egy apróság, ami ma így igaz: a magánnyugdíj-számlán lévő pénz örökölhető, bár egyösszegű felvételekor az érvényes legmagasabb szja adókulcs 50 %-os mértékéig adót kell fizetni utána. Az egyéni számla nem része a hagyatéknak, vagyis szinte azonnal hozzáférhető, az egyéni számlán lévő összeg felvétele örökösödési illetékmentes.

Ha Ön vagy hozzátartozója, munkatársa, alkalmazottja, ismerőse is kapott ilyen levelet, szeretne döntéséhez szakszerű, objektív tanácsot kapni, érdeklik a saját lehetőségei, nézzük meg együtt, hogy Önnek, a környezetében élőknek mi lenne a legjobb!

Lépjen velem kapcsolatba itt!

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

Telefonszám (kötelező)

Lakcím (település)

Kérdés, üzenet

Hozzájárulok, hogy számomra Dusik Andrea hírleveleket küldjön.

 

Gyakorlati tennivalók, ha már döntött:

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (Felügyelet) 2009. szeptember 28-án tértivevényes levélben értesítette az érintett jelenlegi és volt magánnyugdíjpénztári tagokat az állami társadalombiztosítási (TB) nyugdíjrendszerbe történő visszalépés, illetve a pénztártagság figyelembevételével megállapított öregségi nyugellátás módosításának lehetőségéről. Sok állampolgár azonban – félreértve a levél tartalmát – a visszalépésre, vagy a nyugellátás módosítására irányuló kérelmét magánnyugdíjpénztára helyett a Felügyeletnek küldte meg.

A PSZÁF így ismételten felhívja a figyelmet: aki még nem nyugdíjas és pénztártagként vissza kíván lépni a TB rendszerébe, erre vonatkozó kérelmét ahhoz a magánnyugdíjpénztárhoz kell írásban benyújtania (legkésőbb 2009. december 31-ig), ahol a pénztártagsága a kérelem benyújtásakor fennáll. A pénztár megnevezése és címe a Felügyelet által kiküldött tájékoztató levél elején megtalálható. A kérelemben feltétlenül fel kell tüntetni a nevet, lakcímet és Taj számot is.

Aki már öregségi nyugdíjas (ideértve, a bányásznyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, előnyugdíjban, szolgálati nyugdíjban, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, továbbá az öregségi nyugellátásnak minősülő mezőgazdasági járadékok valamelyikében részesülőket is), a nyugdíjának módosítására vonatkozó kérelmét írásban legkésőbb 2009. december 31-éig ugyancsak ahhoz a magánnyugdíjpénztárhoz kell benyújtania, ahol a pénztártagsága utoljára fennállt, vagy ahol jelenleg is tag. A pénztár megnevezése és címe a Felügyelet által kiküldött tájékoztató levél elején megtalálható. A kérelemben itt is feltüntetendő a név, lakcím és TAJ szám.
A Felügyelettől korábban azok a személyek kaptak értesítést, akik jelenleg magánnyugdíjpénztár tagok, önkéntes döntésük alapján lettek pénztártagok és 2008. december 31-éig 52. életévüket betöltötték.

Szintén levelet kaptak, akik számára 2009. július 9-ét megelőzően TB öregségi nyugellátást állapítottak meg és a TB nyugellátásuk összegét (pénztári tagságukra tekintettel) 75 százalékos mértékben határozták meg. Utóbbiak kérhetik nyugellátásuk összegének ismételt megállapítását, a pénztártagság figyelmen kívül hagyásával. Esetükben további feltétel, hogy ha korábban pénztári szolgáltatásban részesültek, ennek összegét volt magánnyugdíjpénztáruk részére a módosítási kérelem benyújtásától számított 30 napon belül visszafizessék.

Kívánok hatékony pénzügyi szokásokat!

Lépjen velem kapcsolatba itt!

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

Telefonszám (kötelező)

Lakcím (település)

Kérdés, üzenet

Hozzájárulok, hogy számomra Dusik Andrea hírleveleket küldjön.

A tanácsadás ingyenes és kötelezettségmentes!

Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.