Ha változatlanul hagyják a nyugdíjjárulékok szintjét, a ma aktív dolgozók folyamatosan csökkenő időskori ellátásra számíthatnak – figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).
A jelenleg érvényes szabályok szerint a nyugdíj-biztosítási járulék a munkavállaló által befizetett 10 százalékos és a munkaadót terhelő, a fizetendő bér 24 százalékát kitevő nyugdíjjárulékból adódik össze. Az összesen 34 százalékos közteher a mai, 202 800 forintos átlagbérre vetítve 68 952 forintot tesz ki. Tekintettel viszont arra, hogy a KSH adatai szerint jelenleg még 1,38 aktív korú jut egy nyugdíjasra, egy átlagnyugdíjas ennél többhöz, 83 640 forinthoz juthat hozzá.
A jövőben azonban ez a helyzet drasztikusan megváltozhat. Egy ENSZ által készített statisztika szerint 2050-re hazánkban az aktív dolgozók és a nyugdíjasok aránya 1:2 lesz, ennek következtében az átlagos nyugdíj az átlagbér 17 százalékára esik vissza – változatlan járulékterheket feltételezve.
„Le kell számolnunk azzal az elmúlt évtizedek beidegződései alapján még mindig általános illúzióval, hogy időskori ellátásunkat kizárólag az állami nyugdíjra alapozzuk. Európában nincs olyan gazdag ország, ahol ez elegendő lenne, és ahol az állampolgárok kizárólag az állami nyugdíjra építenék nyugdíjas éveiket” – jelentette ki Molnos Dániel, a Mabisz főtitkára.
A glóbuszon az évtized közepén Japánban lesz a helyzet a legaggasztóbb, ott a lakosság 45 százaléka már hatvan év feletti lesz. A legjobb helyzetbe pedig várhatóan az USA kerül, míg Európában a „gazdag” államokban, Svájcban és Svédországban növekszik majd a legkevésbé az idősek aránya. Jelentősen megugrik viszont az öregek száma Németországban, ott azonban szinte természetes, hogy az aktívak két nyugdíj-megtakarításuk mellé még egy harmadikat is kötnek. A legrosszabb helyzet ennélfogva a kelet-közép-európai régióban állhat elő, amelyen belül arányát tekintve már jelenleg is Magyarországon él a legtöbb hatvan éven felüli ember.
Az „öregedő” társadalmak kormányainak – ha komolyan szembe kívánnak nézni a problémával – meglehetősen szűkös a mozgásterük. Ha változatlanul hagyják a nyugdíjjárulékot, miközben csak abból fizetik a nyugdíjakat, akkor a járadékok összege folyamatosan csökkenni fog. A járulékok megemelése viszont kétélű fegyver, hiszen a munkaerő költségét növeli, s ezzel versenyképességi hátrányt okoz. Ha a megemelt adókból egészíti ki az állam a nyugdíjat, akkor ismét szembekerülhet azzal a problémával, hogy csökkenti a gazdálkodók versenyképességét.
Megteheti persze még azt is, hogy kiadáscsökkentés révén próbálja meg kigazdálkodni a nyugdíjas-populáció ellátására fordított összeget, akkor viszont előfordulhat, hogy más állami funkcióit kell korlátoznia.
Európa több országában ma már kötelező a vállalati – munkaadói – nyugdíjbiztosítás, és a közgondolkodásnak is része a nyugdíjas évekre való előtakarékosság szükségessége. „Megkerülhetetlen, hogy a hazai lakosság gondolkodásába, pénzügyi döntéseibe is bekerüljön a nyugdíj-előtakarékosság fogalma” – jelentette ki Molnos. Az üzleti nyugdíjbiztosítások nem jelentenek többet, mint azt, hogy az emberek aktív korukban a fogyasztásra szánt pénz egy részét megtakarítják, a biztosítón keresztül befektetik, majd nyugdíjas korukban használhatják fel azt. Ugyanakkor a lakosság hosszú távú megtakarításainak bővülése, a „belső” felhalmozás növekedése az állam számára is előnyös, mivel így nem vagy kevésbé kell igénybe vennie külső forrást a költségvetés finanszírozásához, ami csökkenti az ország kiszolgáltatottságát.
Évvége van. Olyan bónuszokkal jöttek elő a pénzintézetek, mint még soha.
Most 10%, 11% vagy akár 13%, évente konstrukciótól függően.
És ez csak a bónusz! Már ez is a bankbetét másfél-kétszerese! Ezek Önnek akár milliós nagyságrendet jelenthetnek. Aztán az elérhető hozamokról még nem is beszéltünk.
Ráadásul nem kell bankról bankra járnia, mert ugye a banki akciós kamatok általában csak „friss pénz” után járnak. Sokak szerint, eljött a 2008-as válsághoz hasonló időszak. Látszólag, igaz. A tőzsdék mindenhol esnek. Mindenki panaszkodik. Minden drágul. Stb., stb… Ez is igaz.
Mégis mi van most a világban? A termelés dübörög, a fogyasztás megfelelő szinten van, sőt, növekszik. A világ három év alatt megfelelően átrendeződött, akinek tönkre kellett mennie, az tönkre ment, vagy az erősek felvásárolták. A cég racionalizálták működésüket, és az gazdaságosabbá vált.
A bankszektort az államok megmentették és mentik ma is folyamatosan. Az adósságállomány jórésze állami kezekbe került. A gazdaságok növekedése mégsem a vártnak megfelelő ütemben folyik. Bizonyos államokat pénzügyi szempontból a minősítő szervezetek visszaminősítettek. A kialakult hangulat a világot teljesen alulértékelté tette, mindez szinte tőzsdepánikhoz vezetett. Mégis befektetési szempontból beszálló ablak alakult ki, és ez a helyzet még most is tart. Bár a „hullámvasút” már rohamléptekkel elindult újra fölfelé.
Egy hosszú távú befektetés szempontjából a helyzet tökéletes! Most kell a meglévő értékpapír alapú befektetéseket, megtakarításokat még tölteni! Vagy éppenséggel elindulni vele!
Emlékeztetőül Andre Kosztolany (nagy magyar tőzsdeguru) szavai: „Amikor mindenki ideges, akkor Te légy nyugodt! Amikor mindenki nyugodt, kezdj el idegeskedni!”
Cégek is igénybe vehetik! Költségként elszámolható! (Vagyis csökkenti az adózás előtti eredmény!)
Miután nem vagyontárgynak minősül,
nem zárolható, nem végrehajtható,
nem inkasszálható,
peres eljárásba nem vonható.
Több a múltban nagyon jól teljesítő befektetési alap áll a konstrukció mögött.
Van persze „fekete leves” is, hiszen túl sok lenne a jóból. A konstrukció kampány jellegű, vagyis csak december végéig érhető el!
Számoljon egy kicsit! Ki ad Önnek milliókat ajándékba?
Ráadásul akár a 7. év első napján kamatadómentesen juthat hozzá.
Jó ideje dolgozom ebben a szakmában, de ilyen konstrukciókkal meg nem találkoztam. Érdekli?
Lépjen velem kapcsolatba itt!
Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.
Ők is számítottak az állami gondoskodásra és ellátásra!
A tavalyi évben összesen 556.637 igénybejelentés érkezett a nyugdíjigazgatóságokhoz, 6,2 százalékkal több az előző évinél, és ugyanakkor 14,1 százalékkal több, összesen 124.495 elutasító határozatot hoztak!
Önnek fontos, hogy idős korában méltóképpen, jelentős életszínvonal csökkenés nélkül élhessen?
Van Önnek valós megoldást nyújtó pénzügyi programja nyugdíj célra?
Meg tudna élni holnaptól a tartalékaiból élete végéig?
Amennyiben igen gratulálok Önnek!
Ám ha nem, miért gondolja, hogy ha Ön nem tesz semmit, akkor 10-20-30 év múlva lesz elegendő, méltó életszínvonalat biztosító nyugdíjtőkéje.
Jelentkezzen tanácsadásra, amelyen kitárul Ön előtt a világ, és tudni fogja, hogy mire visszavonul az aktív munkavégzéstől, vagy nyugdíjba megy, amellett, hogy végre lesz elég ideje, hogy kedvenc időtöltéseinek áldozhasson, lesz hozzá elég pénze is.
A konzultáció végén pontosan tudni fogja, hogy Önnek mit kell tennie, és ami még fontosabb – látni fogja, hogy ezt meg lehet csinálni!
Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan örülni fognak, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.
Itt az ideje, hogy jelentkezzem egy írással, mely összefoglalja a legfontosabbakat a nyugdíjrendszerről. Döntést kell hoznunk arról, hogy az állami nyugdíjrendszertől várjuk el, hogy időskorunkban eltartson, vagy a magán-nyugdíjpénztári tagságunkat megtartva gondoljuk ezt elérni. Munkatársaimmal nagyon sokat hallottunk, olvastunk erről a témáról, de nem változott meg a véleményünk arról, amit eddig is elmondtunk minden ügyfelünknek.
A nyugdíjrendszerről
A nyugdíjpénztárak államosítása felkavarta mindenki lelkét – pedig semmi más nem történt, mint egy újabb lépés a nyugdíjválságban. Miután ez mindenkit érint, mindenkinek kötelező foglalkoznia vele.
A történelem egész folyamán sohasem voltak állami nyugdíjrendszerek, mindenki csak arra számíthatott, ha megöregszik, akkor a saját gyerekei eltartják kegyelemkenyéren. Ezért volt sokáig a gyerektelenség a legnagyobb átok, mert nem volt aki a gondunkat viselje öreg korunkra. Az állami nyugdíjrendszer viszonylag friss dolog. 1882-ben vezették be Németországban, Otto von Bismarck kancellár vezetésével. Ennek lényege, hogy minden dolgozótól járulékot szedtek be és cserébe az állam vállalta, hogy a nyugdíjkorhatáron felülieknek (ez akkor 72 év volt!) nyugdíjat fizet. Ez az ötlet hamar megtetszett több más országnak és terjedt. De azért annyira nem, hogy mindenütt legyen, hiszen Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerika majdnem egyetlen országában sincs és nem is volt soha olyan, hogy állami nyugdíj. Ma a Föld lakosságának kb. 20% jogosult valamiféle állami nyugdíjra – a többiek megvannak nélküle. És ahogy a mindent elöntő frissnyugdíjas japán turisták tömegét nézzük, nem is mindenütt rosszul.
Persze ahol van is ilyen rendszer, ott is nagyot változott Bismarck óta a világ:
– az orvostudománynak és az egészséges táplálkozásnak köszönhetően az emberek sokkal tovább élnek, az átlag életkor 45 évről 70 fölé nőtt
– a korábbi családonkénti 10-12 gyerek helyett ma már kevesebb, mint kettő születik
– a nyugdíjjárulék korábban nagy üzlet volt az államnak, ma már teljes ráfizetés (ma a nyugdíjjárulékokból befolyó pénz csak 10 havi nyugdíj kifizetését teszi lehetővé, a többit máshonnan kell átcsoportosítani).
Most már láthatjuk, hogyan alakult ki és hogyan működik igazából az állami nyugdíj. Most nézzük meg, mi az amire számíthatunk az államtól. Kapunk-e mi majd jó nyugdíjat az államtól?
Mit jelent az, hogy jó nyugdíj? Az attól függ. Van, akinek havi 60 ezer forint már remek lenne, van, akinek az 500 ezer forint is kevés. Ezért az számít, hogy mikor nyugdíjba vonulunk mennyivel kevesebb (vagy több) az első nyugdíjunk, mint az utolsó fizetésünk? Mert mindenki kialakította életét egy bizonyos jövedelmi szintre és ahhoz hozzászokott. Ehhez képest fogja mérlegelni a nyugdíját, mennyire kell visszavennie a korábbi életszínvonalából?
Magyar korfa
A magyar nyugdíjrendszer fénykora 1965 és 1980 közt volt. Ebben az idöszakban, ha elég hosszú volt a munkaviszony, akkor lényegében az utolsó keresettel egyezett meg az első nyugdíj. Ennek oka azonnal látható, ha ránézünk Magyarország lakosságának korfájára. Ebben az időszakban az első (és második) világháború pusztítása nyomán igazából nagyon kevesen érték meg a nyugdíjas kort, viszont ekkor lépett munkába az ötvenes évek elejének nagy létszámú nemzedéke a “Ratkó gyerekek”. Ebben a korszakban az államnak a kisszámú nyugdíjas és nagyszámú dolgozó mellett tellett erre a nagyvonalú ellátásra.
A nyugdíjrendszer következő töréspontja 2013. január elseje. Ez egy kulcsfontosságú időpont. Ha ránéznek a korfára, akkor láthatják, hogy ebben az időpontban kezd nyugdíjba vonulni a Ratkó korszak nagyon nagy létszámú korosztálya. Helyettük viszont egy meglehetősen kis létszámú korosztály lép dolgozó (valamint adó- és járulékfizető) korba.
Már évtizedek óta tudjuk, hogy ez egy nagyon válságos időpont, és ha valami nem történik, akkor a nyugdíjrendszer összeomlik. Erre politikusaink egy nagyon szellemes megoldást találtak ki. Még 1997-ben a Horn kormány idején meghozták a törvényt (a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény) ami drasztikusan változtatja a nyugdíjak összegén 2013. január elsejétől. 15 évre előre! Így senkinek sincs oka tiltakozni, hiszen már réges-rég tudhatta előre mi vár rá!
Hogy mekkora is lesz ez az ugrás, nagyon nehezen kiszámítható. Nyilván nem fog egyetlen politikai kampánybeszédben sem részletezésre kerülni, pedig biztos lehet benne, hogy ha negyvenes-ötvenes éveit tapossa, akkor az életét alaposabban befolyásolja, mint a négyes metró. A legkorrektebb forrás, ami ezt elemzi az Augosztinovics Mária – Köllő János: Munkapiaci pálya és nyugdíj, 1970-2020 című tanulmánya (Közgazdasági Szemle, LIV. évf., 2007. június 529-559. o.)
Ebből a következő dolgok derültek ki a 2013. január elseje után nyugdíjba vonulók számára: a utolsó jövedelmének alábbi százalékaira számíthat, mint nyugdíjra:
Be nem jelentett jövedelmek esetén:
0%
Átlag körüli jövedelem:
40%
Átlag jövedelem duplája:
30%
Átlag jövedelem háromszorosa:
25%
(Az átlag jövedelem háromszorosa feletti jövedelemrész után várhatóan már nem kap nyugdíjat.)
És itt a dolog még nem érte el a mélypontját. Ugyanis van egy másik nagy csúcs a korfán, a hetvenes években született GYES nemzedék korosztálya. Itt jelentek meg egyrészt a Ratkó korszak nemzedékének gyerekei és a GYES bevezetése nagyon fellendítette ebben a korosztályban a gyerekvállalási kedvet. Ők mire számíthatnak nyugdíj szempontjából?
Erről nagyon nehéz információt szerezni, hiszen ez csak 2035. utáni probléma, és ezzel “normális” politikus nem foglalkozik. Van egy vezetőnk, aki részt vesz a Nyugdíjas Kerekasztal munkájában. Az ő elemzésük szerint erre az időszakra a nyugdíjat felváltja egy egységes “európai alap nyugdíj” (nevezzük segélynek…) várhatóan 100-200 euró nagyságban. De ez akkora már nem okoz problémát, hiszen addigra már mindenki tudja, hogy a nyugdíjra valót magának kell összeraknia.
Összefoglalva: politikusaink arra számítanak, hogy Ön a saját nyugdíját a saját megtakarításaiból fogja fedezni. Ha Ön rájuk számít, akkor nagyot hibázik! Ismét kiderül az igazság: csak saját magára számíthat.
Állami vagy Magánnyugdíj-pénztár
2011. január 31-ig kell döntést hozni azoknak, akik magánnyugdíj-pénztári tagok voltak, hogy maradnak vagy visszalépnek az állami rendszerbe. Január 15-ig kell mindenkinek megkapnia azt az értesítőt, amely arról tájékoztat, hogy mi éri meg: jobban menni vagy maradni, de a döntést más tényező is befolyásolhatja (pl. ki miben hisz?).
Aki visszalép az állami rendszerbe:
– nem kell semmilyen nyilatkozatot tennie
– jogosult lesz teljes értékű állami nyugdíjra
– adómentesen kiveheti a mnyp-ban elért hozamának infláció feletti részét (ha lesz ilyen)
– a mnyp-i egyéni számláján nyilvántartott összeg változatlanul megjelenik a névre szóló egyéni számláján (ezt ígérték)
– bizonyos feltételek mellett örökölhető.
Aki marad magánnyugdíj-pénztár tag:
– nyilatkozatot kell tennie 2011. január 31-ig
– 2011. november 30-a utáni jövedelmének 10%-a kerül a mnyp-i számlájára
– 2011. decembertől elért keresetei nem számítanak bele az állami nyugdíjába
– a 2011. november 30-ig elért munkaviszony alapján fogja kapni a részére járó állami nyugdíj 75%-át
– örökölhető
– névre szólóan nyilvántartott.
A nyilatkozatot csak személyesen lehet megtenni a következő helyszíneken:
Kinek érdemes maradni magánnyugdíj-pénztári tagnak:
– akinek az egyéni számláján sok (számításaink szerint 3-5 millió Ft és afölött) pénz gyűlt össze, és hamarosan nyugdíjba megy,
– elérte a 20 év igazolt munkaviszonyt, és sok pénz van a számláján,
– akinek magas a jövedelme,
– aki tudja, hogy nemsokára örökölni fogják az egyéni számláján levő összeget,
– aki egyetért a hírlevél elején kifejtett demográfiai tényekkel: jár az állami nyugdíj, de nem fog jutni,
– aki hisz benne, hogy a munkáltató által fizetett 24%-ot is (különböző lobbi tevékenység vagy politikai döntés során) egyszer majd a saját számláján fogják jóváírni.
Összegezve az eddigieket, úgy néz ki nagyon nehéz döntés előtt állunk: szembeállítani a saját nevünkön levő megtakarításokat jövőbeni állami juttatással. Nem teszi könnyebbé a döntést, hogy minden híradásban, hivatalos közleményben egyértelműen kifejezik, hogy csak egy helyes út van, az állami nyugdíj. Bár mint a fentiek mutatják ez egyáltalán nem így van! Ezek alapján jogosan gondolhatjuk, hogy a mnyp-ban maradó (jelenleg az érintettek 0,001%-a) kis létszámú csoport fenntartását igyekeznek majd gátolni, ellehetetleníteni, mindenféle eszközökkel korlátozni.
A döntés mégsem olyan nagy horderejű. Ha végig olvasták ezt a hírlevelet, akkor már tudniuk kell, hogy a nyugdíjas éveink anyagi fedezetéről tudatos pénzügyi stratégiával, az állami vagy mnyp-i pénztárak várható járadékainak figyelembevételével, de az elvárt mértékig, csakis saját magunk gondoskodhatunk. Ez az ÖNGONDOSKODÁS.
Ez egy általános információkat tartalmazó levél. Kérem, hogy a levéllel kapcsolatosan, kérdéseikkel és minden további tájékoztatás érdekében jelentkezzenek személyre szabott nyugdíjtanácsadásra.
Lépjen velem kapcsolatba itt!
A tanácsadás díjtalan és kötelezettségmentes.
Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan örülni fognak, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.
Vállalatvezetőként, cégtulajdonosként az év utolsó hónapjában a karácsonyi előkészületek és az ünnepre való hangolódás helyett gyakran viszi el időnk nagy részét a kérdés, vajon mennyi lesz a cégem – legyen bár ötfős mikro vállalkozás vagy több ezer fős konszern – társasági adója? Milyen összegre kell feltöltenem december 20-ig ennek az adónak az alapját?
Tudnunk kell, hogy cégünk terhei gondos és előrelátó tervezéssel csökkenthetőek. Ehhez azonban időben kell föltennünk a kérdéseket >>>
Mint tudjuk: egy ország gazdasági élete az adórendszer joghézagain keresztül lélegzik. >>>
Jelentkezzen vállalati tanácsadásra. Lépjen velem kapcsolatba itt!
A tanácsadás díjtalan és kötelezettségmentes.
Ha baráti, ismeretségi körében vannak vállalkozók és olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan örülni fognak, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.
Elmúlt az az idő, amikor az oktatást az állam finanszírozza, méghozzá színvonalasan. Akinek fontos, hogy a gyermeke piacképes tudást kapjon, nem legyinthet azt mondva, hogy majd csak lesz valahogy.
Számítások szerint ma egy felsőoktatásban nappali képzésen tanuló diák költségei mintegy 76.000,-Ft-ot tesznek ki havonta a tandíj összege nélkül.
Ám ha időben elkezdjük a spórolást –akár a gyermekünk születésekor-, akkor nem kell már most nagyobb vagyonnal rendelkeznünk, hanem ezt az összeget az évek alatt havi néhány tízezer forintból erőfeszítés nélkül előteremthetjük. Takarékoskodni pedig elengedhetetlen a gyermek taníttatására, ugyanis egy munkát is biztosító, színvonalas iskola elvégzése 6-40 milliós nagyságrendű költséget jelent a tanuló illetve a szülők számára.
Amikor tudjuk, hogy mely időpontban és mekkora összegre lesz szükségünk, két út áll előttünk a taníttatás fedezetének előteremtésére. Vagy előre összerakjuk, vagy hitelt veszünk föl.
Azonban a két lehetőség között óriási a különbség. Míg a hitelnél 10 millió Ft 20 éves visszafizetése esetén a legjobb THM-mel is a kölcsön dupláját kell visszafizetnünk, addig ha értékpapír alapon előre összerakjuk ezt az összeget, akkor 3,2 millió Ft-ból megússzuk.
Ám a különbségek itt nem érnek véget. Az eladósodott ember rabszolga, fogoly a munkahelyén, mert az adósságait minden körülmények között fizetnie kell. Ezért sokkal többet eltűr, és nyel. Végtelenül kiszolgáltatott.
Míg a tartalékokkal is rendelkező ember megengedheti magának, hogy otthagyja a munkahelyét, váltson, amikor kedve tartja, vagy akár önálló vállalkozásba kezdjen.
Ugye Önnek sem mindegy, hogyan lép gyermeke az ÉLET-be ?
Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.
Való igaz, hogy az első számú legbiztosabb módja annak, hogy megkettőzze a pénzét az, hogy összehajtja.
De akkor a … befektetési alap a második.
Minden alkalommal, amikor zöttyennek a világ értékpapír piacai, kemény kritikát szoktam kapni: hogyan ajánlhatom a családoknak jó lelkiismerettel az ilyen típusú befektetéseket, amikor most is elúszott egyik napról a másikra a tartalék pénzük 10, 20, vagy még nagyobb százaléka. A lelkiismeretem nyugodt…
Sokan azt hangoztatják, hogy az értékpapír piacra befektetni kockázatos. Mások szerint az értékpapír piac a legkevésbé kockázatos. Most kinek van igaza?
Induljunk a kályhától. Amikor egy tőzsdén forgó cég egy részvényét megvásároljuk, akkor ezzel az adott cégnek – a részvény képviselte arányban – tulajdonosai leszünk. Innentől miénk a gyár, a légitársaság, a bank, stb. – a részvény értékének (általában szerény) arányában. Ezeket a résztulajdonokat adhatjuk-vehetjük a tőzsdén a pillanatnyi árfolyamnak megfelelően.
Mi befolyásolja a részvények árfolyamát? Ezt alapvetően a kereslet és a kínálat szabja meg – ha valamelyik cég részvénye divatos lesz, mert jó hírek terjednek róla, (például kiváló lett a negyedéves mérlegük, nagy siker lett az új modelljük vagy megnyerték a kupát), akkor felmegy az ára. Ha valami rossz hír van velük kapcsolatban, (lecsukták az igazgatót sikkasztás miatt, megbukott az új modelljük, kikaptak az utolsó meccsükön) akkor lemennek az árfolyamok.
Ha ránézünk egy részvényindex időbeli diagramra, ami egy-egy piac részvényeinek súlyozott összege, akkor láthatjuk, hogy a görbék bár láthatólag felfelé haladnak, időközben fel-le rángatóznak. Miért van ez így?
A részvény a cég valódi értékét tükrözi. Milyen igazából egy cég értéke? Egy jól működő cég értéke folyamatosan nő: szorgalmasan dolgoznak, új termékeket, szolgáltatásokat fejlesztenek, termelik a pénzt. Ennek egy részét osztalékként kifizetik a részvényeseknek, másik részét visszaforgatják: befektetik, új gépeket vesznek, új gyárakat építenek – ezzel nő a cég értéke, nő a részvények értéke is. Csak az a baj, hogy pontosan senki sem tudja megmondani mennyi is ez a valódi érték.
És itt kezdődik a tőzsdepszichológia: egyszer csak elterjed a hír a Bársony Művek remek cég. Sokan vesznek a részvényeikből – feljebb megy az árfolyama. Erre sokan mondják: ugye milyen jó cég ez, hogy megy felfelé az árfolyama: vegyünk mi is. Persze az árfolyam tovább emelkedik. És ez így megy addig, amíg a Bársony részvények nyilvánvalóan irreálisan magas árfolyamot érnek el. És akkor mindig akad valaki, aki elkiáltja magát: Meztelen a király! – A Bársony Művek túlértékelt! És akkor mindenki meg akar szabadulni a részvényeitől, az árfolyamok pedig lezuhannak. Akkor persze egy idő után mindig akad valaki, aki rájön: egészen jó kis cég ez és a részvényeinek árfolyama nagyon alacsony. És ezzel elindul a hullámvasút következő menete.
Mit csinált maga a cég miközben részvényeinek árfolyama megjárta a mennyet és a poklot? Semmi különöset, tették a dolgukat: a munkások szőtték a kelmét, a fejlesztő mérnökök új szebb mintákat kreáltak, már heute cuture tervezőknek is szállítanak és elkészült az új üzemcsarnok is. Amikor lezuhant a cég túlértékelt részvényeinek árfolyama hirtelen gyengébb minőségben és kevesebbet dolgoztak a cég munkásai? Hirtelen megbutultak a mérnökeik? Összeomlottak a gyártócsarnokok? Kevesebb profit lett hirtelen a bársony piacán? – Egyik sem.
Ezért a részvény piacon a befektetők két különböző koncepciót testesítenek meg.
Az egyik befektetői magatartás a rövidtávú spekuláns. Mindig azt nézi éppen minek fog felmenni-leesni az árfolyama rövidtávon (10 perc, 1 nap, pár nap, 1-2 hónap fajtájuktól függően).
A másik fajta a hosszútávú befektető. Ő valóban hosszútávon – vagy akár örökre – befektető társa akar lenni egy perspektivikus cégnek. Ilyenkor a pillanatnyi vételi ár szinte lényegtelen, a lényeg hogy a cég hosszú távon jól dolgozzon. Ha ma egy Coca-Cola részvényt veszünk, sosem tudhatjuk, hogy holnap mi lesz az értéke, de abban biztosak lehetünk, hogy 10-20 éves távban remekül fog felfelé menni az értéke.
Azt kell látni, hogy hosszú távon a befektetők sokkal sikeresebbek. A spekulánsok sok szempontból szerencsejátékosok. Amikor hosszútávú megtakarítási programokat indít az ember, akkor nagyon lényeges, hogy ne spekulációkra bízza az ember a pénzét. Az még elmegy, hogy az ember 20 évesen elkártyázza minden pénzét, de 55 évesen már nem célszerű rulettre felrakni a jövendő nyugdíjunkat…
Nos nézzük, akkor mi van, ha ilyen hosszútávú befektetői szemmel vásárolunk értékpapírokat. Nézzük meg ezt a szép ábrát, rendkívül tanulságos!
S&P 500 sokéves átlaghozam
A fenti ábra az amerikai tőzsde S&P 500-as indexe alapján az mutatja, hányszor és mekkora átlaghozamokat lehetett realizálni átlagosan az USA értékpapír piacán. (Az S&P 500 a “Standard & Poor 500″ index rövidítése. Ezt az indexet 500 részvény alapján számítják, így átfogó képet ad az amerikai részvénypiac állapotáról, hozamairól.)
Mint látható az elmúlt 72 évben 17 olyan év volt, amikor teljesen átlagos portfolióval veszthettünk és 55 olyan év volt, amikor nyerhetett. Az átlag 12,8%. Dollárban.
Ha rátekintünk az ábrákra, akkor rögtön láthatjuk, hogy miért van az, hogy aki hosszú távú befektetőként, még teljesen átlagos portfolióval is szinte biztosra mehetett, hogy nyer. Másrészt az is látszik, hogy aki rövidtávra spekulál, minden további nélkül elveszíthette a pénzének akár a felét is.
Most akkor kockázatos az értékpapír alapú befektetés vagy sem?
Ez attól függ. Az adatokból ez már matematika, hogy mire számíthatunk.
Ha 1-2 évre indítunk ilyen befektetést akkor kb. 25% esélyünk van arra, hogy kevesebb pénzünk lesz a végén, mint amit beraktunk. Kb. 5% eséllyel csak a felét kapjuk meg a berakott pénzünknek. Viszont kb. 12% esélyünk van arra, hogy a dupláját kapjuk meg.
Hosszú távon, 20 évre viszont már gyakorlatilag nulla az esélye, hogy tőkét veszítsünk. Mivel a hosszú idő nem csak megszépít, de ki is átlagol, a befektetők 95%-nak 11% és 15% közti évi hozama lesz és ez nem kevés. 11%-nál 20 év alatt a pénzünk nyolcszorosát, 15%-nál a tizenhatszorosát kapjuk meg.
Mivel lehet egy hosszútávú befektetést biztonságossá tenni?Ennek három alapvető eszköze van.
Az egyik a kockázatok porlasztása. Nem egy részvényt vásárolunk, hanem sokból egy keveset. Így ha valamelyik cég bajba is kerülne, ez nagy veszteséget nem okoz. Erre ma már kifinomult módszerek vannak.
A második a jogi helyzet optimalizálása. Ez szép és elegáns megfogalmazása annak, hogy a befektetéseinket úgy intézzük, hogy azok jövedelme után a lehető legkevesebbet veszítsük el adók, illetékek stb. formájában.
A harmadik eszköz a folyamatos menedzselés. 20 év hosszú idő, ez alatt sok minden történhet. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan a befektetés portfolióját úgy alakítjuk szakember segítségével, hogy az mindig az optimális legyen. Olyan ez, mint a fociban. Az üres pályán is szinte lehetetlen az egyik kapuból úgy kirúgni a labdát, hogy pont a másikba menjen ( ez meccsen évtizedenként egyszer szokott sikerülni…) Ugyanakkor egy óvodás is képes a labdát szépen végigvezetgetni a pályán egyik kaputól a másikig.
Remélem, hogy sikerült egy kicsit megvilágítani ezt a bonyolult témát.
Végezetül azért felvetnék egypár kényes kérdést: Kinek áll érdekében az, hogy Ön kedves olvasó elhiggye, a hosszútávú értékpapír alapú befektetések nem biztonságosak?
Röviden felsorolom:
A bankoknak – akkor ugyanis elvinné a „biztos” bankszámláról a pénzét. (Megjegyzem a bankok pontosan így keresnek rekordprofitokat – Ön berakja a pénzét alacsony „biztos” kamatra a bankba, ők meg az értékpapírpiacon és a gazdaságban megforgatják. )
Az államnak – az állam szeretné, ha Ön kedves olvasó államkötvényekbe rakná a pénzét. A részvények ennek a konkurenciái – el is próbál az állam mindenkit riasztani – törvények útján, vagy csak propagandával – ettől.
A kereskedelem – ha Ön elhiszi, hogy a megtakarítások nem biztonságosak és ráadásul nem is hoznak jól, akkor semmi akadálya annak, hogy most rögtön elköltse náluk minden pénzét. És ez nekik remek. Hát még ha arra is rá tudják venni, hogy hitelekbe verje magát!
Ingatlan beruházók – ha Önt meg lehet győzni, hogy az elvont értékpapírok helyett a megfogható falakba fektessen (most, hogy az a fal miből és hogyan épült tekintsünk el) akkor nekik nyert ügyük van.
Szóval kinek érdeke meggyőzni Önt, hogy a hosszútávú értékpapír alapú befektetések nem biztonságosak? Praktikusan mindenkinek – saját magát kivéve. Mert, ha komoly pénzeket akar összerakni, hogy komoly célokat valósítson meg, akkor ez a legjobb út.
Csakhogy van egy aprócska prücök: mégpedig hogy nálunk csak kb. 21 éve van kapitalizmus és annak is eddig főként a szemetét láttuk. De azért el kellene gondolkodni rajta, hogy azokban az országokban, ahol régóta és folyamatosan kapitalizmus van, miért ilyen formákban van a családi megtakarítások döntő része?
Lépjen velem kapcsolatba itt!
A tanácsadás ingyenes és kötelezettségmentes!
Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.
Ugye ismerős a mondás: „Aki egész nap dolgozik, annak nincs ideje pénzt keresni.”
Igaz a mondás, hogy maga a pénz nem boldogít, ám amit megveszünk rajta az igen, sőt a biztos anyagi háttér optimistává tesz és önbizalmat ad. Lehetővé teszi, hogy a pénz dolgozzon Önért, és ne Ön dolgozzon egész életében a pénzért.
Döntsön jól a saját sorsáról és családja életéről. Ezek a jelenben hozott döntések meghatározzák a jövőjét sőt családja jövőjét is. Az Ön mai vágyai későbbi életének hírmondói. Ön dönti el, hogy mire vágyik, melyik vágyából válik az elhatározással és elkötelezéssel életcél, és ez által miben lesz része a jövőben.
Amikor pedig már ott lesz, a ma még távoli jövőben, idős emberként csak egy dolgot fog sajnálni: azt amit nem tett meg!
Legyen szerencsés és használja ki a szerencséjét, amely nem más, mint évekig tartó rendszeres, igazából nem is látványos tettek eredménye. Ön azáltal lesz gazdag, hogy takarékoskodik, vagyis mindig egy kicsivel kevesebbet költ, mint amennyi a jövedelme.
Vagyon és gazdagság akkor keletkezik, ha Ön a pénzét megtartja.
Sokszor hallom –néhány más mellett- azt a mondatot, hogy megtakarításra nem telik. Bár a takarékoskodás borzasztóan nehéznek tűnik, aki nem teszi, az hosszú távon sokkal nagyobb nehézségekkel fog szembekerülni és sokkal nagyobb bajban lesz. És higgye el: a jövedelmünk 90 %-ából kijönni éppen olyan nehéz vagy könnyű feladat, mint a teljes jövedelmünkből.
Teremtsen magának anyagi biztonságot és függetlenséget! Sőt mutassa meg gyermekeinek is a takarékoskodás fortélyait, és annak értelmét! Ne azt nézze, hogy mennyi a pénze mai értéke, hanem fedezze fel benne azt a lehetőséget, hogy mennyit hoz 10-15-20 év alatt. Az első lépés az elhatározás. És minél korábban vág bele, annál nyugodtabban tud a témával foglalkozni.
És tartsa szem előtt: ha vagyont akar felépíteni, legyen bármi is a célja, magas hozamra kell törekednie! Az én munkám -többek között- a befektetett tőke hozamának növelése.
Lépjen velem kapcsolatba itt!
A tanácsadás ingyenes és kötelezettségmentes!
Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával Ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.ElfogadomNemBővebben...
Hozzájárulását bármikor visszavonhatja a Beleegyezés visszavonása gombbal.Beleegyezés visszavonása
