a megfelelő, fenntartható és biztonságos európai nyugdíjrendszerek felé
Lépjen velem kapcsolatba itt!
A tanácsadás ingyenes és kötelezettségmentes!
Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.
Lépjen velem kapcsolatba itt!
A tanácsadás ingyenes és kötelezettségmentes!
Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.
Hogyan finanszírozzuk gyermekeink taníttatását?
Kis pénzből következetes stratégiával elit iskola
Elmúlt az az idő, amikor az oktatást az állam finanszírozza, méghozzá színvonalasan. Akinek fontos, hogy a gyermeke piacképes tudást kapjon, nem legyinthet azt mondva, hogy majd csak lesz valahogy.
Számítások szerint ma egy felsőoktatásban nappali képzésen tanuló diák költségei mintegy 76.000,-Ft-ot tesznek ki havonta a tandíj összege nélkül.
Ám ha időben elkezdjük a spórolást –akár a gyermekünk születésekor-, akkor nem kell már most nagyobb vagyonnal rendelkeznünk, hanem ezt az összeget az évek alatt havi néhány tízezer forintból erőfeszítés nélkül előteremthetjük. Takarékoskodni pedig elengedhetetlen a gyermek taníttatására, ugyanis egy munkát is biztosító, színvonalas iskola elvégzése 6-40 milliós nagyságrendű költséget jelent a tanuló illetve a szülők számára.
Amikor tudjuk, hogy mely időpontban és mekkora összegre lesz szükségünk, két út áll előttünk a taníttatás fedezetének előteremtésére.
Vagy előre összerakjuk, vagy hitelt veszünk föl.
Azonban a két lehetőség között óriási a különbség. Míg a hitelnél 10 millió Ft 20 éves visszafizetése esetén a legjobb THM-mel is a kölcsön dupláját kell visszafizetnünk, addig ha értékpapír alapon előre összerakjuk ezt az összeget, akkor 3,2 millió Ft-ból megússzuk.
Ám a különbségek itt nem érnek véget.
Az eladósodott ember rabszolga, fogoly a munkahelyén, mert az adósságait minden körülmények között fizetnie kell. Ezért sokkal többet eltűr, és nyel. Végtelenül kiszolgáltatott.
Míg a tartalékokkal is rendelkező ember megengedheti magának, hogy otthagyja a munkahelyét, váltson, amikor kedve tartja, vagy akár önálló vállalkozásba kezdjen.
Ugye Önnek sem mindegy, hogyan lép gyermeke az ÉLET-be ?
A pénz, bár önmagában nem boldogít, de szabaddá tesz.
Szeretné tudni, hogyan kezdjen hozzá? Szívesen leülök Önnel egy kötelezettségmentes konzultációra.
Kérjen időpontot ingyenes és kötelezettségmentes személyes tanácsadásunkra!
Lépjen velem kapcsolatba itt!
A tanácsadás ingyenes és kötelezettségmentes!
Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.
Minden alkalommal, amikor zöttyennek a világ értékpapír piacai, kemény kritikát szoktam kapni: hogyan ajánlhatom a családoknak jó lelkiismerettel az ilyen típusú befektetéseket, amikor most is elúszott egyik napról a másikra a tartalék pénzük 10, 20, vagy még nagyobb százaléka. A lelkiismeretem nyugodt…
Sokan azt hangoztatják, hogy az értékpapír piacra befektetni kockázatos. Mások szerint az értékpapír piac a legkevésbé kockázatos. Most kinek van igaza?
Induljunk a kályhától. Amikor egy tőzsdén forgó cég egy részvényét megvásároljuk, akkor ezzel az adott cégnek – a részvény képviselte arányban – tulajdonosai leszünk. Innentől miénk a gyár, a légitársaság, a bank, stb. – a részvény értékének (általában szerény) arányában. Ezeket a résztulajdonokat adhatjuk-vehetjük a tőzsdén a pillanatnyi árfolyamnak megfelelően.
Mi befolyásolja a részvények árfolyamát? Ezt alapvetően a kereslet és a kínálat szabja meg – ha valamelyik cég részvénye divatos lesz, mert jó hírek terjednek róla, (például kiváló lett a negyedéves mérlegük, nagy siker lett az új modelljük vagy megnyerték a kupát), akkor felmegy az ára. Ha valami rossz hír van velük kapcsolatban, (lecsukták az igazgatót sikkasztás miatt, megbukott az új modelljük, kikaptak az utolsó meccsükön) akkor lemennek az árfolyamok.
Ha ránézünk egy részvényindex időbeli diagramra, ami egy-egy piac részvényeinek súlyozott összege, akkor láthatjuk, hogy a görbék bár láthatólag felfelé haladnak, időközben fel-le rángatóznak. Miért van ez így?
A részvény a cég valódi értékét tükrözi. Milyen igazából egy cég értéke? Egy jól működő cég értéke folyamatosan nő: szorgalmasan dolgoznak, új termékeket, szolgáltatásokat fejlesztenek, termelik a pénzt. Ennek egy részét osztalékként kifizetik a részvényeseknek, másik részét visszaforgatják: befektetik, új gépeket vesznek, új gyárakat építenek – ezzel nő a cég értéke, nő a részvények értéke is. Csak az a baj, hogy pontosan senki sem tudja megmondani mennyi is ez a valódi érték.
És itt kezdődik a tőzsdepszichológia: egyszer csak elterjed a hír a Bársony Művek remek cég. Sokan vesznek a részvényeikből – feljebb megy az árfolyama. Erre sokan mondják: ugye milyen jó cég ez, hogy megy felfelé az árfolyama: vegyünk mi is. Persze az árfolyam tovább emelkedik. És ez így megy addig, amíg a Bársony részvények nyilvánvalóan irreálisan magas árfolyamot érnek el. És akkor mindig akad valaki, aki elkiáltja magát: Meztelen a király! – A Bársony Művek túlértékelt! És akkor mindenki meg akar szabadulni a részvényeitől, az árfolyamok pedig lezuhannak. Akkor persze egy idő után mindig akad valaki, aki rájön: egészen jó kis cég ez és a részvényeinek árfolyama nagyon alacsony. És ezzel elindul a hullámvasút következő menete.
Mit csinált maga a cég miközben részvényeinek árfolyama megjárta a mennyet és a poklot? Semmi különöset, tették a dolgukat: a munkások szőtték a kelmét, a fejlesztő mérnökök új szebb mintákat kreáltak, már heute cuture tervezőknek is szállítanak és elkészült az új üzemcsarnok is. Amikor lezuhant a cég túlértékelt részvényeinek árfolyama hirtelen gyengébb minőségben és kevesebbet dolgoztak a cég munkásai? Hirtelen megbutultak a mérnökeik? Összeomlottak a gyártócsarnokok? Kevesebb profit lett hirtelen a bársony piacán? – Egyik sem.
Ezért a részvény piacon a befektetők két különböző koncepciót testesítenek meg.
Az egyik befektetői magatartás a rövidtávú spekuláns. Mindig azt nézi éppen minek fog felmenni-leesni az árfolyama rövidtávon (10 perc, 1 nap, pár nap, 1-2 hónap fajtájuktól függően).
A másik fajta a hosszútávú befektető. Ő valóban hosszútávon – vagy akár örökre – befektető társa akar lenni egy perspektivikus cégnek. Ilyenkor a pillanatnyi vételi ár szinte lényegtelen, a lényeg hogy a cég hosszú távon jól dolgozzon. Ha ma egy Coca-Cola részvényt veszünk, sosem tudhatjuk, hogy holnap mi lesz az értéke, de abban biztosak lehetünk, hogy 10-20 éves távban remekül fog felfelé menni az értéke.
Azt kell látni, hogy hosszú távon a befektetők sokkal sikeresebbek. A spekulánsok sok szempontból szerencsejátékosok. Amikor hosszútávú megtakarítási programokat indít az ember, akkor nagyon lényeges, hogy ne spekulációkra bízza az ember a pénzét. Az még elmegy, hogy az ember 20 évesen elkártyázza minden pénzét, de 55 évesen már nem célszerű rulettre felrakni a jövendő nyugdíjunkat…
Nos nézzük, akkor mi van, ha ilyen hosszútávú befektetői szemmel vásárolunk értékpapírokat. Nézzük meg ezt a szép ábrát, rendkívül tanulságos!
A fenti ábra az amerikai tőzsde S&P 500-as indexe alapján az mutatja, hányszor és mekkora átlaghozamokat lehetett realizálni átlagosan az USA értékpapír piacán. (Az S&P 500 a “Standard & Poor 500″ index rövidítése. Ezt az indexet 500 részvény alapján számítják, így átfogó képet ad az amerikai részvénypiac állapotáról, hozamairól.)
Mint látható az elmúlt 72 évben 17 olyan év volt, amikor teljesen átlagos portfolióval veszthettünk és 55 olyan év volt, amikor nyerhetett. Az átlag 12,8%. Dollárban.
Ha rátekintünk az ábrákra, akkor rögtön láthatjuk, hogy miért van az, hogy aki hosszú távú befektetőként, még teljesen átlagos portfolióval is szinte biztosra mehetett, hogy nyer. Másrészt az is látszik, hogy aki rövidtávra spekulál, minden további nélkül elveszíthette a pénzének akár a felét is.
Most akkor kockázatos az értékpapír alapú befektetés vagy sem?
Ez attól függ. Az adatokból ez már matematika, hogy mire számíthatunk.
Ha 1-2 évre indítunk ilyen befektetést akkor kb. 25% esélyünk van arra, hogy kevesebb pénzünk lesz a végén, mint amit beraktunk. Kb. 5% eséllyel csak a felét kapjuk meg a berakott pénzünknek. Viszont kb. 12% esélyünk van arra, hogy a dupláját kapjuk meg.
Hosszú távon, 20 évre viszont már gyakorlatilag nulla az esélye, hogy tőkét veszítsünk. Mivel a hosszú idő nem csak megszépít, de ki is átlagol, a befektetők 95%-nak 11% és 15% közti évi hozama lesz és ez nem kevés. 11%-nál 20 év alatt a pénzünk nyolcszorosát, 15%-nál a tizenhatszorosát kapjuk meg.
Mivel lehet egy hosszútávú befektetést biztonságossá tenni?Ennek három alapvető eszköze van.
Az egyik a kockázatok porlasztása. Nem egy részvényt vásárolunk, hanem sokból egy keveset. Így ha valamelyik cég bajba is kerülne, ez nagy veszteséget nem okoz. Erre ma már kifinomult módszerek vannak.
A második a jogi helyzet optimalizálása. Ez szép és elegáns megfogalmazása annak, hogy a befektetéseinket úgy intézzük, hogy azok jövedelme után a lehető legkevesebbet veszítsük el adók, illetékek stb. formájában.
A harmadik eszköz a folyamatos menedzselés. 20 év hosszú idő, ez alatt sok minden történhet. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan a befektetés portfolióját úgy alakítjuk szakember segítségével, hogy az mindig az optimális legyen. Olyan ez, mint a fociban. Az üres pályán is szinte lehetetlen az egyik kapuból úgy kirúgni a labdát, hogy pont a másikba menjen ( ez meccsen évtizedenként egyszer szokott sikerülni…) Ugyanakkor egy óvodás is képes a labdát szépen végigvezetgetni a pályán egyik kaputól a másikig.
Remélem, hogy sikerült egy kicsit megvilágítani ezt a bonyolult témát.
Végezetül azért felvetnék egypár kényes kérdést: Kinek áll érdekében az, hogy Ön kedves olvasó elhiggye, a hosszútávú értékpapír alapú befektetések nem biztonságosak?
Röviden felsorolom:
A bankoknak – akkor ugyanis elvinné a „biztos” bankszámláról a pénzét. (Megjegyzem a bankok pontosan így keresnek rekordprofitokat – Ön berakja a pénzét alacsony „biztos” kamatra a bankba, ők meg az értékpapírpiacon és a gazdaságban megforgatják. )
Az államnak – az állam szeretné, ha Ön kedves olvasó államkötvényekbe rakná a pénzét. A részvények ennek a konkurenciái – el is próbál az állam mindenkit riasztani – törvények útján, vagy csak propagandával – ettől.
A kereskedelem – ha Ön elhiszi, hogy a megtakarítások nem biztonságosak és ráadásul nem is hoznak jól, akkor semmi akadálya annak, hogy most rögtön elköltse náluk minden pénzét. És ez nekik remek. Hát még ha arra is rá tudják venni, hogy hitelekbe verje magát!
Ingatlan beruházók – ha Önt meg lehet győzni, hogy az elvont értékpapírok helyett a megfogható falakba fektessen (most, hogy az a fal miből és hogyan épült tekintsünk el) akkor nekik nyert ügyük van.
Szóval kinek érdeke meggyőzni Önt, hogy a hosszútávú értékpapír alapú befektetések nem biztonságosak? Praktikusan mindenkinek – saját magát kivéve. Mert, ha komoly pénzeket akar összerakni, hogy komoly célokat valósítson meg, akkor ez a legjobb út.
Csakhogy van egy aprócska prücök: mégpedig hogy nálunk csak kb. 21 éve van kapitalizmus és annak is eddig főként a szemetét láttuk. De azért el kellene gondolkodni rajta, hogy azokban az országokban, ahol régóta és folyamatosan kapitalizmus van, miért ilyen formákban van a családi megtakarítások döntő része?
Lépjen velem kapcsolatba itt!
A tanácsadás ingyenes és kötelezettségmentes!
Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.
Fontos-e a nyugdíjtervezés? Gimiben matematika tagozatra jártam. Akkor a kedvenc tantárgyam volt, és bár nem vagyok a számok rabja, a mai napig imádok számolni.
Ám amit tapasztaltam, attól finoman szólva is padlót fogtam. Az adozona.hu oldalon van néhány kalkulátor, ezek közül a nyugdíjkalkulátort rendszeresen használom és használtatom az Ügyfeleimmel is. Nos, most is ezt vettem elő. Amikor az Ügyfeleimnek ajánlottam, mindig felhívtam a figyelmüket arra, hogy a kalkulátor csak az aktuális jogszabályokat veszi figyelembe, a jövőbeni változásokat nem tudja kezelni. Vagyis a bevitt adatok alapján az a valószínűsíthető nyugdíjösszeg lesz az eredmény, amit akkor kapnánk, ha ma nyugdíjba mennénk.
Aztán visszhangzott a fülemben a sok-sok embertől hallott mondat: “Ugyan már! Az állam nem tesz ilyet -tudniillik nem csökkenti a nyugdíjak színvonalát.” Így aztán jött egy sugallat, hogy ezzel a bizonyos programmal azonos adatok alapján végezzem el ezt a számítást. És megtettem:
Az összehasonlíthatóság érdekében a számítás alapja minden esetben ugyanaz:
2007-ben 178.609,-
2008-ban 175.453,-
2009-ben 156.998,-
2010-ben 120.574,-
Látja Ön is, amit én látok? Négy év alatt pontosan ugyanannyi munkában töltött év és pontosan ugyanannyi jövedelem esetén a nyugdíj szintje a 2/3-ára csökkent! – Anno cikk írásának pillanatában. Ez a mérték mára kevesebb, mit 50%!
…
| Frissítve: | 2020-ban | 87.492,- |
| 2021-ben | 92.936,- |
Üljünk le, tervezzük és teremtsük meg az Ön nyugdíját is! Jelentkezzen személyre szabott nyugdíjtervezésre, ahol számos megoldás közül választhatja ki az Önnek legszimpatikusabbat.
A tanácsadás ingyenes és kötelezettségmentes!
Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.
Vállalatvezetőként, cégtulajdonosként az év utolsó hónapjában a karácsonyi előkészületek és az ünnepre való hangolódás helyett gyakran viszi el időnk nagy részét a kérdés, vajon mennyi lesz a cégem – legyen bár ötfős mikrovállalkozás vagy többezer fős konszern – társasági adója? Milyen összegre kell feltöltenem december 20-ig ennek az adónak az alapját?
Tudnunk kell, hogy cégünk terhei gondos és előrelátó tervezéssel csökkenthetőek. Ehhez azonban időben kell föltennünk a kérdéseket: Ismerek és alkalmazok-e minden lehetséges korrekciós tényezőt? Kihasználom-e az összes törvényes lehetőséget annak érdekében, hogy a lehető legkedvezőbb mértékű terhet kelljen csak viselnie az elmúlt években egyébként is meggyötört vállalatomnak?
Hogyan tudom kulcsembereimet megtartani -mert a legjobbak könnyen mozdulnak-, hogyan tudom jogosnak és megérdemeltnek is tartott jövedelemigényeiket úgy teljesíteni, hogy ne kelljen lemondanom amúgy is megcsappant profitomról. Alkalmazom-e a nekem mint munkáltatónak végzetesen megdrágult cafeteria alternatíváit, vagy inkább megszűntettem – miközben az embereim jobban számítanak ezekre a juttatásokra, mint valaha?
Tudom-e, hogy az idén, a 2009-ben még lehetséges módok jó részével már nem lesz lehetőségem csökkenteni a társasági adó alapját – megszűnik például a helyi iparűzési adó leírásának lehetősége, amivel eddig legalább a társasági adóm mértékét csökkenthettem?
Tudom-e, mit jelent az, hogy az osztalékként kivett vállalkozói jövedelmem egyáltalán nem biztos, hogy e minőségében is fog adózni – mert ha a személyes közreműködői díjam (vagy az egyéni vállalkozói kivétem) nem éri el a cégem fő tevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás mértékét, akkor azt az osztalékom terhére kell majd kiegészítenem erre az igencsak megfoghatatlan összegre? Vagyis tudom-e, hogy az osztalékom is adózhat munkabérként?
Átgondoltam-e, hogy ha ösztönözném valamelyik kollégámat – vagyis előléptetni, fizetésemelésben részesíteni, jutalmazni szeretném a kiemelkedő teljesítményéért, hogy ezzel az egész csapatomat is motiváljam a hatékonyabb és eredményesebb munkára –, akkor ez mennyibe kerül majd nekem mint munkáltatónak?
Van-e pontos információm arról, hogy az ilyen ösztönzések – a jövedelemnövekedés összege – után az úgynevezett marginális adóék, vagyis az a közteherelvonás, amely csökkenti az általam mint munkáltató által a legjobb embereim jövedelemnövelésére fordított összeget, nem kevesebb mint 71 százalék? (Nem tévednek: a nekem 100 százalékba kerülő növekményből 29 százalék marad nettó jövedelemként az ösztönözni kívánt dolgozó zsebében!)
És azt tudják-e az alkalmazottaim, ha esetleg rajtam keresztül jutottak eddig a borravaló, a felszolgálói díj vagy a hálapénz rájuk eső részéhez, hogy jövőre mindezek után összevonandó bérjövedelemként kell adózniuk?
S ha már így elgondolkodtam a cégem adóján és a dolgozóim jólétén, vajon gondoltam-e arra, hogy személy szerint nekem mit hozhat a jövő? Hogyan lesz elegendő nyugdíjam, ha a magyar vállalkozók több mint 90 százalékához hasonlóan én is csak a mindenkori megengedett minimális járulékokat fizetem be? Hogyan lesz a páromnak nyugdíja, ha ő is hasonló cipőben jár? Miből fizetjük ki húsz év múlva a rezsinket, ha most addig optimalizáljuk a járulékfizetést, amíg csak lehet?
És amire legkevésbé gondolunk mi történik a cégemmel, ha meghalok? Ha a legveszélyeztetettebb, úgy 45 és 60 közötti korosztályba tartozom, s különösen, ha ilyen korú férfi vagyok, jobb, ha számot vetek azzal is, mi lesz, ha már én nem merenghetek ezeken a kérdéseken – hanem a párom vagy a gyerekem, akik öröklik a cégemet. Miből fognak megélni, ha eddig rajtam keresztül ők is a cég jövedelméből éltek?
Tudom-e, hogy ma már a kft. üzletrész után a minimum öröklési illeték 11 százalék, amit az örökösnek fizetnie kell – készpénzben? A felső határ megjegyzem, 40%! Honnan lesz majd erre a lányomnak, a fiamnak vagy az özvegyemnek elegendő pénze? Eladja a cégemet – az életem alkotását? Kinek? Mennyiért? Meddig tud abbból megélni? Vagy továbbviszi? Tudja-e? Akarja-e? Vagy csődöt jelent?
És ekkor lehet, hogy felhív valaki, és azt kérdezi tőlem: beszéltem-e vállalatvezetőként vagy cégtulajdonosként szakértővel, akinek a tarsolya gyógyírt hozhat e vérfagyasztó kérdésekre? A tanácsadók ugyanis olyan törvényes megoldást kínálhat a fenti problémákra, amely a Pénzügyminisztérium feltételes adómegállapítási határozataival is megerősítve csökkentheti a társasági adó alapját. Ráadásul minden más legális lehetőségnél kedvezőbb – és mindenekelőtt: halasztott – közteherviselési kötelezettségek mellett.
Mire jó még? Nos, ösztönözheti a tulajdonost, a cégvezetőt, a kulcsembert és az egyszerű alkalmazottat egyaránt. Növelheti a cég iránti loyalitást. Emellett megoldást nyújt a méltó életet biztosító privát nyugdíjak megteremtéséhez olyan céges forrásokból, amelyek egyébként esetleg nem állnának sem a vezetők sem a dolgozók rendelkezésére.
Most még van elég idő, hogy vállalatvezetőként elbeszélgessenek ezekről a kérdésekről egy szakértővel is.
És ekkor nyugodtan, teljes lelkemmel készülhetek a Karácsonyra, és a karácsonyfa alatt azza a jóérzéssel is bontogathatom az ajándékokat, hogy jövőt adtam a munkatársaimnak, a családomnak és magamnak…
Kérjen időpontot ingyenes és kötelezettségmentes személyes tanácsadásunkra! Lépjen velem kapcsolatba itt!
Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.
Parázs vita folyik a nyugdíjrendszer átalakításáról. Jó-e nekünk a svéd nyugdíjmodell? Kinek jó? A szólás szabadsága stábja erről készített egy ajánlott műsort. (Megtekintéshez kérem, kattintson a képre!)
Megnézte? Ön mit gondol erről? Lesz Önnek nyugdíja? Mennyi? Mikor? Milyen idős korában?
Mindenesetre egyre inkább úgy néz ki, hogy mindenkinek annyi nyugdíja lesz, amennyit csinál magának. Ön szeretne akkor nyugdíjba menni, amikor akar, annyi pénzből élni, amennyiből Ön akar? Akkor javaslom, üljön le velem, és nézzük meg az Ön konkrét lehetőségeit, mert meg lehet csinálni.
Lépjen velem kapcsolatba itt!
A tanácsadás ingyenes és kötelezettségmentes!
Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.
A magyarországi nyugdíj kérdésről szól ez a rövid video, ajánlom mindenki figyelmébe!
Lépjen velem kapcsolatba itt!
A tanácsadás ingyenes és kötelezettségmentes!
Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.
…a magánnyugdíjpénztárakról.
HOZZUK KI A MAXIMUMOT A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRI BEFIZETÉSEKBŐL!
Nagyon sokan úgy gondolják, minden nyugdíjpénztár egyforma.
Vagy ha nem ezt, akkor azt hogy az övék legjobb. Vagy azt, hogy jobban járnak, ha visszalépnek az Államiba.
(A Magánpénztári befizetések saját számlán gyűlnek, örökölhetők, tudunk rendelkezni a befektetési portfólió felett, az Államiban pedig a “nagy kalapba” kerülnek.)
Sajnos ez nem biztos, hogy így van. A tények:
* Tíz év után ma már tisztán látszik, hogy az egyes nyugdíjpénztárak közt nagy különbség van.
* Jelenleg a tagok több mint fele a legrosszabbul teljesítő három pénztár tagja.
Keresse ki és nézze meg, hogy az Ön nyugdíjpénztára hogyan áll!
Mit jelent egy élenjáró nyugdíjpénztár, a rosszakhoz képest egy átlagfizetést bíró negyven éves pénztártag számára? A többlet akár meghaladhatja a 4.500.000.-Ft-ot is!
Ön szerint ennyiért megéri néhány percet szánni rá?
Szeretné a maximumot kihozni a magánnyugdíjpénztári befizetéseiből?
Töltse ki a következő adatlapot most!
Korábbi elemzés a fentiekről:
Magánnyugdíj-pénztár vs állami?
Még mindig aktuális:
Lépjen velem kapcsolatba itt!
A tanácsadás ingyenes és kötelezettségmentes!
Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.
A téma közérdekű és nagyon aktuális. A kérdés időszerűségét az adja, hogy megjelent egy olyan törvénymódosítás, amelynek értelmében minden 1956. december 31-e előtt született férfi és nő, aki annak idején önként választotta a magánnyugdíjpénztárat, ez év december 31-ig büntetlenül visszaléphet az állami pénztárba. A törvény nemcsak az aktív munkavállalóknak, hanem a már nyugdíjban levő ex pénztártagok számára is újra kinyitotta ezt a kaput, ez év decemberéig ők is visszaléphetnek.
Elképzelhető, hogy Ön, vagy családtagja, ismerőse is kapott ilyen levelet és a döntéshez szeretnék támpontokat adni.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ez év szeptember 30-ig minden érintettet értesített a tudni- és tennivalókról. A lehetőség még azok számára is fennáll, akik már részesültek egyösszegű magánpénztári ellátásban, ha a felvett összeget 30 napon belül visszafizetik. Jönnek tehát a levelek, körülbelül 160 ezer ember próbál meg mérlegelni és dönteni. Arra, hogy megmondjam a “tutit”, én sem vagyok képes.
Nincsen ugyanis mindenki számára megfelelő, egyetlen helyes válasz. Nem tudom azt mondani, hogy csak a magánnyugdíj a jó választás, vagy csak az állami. Nagyon sok mindentől függ ez.
Mitől függ a válasz?
Attól, hogy valaki
1) hány éves,
2) milyen az egészségi állapota, várhatóan végig tudja-e dolgozni a nyugdíjig hátra levő időt, vagy esetleg leszázalékolhatják,
3) hány éve van hátra a nyugdíjig,
4) melyik magánpénztárban van a pénze, ott milyen portfóliót választott, mekkora volt és lesz a jövedelme, mit csinált a magánpénztártól egy összegben felvett jövedelmével stb.
Nagyon összetett és bonyolult kérdésről van tehát szó, és nagyon nem mindegy a választás. Aki most jól dönt, sokat tesz annak érdekében – akár minden plusz fillér befektetése nélkül is- , hogy a postás vastagabb borítékot hozzon majd ki a jövőben számára. A döntés tehát:”húsba vágó” A mérlegelés elkerülhetetlen.
Általánosságban annyi mondható el, hogy körülbelül 23-25 éves folyamatos magánnyugdíjpénztári tagság kell ahhoz, hogy az innen származó jövedelem elérje, vagy meghaladja az állami pénztárból származó nyugdíj 25 %-át. Természetesen ez az idő az átlagosnál magasabb jövedelem esetén rövidebb, alacsonyabb jövedelem esetén azonban hosszabb is lehet. Továbbá fontos hangsúlyozni a folyamatosságot. A fekete gazdaságban töltött idő és az ott szerzett fekete jövedelem szintén hosszabbító tényező.
Kitől kérjen tanácsot? Több esélyes a dolog.
Fordulhat pl. a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz. Ők nagyon értenek az állami nyugdíj kiszámításához. Az Ön konkrét adatainak figyelembe vételével elég pontosan be fogják lőni, hogy várhatóan mekkora állami nyugdíjra számíthat. Valószínűleg ismerik a várható törvényi módosításokat is, bár azt a kalkulátoruk nem tudja figyelembe venni, ugyanis a jövőbe nem lát mindig csak az éppen érvényben lévő jogszabályok alapján tud számolni. Továbbá egyáltalán nem biztos, hogy felvilágosítást fognak tudni adni a magánpénztárak hozamairól, a portfólióválasztás fontosságáról stb.
Ugyanakkor azt se felejtse el, hogy az állami nyugdíjkassza nemcsak a népességi adatok miatt “lyukas”, hanem a rendszerből adódóan eleve az. Még akkor is az lenne, ha nem lenne olyan tragikusan alacsony a születésszám, ha nem húzódna el olyan nagyon a fiatalok munkába állása, ha nem lenne várható a közeljövőben egy nagy tömeg, a Ratkó-gyerekek közel egyidejű tömeges nyugdíjba vonulása.
A Ratkó-korszak a Ratkó Anna 1949 és 1953 közötti népjóléti, majd egészségügyi miniszterségének, illetve tágabban az 1950 és 1956 közötti félévtizednek a népesedéspolitikára utaló elnevezése. Az abortusztilalom és a gyermektelenségi adó miatt a természetes szaporodás üteme ezekben az években jelentősen nőtt. A terhességmegszakítás tilalmát 1956 júniusában oldották fel, a gyermektelenségi adót pedig az 1956-os forradalom után törölték el. Az ebben a félévtizedben született generációt Ratkó-gyerekeknek hívják, és sokszor azt érzik, hogy félnek tőlük.
Anno, a trianoni tragédiából éppen csak magához térő Magyarországon 1921-ben 255 243 csecsemő született. Ez a számadat egészen a harmincas évek elejéig jellemző volt.
A kétszázezres határ alá 1933-ban süllyedtünk: akkor 193 111 újszülött jött a világra.
De még a világháború alatt is több gyermek született, mint most! 1940-ben 185 562, 1941-ben 177 047, 1944-ben pedig 195 868.
Csökkenést csak 1945 hozott, amikor 169 091 élve születés történt, aztán a mutatók újra emelkedtek: 1954-ben már 223 347 csecsemőről tud a Központi Statisztikai Hivatal. Itt indult Ratkó Anna programja.
1956 után, amikor Kádár János meghirdette ultraliberális abortuszpolitikáját, megfordult az irány.
A csökkenés ekkortól nagyjából állandónak mondható.
A rendszerváltozás idején, 1990-ben például már csak 125 679 gyermek született.
A mélypontot az 1999. esztendő jelentette, amikor 94 645 csecsemőt regisztráltak. Akkor egy szülőképes korú nőre 1,29 élveszülés jutott, ami eleve kizárja, hogy a mai magyar népesség reprodukálja önmagát. Az ezredforduló enyhe javulást hozott, majd újra romlottak a mutatók: 2003-ra gyakorlatilag visszatértünk az 1999-es szintre, amit 2004-ben újra megismételtünk.
1976-ban 181.497 élve születés volt, 1995-ben: 112.000., 2004-ben: 94.000 !
Lyukas, hiszen kilyukasztották, amikor a pályakezdők számára kötelezővé, az idősebbek számára pedig választhatóvá tették a magánnyugdíj választását, hiszen jelenleg a nyugdíjak túlnyomó többségét még az állami nyugdíj-kasszából folyósítják, de az új nemzedék már nem oda teljesít befizetést. Az állami nyugdíjkassza tehát rövid távon abban érdekelt, hogy a lehető legtöbb befizetőt csalogassa vissza magához.
Fordulhat természetesen a magánnyugdijpénztárához is, ahol nyilván fel fogják világosítani a tőlük várható járandóságok mértékéről, a portfólióválasztás fontosságáról stb., de nem fogják azt mondani, hogy menjen át inkább a másik magánnyugdíj-pénztárba, mivel ott kétszer akkora hozamok vannak, és azt se, hogy menjen vissza az államiba. Azok a tanácsadók tehát, akik az állami nyugdíjpénztárban vagy a magánnyugdíj-pénztárban elérhetők óhatatlanul elfogultak saját munkaadóikkal szemben.
Soha nem volt tehát ennyire fontos, hogy objektív, a szakmáját jól értő, független, egyetlen pénztárhoz sem elkötelezett tanácsadóhoz forduljon, mint most.
ˇ Most, amikor egyrészt döntenie kell,
ˇ most, amikor az átlagnyugdíj 79 306 Ft,
ˇ most, amikor a jövőben nem várható a nyugdíjak reálértékének a növelése,
ˇ most, amikor közel 2 millióan csak a minimális nyugdíjjárulékot fizetve, minimális nyugdíjra – ennek összege most 28 500 Ft számíthatnak,
ˇ most, amikor legalább 1 millióan vannak azok, akik 15 évnél kevesebb szolgálati időt tudnak felmutatni,
ˇ most, amikor az ország gazdasági válságban van és jelentős állami segítségre senki sem számíthat,
ˇ most, amikor az euró bevezetése előtt állunk, most, amikor már (1997!!! óta) el van fogadva (érvényes, de nem hatályos) a 2013. január 1-től életbelépő új nyugdíjtörvény, amelynek értelmében a nyugdíj adóköteles lesz és a nyugdíjasok hátrányára fog változni a nyugdíj kiszámítási szabálya,
ˇ most, amikor a magán és önkéntes pénztárak a hosszú táv ellenére megdöbbentően alacsony profitokat realizálnak.
Honnan fogja tudni, hogy jó helyen van, hogy jó tanácsadót választott? Onnan, ha a tanácsadó nemcsak általánosságban beszél, nemcsak az érzelmeit felkorbácsoló jövőre vonatkozó provokatív és manipulatív kérdésekkel árasztja el, hanem számol. Előveszi a laptopját vagy a kalkulátorát és konkrét adatokat tár maga elé. Ha így dönt ekkora nyugdíjra számíthat, ha meg amúgy, akkorára.
És még valami. Mindenkit óva intenék attól, hogy azt higgye, hogy pusztán a megfelelő nyugdíjpénztár kiválasztása elegendő intézkedés a megfelelő nyugdíjösszeg eléréséhez. Ezzel még csak a kötelezendően befizetendő járulékaink felhasználását optimalizáltuk, melynek összege azért a dupla minimálbér (143.000,-Ft) mellett is 137.280,-Ft/év!!! [Állami nyugdíjjárulék (1,5%): 2.145 Ft, Magánnyugdíjpénztári befizetés (8%): 11.440 Ft] Mai értéken a nyugdíjak összege 93 %-ban 150 ezer Ft alatt lesz. Ez az összeg ma sem sok, különösen, ha valakinek egyedül kell belőle boldogulnia. Egy férfi átlagosan 17, egy nő átlagosan 23 évet tölt el nyugdíjasként. Ez túl sok idő ahhoz, hogy ezt nyomorogva, éhezve, fázva, gyógyszerek és orvosi ellátás nélkül töltse el valaki. A nyugdíjak értékállósága a kiüresedő nyugdíjkasszák árnyékában nem igazán látszik biztosítottnak. Ebben a helyzetben az öngondoskodás szerepe felértékelődik. Félretenni, takarékoskodni idős napjainkra az egyetlen eszköz, amivel függetleníteni tudjuk magunkat a nyugdíjkasszáktól. Ezért nem mindegy, hol van a magánnyugdíjunk. Erre lehet tökéletes megoldás számos garantált jövedelmet biztosító megoldás.
És még egy apróság, ami ma így igaz: a magánnyugdíj-számlán lévő pénz örökölhető, bár egyösszegű felvételekor az érvényes legmagasabb szja adókulcs 50 %-os mértékéig adót kell fizetni utána. Az egyéni számla nem része a hagyatéknak, vagyis szinte azonnal hozzáférhető, az egyéni számlán lévő összeg felvétele örökösödési illetékmentes.
Ha Ön vagy hozzátartozója, munkatársa, alkalmazottja, ismerőse is kapott ilyen levelet, szeretne döntéséhez szakszerű, objektív tanácsot kapni, érdeklik a saját lehetőségei, nézzük meg együtt, hogy Önnek, a környezetében élőknek mi lenne a legjobb!
Lépjen velem kapcsolatba itt!
Gyakorlati tennivalók, ha már döntött:
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (Felügyelet) 2009. szeptember 28-án tértivevényes levélben értesítette az érintett jelenlegi és volt magánnyugdíjpénztári tagokat az állami társadalombiztosítási (TB) nyugdíjrendszerbe történő visszalépés, illetve a pénztártagság figyelembevételével megállapított öregségi nyugellátás módosításának lehetőségéről. Sok állampolgár azonban félreértve a levél tartalmát a visszalépésre, vagy a nyugellátás módosítására irányuló kérelmét magánnyugdíjpénztára helyett a Felügyeletnek küldte meg.
A PSZÁF így ismételten felhívja a figyelmet: aki még nem nyugdíjas és pénztártagként vissza kíván lépni a TB rendszerébe, erre vonatkozó kérelmét ahhoz a magánnyugdíjpénztárhoz kell írásban benyújtania (legkésőbb 2009. december 31-ig), ahol a pénztártagsága a kérelem benyújtásakor fennáll. A pénztár megnevezése és címe a Felügyelet által kiküldött tájékoztató levél elején megtalálható. A kérelemben feltétlenül fel kell tüntetni a nevet, lakcímet és Taj számot is.
Aki már öregségi nyugdíjas (ideértve, a bányásznyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, előnyugdíjban, szolgálati nyugdíjban, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, továbbá az öregségi nyugellátásnak minősülő mezőgazdasági járadékok valamelyikében részesülőket is), a nyugdíjának módosítására vonatkozó kérelmét írásban legkésőbb 2009. december 31-éig ugyancsak ahhoz a magánnyugdíjpénztárhoz kell benyújtania, ahol a pénztártagsága utoljára fennállt, vagy ahol jelenleg is tag. A pénztár megnevezése és címe a Felügyelet által kiküldött tájékoztató levél elején megtalálható. A kérelemben itt is feltüntetendő a név, lakcím és TAJ szám.
A Felügyelettől korábban azok a személyek kaptak értesítést, akik jelenleg magánnyugdíjpénztár tagok, önkéntes döntésük alapján lettek pénztártagok és 2008. december 31-éig 52. életévüket betöltötték.
Szintén levelet kaptak, akik számára 2009. július 9-ét megelőzően TB öregségi nyugellátást állapítottak meg és a TB nyugellátásuk összegét (pénztári tagságukra tekintettel) 75 százalékos mértékben határozták meg. Utóbbiak kérhetik nyugellátásuk összegének ismételt megállapítását, a pénztártagság figyelmen kívül hagyásával. Esetükben további feltétel, hogy ha korábban pénztári szolgáltatásban részesültek, ennek összegét volt magánnyugdíjpénztáruk részére a módosítási kérelem benyújtásától számított 30 napon belül visszafizessék.
Kívánok hatékony pénzügyi szokásokat!
Lépjen velem kapcsolatba itt!
A tanácsadás ingyenes és kötelezettségmentes!
Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.
