Az adótervezés most kezdődik…

Vállalatvezetőként, cégtulajdonosként az év utolsó hónapjában a karácsonyi előkészületek és az ünnepre való hangolódás helyett gyakran viszi el időnk nagy részét a kérdés, vajon mennyi lesz a cégem – legyen bár ötfős mikrovállalkozás vagy többezer fős konszern – társasági adója? Milyen összegre kell feltöltenem december 20-ig ennek az adónak az alapját?

Tudnunk kell, hogy cégünk terhei gondos és előrelátó tervezéssel csökkenthetőek. Ehhez azonban időben kell föltennünk a kérdéseket: Ismerek és alkalmazok-e minden lehetséges korrekciós tényezőt? Kihasználom-e az összes törvényes lehetőséget annak érdekében, hogy a lehető legkedvezőbb mértékű terhet kelljen csak viselnie az elmúlt években egyébként is meggyötört vállalatomnak?

Hogyan tudom kulcsembereimet megtartani -mert a legjobbak könnyen mozdulnak-, hogyan tudom jogosnak és megérdemeltnek is tartott jövedelemigényeiket úgy teljesíteni, hogy ne kelljen lemondanom amúgy is megcsappant profitomról. Alkalmazom-e a nekem mint munkáltatónak végzetesen megdrágult cafeteria alternatíváit, vagy inkább megszűntettem – miközben az embereim jobban számítanak ezekre a juttatásokra, mint valaha?

Tudom-e, hogy az idén, a 2009-ben még lehetséges módok jó részével már nem lesz lehetőségem csökkenteni a társasági adó alapját – megszűnik például a helyi iparűzési adó leírásának lehetősége, amivel eddig legalább a társasági adóm mértékét csökkenthettem?

Tudom-e, mit jelent az, hogy az osztalékként kivett vállalkozói jövedelmem egyáltalán nem biztos, hogy e minőségében is fog adózni – mert ha a személyes közreműködői díjam (vagy az egyéni vállalkozói kivétem) nem éri el a cégem fő tevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás mértékét, akkor azt az osztalékom terhére kell majd kiegészítenem erre az igencsak megfoghatatlan összegre? Vagyis tudom-e, hogy az osztalékom is adózhat munkabérként?

Átgondoltam-e, hogy ha ösztönözném valamelyik kollégámat – vagyis előléptetni, fizetésemelésben részesíteni, jutalmazni szeretném a kiemelkedő teljesítményéért, hogy ezzel az egész csapatomat is motiváljam a hatékonyabb és eredményesebb munkára –, akkor ez mennyibe kerül majd nekem mint munkáltatónak?

Van-e pontos információm arról, hogy az ilyen ösztönzések – a jövedelemnövekedés összege – után az úgynevezett marginális adóék, vagyis az a közteherelvonás, amely csökkenti az általam mint munkáltató által a legjobb embereim jövedelemnövelésére fordított összeget, nem kevesebb mint 71 százalék? (Nem tévednek: a nekem 100 százalékba kerülő növekményből 29 százalék marad nettó jövedelemként az ösztönözni kívánt dolgozó zsebében!)

És azt tudják-e az alkalmazottaim, ha esetleg rajtam keresztül jutottak eddig a borravaló, a felszolgálói díj vagy a hálapénz rájuk eső részéhez, hogy jövőre mindezek után összevonandó bérjövedelemként kell adózniuk?

S ha már így elgondolkodtam a cégem adóján és a dolgozóim jólétén, vajon gondoltam-e arra, hogy személy szerint nekem mit hozhat a jövő? Hogyan lesz elegendő nyugdíjam, ha a magyar vállalkozók több mint 90 százalékához hasonlóan én is csak a mindenkori megengedett minimális járulékokat fizetem be? Hogyan lesz a páromnak nyugdíja, ha ő is hasonló cipőben jár? Miből fizetjük ki húsz év múlva a rezsinket, ha most addig optimalizáljuk a járulékfizetést, amíg csak lehet?

És amire legkevésbé gondolunk mi történik a cégemmel, ha meghalok? Ha a legveszélyeztetettebb, úgy 45 és 60 közötti korosztályba tartozom, s különösen, ha ilyen korú férfi vagyok, jobb, ha számot vetek azzal is, mi lesz, ha már én nem merenghetek ezeken a kérdéseken – hanem a párom vagy a gyerekem, akik öröklik a cégemet. Miből fognak megélni, ha eddig rajtam keresztül ők is a cég jövedelméből éltek?

Tudom-e, hogy ma már a kft. üzletrész után a minimum öröklési illeték 11 százalék, amit az örökösnek fizetnie kell – készpénzben? A felső határ megjegyzem, 40%! Honnan lesz majd erre a lányomnak, a fiamnak vagy az özvegyemnek elegendő pénze? Eladja a cégemet – az életem alkotását? Kinek? Mennyiért? Meddig tud abbból megélni? Vagy továbbviszi? Tudja-e? Akarja-e? Vagy csődöt jelent?

És ekkor lehet, hogy felhív valaki, és azt kérdezi tőlem: beszéltem-e vállalatvezetőként vagy cégtulajdonosként szakértővel, akinek a tarsolya gyógyírt hozhat e vérfagyasztó kérdésekre? A tanácsadók ugyanis olyan törvényes megoldást kínálhat a fenti problémákra, amely a Pénzügyminisztérium feltételes adómegállapítási határozataival is megerősítve csökkentheti a társasági adó alapját. Ráadásul minden más legális lehetőségnél kedvezőbb – és mindenekelőtt: halasztott – közteherviselési kötelezettségek mellett.

Mire jó még? Nos, ösztönözheti a tulajdonost, a cégvezetőt, a kulcsembert és az egyszerű alkalmazottat egyaránt. Növelheti a cég iránti loyalitást. Emellett megoldást nyújt a méltó életet biztosító privát nyugdíjak megteremtéséhez olyan céges forrásokból, amelyek egyébként esetleg nem állnának sem a vezetők sem a dolgozók rendelkezésére.

Most még van elég idő, hogy vállalatvezetőként elbeszélgessenek ezekről a kérdésekről egy szakértővel is.

És ekkor nyugodtan, teljes lelkemmel készülhetek a Karácsonyra, és a karácsonyfa alatt azza a jóérzéssel is bontogathatom az ajándékokat, hogy jövőt adtam a munkatársaimnak, a családomnak és magamnak…

Kérjen időpontot ingyenes és kötelezettségmentes személyes tanácsadásunkra! Lépjen velem kapcsolatba itt!

    Név (kötelező)

    Email cím (kötelező)

    Telefonszám (kötelező)

    Lakcím (település)

    Kérdés, üzenet

    Erre az e-mail címre kérem az újdonságokat, segítő útmutatásokat, cikkeket és kiemelt ajánlatokat is (eDM)!

    Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

    Hogyan spórolhatnak a cégvezetők?


    Ön szerint hogy jár jobban, ha…:

    • bejelentett munkatársainak béren kívüli juttatásokat ad, vagy
    • ha zsebbe, feketén fizeti ki az alkalmazottak jövedelmének egy részét?

    Ma már a kisebb cégek körében is egyre jobban terjed a cafeteria-rendszer elemeinek bevezetése.

    A béren kívüli juttatások legnagyobb előnye, hogy azokat adó- és járulékmentesen is lehet juttatni a munkavállalóknak.

    A csomag elemei lehetnek:

    • Melegétel utalvány

    12 ezer forintig adómentes a juttatás. Egy hónapban adómentesen egyszerre vagy csak melegétel vagy csak hidegétel utalványt rendelhet a dolgozó. Figyelni kell arra, hogy minden utalványos elemnél átadás-átvételi nyilatkozatot kell aláíratni a munkavállalóval.

    • Hidegétel utalvány

    Havi hatezer forintig adómentesen juttatható a fogyasztásra kész élelmiszerek vásárlására jogosító utalvány.

    • Önkéntes egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás

    A tárgyidőszak első napján érvényes minimálbér (jelenleg havi 69 ezer forint) összegének 30 százaléka, azaz maximum 20 700 forint igényelhető havonta egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás formájában adómentesen.

    Így akár szemüveget is vásárolhatunk ennek a cafetéria-elemnek a terhére, ám mindig figyeljünk arra, hogy a szolgáltató helyesen töltse ki a számlánkat, valamint arra is, hogy ne lépjük túl a költségkeretet..

    Az egészségpénztárnak kétféle szolgáltatása van: egészségbiztosítási szolgáltatás, mely személyi jövedelemadó-mentes és életmódjavító egészségpénztári szolgáltatások, melyek nem élveznek adómentességet.

    Utóbbiak közé tartozik a természetgyógyászati szolgáltatások, a rekreációs üdülés, a sporteszközök vásárlásának támogatása, az életmód változtatást elősegítő kúra szolgáltatások, a gyógyteák, fog- és szájápolók megvásárlásának támogatása. Jogosulatlan igénybevétel esetén (például amikor a dolgozó a gyógyszertárban egy drága arckrémet vásárol), az új eljárási szabályzat szerint a munkavállalónak az egészségügyi hozzájárulás (eho) értékét ki kell fizetnie.

    • Internet támogatás

    Felső összeghatár nélkül igényelhető az otthoni internet támogatása. A felhasználói körbe beletartozik a bevezetési költség és a havi előfizetési díj finanszírozása is. Nyilatkozattételkor csatolni kell az előfizetői szerződés másolatát, illetve az utalványt vagy a számlát. A számlának a munkavállaló nevére kell szólnia. Tilos az egyéb költség (például telefonköltség, digitális televíziózás, mobilinternet) költségének megtérítése.

    • Önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás

    A 2008. évben a tárgyidőszak első napján érvényes minimálbér (havi 69 ezer forint) összegének maximum ötven százaléka, azaz 34 500 forint igényelhető havonta munkáltatói hozzájárulás formájában adómentesen. A 2008. január 1-je után érkezett pénzekre a húsz éves szabály vonatkozik, vagyis ezen időszak alatt nem lehet az összeget kivenni, kivéve ha valaki betölti a nyugdíjkorhatárt és három éves legalább jogviszonnyal rendelkezik.

    • Helyi közlekedési bérlet

    A bérlet teljes összege adómentes. Az igénybevétel módja: a munkavállalók a bérlet árát készpénzben megelőlegezik és a munkáltató nevére kérnek számlát, melyet az ügyintézőknek benyújtanak. Amennyiben a bérletek ára év közben növekedne, úgy a munkáltató csak a munkavállaló által igényelt összegig téríti a bérlet árát.

    Az úgynevezett BKSZ egyesített bérletet nem lehet betenni a cafeteriába, mert a munkáltatónak kötelező az adott helység közigazgatási határán kívül lakó dolgozónak téríteni az utazását a munkahelyre.

    Szintén nem lehet elszámolni a diák- és a nyugdíjas bérletet, mivel törvény szerint az eleve kedvezményes bérletekre nem lehet még egy kedvezmény szerezni.

    • Üdülési csekk

    Az üdülési csekk a minimálbér összegéig, azaz 69 ezer forint összeghatárig igényelhető adómentesen fejenként évente. Az üdülési csekk a kibocsátástól számított egy évig használható fel, külön díj ellenében az érvényesség meghosszabbítható. Kizárólag belföldön használható fel.

    Az üdülési csekket közeli hozzátartozó is igényelheti, vagyis a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és nevelőszülő, valamint a testvér. Ugyanakkor élettárs és jegyes nem igényelheti.

    • Művelődési intézményi szolgáltatás

    Felső határ nélkül adómentesen vehető igénybe. Ez lehet könyvtári, levéltári, múzeumi szolgáltatás, kulturális örökség védelme, előadó-művészet, filmvetítés, állat-, növénykert, védett természeti értékek bemutatása és közművelődési intézmény által nyújtott felnőtt- és egyéb oktatás.

    • Egyéni célú képzés

    Tanulmányi szerződés esetén nem helyezhető el a cafeteria keretbe, hiszen ekkor minden esetben valamilyen „ellenszolgáltatást” nyújt a munkavállaló, például vállalja, hogy több éven keresztül a munkahelyen marad.

    • Iskolakezdési támogatás

    Évi 20 700 forintig adókedvezménnyel adható egyes szorzóval. A családi pótlékra jogosult szülők kaphatják.. Iskolakezdés előtt vagy után hatvan nappal kell felhasználni.

    • Ünnepi ajándékok utalványai

    Az ajándék utalvány évi háromszor 6900 forintig (20 700 forint) adómentesen igényelhető. A közös háztartásban élő is kérheti.

    • Lakástámogatás

    Hitelintézet útján kell folyósítani lakás célú felhasználásra. Több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb egymillió forintig terjedő összegben folyósítható. A juttatás legfeljebb a bekerülési (vásárlási, építési) költség harminc százalékáig terjedhet.

    • Ajándék utalvány

    Felső összeghatár nélkül válaszható. Csak adóköteles módon igényelhető.

    • Biztosítások

    Adómentes szolgáltatás, adókedvezményes a díjfizetés. Ugyanakkor bizonyos biztosításokat (lásd csoportos kockázati) nem lehet betenni a cafeteria rendszerbe.

    • Fitness bérlet

    Felső határ nélkül, csak adóköteles módon vehető igénybe. A munkavállaló a munkáltató nevére szóló számlával veszi meg a bérletet és utóbb az árát a cég utalja a dolgozó számlájára.

    • Készpénz kifizetés

    Nagyon oda kell figyelni a jogcímre: természetbeni juttatás pénzbeni megváltása. Minden esetben adóköteles, és a munkavállaló oldalán is felmerülnek közterhek.

    A kis- és középvállalkozások körében a dolgozók általában az étkezési utalványon kívül még egy vagy két juttatási elemet kapnak.

    Tény, hogy a cafeteriát működtető cégek jelentős versenyelőnyre tehetnek szert a konkurens vállalatokkal szemben a munkatársak ily módon történő motiválásával. Alkalmazása több szempontból is megéri, a gyakorlat ugyanis azt mutatja, hogy ahol működtetnek béren kívüli juttatási rendszereket, csökken a fluktuáció, a dolgozók jobban kötődnek a céghez.

    A cafeteria-rendszer bevezetésénél alapkövetelmény, hogy megfeleljen a törvényi előírásoknak és a szabályzat írásban is legyen rögzítve.

    S hogy mit jelent a cafeteria-rendszer a számok tükrében?

    Egy bruttó 50 ezer forintos bérjellegű juttatás 16.750 forint járulék terhet jelent a cégnek, ami összesen tehát 66.750 forintos kiadás a munkáltató oldalán.

    Ugyanakkor a dolgozó (ha például a legmagasabb 36 százalékos adósávban adózik) csupán 24.250 forint nettót kap a fenti 50 ezres juttatásból.

    Ezzel szemben béren kívüli juttatás formájában, ha a munkáltató nem kíván költséget csökkenteni, akkor a teljes 66.750 forint odaadható adó- és járulékmentes juttatás formában egy cafeteria-rendszer keretében, amely teljes egészében elkölthető a személyes igényeknek megfelelő formában.

    Amennyiben Ön is szeretné élvezni ennek előnyeit, kérjen szakértő segítséget.

    Lépjen velem kapcsolatba itt!

      Név (kötelező)

      Email cím (kötelező)

      Telefonszám (kötelező)

      Lakcím (település)

      Kérdés, üzenet

      Erre az e-mail címre kérem az újdonságokat, segítő útmutatásokat, cikkeket és kiemelt ajánlatokat is (eDM)!

      A tanácsadás ingyenes és kötelezettségmentes!

      Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.