Béren kívüli juttatások

az 1995. évi CXVII. törvényben a személyi jövedelemadóról

71. § (1) Béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak

a) személyére és közeli hozzátartozói személyére tekintettel a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;

b) a munkavállaló választása szerint

ba) munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelemből a havi 12 ezer 500 forintot meg nem haladó rész [ideértve a kizárólag az adott munkáltató munkavállalóit ellátó, a munkáltató telephelyén működő munkahelyi (üzemi) étkezőhelyen az említett értékben és célra felhasználható – a munkáltató vagy az étkezőhelyet üzemeltető személy által kibocsátott – utalványt, elektronikus adathordozót is], és/vagy

bb) fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 5 ezer forintot meg nem haladó rész;

c) az adóévben Széchenyi Pihenő Kártya

ca) szálláshely alszámlájára utalt, kormányrendeletben meghatározott szálláshely-szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 225 ezer forint támogatás;

cb) vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 150 ezer forint támogatás;

cc) szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 75 ezer forint támogatás;

e) iskolakezdési támogatás címén juttatott jövedelemből gyermekenként, tanulónként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész;

f) a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott jövedelem;

g) az iskolarendszerű képzés költsége munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelemből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész, azzal, hogy ez a rendelkezés akkor alkalmazható, ha a képzés – akkor is, ha a költséget nem a munkáltató viseli – munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja.

(2) Béren kívüli juttatásnak minősül

a) a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, valamint – ha a juttató a volt munkáltató (annak jogutódja) – a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának, továbbá az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának a juttató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;

b) a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára, valamint – ha a juttató a volt munkáltató (vagy annak jogutódja) – a nyugdíjban részesülő magánszemélynek választása szerint

bb) fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 5 ezer forintot meg nem haladó rész;

c) a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;

d) a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezetekről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben juttatott – egyébként adóköteles – jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész.

(3) Béren kívüli juttatásnak minősül a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból

a) az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát,

b) az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát,

c) foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát

meg nem haladó rész akkor, ha a magánszemély nyilatkozik, hogy az adott jogcímen bevétele az adott hónapra más juttatótól nem volt, továbbá akkor, ha a juttató a hozzájárulást havonta, vagy – az adott hónapokra vonatkozó összegek közlésével – több hónapra előre, vagy utólagosan legfeljebb három hónapra utalja át egy összegben. Egyösszegű utalás esetében azt a magánszemélynél a közölt összegeknek megfelelő hónap(ok) szerinti juttatásnak kell tekinteni. A megállapított adót a kifizető a közölt összegeknek megfelelő hónapokra vonatkozó szabályok szerint és mértékkel, előre történő utalás esetén a juttatás közölt hónapjának, utólagos utalás esetén az utalás hónapjának kötelezettségeként vallja be és fizeti meg.

(4) A kifizető az adókötelezettség megállapításához a béren kívüli juttatásra vonatkozó rendelkezésekben foglalt feltételek általa nem ismert fennállását a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó nyilatkozata alapján veszi figyelembe.

(5) Ha béren kívüli juttatásra vonatkozóan az adóhatóság a feltételek fennállásának hiányát állapítja meg, a jogkövetkezményeket – ha nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával – a kifizető viseli. Ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetve a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell viselnie.

(6) E § alkalmazásában

a) munkáltatónak minősül a társas vállalkozás is;

b) munkavállalónak minősül a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállaló és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is;

c) üdülőnek minősül a nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerint üdülőként nyilvántartásba vett szálláshely;

d) a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőnek kell tekinteni a munkáltató cégnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásának, költségvetési szerv esetében felügyeleti szerv és miniszter irányítása alatt álló szerv tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőt is;

e) a Magyar Tudományos Akadémia által fenntartott üdülőkben nyújtott szolgáltatás esetében a Magyar Tudományos Akadémia munkáltatónak, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a tudományos fokozattal rendelkező személy is munkavállalónak minősül;

f) a Széchenyi Pihenő Kártya az arra jogosult intézmény által kibocsátott olyan fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a munkáltató által utalt támogatás terhére – az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatóknál – szolgáltatások vásárolhatók;

g) iskolakezdési támogatásnak minősül az juttatás, amelyet a munkáltató a közoktatásban (vagy bármely EGT-államban ennek megfelelő oktatásban) részt vevő gyermekre, tanulóra tekintettel a tanév első napját megelőző és követő 60 napon belül tankönyv, taneszköz, ruházat (ideértve a munkáltató nevére szóló, az előzőekben felsorolt javak beszerzéséről szóló számla ellenértékének az említett időszakban történő megtérítését is) vagy kizárólag az említett javak vásárlására jogosító utalvány formájában juttat, feltéve, hogy a juttatásban részesülő magánszemély a juttató olyan munkavállalója, aki az említett gyermeknek, tanulónak a családok támogatásáról szóló törvény, vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlék juttatásra, vagy hasonló ellátásra jogosult szülője, gyámja (ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot), vagy e szülőnek, gyámnak (ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot) vele közös háztartásban élő házastársa;

h) iskolarendszerű a képzés, ha az abban részesülő a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll.

A béren kívüli juttatások optimális alkalmazásához kérjen időpontot ingyenes és kötelezettségmentes személyes tanácsadásunkra!

Lépjen velem kapcsolatba itt!

Ha baráti, ismeretségi körében vannak vállalkozók, cégvezetők és olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

A huszonnegyedik órában – Milliók ajándékba

Évvége van. Olyan bónuszokkal jöttek elő a pénzintézetek, mint még soha.

Most 10%, 11% vagy akár 13%, évente konstrukciótól függően.

És ez csak a bónusz! Már ez is a bankbetét másfél-kétszerese! Ezek Önnek akár milliós nagyságrendet jelenthetnek. Aztán az elérhető hozamokról még nem is beszéltünk.

Ráadásul nem kell bankról bankra járnia, mert ugye a banki akciós kamatok általában csak „friss pénz” után járnak. Sokak szerint, eljött a 2008-as válsághoz hasonló időszak. Látszólag, igaz. A tőzsdék mindenhol esnek. Mindenki panaszkodik. Minden drágul. Stb., stb… Ez is igaz.

Mégis mi van most a világban? A termelés dübörög, a fogyasztás megfelelő szinten van, sőt, növekszik. A világ három év alatt megfelelően átrendeződött, akinek tönkre kellett mennie, az tönkre ment, vagy az erősek felvásárolták. A cég racionalizálták működésüket, és az gazdaságosabbá vált.

A bankszektort az államok megmentették és mentik ma is folyamatosan. Az adósságállomány jórésze állami kezekbe került. A gazdaságok növekedése mégsem a vártnak megfelelő ütemben folyik. Bizonyos államokat pénzügyi szempontból a minősítő szervezetek visszaminősítettek. A kialakult hangulat a világot teljesen alulértékelté tette, mindez szinte tőzsdepánikhoz vezetett. Mégis befektetési szempontból beszálló ablak alakult ki, és ez a helyzet még most is tart. Bár a „hullámvasút” már rohamléptekkel elindult újra fölfelé.

Egy hosszú távú befektetés szempontjából a helyzet tökéletes! Most kell a meglévő értékpapír alapú befektetéseket, megtakarításokat még tölteni! Vagy éppenséggel elindulni vele!

Emlékeztetőül Andre Kosztolany (nagy magyar tőzsdeguru) szavai: „Amikor mindenki ideges, akkor Te légy nyugodt! Amikor mindenki nyugodt, kezdj el idegeskedni!”

Cégek is igénybe vehetik! Költségként elszámolható! (Vagyis csökkenti az adózás előtti eredmény!)

Miután nem vagyontárgynak minősül,

nem zárolható, nem végrehajtható,
nem inkasszálható,
peres eljárásba nem vonható.

Több a múltban nagyon jól teljesítő befektetési alap áll a konstrukció mögött.

Van persze „fekete leves” is, hiszen túl sok lenne a jóból. A konstrukció kampány jellegű, vagyis csak december végéig érhető el!

Számoljon egy kicsit! Ki ad Önnek milliókat ajándékba?

Ráadásul akár a 7. év első napján kamatadómentesen juthat hozzá.

Jó ideje dolgozom ebben a szakmában, de ilyen konstrukciókkal meg nem találkoztam. Érdekli?

Lépjen velem kapcsolatba itt!

Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

125 ezer nyugdíjkérelmet utasítottak el 2010-ben

Ők is számítottak az állami gondoskodásra és ellátásra!

A tavalyi évben összesen 556.637 igénybejelentés érkezett a nyugdíjigazgatóságokhoz, 6,2 százalékkal több az előző évinél, és ugyanakkor 14,1 százalékkal több, összesen 124.495 elutasító határozatot hoztak!

Önnek fontos, hogy idős korában méltóképpen, jelentős életszínvonal csökkenés nélkül élhessen?

Van Önnek valós megoldást nyújtó pénzügyi programja nyugdíj célra?

Meg tudna élni holnaptól a tartalékaiból élete végéig?

Amennyiben igen gratulálok Önnek!

Ám ha nem, miért gondolja, hogy ha Ön nem tesz semmit, akkor 10-20-30 év múlva lesz elegendő, méltó életszínvonalat biztosító nyugdíjtőkéje.

Jelentkezzen tanácsadásra, amelyen kitárul Ön előtt a világ, és tudni fogja, hogy mire visszavonul az aktív munkavégzéstől, vagy nyugdíjba megy, amellett, hogy végre lesz elég ideje, hogy kedvenc időtöltéseinek áldozhasson, lesz hozzá elég pénze is.

A konzultáció végén pontosan tudni fogja, hogy Önnek mit kell tennie, és ami még fontosabb – látni fogja, hogy ezt meg lehet csinálni!

Ne habozzon, ide kattintva jelentkezzen most nyugdíjtervezési tanácsadásra!

Lépjen velem kapcsolatba itt!

A tanácsadás díjtalan és kötelezettségmentes.

Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan örülni fognak, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

Nyugdíjkérdések 2011.

Itt az ideje, hogy jelentkezzem egy írással, mely összefoglalja a legfontosabbakat a nyugdíjrendszerről. Döntést kell hoznunk arról, hogy az állami nyugdíjrendszertől várjuk el, hogy időskorunkban eltartson, vagy a magán-nyugdíjpénztári tagságunkat megtartva gondoljuk ezt elérni. Munkatársaimmal nagyon sokat hallottunk, olvastunk erről a témáról, de nem változott meg a véleményünk arról, amit eddig is elmondtunk minden ügyfelünknek.

A nyugdíjrendszerről

A nyugdíjpénztárak államosítása felkavarta mindenki lelkét – pedig semmi más nem történt, mint egy újabb lépés a nyugdíjválságban. Miután ez mindenkit érint, mindenkinek kötelező foglalkoznia vele.

A történelem egész folyamán sohasem voltak állami nyugdíjrendszerek, mindenki csak arra számíthatott, ha megöregszik, akkor a saját gyerekei eltartják kegyelemkenyéren. Ezért volt sokáig a gyerektelenség a legnagyobb átok, mert nem volt aki a gondunkat viselje öreg korunkra. Az állami nyugdíjrendszer viszonylag friss dolog. 1882-ben vezették be Németországban, Otto von Bismarck kancellár vezetésével. Ennek lényege, hogy minden dolgozótól járulékot szedtek be és cserébe az állam vállalta, hogy a nyugdíjkorhatáron felülieknek (ez akkor 72 év volt!) nyugdíjat fizet. Ez az ötlet hamar megtetszett több más országnak és terjedt. De azért annyira nem, hogy mindenütt legyen, hiszen Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerika majdnem egyetlen országában sincs és nem is volt soha olyan, hogy állami nyugdíj. Ma a Föld lakosságának kb. 20% jogosult valamiféle állami nyugdíjra – a többiek megvannak nélküle. És ahogy a mindent elöntő frissnyugdíjas japán turisták tömegét nézzük, nem is mindenütt rosszul.

Persze ahol van is ilyen rendszer, ott is nagyot változott Bismarck óta a világ:

– az orvostudománynak és az egészséges táplálkozásnak köszönhetően az emberek sokkal tovább élnek, az átlag életkor 45 évről 70 fölé nőtt

– a korábbi családonkénti 10-12 gyerek helyett ma már kevesebb, mint kettő születik

– a nyugdíjjárulék korábban nagy üzlet volt az államnak, ma már teljes ráfizetés (ma a nyugdíjjárulékokból befolyó pénz csak 10 havi nyugdíj kifizetését teszi lehetővé, a többit máshonnan kell átcsoportosítani).

Most már láthatjuk, hogyan alakult ki és hogyan működik igazából az állami nyugdíj. Most nézzük meg, mi az amire számíthatunk az államtól. Kapunk-e mi majd jó nyugdíjat az államtól?

Mit jelent az, hogy jó nyugdíj? Az attól függ. Van, akinek havi 60 ezer forint már remek lenne, van, akinek az 500 ezer forint is kevés. Ezért az számít, hogy mikor nyugdíjba vonulunk mennyivel kevesebb (vagy több) az első nyugdíjunk, mint az utolsó fizetésünk? Mert mindenki kialakította életét egy bizonyos jövedelmi szintre és ahhoz hozzászokott. Ehhez képest fogja mérlegelni a nyugdíját, mennyire kell visszavennie a korábbi életszínvonalából?

A magyar nyugdíjrendszer fénykora 1965 és 1980 közt volt. Ebben az idöszakban, ha elég hosszú volt a munkaviszony, akkor lényegében az utolsó keresettel egyezett meg az első nyugdíj. Ennek oka azonnal látható, ha ránézünk Magyarország lakosságának korfájára. Ebben az időszakban az első (és második) világháború pusztítása nyomán igazából nagyon kevesen érték meg a nyugdíjas kort, viszont ekkor lépett munkába az ötvenes évek elejének nagy létszámú nemzedéke a “Ratkó gyerekek”. Ebben a korszakban az államnak a kisszámú nyugdíjas és nagyszámú dolgozó mellett tellett erre a nagyvonalú ellátásra.

A nyugdíjrendszer következő töréspontja 2013. január elseje. Ez egy kulcsfontosságú időpont. Ha ránéznek a korfára, akkor láthatják, hogy ebben az időpontban kezd nyugdíjba vonulni a Ratkó korszak nagyon nagy létszámú korosztálya. Helyettük viszont egy meglehetősen kis létszámú korosztály lép dolgozó (valamint adó- és járulékfizető) korba.

Már évtizedek óta tudjuk, hogy ez egy nagyon válságos időpont, és ha valami nem történik, akkor a nyugdíjrendszer összeomlik. Erre politikusaink egy nagyon szellemes megoldást találtak ki. Még 1997-ben a Horn kormány idején meghozták a törvényt (a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény) ami drasztikusan változtatja a nyugdíjak összegén 2013. január elsejétől. 15 évre előre! Így senkinek sincs oka tiltakozni, hiszen már réges-rég tudhatta előre mi vár rá!

Hogy mekkora is lesz ez az ugrás, nagyon nehezen kiszámítható. Nyilván nem fog egyetlen politikai kampánybeszédben sem részletezésre kerülni, pedig biztos lehet benne, hogy ha negyvenes-ötvenes éveit tapossa, akkor az életét alaposabban befolyásolja, mint a négyes metró. A legkorrektebb forrás, ami ezt elemzi az Augosztinovics Mária – Köllő János: Munkapiaci pálya és nyugdíj, 1970-2020 című tanulmánya (Közgazdasági Szemle, LIV. évf., 2007. június 529-559. o.)

Ebből a következő dolgok derültek ki a 2013. január elseje után nyugdíjba vonulók számára: a utolsó jövedelmének alábbi százalékaira számíthat, mint nyugdíjra:

Be nem jelentett jövedelmek esetén:	0%
Átlag körüli jövedelem:	40%
Átlag jövedelem duplája:	30%
Átlag jövedelem háromszorosa:	25%

(Az átlag jövedelem háromszorosa feletti jövedelemrész után várhatóan már nem kap nyugdíjat.)

És itt a dolog még nem érte el a mélypontját. Ugyanis van egy másik nagy csúcs a korfán, a hetvenes években született GYES nemzedék korosztálya. Itt jelentek meg egyrészt a Ratkó korszak nemzedékének gyerekei és a GYES bevezetése nagyon fellendítette ebben a korosztályban a gyerekvállalási kedvet. Ők mire számíthatnak nyugdíj szempontjából?

Erről nagyon nehéz információt szerezni, hiszen ez csak 2035. utáni probléma, és ezzel “normális” politikus nem foglalkozik. Van egy vezetőnk, aki részt vesz a Nyugdíjas Kerekasztal munkájában. Az ő elemzésük szerint erre az időszakra a nyugdíjat felváltja egy egységes “európai alap nyugdíj” (nevezzük segélynek…) várhatóan 100-200 euró nagyságban. De ez akkora már nem okoz problémát, hiszen addigra már mindenki tudja, hogy a nyugdíjra valót magának kell összeraknia.

Összefoglalva: politikusaink arra számítanak, hogy Ön a saját nyugdíját a saját megtakarításaiból fogja fedezni. Ha Ön rájuk számít, akkor nagyot hibázik! Ismét kiderül az igazság: csak saját magára számíthat.

Állami vagy Magánnyugdíj-pénztár

2011. január 31-ig kell döntést hozni azoknak, akik magánnyugdíj-pénztári tagok voltak, hogy maradnak vagy visszalépnek az állami rendszerbe. Január 15-ig kell mindenkinek megkapnia azt az értesítőt, amely arról tájékoztat, hogy mi éri meg: jobban menni vagy maradni, de a döntést más tényező is befolyásolhatja (pl. ki miben hisz?).

Aki visszalép az állami rendszerbe:

– nem kell semmilyen nyilatkozatot tennie

– jogosult lesz teljes értékű állami nyugdíjra

– adómentesen kiveheti a mnyp-ban elért hozamának infláció feletti részét (ha lesz ilyen)

– a mnyp-i egyéni számláján nyilvántartott összeg változatlanul megjelenik a névre szóló egyéni számláján (ezt ígérték)

– bizonyos feltételek mellett örökölhető.

Aki marad magánnyugdíj-pénztár tag:

– nyilatkozatot kell tennie 2011. január 31-ig

– 2011. november 30-a utáni jövedelmének 10%-a kerül a mnyp-i számlájára

– 2011. decembertől elért keresetei nem számítanak bele az állami nyugdíjába

– a 2011. november 30-ig elért munkaviszony alapján fogja kapni a részére járó állami nyugdíj 75%-át

– örökölhető

– névre szólóan nyilvántartott.

A nyilatkozatot csak személyesen lehet megtenni a következő helyszíneken:

Kinek érdemes maradni magánnyugdíj-pénztári tagnak:

– akinek az egyéni számláján sok (számításaink szerint 3-5 millió Ft és afölött) pénz gyűlt össze, és hamarosan nyugdíjba megy,

– elérte a 20 év igazolt munkaviszonyt, és sok pénz van a számláján,

– akinek magas a jövedelme,

– aki tudja, hogy nemsokára örökölni fogják az egyéni számláján levő összeget,

– aki egyetért a hírlevél elején kifejtett demográfiai tényekkel: jár az állami nyugdíj, de nem fog jutni,

– aki hisz benne, hogy a munkáltató által fizetett 24%-ot is (különböző lobbi tevékenység vagy politikai döntés során) egyszer majd a saját számláján fogják jóváírni.

Összegezve az eddigieket, úgy néz ki nagyon nehéz döntés előtt állunk: szembeállítani a saját nevünkön levő megtakarításokat jövőbeni állami juttatással. Nem teszi könnyebbé a döntést, hogy minden híradásban, hivatalos közleményben egyértelműen kifejezik, hogy csak egy helyes út van, az állami nyugdíj. Bár mint a fentiek mutatják ez egyáltalán nem így van! Ezek alapján jogosan gondolhatjuk, hogy a mnyp-ban maradó (jelenleg az érintettek 0,001%-a) kis létszámú csoport fenntartását igyekeznek majd gátolni, ellehetetleníteni, mindenféle eszközökkel korlátozni.

A döntés mégsem olyan nagy horderejű. Ha végig olvasták ezt a hírlevelet, akkor már tudniuk kell, hogy a nyugdíjas éveink anyagi fedezetéről tudatos pénzügyi stratégiával, az állami vagy mnyp-i pénztárak várható járadékainak figyelembevételével, de az elvárt mértékig, csakis saját magunk gondoskodhatunk. Ez az ÖNGONDOSKODÁS.

További tanulmányokat olvashat a nyugdíjról, itt: https://dusikandrea.hu/category/nyugdij/

Ez egy általános információkat tartalmazó levél. Kérem, hogy a levéllel kapcsolatosan, kérdéseikkel és minden további tájékoztatás érdekében jelentkezzenek személyre szabott nyugdíjtanácsadásra.

Lépjen velem kapcsolatba itt!

A tanácsadás díjtalan és kötelezettségmentes.

Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan örülni fognak, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

Évvégi kérdések

Az adótervezés most kezdődik…

Vállalatvezetőként, cégtulajdonosként az év utolsó hónapjában a karácsonyi előkészületek és az ünnepre való hangolódás helyett gyakran viszi el időnk nagy részét a kérdés, vajon mennyi lesz a cégem – legyen bár ötfős mikro vállalkozás vagy több ezer fős konszern – társasági adója? Milyen összegre kell feltöltenem december 20-ig ennek az adónak az alapját?

Tudnunk kell, hogy cégünk terhei gondos és előrelátó tervezéssel csökkenthetőek. Ehhez azonban időben kell föltennünk a kérdéseket >>>

Vállalkozók figyelmébe!

Mint tudjuk: egy ország gazdasági élete az adórendszer joghézagain keresztül lélegzik. >>>

Jelentkezzen vállalati tanácsadásra. Lépjen velem kapcsolatba itt!

A tanácsadás díjtalan és kötelezettségmentes.

Ha baráti, ismeretségi körében vannak vállalkozók és olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan örülni fognak, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

Nyugdíjbomba!

Oltják az égő kanócot, de mindig marad parázs

2010. október 2., szombat 7:02

Cikkünkből kiderül, hogy a munkáltatók mennyit fizetnek és az alkalmazottaktól mekkora összeget vonnak nyugdíjcélra. Továbbá kiderül, hogy mennyi pénz van jelenleg a nyugdíjkasszában.

Mennyit vonnak a bérekből nyugdíjcélra?

A munkáltatók 2010-ben 24%-ot fizetnek az állami nyugdíjkasszába, ezen kívül a munkavállaló további 8%-ot fizet a magánnyugdíjpénztárba és 1,5%-os az állami rendszerbe, ez összesen a bruttó bér 33,5%-ának megfelelő összeg.

Nyugdíjrendszerünk második pillére 1998. január 1-jén indult, a magánnyugdíjpénztárak a társadalombiztosítással ellentétben tőkefedezeti elven működnek. Ez azt jelenti, hogy a tagok a befizetett tagdíjjal saját maguk számára takarékoskodnak és a befizetett tagdíj hozammal gyarapszik. Nyugdíjas korban pedig az összegyűjtött vagyonból (tagdíj+hozam) szolgáltat a magánnyugdíjpénztár a TB (azaz állami) nyugdíjat kiegészítő nyugdíjjáradékot.

A magánnyugdíjpénztári tagdíj nem jelent többletterhet, mert része a munkavállalók által kötelezően fizetett nyugdíjjáruléknak. Mértéke a bruttó jövedelem 8%-a, amelyet a pénztártag, vagy a munkáltatója akár a járulékalap 10%-ára kiegészíthet. A tagdíjat jellemzően a munkáltató vonja le és fizeti meg a bruttó fizetésből (egyéni vállalkozók, őstermelők stb. maguk után fizetik be a kötelező járulékot és a tagdíjat) a járulékplafon szintjéig.

Ez utóbbi alapján azon munkavállaló akinek az összesített bruttó jövedelme egy adott éven belül eléri az érvényes járulékplafont (2010-ben 7 453 300 Ft), a járulékplafon feletti jövedelmekből már nem kerül levonásra nyugdíjjárulék. Ezért a járulékplafon elérését követően emelkedik a nettó jövedelem, viszont a járulékplafon feletti jövedelemrész már nem számít be a leendő nyugdíjba, és nem gyarapítja a magánnyugdíjpénztári megtakarításokat sem.

A magánnyugdíjpénztárak a befizetett tagdíjakból költséget vonnak le, melynek maximumát törvény szabályozza. 2010-ben a befizetett tagdíj maximum 4,5%-a vonható le.

Költségvetési bevételek (2010. január – augusztus)

A bevételi oldalon szereplő tételek teljesítésének többsége az időarányosan megfelelőnek mondható 64-71%-os sávban mozog. A késedelmi pótlékok és bírságok (56,86%-kal), valamint a vagyongazdálkodásból származó bevételek (31,40%-kal) alulteljesítettek, ugyanakkor az előirányzott működési célú bevételek 114,42%-a már az első nyolc hónapban beérkezett.

A munkáltatók és a biztosítottak által fizetett járulékok teszik ki az összes bevétel 74,31%-át, a fennmaradó rész zömét (20,46%-át) a központi költségvetési hozzájárulások adják, amit az egyéb járulékok és az egyéb bevételek egészítenek ki.

Költségvetési kiadások (2010. január – augusztus)

A költségvetési kiadások tekintetében 33 bázisponttal alacsonyabb (65,98%-os) az előirányzatok teljesítése, ez okozza a bevételek és a kiadások 9,53 milliárd forintos pozitív egyenlegét. Rehabilitációs járadékokra 1,89 milliárd forinttal több folyt ki az időarányosan számított összegtől, ugyanakkor a vagyongazdálkodás előirányzott kiadásainak csak a 14,12%-át költötték el.

forrás: penzcentrum.hu

Kérjen személyesen Önre szabott nyugdíjtervezést. Lépjen velem kapcsolatba itt!

A tanácsadás díjtalan és kötelezettségmentes.

Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan örülni fognak, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

Befektetés válság idején

A jelenlegi recessziós időszak – amikor a gazdaság nem növekszik – alkalmas lehet arra, hogy az emberek meggazdagodjanak. Mi több, ebben az időszakban jobban meg lehet gazdagodni, mint a konjunktúra, azaz a gazdasági növekedés időszakában, csak tudunk kell, hogyan bánjunk a pénzzel.

Néhány alapösszefüggés

A világgazdaságnak van egy fejlődési trendje. Ha megnézünk bármilyen indexet, különösen, ha az olyan nagy indexeket, mint a Down Jones, akár rövidebb, akár hosszabb távon azt látjuk, hogy nem egyenletes a fejlődésük, hanem szinte ütemesen, emelkedések és csökkenések váltják egymást. Ez az alaptrend nem változik.

Most recesszióban vagyunk. Ennek két fázisa van: a kontrakció, amikor jelentős mértékben esnek az árfolyamok, és az expanzió, amikor ez a trend egy idő után törvényszerűen megfordul – a világ még nem látott olyat, hogy az indexek 10-15 éven keresztül folyamatosan lefelé mentek volna.

Vannak konjunktúra időszakok (virágzás) is. Ezt az emelkedő fázist expanziónak hívjuk, de természetesen a recessziós időszaknak is van expanziós fázisa. Ha valaki recessziós időben helyes pénzpiaci magatartást tanúsít, akkor jobban meg tud gazdagodni, mert olcsóbban veheti meg az eszközöket-értékpapírokat, mint egy emelkedő időszakban.

Mennyi ideig tart a recesszió s hol tartunk most?

Sokan ma fekete jövőképet festenek, pedig a helyzet nem ennyire tragikus. Ha megnézzük a 1990-tól 2007-ig tartó időtartamot, azt látjuk, hogy a recessziós időszakok egyre ritkábban következnek be, és egyre rövidebb ideig tartanak.

A mélyponton már túl vagyunk, ez volt 2009. március 7. napján. Azóta nemcsak az indexek úgy általában, de az egyes részvények is emelkedtek (lásd OTP, MOL)! Elkezdődött tehát már az emelkedés, és hiányolom, hogy a média erről nem számol be. Pedig de szép is lenne, ha végre a jó hír is hír lenne.

A magyar pénzügyi kultúráról

Szerte a világon megfigyelhető, hogy a lakossági megtakarítások elég jelentős része értékpapírokban illetve különböző befektetési alapokban van. Hazánkban ez 2 % …

A magyar emberek ugyanis egyrészt azért nem fektetnek részvényekbe, mert nincs évtizedes tapasztalatuk, másrészt, mert a média mindig azt kommunikálja, hogy a részvénybefektetések kockázatosak. Ez önmagában igaz, csak azt nem teszik hozzá, hogy ahogyan nő az időintervallum, amire befektetünk, ez a kockázat arányosan csökken.

Ha például ma azzal a szándékkal vásárolunk részvényt, hogy holnap eladjuk, akkor az tényleg nagyon kockázatos, de ha azzal a szándékkal, hogy legalább 10 évig nem nyúlunk hozzá, akkor már nem.

Az igazán fontosak viszont a vételi árak. Ezért jön nekünk kapóra a jelenlegi gazdasági helyzet! Recesszió idején, alacsony árfolyamon ugyanis sokkal több részvényt lehet megvenni, így az évek során jelentősebb hasznot lehet realizálni.

A nyugdíj kérdése

Dubait nem számítva nincs ma a világon olyan ország, amelyik magas nyugdíjakat tudna biztosítani az állampolgárainak. Bár említésre méltó, hogy ma az egyetlen valóban (jól) működő nyugdíjrendszer – erre biztos nem gondolt: Chilében van- Magyarországon a nyugdíjas korral egyébként nem csak az a gond, hogy az állam kevés pénzt biztosít, hanem a nyugdíjak folyamatos elértéktelenedése is, mert ha megnézzük hosszú-hosszú éveken át szinte mindig csak a deklarált infláció felével korrigálták az ellátás összegét. Egyre kevesebb gyermek születik, s –az orvostudománynak hála– egyre tovább élünk, így egyre kevesebben fizetnek nyugdíj járulékot egyre többek eltartására. Így nem csoda, hogy ma a kérdés nem a 13. havi nyugdíj megtartása vagy elvétele, hiszen a magyar állam már a 11. és a 12. havi nyugdíjt is hitelből fizeti. A jelenlegi recessziót tehát érdemes kihasználnunk például nyugdíjas éveink megalapozására.

A helyes stratégia

A legtöbben azért veszítenek a tőzsdén, és élnek csalódással a lelkükben, mert jobb esetben az intuícióik, rosszabb esetben a szomszéd lépése alapján vásárolnak, nem pedig egy stratégia részeként. A helyes stratégia lényege, hogy aktív éveink során folyamatosan vételi pozícióban vagyunk (mindig az épp mélyponton lévő részvényeket vásároljuk meg), majd csak amikor eljön a nyugdíjas korunk, akkor veszünk fel eladási pozíciót, s az akkori árfolyamon értékesítjük befektetéseinket.

A profit abból keletkezik, hogy a különböző időpontokban meg vásárolt részvényeket egy adott pillanatban –a nyugdíjba menés időpontjában– eladjuk, az árfolyamnyereséget pedig realizáljuk. Jelenlegi gazdasági helyzetünkben ez a „vételi ablak” még egy-másfél évig lesz nyitva, ám jó tudni, hogy minél hamarabb határozzuk el magunkat, annál nagyobb hasznunk lesz. És az eltervezetthez képest elmehetünk egy plusz útra, mondjuk Mexikóba…

A kamatos kamat effektus

A kamatos kamatnak hihetetlen ereje van, ha ezt valaki használja, és okosan kihasználja. Más kérdés, hogy a 10 %-os banki kamat a kamatadó miatt hazánkban valójában csak 8 %, s azt is legfeljebb két-három hónapra ígérik, nem pedig 15 évre…

Ám ha valaki 15 éven keresztül aktívan tőkét gyűjt, majd ezt a meglévő tőkéjét gyarapítja, akkor meg lehet csinálni azt, amit a világ fejlett nációi már élveznek, hogy a nyugdíjkort elérve – rendszeres ki fizetések mellett – élete végéig szép nyugdíjat realizáljon.

Arról az előnyről nem is beszélve, hogy ÉN mondhatom meg, hogy mikor vonulok nyugdíjba, illetve itt már vissza, mert akkor ez az időpont az ÉN döntésem lesz, nem pedig rólam dönt az állami akarat.

Lépjen velem kapcsolatba itt!

A tanácsadás ingyenes és kötelezettségmentes!

Nyugdíj – a svéd modell

Parázs vita folyik a nyugdíjrendszer átalakításáról. Jó-e nekünk a svéd nyugdíjmodell? Kinek jó? A szólás szabadsága stábja erről készített egy ajánlott műsort. (Megtekintéshez kérem, kattintson a képre!)

Megnézte? Ön mit gondol erről? Lesz Önnek nyugdíja? Mennyi? Mikor? Milyen idős korában?

Mindenesetre egyre inkább úgy néz ki, hogy mindenkinek annyi nyugdíja lesz, amennyit csinál magának. Ön szeretne akkor nyugdíjba menni, amikor akar, annyi pénzből élni, amennyiből Ön akar? Akkor javaslom, üljön le velem, és nézzük meg az Ön konkrét lehetőségeit, mert meg lehet csinálni.

Lépjen velem kapcsolatba itt!

A tanácsadás ingyenes és kötelezettségmentes!

Nyugdíj – Nyugdíjak Magyarországon

A magyarországi nyugdíj kérdésről szól ez a rövid video, ajánlom mindenki figyelmébe!

Lépjen velem kapcsolatba itt!

A tanácsadás ingyenes és kötelezettségmentes!

Menjek vagy maradjak?

…a magánnyugdíjpénztárakról.

HOZZUK KI A MAXIMUMOT A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRI BEFIZETÉSEKBŐL!
Nagyon sokan úgy gondolják, minden nyugdíjpénztár egyforma.

Vagy ha nem ezt, akkor azt hogy az övék legjobb. Vagy azt, hogy jobban járnak, ha visszalépnek az Államiba.

(A Magánpénztári befizetések saját számlán gyűlnek, örökölhetők, tudunk rendelkezni a befektetési portfólió felett, az Államiban pedig a “nagy kalapba” kerülnek.)
Sajnos ez nem biztos, hogy így van. A tények:
* Tíz év után ma már tisztán látszik, hogy az egyes nyugdíjpénztárak közt nagy különbség van.
* Jelenleg a tagok több mint fele a legrosszabbul teljesítő három pénztár tagja.

Keresse ki és nézze meg, hogy az Ön nyugdíjpénztára hogyan áll!
Mit jelent egy élenjáró nyugdíjpénztár, a rosszakhoz képest egy átlagfizetést bíró negyven éves pénztártag számára? A többlet akár meghaladhatja a 4.500.000.-Ft-ot is!

Ön szerint ennyiért megéri néhány percet szánni rá?

mnypt-rangsora-2009 — Magánnyugdíjpénztárak rangsora 2009

Szeretné a maximumot kihozni a magánnyugdíjpénztári befizetéseiből?

Töltse ki a következő adatlapot most!

Nyertes nyugdíjpénztár választó lap

Korábbi elemzés a fentiekről:

Magánnyugdíj-pénztár vs állami?

Még mindig aktuális:

Szeretné elkerülni a hiteleket? Szeretné, hogy a gyerekei, unokái ne legyenek adósság-rabszolgák? Van rá megoldás és eszköz! Sőt ha él vele, egész élete során hétszer annyi pénze lesz, mint annak, aki a hitelt választja.

Lépjen velem kapcsolatba itt!

A tanácsadás ingyenes és kötelezettségmentes!

71. § (1) Béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak

(2) Béren kívüli juttatásnak minősül

(3) Béren kívüli juttatásnak minősül a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból

(4) A kifizető az adókötelezettség megállapításához a béren kívüli juttatásra vonatkozó rendelkezésekben foglalt feltételek általa nem ismert fennállását a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó nyilatkozata alapján veszi figyelembe.

(6) E § alkalmazásában

Share this:

Share this:

Share this:

Állami vagy Magánnyugdíj-pénztár

Share this:

Share this:

Oltják az égő kanócot, de mindig marad parázs

Share this:

A magyar pénzügyi kultúráról

Share this:

Share this:

Share this:

Share this: