Cikkünkből kiderül, hogy a munkáltatók mennyit fizetnek és az alkalmazottaktól mekkora összeget vonnak nyugdíjcélra. Továbbá kiderül, hogy mennyi pénz van jelenleg a nyugdíjkasszában.
Mennyit vonnak a bérekből nyugdíjcélra?
A munkáltatók 2010-ben 24%-ot fizetnek az állami nyugdíjkasszába, ezen kívül a munkavállaló további 8%-ot fizet a magánnyugdíjpénztárba és 1,5%-os az állami rendszerbe, ez összesen a bruttó bér 33,5%-ának megfelelő összeg.
Nyugdíjrendszerünk második pillére 1998. január 1-jén indult, a magánnyugdíjpénztárak a társadalombiztosítással ellentétben tőkefedezeti elven működnek. Ez azt jelenti, hogy a tagok a befizetett tagdíjjal saját maguk számára takarékoskodnak és a befizetett tagdíj hozammal gyarapszik. Nyugdíjas korban pedig az összegyűjtött vagyonból (tagdíj+hozam) szolgáltat a magánnyugdíjpénztár a TB (azaz állami) nyugdíjat kiegészítő nyugdíjjáradékot.
A magánnyugdíjpénztári tagdíj nem jelent többletterhet, mert része a munkavállalók által kötelezően fizetett nyugdíjjáruléknak. Mértéke a bruttó jövedelem 8%-a, amelyet a pénztártag, vagy a munkáltatója akár a járulékalap 10%-ára kiegészíthet. A tagdíjat jellemzően a munkáltató vonja le és fizeti meg a bruttó fizetésből (egyéni vállalkozók, őstermelők stb. maguk után fizetik be a kötelező járulékot és a tagdíjat) a járulékplafon szintjéig.
Ez utóbbi alapján azon munkavállaló akinek az összesített bruttó jövedelme egy adott éven belül eléri az érvényes járulékplafont (2010-ben 7 453 300 Ft), a járulékplafon feletti jövedelmekből már nem kerül levonásra nyugdíjjárulék. Ezért a járulékplafon elérését követően emelkedik a nettó jövedelem, viszont a járulékplafon feletti jövedelemrész már nem számít be a leendő nyugdíjba, és nem gyarapítja a magánnyugdíjpénztári megtakarításokat sem.
A magánnyugdíjpénztárak a befizetett tagdíjakból költséget vonnak le, melynek maximumát törvény szabályozza. 2010-ben a befizetett tagdíj maximum 4,5%-a vonható le.
Költségvetési bevételek (2010. január – augusztus)
A bevételi oldalon szereplő tételek teljesítésének többsége az időarányosan megfelelőnek mondható 64-71%-os sávban mozog. A késedelmi pótlékok és bírságok (56,86%-kal), valamint a vagyongazdálkodásból származó bevételek (31,40%-kal) alulteljesítettek, ugyanakkor az előirányzott működési célú bevételek 114,42%-a már az első nyolc hónapban beérkezett.
A munkáltatók és a biztosítottak által fizetett járulékok teszik ki az összes bevétel 74,31%-át, a fennmaradó rész zömét (20,46%-át) a központi költségvetési hozzájárulások adják, amit az egyéb járulékok és az egyéb bevételek egészítenek ki.
Költségvetési kiadások (2010. január – augusztus)
A költségvetési kiadások tekintetében 33 bázisponttal alacsonyabb (65,98%-os) az előirányzatok teljesítése, ez okozza a bevételek és a kiadások 9,53 milliárd forintos pozitív egyenlegét. Rehabilitációs járadékokra 1,89 milliárd forinttal több folyt ki az időarányosan számított összegtől, ugyanakkor a vagyongazdálkodás előirányzott kiadásainak csak a 14,12%-át költötték el.
forrás: penzcentrum.hu
Kérjen személyesen Önre szabott nyugdíjtervezést. Lépjen velem kapcsolatba itt!
A tanácsadás díjtalan és kötelezettségmentes.
Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan örülni fognak, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.
a megfelelő, fenntartható és biztonságos európai nyugdíjrendszerek felé
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2010.7.7.
Nyugdíjtanácsadással és nyugdíjtervezéssel az elegendő nyugdíjért:
Lépjen velem kapcsolatba itt!
A tanácsadás ingyenes és kötelezettségmentes!
Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.
Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.
Fontos-e a nyugdíjtervezés? Gimiben matematika tagozatra jártam. Akkor a kedvenc tantárgyam volt, és bár nem vagyok a számok rabja, a mai napig imádok számolni.
Kolléganőm előadásra készül, ahol szó lesz a nyugdíjról is. Kért némi segítséget és útmutatást, főleg a számok birodalmában. Úgy gondoltam, az én fejemben sem árt egy kis “programfrissítés”.
Ám amit tapasztaltam, attól finoman szólva is padlót fogtam. Az adozona.hu oldalon van néhány kalkulátor, ezek közül a nyugdíjkalkulátort rendszeresen használom és használtatom az Ügyfeleimmel is. Nos, most is ezt vettem elő. Amikor az Ügyfeleimnek ajánlottam, mindig felhívtam a figyelmüket arra, hogy a kalkulátor csak az aktuális jogszabályokat veszi figyelembe, a jövőbeni változásokat nem tudja kezelni. Vagyis a bevitt adatok alapján az a valószínűsíthető nyugdíjösszeg lesz az eredmény, amit akkor kapnánk, ha ma nyugdíjba mennénk.
Aztán visszhangzott a fülemben a sok-sok embertől hallott mondat: “Ugyan már! Az állam nem tesz ilyet -tudniillik nem csökkenti a nyugdíjak színvonalát.” Így aztán jött egy sugallat, hogy ezzel a bizonyos programmal azonos adatok alapján végezzem el ezt a számítást. És megtettem:
Az összehasonlíthatóság érdekében a számítás alapja minden esetben ugyanaz:
Évi 2.500.000 forint bruttó jövedelem és 20 év munkaviszony. És soha egyetlen nap hiányzás.
És most kapaszkodjon mindenki!
A nyugdíj összege a következőképpen alakulna:
2007-ben 178.609,-
2008-ban 175.453,-
2009-ben 156.998,-
2010-ben 120.574,-
Látja Ön is, amit én látok? Négy év alatt pontosan ugyanannyi munkában töltött év és pontosan ugyanannyi jövedelem esetén a nyugdíj szintje a 2/3-ára csökkent! – Anno cikk írásának pillanatában. Ez a mérték mára kevesebb, mit 50%!
…
Frissítve:
2020-ban
87.492,-
2021-ben
92.936,-
Figyelem! Ébresztő! Amíg nem késő!
Üljünk le, tervezzük és teremtsük meg az Ön nyugdíját is! Jelentkezzen személyre szabott nyugdíjtervezésre, ahol számos megoldás közül választhatja ki az Önnek legszimpatikusabbat.
A tanácsadás ingyenes és kötelezettségmentes!
Lépjen velem kapcsolatba itt!
Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.
A kalkulációkat pedig -ha van kedve- itt nézheti meg:
A jelenlegi recessziós időszak – amikor a gazdaság nem növekszik – alkalmas lehet arra, hogy az emberek meggazdagodjanak. Mi több, ebben az időszakban jobban meg lehet gazdagodni, mint a konjunktúra, azaz a gazdasági növekedés időszakában, csak tudunk kell, hogyan bánjunk a pénzzel.
Néhány alapösszefüggés
A világgazdaságnak van egy fejlődési trendje. Ha megnézünk bármilyen indexet, különösen, ha az olyan nagy indexeket, mint a Down Jones, akár rövidebb, akár hosszabb távon azt látjuk, hogy nem egyenletes a fejlődésük, hanem szinte ütemesen, emelkedések és csökkenések váltják egymást. Ez az alaptrend nem változik.
1
Most recesszióban vagyunk. Ennek két fázisa van: a kontrakció, amikor jelentős mértékben esnek az árfolyamok, és az expanzió, amikor ez a trend egy idő után törvényszerűen megfordul – a világ még nem látott olyat, hogy az indexek 10-15 éven keresztül folyamatosan lefelé mentek volna.
Vannak konjunktúra időszakok (virágzás) is. Ezt az emelkedő fázist expanziónak hívjuk, de természetesen a recessziós időszaknak is van expanziós fázisa. Ha valaki recessziós időben helyes pénzpiaci magatartást tanúsít, akkor jobban meg tud gazdagodni, mert olcsóbban veheti meg az eszközöket-értékpapírokat, mint egy emelkedő időszakban.
Mennyi ideig tart a recesszió s hol tartunk most?
Sokan ma fekete jövőképet festenek, pedig a helyzet nem ennyire tragikus. Ha megnézzük a 1990-tól 2007-ig tartó időtartamot, azt látjuk, hogy a recessziós időszakok egyre ritkábban következnek be, és egyre rövidebb ideig tartanak.
2
A mélyponton már túl vagyunk, ez volt 2009. március 7. napján. Azóta nemcsak az indexek úgy általában, de az egyes részvények is emelkedtek (lásd OTP, MOL)! Elkezdődött tehát már az emelkedés, és hiányolom, hogy a média erről nem számol be. Pedig de szép is lenne, ha végre a jó hír is hír lenne.
A magyar pénzügyi kultúráról
Szerte a világon megfigyelhető, hogy a lakossági megtakarítások elég jelentős része értékpapírokban illetve különböző befektetési alapokban van. Hazánkban ez 2 % …
3
A magyar emberek ugyanis egyrészt azért nem fektetnek részvényekbe, mert nincs évtizedes tapasztalatuk, másrészt, mert a média mindig azt kommunikálja, hogy a részvénybefektetések kockázatosak. Ez önmagában igaz, csak azt nem teszik hozzá, hogy ahogyan nő az időintervallum, amire befektetünk, ez a kockázat arányosan csökken.
Ha például ma azzal a szándékkal vásárolunk részvényt, hogy holnap eladjuk, akkor az tényleg nagyon kockázatos, de ha azzal a szándékkal, hogy legalább 10 évig nem nyúlunk hozzá, akkor már nem.
Az igazán fontosak viszont a vételi árak. Ezért jön nekünk kapóra a jelenlegi gazdasági helyzet! Recesszió idején, alacsony árfolyamon ugyanis sokkal több részvényt lehet megvenni, így az évek során jelentősebb hasznot lehet realizálni.
A nyugdíj kérdése
Dubait nem számítva nincs ma a világon olyan ország, amelyik magas nyugdíjakat tudna biztosítani az állampolgárainak. Bár említésre méltó, hogy ma az egyetlen valóban (jól) működő nyugdíjrendszer – erre biztos nem gondolt: Chilében van- Magyarországon a nyugdíjas korral egyébként nem csak az a gond, hogy az állam kevés pénzt biztosít, hanem a nyugdíjak folyamatos elértéktelenedése is, mert ha megnézzük hosszú-hosszú éveken át szinte mindig csak a deklarált infláció felével korrigálták az ellátás összegét. Egyre kevesebb gyermek születik, s –az orvostudománynak hála– egyre tovább élünk, így egyre kevesebben fizetnek nyugdíj járulékot egyre többek eltartására. Így nem csoda, hogy ma a kérdés nem a 13. havi nyugdíj megtartása vagy elvétele, hiszen a magyar állam már a 11. és a 12. havi nyugdíjt is hitelből fizeti. A jelenlegi recessziót tehát érdemes kihasználnunk például nyugdíjas éveink megalapozására.
A helyes stratégia
A legtöbben azért veszítenek a tőzsdén, és élnek csalódással a lelkükben, mert jobb esetben az intuícióik, rosszabb esetben a szomszéd lépése alapján vásárolnak, nem pedig egy stratégia részeként. A helyes stratégia lényege, hogy aktív éveink során folyamatosan vételi pozícióban vagyunk (mindig az épp mélyponton lévő részvényeket vásároljuk meg), majd csak amikor eljön a nyugdíjas korunk, akkor veszünk fel eladási pozíciót, s az akkori árfolyamon értékesítjük befektetéseinket.
4
A profit abból keletkezik, hogy a különböző időpontokban meg vásárolt részvényeket egy adott pillanatban –a nyugdíjba menés időpontjában– eladjuk, az árfolyamnyereséget pedig realizáljuk. Jelenlegi gazdasági helyzetünkben ez a „vételi ablak” még egy-másfél évig lesz nyitva, ám jó tudni, hogy minél hamarabb határozzuk el magunkat, annál nagyobb hasznunk lesz. És az eltervezetthez képest elmehetünk egy plusz útra, mondjuk Mexikóba…
A kamatos kamat effektus
A kamatos kamatnak hihetetlen ereje van, ha ezt valaki használja, és okosan kihasználja. Más kérdés, hogy a 10 %-os banki kamat a kamatadó miatt hazánkban valójában csak 8 %, s azt is legfeljebb két-három hónapra ígérik, nem pedig 15 évre…
Ám ha valaki 15 éven keresztül aktívan tőkét gyűjt, majd ezt a meglévő tőkéjét gyarapítja, akkor meg lehet csinálni azt, amit a világ fejlett nációi már élveznek, hogy a nyugdíjkort elérve – rendszeres ki fizetések mellett – élete végéig szép nyugdíjat realizáljon.
Arról az előnyről nem is beszélve, hogy ÉN mondhatom meg, hogy mikor vonulok nyugdíjba, illetve itt már vissza, mert akkor ez az időpont az ÉN döntésem lesz, nem pedig rólam dönt az állami akarat.
Lépjen velem kapcsolatba itt!
A tanácsadás ingyenes és kötelezettségmentes!
Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.
Parázs vita folyik a nyugdíjrendszer átalakításáról. Jó-e nekünk a svéd nyugdíjmodell? Kinek jó? A szólás szabadsága stábja erről készített egy ajánlott műsort. (Megtekintéshez kérem, kattintson a képre!)
Megnézte? Ön mit gondol erről? Lesz Önnek nyugdíja? Mennyi? Mikor? Milyen idős korában?
Mindenesetre egyre inkább úgy néz ki, hogy mindenkinek annyi nyugdíja lesz, amennyit csinál magának. Ön szeretne akkor nyugdíjba menni, amikor akar, annyi pénzből élni, amennyiből Ön akar? Akkor javaslom, üljön le velem, és nézzük meg az Ön konkrét lehetőségeit, mert meg lehet csinálni.
Lépjen velem kapcsolatba itt!
A tanácsadás ingyenes és kötelezettségmentes!
Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.
A magyarországi nyugdíj kérdésről szól ez a rövid video, ajánlom mindenki figyelmébe!
Lépjen velem kapcsolatba itt!
A tanácsadás ingyenes és kötelezettségmentes!
Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.
HOZZUK KI A MAXIMUMOT A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRI BEFIZETÉSEKBŐL!
Nagyon sokan úgy gondolják, minden nyugdíjpénztár egyforma.
Vagy ha nem ezt, akkor azt hogy az övék legjobb. Vagy azt, hogy jobban járnak, ha visszalépnek az Államiba.
(A Magánpénztári befizetések saját számlán gyűlnek, örökölhetők, tudunk rendelkezni a befektetési portfólió felett, az Államiban pedig a “nagy kalapba” kerülnek.) Sajnos ez nem biztos, hogy így van. A tények:
* Tíz év után ma már tisztán látszik, hogy az egyes nyugdíjpénztárak közt nagy különbség van.
* Jelenleg a tagok több mint fele a legrosszabbul teljesítő három pénztár tagja.
Keresse ki és nézze meg, hogy az Ön nyugdíjpénztára hogyan áll! Mit jelent egy élenjáró nyugdíjpénztár, a rosszakhoz képest egy átlagfizetést bíró negyven éves pénztártag számára? A többlet akár meghaladhatja a 4.500.000.-Ft-ot is!
Ön szerint ennyiért megéri néhány percet szánni rá?
Magánnyugdíjpénztárak rangsora 2009
Szeretné a maximumot kihozni a magánnyugdíjpénztári befizetéseiből?
Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.
A téma közérdekű és nagyon aktuális. A kérdés időszerűségét az adja, hogy megjelent egy olyan törvénymódosítás, amelynek értelmében minden 1956. december 31-e előtt született férfi és nő, aki annak idején önként választotta a magánnyugdíjpénztárat, ez év december 31-ig büntetlenül visszaléphet az állami pénztárba. A törvény nemcsak az aktív munkavállalóknak, hanem a már nyugdíjban levő ex pénztártagok számára is újra kinyitotta ezt a kaput, ez év decemberéig ők is visszaléphetnek.
Elképzelhető, hogy Ön, vagy családtagja, ismerőse is kapott ilyen levelet és a döntéshez szeretnék támpontokat adni.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ez év szeptember 30-ig minden érintettet értesített a tudni- és tennivalókról. A lehetőség még azok számára is fennáll, akik már részesültek egyösszegű magánpénztári ellátásban, ha a felvett összeget 30 napon belül visszafizetik. Jönnek tehát a levelek, körülbelül 160 ezer ember próbál meg mérlegelni és dönteni. Arra, hogy megmondjam a “tutit”, én sem vagyok képes.
Nincsen ugyanis mindenki számára megfelelő, egyetlen helyes válasz. Nem tudom azt mondani, hogy csak a magánnyugdíj a jó választás, vagy csak az állami. Nagyon sok mindentől függ ez.
Mitől függ a válasz?
Attól, hogy valaki
1) hány éves,
2) milyen az egészségi állapota, várhatóan végig tudja-e dolgozni a nyugdíjig hátra levő időt, vagy esetleg leszázalékolhatják,
3) hány éve van hátra a nyugdíjig,
4) melyik magánpénztárban van a pénze, ott milyen portfóliót választott, mekkora volt és lesz a jövedelme, mit csinált a magánpénztártól egy összegben felvett jövedelmével stb.
Nagyon összetett és bonyolult kérdésről van tehát szó, és nagyon nem mindegy a választás. Aki most jól dönt, sokat tesz annak érdekében – akár minden plusz fillér befektetése nélkül is- , hogy a postás vastagabb borítékot hozzon majd ki a jövőben számára. A döntés tehát:”húsba vágó” A mérlegelés elkerülhetetlen.
Általánosságban annyi mondható el, hogy körülbelül 23-25 éves folyamatos magánnyugdíjpénztári tagság kell ahhoz, hogy az innen származó jövedelem elérje, vagy meghaladja az állami pénztárból származó nyugdíj 25 %-át. Természetesen ez az idő az átlagosnál magasabb jövedelem esetén rövidebb, alacsonyabb jövedelem esetén azonban hosszabb is lehet. Továbbá fontos hangsúlyozni a folyamatosságot. A fekete gazdaságban töltött idő és az ott szerzett fekete jövedelem szintén hosszabbító tényező.
Kitől kérjen tanácsot? Több esélyes a dolog.
Fordulhat pl. a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz. Ők nagyon értenek az állami nyugdíj kiszámításához. Az Ön konkrét adatainak figyelembe vételével elég pontosan be fogják lőni, hogy várhatóan mekkora állami nyugdíjra számíthat. Valószínűleg ismerik a várható törvényi módosításokat is, bár azt a kalkulátoruk nem tudja figyelembe venni, ugyanis a jövőbe nem lát mindig csak az éppen érvényben lévő jogszabályok alapján tud számolni. Továbbá egyáltalán nem biztos, hogy felvilágosítást fognak tudni adni a magánpénztárak hozamairól, a portfólióválasztás fontosságáról stb.
Ugyanakkor azt se felejtse el, hogy az állami nyugdíjkassza nemcsak a népességi adatok miatt “lyukas”, hanem a rendszerből adódóan eleve az. Még akkor is az lenne, ha nem lenne olyan tragikusan alacsony a születésszám, ha nem húzódna el olyan nagyon a fiatalok munkába állása, ha nem lenne várható a közeljövőben egy nagy tömeg, a Ratkó-gyerekek közel egyidejű tömeges nyugdíjba vonulása.
A Ratkó-korszak a Ratkó Anna 1949 és 1953 közötti népjóléti, majd egészségügyi miniszterségének, illetve tágabban az 1950 és 1956 közötti félévtizednek a népesedéspolitikára utaló elnevezése. Az abortusztilalom és a gyermektelenségi adó miatt a természetes szaporodás üteme ezekben az években jelentősen nőtt. A terhességmegszakítás tilalmát 1956 júniusában oldották fel, a gyermektelenségi adót pedig az 1956-os forradalom után törölték el. Az ebben a félévtizedben született generációt Ratkó-gyerekeknek hívják, és sokszor azt érzik, hogy félnek tőlük.
Anno, a trianoni tragédiából éppen csak magához térő Magyarországon 1921-ben 255 243 csecsemő született. Ez a számadat egészen a harmincas évek elejéig jellemző volt.
A kétszázezres határ alá 1933-ban süllyedtünk: akkor 193 111 újszülött jött a világra.
De még a világháború alatt is több gyermek született, mint most! 1940-ben 185 562, 1941-ben 177 047, 1944-ben pedig 195 868.
Csökkenést csak 1945 hozott, amikor 169 091 élve születés történt, aztán a mutatók újra emelkedtek: 1954-ben már 223 347 csecsemőről tud a Központi Statisztikai Hivatal. Itt indult Ratkó Anna programja.
1956 után, amikor Kádár János meghirdette ultraliberális abortuszpolitikáját, megfordult az irány.
A csökkenés ekkortól nagyjából állandónak mondható.
A rendszerváltozás idején, 1990-ben például már csak 125 679 gyermek született.
A mélypontot az 1999. esztendő jelentette, amikor 94 645 csecsemőt regisztráltak. Akkor egy szülőképes korú nőre 1,29 élveszülés jutott, ami eleve kizárja, hogy a mai magyar népesség reprodukálja önmagát. Az ezredforduló enyhe javulást hozott, majd újra romlottak a mutatók: 2003-ra gyakorlatilag visszatértünk az 1999-es szintre, amit 2004-ben újra megismételtünk.
1976-ban 181.497 élve születés volt, 1995-ben: 112.000., 2004-ben: 94.000 !
Lyukas, hiszen kilyukasztották, amikor a pályakezdők számára kötelezővé, az idősebbek számára pedig választhatóvá tették a magánnyugdíj választását, hiszen jelenleg a nyugdíjak túlnyomó többségét még az állami nyugdíj-kasszából folyósítják, de az új nemzedék már nem oda teljesít befizetést. Az állami nyugdíjkassza tehát rövid távon abban érdekelt, hogy a lehető legtöbb befizetőt csalogassa vissza magához.
Fordulhat természetesen a magánnyugdijpénztárához is, ahol nyilván fel fogják világosítani a tőlük várható járandóságok mértékéről, a portfólióválasztás fontosságáról stb., de nem fogják azt mondani, hogy menjen át inkább a másik magánnyugdíj-pénztárba, mivel ott kétszer akkora hozamok vannak, és azt se, hogy menjen vissza az államiba. Azok a tanácsadók tehát, akik az állami nyugdíjpénztárban vagy a magánnyugdíj-pénztárban elérhetők óhatatlanul elfogultak saját munkaadóikkal szemben.
Soha nem volt tehát ennyire fontos, hogy objektív, a szakmáját jól értő, független, egyetlen pénztárhoz sem elkötelezett tanácsadóhoz forduljon, mint most.
ˇ Most, amikor egyrészt döntenie kell,
ˇ most, amikor az átlagnyugdíj 79 306 Ft,
ˇ most, amikor a jövőben nem várható a nyugdíjak reálértékének a növelése,
ˇ most, amikor közel 2 millióan csak a minimális nyugdíjjárulékot fizetve, minimális nyugdíjra – ennek összege most 28 500 Ft számíthatnak,
ˇ most, amikor legalább 1 millióan vannak azok, akik 15 évnél kevesebb szolgálati időt tudnak felmutatni,
ˇ most, amikor az ország gazdasági válságban van és jelentős állami segítségre senki sem számíthat,
ˇ most, amikor az euró bevezetése előtt állunk, most, amikor már (1997!!! óta) el van fogadva (érvényes, de nem hatályos) a 2013. január 1-től életbelépő új nyugdíjtörvény, amelynek értelmében a nyugdíj adóköteles lesz és a nyugdíjasok hátrányára fog változni a nyugdíj kiszámítási szabálya,
ˇ most, amikor a magán és önkéntes pénztárak a hosszú táv ellenére megdöbbentően alacsony profitokat realizálnak.
Honnan fogja tudni, hogy jó helyen van, hogy jó tanácsadót választott? Onnan, ha a tanácsadó nemcsak általánosságban beszél, nemcsak az érzelmeit felkorbácsoló jövőre vonatkozó provokatív és manipulatív kérdésekkel árasztja el, hanem számol. Előveszi a laptopját vagy a kalkulátorát és konkrét adatokat tár maga elé. Ha így dönt ekkora nyugdíjra számíthat, ha meg amúgy, akkorára.
És még valami. Mindenkit óva intenék attól, hogy azt higgye, hogy pusztán a megfelelő nyugdíjpénztár kiválasztása elegendő intézkedés a megfelelő nyugdíjösszeg eléréséhez. Ezzel még csak a kötelezendően befizetendő járulékaink felhasználását optimalizáltuk, melynek összege azért a dupla minimálbér (143.000,-Ft) mellett is 137.280,-Ft/év!!! [Állami nyugdíjjárulék (1,5%): 2.145 Ft, Magánnyugdíjpénztári befizetés (8%): 11.440 Ft] Mai értéken a nyugdíjak összege 93 %-ban 150 ezer Ft alatt lesz. Ez az összeg ma sem sok, különösen, ha valakinek egyedül kell belőle boldogulnia. Egy férfi átlagosan 17, egy nő átlagosan 23 évet tölt el nyugdíjasként. Ez túl sok idő ahhoz, hogy ezt nyomorogva, éhezve, fázva, gyógyszerek és orvosi ellátás nélkül töltse el valaki. A nyugdíjak értékállósága a kiüresedő nyugdíjkasszák árnyékában nem igazán látszik biztosítottnak. Ebben a helyzetben az öngondoskodás szerepe felértékelődik. Félretenni, takarékoskodni idős napjainkra az egyetlen eszköz, amivel függetleníteni tudjuk magunkat a nyugdíjkasszáktól. Ezért nem mindegy, hol van a magánnyugdíjunk. Erre lehet tökéletes megoldás számos garantált jövedelmet biztosító megoldás.
És még egy apróság, ami ma így igaz: a magánnyugdíj-számlán lévő pénz örökölhető, bár egyösszegű felvételekor az érvényes legmagasabb szja adókulcs 50 %-os mértékéig adót kell fizetni utána. Az egyéni számla nem része a hagyatéknak, vagyis szinte azonnal hozzáférhető, az egyéni számlán lévő összeg felvétele örökösödésiilletékmentes.
Ha Ön vagy hozzátartozója, munkatársa, alkalmazottja, ismerőse is kapott ilyen levelet, szeretne döntéséhez szakszerű, objektív tanácsot kapni, érdeklik a saját lehetőségei, nézzük meg együtt, hogy Önnek, a környezetében élőknek mi lenne a legjobb!
Lépjen velem kapcsolatba itt!
Gyakorlati tennivalók, ha már döntött:
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (Felügyelet) 2009. szeptember 28-án tértivevényes levélben értesítette az érintett jelenlegi és volt magánnyugdíjpénztári tagokat az állami társadalombiztosítási (TB) nyugdíjrendszerbe történő visszalépés, illetve a pénztártagság figyelembevételével megállapított öregségi nyugellátás módosításának lehetőségéről. Sok állampolgár azonban félreértve a levél tartalmát a visszalépésre, vagy a nyugellátás módosítására irányuló kérelmét magánnyugdíjpénztára helyett a Felügyeletnek küldte meg.
A PSZÁF így ismételten felhívja a figyelmet: aki még nem nyugdíjas és pénztártagként vissza kíván lépni a TB rendszerébe, erre vonatkozó kérelmét ahhoz a magánnyugdíjpénztárhoz kell írásban benyújtania (legkésőbb 2009. december 31-ig), ahol a pénztártagsága a kérelem benyújtásakor fennáll. A pénztár megnevezése és címe a Felügyelet által kiküldött tájékoztató levél elején megtalálható. A kérelemben feltétlenül fel kell tüntetni a nevet, lakcímet és Taj számot is.
Aki már öregségi nyugdíjas (ideértve, a bányásznyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, előnyugdíjban, szolgálati nyugdíjban, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, továbbá az öregségi nyugellátásnak minősülő mezőgazdasági járadékok valamelyikében részesülőket is), a nyugdíjának módosítására vonatkozó kérelmét írásban legkésőbb 2009. december 31-éig ugyancsak ahhoz a magánnyugdíjpénztárhoz kell benyújtania, ahol a pénztártagsága utoljára fennállt, vagy ahol jelenleg is tag. A pénztár megnevezése és címe a Felügyelet által kiküldött tájékoztató levél elején megtalálható. A kérelemben itt is feltüntetendő a név, lakcím és TAJ szám.
A Felügyelettől korábban azok a személyek kaptak értesítést, akik jelenleg magánnyugdíjpénztár tagok, önkéntes döntésük alapján lettek pénztártagok és 2008. december 31-éig 52. életévüket betöltötték.
Szintén levelet kaptak, akik számára 2009. július 9-ét megelőzően TB öregségi nyugellátást állapítottak meg és a TB nyugellátásuk összegét (pénztári tagságukra tekintettel) 75 százalékos mértékben határozták meg. Utóbbiak kérhetik nyugellátásuk összegének ismételt megállapítását, a pénztártagság figyelmen kívül hagyásával. Esetükben további feltétel, hogy ha korábban pénztári szolgáltatásban részesültek, ennek összegét volt magánnyugdíjpénztáruk részére a módosítási kérelem benyújtásától számított 30 napon belül visszafizessék.
Kívánok hatékony pénzügyi szokásokat!
Lépjen velem kapcsolatba itt!
A tanácsadás ingyenes és kötelezettségmentes!
Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.
Bemutatom, hogy a cafeteria-rendszerben milyen közteher viselési szabályok vonatkoznak az önkéntes nyugdíjpénztári tagságra, illetőleg ezzel szemben a munkáltató által kötött határozatlan tartamú befektetéshez kötött életbiztosításra.
Jellemző
Önkéntes nyugdíjpénztár
Befektetéshez Kötött Életbiztosítás
A munkáltató által a munkavállaló javára történt befizetésekre vonatkozó
elszámolási szabályok
Az átvállalt tagdíj költségként, eredmény terhére elszámolható.
A biztosítási díj költségként, eredmény terhére elszámolható.
A munkáltató által a munkavállaló javára történt befizetésekre vonatkozó közterhek
2009-ben: a minimálbér 50%-áig adómentes. A minimálbér 50%-a feletti részre TB járulékot, munkaadói járulékot, szakképzési hozzájárulást, egészségügyi hozzájárulást, és szja-t kell fizetni.
2010-től: a minimálbér 50%-áig 25% adó. A minimálbér 50%-a feletti részre 54% szja és az szja-val növelt érték után 27% járulék.
Mivel adójogi szempontból kockázati életbiztosításról van szó, a szerződésre történt befizetések függetlenül befizetések összegétől adómentesek, azaz a befizetések után sem adót, sem járulékot, sem egyéb közterhet nem kell fizetnie sem a vállalkozásnak, sem a magánszemélynek.
Hozzáférés a megtakarításhoz
Nyugdíjazáskor, illetve a nyugdíjkorhatár betöltésekor.Egyéb esetekben: leghamarabb a belépéstől számított 10 éves várakozási idő után. Ha csak a megtakarítás egy részét kívánják felvenni, úgy arra csak 3 évente van lehetőség.
Függetlenül a nyugdíjazás időpontjától, illetve a nyugdíjkorhatár elérésétől hozzáférhető.
Az eseti befizetések bármikor teljes mértékben, vagy egyéni igény szerint részletekben is, a rendszeres befizetések 2 év után a szerződési feltételek szerint, 10 év után pedig teljes mértékben, illetve egyéni igény szerint részletekben is hozzáférhetőek.
A kifizetésre vonatkozó közterhek
Nyugdíjazáskor, illetve a nyugdíjkorhatár betöltésekor: a kifizetés minden esetben adómentes, ha arra a belépéstől számítva leghamarabb a 3. évben kerül sor. 3 éven belül az egyösszegű kifizetés adóköteles, a járadékszolgáltatás ugyanakkor adómentes, feltéve, ha a járadékszolgáltatás első 3 évében a járadék éves szinten nem csökken az előző évi összeg 15%-ánál jobban.Ha a belépéstől számított 10 éves várakozási idő után, de még az aktív éveiben veszi fel a pénztártag az egyéni számláján lévő összeget, akkor a befizetett
tagdíjakon (tőkén) elért hozamok adómentesek. A 2007. december 31-ig befizetett tagdíj (tőke) a belépéstől számított 21. évtől lesz
adómentesen hozzáférhető, a belépéstől számított 12. és 20. év között a tőke adómentes hányada évi 10%-kal nő. A 2007. december 31. után befizetett
tagdíj (tőke) a befizetéstől számított 21. évtől lesz adómentesen hozzáférhető, a befizetéstől számított 12. év és 20. év között a tőke adómentes
hányada évi 10%-kal nő. A tagdíjból (tőkéből) képződött adóköteles kifizetés a pénztártag egyéb jövedelmének minősül, amely után szja előleget
(2009-ben 36%, 2010-től 32%) és egészségügyi hozzájárulást (2009-ben 11%, 2010-től 27%) kell fizetni.
A kifizetést kamatadó nem terheli függetlenül a belépéstől a kifizetésig eltelt évek számától.
A magánszemély részére kifizetett visszavásárlási összeg (beleértve a befizetett biztosítási díjat és annak hozamait is) a magánszemély egyéb jövedelmének minősül. Az egyéb jövedelem után szja előleget (2009-ben 36%, 2010-től 32%) és egészségügyi hozzájárulást (2009-ben 11%, 2010-től 27%) kell fizetni.A kifizetést kamatadó nem terheli függetlenül a szerződéskötéstől a kifizetésig eltelt évek számától.
Motivációs eszköz
Ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, a munkáltató által az adott munkavállaló javára már befizetett tagdíj mindenképp az adott, a munkáltatóval munkaviszonyát megszüntetett munkavállalóé.
Ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, kizárólag a munkáltató döntésén múlik, hogy a szerződést az adott munkavállalóra átiratja, vagy egy új munkavállalót nevez
meg a szerződésben.
Választható befektetési lehetőségek
Jellemzően néhány, előre meghatározott, forintban denominált portfólióból lehet választani. A portfóliók között jellemzően évente csak néhány alkalommal, fix időpontokban lehet a megtakarítást átcsoportosítani.
Széles körű befektetési lehetőségek (eszközalapok, pl. Warren Buffett Részvény Eszközalap, tőkevédett eszközalapok) állnak az ügyfelek rendelkezésre, amelyekből minden ügyfél saját maga alakíthatja ki saját portfólióját (transzparens). Az egyéni portfólió bármikor, minimális költséggel módosítható a mindenkori gazdasági, pénzügyi helyzetnek, illetve az ügyfél várakozásainak megfelelően (rugalmas).
Juttatásban részesíthetők köre
Külső paraméterek alapján képzett csoportokat lehet differenciáltan támogatni.
Egyéni szinten, rugalmasan eldönthető.Kizárólag a munkáltató saját döntése, hogy kit milyen mértékű juttatásban
részesít függetlenül a munkavállaló életkorától, beosztásától, fizetésétől stb.
Egyéb:
–
Kedvezményes részvényvásárlási lehetőség.Életbiztosítási védelem, gondoskodás a munkavállaló családjáról.
Amennyiben az összevetés révén úgy gondolja, hogy Önnek is érdemes váltani, üljünk le és beszéljük meg az Ön konkrét lehetőségeit.
Lépjen velem kapcsolatba itt!
A tanácsadás ingyenes és kötelezettségmentes!
Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.
