Nyugdíjkorhatár

Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár az 1952. január 1. előtt születetteknél – nők és férfiak számára – egységesen a 62. betöltött életév.

2010. január 1. napjától fokozatosan 62-ről 65 évre emelkedik az öregségi nyugdíjra jogosító nyugdíjkorhatár.

Az öregségi nyugdíjkorhatár az alábbiak szerint módosul:

  • aki 1952-ben született, annak a 62. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1953-ban született, annak a betöltött 63. életév,
  • aki 1954-ben született, annak a 63. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1955-ben született, annak a betöltött 64. életév,
  • aki 1956-ban született, annak a 64. életév betöltését követő 183. nap ,
  • aki 1957-ben született, annak a betöltött 65. életév.

Az igénylő azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes-, vagy résznyugdíjat megállapítják, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban

  • sem Magyarországon,
  • sem – a szociális biztonsági rend a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy esetében – EU/EGT-államban, ideértve Svájcot is
  • sem – a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy (ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik) – a szerződő államban

nem állhat.

[A Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének e) és g) pontja szerinti egyéni és társas vállalkozó esetében nincs szükség a biztosítással járó jogviszony megszüntetésére, mivel az érintett személyi kör biztosítási jogviszonya a nyugdíjazás időpontjától kezdődően – a törvény erejénél fogva – automatikusan átalakul kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozói jogviszonnyá.]

Kapcsolódó anyagok:
maganszemelyek-reszere/nyugdij/

Jelentkezzen személyre szabott nyugdíj tanácsadásra és nyugdíjtervezésre:

Lépjen velem kapcsolatba itt!

    Név (kötelező)

    Email cím (kötelező)

    Telefonszám (kötelező)

    Lakcím (település)

    Kérdés, üzenet

    Erre az e-mail címre kérem az újdonságokat, segítő útmutatásokat, cikkeket és kiemelt ajánlatokat is (eDM)!

    A tanácsadás díjtalan és kötelezettségmentes.

    Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan örülni fognak, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

    “A század közepére az átlagos nyugdíj az átlagbér hatodára esik vissza”

    Sima nyugdíjból nem lehet majd megélni

    Ha változatlanul hagyják a nyugdíjjárulékok szintjét, a ma aktív dolgozók folyamatosan csökkenő időskori ellátásra számíthatnak – figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).

    A jelenleg érvényes szabályok szerint a nyugdíj-biztosítási járulék a munkavállaló által befizetett 10 százalékos és a munkaadót terhelő, a fizetendő bér 24 százalékát kitevő nyugdíjjárulékból adódik össze. Az összesen 34 százalékos közteher a mai, 202 800 forintos átlagbérre vetítve 68 952 forintot tesz ki. Tekintettel viszont arra, hogy a KSH adatai szerint jelenleg még 1,38 aktív korú jut egy nyugdíjasra, egy átlagnyugdíjas ennél többhöz, 83 640 forinthoz juthat hozzá.

    A jövőben azonban ez a helyzet drasztikusan megváltozhat. Egy ENSZ által készített statisztika szerint 2050-re hazánkban az aktív dolgozók és a nyugdíjasok aránya 1:2 lesz, ennek következtében az átlagos nyugdíj az átlagbér 17 százalékára esik vissza – változatlan járulékterheket feltételezve.

    „Le kell számolnunk azzal az elmúlt évtizedek beidegződései alapján még mindig általános illúzióval, hogy időskori ellátásunkat kizárólag az állami nyugdíjra alapozzuk. Európában nincs olyan gazdag ország, ahol ez elegendő lenne, és ahol az állampolgárok kizárólag az állami nyugdíjra építenék nyugdíjas éveiket” – jelentette ki Molnos Dániel, a Mabisz főtitkára.

    A glóbuszon az évtized közepén Japánban lesz a helyzet a legaggasztóbb, ott a lakosság 45 százaléka már hatvan év feletti lesz. A legjobb helyzetbe pedig várhatóan az USA kerül, míg Európában a „gazdag” államokban, Svájcban és Svédországban növekszik majd a legkevésbé az idősek aránya. Jelentősen megugrik viszont az öregek száma Németországban, ott azonban szinte természetes, hogy az aktívak két nyugdíj-megtakarításuk mellé még egy harmadikat is kötnek. A legrosszabb helyzet ennélfogva a kelet-közép-európai régióban állhat elő, amelyen belül arányát tekintve már jelenleg is Magyarországon él a legtöbb hatvan éven felüli ember.

    Az „öregedő” társadalmak kormányainak – ha komolyan szembe kívánnak nézni a problémával – meglehetősen szűkös a mozgásterük. Ha változatlanul hagyják a nyugdíjjárulékot, miközben csak abból fizetik a nyugdíjakat, akkor a járadékok összege folyamatosan csökkenni fog. A járulékok megemelése viszont kétélű fegyver, hiszen a munkaerő költségét növeli, s ezzel versenyképességi hátrányt okoz. Ha a megemelt adókból egészíti ki az állam a nyugdíjat, akkor ismét szembekerülhet azzal a problémával, hogy csökkenti a gazdálkodók versenyképességét.

    Megteheti persze még azt is, hogy kiadáscsökkentés révén próbálja meg kigazdálkodni a nyugdíjas-populáció ellátására fordított összeget, akkor viszont előfordulhat, hogy más állami funkcióit kell korlátoznia.

    Európa több országában ma már kötelező a vállalati – munkaadói – nyugdíjbiztosítás, és a közgondolkodásnak is része a nyugdíjas évekre való előtakarékosság szükségessége. „Megkerülhetetlen, hogy a hazai lakosság gondolkodásába, pénzügyi döntéseibe is bekerüljön a nyugdíj-előtakarékosság fogalma” – jelentette ki Molnos. Az üzleti nyugdíjbiztosítások nem jelentenek többet, mint azt, hogy az emberek aktív korukban a fogyasztásra szánt pénz egy részét megtakarítják, a biztosítón keresztül befektetik, majd nyugdíjas korukban használhatják fel azt. Ugyanakkor a lakosság hosszú távú megtakarításainak bővülése, a „belső” felhalmozás növekedése az állam számára is előnyös, mivel így nem vagy kevésbé kell igénybe vennie külső forrást a költségvetés finanszírozásához, ami csökkenti az ország kiszolgáltatottságát.

    Szerző: VG
    Szeretne öregkori biztonságot?
    Kérjen díjmentes nyugdíjtervezést, jelentkezzen most!

    Lépjen velem kapcsolatba itt!

      Név (kötelező)

      Email cím (kötelező)

      Telefonszám (kötelező)

      Lakcím (település)

      Kérdés, üzenet

      Erre az e-mail címre kérem az újdonságokat, segítő útmutatásokat, cikkeket és kiemelt ajánlatokat is (eDM)!



       


      Pénz miatti aggódás? STOP!

      Ön milyen gyakran aggódik a pénz miatt? Hetente egyszer? Naponta egyszer? Állandóan?

      Volt idő az életemben, amikor annyira stresszelt a pénz -jelesül, hogy mennyi az adósságom, és ehhez képest milyen csekélynek tűnik, amit keresek- hogy szinte semmi másra nem tudtam gondolni.

      Ennek véget kell vetni!

      Egyrészt, mert erre az önmarcangolásra fordított idő valóságos időpazarlás volt (elvett az alkotó munkától), másrészt az örökös belső feszültség még az egészségemnek is ártott.

      Nos, ha Önnek a pénz miatt álmatlanul töltött éjszakák vannak a háta mögött, és emiatt nappal nem tud a munkájára koncentrálni, olvassa el ezeket a tippeket és vessen gátat a pénz miatti szorongásnak!

      Lépjünk a tettek mezejére!

      Először is tudomásul kell vennünk, hogy önmagában az aggodalom a pénz fölött nem változtat semmin, vagyis nem oldja meg a pénzügyi problémákat.

      Az apám rengeteg életre felkészítő útravalóval látott el, míg felnőttem, most egyik értékes tanácsát emelem ki: ” ne aggódj olyan dolgok miatt, amiket nem tudsz megváltoztatni, vagy nincs közvetlen hatásod arra, hogy az megváltozzon. Ellenben, ha meg tudsz változtatni bármit, ami el tudja nyomni ezt az aggodalmaskodást, akkor tedd meg!”

      Cselekedjünk hát! Költsünk kevesebbet! Karácsonykor mindig tanácsolom, hogy amikor leveszünk valamit az üzletek polcáról, kérdezzük meg magunktól, hogy tényleg szükségünk van-e az adott termékre, vagy csak a tudatalattinkban rejtőzködő reklám diktálta a kézmozdulatot.

      Készítsünk (családi/háztartási) költségvetést. Írjunk össze minden gondolatot (de legalább 12-őt!), ami eszünkbe jut akkor, ha feltesszük magunknak a kérdést: hogyan-honnan szerezhetek pénzt?

      Kezdjünk el második vagy jobban fizető állást keresni. Emlékeznek még a garázsban működő gmk-kra? Lehet, hogy újraéljük azt a kort?

      Mi sem alkalmasabb erre, mint a MOST. Ha pedig nincs semmi, amit érzésünk szerint tennünk kellene és tehetnénk, akkor meg miért aggódni? Mit veszíthetünk, ha megpróbálunk bármit is tenni?

      Nos, ha Önt folyamatosan kínozza az adósságok gondolata, vagy nincs elegendő készpénze a havi kiadásokra, kérdezze meg önmagától: “Mit tehetek annak érdekében, hogy csökkentsem a kiadásaimat, hogy tudjak félretenni, és gyorsabban fizessem ki az adósságaimat?” Aztán meg kell tenni!

      Mindemellet ott lehet még a rettentő gondolat, hogy a cégünk létszámcsökkentést tervez, a nyugdíjkassza elveszítette az értékét (merthogy országunk vezető hírolvasója komor arccal bejelentette a híradóban), és ekkor természetes, hogy nehezebben megy a mosolygás, és nem biztos, hogy tudunk nyugalommal gondolni a pénzre, pedig amikor pozitívak, vagyis jókedvűek, vidámak, boldogok vagyunk, akkor azt vesszük észre, hogy valahogy minden könnyebben, gördülékenyebben megy, még az autósok is udvariasabbak valahogy. Sőt, még a pénz is simábban, egyszerűbben jön -elgondolkodott már ezen?

      Szakítsunk időt a pénzügyeinkre!

      A legjobb módja, hogy kiűzzük életünkből a pénzzel kapcsolatos szorongást, ha átlátjuk napi pénzügyeinket. Ennek legegyszerűbb eszköze, ha háztartási naplót vezetünk. Ismerős a kifejezés? Nem véletlenül: a szüleink még vezették.

      Ez nem valami flancos bonyolult dolog, a célra tökéletesen megfelel egy kis négyzetrácsos füzet, vagy egy excell-tábla. Ezzel a módszerrel könnyedén és átláthatóan szemmel és egyensúlyban tarthatjuk pénzügyeinket.

      Három alapvető tételt javaslok vezetni: a bevételeket, a kiadásokat, a fizetendő tételeket – ezeket mindenki igénye és ötletei szerint részletezheti.

      Javaslom, hogy kiadásainkat hetente, fizetendőinket havonta ellenőrizzük. És ha elcsúszunk, jöhet egy „újratervezés”. Már ez önmagában csökkentheti az aggodalmainkat.

      Tervezzük meg a számlák kifizetését.

      Elkerülhetjük, hogy fölhalmozódjon a számlatartozás, ha kijelölünk egy napot minden hónapban, amikor az összes számlát egyszerre befizetjük. Így nem kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy valami kimarad, pláne, ha a számlát akkor, amikor megkaptuk, a kis kockás füzetünkbe is bevezettük. Így tudjuk saját magunknak garantálni, hogy egyetlen fizetnivalóról sem felejtkezünk meg. Amennyiben ezeket bankszámláról fizetjük, mindig gondoskodjunk arról, hogy legyen elegendő pénzfedezet az utalásokhoz.

      Ha valaki most kezdi el a pénztárcáját folyamatosan ellenőrizni, lehet, hogy elsőre nem tűnik egyszerűnek. Még azt is mondhatja, hogy kinek van erre ideje, energiája, sőt hogy ez micsoda badarság.

      Ám ezzel azonnal elkerülhető az a kérdés, hogy mire költöttem el 1.000,- 10.000,- 100.000,- 1.000.000,- forintot? Tapasztalatból mondom, az Ügyfeleim között szinte mindegyikre találtunk már példát. Különösen vállalkozók esetében, amikor a céges és a magán pénztárca gyakran összemosódik.

      Aztán amikor eltelt egy hónap, a megélt tapasztalatok örömmel töltenek el, akkor egyszerre csak azt vesszük észre, hogy átlátjuk a pénzügyeinket, már tudunk előre tervezni, még ha csak a következő hónapra is próbáljuk első lépésben, és azon vesszük észre magunkat, hogy automatikusan kevesebbet nyugtalankodunk.

      És végezetül: egyszerűsítsünk!

      Minél bonyolultabbak és szerteágazóbbak a pénzügyeink, annál nagyobb figyelmet igényel nyomon követni őket, következésképpen több dolog miatt lehet idegeskedni. Több számlánk, bank- és hitelkártyánk is van? – ha kimondottan azért, hogy segítsen a pénzügyeink szervezésében, az kitűnő gondolat. Ám haa nem, akkor faragjuk le a fölöslegeket: használjunk egy folyószámlát, egy megtakarítási számlát, és egy hitelkártyát. Ily módon kevesebb felé kell figyelnünk, és remélhetőleg kevesebb dolog miatt kell aggódnunk.

      +1, a ráadás

      Indítsuk el hosszú távú megtakarítási programunkat. Ennek több oka, célja is lehet, de van egy, ami kivétel nélkül mindenkit érint: a NYUGDÍJElőször, mert nem lesz, másodszor, mert életünkben ehhez kell a legtöbb pénz, harmadszor mert nyugdíjtőkét csak hosszú évtizedek alatt lehet fölépíteni.

      Álljon erre itt egy példa:

      Még van tíz év a nyugdíjunkig (egyébként is most jelentették be a nyugdíjkorhatár felemelését), ennyi idő elég valami megoldásra? Sajnos nincsenek jó híreim, ez az idő már nagyon kevés.

      Először is ahhoz, hogy valaki 100 ezer forint nyugdíj kiegészítést élvezhessen, ahhoz hatvan év felett legalább 16 millió forintnyi tőke megléte szükséges. Miből lehet ezt összerakni? Az éves megtakarítási igény

      5 év időtartam alatt évi 3.000 ezer Ft,

      10 év alatt évi 1.100 ezer forint,

      20 év alatt évi 270 ezer forint,

      30 év alatt évi 90 ezer forint.

      A pénzügyi meghatározás így szól: Tőke = Pénz x Idő. Ez azonban nem igaz (sajnos/hála Istennek?) ilyen egyszerűen. Az idő szerepe sokkal fontosabb, mint a pénz, és ez a fenti számításból jól látszik. Ez mondjuk a magyarok többségének jó hír – időnk több van, mint pénzünk.

      Ez alól azonban a mostani ötvenesek kivételek.

      100 ezer forint havi nyugdíj kiegészítés nem egy egetverő dolog. Ennek ellenére ehhez öt év alatt havi(!) 250 ezer forintot kellene félrerakni csak erre a célra. Ez szinte lehetetlen. Még tíz év alatt is havi 92 ezer forint kellene. Még mindig szinte kivitelezhetetlen.

      Akinek elég havi 100 ezer forint, az honnan rak félre havi 92 ezer forintot, 10 éven keresztül?

      Ezzel szemben 30 év alatt ehhez (szinte) nevetséges havi 7.500 forint kell.

      Ők a második “becsapott” nemzedék. Ez a csapda: nem szóltak nekik időben és ezért most már megoldhatatlan helyzetben vannak. Meg kell mondanom  -és ezzel minden kollégám is egyetért-  kivételes esetektől eltekintve a most 50-esek nyugdíjhelyzete reménytelen. Ráadásul most vannak abban az élethelyzetben, hogy éppen túl vannak a gyerekeik felsőoktatásának és életkezdésének finanszírozásán, amire mint jelentős kiadásra ők eleve nem is számítottak.

      Mi a megoldás? Egyik kollégám a legsötétebb humorral jegyezte meg: “Egy előnye van az embernek, ha okos. Meg tudja majd magyarázni, az unokáinak, mennyi káros anyag van a Milka csokiban és ezért nem veszi meg nekik.”

      Mindenki, aki ötven alatt van, azok számára ennek a generációnak a sorsa legyen intő jel. Tessék végre választani! Üljenek le egyszer és nézzék meg a saját lehetőségeiket!

      És Önnel mi a helyzet? Vannak ötletei, hogyan tudja megállítani a pénz és a jövő miatti nyugtalankodást, és hogyan tartsa félelmeit racionális szinten?

      Lépjen velem kapcsolatba itt!

        Név (kötelező)

        Email cím (kötelező)

        Telefonszám (kötelező)

        Lakcím (település)

        Kérdés, üzenet

        Erre az e-mail címre kérem az újdonságokat, segítő útmutatásokat, cikkeket és kiemelt ajánlatokat is (eDM)!

        A tanácsadás ingyenes és kötelezettségmentes!

        Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

        Kívánok hatékony pénzügyi szokásokat!

         

        Hasznosnak találta?

        Ki az az 5 legfontosabb ismerőse, akiknek nekem ezt FELTÉTLENÜL el kellene mondanom?

        Küldje tovább barátainak, üzleti partnereinek, ismerőseinek! Előre is köszönik Önnek.

        Haszontalannak, netán károsnak találta? Mondja el, miről olvasna érdeklődéssel.

        Hasznos, de nem eléggé? Ingyenes (és kötelezettségmentes) személyes tanácsadásunkon jóval több segítséget kaphat!

        Kérjen időpontot ingyenes és kötelezettségmentes személyes tanácsadásunkra!

         

        Mekkora az öregségi nyugdíj összege, hogyan számítják az öregségi nyugdíjat 2013-tól?

         

        Nyugdíjtervezés
        Nyugdíjtervezés

        1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról

         Az öregségi nyugdíj összege

        A 2012. december 31-ét követően megállapításra kerülő nyugdíjak esetében

        20. § (1) Az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és a figyelembe vehető havi bruttó átlagkereset összegétől függ. Ezek alapján, ha a biztosított kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében fizetett nyugdíjjárulékot, vagy a magánnyugdíjpénztárban az egyéni számláján lévő összeget a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz átutalták, az öregségi nyugdíj összege

        Szolgálati idő év A havi bruttó átlagkereset százaléka
        20 33,00
        21 34,65
        22 36,3
        23 37,95
        24 39,6
        25 41,25
        26 42,9
        27 44,55
        28 46,2
        29 47,85
        30 49,5
        31 51,15
        32 52,8
        33 54,45
        34 56,1
        35 57,75
        36 59,4
        37 61,05
        38 62,7
        39 64,35
        40 66

        és minden további évre 1,65-1,65 százalék.

        (2) Ha a biztosítottnak a magánnyugdíjpénztárban az egyéni számláján lévő összeget saját döntése alapján nem utalták át a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, az öregségi nyugdíj összege a következő:

         

        Szolgálati idő év A havi bruttó átlagkereset százaléka
        20 24,40
        21 25,62
        22 26,84
        23 28,06
        24 29,28
        25 30,5
        26 31,72
        27 32,94
        28 34,16
        29 35,38
        30 36,6
        31 37,82
        32 39,04
        33 40,26
        34 41,48
        35 42,7
        36 43,92
        37 45,14
        38 46,36
        39 47,58
        40 48,8

        és minden további évre 1,22-1,22 százalék.

        (3) Aki 2013. január 1-je előtt öregségi nyugdíjra jogot szerzett és kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében fizetett nyugdíjjárulékot, az igényérvényesítés időpontjától függetlenül a 12. § szerinti mértékű öregségi nyugdíjra jogosult.

        21. § (1) Az öregségi nyugdíj összege – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az annak alapját képező havi átlagkeresetnél több nem lehet.

        (2) Aki az öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz előírt szolgálati idővel rendelkezik és a – 7. § (1) és (4)-(5) bekezdése szerinti – reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 naptári napra szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. A nyugdíjnövelés mértéke minden 30 nap után az öregségi nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj 0,5 százaléka.

        (3) A (2) bekezdésben meghatározott nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet meghaladhatja.

        22. § (1) Az öregségi nyugdíj összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett) – a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló -, a személyi jövedelemadót is tartalmazó, csökkentés nélküli bruttó kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni. Keresetként, jövedelemként kell figyelembe venni:

        a) az 1988. január 1-je és 1996. december 31-e közötti, illetőleg az 1988. január 1-je előtti keresetek, jövedelmek esetén az 1996. december 31. napján érvényes társadalombiztosítási szabályok szerint a főfoglalkozásban elért jövedelmet, az ezen időszak alatt kifizetett év végi részesedést, prémiumot, jutalmat és a keresettel, jövedelemmel azonos időre járó baleseti járadékot,

        b) 1997. január 1-jétől az 1998. január 1-je előtti rendelkezések szerinti, illetőleg 1998. január 1-jétől a Tbj.-ben meghatározott biztosítással járó jogviszonyból származó – nyugdíjjárulék-alapot képező – keresetet, jövedelmet, több biztosítással járó jogviszony esetén a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségre meghatározott összeghatárig összeszámított keresetet, jövedelmet és 1997. évben a keresettel, jövedelemmel azonos időre járó baleseti járadékot,

        c) amennyiben a nyugdíjjárulékot a biztosítási jogviszony keretében meghatározott összeg után kellett fizetni, ezt az összeget.

        (2) Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál a munkanélküli járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás, a gyermekgondozási segély, nyugdíjjárulék köteles szociális ellátások (gyermeknevelési támogatás, ápolás díj) összegét, valamint a felsorolt ellátások folyósításának időtartam alatti biztosítással járó jogviszonyból származó jövedelmet (keresetet) – a kifizetésük (folyósításuk) időpontjától függetlenül – figyelmen kívül kell hagyni. Ha az igénylőre kedvezőbb,

        a) a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a munkanélküli járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás összegét,

        b) amennyiben az a) pontban meghatározott ellátás folyósításával egyidejűleg biztosítási jogviszonnyal is rendelkezik, az abból származó jövedelem (kereset) és az ellátás együttes összegét
        kell keresetként figyelembe venni.

        (3) A havi átlagkereset megállapítása előtt a nyugdíjazást megelőző harmadik év előtti naptári években elért keresetet, jövedelmet a bruttó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző második naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani.

        (4) Amennyiben a biztosított az (1) bekezdésben meghatározott időszaknak legalább a felében rendelkezik a nyugdíjszámítás alapjául szolgáló keresettel, jövedelemmel, a havi átlagkeresetet a tényleges – a kifizetés időpontjában érvényes jogszabályok szerint nyugdíjjárulék-alapot képező – kereset, jövedelem alapján kell meghatározni.

        (5) Ha a (4) bekezdés szerinti időszakban, az átlagszámítási időnek legalább a fele részére a nyugdíjat igénylőnek nincs keresete, jövedelme, a hiányzó időre eső napokra a keresetet, jövedelmet az 1988. január 1-je előtti legközelebbi időszak keresete, jövedelme alapján kell a (3) bekezdés alkalmazásával növelten figyelembe venni. Ha ez sem áll rendelkezésre, keresetként – a nyugellátás megállapításának kezdő napjától folyamatosan visszaszámítva – a hiányzó időre érvényes, külön jogszabályban általánosan meghatározott minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni azokra a naptári napokra, amelyekre nyugdíjalapot képező kereset, jövedelem nem volt és a (7)-(8) bekezdés alkalmazásánál e naptári napok is osztószámot képeznek.

        (6) A kereseteket naptári évenként kell meghatározni, és ezt követően kell a (3) bekezdés alapján a nyugdíjazást megelőző harmadik naptári év előtti kereseteket a (3) és az (5) bekezdések szerint kiigazítani.

        (7) Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetet úgy kell meghatározni, hogy az (1) bekezdés, illetőleg az (5) bekezdés szerinti időszak alatt elért és a (6) bekezdés szerint növelt kereset, jövedelem együttes összegét el kell osztani az átlagszámítási időszaknak a biztosításban töltött azon napjainak számával, amelyekre a nyugdíjat igénylőnek az (1) és (5) bekezdésekben említett keresete, jövedelme volt. Az így kapott napi átlagot meg kell szorozni 365-tel, és el kell osztani 12-vel.
        (8) Az osztószám megállapításánál a heti pihenőnapokat, a munkaszüneti napokat és a szabadnapokat is figyelembe kell venni.

        1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról

        A 2012. december 31-ét követő időponttól megállapított nyugellátások emelése

        63. § A 2012. december 31-ét követően bruttó kereseti adatokból megállapított saját jogú nyugdíjbiztosítási nyugellátást, illetve hozzátartozói nyugellátást a megállapítás naptári évét követő évben, legkorábban 2014. január 1-jétől kezdődően – évente egy alkalommal, január hónapban – az emelést megelőző naptári év I-III. negyedévében és az azt megelőző év negyedik naptári negyedévében mért fogyasztói árnövekedés és az országos bruttó átlagkereset-növekedés 50-50 százalékos súlyozott átlagának megfelelő mértékben kell emelni.

         Kérjen időpontot ingyenes és kötelezettségmentes személyre szabott nyugdíjtervezési tanácsadásunkra!

        Lépjen velem kapcsolatba itt!

          Név (kötelező)

          Email cím (kötelező)

          Telefonszám (kötelező)

          Lakcím (település)

          Kérdés, üzenet

          Erre az e-mail címre kérem az újdonságokat, segítő útmutatásokat, cikkeket és kiemelt ajánlatokat is (eDM)!

          Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

          Béren kívüli juttatások

          az 1995. évi CXVII. törvényben a személyi jövedelemadóról

           

          71. § (1) Béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak

          a) személyére és közeli hozzátartozói személyére tekintettel a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;

          b) a munkavállaló választása szerint

          ba) munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelemből a havi 12 ezer 500 forintot meg nem haladó rész [ideértve a kizárólag az adott munkáltató munkavállalóit ellátó, a munkáltató telephelyén működő munkahelyi (üzemi) étkezőhelyen az említett értékben és célra felhasználható – a munkáltató vagy az étkezőhelyet üzemeltető személy által kibocsátott – utalványt, elektronikus adathordozót is], és/vagy

          bb) fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 5 ezer forintot meg nem haladó rész;

          c) az adóévben Széchenyi Pihenő Kártya

          ca) szálláshely alszámlájára utalt, kormányrendeletben meghatározott szálláshely-szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 225 ezer forint támogatás;

          cb) vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 150 ezer forint támogatás;

          cc) szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 75 ezer forint támogatás;

          d)

          e) iskolakezdési támogatás címén juttatott jövedelemből gyermekenként, tanulónként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész;

          f) a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott jövedelem;

          g) az iskolarendszerű képzés költsége munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelemből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész, azzal, hogy ez a rendelkezés akkor alkalmazható, ha a képzés – akkor is, ha a költséget nem a munkáltató viseli – munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja.

          (2) Béren kívüli juttatásnak minősül

          a) a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, valamint – ha a juttató a volt munkáltató (annak jogutódja) – a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának, továbbá az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának a juttató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;

          b) a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára, valamint – ha a juttató a volt munkáltató (vagy annak jogutódja) – a nyugdíjban részesülő magánszemélynek választása szerint

          ba) munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelemből a havi 12 ezer 500 forintot meg nem haladó rész [ideértve a kizárólag az adott munkáltató munkavállalóit ellátó, a munkáltató telephelyén működő munkahelyi (üzemi) étkezőhelyen az említett értékben és célra felhasználható – a munkáltató vagy az étkezőhelyet üzemeltető személy által kibocsátott – utalványt, elektronikus adathordozót is], és/vagy

          bb) fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 5 ezer forintot meg nem haladó rész;

          c) a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;

          d) a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezetekről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben juttatott – egyébként adóköteles – jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész.

          (3) Béren kívüli juttatásnak minősül a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból

          a) az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát,

          b) az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát,

          c) foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát

          meg nem haladó rész akkor, ha a magánszemély nyilatkozik, hogy az adott jogcímen bevétele az adott hónapra más juttatótól nem volt, továbbá akkor, ha a juttató a hozzájárulást havonta, vagy – az adott hónapokra vonatkozó összegek közlésével – több hónapra előre, vagy utólagosan legfeljebb három hónapra utalja át egy összegben. Egyösszegű utalás esetében azt a magánszemélynél a közölt összegeknek megfelelő hónap(ok) szerinti juttatásnak kell tekinteni. A megállapított adót a kifizető a közölt összegeknek megfelelő hónapokra vonatkozó szabályok szerint és mértékkel, előre történő utalás esetén a juttatás közölt hónapjának, utólagos utalás esetén az utalás hónapjának kötelezettségeként vallja be és fizeti meg.

          (4) A kifizető az adókötelezettség megállapításához a béren kívüli juttatásra vonatkozó rendelkezésekben foglalt feltételek általa nem ismert fennállását a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó nyilatkozata alapján veszi figyelembe.

          (5) Ha béren kívüli juttatásra vonatkozóan az adóhatóság a feltételek fennállásának hiányát állapítja meg, a jogkövetkezményeket – ha nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával – a kifizető viseli. Ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetve a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell viselnie.

          (6) E § alkalmazásában

          a) munkáltatónak minősül a társas vállalkozás is;

          b) munkavállalónak minősül a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállaló és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is;

          c) üdülőnek minősül a nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerint üdülőként nyilvántartásba vett szálláshely;

          d) a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőnek kell tekinteni a munkáltató cégnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásának, költségvetési szerv esetében felügyeleti szerv és miniszter irányítása alatt álló szerv tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőt is;

          e) a Magyar Tudományos Akadémia által fenntartott üdülőkben nyújtott szolgáltatás esetében a Magyar Tudományos Akadémia munkáltatónak, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a tudományos fokozattal rendelkező személy is munkavállalónak minősül;

          f) a Széchenyi Pihenő Kártya az arra jogosult intézmény által kibocsátott olyan fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a munkáltató által utalt támogatás terhére – az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatóknál – szolgáltatások vásárolhatók;

          g) iskolakezdési támogatásnak minősül az juttatás, amelyet a munkáltató a közoktatásban (vagy bármely EGT-államban ennek megfelelő oktatásban) részt vevő gyermekre, tanulóra tekintettel a tanév első napját megelőző és követő 60 napon belül tankönyv, taneszköz, ruházat (ideértve a munkáltató nevére szóló, az előzőekben felsorolt javak beszerzéséről szóló számla ellenértékének az említett időszakban történő megtérítését is) vagy kizárólag az említett javak vásárlására jogosító utalvány formájában juttat, feltéve, hogy a juttatásban részesülő magánszemély a juttató olyan munkavállalója, aki az említett gyermeknek, tanulónak a családok támogatásáról szóló törvény, vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlék juttatásra, vagy hasonló ellátásra jogosult szülője, gyámja (ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot), vagy e szülőnek, gyámnak (ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot) vele közös háztartásban élő házastársa;

          h) iskolarendszerű a képzés, ha az abban részesülő a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll.

          A béren kívüli juttatások optimális alkalmazásához kérjen időpontot ingyenes és kötelezettségmentes személyes tanácsadásunkra!

          Lépjen velem kapcsolatba itt!

            Név (kötelező)

            Email cím (kötelező)

            Telefonszám (kötelező)

            Lakcím (település)

            Kérdés, üzenet

            Erre az e-mail címre kérem az újdonságokat, segítő útmutatásokat, cikkeket és kiemelt ajánlatokat is (eDM)!

            Ha baráti, ismeretségi körében vannak vállalkozók, cégvezetők és olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

            A huszonnegyedik órában – Milliók ajándékba

            Évvége van. Olyan bónuszokkal jöttek elő a pénzintézetek, mint még soha.

            Most 10%, 11% vagy akár 13%, évente konstrukciótól függően.

            És ez csak a bónusz! Már ez is a bankbetét másfél-kétszerese! Ezek Önnek akár milliós nagyságrendet jelenthetnek. Aztán az elérhető hozamokról még nem is beszéltünk.

            Ráadásul nem kell bankról bankra járnia, mert ugye a banki akciós kamatok általában csak „friss pénz” után járnak. Sokak szerint, eljött a 2008-as válsághoz hasonló időszak. Látszólag, igaz. A tőzsdék mindenhol esnek. Mindenki panaszkodik. Minden drágul. Stb., stb…  Ez is igaz.

            Mégis mi van most a világban? A termelés dübörög, a fogyasztás megfelelő szinten van, sőt, növekszik. A világ három év alatt megfelelően átrendeződött, akinek tönkre kellett mennie, az tönkre ment, vagy az erősek felvásárolták. A cég racionalizálták működésüket, és az gazdaságosabbá vált.

            A bankszektort az államok megmentették és mentik ma is folyamatosan. Az adósságállomány jórésze állami kezekbe került. A gazdaságok növekedése mégsem a vártnak megfelelő ütemben folyik. Bizonyos államokat pénzügyi szempontból a minősítő szervezetek visszaminősítettek. A kialakult hangulat a világot teljesen alulértékelté tette, mindez szinte tőzsdepánikhoz vezetett. Mégis befektetési szempontból beszálló ablak alakult ki, és ez a helyzet még most is tart. Bár a „hullámvasút” már rohamléptekkel elindult újra fölfelé.

            Egy hosszú távú befektetés szempontjából a helyzet tökéletes! Most kell a meglévő értékpapír alapú befektetéseket, megtakarításokat még tölteni! Vagy éppenséggel elindulni vele!

            Emlékeztetőül Andre Kosztolany (nagy magyar tőzsdeguru) szavai: „Amikor mindenki ideges, akkor Te légy nyugodt! Amikor mindenki nyugodt, kezdj el idegeskedni!”

            Cégek is igénybe vehetik! Költségként elszámolható! (Vagyis csökkenti az adózás előtti eredmény!)

            Miután nem vagyontárgynak minősül,

            • nem zárolható, nem végrehajtható,
            • nem inkasszálható,
            • peres eljárásba nem vonható.

            Több a múltban nagyon jól teljesítő befektetési alap áll a konstrukció mögött.

            Van persze „fekete leves” is, hiszen túl sok lenne a jóból. A konstrukció kampány jellegű, vagyis csak december végéig érhető el!

            Számoljon egy kicsit! Ki ad Önnek milliókat ajándékba?

            Ráadásul akár a 7. év első napján kamatadómentesen juthat hozzá.

            Jó ideje dolgozom ebben a szakmában, de ilyen konstrukciókkal meg nem találkoztam. Érdekli?

            Lépjen velem kapcsolatba itt!

              Név (kötelező)

              Email cím (kötelező)

              Telefonszám (kötelező)

              Lakcím (település)

              Kérdés, üzenet

              Erre az e-mail címre kérem az újdonságokat, segítő útmutatásokat, cikkeket és kiemelt ajánlatokat is (eDM)!

               

              Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

              125 ezer nyugdíjkérelmet utasítottak el 2010-ben

              Ők is számítottak az állami gondoskodásra és ellátásra!

              A tavalyi évben összesen 556.637 igénybejelentés érkezett a nyugdíjigazgatóságokhoz, 6,2 százalékkal több az előző évinél, és ugyanakkor 14,1 százalékkal több, összesen 124.495 elutasító határozatot hoztak!

              Önnek fontos, hogy idős korában méltóképpen, jelentős életszínvonal csökkenés nélkül élhessen?

              Van Önnek valós megoldást nyújtó pénzügyi programja nyugdíj célra?

              Meg tudna élni holnaptól a tartalékaiból élete végéig?

              Amennyiben igen gratulálok Önnek!

              Ám ha nem, miért gondolja, hogy ha Ön nem tesz semmit, akkor 10-20-30 év múlva lesz elegendő, méltó életszínvonalat biztosító nyugdíjtőkéje.

              Jelentkezzen tanácsadásra, amelyen kitárul Ön előtt a világ, és tudni fogja, hogy mire visszavonul az aktív munkavégzéstől, vagy nyugdíjba megy,  amellett, hogy végre lesz elég ideje, hogy kedvenc időtöltéseinek áldozhasson, lesz hozzá elég pénze is.

              A konzultáció végén pontosan tudni fogja, hogy Önnek mit kell tennie, és ami még fontosabb – látni fogja, hogy ezt meg lehet csinálni!

              Ne habozzon, ide kattintva jelentkezzen most nyugdíjtervezési tanácsadásra!

              Lépjen velem kapcsolatba itt!

                Név (kötelező)

                Email cím (kötelező)

                Telefonszám (kötelező)

                Lakcím (település)

                Kérdés, üzenet

                Erre az e-mail címre kérem az újdonságokat, segítő útmutatásokat, cikkeket és kiemelt ajánlatokat is (eDM)!

                A tanácsadás díjtalan és kötelezettségmentes.

                Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan örülni fognak, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

                 

                Ketyeg az óra! Állami vagy magán? Menni vagy maradni?

                Olvasta a Nyugdíjkérdések 2011. című írást:

                Nyugdíjkérdések 2011.

                Ön már tudja hogy honnan szeretne nyugdíjat kapni. Amennyiben a Magányugdíjpénztárat választja, a nyilatkozatot Budapesten itt teheti meg:

                Nyilatkozatleadás helye, ügyfélfogadás rendje

                Országos Nyugdíjbiztosítási Föigazgatóság

                Cím: 1132 Budapest Visegrádi u. 49.
                Levelezési cím: 1392 Budapest Pf. 251.
                E-mail cím: onyf@onyf.hu
                Telefon: +36-1-270-8000

                Nyugdíjigazgatási és Tájékoztatási Osztály

                Telefon: 06-1-270-8033
                Telefon: 06-1-270-8016
                Telefon: 06-1-270-8032
                Fax: 06-1-270-8195

                Nagy Mária

                ügyfélszolgálat vezető
                E-mail cím: onyf@onyf.hu
                Telefon: 06-1-412-9669
                Fax: 06-1-270-8184

                Ügyfélfogadás
                Hétfő: 8:00 – 18:00
                Kedd: 8:00 – 16:30
                Szerda: 8:00 – 16:30
                Csütörtök: 8:00 – 16:30
                Péntek: 8:00 – 14:00
                Budapest Fővárosi Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság ügyfélszolgálat – Budapest

                Cím: 1081 Budapest Fiumei út 19/a.
                Levelezési cím: 1430 Budapest Pf.: 38
                E-mail cím: onyf_budapest@onyf.hu
                Telefon: 06-1-323-6000
                Fax: 06-1-323-6116

                Magánnyugdíjpénztári jogviszony fenntartása meghosszabbított nyitvatartással 2011. január 31-ig

                Telefon: 3236266
                Telefon: 3236390
                Telefon: 3236392
                Telefon: 3236388

                Ügyfélfogadás
                Hétfő: 8.00-18.00
                Kedd: 8.00-16.30
                Szerda: 8.00-16.30
                Csütörtök: 8.00-16.30
                Péntek: 8.00-14.00
                A lakóhelyéhez legközelebb eső vidéki ügyfélszolgálatot itt tudja kiválasztani:

                 

                Ám ha kétségei vannak az állami ellátórendszerek biztonságát illetően, kérjen személyre szóló nyugdíjtervezést. Lépjen velem kapcsolatba itt!

                  Név (kötelező)

                  Email cím (kötelező)

                  Telefonszám (kötelező)

                  Lakcím (település)

                  Kérdés, üzenet

                  Erre az e-mail címre kérem az újdonságokat, segítő útmutatásokat, cikkeket és kiemelt ajánlatokat is (eDM)!

                  Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan örülni fognak, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

                  Nyugdíjkérdések 2011.

                  Itt az ideje, hogy jelentkezzem egy írással, mely összefoglalja a legfontosabbakat a nyugdíjrendszerről.  Döntést kell hoznunk arról, hogy az állami nyugdíjrendszertől várjuk el, hogy időskorunkban eltartson, vagy a magán-nyugdíjpénztári tagságunkat megtartva gondoljuk ezt elérni. Munkatársaimmal nagyon sokat hallottunk, olvastunk erről a témáról, de nem változott meg a véleményünk arról, amit eddig is elmondtunk minden ügyfelünknek.

                  A nyugdíjrendszerről

                  A nyugdíjpénztárak államosítása felkavarta mindenki lelkét – pedig semmi más nem történt, mint egy újabb lépés a nyugdíjválságban. Miután ez mindenkit érint, mindenkinek kötelező foglalkoznia vele.

                  A történelem egész folyamán sohasem voltak állami nyugdíjrendszerek, mindenki csak arra számíthatott, ha megöregszik, akkor a saját gyerekei eltartják kegyelemkenyéren.  Ezért volt sokáig a gyerektelenség a legnagyobb átok, mert nem volt aki a gondunkat viselje öreg korunkra. Az állami nyugdíjrendszer viszonylag friss dolog. 1882-ben vezették be Németországban, Otto von Bismarck kancellár vezetésével. Ennek lényege, hogy minden dolgozótól járulékot szedtek be és cserébe az állam vállalta, hogy a nyugdíjkorhatáron felülieknek (ez akkor 72 év volt!) nyugdíjat fizet. Ez az ötlet hamar megtetszett több más országnak és terjedt. De azért annyira nem, hogy mindenütt legyen, hiszen Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerika majdnem egyetlen országában sincs és nem is volt soha olyan, hogy állami nyugdíj. Ma a Föld lakosságának kb. 20% jogosult valamiféle állami nyugdíjra – a többiek megvannak nélküle. És ahogy a mindent elöntő frissnyugdíjas japán turisták tömegét nézzük, nem is mindenütt rosszul.

                  Persze ahol van is ilyen rendszer, ott is nagyot változott Bismarck óta a világ:

                  – az orvostudománynak és az egészséges táplálkozásnak köszönhetően az emberek sokkal tovább élnek, az átlag életkor 45 évről 70 fölé nőtt

                  – a korábbi családonkénti 10-12 gyerek helyett ma már kevesebb, mint kettő születik

                  – a nyugdíjjárulék korábban nagy üzlet volt az államnak, ma már teljes ráfizetés (ma a nyugdíjjárulékokból befolyó pénz csak 10 havi nyugdíj kifizetését teszi lehetővé, a többit máshonnan kell átcsoportosítani).

                  Most már láthatjuk, hogyan alakult ki és hogyan működik igazából az állami nyugdíj. Most nézzük meg, mi az amire számíthatunk az államtól. Kapunk-e mi majd jó nyugdíjat az államtól?

                  Mit jelent az, hogy jó nyugdíj? Az attól függ. Van, akinek havi 60 ezer forint már remek lenne, van, akinek az 500 ezer forint is kevés. Ezért az számít, hogy mikor nyugdíjba vonulunk mennyivel kevesebb (vagy több) az első nyugdíjunk, mint az utolsó fizetésünk? Mert mindenki kialakította életét egy bizonyos jövedelmi szintre és ahhoz hozzászokott. Ehhez képest fogja mérlegelni a nyugdíját, mennyire kell visszavennie a korábbi életszínvonalából?

                  Magyar korfa

                  A magyar nyugdíjrendszer fénykora 1965 és 1980 közt volt. Ebben az idöszakban, ha elég hosszú volt a munkaviszony, akkor lényegében az utolsó keresettel egyezett meg az első nyugdíj. Ennek oka azonnal látható, ha ránézünk Magyarország lakosságának korfájára. Ebben az időszakban az első (és második) világháború pusztítása nyomán igazából nagyon kevesen érték meg a nyugdíjas kort, viszont ekkor lépett munkába az ötvenes évek elejének nagy létszámú nemzedéke a “Ratkó gyerekek”. Ebben a korszakban az államnak a kisszámú nyugdíjas és nagyszámú dolgozó mellett tellett erre a nagyvonalú ellátásra.

                  A nyugdíjrendszer következő töréspontja 2013. január elseje. Ez egy kulcsfontosságú időpont. Ha ránéznek a korfára, akkor láthatják, hogy ebben az időpontban kezd nyugdíjba vonulni a Ratkó korszak nagyon nagy létszámú korosztálya. Helyettük viszont egy meglehetősen kis létszámú korosztály lép dolgozó (valamint adó- és járulékfizető) korba.

                  Már évtizedek óta tudjuk, hogy ez egy nagyon válságos időpont, és ha valami nem történik, akkor a nyugdíjrendszer összeomlik. Erre politikusaink egy nagyon szellemes megoldást találtak ki. Még 1997-ben a Horn kormány idején meghozták a törvényt (a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény) ami drasztikusan változtatja a nyugdíjak összegén 2013. január elsejétől. 15 évre előre! Így senkinek sincs oka tiltakozni, hiszen már réges-rég tudhatta előre mi vár rá!

                  Hogy mekkora is lesz ez az ugrás, nagyon nehezen kiszámítható. Nyilván nem fog egyetlen politikai kampánybeszédben sem részletezésre kerülni, pedig biztos lehet benne, hogy ha negyvenes-ötvenes éveit tapossa, akkor az életét alaposabban befolyásolja, mint a négyes metró. A legkorrektebb forrás, ami ezt elemzi az Augosztinovics Mária – Köllő János: Munkapiaci pálya és nyugdíj, 1970-2020 című tanulmánya (Közgazdasági Szemle, LIV. évf., 2007. június 529-559. o.)

                  Ebből a következő dolgok derültek ki a 2013. január elseje után nyugdíjba vonulók számára: a utolsó jövedelmének alábbi százalékaira számíthat, mint nyugdíjra:

                  Be nem jelentett jövedelmek esetén: 0%
                  Átlag körüli jövedelem: 40%
                  Átlag jövedelem duplája: 30%
                  Átlag jövedelem háromszorosa: 25%

                  (Az átlag jövedelem háromszorosa feletti jövedelemrész után várhatóan már nem kap nyugdíjat.)

                  És itt a dolog még nem érte el a mélypontját. Ugyanis van egy másik nagy csúcs a korfán, a hetvenes években született GYES nemzedék korosztálya. Itt jelentek meg egyrészt a Ratkó korszak nemzedékének gyerekei és a GYES bevezetése nagyon fellendítette ebben a korosztályban a gyerekvállalási kedvet. Ők mire számíthatnak nyugdíj szempontjából?

                  Erről nagyon nehéz információt szerezni, hiszen ez csak 2035. utáni probléma, és ezzel “normális” politikus nem foglalkozik. Van egy vezetőnk, aki részt vesz a Nyugdíjas Kerekasztal munkájában. Az ő elemzésük szerint erre az időszakra a nyugdíjat felváltja egy egységes “európai alap nyugdíj” (nevezzük segélynek…) várhatóan 100-200 euró nagyságban. De ez akkora már nem okoz problémát, hiszen addigra már mindenki tudja, hogy a nyugdíjra valót magának kell összeraknia.

                  Összefoglalva: politikusaink arra számítanak, hogy Ön a saját nyugdíját a saját megtakarításaiból fogja fedezni. Ha Ön rájuk számít, akkor nagyot hibázik! Ismét kiderül az igazság: csak saját magára számíthat.

                  Állami vagy Magánnyugdíj-pénztár

                  2011. január 31-ig kell döntést hozni azoknak, akik magánnyugdíj-pénztári tagok voltak, hogy maradnak vagy visszalépnek az állami rendszerbe. Január 15-ig kell mindenkinek megkapnia azt az értesítőt, amely arról tájékoztat, hogy mi éri meg: jobban menni vagy maradni, de a döntést más tényező is befolyásolhatja (pl. ki miben hisz?).

                  Aki visszalép az állami rendszerbe:

                  – nem kell semmilyen nyilatkozatot tennie

                  – jogosult lesz teljes értékű állami nyugdíjra

                  – adómentesen kiveheti a mnyp-ban elért hozamának infláció feletti részét (ha lesz ilyen)

                  – a mnyp-i egyéni számláján nyilvántartott összeg változatlanul megjelenik a névre szóló egyéni számláján (ezt ígérték)

                  – bizonyos feltételek mellett örökölhető.

                  Aki marad magánnyugdíj-pénztár tag:

                  – nyilatkozatot kell tennie 2011. január 31-ig

                  – 2011. november 30-a utáni jövedelmének 10%-a kerül a mnyp-i számlájára

                  – 2011. decembertől elért keresetei nem számítanak bele az állami nyugdíjába

                  – a 2011. november 30-ig elért munkaviszony alapján fogja kapni a részére járó állami nyugdíj 75%-át

                  – örökölhető

                  – névre szólóan nyilvántartott.

                  A nyilatkozatot csak személyesen lehet megtenni a következő helyszíneken:

                   

                  Kinek érdemes maradni magánnyugdíj-pénztári tagnak:

                  – akinek az egyéni számláján sok (számításaink szerint 3-5 millió Ft és afölött) pénz gyűlt össze, és hamarosan nyugdíjba megy,

                  – elérte a 20 év igazolt munkaviszonyt, és sok pénz van a számláján,

                  – akinek magas a jövedelme,

                  – aki tudja, hogy nemsokára örökölni fogják az egyéni számláján levő összeget,

                  – aki egyetért a hírlevél elején kifejtett demográfiai tényekkel: jár az állami nyugdíj, de nem fog jutni,

                  – aki hisz benne, hogy a munkáltató által fizetett 24%-ot is (különböző lobbi tevékenység vagy politikai döntés során) egyszer majd a saját számláján fogják jóváírni.

                  Összegezve az eddigieket, úgy néz ki nagyon nehéz döntés előtt állunk: szembeállítani a saját nevünkön levő megtakarításokat jövőbeni állami juttatással. Nem teszi könnyebbé a döntést, hogy minden híradásban, hivatalos közleményben egyértelműen kifejezik, hogy csak egy helyes út van, az állami nyugdíj. Bár mint a fentiek mutatják ez egyáltalán nem így van! Ezek alapján jogosan gondolhatjuk, hogy a mnyp-ban maradó (jelenleg az érintettek 0,001%-a) kis létszámú csoport fenntartását igyekeznek majd gátolni, ellehetetleníteni, mindenféle eszközökkel korlátozni.

                  A döntés mégsem olyan nagy horderejű. Ha végig olvasták ezt a hírlevelet, akkor már tudniuk kell, hogy a nyugdíjas éveink anyagi fedezetéről tudatos pénzügyi stratégiával, az állami vagy mnyp-i pénztárak várható járadékainak figyelembevételével, de az elvárt mértékig,  csakis saját magunk gondoskodhatunk. Ez az ÖNGONDOSKODÁS.

                  További tanulmányokat olvashat a nyugdíjról, itt: https://dusikandrea.hu/category/nyugdij/

                  Ez egy általános információkat tartalmazó levél. Kérem, hogy a levéllel kapcsolatosan, kérdéseikkel és minden további tájékoztatás érdekében jelentkezzenek személyre szabott nyugdíjtanácsadásra.

                  Lépjen velem kapcsolatba itt!

                    Név (kötelező)

                    Email cím (kötelező)

                    Telefonszám (kötelező)

                    Lakcím (település)

                    Kérdés, üzenet

                    Erre az e-mail címre kérem az újdonságokat, segítő útmutatásokat, cikkeket és kiemelt ajánlatokat is (eDM)!

                    A tanácsadás díjtalan és kötelezettségmentes.

                    Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan örülni fognak, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

                     

                     

                    Aktuális – nyugdíj, adózás

                    Ügyfeleink kételyek közé kerültek, és abban kérnek a legtöbben tanácsot, hogy most mit tegyenek a nyugdíjuk érdekében, illetve hogy az adóváltozások hogyan érintik a céget, hogyan lehetne ezekből profitálni.

                    Látom, hogy bizonytalanok az ügyfelek, a csapból is ez folyik, de senki nem mondja meg, hogy mit is kellene tenni.

                    Elhatároztuk, hogy mindenkinek elmondjuk, Önnek is hasznos lehet…

                    Örülne egy ilyen beszélgetésnek? Akár máris jelentkezhet:

                    Lépjen velem kapcsolatba itt!

                      Név (kötelező)

                      Email cím (kötelező)

                      Telefonszám (kötelező)

                      Lakcím (település)

                      Kérdés, üzenet

                      Erre az e-mail címre kérem az újdonságokat, segítő útmutatásokat, cikkeket és kiemelt ajánlatokat is (eDM)!

                      A tanácsadás díjtalan és kötelezettségmentes.

                      Ha baráti, ismeretségi körében vannak vállalkozók és olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan örülni fognak, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.