Egy felmérés szerint az amerikaiak döntő többsége emlékszik, hol volt, mit csinált, 2001. szeptember 11.-én, amikor néhány őrült terrorista eltérített két repülőt és belevezette a WTC híres iker felhőkarcolóiba. Én is emlékszem hol voltam, amikor a hírt meghallottam a rádióban. És arra is emlékszem micsoda pánik tört ki akkor (nemcsak) a világ tőzsdéin.

Így utólag egy kicsit nevetséges, hiszen a világ részvényeinek áresése sokmilliószorosa volt a felhőkarcolók árának. Komolyan azt gondolták, az emberek, hogy ettől az egész gazdaság összedől?

Ez a pánik jellegzetessége – az emberek nem logikusan gondolkodnak. Nyilván, így visszatekintve, már látjuk, tényleg mennyire nem volt alapja az akkori őrületnek. Bár azóta sok minden megváltozott emiatt – ezt mindenki tapasztalhatja a repterek biztonsági vizsgálatánál – de a világgazdaság nem dőlt össze.

A változatosság kedvéért most megint éppen pánik van. Rengeteg levelet, telefonhívást kaptam, muszáj reagálnom. Erről Rejtő Jenő klasszikusa jut eszembe: “A szállodaigazgató elkiáltotta magát: Mindenki őrizze meg a hidegvérét! – Erre kitört a pánik…”

A jelenlegi amerikai gazdasági helyzet alapjai már elég jól ismertek. Az ázsiai államok átéltek egy pénzügyi és gazdasági krízist 1997-ben, tanultak belőle, és az elmúlt években nagy tartalékokat halmoztak fel, amit amerikai kincstárjegyekben helyeztek el. Ez a nagy kereslet pedig leszorította az amerikai kamatlábat. Következményeként az amerikai háztartásoknak egyre kevésbé lett vonzó megtakarítani, és egyre kifizetődőbbé vált hitelt felvenni. Ez vezetett aztán a “fogyasztási bulimiához”, amely aztán kulcsszerepet játszott a válság kialakulásában.

És még néhány vonás: A lakosságot ily módon rendkívül kedvezményes feltételekkel hitelfelvételre buzdították, elsősorban ingatlan fedezetű jelzáloghitelekre. Emiatt, az ingatlanok iránti kereslet rohamosan nőtt, és nőttek az árak is. De nem az égig! Egyszer csak számtalan állampolgár találta magát egy olyan házban, amelyen sokkal több hitel van, mint amit ér. És ebbe sokan beleroppantak…

Légvárak épültek hitelből. Hátborzongató  riportokat lehetett hallani a kilakoltatás utáni takarító brigádokkal. Még arra sem volt pénzük a lakóknak, hogy a plazmatévéket és házimozikat elvigyék. Minden nagy összegű hitel felvétele előtt kötelezően megnézetnék egy ilyet mindenkivel.

Ennek aztán továbbgyűrűző hatása lett: a bankok rövidtávú tartalékai kimerültek. Volt aki csődbe került, volt akit az állam felvásárolt és van akit a konkurenciája vett meg nagyon olcsón. És közben a bankok kiszórták a piacra kínjukban a vastartalékaikat: a részvény készletüket – ami hatalmas áresést eredményezett a piacon.

Az eső árfolyamon aztán mindenki pánikba esett és ők is eladták a részvényeiket – ami újabb áresést eredményezett. Ennek működési mechanizmusa a tőzsdepszichológia:

“A részvény a cég valódi értékét tükrözi. Milyen igazából egy cég értéke? Egy jól működő cég értéke folyamatosan nő: szorgalmasan dolgoznak, új termékeket, szolgáltatásokat fejlesztenek, termelik a pénzt. Ennek egy részét osztalékként kifizetik a részvényeseknek, másik részét visszaforgatják: befektetik, új gépeket vesznek, új gyárakat építenek – ezzel nő a cég értéke, nőnek a részvények értéke is. Csak az a baj, hogy pontosan senki sem tudja megmondani mennyi is ez a valódi érték.

És itt kezdődik a tőzsdepszichológia: egyszer csak elterjed a hír a Kék Mamut Művek remek cég. Sokan vesznek a részvényeikből – feljebb megy az árfolyama. Erre sokan mondják: ugye milyen jó cég ez, hogy megy felfelé az árfolyama: vegyünk mi is. Persze az árfolyam tovább emelkedik. És ez így megy addig, amíg a Kék Mamut részvények nyilvánvalóan irreálisan magas árfolyamot érnek el. És akkor mindig akad valaki, aki elkiáltja magát: A király meztelen! – A Kék Mamut túlértékelt! És akkor mindenki meg akar szabadulni a részvényeitől, az árfolyamok pedig lezuhannak. Akkor persze egy idő után mindig akad valaki, aki rájön: egészen jó kis cég ez és a részvényeinek árfolyama nagyon alacsony. És ezzel elindul a hullámvasút következő menete.

Mit csinált maga a cég miközben részvényeinek árfolyama megjárta a mennyet és a poklot? Semmi különöset, tették a dolgukat: a munkások szerelték a mamutokat, a fejlesztő mérnökök új hatékonyabb mamutkékítő eljárást dolgoztak ki és elkészült az új üzemcsarnok is. Amikor lezuhant a cég túlértékelt részvényeinek árfolyama hirtelen gyengébb minőségben és kevesebbet dolgoztak a cég munkásai? Hirtelen megbutultak a mérnökeik? Összeomlottak a gyártócsarnokok? Kevesebb profit lett hirtelen a kék mamutok piacán? – Egyik sem.

(Bővebben: Értékpapír alapú befektetések biztonságossága)

Mostanra az árfolyamesések teljesen irracionális szinteket értek el. Ez nem jelenti azt, hogy a dolog akár nem folytatódhatna. Mert a pánikba esettek nem képesek racionálisan gondolkodni.

Más ez a mostani válság, mint az elmúlt évtizedek sok-sok hasonló válsága? Igen is és nem is. Az alap mechanizmus nagyon hasonló, ugyanakkor van egy-két olyan dolog, ami egyedivé teszi a mostani helyzetet.

Először is a visszaesés mélysége . Ez egy viszonylag új jelenség, hogy a változások ilyen gyorsak és nagyok. Korábban, ahogy a világ tőkepiaca egyre nagyobb és stabilabb, a változások lomhábbak lettek. Az utóbbi években azonban a tőkeáttétellel dolgozó Hedge Foundok rohamos elterjedése, a számítógép vezérelte tőzsdei rendszerek sokkal fürgébbé tették az egész világ tőkepiacát. Olyan ez, mint a szervokormány: könnyedén kevés erővel is tekergetni lehet. És most így, ezekkel az eszközökkel, a világ sokkal nagyobb tőkékkel is gyorsabb fordulókat képes venni.

Másodszor azért ne feledjük, hogy a háttérben ott zakatol a világ nagy átrendeződési folyamata . Az Egyesült Államok szép csendben veszti el a hegemóniáját. Európa és Japán menetel a süllyesztőbe. A “harmadik világ” nagyjai – Kína, India, Dél-Amerika keményen és szívósan jönnek felfelé. A világ központja több mint húsz éve Ázsia felé tolódik el, és a mai válság – amely 1929 óta a legsúlyosabb – felgyorsítja ezt a folyamatot.

Az amerikai polgárokkal szerették volna elhitetni, hogy minden kiugróan jól megy – ha kell hitelekből is. (De ismerős ez a késő Kádár korszakból…)

Harmadszor – a dolog irracionalitása. Igazából a világgazdaság rendben van. Nincs a GDP-ben visszaesés, sőt sok területen kiemelkedő a gazdaság növekedése. Az, hogy az amerikai állampolgárok egy része túlköltekezett az egy dolog. Az, hogy ez kellemetlen egy csomó amerikai banknak az is egy dolog. De ettől (ellentétben a WTC tornyaival) még nem dől össze az egész világ.

Mit lehet tenni?

Essünk mi is pánikba? Legyünk öngyilkosok? – Semmi esetre sem! A felmérések szerint a sikertelen öngyilkosok döntő része később nagyon bánja ezt a tettét. (És akkor még azokról nem is beszéltünk, akiknek sikerült…)

Nyilvánvaló – gondolom én – hogy amikor részvény típusú befektetésbe rakták a pénzüket, akkor és ott ahol elkezdték, elmagyarázták Önnek, hogy ez egy hosszútávra alkalmas befektetéstípus. Rövidtávon nagyon komoly veszteségeket lehet elszenvedni, de hosszú távon messze ez hoz a legtöbbet. (Gondoskodó államunk azáltal is próbál erre nevelni bennünket, hogy csak minimum tíz éves befektetésektől enged adómentességet…)

Tíz év távlatából, pedig megígérhetem, hogy pont olyan kedélyesen fognak erről anekdotázni, mint mi most az olajválságról, az “európai összeomlásról” , vagy 2001. szeptember 11-ről.

Az ilyen visszaesések, pedig jövendő nyugdíjunkra nézve, egészen kiváló hatással vannak, mint ahogy azt már előző leveleimben is megmutattam.

Mit tegyünk akkor, ha rövidtávra rakta be ilyen formába a pénzét? Akkor Önnek tudnia kellett, hogy szerencsejátékot játszott, és ha valóban most ki kell vennie a pénzét, akkor vesztett… A megoldás: tervezze át és kicsit halassza el a céljait – tartsa meg a befektetéseit. Nem kizárt, hogy már egy éves távlatban nyereséggel szállhat ki. Ne felejtse el, a szervokormány jobbra pont olyan könnyen kormányoz, mint balra! A nagyon dinamikus esések után hasonlóan dinamikus emelkedés is könnyen lehetséges.

Ha Ön most indítja a befektetéseit, akkor dörzsölje a kezét. Ilyen olcsón befektetéseket Isten tudja milyen régóta nem lehetett kapni. Ne felejtsen el majd, minden hónapban hálát rebegni a 2008-as “összeomlásért” amikor majd a nyugdíjalapjából felveszi a havi hozadékokat! Igaz, hogy a forint már nem annyira erős, mint pár hónapja, viszont az árfolyamok még alacsonyabbak.

Ha kb. 3 év körüli (az én felfogásom szerint ez rövid táv) időre szeretne befektetni, most kivételesen azt mondom, hogy érdemes megpróbálni. Ilyen irreálisan alacsony árfolyamok nem sokáig létezhetnek. Ennél rövidebb távra viszont nem ajánlom – itt már nagyon nagy a szerencse szerepe…

Ha Önnek évente félrerakott befektetései vannak, és később kell majd befizetni, nézzen körül a fiókban -nem tudja-e következő befizetést előre hozni, mert érdemes.

Mibe csoportosítsunk?

Az elmúlt évek megmutatták, hogy a világ feltörekvő régióinak (Kína, India, Dél-Amerika) tőkepiaca, úgy viselkedik, mint egy versenyló : hihetetlenül gyorsan startol, ugyanakkor akadályoknál nagyon nagyokat fékez. Ezért szerintem a válság utáni időkben a növekedési szakaszban ezek a piacok sokkal dinamikusabban fognak nőni, mint a “lomha” amerikai vagy európai (a japánról ne is beszéljünk) piacok. Mivel a problémák forrása és kiinduló pontja az Egyesült Államok, nagy valószínűséggel az ottani piac fog utoljára normalizálódni.

Az amerikai gazdaság növekedése lelassul. Elképzelhető, hogy lassulni fog Ázsia is, mégis biztosak lehetünk benne, hogy az ázsiai gazdaság így is gyorsabban fog nőni, mint az amerikai és az európai.

Az ázsiai növekedést ma már nem az export húzza, hanem a beruházás és a fogyasztás. Ezeket viszont csak marginálisan érinti a válság. A következő húsz évben Kínában havonta, Indiában kéthavonta épül városi infrastruktúra egy-egy millió ember számára, ami gigantikus beruházásokat követel. Eredményként pedig az fog jelentkezni, hogy a már ma is 200-300 milliós indiai és kínai középosztály létszáma gyors ütemben tovább nő, ami viszont a fogyasztói kereslet bővülését hozza magával.

Mikor lesz mindez?

Erre nagyon nehéz jóslatot adni. Ma még nem lehet tudni, mennyi ideig tart majd a válság hatása. Mindenesetre: a korábbi nagy világválsági periódusok mindig új nagyhatalmak felemelkedését hozták.

Erre csak az egyszeri pilótát tudom idézni, aki a második sikertelen landolási kísérlet után megjegyezte: Ne izguljanak kedves utasaim, még egyetlen gép sem maradt fent… Erre is ezt lehet mondani: Nem lehet ennyire alacsony mindig az árfolyam – ez egyszerűen túl jó üzlet lenne…

Remélem, hogy írásommal hozzájárulhattam a jelenlegi piaci helyzet további megértéséhez.

Kérjen időpontot ingyenes és kötelezettségmentes személyes tanácsadásunkra, ahol még többet megtudhat!

Lépjen velem kapcsolatba itt!

A tanácsadás ingyenes és kötelezettségmentes!

Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.