2012. január 1.-én lépett hatályba a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás igénybevételi feltételeiről szóló 143/2011. (XII. 23.) VM rendelete, amely a kormány által létrehozott új kárenyhítési rendszer II. pillérének végrehajtási rendelete. Az új kárenyhítési rendszert a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezelésről szóló 2011. évi CLXVIII. törvénnyel vezették be, mely 2012. január 1.-án vált hatályossá.
Az új két pilléren nyugvó kockázatkezelési rendszerről a 2011. november 10.-i Hírlevélben Kárenyhítési törvénytervezet címmel küldtünk tájékoztatót.
A bevezetett II. pillér a mezőgazdasági üzleti biztosítások rendszere alkotja. A II. pillérben való részvétel addicionális. Az ebben részt vevő termelők az agrárszférában működő üzleti biztosítók speciális biztosítási termékekeit vehetik igénybe. Ezen biztosítási termékek ún. csomagbiztosítások, melyek olyan kárnemeket is tartalmaznak (pl: aszály, a tavaszi fagy, a felhőszakadás és az árvíz), melyekre Magyarországon eddig nem lehetett biztosítást kötni. A létrehozott csomagbiztosításokat „A” , „B” és „C” típusokba sorolták.
Az „A” típusú csomag tartalmazza a leggyakoribb gabonaféléket, olajnövényeket, valamint a borszőlőt és az almát, és ezekhez kacsolódóan a jégesőkárt, aszálykárt, árvízkárt, téli és tavaszi fagykárt, felhőszakadás kárt, viharkárt.
A „B” típusú mezőgazdasági biztosítás keretében a zöldség- és gyümölcsfélékre, valamint az egyes gabona- és fehérje növényekre lehet biztosítást kötni, jégesőkár, téli fagykár, viharkár, homokveréskár és tűzkár kárnemekre.
A „C” típusú biztosítás keretében az „A” és „B” csomagba nem tartozó bármely növényi kultúrára belvízkár jégesőkár, aszálykár, árvízkár, téli fagykár, tavaszi fagykár, felhőszakadás kár, viharkár kárnemekre köthető biztosítás.
Ezen biztosítások díjához legfeljebb 65%-os, európai uniós forrásból származó támogatást vehetnek igénybe .
A díjtámogatás iránti igényt a termelőnek az egységes kérelmük beadása során kell jeleznie.
A mezőgazdasági termelőnek a megkötött mezőgazdasági biztosítási szerződés másolatát, valamint az ahhoz kapcsolódó biztosítási kötvény sorszámáról szóló nyilatkozatát tárgyév július 30-áig, a biztosítási díj megfizetéséről szóló igazolást pedig november 15-éig kell benyújtania az MVH részére. Ezen határidők jogvesztők, amelyeket követően módosításra nincs lehetőség.
A szükséges dokumentumokat a biztosított mezőgazdasági termelő és a biztosító között létrejött megállapodás alapján a biztosító, a biztosított mezőgazdasági termelő és a szerződő fél között létrejött megállapodás esetén pedig a szerződő fél is benyújthatja az MVH részére.
A mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás iránti kérelmet a bekezdésben meghatározott dokumentumok alapján az MVH bírálja el.
A mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás kifizetésére a közvetlen támogatások igénylésére és kifizetésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
A hozamcsökkenést a biztosító saját helyszíni ellenőrzése és nyilvántartása alapján, biztosítói termésadatok hiányában a mezőgazdasági termelő által átadott adatok, tények felhasználásával vagy más, a mezőgazdasági biztosítási szerződésben rögzített módon kell megállapítani.
Az igénybe vehető díjtámogatás mértéke a nettó biztosítási díj legfeljebb 65%-a lehet, ami a rendelkezésre álló keret kimerülése esetén arányosan csökken minden igénylő esetében a következő sorrendben: 1. „A”, 2. „B” 3. „C” típusú mezőgazdasági biztosítási szerződések.
A támogatások forrásául 2012-ben 9,33 millió eurós (2,8 milliárd Ft), 2013-ban 10,67 millió eurós ( 3,2 milliárd Ft) keret szolgál. Ez a keret a 65%-os támogatási intenzitást tekintve 4,3 milliárd forint értékű biztosítási szerződés megkötését tesz lehetővé. Tekintettel arra, hogy a biztosítók hosszú távú működésének minimumfeltétele, hogy az adott évi biztosítási díjak összege legalább megegyezzen az évben bekövetkező károk nagyságával, megállapítható, hogy a jogalkotó 2012-ben 4,3 milliárd forint kárösszeggel tervez az üzleti biztosításokat illetően. Ez rendkívül alacsonynak tekinthető.
Emellett az a tény, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi források kimerülése esetén a támogatási intenzitást arányosan csökkentik minden igénylő tekintetében, kiszámíthatatlanná teszi a rendszert. A hektáronkénti több tízezer forint összegűre rúgó biztosítási díj kigazdálkodása támogatás nélkül a termelő teljes ellehetetlenítését okozhatja. Ezért a támogatási intenzitás mértékének ismerete nélkül kötött piaci biztosítással a termelő rendkívüli kockázatot vállalhat.
Az új kárenyhítési rendszer I. pillérének azaz a korábbi kárenyhítési rendszer kiterjesztett változata végrehajtási rendeletének jelenleg a közigazgatási egyeztetése zajlik. A kötelezően fizetendő kárenyhítési hozzájárulás változik, mértéke visszaáll a korábbi mértékre: ültetvények és szántóföldi zöldségtermesztés után 3000 forint, egyéb szántóföldi kultúrák termesztésére szolgáló termőföld után 1000 forint hektáronként.
A kárenyhítésre vonatkozó rendelkezések érdemben nem változnak. A Vhr szerint az agrárkár-enyhítési szerv, azaz az MVH tárgyév július 15.-ig állapítja meg a fizetési kötelezettség mértékét. A hozzájárulást szeptember 15.-ig kell megfizetni. A káreseményt bekövetkezésétől számított 15 napon belül kell bejelenteni a megyei kormányhivatal szakigazgatási szervéhez.
A rendelkezésre álló forrás nagyságrendileg nem változik.
