125 ezer nyugdíjkérelmet utasítottak el 2010-ben

Ők is számítottak az állami gondoskodásra és ellátásra!

A tavalyi évben összesen 556.637 igénybejelentés érkezett a nyugdíjigazgatóságokhoz, 6,2 százalékkal több az előző évinél, és ugyanakkor 14,1 százalékkal több, összesen 124.495 elutasító határozatot hoztak!

Önnek fontos, hogy idős korában méltóképpen, jelentős életszínvonal csökkenés nélkül élhessen?

Van Önnek valós megoldást nyújtó pénzügyi programja nyugdíj célra?

Meg tudna élni holnaptól a tartalékaiból élete végéig?

Amennyiben igen gratulálok Önnek!

Ám ha nem, miért gondolja, hogy ha Ön nem tesz semmit, akkor 10-20-30 év múlva lesz elegendő, méltó életszínvonalat biztosító nyugdíjtőkéje.

Jelentkezzen tanácsadásra, amelyen kitárul Ön előtt a világ, és tudni fogja, hogy mire visszavonul az aktív munkavégzéstől, vagy nyugdíjba megy, amellett, hogy végre lesz elég ideje, hogy kedvenc időtöltéseinek áldozhasson, lesz hozzá elég pénze is.

A konzultáció végén pontosan tudni fogja, hogy Önnek mit kell tennie, és ami még fontosabb – látni fogja, hogy ezt meg lehet csinálni!

Ne habozzon, ide kattintva jelentkezzen most nyugdíjtervezési tanácsadásra!

Lépjen velem kapcsolatba itt!

A tanácsadás díjtalan és kötelezettségmentes.

Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan örülni fognak, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

Aktuális – nyugdíj, adózás

Ügyfeleink kételyek közé kerültek, és abban kérnek a legtöbben tanácsot, hogy most mit tegyenek a nyugdíjuk érdekében, illetve hogy az adóváltozások hogyan érintik a céget, hogyan lehetne ezekből profitálni.

Látom, hogy bizonytalanok az ügyfelek, a csapból is ez folyik, de senki nem mondja meg, hogy mit is kellene tenni.

Elhatároztuk, hogy mindenkinek elmondjuk, Önnek is hasznos lehet…

Örülne egy ilyen beszélgetésnek? Akár máris jelentkezhet:

Lépjen velem kapcsolatba itt!

A tanácsadás díjtalan és kötelezettségmentes.

Ha baráti, ismeretségi körében vannak vállalkozók és olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan örülni fognak, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

Nyugdíjbomba!

Oltják az égő kanócot, de mindig marad parázs

2010. október 2., szombat 7:02

Cikkünkből kiderül, hogy a munkáltatók mennyit fizetnek és az alkalmazottaktól mekkora összeget vonnak nyugdíjcélra. Továbbá kiderül, hogy mennyi pénz van jelenleg a nyugdíjkasszában.

Mennyit vonnak a bérekből nyugdíjcélra?

A munkáltatók 2010-ben 24%-ot fizetnek az állami nyugdíjkasszába, ezen kívül a munkavállaló további 8%-ot fizet a magánnyugdíjpénztárba és 1,5%-os az állami rendszerbe, ez összesen a bruttó bér 33,5%-ának megfelelő összeg.

Nyugdíjrendszerünk második pillére 1998. január 1-jén indult, a magánnyugdíjpénztárak a társadalombiztosítással ellentétben tőkefedezeti elven működnek. Ez azt jelenti, hogy a tagok a befizetett tagdíjjal saját maguk számára takarékoskodnak és a befizetett tagdíj hozammal gyarapszik. Nyugdíjas korban pedig az összegyűjtött vagyonból (tagdíj+hozam) szolgáltat a magánnyugdíjpénztár a TB (azaz állami) nyugdíjat kiegészítő nyugdíjjáradékot.

A magánnyugdíjpénztári tagdíj nem jelent többletterhet, mert része a munkavállalók által kötelezően fizetett nyugdíjjáruléknak. Mértéke a bruttó jövedelem 8%-a, amelyet a pénztártag, vagy a munkáltatója akár a járulékalap 10%-ára kiegészíthet. A tagdíjat jellemzően a munkáltató vonja le és fizeti meg a bruttó fizetésből (egyéni vállalkozók, őstermelők stb. maguk után fizetik be a kötelező járulékot és a tagdíjat) a járulékplafon szintjéig.

Ez utóbbi alapján azon munkavállaló akinek az összesített bruttó jövedelme egy adott éven belül eléri az érvényes járulékplafont (2010-ben 7 453 300 Ft), a járulékplafon feletti jövedelmekből már nem kerül levonásra nyugdíjjárulék. Ezért a járulékplafon elérését követően emelkedik a nettó jövedelem, viszont a járulékplafon feletti jövedelemrész már nem számít be a leendő nyugdíjba, és nem gyarapítja a magánnyugdíjpénztári megtakarításokat sem.

A magánnyugdíjpénztárak a befizetett tagdíjakból költséget vonnak le, melynek maximumát törvény szabályozza. 2010-ben a befizetett tagdíj maximum 4,5%-a vonható le.

Költségvetési bevételek (2010. január – augusztus)

A bevételi oldalon szereplő tételek teljesítésének többsége az időarányosan megfelelőnek mondható 64-71%-os sávban mozog. A késedelmi pótlékok és bírságok (56,86%-kal), valamint a vagyongazdálkodásból származó bevételek (31,40%-kal) alulteljesítettek, ugyanakkor az előirányzott működési célú bevételek 114,42%-a már az első nyolc hónapban beérkezett.

A munkáltatók és a biztosítottak által fizetett járulékok teszik ki az összes bevétel 74,31%-át, a fennmaradó rész zömét (20,46%-át) a központi költségvetési hozzájárulások adják, amit az egyéb járulékok és az egyéb bevételek egészítenek ki.

Költségvetési kiadások (2010. január – augusztus)

A költségvetési kiadások tekintetében 33 bázisponttal alacsonyabb (65,98%-os) az előirányzatok teljesítése, ez okozza a bevételek és a kiadások 9,53 milliárd forintos pozitív egyenlegét. Rehabilitációs járadékokra 1,89 milliárd forinttal több folyt ki az időarányosan számított összegtől, ugyanakkor a vagyongazdálkodás előirányzott kiadásainak csak a 14,12%-át költötték el.

forrás: penzcentrum.hu

Kérjen személyesen Önre szabott nyugdíjtervezést. Lépjen velem kapcsolatba itt!

A tanácsadás díjtalan és kötelezettségmentes.

Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan örülni fognak, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

Nyugdíj – a svéd modell

Parázs vita folyik a nyugdíjrendszer átalakításáról. Jó-e nekünk a svéd nyugdíjmodell? Kinek jó? A szólás szabadsága stábja erről készített egy ajánlott műsort. (Megtekintéshez kérem, kattintson a képre!)

Megnézte? Ön mit gondol erről? Lesz Önnek nyugdíja? Mennyi? Mikor? Milyen idős korában?

Mindenesetre egyre inkább úgy néz ki, hogy mindenkinek annyi nyugdíja lesz, amennyit csinál magának. Ön szeretne akkor nyugdíjba menni, amikor akar, annyi pénzből élni, amennyiből Ön akar? Akkor javaslom, üljön le velem, és nézzük meg az Ön konkrét lehetőségeit, mert meg lehet csinálni.

Lépjen velem kapcsolatba itt!

A tanácsadás ingyenes és kötelezettségmentes!

Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

Mi lesz Veled, Nyugdíjas?!

Már a Világbank is megkondította a vészharangot!

Ők már 1996-ban látták azt, hogy a magyar nyugdíjrendszer egy “össztársadalmi pilótajáték”.

És íme a tények:

2025-re Magyarország lakossága csaknem 8 %-kal lesz kevesebb, miközben a 65 év felettiek száma 40 %-kal megnő. A mostani felosztó-kirovó rendszer már csődben van. A kasszába egyre kevesebb pénz folyik be, amit egyre több ember között kell szétosztani.
A legnagyobb gond, hogy a probléma már 10-15 éve ismert, és azóta senki nem tett semmit. Magyarországon nincs hajlandóság arra, hogy a jelenlegi, összeomlás szélén álló rendszert megváltoztassák. Mert ez egy hálátlan feladat. Hozzányúlni a legszélesebb választóréteget képviselő nyugdíjasokhoz, és az ő ellátásukhoz.
Ezért: milyen megoldást találtak ki erre ma a politikusok? NYUGDÍJREFORM a nyugdíjkorhatár felemelésével, és a nyugdíjak számítási-indexálási módjának megváltoztatásával.

Ezek a változások mindenkinek az életébe, nagyon-nagyon bele fognak taposni a következő évtizedben. Ne hessegesse el a gondolatot, Önnek is! Ön is egyre idősebb lesz. Ki fog gondoskodni Önről? Ugye nem akar 70-80 éves korában is dolgozni?

Nos. Hogyan is gondolkodnak a politikusok?
Mindegyikük imád olyan dolgokat csinálni, amivel a választópolgárok kedvében járhat, pl. autópályát átadni, kórházat avatni, és nyugdíjat emelni. És ez utóbbi a politikusok kedvence!
Ennek oka a következő: öregszik a társadalom és ennek egyik következménye, hogy egyre több idős választópolgár van. A politikusok – ha nyerni akarnak a választásokon –, akkor elsősorban nekik akarnak kedvezni, hiszen ők sokan vannak.

Most azonban nagy bajban vannak a politikusok: elfogyott a pénz az államkasszából, és nem igazán lehet nyugdíjat emelni, sőt csökkenteni kellene az egyensúly érdekében.
Mit léphet ilyenkor egy politikus? Például megtehetné, hogy kiáll és közli: elfogyott a pénz, holnaptól „x” százalékkal csökkentjük mindenkinek a nyugdíját. Ebben az esetben bevállalná a biztos bukást a legközelebbi választáson. Ön szerint megteszi??? … …
Így aztán ez a megoldás dugába dőlt.

Mi egyéb járhat akkor a politikusok fejében? Mit lehet tenni, hogy a pénz is megmaradjon, és ne lincseljék meg a nyugdíjasok sem?
Az alapvető gondolkodásmód a következő: minél több szavazó kedvében járni. A mostani nyugdíjasok sokan vannak, de a következő négy évben nyugdíjba menők kevesen. Tehát verjük el a port rajtuk, akik majd később mennek nyugdíjba.

Hogyan? Milyen lehetőségei vannak a politikusoknak arra, hogy a nyugdíjköltségeket lefaragják?

Felemelik a nyugdíjkorhatárt.Ez egy zseniális megoldás. Mit jósol a Magyar Nemzeti Bank egyik kiváló tanulmánya a ma élőknek, mikor mehetnek nyugdíjba? Ha Ön 1949 után született, akkor 63 éves korában, ha 1950 után született 64, ha 1955 után 65, ha 1959 után 66, 1967 után 67, 1972 után 68, 1981 után 69, ha 1990 után 70, és ha 1999 után, akkor 71 éves korában mehet nyugdíjba. Ahogy nő az átlagos életkor, úgy emelik a nyugdíjkorhatárt. És ha az átlagéletkor 100 év lesz, akkor 98 évre emelik a nyugdíjkorhatárt? Micsoda távlatok! Van azért egy nagy kedvezmény: ha Ön nő, akkor átlag egy évvel korábban nyugdíjba mehet, – egyelőre.
Csökkentik az összeget.Az eredeti elgondolás szerint azoknak, akik most nyugdíjasok azoknak nem csökkentik a járandóságot. Ám akinek nem sikerül még az idén nyugdíjba mennie, az már belekóstolhat a “feketelevesbe”. Az első ízelítőket már megkaptuk. A szomorú az, hogy ezeknek az embereknek esélyük sem volt arra, hogy saját nyugdíjat építsenek fel maguknak.
És mi a helyzet azokkal, akik 2012. december 31. után, az új nyugdíjrendszer szerint mennek nyugdíjba? Mekkora lesz ekkor a nyugdíj? Egy másik kiváló MNB-tanulmány szerint a minimál nyugdíj mai reálértéken kb. 22-24.000,-Ft-ra várható. Ezt kapják azok, akik minimálbérrel dolgozták végig az elmúlt évtizedeket. Ma Magyarországon ez kb. 1,5-1,8 millió ember.
Regresszíven adják.A politikusok szerint, a mostani nyugdíjasokhoz képest a következő években nyugdíjba menők száma csekély, ezért őket nyugodtan ki lehet nyuvasztani. Sőt a nagy jövedelemmel nyugdíjba vonulók száma még kevesebb. Így őket még fokozottabban kiszipolyozhatják. Egy minimálbéren élőnek nettó 50.000,- Ft jövedelemről 24.000,-Ft-ra leesni nem egy álom. Ám ha jóval többet keresett, pl. rendesen bejelentve, leadózva és lejárulékozva nettó 1.000.000,-Ft-ot azok nyugdíja sem fogja elérni a 200.000,-Ft-ot.

A gazdagság relatív dolog, no de ennyire?!
Innentől kezdve senki másra nem számíthatunk, csak magunkra, azaz…

Egyetlen megoldás maradt: az öngondoskodás, a saját pénzügyi stratégia kidolgozása!”

Alapszabály: Minden nettó bevétel 10 %-át el kell kezdeni félrerakni és az így felhalmozott összeget a legkorszerűbb pénzügyi konstrukciókban kell dolgoztatni. Senki nem vághat neki a jövőnek tőkejövedelem nélkül. Kötelező kihasználni, hogy a világ valamely régiója vagy szektora mindig fejlődni fog, és abból nyereséget lehet realizálni. Még soha annyi régió és szektor nem fejlődött úgy, mint manapság! Ne hagyjuk, hogy elmenjen mellettünk a kapitalizmus. Aki nem lép most, az azt az időt, ami elmúlik, elbukja! Úgy, hogy soha többé nem tudja behozni!

Tálcán kínálom Önnek és családjának a megoldást. Ma már a korszerű értékpapír alapú pénzügyi megoldásokkal viszonylag egyszerűen elérhető egy olyan tőkejövedelem megvalósítása, ami anyagi függetlenséget ad Önnek! Hogy ez mennyi lehet? Azt elmondom személyesen.

Javaslom, üljünk le, szánjon rá egy-két órát és beszéljük végig az Ön lehetőségeit! Akár az Ön családjával együtt.

Előre egyeztetett időpontban tudom Önt fogadni.

Ne késlekedjen, határozza el magát és kérjen időpontot egy kötelezettségmentes konzultációra.

Lépjen velem kapcsolatba itt!

A tanácsadás ingyenes és kötelezettségmentes!

“Időzített bomba” – The Wall Street Journal

A nyugdíjak időzített bombát jelentenek Magyarországon

A nyugdíjak időzített bombát jelentenek Magyarországon, ahol évente a GDP több mint 10 százalékát fordítják nyugdíjakra – hívta fel a figyelmet a The Wall Street Journal.

A 10 milliós Magyarországon 3 millió nyugdíjas él. A kormány a rendszeres havi nyugdíjakon kívül külön juttatásokat ad a balesetek áldozatainak, a rokkantaknak, a katonai és rendőrségi veteránoknak, a polgármestereknek, az özvegyeknek, a gazdáknak, a bányászoknak, valamint az elismert művészeknek. Az átlag magyar 58 éves korában megy nyugdíjba, a 60 és 64 év közötti magyaroknak csak 14 százaléka dolgozik, szemben a több mint 50 százalékos amerikai mutatóval.

A The Wall Street Journal terjedelmes, Magyarországról és részben Kelet-Európáról szóló írása szerint a gazdasági bajok egyik gyökere a nyugdíjrendszer. Magyarországon – ahol mintegy 4 milliós munkaerő van – az állami nyugdíjprogramba történő befizetések nem fedezik a juttatásokat. Gyurcsány Ferenc szocialista pártja védi a nyugdíjasokat, akik fontos szocialista választási tömböt képeznek.

A kritikusok szerint meg kell reformálni a nyugdíjrendszert. “Az IMF, magyar reformerek támogatásával, csökkentéseket akar, különösen a 13. havi nyugdíjak terén” – írta az újság. A rendszer jóformán semmilyen szinten nem működik – mondta Mark Pearson, az OECD szakértője.

A kiterjedt nyugdíjak rendszere a szocialista korszak öröksége. Mint Yusaf Akbar, a CEU Business School professzora rámutatott, az 1956-os forradalom eltiprása után az ország vezetői hallgatólagos alkut kötöttek a néppel: azért cserébe, hogy nem lesz több társadalmi elégedetlenség, a vezetők szerény reformokat és kényelmes jóléti hálót biztosítanak. A kommunizmus bukása után a térség legtöbb állama igyekezett lebontani a régi állami rendszert, s bár Budapest is elöl járt a privatizációban, igyekezett megtartani a szociális biztonsági hálót.

A kommunizmus után megmaradt az a szemlélet, hogy az államra kell támaszkodni – mutatott rá Holtzer Péter, egy kormányzati szakértői kerekasztal-csoport elnöke, aki szerint még egy-két nemzedékre lesz szükség a mentalitás megváltozásához.

Kelet-Európában csak Szlovákia és Lengyelország költi a GDP nagyobb hányadát nyugdíjakra. Előbbi viszont sokkal gazdagabb, mint Magyarország, utóbbi pedig jelentős csökkentést tervez. Az OECD becslése szerint ráadásul Magyarországon fognak a leggyorsabban növekedni a nyugdíjköltségek az elkövetkező évtizedekben Európában.

A vezető amerikai üzleti napilap azt is megjegyezte, hogy az OECD-országok körében Belgium után Magyarországon a legmagasabb az “adóék”, vagyis a munkáltató által kifizetett és a munkavállaló által kézhez kapott összeg közötti különbség. ( Forrás: MTI )

Ne várja, hogy majd az állam jól öngondoskodik Ön helyett, -mert nem fog!- teremtse meg saját elegendő nyugdíját. Kérjen időpontot ingyenes és kötelezettségmentes személyes tanácsadásunkra!

Lépjen velem kapcsolatba itt!

Valami van a levegőben…

Tudja miért beszélnek annyit a nyugdíjkérdésről?

Nyilvánvalóan valami készül!

Magyarország, (és nem csak Magyarország) bajban van, nagy bajban. És sajnos, ettől mi, polgárok sem tudjuk magunkat függetleníteni.

Ami nyugdíjkérdésben biztos: Nem lesz nyugdíja!

A felosztó-kirovó rendszer a végét járja: A II. világháború után került bevezetésre. Abban az adott pillanatban ez a megoldás praktikusnak tűnt, de hosszútávra előre nem terveztek megarendszert, nem kalkuláltak a demográfiai mutatók változásával, a javuló egészségügy következtében növekvő várható életkorral. Maga a felosztó-kirovó rendszer megalkotója Bismarck, a “vaskancellár” volt az 1870-es évek végén. A rendszer jól működött, mert kevesen tartoztak a biztosítottak körébe és jól átlátható volt. AKKOR!

A nyugdíjkorhatár 60 év volt, viszont a születéskor várható átlagos életkor csak 47 év!!

Amiről eddig nem beszéltünk: válság van!

Demográfiai: öregedés (nő a születéskor várható élettartam, nő az átlagéletkor, ám kevés a születés).
Érdekeltségi: “senki sem akar fizetni”, (szürke/fekete gazdaság).
Aktivitási: Az EU-n belül Magyarországon dolgozunk a legkevesebben, a legkevesebbet és a legrövidebb ideig.
Bizalmi: “állami akarat elleni kooperáció”.
Fogalmi: “biztosítás vagy szolidaritás?” – Meddig legyünk szolidárisak azzal, aki nem fizet, esetleg soha nem is fizetett semmit?
Politikai: “cukorka osztogatás”. Célja a választók megnyerése a következő választásra.

Magyarország népességének korfája

A keresőképes korú létszám: 3.1millió fő férfi, és 3.2millió fő nő.

És most nézzük meg, hogy milyen adatok korrigálják, a munkaképes korú 18-62 éves korúak között ténylegesen járulékot fizetők létszámát.

Későn kelünk, korán fekszünk. Az aktív munkavégzés intervalluma: 25-58 éves kor között.

Jellemzően a 24-évesek 50 %-a egyetemre jár, és jóval hamarabb megyünk nyugdíjba, mint a nyugdíjkorhatár.

Az ezzel korrigált létszám: 2,8 millió férfi és 2,7 millió nő.

A szürkület. 1 900 000 ember “láthatatlan” – azaz nem adott adóbevallást.

Megjegyzem ebbe a körbe tartoznak a gyesen, gyeden lévők, a regisztrált munkanélküliek, stb. is. A”láthatatlanok” létszáma 700ezer férfi és 1,2 millió nő.

“Betegeink”. A nyilvántartott rokkantnyugdíjasok létszáma 270ezer férfi és 200ezer nő.

Felmérések és vélemények szerint a valóban rokkantnyugdíjasok száma cca. 166 ezer fő.

A minimálbér foglyai.

Ők lehetnek minimálbéren bejelentett vállalkozók, illetve ténylegesen minimálbérért dolgozó foglalkoztatottak, akik minimális járulékot fizetnek, SZJA-t pedig eddig semmit (illetve most már 18%-ot!). Ez a csoport mintegy 1millió férfi és 900ezer nő.

“Egyik zsebből a másikba”

Közalkalmazottak, köztisztviselők, akiknek a bére és azok járulékai is a befizetett adó- és járulékforintokból történik – 350ezer férfi és 450ezer nő.

És a “maradék”. Az 1,8 millió “adórabszolga”.

Egy nagy kérdés:

Ki fog a zsebébe nyúlni, hogy Önnek legyen miből élnie nyugdíjas korában?

Ezek után is, még mindig bízik az államban? Abban, hogy az állam képes lesz finanszírozni a nyugdíjakat?

Magyarországon egyszer már működött a tőkefedezeti nyugdíjrendszer, a II. világháborúig, két fő intézettel:

OTI: Országos Társadalombiztosítási Intézet: A közszolgálati dolgozók (állami foglalkoztatottak – állami vállalatoknál) befizetéseit kezelte.
Magánalkalmazottak Biztosító Intézete: A magánszférában foglalkoztatottak befizetéseit kezelte.

A befizetett járulékokat összegyűjtötték, befektették (ha nyitott szemmel járunk, egy-két épületen még mindig láthatunk olyan táblát, hogy az XY Biztosító tulajdona) és szolgáltatták a járulékot.

A II. világháború alatt-után az állami nyugdíjrendszer vagyona nagy részben megsemmisült, a maradék részt államosították, és az újjáépítést finanszírozták belőle.

Ekkor tértek át a máig is élő, ún. FELOSZTÓ – KIROVÓ rendszerre, abból az egyszerű okból, hogy nem igényelt tőke feltöltést, és a befolyt összeget azonnal nyugdíjra lehetett fordítani. A képlet egyszerű volt:

1 főre eső nyugdíj=

{(aktív dolgozók x járulék) – működési költség}

_________________________

nyugdíjasok száma

MAI NYUGDÍJRENDSZERÜNK ALAPJAI

I. PILLÉR: ÁLLAMI NYUGDÍJ

II. PILLÉR – MagánNyugdíjPénztár

Kezdetben a bruttó bérek 6%-a, majd 2004-től: 8%-a, került befizetésre. Többlet befizetést nem igényel. A befizetett pénz egyéni számlára kerül: befizetett tagdíj + hozamai. Államkötvényekbe fektet kb. 75-80%-ban, infláció fölött 1-2% hozammal lehet számolni.

Valós megoldás? Nem úgy látszik:

Példa: 20 év szolgálati idő igazolt megléte esetén MNYP-t nem fizető polgár esetén a nyugdíj a megállapított átlagbér 33%-a, ami plusz évenként 1,65%-kal nő.

Ugyanezen 20 év szolgálati idő igazolt megléte esetén MNYP-t fizető polgár esetén a nyugdíj a megállapított átlagbér 24,4%-a, ami plusz évenként 1,22%-kal nő.

(Azt már csak zárójelben jegyzem meg, hogy a nyugdíj alapjának számítása is megváltozik!)

III. PILLÉR – Önkéntes NyugdíjPénztár

Alapvető jellemzői:

Szabadon választható
Munkaadók átvállalhatják
Alacsony hozamok
Semmilyen garancia nincs mögötte

IV. PILLÉR – NYESZ

Nyugdíj-előtakarékossági számla,
2006. január 1-től választható megtakarítási forma.
Kamatadó mentes
30%-os előtakarékossági támogatás
Csak nyugdíjra, mert egyébként:

– akár 1 Ft kivétele esetén sem vehető igénybe az adókedvezmény,

– az igénybe vett adókedvezményt 120%-on kell visszafizetni, ha a nyugdíjkorhatár elérése előtt hozzányúl,

SZJA köteles,
könnyen elérhető, mert a bankokban nyitható, de ott nem kap befektetési tanácsot (Kipróbáltuk! Nekem kötvényalapot javasoltak, illetve elém tettek egy katalógust az elérhető alapokról, és azt mondta az ügyintéző, hogy válasszak, melyiket szeretném! ), másrészt így szaktudás nélkül küldik ki az értékpapírpiacra az embereket.

TOVÁBBI VÁLTOZÁSOK

2007-től a nyugdíjasként folytatott keresőtevékenységre is kiterjed a nyugdíjbiztosítás-fizetési kötelezettség.
2008. január 1-től 1988-2006 közötti kereseteket 2007-es szintűre emelik – ez növeli a nyugdíj számítási alapját.

DE!

2008. január 1-től a jövedelmeket már nemcsak az SZJA-val csökkentik, hanem a keresetekből levont járulékok összegével is – ez viszont nagyobb mértékben csökkent!
2009-től előrehozott öregségi nyugdíj egységesen 59 év lesz
2013-tól SZJA-t kell utána fizetni!

A fenti változásokat is magába foglaló nyugdíjjogszabály megtalálható a www.magyarország.hu oldalon .

1997. évi LXXXI. törvény

2006. évi LXI. törvény

Senki nem mondhatja, hogy nem tudott róla! Már 10 éve nyilvános! A várható nyugdíj a számított átlagkereset cca. 40%-a lesz (jelenleg kb. 60%-a). Ketyeg a bomba! Minél korábban hallja meg, annál több ideje lesz gondoskodni magáról. Cselekedjen! És ahogy mi ezt látjuk, mi jelentheti az egyetlen valós megoldást?

Az V. PILLÉR – Az Öngondoskodás

ÉS HOGY MIÉRT? A válasz egyszerű: Magad uram, mert szolgád nincs!
Mit tegyünk? – Képezzünk járadékalapot magunknak! Dolgozzon a pénz helyettünk.
Hogy csinálják mások?? – A világ fejlett nációi rendelkeznek értékpapírlapú megtakarításokkal hosszútávú pénzügyi céljaik megvalósítása érdekében. Sőt pl. Japánban egyáltalán nincs állami nyugdíj. Mégis tele vannak a világ túristaparadicsomai japán nyugdíjasokkal. Csak utánozni kell őket!
Nyugdíj alap saját kézben: Minden részletét magam határozhatom meg!
Mennyi kell?: Kiszámítjuk, hogy jelenlegi és múltbeli keresete, nyugdíjpénztári befizetései mellett mekkora nyugdíjra számíthat.
Mennyiből lehet?: Ha már tudjuk hogy mennyi lesz az Ön várható nyugdíja, akkor pillanatokon belül megtudhatja, hogy a ténylegesen elvárt nyugdíjához milyen megtakarításra van szüksége ahhoz, hogy a nyugdíjba vonulás után is fenn tudja tartani jelenlegi életszínvonalát!

Javaslatunk: Értékpapír alapú befektetés

Miért? Mert ehhez kell a legkevesebb pénz.

Bankbetét, kamat 3% – A havonta igényelt járadékösszeg 333-szorosa termeli ki a szükséges pénzt.
Államkötvény, hozam 5% – A havonta igényelt járadékösszeg 240-szerese termeli ki a szükséges pénzt.
Részvényalapok, hozam 12% – A havonta igényelt járadékösszeg 100-szorosa termeli ki a szükséges pénzt.

10 éven keresztül megtakarítok havi 10.000Ft-ot a 2.6millióFt a havi 26ezer Ft járadék.
20 éven keresztül megtakarítok havi 10.000Ft-ot a 9.6millióFt a havi 96ezer Ft járadék.
30 éven keresztül megtakarítok havi 10.000Ft-ot a 32millióFt a havi 320ezer Ft járadék.
40 éven keresztül megtakarítok havi 10.000Ft-ot a 103millióFt a havi 1millió Ft járadék.

A remény, hogy majd csak lesz valahogy, rendkívül veszélyes.
Hitetlenkedik, és most úgy gondolja, hogy ez elérhetetlennek tűnik? Mégis milliók használják és élnek vele világszerte, és egy időben elkezdett és következetesen végigvitt stratégiával Ön is részese lehet.

Szeretné megtudni, mekkora nyugdíjra számíthat majd nyugdíjba vonuláskor?

Érdekli, jelenlegi életszínvonalát mekkora megtakarítás mellett érheti el?

Egy esettanulmány:

Van egy ügyfelem: Férfi, 1956-ban született, 1976-ban kezdett el dolgozni.

Gondolkodik a visszavonuláson. Néhány évtől eltekintve világ életében vállalkozóként dolgozott. Az utóbbi három évtől, és az 1976-1998 közötti időszaktól eltekintve az igazolt jövedelme megegyezik a minimálbér összegével.

Nos az adatait átnézve a következő eredményeket kaptuk a várható nyugdíjára vonatkozóan:

Társadalombiztosítástól kapott havi nyugdíj: 36.570,- Ft

Magánnyugdíjpénztártól kapott havi nyugdíj: 7.189,- Ft

Összesen: 43.759,- Ft

A tervezett havi “nyugdíja”: 200.000,- Ft

Havi hiány a tervezett nyugdíjhoz képest: 156.241,- Ft

Az Ön esetében mit mutatnak a számok?

Számoljunk együtt, kérje szakértő segítségemet, hogy partnerévé válhassak abban, hogy nyugdíjas éveit egészségesen, magas életszínvonalon élhesse meg!

Ráadásul a ma , amikor a piac -20-30%-on áll, a legjobb alkalom a beszállásra!
Amerikának csökken a világgazdaságban betöltött szerepe, ahogy mondani is szokták, Amerikának vége van, de a világnak?…

Mi most hosszútávra tervezünk, 10-15-20-40 évre, és generációkra.

És nem a jelenlegi helyzetre, hanem tendenciákra építünk. Például már itt kopogtatnak az afrikai alapok.
A világban valahol valami mindig fejlődni fog. (Gondoljon Einstein szavaira: “Táguló világ”. Vagy arra, hogy Mátyás király egész éves jövedelme 804 ezer arany volt, ami a mai átlagjövedelmet sem éri el.)
Ki gondolta volna, hogy az 1993-ban 1000 pontról induló BUX-index, 2007-re megharmincszorozódik?

Hát ennyi tesz az idő! És az információ!

Alapozza meg a saját nyugdíjas éveinek anyagi biztonságát!

Kérjen szakértő segítséget, és beszélgessünk el az Ön személyes lehetőségeiről.

Lépjen velem kapcsolatba itt!

A tanácsadás ingyenes és kötelezettségmentes!

Share this:

Share this:

Oltják az égő kanócot, de mindig marad parázs

Share this:

Share this:

Share this:

Share this:

Share this: