Vállalati biztosítás

„Senki nem lehet jobban rabszolga, mint akivel elhitetik, hogy szabad.” Johann Wolfgang von Goethe (1749-1832)

Néhány évvel ezelőtt, az USA központi bankja, a FED kiadta a „Modern Money Mechanics” című dokumentumot. Ez a kiadvány részletesen leírja a pénz létrehozásának menetét, amelyet a FED a világ kereskedelmi bankhálózatával támogat. A kiadvány célja, hogy leírja a pénz létrehozásának menetét a résztartalékra épülő banki rendszerben. Majd folytatja a résztartalékra épülő folyamat magyarázatát különböző banki terminológiákon keresztül.

Ennek a fordítása a következő:
Az USA kormányának pénzre van szüksége. Így felhívja a FED-et és kér, mondjuk 10 milliárd dollárt.

A FED válaszol: Persze, veszünk 10 milliárd dollár értékben államkötvényt. A kormány fog egy darab papírt, valami hivatalosat fest rá, és államkötvénynek nevezi el őket. Ezután 10 milliárd dollár értéket rendel hozzájuk, és elküldi a FED-nek.

Válaszul, a FED szintén egy csomó papírt nyomtat. S ezeket „Federal Reserve Note”-nak nevezik el és szintén 10 milliárd dollár értékkel ruházzák fel. A FED a papírt az államkötvényekre cseréli. Miután a csere megtörtént, a kormány fogja a 10 milliárd dollárt és letétbe helyezi egy bankszámlán. A letétbe helyezéssel a papírdarabok hivatalos pénzzé válnak 10 milliárd dollárt adva az USA pénzügyi forgalmához. A 1d dollár létrejött.

Természetesen a példa általánosít. Először is, a tranzakció elektronikusan történik a valóságban. Papír felhasználása nélkül. Valójában csak a dollár alig 3%-ának létezik papír megfelelője, a többi 97% csak számítógépekben létezik. Az állampapírok valójában adósságot fejeznek ki. Amikor a FED megveszi őket, a semmiből előállított pénzzel, a kormány elkötelezi magát a pénz visszafizetésére a FED-nek. Másképpen fogalmazva: a pénz adósságot jelez. Ezt a hihetetlen paradoxot, hogy a pénz és az általa képviselt érték adósságot, illetve kötelezettséget jelent, még jobban fogjuk látni a példa további részében.

Tehát a csere megtörtént. A 10 milliárd dollár egy bankszámlán van. Itt kezd érdekes lenni a rendszer.

A résztartalékra épülő banki szabályok alapján, a 10 milliárd dollárnak megfelelő betét azonnal a bank tartalékainak része lesz. Mint minden más betét is. És mint a résztartalékra épülő banki szabályok kimondják a „Modern Money Mechanics” alapján:

„Egy banknak kötelező tartalékot képeznie, mely a betétek fix százalékával egyenlő.”

Ezután összegszerűen is definiálja: „A jelenlegi szabályok értelmében, a képzett tartalék a betétek 10%-a.”

Ez azt jelenti, hogy a 10 milliárd dollár betét 10%-a, 1 milliárd dollár tartalékként a banknál marad. Míg a többi 9 milliárd dollár alapját képezi a további kölcsönöknek. Logikus lenne feltételezni, hogy a 9 milliárd dollár szó szerint a 10 milliárdból származik. Azonban ez nem így van. Valójában a 9 milliárd dollár kölcsön alap a semmiből jön létre, a meglevő 10 milliárd dolláron felül. Így növekszik meg a pénzellátás. A számlán marad a 10 milliárd, azonban a bank ebből 9 milliárdot továbbkölcsönöz, azaz 19 milliárd lesz forgalomban.

Ahogyan a „Modern Money Mechanics”-ban állítják: „Természetesen a bankok nem mindig fizetik ki a beáramló pénzből származó kölcsönöket. Ha így tennének, nem keletkezne újabb pénz. Amikor kölcsönt adnak, fizetési ígérvényt adnak ki (kölcsönszerződést kötnek) a pénzért cserébe és a kölcsönző a fizetési ígérvényt kapja meg. Más szavakkal, 9 milliárd dollár jöhet létre a semmiből. Pusztán azért, mert igény van kölcsönre és van 10 milliárd dollár betét fedezetként.

Tegyük fel, hogy valaki bemegy a bankba és kikölcsönzi az újonnan létrejött 9 milliárd dollárt. A kölcsönző nagyon valószínűen fogja a pénzt és a saját bankjába teszi betétként. A folyamat itt újra ismétlődik. A betét a bank tartalékainak része lesz. 10% elkülönítve, valamint 90 %-a a 9 milliárdnak 8,1 milliárd jön létre, mint új pénz további kölcsönökre. És természetesen a 8,1 milliárd kikölcsönözhető és újra bankba tehető, további 7,2 milliárdot hozva létre, 6,5 milliárdot… 5,9 milliárdot… és így tovább…

A betétbe helyezéssel létrehozott pénz köre elméletileg a végtelenségig folytatható. Átlagosan 90 milliárd dollár hozható létre az eredeti 10 milliárd dolláron felül. Más szavakkal: Minden betét a banki rendszerben, 9-szeres mennyiségű pénzt hozhat létre a semmiből.

Pénz-függők, forduljatok az udvarias Bank of ………-hoz megnyugtató, azonnali pénzért! P-É-N-Z biztonságos személyi kölcsön formájában!

Most hogy értjük, hogy a pénz hogyan teremtődik a résztartalékra épülő banki rendszerben, egy logikus kérdés merül fel: mi ad értéket az újonnan létrejött pénznek? A válasz: a meglévő pénzmennyiség.

Az új pénz valójában értéket lop a meglévő pénzmennyiségtől. A teljes pénzmennyiség nő, függetlenül a gazdaságban lévő termékektől. És ahogy a kereslet kínálat törvénye diktálja, az árak emelkednek, csökkentve minden egyes dollár vásárlási erejét. Ezt nevezik inflációnak. Az infláció valójában egy rejtett adó. Milyen híreket hallunk? Inflálódik a fizetőeszköz. Nem azt mondják: leértékelés, nem azt mondják: értékromlás, nem azt mondják: csapd be az embereket, hanem, hogy csökkentsük a kamatlábakat.

Az igazi csalás az, amikor eltorzítjuk a pénz értékét. Amikor a semmiből teremtünk pénzt, nincsenek megtakarításaink, habár „tőkénk” van. Egyet kérdezek: hogyan várhatja bárki, hogy megoldjuk az infláció problémáját?

Itt az történik, hogy növeljük a pénzforgalmat, még több inflációval. Természetesen lehetetlen. A résztartalékra épülő banki rendszer alapvetően inflációs. A pénzkibocsátás növelése áru és termék növelés nélkül mindig leértékeli a pénzt. Egy gyors pillantás az amerikai dollár vásárló erejére és a pénzkibocsátás ütemére, egyértelművé teszi a helyzetet. Az összefüggés nyilvánvaló.

1913-ban 1 dollár annyit ért, mint 21,6 dollár 2007-ben. Ez 96%-os leértékelés mióta a FED létezik. Ha a folyamatos infláció rendszere abszurdnak és gazdaságilag öngólnak látszik, várj egy kicsit. Az abszurditás valójában nem elég erős szó a pénzügyi rendszer működésére. A pénzügyi rendszerben a pénz adósság, és az adósság pénz. Íme egy diagram az USA pénzkibocsátásáról 1950 és 2006 között, és egy az USA nemzeti adósságáról.

Milyen érdekes, hogy a trendek, lényegében ugyanazok. Ahol pénz van, ott adósság van. Ahol több adósság van, ott több pénz van. Másképpen fogalmazva: minden egyes dollár a zsebedben valakinek a tartozása. Emlékezz: az egyetlen mód, ahogy pénz jön létre, adósság. Ha mindenki vissza bírná fizetni az adósságát, beleértve a kormányt is, egyetlen cent sem lenne forgalomban. „Ha nem lenne adósságunk, nem lenne pénz sem.” Marriner Eccies – Governor of the Federal Reserve 1941. szeptember 30.

Az amerikai történelem során ez utolsó eset, amikor a nemzeti adósság ki volt fizetve, 1835-ben volt, miután Andrew Jackson elnök bezáratta a FED-et megelőző központi bankot. Valójában Jackson teljes politikai programja a központi bank bezárására épült.

Egyszer kijelentette: „Az arcpirító erőfeszítés, mellyel a jelen bank a kormányt irányítani próbálja előzetes figyelmeztetés legyen minden amerikai állampolgárnak, hogy ne dőljenek be a csalásnak amit ezen intézmény állandósítása, vagy egy másik alapítása jelent.” Andrew Jackson elnök 1767-1845

Sajnos az üzenet hamar elhalt. És a nemzetközi bankárok egy másik központi bankot hoztak létre 1913-ban. A FED-et. S amíg ez az intézmény létezik, az állandó adósság garantált.

Láttuk, hogy a pénz adósságból keletkezik kölcsönök útján. Ezek a kölcsönök a banki tartalékokon s a tartalékok betéteken alapulnak. És ebben a résztartalékra épülő banki rendszerben minden betét a saját értékének közel kilencszeresét hozza létre. Leértékelve a meglévő pénzt, ezzel áremelkedést okozva a társadalomban. Mivel a pénz adósságból születik, és a gazdaságban kering véletlenszerűen, az emberek elvesztik szem elől az eredeti adósságot. Mivel egyensúlyhiány van, az emberek versenyezni kénytelenek a munkáért, hogy elég pénzt nyerjenek a megélhetésükre.
Akármennyire is értelmetlennek tűnhet ez a rendszer, még mindig van egy dolog, amit kihagytunk a számításból. Ez az eleme a struktúrának, ami lerántja a leplet a rendszer valódi arcáról.

A kamat.

Mikor a kormány pénzt kölcsönöz a FED-től, vagy egy ember pénzt kölcsönöz egy banktól, azt mindig egy magas kamattal kell visszafizetnie. Más szavakkal: minden egyes dollár, ami létezik, vissza kell legyen fizetve, kamatostul. Azonban, ha az összes pénz a központi banktól jön, és a kereskedelmi bankoknál kamatokkal többszöröződik, és ha az úgynevezett „tőke” csak a pénzügyi ellátó rendszerben keletkezhet — akkor hol van a pénz, ami a kamatot fedezi?

Sehol. Nem létezik. S ennek következményei megdöbbentőek. A bankoknak visszafizetendő pénz mindig több, mint a forgalomban lévő pénz. Ezért állandó az infláció a gazdaságban.

Állandóan új pénz kell, hogy az állandó, a rendszerből fakadó hiányt fedezze, aminek az oka a kamat. Ez azt jelenti, hogy a fizetésképtelenség és a csőd szó szerint a rendszer része. Mindig lesznek szerencsétlenek, akik a rövidebbet húzzák. A zenére körbesétáló játékhoz hasonlóan amikor a zene véget ét, valaki kiesik.

És éppen ez a lényeg. A rendszer folyamatosan a bankok kezére játssza az egyének javait. Ha képtelen vagy kifizetni a jelzálogot, elveszik a tulajdonod. Ez különösen akkor felháborító, amikor rájössz, hogy a fizetésképtelenség természetes jelenség a résztartalékra épülő banki praktika miatt.

Kezdjen el számolni! Ha 10 év múlva venni szeretne valamit -mondjuk egy lakást- 10 millió forintért, akkor ennek előteremtésére alapvetően három módja van.

1. Ön úgy dönt, hogy semmit nem bíz a véletlenre, és előre összerakja.
2. Ön jól keres, biztos jövedelme van, és lesz – 10 év múlva is, és játszva kifizeti a mellényzsebéből azt a 10 milliót.
3. Nagyon akarja a lakást, ám nem rendelkezik a fenti két adottságokkal, ezért hitelként veszi föl egy banktól.

Az eredmény minden esetben ugyanaz, Önnek lesz egy 10 millió forintos lakása, vagyis lesz 10 millió forint elkölthető pénze.

Mindössze egyetlen dologban fognak az esetek különbözni. A 10 millió forint árában!

Miért is? Mert az első esetben a pénz ára 3,5 millió forint, a második esetben 10 millió forint, a harmadik esetben pedig 24 millió forint – a mai hitelfeltételek alapján számolva.

Ez meg hogy lehet? Nos úgy, hogy az aki megfelelő formát igénybe véve előre összegyűjti a pénzt, az 3,5 millió forintból ezt meg tudja tenni. A harmadik esetben a felvett 10 millió forint hitelt 24 millióból kell és lehet visszafizetni.

Kérdem én: miért van az, hogy az első esetnél, ha valakinek azt mondom, hogy havi 30-40 ezer forintot meg kell takarítania, akkor azonnal sziszeg, hogy ennyi pénzt ő még sose látott! Hova gondolok, akkor ő nem tud megélni!

Míg a hitelfelvételekor a havi 180.000-200.000 forintos törlesztőrészletet szinte gondolkodás nélkül bevállalja?

Tudja Ön, hogy mit jelent itt a felelős gondolkodás:

Pontosan azt, hogy aki előre összerakja a pénzt az élete nagy kiadásaira, annak 7x -jól látja, hétszer(!) annyi pénze van élete során, mint annak, aki ugyanezeket hitelből oldja meg!

Ön melyik táborba szeretne tartozni? A szerencsétlen földönfutókéba vagy szerencsés gazdagokéba? A döntés az Öné!

Jelentkezzen tanácsadásra, ahol megalapozzuk az Ön pénzügyi függetlenségét, akár generációkra!

Lépjen velem kapcsolatba itt!

Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.☀️