Egészségbiztosítás – elérhető a gazdagok kiváltsága

Egészség: így kaphatod meg a felső 10 ezer kiváltságait!

Az egészség drága, az egészségbiztosítás pedig csak a gazdagok kiváltsága? Az emberek többsége még manapság is azt hiszi, hogy a nyugati színvonalú ellátást kínáló egészségbiztosítás a felső 10 ezer kiváltsága. Pedig nem is tévedhetnének nagyobbat.

A kórházsorozatok rajongóinak valószínűleg nem kell bemutatni a Klinikát, a műfaj egyik alapművét. A 80-as évek végén Magyarországon szinte mindenki a sármos Brinkmann professzorért vagy a megnyerő modorú fiáért, Udóért, esetleg a fiatal Elke nővérért rajongott. A szereplőkön és a sztorin túl azonban volt egy másik oka is a sorozat népszerűségének, mégpedig az, hogy a rendszerváltás idején nekünk, magyaroknak elérhetetlennek tűnt a világa. A nézők szinte vágytak arra, hogy bekerüljenek a festői környezetben lévő, leginkább egy szállodára emlékeztető kórházba. Manapság azonban már nincs olyan messze a Fekete-erdő, mint 30 éve.

A magán-egészségügyi ellátás, a kedves személyzet vagy a tiszta, jól felszerelt egészségügyi intézmények végre itthon is elérhetők. Ráadásul nem csak a felső tízezer számára.

Mutatjuk is gyorsan, hogyan kerülheti el az állami egészségügyet!

Tegye fel magának ezeket a kérdéseket

  • Elege van abból, hogy az állami egészségügyben soha nem lehet tudni, kinek, mennyit és mikor kell fizetni, ráadásul egy sokszor rossz színvonalú szolgáltatásért?
  • Előfordult már Önnel, hogy hetekig, netán hónapokig kellett (volna) várnia például a CT vagy az MR vizsgálatra, esetleg arra, hogy időpontot kapjon a szemészetre?
  • Érezte már úgy az állami egészségügyben, hogy nem voltak megfelelőek a körülmények?
  • Volt már olyan, hogy szüksége lett volna egy jó orvosra, de senki sem tudott ajánlani egy megbízhatót?

Ha a fenti kérdések bármelyikére igennel válaszolt, akkor ez a cikkünk biztosan érdekelni fogja Önt!

Az állami rendszer rákfenéi

A magyar egészségügy helyzetére egy korábbi cikk már kitért, de azért érdemes átfutni annak főbb pontjait:

  • Már a hálapénz sem segít. A hálapénzzel ma már nem feltétlenül kapunk jobb ellátást, inkább a kényszer vagy az elvárásoknak való megfelelés miatt van még mindig jelen a rendszerben. A szakemberhiány miatt akkor sem biztos, hogy nagyobb odafigyelést kap a beteg, ha fizet.
  • Orvoshiány is van. A magyar orvosok és ápolók hihetetlen tempóban és számban mennek külföldre dolgozni, mivel a skandináv és angolszász egészségügyben lényegesen magasabbak a fizetések, jobbak a gyógyítási feltételek.
  • Az infrastruktúra is elégtelen. Egyes kórházak állapota katasztrofális, sok helyen nem megfelelő a műszerezettség, alapvető eszközök, gyógyszerek hiányoznak, a kórházi koszt a legtöbb helyen siralmas.
  • A várólisták is hosszúak. Egyes vizsgálatokra akár heteket-hónapokat is kell várni, pedig például egy CT esetében a várakozás akár végzetes is lehet. Ráadásul itt legtöbbször még a hálapénz sem feltétlenül segít, ugyanis nincs kit „lefizetni”.
  • Lutri, milyen orvoshoz kerülünk. Az, hogy melyik szakorvos kit ismer és kit ajánl, vagy épp ismerősi körből ki ajánl jó orvost, tényleg csak mázli kérdése. Pedig ez is nagyban meghatározza a gyógyulási esélyeket.

A roskadozó állami rendszer mellett azonban a magánegészségügy furcsán ugyan, de virágzik.

Ha baj van, a többség már nem is az orvost hívja

Ezek után adódik a kérdés: Ha ilyen súlyos gondok vannak az állami egészségügyben, akkor ki segít majd nekünk baj esetén?

A Vienna Life Biztosító szeptemberben elvégzett online kérdőíves felmérése azt vizsgálta, hogy

  • az emberek kitől kérnek segítséget egészségi panaszaik esetén,
  • mit gondolnak a magán-egészségügyi ellátásról,
  • és mennyire veszik igénybe azt.

A kutatás szerint háromból egy ember (a megkérdezettek 36,3 százaléka) ­nem mindig tudja, hogy kihez fordulhatna egészségi problémájával, azaz bizonytalan, hogy milyen orvost lenne érdemes felkeresnie.
Egy másik kérdésből az is kiderült, hogy meglepő módon a válaszadóknak csak kevesebb mint a fele (48,1 százaléka) hívja az ügyeletet, a szakrendelőt vagy a háziorvost, ha bizonytalan, milyen ellátásra van szüksége.
Sokan (a válaszolók 30,4 százaléka) inkább az interneten keresnek rá a panaszukra,
de vannak, akik családjuktól vagy ismerősüktől kérnek tanácsot, esetleg egy egészségügyi szakkönyvet lapoznak fel.

Te kihez fordulsz segítségért, ha beteg lesz valaki a családban?

(123rf.com)

A netes kutakodás vagy az ismerősök, rokonok kérdezgetése helyett jobban jár, ha minél gyorsabban felkeres egy orvost.

Van olyan orvos, akit éjjel-nappal hívhatnék?

Attól pedig gyorsan pánikba eshetünk, ha a netet böngésszük vagy a családtagokat kezdjük faggatni annak kiderítésére, vajon agydaganatunk van-e, ha fáj a fejünk. Szakértelem hiányában ugyanis hajlamosak vagyunk a legrosszabbra gondolni. Ismerős? Az ilyen gyötrő kérdések persze általában ünnepnapokon, éjszaka vagy a nyaralás alatt törnek ránk, amikor nehéz orvosi segítséget kérni, hiszen az ügyeletet vagy a 104-et mégsem hívhatjuk, a háziorvost pedig gyakran lehetetlen elérni.

Van azonban ennél jobb megoldás is. A 0-24 órában hívható Vienna Life Medical Központ call centert havonta több ezren keresik egészségügyi problémájukkal. Leggyakrabban a gyerek betegsége, nőgyógyászati panaszok vagy krónikus betegségek kapcsán. Ha bármilyen tünete van és felhívja a számukat, többféle segítséget is tudnak adni:

  • orvosi tanácsot adnak: egészségügyi panaszai meghallgatása után elmondják, mi a további teendő, milyen orvosságot vehet be, milyen orvost kell felkeresnie.
  • Konkrét szakorvost is ajánlanak: megszervezik Önnek a vizsgálatot a lakóhelyéhez közel.
  • Ha szüksége van egy második orvosi szakvéleményre, abban is segítenek.
  • Egészségmegőrzéssel kapcsolatban is orvosoknak tehet fel kérdéseket.

Tízből ketten inkább el se mennek orvoshoz

A megbízható magánorvosokra és a vizsgálatok megszervezésére pedig a tapasztalatok szerint nagy szükség van. Szintén a Vienna Life kutatásából derült ki ugyanis az a megdöbbentő adat, hogy a válaszadók közül

minden ötödik emberrel (19,3 százalékkal) fordult már elő olyan, hogy panaszával egyáltalán nem fordult orvoshoz, mert az állami rendszert nem tartotta megfelelőnek.

A megkérdezettek 44,4 százaléka ebben az esetben inkább egy magánorvost keresett fel, és csupán a kutatásban résztvevők 36,3 százaléka mondta azt, hogy nem került még ilyen helyzetbe.

Ahol olyan, mint a Fekete-erdőben

Ha tehát Ön is kikerülné az állami egészségügyet és például

  • belgyógyászati
  • bőrgyógyászati
  • fül-orr gégészeti
  • gasztroenterológiai
  • kardiológiai
  • neurológiai
  • reumatológiai
  • sebészeti
  • szemészeti
  • szülészet-nőgyógyászati
  • urológiai

járóbeteg-szakellátásra van szüksége, akkor az orvosi call center megszervezi az Ön számára a magánellátást. Ennek során pedig már tényleg olyan körülmények fogadják, mint amilyeneket még manapság is inkább csak a Klinikában láthat itthon. A vizsgálatra pontosan akkor kerül sor, amikorra időpontot kapott. A személyzet szakmailag felkészült, ráadásul kedves. Az infrastruktúra modern. A környezet tiszta és kulturált.

6%-nak a 9 is páros. Ön közéjük tartozik?

Tény azonban, hogy a személyzet hozzáállása és az infrastruktúra mellett fontos az is, hogy a betegségeket időben felismerjük. Ez a tényező alapvetően határozza meg a túlélési és a gyógyulási esélyeket. Sajnos azonban az ezt lehetővé tevő képalkotó diagnosztikai vizsgálatok (a PET-CT, a CT és az MR) csak várólistás rendszerben – akár több hét vagy hónap után – érhetőek el ingyenesen, állami ellátásban. A hónapokig tartó, bizonytalansággal teli várakozás pedig biztosan nem segíti a gyógyulást.

A magyar egészségügy egyik legfőbb problémájára a Vienna Life Biztosító kutatása is kitért. Arra a kérdésre, hogy milyen esetekben választanak magán-egészségügyi ellátást, az emberek 35,5 százaléka válaszolta azt, hogy akkor, amikor az állami ellátásban túl hosszú lenne a várakozási idő. Ez utóbbi kérdés kapcsán pedig arra is kíváncsiak voltak, hogy hányan tudnák kifizetni a magán-egészségügyben a szükséges diagnosztikai vizsgálatok gyorsabb elvégzését. Ez csak minden harmadik embernek (32,6 százaléknak) nem jelentene anyagi gondot.

61,49 százalék viszont nem tudna hirtelen egy nagy összeget fizetni azért, hogy hónapok helyett akár napokon belül is sorra kerüljön, ráadásul a megkérdezettek 6 százaléka még csak nem is tartaná fontosnak ezt, annak ellenére, hogy ez komoly betegség esetén jelentősen növelné a gyógyulási esélyeit.

Nyugati színvonalú ellátás a magán-egészségügyi szolgáltatóknál

Gombamód szaporodnak Magyarországon a magánorvosi központok, ahol a páciensek az államinál színvonalasabb ellátásban részesülhetnek. (123rf.com)

Menjen át a gyorsító sávba!

Nem véletlen persze, hogy a diagnosztikai vizsgálatokra az állami rendszerben sokáig kell várni, hiszen ezek költségesek, akár több tíz- vagy százezer forintba is kerülhetnek. Magánellátás keretében azonban egész más a helyzet: ha betegek leszünk, felhívjuk a már említett orvosi call centert, ők pedig a lakóhelyünkhöz legközelebb eső diagnosztikai centrumban, napokon belül megszervezik az MR, a CT vagy a PET-CT vizsgálatot.

A magán-egészségüggyel kapcsolatos gyakori ellenérvek

A nyilvánvaló előnyök ellenére számos – teljesen téves vagy féligazságokra épülő – ellenérvet lehet hallani a magánellátással kapcsolatban. Csak a három leggyakoribbat emelnénk ki most:

  • Túl drága, nem engedheti meg magának
    A magánellátás csak pénz kérdése. Ha esetileg, minden szolgáltatást magunknak kell fizetni, akkor ráadásul valóban nagyon költséges lehet. Bár nem szabad elfelejteni, hogy az állami ellátás ingyenessége is illúzió, hiszen a becslések szerint évente 75-100 milliárd forintot költünk hálapénzre, s még azt sem tudhatjuk pontosan, hogy ezért mit kapunk majd. Van azonban egy másik megoldás is: ha egészségbiztosítást kötünk, valamennyi, ebben a cikkünkben említett szolgáltatást ingyenesen vehetjük igénybe, pontosabban azokat a biztosító fizeti helyettünk. Hogy mennyibe is kerül mindez? Kevesebbe, mint gondolná, de mindjárt szó lesz arról is!
  • Az orvosok kevésbé felkészültek, mint az állami rendszerben dolgozó kollégáik
    Az orvosok sem a magán, sem az állami egészségügyben nem minősítettek, így nem lehet olyat állítani, hogy bármelyik is rosszabb lenne a másiknál. Arról nem is beszélve, hogy a legtöbb orvos több helyen is rendel, vagyis lehet, hogy ugyanaz ül az sztk-ban is, aki magánban fogad majd. Csak az utóbbinál más a környezet és a hozzáállás.
  • „Fizetek TB-t, minek fizetnék még külön a magánorvosért is?”
    Jogos. De akkor hálapénzt sem fizetne, ha azon múlna? A magyar egészségügy helyzete miatt sajnos nem az a kérdés, hogy Önnek mihez van joga, hanem az, hogy mire van lehetősége. Az pedig nem kérdés, hogy a magánellátásban jobbak az Ön gyógyulási esélyei.

Ez mind szép, de ki fizeti a révészt?

Nyugat-Európához hasonlóan a magánellátások költségeinek fedezésére már itthon is egyre több biztosító nyújt megoldást, mégpedig egészségbiztosítások formájában. Bármilyen más biztosításhoz hasonlóan, ezek lényege, hogy a biztosított (azaz a beteg) havonta fizeti az egészségbiztosítása díját, baj esetén pedig a biztosítója elejétől a végéig megszervezi számára a szükséges kivizsgálást, konzultációt, beavatkozást. Ezek pontos időpontját és helyszínét SMS-ben, vagy e-mailben is visszaigazolja a páciensnek, aki várakozás nélkül, kulturált magánorvosi környezetben veheti igénybe a szolgáltatásokat. A magánszolgáltató díjait a biztosító fizeti meg közvetlenül a szolgáltatónak, így a beteg mentesül a nagyobb kiadások alól, ráadásul a hálapénzt is elfelejtheti.

A piszkos anyagiak: mennyibe kerül mindez?

Hányan fizetnék ki napi egy kávé árát azért, hogy egészségi probléma esetén ingyen jussanak magánellátáshoz? A Vienna Life kutatása erre is kitért. A megkérdezettek közel fele, 48,89 százaléka hajlandó lenne áldozni erre, jelentős részük (39,3 százalékuk) azonban még nem gondolkodott ezen.

Havi néhány ezer forintért már olyan egészségbiztosítást kaphat, amely fedezi az orvosi call center, a járóbeteg-ellátás és a diagnosztikai vizsgálatok díjait is.

Még ezt sem kell azonban feltétlenül nekünk fizetni, mivel 2012 óta a cégek adó- és járulékmentes juttatásként (a cafeteria keretében is) adhatják alkalmazottaik számára az egészségbiztosítást. A felmérés viszont azt is kimutatta, hogy egyelőre még csak a megkérdezettek 12,6 százalékának kínál a munkáltatója egészségbiztosítást a cafeteria keretében. Jelentős, 40,8 százalék azonban azok aránya, akik számára nem kínál a munkáltató egészségbiztosítást a cafeteria részeként, de ha nyújtana ilyet, akkor választanák.

Ugye, hogy közelebb van a Fekete-erdő, mint 30 éve? Nézzen utána, hogyan köthet egészségbiztosítást, s ki tudja, ha egyszer magánorvosnál jár, talán még Dr. Udo Brinkmannba is belebotlik! Az idő azonban rajta is nyomot hagyott, így érdemes ráguglizni, nehogy elmenjen mellette!

Lépjen velem kapcsolatba itt!

Ha baráti, ismeretségi körében vannak vállalkozók, cégvezetők és olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek!

Forrás: https://www.viennalife.hu/blog/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.