Most akkor lesz nyugdíjunk vagy nem?
Manapság nagyon nehéz elmennem bárhova, hogy ne szögeznék nekem ezt a kérdést: fogok én egyáltalán nyugdíjat kapni? Fizetem a rengeteg nyugdíjjárulékot, de vajon amikor én leszek öreg, vajon én fogok egyáltalán nyugdíjat kapni?
Manapság a nyugdíjpénztárak államosítása felkavarta mindenki lelkét – pedig semmi más nem történt, mint egy újabb lépés a hosszú ideje tartó és még sokkal hosszabb ideig folytatódó nyugdíjválságban. Miután ez mindenkit érint, mindenkinek kötelező foglalkoznia vele. Ezért most ebben a sorozatban megmutatom, mi van a színfalak és a politikusok beszédei mögött.
- Hogyan működik valóban a nyugdíjrendszer?
- Mi fog történni addig, amíg Ön nyugdíjba fog menni?
- Mennyi nyugdíjra számíthat?
- Mit jelent ez a saját életében?
- Mit lehet tenni?
Ezekről a kérdésekről fogok írni.
Kezdjük az elején. Ilyenkor azt szokták mondani, hogy már az ókori görögök is ismerték a nyugdíjrendszert, – csak ez nem igaz. A történelem egész folyamán sohasem voltak állami nyugdíjrendszerek, mindenki csak arra számíthatott, ha megöregszik, akkor a saját gyerekei eltartják kegyelemkenyéren. Ezért volt sokáig a gyermektelenség a legnagyobb átok, mert nem volt aki a gondunkat viselje öreg korunkra.
Az állami nyugdíjrendszer viszonylag friss dolog. 1882-ben vezette be Németország, Otto von Bismarcknak kancellár vezetésével. Ennek lényege, hogy minden dolgozótól járulékot kezdtek szedni és cserébe az állam vállalta, hogy a nyugdíjkorhatáron felülieknek (ez akkor 72 év volt!) nyugdíjat fizet. Ez nem volt egy nagy kihívás, mivel akkoriban az átlag életkor 45 év volt. Így a nagyszámú befizetőre nagyon kevés nyugdíjas jutott, konkrétan 12 dolgozó nyugdíjjárulék befizetésére jutott egy nyugdíjas. (Megjegyzem: a nyugdíjrendszer sötét oldala már itt kezdődik. Mert ez a rendszer Bismarcknak olyan jól sikerült, hogy sokkal több járulék folyt be, mint amennyit ki kellett fizetni – a különbözetet az akkori német állam el is költötte másra.)
Ez az ötlet hamar megtetszett több más országnak és terjedt. De azért annyira nem, hogy mindenütt legyen, hiszen Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerika majdnem egyetlen országában sincs és nem is volt soha olyan, hogy állami nyugdíj. Ma a Föld lakosságának kb. 20% jogosult valamiféle állami nyugdíjra – a többiek megvannak nélküle. És ahogy a mindent elöntő frissnyugdíjas japán turisták tömegét elnézem, nem is mindenütt rosszul.
Persze ahol van is ilyen rendszer, ott is nagyot változott Bismarck óta a világ. Az orvostudománynak és az egészséges táplálkozásnak köszönhetően az emberek sokkal tovább élnek, az átlag életkor 45 évről 70 fölé nőtt. A korábbi családonkénti 10-12 gyerek helyett ma már kevesebb mint kettő születik. A nyugdíjjárulék korábban nagy üzlet volt az államnak, ma már teljes ráfizetés. Például ma Magyarországon a nyugdíjjárulékokból befolyó pénz csak 10 havi nyugdíj kifizetését teszi lehetővé, a többit máshonnan kell átcsoportosítani.
De mi lesz velünk? Nekünk akkor mi fog jutni? Az elmúlt időszak legbecsületesebb húzása, hogy a nyugdíjjárulékot átnevezték nyugdíjadóvá. Ugyanis a járulék fizetéssel szemben várhatunk valamit, az adót meg elveszik és kész, azért cserébe nem jár semmi!
A következő részekben megmutatom, mit várhatunk mi, még dolgozó magyar állampolgárok.
- Mikor mehetünk nyugdíjba?
- Mennyi lesz az majd akkor?
- Hogyan lehet ezt rendbe tenni?
Ha addig sem tud várni, szívesen látjuk egy ingyenes elbeszélgetésre, ahol kiszámítjuk, mennyit kapna és megoldásokat mutatunk egy normális időskor megélésére.
Lépjen velem kapcsolatba itt!
A tanácsadás díjtalan és kötelezettségmentes.
Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan örülni fognak, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.
