Mi az a unit-linked, hogyan fejlődött és mire jó?
A hagyományos banki befektetések mellett az 1930-as években, a nagy gazdasági világválság után, megjelentek az első alapkezelők, elsősorban az Egyesült Államokban. Ezek a társaságok a befektetési kockázatokat a portfólió-porlasztás segítségével tudták csökkenteni, magas szintű költséghatékonyság mellett. Az ott bekövetkezett 1929-es részvénypiaci válság után megszületett a befektetési alapok működését és a pénz-, vagyonkezelési tevékenységet szabályozó jogi keret.
A befektetési alapokhoz és a befektetés védelméhez kapcsolódó legfontosabb szabályozást 1940-ben alkották meg. Ekkor írták elő, hogy az alapkezelőknek naponta piaci értéken ki kell számítaniuk az egy befektetési jegyre jutó értéket, betiltották az alap és vagyonkezelője közti tranzakciót és meghatározták a tőkeáttételi korlátokat.
A befektetési alapok általános elterjedését az 1940-es évektől számíthatjuk.
Európában az első unit-linked konstrukciók az 1950-es években jelentek meg Angliában. A fejlettebb országokban az 1970-es évektől már jelen voltak, de általánosan csak az 1990-es években terjedtek el. Az elterjedést elősegítette, hogy ez a befektetési mód nagy hozam elérésére képes, ugyanakkor biztonságos. Mindemellett a befektetők egy unit-linked befektetés esetén viszonylag szabad kezet kapnak, hogy a biztosító mibe fektesse a pénzüket, miáltal közelebb kerülnek a befektetéseikhez.
Kezdetben, a befektetési alapkezelőkkel szembeni elvárás a banki betétek helyettesítő termékének előállítása volt.
Majd előtérbe került az öngondoskodás, annak igénye, hogy az aktív munkát követően életszínvonalunkban ne következzen be változás, mindezt hosszú távú befektetéseken keresztül megvalósítva.
Ez a tendencia manapság Magyarországon is erősödni látszik.
Ezt segítik a demográfiai változások is. Az öregedés világjelenség. A várható életkor nő, a 65 éves korban még hátralévő várható életkor is számottevően nő, a fejlettebb államokban a jelenlegi 18 évről 2020-ra 20 évre, a népességen belül az inaktív korúak száma és aránya rohamosan nő, miközben csökken a születések száma. Az életszínvonal változó mértékben ugyan, de szintén folyamatosan nő.
Ezért az idős korra irányuló megtakarítások egyre nélkülözhetetlenebbek. Nálunk is.
Már eldöntött tény a nyugdíjkorhatár folyamatos emelése, ám a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer összeomlása így is valószínűsíthető. A nyugdíjasok számának növekedésével párhuzamosan egyre csökken a keresőképesek aránya. Az általuk befizetett járulékok és adók pedig nem fedezik a társadalombiztosítási kiadásokat. A mai magyar nyugdíjrendszer évente cca. 500 milliárd forint hiányt termel.
A megoldás kizárólag egy valódi és átfogó reform lehet, melyet a legtöbb európai ország felismert, és a reform egyik elemeként létrehozta az állami költségvetéstől független nyugdíjrendszereket. Néhány eleme már nálunk is létezik: magánnyugdíjpénztárak, önkéntes nyugdíjpénztárak, adókedvezmények a hosszútávú-nyugdíjcélú megtakarításokra (bár ezt most egy kissé megnyirbálták)…
Az igazán sikeres, megoldást jelentő reformhoz azonban szükség lenne további változtatásokra is, pl.: a portfólió kezelési szabályok enyhítése, az adókedvezmények növelése, az állami rendszerből történő kilépés lehetővé tétele, az idősebbek foglalkoztatását, továbbdolgozását ösztönző adórendszer működtetése, stb.
Az életbiztosítástól a mai unit-linked biztosításig
Az életbiztosítás kezdetekben kizárólag a halál esetén nyújtott fedezetet.
Az életbiztosítási tevékenységben az 1970-es években jelentős változások történtek. A biztosítók egyre több területre dolgozták ki egyre vonzóbb termékeiket:
– banki hiteltermékekhez kapcsolódó életbiztosítások és hitelbiztosítások,
– unit-linked konstrukciók – a biztosítók saját kiváló befektetési alapjaikat tették elérhetővé,
– járadékbiztosítási megoldások és
– euró alapú életbiztosítások.
Az életbiztosítási termékeken belül a unit-linked a korábbi termékeknél jóval nagyobb szabadságot kínál, ezért világszerte a legkedveltebb forma. 2-4 évnél hosszabb befektetések esetén egy jól felépített és menedzselt Unit Linked konstrukció hozamban verhetetlen. Nem véletlenül tartják a svájciak is a hosszú távú megtakarításaikat ilyen konstrukciókban – ők már csak tudják, hogy min lehet jól keresni!
Ennek ellenére nálunk kevéssé használt biztosítás. A magyar lakosság nemzetközi összehasonlításban alulbiztosított. Közép-Kelet-Európában lényegesen kevesebbet költenek mind a polgárok, mind a cégek biztosításra, mint a világ fejlettebb területein. Ez a lemaradás a gazdaság fejlettségi szintjével függhet össze.
Ezen a területen a fejlődést mutatja, hogy az elmúlt év biztosítási sikerterméke hazánkban is a unit-linked volt, amit elsősorban befektetési szándékkal indítottak a szerződők, jellemzően életbiztosítási, nyugdíj és tőkeképzési célok megvalósítása érdekében.
Befektetési alapok
Egy unit-linked biztosítás központi kérdése, hogy milyen alapokat tartalmaz, ugyanis ezen konstrukciók egyetlen célja, hogy temérdek pénzt csináljunk vele. És mi termeli a pénzt? Egyértelműen a befektetési alapok. Mit ér egy ilyen termék, ha nem jók a benne lévő befektetési alapok? …
Mit nézzünk meg a befektetési alapokkal kapcsolatban, annak érdekében, hogy eldöntsük: milyen a konstrukció?
Mennyi alap van? Ahhoz, hogy egy befektetés jól menedzselhető legyen, legalább 6-8 alap a kívánatos mennyiség.
Milyen hozamokat termeltek az alapok korábban? Mindenhol hangsúlyozza az alapkezelő, hogy a múltbeli eredmények nem jelentenek garanciát a jövőbeni hozamokra, ám jelzés értékűek. Egy szép 20-éves menyasszony esetén jó esélyünk van arra, hogy 40-évesen is szép lesz, ám egy csúnya 20-éves …? Érdemes azon is elgondolkodni, hogy szerettük volna-e, ha a pénzünk az adott alapban lett volna a múltban.
Hogyan viselkedik az alap a referenciahozamokhoz képest? Ez mindent elárul az alapkezelő hozzáértéséről, netán zsenialitásáról.
Könnyen felismerhető-e az alap filozófiája? Mibe fektet pl. a „Részvény alap”? És az „Ázsiai részvény alap”? Ugye micsoda különbség!
Mely alapkezelők alapjai vannak benne? Kizárólag a sajátjáé? Akkor kezdjen el gyanakodni, hogy esetleg két bőrt készül a biztosító lehúzni Önről.
A befektetési alapok palettája ma már igen széles. Hogy egy befektetést jól csináljunk, elengedhetetlen a portfólió folyamatos karbantartása. Ehhez folyamatosan figyelni kell a világ eseményeit, és szükség szerint reagálni rá. Ehhez viszont érteni kell. Ha nem figyelünk oda kellőképpen, tetemes veszteségeket is produkálhatunk, éppúgy, mint minden más befektetéssel.
Ezért én azt javaslom, hogy forduljon szakemberhez!
Lépjen velem kapcsolatba itt!
A tanácsadás ingyenes és kötelezettségmentes!
Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.
