Miért csökkentek a stabil vállalkozások részvényei is?
Az USÁ-ból kiinduló hitelpiaci válság átmenetileg több nemzetközi pénzintézetet és befektetési alapot is arra kényszerít, hogy kivonja a tőkét a tőzsdei értékeiből (akár veszteségek árán is) a pozíciója megerősítése érdekében. Az egyes európai bankokkal kapcsolatosan felreppent hírek tovább erősítik a bizonytalanságot. Mindez jelenleg erős eladási (medve) piachoz vezetett, olyan régiókban is, amelyek egyébként nem érintettek az ügyben.
Jó példa erre a két legerősebb tőzsdei kapitalizációval rendelkező magyar vállalat, a MOL és az OTP árfolyamának erős csökkenése is. A kialakult árfolyamok már nem a társaságok valós helyzetét és piaci erejét tükrözik, amely mindkét esetben rendkívül erős. Sokkal inkább arról van szó, hogy a legnagyobb tőzsdei forgalmú papírokból lehetett gyorsan, a legnagyobb tőkét kivonni – ami irrealisztikus árfolyamokhoz vezetett. Ilyen esetekben előfordulhat, hogy egyes tőzsdepiaci résztvevők, de akár magánszemélyek is rossz hírkeltéssel igyekeznek tőkét kovácsolni a helyzetből, ami bűncselekménynek számít! Kérjük kedves Ügyfeleinket, hogy csak egyértelműen kompetens forrásból származó információk alapján alkossanak véleményt!
Cégcsoportunk részéről teljes mértékben egyetértünk az általános szakmai véleménnyel és az MNB állásfoglalásával: a magyar pénzintézetek közvetlenül nem érintettek a hitelpiaci válságban, a helyzetük erős és stabil!
Meggyőződésünk továbbá, hogy a hosszabb távon befektető számára a kialakult árfolyamok rendkívül attraktívak, a rövid távú spekulációt ugyanakkor határozottan nem javasoljuk! Végezetül ne feledjék, hogy a piac időszakonkénti megtisztulása természetes (és sok szempontból hasznos) jelenség, és a fejlődési időszakokhoz képest rendszerint rövid ideig tart. Különösen fontos azonban ebben az időszakban a kapcsolat és a tárgyilagos kompetens tanácsadás! Mi ezt készségesen megadjuk és személyesen is állunk a rendelkezésére. Amennyiben személyes tanácsadást szeretne kérni, kérjük forduljon hozzám!
Hogyan alakult ki a jelenlegi turbulens helyzet a nyugati ingatlan- és bankpiacon?
Az Amerikai Egyesül Államok ingatlan- és hitelpiacán, valamint ezzel összefüggésben a teljes pénzügyi szektorában évekig paradicsomi állapotok uralkodtak. Röviden kifejezve a pénz olcsó volt és könnyen hozzá lehetett jutni. A rendkívül kedvező jelzáloghitelek fűtötték az ingatlanpiacot, és az ingatlanok fedezetével felvett pénzek nagy része újra megjelent a befektetési oldalon. A folyamat önmagát táplálta, és a kialakult “spirálból” a kereskedelmi és befektetési bankok, hitelintézetek és lakáskasszák, hedge alapok és a határidős piac sem maradt ki. Túl jó volt az üzlet, túlzottan kecsegtető a nagy haszon.
A tranzakciókban mozgó pénzek mennyiségének egyre kevesebb reális alapja volt, de a gépezet tovább pörgött – majd végül bekövetkezett az, amit egyesek előre jeleztek rámutatva az aránytalanságokra: a túlfeszített lufi kipukkant. Azonnal elkezdődött az elszámolás illetőleg a piac megtisztulása, hasonlóan a 2000 évi internet- vagy más néven “dot.com” lufihoz. A folyamat az USA-ban már hónapok óta tart és kisebb-nagyobb mértékben egyes nemzetközi tőkepiaci résztvevőket is érint. A könnyű pénz spiráljából kiszakított bankok először az USÁ-ban szembesültek likviditási gondokkal. Ez arra kényszerítette őket, hogy beolvadjanak erősebb versenytársaikba (Bear Sterns, Wachovia, Meryll Lynch), az állam karjaiba fussanak (AIG, Freddie Mac, Fannie Mae), vagy a csődöt jelentsenek (Lehmann Brothers). A piac megtisztulására szükség van, a nagy rendcsinálás viszont már huzamosabb ideje világszerte alacsonyan tartja a tőzsdei indexeket, az egyes régiók ill. iparágak tényleges teljesítményétől és fejlődési kilátásaitól függetlenül.
Miért csökkentek a tőzsdei árfolyamok világszerte?
Ennek több oka is van:
1. A “hitelpiaci lufi” kipukkanása után azon pénzintézeteknél, akik a fent leírt spirálban mértéktelenül részt vettek, egyik pillanatról a másikra pénzhiány keletkezett. Kénytelenek lettek akár veszteségek árán is pénzé tenni a befektetéseiket, és ez a folyamat még nem is fejeződött be teljesen. Az eladások lenyomták (és továbbra is nyomják) a tőzsdei árfolyamokat. A pénz első sorban onnan áramlott ki, ahová előtte előszeretettel tették (ingatlanpiac, BRIC országok, egyéb fejlődő piacok, hedge-alapok stb.). Így ezeken a piacokon és egyes alapoknál, amelyeknek egyébként köze sem volt az amerikai pénz- és hitelpiaci krízishez, nagyobb árfolyamcsökkenés mutatkozott. E csökkenés mögött nem “fundamentális” okok rejlenek. Az egyébként jól fejlődő és nagy jövőbeni potenciállal rendelkező térségek, iparágak és kitűnően működő cégek árfolyama is csökkent! A realisztikus tőzsdei érték és az ár(folyam) közötti olló egyre nagyobbra nyílik. Ez teszi a helyzetet közép- ill. hosszabb távban gondolkodva vásárlói szemmel rendkívül érdekessé.
2. A bizonytalanság nem kedvez a tőzsdei hangulatnak. Egyes befektetők unprofesszionálisan reagálnak, a kisbefektetők irracionális viselkedése viszont a nagykutyák tartózkodása mellett befolyásolóbb tényezővé válik. A negatív tőzsdepszichológiai háttér csak a bizalom megerősödése illetőleg jó hírek hatására fordul át pozitívba. A fordulópont előtt a piac jellemzően már erős túlzásokba esett.
3. Miközben a tőke kényszerűségből kifelé áramlik a tőzsdékről, a befektetői oldalon is megcsappant. Ennek okai egyrészt ismét a nagybefektetők likviditási helyzetében, másrészt az elbizonytalanodott piacban keresendők. A szabad tőke nem tudja még, hogy hová áramolhat megfelelő biztonsággal és effektivitással, tehát kivár (jellemzően átmenetileg az amerikai államkötvénypiacra helyezkedik át).
Meddig tart még?
Ezt mint mindig, most sem könnyű megmondani. A legtöbb elemző egyet ért abban, hogy a “teknő” alja körül járunk és az árak már nagyon alacsonyak. Pozitív hogy erős vásárlási igyekezet mutatkozik a legyengült vagy nem likvid bankházakat és lakáskasszákat illetően. Ezeket az erősebb piaci szereplők nagy igyekezettel vásárolják fel jó áron. A nyertesek (JP Morgan Chase, Goldman Sachs, Bank of America, Barclays, Lloyds TSB, stb.) tovább erősödnek. A legtöbb amerikai pénz- és tőkepiaci szereplő helyzete már ismert, szinte nincs is már kérdőjel. A világ más részein – így Nyugat-Európában is – még tart a bizonytalanság. Még néhány fontos kérdésnek el kell dőlnie ahhoz, hogy a tőke tudja, mikor és milyen irányba mozduljon. (Lesz-e még áldozat? Ha igen ki veszít és ki profitál belőle? Károsul-e valamelyik gazdasági térség konjunktúrája? Lesz esetleg még valamilyen váratlan jó- vagy rossz hír?)
Milyen kihatásokkal lehet számolni?
Ami biztos: a nemzetközi bankrendszert reformálják és a pénzügyi szektor “kitisztul”. A megüresedett piaci pozíciók élénkítik a versenyt. A jelzáloghitelek drágulnak (már nagyrészt megtörtént). A kőolaj ára tovább csökkenhet. Az ár-érték aránytalanság egyes piacokon és szektorokban még tovább nőhet. Ez az aránytalanság előbb-utóbb gyors pozitív korrekcióhoz vezet a tőzsdéken. Ennek időpontját lehetetlen megválaszolni. Eleinte mindenesetre valószínűbb a bizonytalan árfolyam ingadozás. Amennyiben a tőke áramlása nem indul meg időben, a helyzet a reálgazdaság fejlődését is veszélyezteti, melynek következménye egy recessziós is lehet. A recessziók rend szerint 8-14 hónapos időszakot ölelnek át, rossz eladási, viszont kitűnő vételi árfolyamokat teremtve.
Fontos: az elért befektetési eredmény szempontjából csakis a futamidő alatti vételi árfolyam(ok) és az eladási árfolyam számít. Ha a hitelpiaci vagy gazdasági turbulenciák okozta alacsony árfolyamon nem értékesít, veszteség sem éri.
Átmenetileg “TARTANI” kell a pozíciót. Az alacsony árfolyamú időszakok egyértelműen kedveznek viszont a vevőknek és a folyamatos tőkefelépítést végzőknek (rendszeres díjas befektetési-biztosítási programok – cost average effektus).
Mi a megfelelő stratégia?
Ez nagy mértékben függ a befektető individuális helyzetétől is, (milyen célban, időhorizontban gondolkodik stb.) ezért erre csak általánosságban lehet válaszolni:
Meglévő befektetési egységek alacsony árfolyamon:
TARTANI. Semmi esetre sem realizálni a jelenlegi ponton.
Új folytatólagos (hosszú távú) szerződés indítása vagy a meglévőre új díjfizetés:
VENNI. A fejlődő piacokba fektető alapok árfolyamai már rendkívül kedvezőek a bennük rejlő közép- és hosszú távú perspektívához képest. Az ár – érték olló gyorsan bezáródhat. De egy válságban illetve az azt követő években a kockázat vállalási hajlandóság alacsony szinten van és válság után is csak fokozatosan kezd el növekedni. Ezért ezekben az időkben a fejlett részvénypiacok általában jobban teljesítenek mint a fejlődő piacok. Érdemes tehát diverzifikáltabb (pl. európai, amerikai vagy globális fejlett piaci részvényalapot, államkötvényalapot, szektoralapokat is tartalmazó) portfóliót kialakítani.
Új, ún. “eseti” befizetés hosszabb távú (min 3 év) vagy “szabad” időhorizonttal.
VENNI. A fentivel megegyező okokból. Alternatíva: konzervatív alapban gyors vételi pozíciót kiépíteni és csak a trendfordulóra utaló határozottabb árfolyammozgás esetén “beszállni” a nagyobb hozammal kecsegtető, de nagyobb árfolyamrizikóval is rendelkező alapokba. Amennyiben az ügyfél nagyobb eseti díjat szeretne elhelyezni, érdemes ezt nem egy, hanem több lépésben megtenni. Ezzel jó átlagár érhető el nagyobb biztonság mellett.
Új eseti befizetés rövidebb távú időhorizonttal
A részvényalapok NEM JAVASOLTAK rövid távon a kecsegtető ár ellenére. Túlzottan spekulatív! Alapvetően javasoljuk, hogy csak szabad időhorizonttal vagy hosszabb távra fektessenek be a jelenlegi piacokon. Kivételt képeznek a rövid távon is magas biztonságot adó befektetési formák (államkötvény-eszközalapok, pénzpiaci alapok).
Amennyiben személyes tanácsadást szeretne kérni, forduljon hozzám bizalommal! Kérjen időpontot ingyenes és kötelezettségmentes személyes tanácsadásra!
Lépjen velem kapcsolatba itt!
Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.
