Ketyeg a nyugdíjbomba, élesedik Orbánék “szociális aknája”

Nyugdíjbiztosítás
Nyugdíjbiztosítás

Ketyeg a nyugdíjbomba
… 2040 körül biztosan jön egy sokk. Addigra több százezerrel több nyugdíjast kellene több százezerrel kevesebb járulékfizetőnek eltartania.
Jobb egy fölösleges beszélgetés, mint egy kései! Kapcsolatfelvétel: httpss://empirium.hu/szemelyes-konzultacio/

Farkas György ÚJSÁGÍRÓ, HÍRFŐNÖK. 2016. 06. 13. 15:12

Megszavazta a parlament a Polgári törvénykönyv (Ptk.) módosítását a kötelező szülőtartásról.

A kormány szerint a szülőtartás intézményénél csak az alaptörvény rendelkezéseinek átültetése volt a cél, a Ptk.-módosítás ugyanis törvényi szinten nyomatékosítja a nagykorú gyermekek szülőtartási kötelezettségét. Korábban az ellenzék hevesen bírálta az elképzelést.

Politikai atombomba, szociális akna

A szülőtartás intézményét Staudt Gábor (Jobbik) „politikai atombombaként” jellemezte. Szerinte az nem a szolidaritásról, hanem arról szól, hogy az állam megpróbál kivonulni a szociális szektorból, a gyermekekre hárítva a költségeket, a felelősséget. Schiffer András(LMP) akkor a szülőtartást olyan szociális aknának nevezte, amely az állami kivonulást készíti elő. Bárándy Gergely (MSZP) arról beszélt, hogy senki nem vitatja, hogy a gyerekeknek illik és kell az idős szülőkről gondoskodni, de egy szociális jogállamban az állam gondoskodik az állampolgárairól. A DK úgy vélte: a kormány lényegében elismerte: a nyugdíjrendszer bukás előtt áll, amikor pedig ez bekövetkezik, akkor “mindenki tartsa el idős családtagjait”. Ha nem tudja, akkor a nyugdíjrendszert kezelő kormány megbünteti.

A kormánypártok képviselői alaptalannak nevezték mindezt, így nem is volt kétséges, hogy az Országgyűlés elfogadja a javaslatot, amely július elsejével léphet hatályba.

Vissza a jövőbe

Soha nem látott terhet jelentene, ha a nyugdíjas szülők közvetlen eltartásának terhét visszaadják a középső generációnak. Ezt dr. Farkas András, a Nyugdíjguru alapítója már akkor jelezte, amikor Orbán Viktor az Idősügyi Tanács egyik ülésén arról beszélt, a nagykorú gyermekek kötelesek gondoskodni rászoruló szüleikről. Farkas szerint ezt a generációt a történelemben soha nem látott módon zsákmányolja ki az állam. 

A szakértő a Polgári törvénykönyv július elsejei módosítását azért tartotta meglepőnek, mert felülír egy százéves hallgatólagos társadalmi megállapodást, visszahoz egy letűnt kort, hiszen a társadalombiztosítás éppen azért jött létre, hogy az idősek eltartásának terhét levegye az egyes családok válláról, közös társadalmi kötelezettséggé tegye. A mindenkori aktív dolgozók ezért fizetik a járulékot, amit szétosztanak a nyugdíjasok között. Az új szabállyal a fiatal és középkorú nemzedék harapófogóba kerül, a járulékfizetés mellett külön eltartják szüleiket, gyermekeiket. 

Kína a minta?

A módosításról a jogász, nyugdíjszakértő lapunknak korábban azt mondta, hasonló kötelezettség a magyaron kívül csak a kínai alkotmányban szerepel. A 2013-as Polgári törvénykönyvbe is bekerült egy részletes szabályozás a szülőtartásról, de a július elsejétől hatályos módosítás már addig megy, hogy az állami ellátórendszer is követelheti a számla kifizetését a gyerektől, ha a szülőnek nincs erre forrása. A szülő eddig is perelhette gyermekét, de most már egy intézmény a szülő nélkül is megteheti.

Vagyis egy szociális otthonnak, vagy valamilyen ellátó szervezetnek semmilyen morális visszatartó erő nem szab gátat, amikor perre visz egy ilyen ügyet.

A gyerek most a nyugdíjjárulékkal teljesít egy „társadalmasított” ellátási kötelezettséget, amire most jön az újabb feladat. Ez visszaugrás a XIX. századba, amikor nyilvánvaló volt, hogy az öregeket a családnak kellett eltartani. 120-130 éve azonban nagy családok voltak, sok gyerekkel, közöttük oszlott meg a szülők eltartási kötelezettsége.

Most ezekkel a szabályokkal túlterheljük az aktív korosztályt, már csak azért is, mert ha így nő a várható életkor, akkor az a helyzet is előállhat, hogy két generáció nyugdíjas jut egy aktív dolgozóra egy családban.

Előfordulhat, hogy a nagypapa eltartási köztelezettsége az unokára száll, mert a szülők szintén nyugdíjasok már, és jelenleg egymillió gyerek hiányzik a rendszerből.

Ketyeg a nyugdíjbomba

A szakértő szerint 2040 körül biztosan jön egy sokk. Addigra több százezerrel több nyugdíjast kellene több százezerrel kevesebb járulékfizetőnek eltartania.

Ha megnézzük a magyar korfát, akkor vannak a híres Ratkó-gyerekek, az ’50-es években született emberek, akik a ’70-es évek elején, közepén alapítottak családot. Nekik született utoljára nagyszámú gyereke.

A másik komoly probléma pedig az aktív korúak elvándorlása.

Ma már a hivatalos adatok szerint is 370 ezer ember dolgozik külföldön. Ők nem fizetnek társadalombiztosítást Magyarországon. A nem hivatalos adatok szerint számuk elérheti az 5-600 ezer embert és évente 30-40 ezerrel nő a számuk. Ők is kiesnek a rendszerből. A kormány erre készül az erős szülőtartási jogosítványokkal, megoldás a nyugdíj-előtakarékosság lehet azokban a családokban, ahol legalább egy kicsi lehetőség van félretenni – mondta Dr. Farkas András. 

forrás: httpss://24.hu/fn/gazdasag/2016/06/13/ketyeg-a-nyugdijbomba-elesedik-orbanek-szocialis-aknaja/

 

Lépjen velem kapcsolatba itt!

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

Telefonszám (kötelező)

Lakcím (település)

Kérdés, üzenet

Hozzájárulok, hogy számomra Dusik Andrea hírleveleket küldjön.

Nyugdíjbiztosítás

Nyugdíjbiztosítás
Nyugdíjbiztosítás

Nyugdíjbiztosítás – a kor sláger témája.

Kell-e? Íme a válaszok:

Zsákutcában vagyunk, valamit tennünk kell! 

Járni jár, de nem jut! – nyugdíjsorozat

Nyugdíjszámítás  – nagyon kemény

Nyugdíjmegoldások – Válaszút előtt

Ébresztő! Amíg nem késő! 

Útelágazás – Valamerre menni kell!

Becsapva – Elhagyva

Mi lesz Veled, Nyugdíjas?! 

Nyugdíj – házilagos kivitelben

Nyugdíj – Privát nyugdíj – Elegendő nyugdíj 

Nem az a kérdés, hogy megéri-e…,a kérdés az: mi van, ha megéri??? 

Nyugdíj esettanulmány

Nyugdíj kérdések

Hová lett a nyugdíjam? 

Nincs DE! – “Annyi nyugdíjad lesz, amennyit csinálsz magadnak!” 

 

Találkozzunk, nézzük meg az Ön helyzetét és beszélgessünk a lehetőségekről.

Lépjen velem kapcsolatba itt!

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

Telefonszám (kötelező)

Lakcím (település)

Kérdés, üzenet

Hozzájárulok, hogy számomra Dusik Andrea hírleveleket küldjön.

Ha baráti, ismeretségi körében vannak vállalkozók, cégvezetők és olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek!

 

Hová lett a nyugdíjam?

nyugdíj - nyugdíjbiztosítás

Hogyan szerezzem vissza?

Ma a vízcsapból is az folyik: átalakul a nyugdíjrendszer. És azt jól tudjuk, ha valamiről azt mondják, hogy átalakul, az általában azt jelenti, hogy a dolog rosszabbra fordul!
A most nyugdíjba vonulók átlagosan az utolsó nettó fizetésük, 63%-át kapják meg az első nyugdíjukként.
De mire számíthatnak a mai negyvenesek és ötvenesek?

Egy régi vicc jut az eszembe:

Megoldották a nyugdíjasok problémáit. – De hogyan?
Mától átmehetnek az úttesten, tilos jelzés ellenére.
Használják ki, mert jövőre kötelező lesz!

Sőt még jellemzőbb a könyv, a Hová lett a sajtom? Egy élvezetes, lendületes olvasmány a változásról, és az alkalmazkodásról. A történet tanulságait maga a könyv is kiemeli:

  • A sajt boldogít!
  • Minél nagyobb becsben tartod a Sajtot, annál inkább függővé válsz tőle!
    • Aki nem hajlandó változni, úgy jár mint a dínók!
    • Mit tennél, ha nem félnél?
    • Gyakran szagold meg a Sajtodat, hogy tudd, mikor túl régi már!
    • Ha új irányba haladsz, könnyebben találsz ÚjSajtot!
    • Ha túllépsz a félelmeden, szabad leszel!
    • Képzeljük el már a felfedezése előtt az ÚjSajt ízét, – ez elvezet a Sajthoz!
  • Minél hamarabb mondasz le a RégiSajtról, annál hamarabb találsz ÚjSajtot!
  • Bölcsebb az útvesztőben kutakodni, mint Sajt nélkül egyhelyben ülni!
  • Régi elképzelés nem vezet ÚjSajthoz!
    • Amikor megérted, hogy az ÚjSajt megtalálása örömet hoz az életedbe, új útra léptél.
  • Ha korán felfigyelünk az apróbb változásokra, könnyebben alkalmazkodunk a későbbi nagyobb átalakulásokhoz.
  • A változás elkerülhetetlen. A Sajtot mindig eltüntetik. Mindig számíts a változásra! Készülj fel rá, hogy a Sajt eltűnik. Figyeld meg a változást. Gyakran szagold meg a Sajtodat, hogy tudd, mikor kezd romlani! Gyorsan alkalmazkodj a változáshoz! Minél hamarabb mondasz le a RégiSajtról, annál hamarabb találsz ÚjSajtot. Változz Te is! Haladj a Sajttal! Élvezd a változást! Kóstolj bele a kalandba és élvezd az ÚjSajt ízét! Mindig légy készen a változásra és örülj neki, mert ameddig változik körülötted minden, addig élsz is. A megszokott Sajtot “valaki” mindig el fogja tüntetni, ÚjSajtot keresni viszont Neked kell.

Hogy szól Önnek ez a történet, ha a Sajt helyére a Nyugdíj szót teszi? Látja a párhuzamot?

A magyar társadalom rohamosan elöregszik – és ez 2013 óta tovább gyorsul, mióta az ötvenes évek elején született, nagy létszámú korosztály (a Ratkó generáció) megy nyugdíjba.

  • Mindenkinek a saját életéről van szó, amiből csak egy van! Nem ezzel kellene kísérletezni! Itt nincs főpróba!
  • Az államra nem számíthatunk! Magunk maradtunk.
  • Megoldhatjuk mi magunk a saját jövendő nyugdíjunkat? – Igen!
  • De hogyan? Mekkora havi nyugdíj az, ami kivitelezhető?
  • Kell most ehhez pénz, vagy működik másképp is? Milyen eszközeink vannak?
  • Tudunk-e vissza nem térítendő, Állami támogatást szerezni? Tudunk-e vállalkozói pénzt adómentesen erre fordítani?

Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre kaphat konkrét válaszokat, tippeket egy személyes tanácsadáson.

Lépjen velem kapcsolatba itt!

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

Telefonszám (kötelező)

Lakcím (település)

Kérdés, üzenet

Hozzájárulok, hogy számomra Dusik Andrea hírleveleket küldjön.

A tanácsadás díjtalan és kötelezettségmentes.

Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan örülni fognak, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek!


Nyugdíjmegoldások

Válaszút

Az előző részben, (Zsákutcában vagyunk, valamit tennünk kell!) megmutattam, hogyan alakult ki és hogyan működik igazából a színfalak mögött az állami nyugdíj. Most megmutatom, mi az amire mi, most még dolgozók számíthatunk az államtól. Kapunk-e mi majd jó nyugdíjat az államtól?

Kezdjük a dolgokat az elején. Mit jelent az, hogy jó nyugdíj? Az attól függ. Van, akinek havi 60 ezer forint már remek lenne, van, akinek az 500 ezer forint is kevés. Szerintem egyetlen dolog számít. Mielőtt nyugdíjba vonulunk megkaptuk utoljára a fizetésünket. Aztán a következő hónapban először csenget a postás a nyugdíjunkkal. A kérdés a következő: hogy aránylik a kettő egymáshoz? Mennyivel kevesebb (vagy több) az első nyugdíjunk, mint az utolsó fizetésünk? Mert mindenki kialakította az életét egy bizonyos jövedelmi szintre és ahhoz hozzászokott. Ehhez képest fogja mérlegelni a nyugdíját, mennyire kell visszavennie a korábbi életszínvonalából?


Magyar korfa

A magyar nyugdíjrendszer fénykora 1965 és 1980 közt volt. Ebben az időszakban, ha elég hosszú volt a munkaviszony, akkor lényegében az utolsó keresettel egyezett meg az első nyugdíj. Ennek oka azonnal látható, ha ránézünk Magyarország lakosságának korfájára. Ebben az időszakban az első (és második) világháború pusztítása nyomán igazából nagyon kevesen érték meg a nyugdíjas kort, viszont ekkor lépett munkába az ötvenes évek elejének nagy létszámú nemzedéke a “Ratkó gyerekek”. (Ez az első hatalmas kiugrás a korfán.) Ebben a korszakban az államnak a kisszámú nyugdíjas és nagyszámú dolgozó mellett tellett erre a nagyvonalú ellátásra.

Ez az arány aztán fokozatosan romlott, mára az első nyugdíj és az utolsó fizetés aránya 63%. Ez nagyon nagy szórást mutat, magas jövedelem esetén nagyon nagyot eshet. Ismerek olyan friss nyugdíjast, aki a korábbi nettó 680 ezer forintos utolsó fizetése után az első nyugdíja 195 ezer forint. Erre persze sokan irigyen sóhajtanak fel, de akkor is ez kevesebb, mint a harmada a korábbi jövedelmének.

Bocsánat, Ön hogy élne meg a korábbi jövedelme harmadából?

A nyugdíjrendszer következő töréspontja 2013. január elseje. Ez egy kulcsfontosságú időpont. Ha ránéznek a korfára, akkor láthatják, hogy ebben az időpontban kezd nyugdíjba vonulni a Ratkó korszak nagyon nagy létszámú korosztálya. Helyettük viszont egy nagyon kis létszámú korosztály lép dolgozó (valamint adó- és járulékfizető) korba.

Már évtizedek óta tudjuk, hogy ez egy nagyon válságos időpont, és ha valami nem történik, akkor a nyugdíjrendszer összeomlik. Erre politikusaink egy nagyon szellemes megoldást találtak ki. Még 1997-ben a Horn kormány idején meghozták a törvényt (a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény) ami drasztikusan változtatja a nyugdíjak összegén 2013 január elsejétől. 15 évre előre! Így senkinek sincs oka tiltakozni, hiszen már réges-rég tudhatta előre mi vár rá!

Hogy mekkora is lesz ez az ugrás, nagyon nehezen kiszámítható. Nyilván nem fog egyetlen politikai kampánybeszédben sem részletezésre kerülni, pedig biztos lehet benne, hogy ha negyvenes-ötvenes éveit tapossa, akkor az életét alaposabban befolyásolja, mint a négyes metró. Én, ami a legkorrektebb forrást találtam, az Augosztinovics Mária – Köllő János: Munkapiaci pálya és nyugdíj, 1970-2020 című tanulmánya (Közgazdasági Szemle, LIV. évf., 2007. június 529-559. o.)

Ebből a következő dolgok derültek ki a 2013. január elseje után nyugdíjba menők számára: a utolsó jövedelmének alábbi százalékaira számíthat, mint nyugdíjra:

Be nem jelentett jövedelmek esetén: 0%
Átlag körüli jövedelem: 40%
Átlag jövedelem duplája: 30%
Átlag jövedelem háromszorosa: 25%

(Az átlag jövedelem háromszorosa feletti jövedelemrésze után várhatóan már nem kap nyugdíjrészt.)

És ez az a pont, amikor először nagyon-nagy csend szokott a teremre telepedni. Pedig a dolog még nem érte el a mélypontját. Ugyanis van egy másik nagy csúcs a korfán, a hetvenes években született GYES nemzedék korosztálya. Itt jelentek meg egyrészt a Ratkó korszak nemzedékének gyerekei és a GYES bevezetése nagyon fellendítette ebben a korosztályban a gyerekvállalási kedvet.

Ők mire számíthatnak nyugdíj szempontjából?

Erről nagyon nehéz információt szerezni, hiszen ez csak 2035. utáni probléma, és ezzel “normális” politikus nem foglalkozik. Van egy kollégánk, aki részt vesz a Nyugdíjas Kerekasztal munkájában. Az ö elemzésük szerint erre az időszakra a nyugdíjat felváltja egy egységes “európai alap nyugdíj” (én inkább segélynek nevezném…) várhatóan 100-200 euró nagyságban. De ez akkora már nem okoz problémát, hiszen addigra már mindenki tudja, hogy a nyugdíjra valót magának kell összeraknia.

Összefoglalva: politikusain arra számítanak, hogy Ön a saját nyugdíját a saját megtakarításaiból fogja fedezni. Ne okozzon neki csalódást! Ha Ön rájuk számít, akkor nagyon téved! Ismét csak kiderül az igazság: csak saját magára számíthat.

Legközelebb megmutatom, hogyan változik, változhat az élet azzal, ha majd eléri a nyugdíjkorhatárt. De addig is – ne habozzon nézesse meg konkrétan Ön mire számíthat és hogyan lehet ezt megoldani.

Lépjen velem kapcsolatba itt!

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

Telefonszám (kötelező)

Lakcím (település)

Kérdés, üzenet

Hozzájárulok, hogy számomra Dusik Andrea hírleveleket küldjön.

A tanácsadás díjtalan és kötelezettségmentes.

Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan örülni fognak, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

Nyugdíj esettanulmány

 

Van egy ügyfelem: Férfi, 1956-ban született, 1976-ban kezdett el dolgozni.

Gondolkodik a visszavonuláson. Néhány évtől eltekintve világ életében vállalkozóként dolgozott. Az utóbbi három évtől, és az 1976-1998 közötti időszaktól eltekintve az igazolt jövedelme megegyezik a minimálbér összegével.

Nos az adatait átnézve a következő eredményeket kaptuk a várható nyugdíjára vonatkozóan:

Társadalombiztosítástól kapott havi nyugdíj:                36.570,-  Ft

Magánnyugdíjpénztártól kapott havi nyugdíj:                 7.189,-  Ft

Összesen:                                                                              43.759,-  Ft

A tervezett havi “nyugdíja”:                                            200.000,-  Ft

Havi hiány a tervezett nyugdíjhoz képest:                  156.241,-  Ft (!!!)

Az Ön esetében mit mutatnak a számok?

Szeretné megtudni, mekkora nyugdíjra számíthat majd nyugalomba vonuláskor?
Érdekli, jelenlegi életszínvonalát mekkora megtakarítás mellett érheti el?

Szeretne többet tudni? Jöjjön el ingyenes és kötelezettségmentes személyes tanácsadásunkra!

Lépjen velem kapcsolatba itt!

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

Telefonszám (kötelező)

Lakcím (település)

Kérdés, üzenet

Hozzájárulok, hogy számomra Dusik Andrea hírleveleket küldjön.

A tanácsadás díjtalan és kötelezettségmentes.
Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan örülni fognak, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

Egészségügy

egeszsegbiztosítas

Az utóbbi években Magyarországon nagy lendülettel, nagy változások indultak a „szociális ellátó rendszerekben” – magyarul az egészségügyben és a nyugdíjrendszerben.

Már most látszik, hogy ezek a változások mindenki életébe, kivétel nélkül nagyon bele fognak gázolni a következő évtizedben. Ám attól tartok, hogy soha senki nem fogja nekünk ezeket a “reformokat” érthetően és logikusan elmagyarázni.

A nyugdíjrendszer kilátásait és lehetőségeit már egy kicsit körbejártam korábbi írásaimban. Ha megengedi, most elmondom, hogy milyen gondolatok fordultak meg az egészségügyről –nem csak- az én fejemben.

Változatlanul igaz az, hogy politikusok mindig imádnak olyan dolgokat csinálni, amivel a választópolgároknak a kedvében járhatnak, például autópályát, utakat átadni, kórházat, uszodát avatni és nyugdíjat emelni, vagyis adni, adakozni. Ilyenkor népszerűek, és elismeréssel szólnak róluk az emberek.

Ám előfordul(t), hogy nem számolnak az államkassza lehetőségeivel. Nem teszik föl azt a kérdést, hogy: Telik nekünk erre? És ha igen, akkor: miből?

Sőt gyakran minden pénzügyi korlátot túllépnek, hiszen időnként gondolkodás nélkül el is adósítják az államot, csak azért, hogy adakozó szenvedélyüket kiéljék. És ekkor jelentkeznek az első bajok: a pénz elfogy és minden adósságot meg kell adni.

A mai magyar demográfiai helyzet tényei:
– egyre kevesebb gyerek születik,
– ők egyre később állnak majd munkába, viszont
– egyre több idős embert kell eltartani.

És mit hoznak ezek a tendenciák? Óriási gondokat az egészségügyi ellátásban és a nyugdíjrendszerben.

Kevesebb dolgozó kevesebb egészségügyi- és nyugdíjjárulékot fizet, és ebből egyre több idős embert kell ellátni és a nyugdíjakat fizetni. És mára a helyzet tarthatatlanná vált.

Elérkezett az a pillanat, amikor már nem szabad továbbra is homokba dugni a fejünket. Előállt az a helyzet, amikor hosszú előjegyzési határidővel műtétre vagy kezelésre várva legszívesebben sikítanánk: Nekem már ez sem jár?

Nos: Járni jár, csak nem jut!

És milyen megoldások kínálkoznak? Innentől kezdve kivétel nélkül mindenki fizessen minden egészségügyi ellátásért, a nyugdíját meg mindenkinek megfelezzük.
Lehetne, de… Elemezve a való helyzetet, azt hiszem hiú ábránd azt remélni, hogy ma délután valaki kiáll, és ezt megteszi, bár az igazán becsületes megoldás ez lenne.

Ehelyett a valóság: Eddig az egészségügyi ellátás mindenkinek járt – akár fizetett járulékot akár nem. A törvények lehetővé tették, hogy milliós nagyságrendben úgy is járt egészségügyi ellátás és nyugdíj embereknek, hogy egész életükben egyetlen forint adót vagy járulékot sem fizettek. Ilyen csoport például az őstermelők, …

Most azonban süllyed a hajó, és igyekszünk tömködni a lyukakat. Legalább mostantól fizessen mindenki járulékot, vagy fizessen az ellátásért.
Ez lehetne a megoldások egyike, ám van vele egy “aprócska” gond. Már a nyakunkig ér a víz.

Mi volt eddig az egészségügyben? Egy bizonyos ellátás mindenkinek ingyen járt. Akinek ez nem felelt meg, az elment egy magánorvoshoz, vagy magánkórházhoz, és fizetett. Azt is megtehette, hogy kötött egy speciális egészségbiztosítást és ennek keretében egy magánkórházi, akár osztrák, vagy svájci kórházi ellátást kapott.
A gyakorlatban azonban az ingyenes ellátást elég jónak és színvonalasnak találták, és döntő többségében a rászorulók oda is fordultak. Magánorvost az emberek nem kerestek és fogadtak tömegesen. A speciális egészségügyi biztosításokat nagyon kevesen kötötték meg.

Mi erre a válaszlépés, amit napjainkban is látunk: lerontjuk mesterségesen(!) az ingyenes egészségügyi szolgáltatás színvonalát! És az eredmény: egyrészt ez a lerontott színvonalú ellátás olcsóbb, másrészt egyre több olyan ember lesz, aki nem ezt veszi igénybe, hanem elmegy a magángyógyításba és inkább fizet, de a magasabb színvonalat választja. Ám ezek az ellátások az államnak már nem kerülnek semmibe!
Micsoda ötlet! Addig rontjuk a színvonalat, amíg a befolyó járulékok összege már elegendő a rendszer finanszírozásához.

Persze ezt mindenki teljes mellszélességgel kiállva tagadja. Ráadásul nagy gyakorlattal, módszeresen és apránként, teszik tönkre a színvonalat. Összevonnak kórházakat… Jön a túlzsúfoltság… Csökken az orvosok, nővérek, létszáma… Képtelenség a sok munkát elvégezni és főleg finanszírozni! Halasztják a műtéteket. Már éves listák is léteznek!!
És ha élni akarunk, akkor mit teszünk? Igen. Inkább fizetősen is, de megműttetjük magunkat, mert képtelenek vagyunk kivárni, amíg sorra kerülünk. (Mert ilyenkor rájövünk, hogy az életünk és az egészségünk a legfontosabb.) És hogy hol? A kórházak által a fizetőképes ellátás részére bérbe adott a műtőkben!

Ez a rendszer a világban nem ismeretlen. De nálunk? Most már inkább előbb, mint utóbb nálunk is az lesz. Vagy már az? És alattomos módon erről bennünket megint nem tájékoztattak! És ez nagy baj. Mostanában mindent a fejünk fölött és mögöttünk intéznek, mintha ránk nem tartozna, bennünket nem érintene.

Nem kell sokat várnunk, és eljön az az idő, amikor kíméletlenül a szemünkbe fogják mondani, hogy ha rossz a szemed, fizess az ellátásért, X összeget! Nem megy? Akkor élj vakon.
Hitetlenkedik? Elhiszem. És nem kívánom, hogy megtapasztalja, hogy igazam van.

Erre a most még hihetetlen veszélyre fel kell készülnünk. Úgy kell rendezi a pénzügyeinket, hogy azt feltételezzük, ha majd betegek leszünk, akkor az állam nem fog majd bennünket ingyen gyógyítani.

És hogy mire készüljünk? Vegyük figyelembe a népesség elöregedési ütemét, vegyük figyelembe az egyre emelkedő egészségügyi ellátási költségeket, és tegyük mérlegre mindezt a befizetett egészségügyi járulékok várható összegével. És amit megállapíthatunk: egyensúly csak akkor áll be, ha az ingyenes egészségügyi ellátás a jelenleginél drasztikusan olcsóbb lesz.

És hogy miben bízzunk?
Bízhatunk abban, hogy elüt bennünket valami. Ez viszonylag gyors és fájdalommentes megoldás. Cinikusan azt is mondhatnám, hogy ez a legolcsóbb egészségügyi ellátás: ha be sem kerülünk a gépezetbe. (Megjegyzem ezt a megoldást senkinek nem kívánom.)

Bízhatunk abban, hogy vasból vagyunk és sohasem leszünk betegek. Van –nem is egy- ilyen ismerősöm.

És ha úgy alakul, hogy mégis lerobbanunk, akkor még mindig bízhatunk abban, hogy az állami egészségügy mégiscsak ingyen meggyógyít!

Ön szerint ezek tükrözik a realitást?

Az én munkám az, hogy pénzügyi terveket készítek. Mindenkinek felhívom a figyelmét arra, hogy ezekbe bizony bele kell kalkulálnunk a jövőbeni egészségügyi költségeket is! Ma már szükséges, hogy erre is tartalékot építsünk fel! Egyetért velem?

És hogy mi módon? Egy korszerű értékpapír alapú megoldással, ami megőrzi és növeli a megtakarításaink értékét, hogy az mindig összhangban legyen az élethelyzetének megfelelő kiadásokkal.

Ne érje váratlanul a magas számla! Már most gondoskodjon saját betegbiztosításáról. Ha valaki nagyon fontos Önnek, nehogy pénz kérdése legyen az ő egészsége vagy élete.

Forduljon szakértőhöz. Kérjen személyes konzultációt! Lépjen velem kapcsolatba itt!

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

Telefonszám (kötelező)

Lakcím (település)

Kérdés, üzenet

Hozzájárulok, hogy számomra Dusik Andrea hírleveleket küldjön.

A tanácsadás díjtalan és kötelezettségmentes.

Ha baráti, ismeretségi körében vannak vállalkozók és olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan örülni fognak, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek!

Nincs DE! – "Annyi nyugdíjad lesz, amennyit csinálsz magadnak!"

Nyugdíjbiztosítás
Nyugdíjbiztosítás

Jó néhány éve erről beszéltem egy előadáson, melyet itt érhet el:

https://www.scribd.com/document/84611973/Nyugdij

Biztosra akar menni?
Kérjen időpontot ingyenes és kötelezettségmentes személyes tanácsadásunkra!

Lépjen velem kapcsolatba itt!

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

Telefonszám (kötelező)

Lakcím (település)

Kérdés, üzenet

Hozzájárulok, hogy számomra Dusik Andrea hírleveleket küldjön.

Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

Alulbiztosított helyzetben a cégek

A biztosítók képviselői szerint a hazai vállalkozói vagyonbiztosítási piac az, amely “gondban” van, ahogy Lázár István, a Groupama Garancia Biztosító főosztályvezetője elmondta, a kkv-k esetében az alulbiztosítás nem nagyobb a vállalkozói vagyonbiztosítások piacán tapasztalható alulbiztosítottsági szintnél. …

 

Önnek rendben vannak a biztosításai?
Minden az értékén van biztosítva?
A vagyon?
Az élet?
Az egészség?

 

 

Lépjen velem kapcsolatba itt!

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

Telefonszám (kötelező)

Lakcím (település)

Kérdés, üzenet

Hozzájárulok, hogy számomra Dusik Andrea hírleveleket küldjön.

Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

Nem az a kérdés, hogy megéri-e…

… a kérdés az: mi van, ha megéri???

Nyugdíjban

Az elmúlt tanulmányokban végigvettem a nyugdíj, nyugdíjrendszer múltját, jövőjét és a lehetőségeket, hogyan oldhatjuk meg életünk harmadik harmadának anyagi ügyeit, annak érdekében, hogy ez életünk legszebb időszaka legyen. A dolog azért égető, mert felméréseink szerint jelenleg az 50 év alatti lakosság mindössze 2%-ának van olyan nyugdíjcélú megtakarítása, amivel megalapozott reménye lehet, hogy nyugdíjas éveiben nem csökken jelentősen a jövedelme. Itt most nem arról van szó, mint az amerikai és japán frissnyugdíjasoknál, hogy Föld körüli utazással, új ház vásárlással kezdjük nyugdíjas éveinket. Egyszerűen csak a minimális cél: ne legyen sokkal kevesebb havonta az a pénz, amiből megélünk, mint amikor dolgoztunk.

Ezen sokat töprengek: mit gondol ez a maradék 98%? Miben bízik? Miért nem tesz semmit? Végül aztán megkérdeztem őket, és a következő válaszokat kaptam:

1. Én ezt úgysem érem meg…

A dolgok igen csak változnak. Amikor 18 éves voltam, akkor temettem el a negyedik nagyszülőmet is. Ma a legtöbb 18 éves fiatalnak mind a négy nagyszülője életben van és egészséges.

Igazából az ember számára két tragédia lehetséges: ha túl korán hal meg, vagy ha túl későn – és erre nincs felkészülve. Jelenlegi statisztikák szerint az átlag életkor folyamatosan növekszik. Jelenleg a magyar középosztálybeli negyvenes számára várható élethossz nők esetén 82 év, férfiaknál 78 év. Ezek tények. Ezzel az erővel a gázszámlát is elfelejthetjük befizetni – hátha meghalunk a hó végéig…

2. Ez még olyan messze van!

Két reptéri biztonsági őr beszélget:
– Hogyan lehet ezeket a hatalmas repülőket elrabolni?
– Buta vagy! Nem itt rabolják el a földön, amikor nagyok, hanem fent, amikor olyan kicsik!

Az emberek többsége pontosan így gondolkodik: úgy gondolja, az a gond, ami sokára lesz, az nem fontos, jelentéktelen ügy. Kicsit is logikusan végiggondolva persze rögtön tudható, hogy ez nincs így.

Ez a téveszme, azért különösen romboló, mert egy saját nyugdíjtőke összerakásához az idő kulcsfontosságú. Minél több időnk van, hatványozottan kevesebb pénz kell ennek a megteremtéséhez. Csak a nagyságrendek érzékeltetéséhez: életünk végéig 100 ezer forint nyugdíj kiegészítés eléréséhez 40 év alatt havi 2 ezer forint kell, 30 év alatt már havi 6 ezer forint, 20 év alatt havi 20 ezer forint és végül 10 év alatt havi 80 ezer forint szükséges. Ezért ez a halogató taktika rendkívül veszélyes. Egyszer kiszámoltam, egy átlag magyar számára egyetlen hónap halasztás a nyugdíjprogramjának elindításában 360 ezer forint veszteséget okoz!

3. Apám, nagyapám is kapott állami nyugdíjat, miért pont én foglalkozzam ezzel?

Kedves olvasó, szomorú szívvel közlöm, hogy hatalmas pechje van! Ugyanis az elmúlt 1.000.000 év emberi történelmében sikeresen beletrafált pont abba a generációba, ahol az emberiség legnagyobb fordulata történik. Eddig ugyanis folyamatosan nőtt az emberiség létszáma. Most viszont a következő évtizedekben fogjuk elérni a maximumot és innen beindul a csökkenés. Magyarország (az Európai Unióval és Japánnal) élenjáró ebben a folyamatban, nálunk ez a csúcspont 1980 körül volt, és onnan folyamatos a csökkenés: pont az elmúlt hónapokban léptük át lefelé a tízmilliós számot.

Amikor a növekedés csökkenésbe csap, akkor minden társadalmi szabály megváltozik. Korábban egy nagyszülőnek volt három gyereke, azoknak kilenc unokája – és ez a kilenc unoka tartotta el a nyugdíjjárulékán keresztül az egy szem életben maradt nagyszülőt. Most viszont négy élő nagyszülőnek van két gyereke és nekik egy unokájuk. Szegény egy szem unoka nyugdíjjárulékából kellene eltartani a négy nagyszülőt. Nyilvánvalóan ez lehetetlen.

Nyilván, minden kormány, mindig azt fogja mondani: az állami nyugdíj bombabiztos. Különben hogyan tudná elfogadtatni az emberekkel, hogy a fizetésük több mint egy negyedét minden hónapban önként és dalolva odaadják a most nyugdíjasoknak – pontosan tudva, hogy amikor majd ők nyugdíjba mennek akkor az akkor dolgozóktól a mostani jövedelmüknek csak töredéke fog a nyugdíjjárulékukból rájuk jutni nyugdíjként. Ez nem mese – ez sima matematika.

Az új helyzetben új megoldások kellenek – és ez a mi feladatunk kidolgozni mindenkinek.

4. Majd az állam megoldja, ez nem az én dolgom

Amint láttuk az állam valóban igyekszik ezt a dolgot megoldani. Ugyanis nálunk demokrácia van, és a nyugdíjasok egyre növekvő tömegének a szavazata minden politikai párt számára kulcskérdés. Mit tud csinálni az állam, amikor a dolgok fejre állnak?

Alapvetően a fő szempont, hogy próbálja a nyugdíjrendszert kordában tartani. A felosztó-kirovó nyugdíjrendszer lényege, hogy van valahol egy nagy terem, amit minden hónapban megtöltenek pénzzel, az abban a hónapban befizetett nyugdíjjárulékokból. Aztán ennek a teremnek a tartalmát minden hónapban a pénzes postások kihordják a nyugdíjasoknak.

Mit lehet tenni, amikor a nyugdíjjárulékot fizetők száma csökken, a nyugdíjasoké nő? Tűzoltásként eleinte lehet máshonnan átcsoportosítani pénzt ebbe a szobába. Aztán persze megpróbálhat az állam nagyobb bevételekhez jutni (például úgy, hogy felszámolja a magán nyugdíjpénztárakat és mindenkit az államiba kényszerít). De a nyugdíjjárulékok (bocsánat, most már nyugdíj adó) tovább már nem növelhető, mert elvész az ország versenyképessége. Így hosszútávon csak két megoldás marad: a nyugdíjak csökkentése és a nyugdíjkorhatár növelése.

Ez a dolog sokkal fontosabb, semmint az államra hagyjuk. Ezért kell magunknak lépnünk.

5. Teljesen felesleges bármit is félrerakni, elviszi az infláció

A világ nem csak rossz irányban változik, de jó felé is. Korábbi cikkeimben megmutattam, hogy a megfelelően megválasztott hosszú távú befektetésekkel komoly 12% körüli hozam érhető el. Ezzel szemben bankbetétbe, ingatlanba fektetve már a 0%-os reálhozam eléréséhez is nagy szerencse kell.

Történelmi okokból nálunk ezek a befektetési formák csak az elmúlt évtizedben váltak elérhetővé, de például az Egyesült Államokban már a most nyugdíjba lépő generáció az elmúlt 40 évben folyamatosan ezekben a formákban gyűjtötte a nyugdíjra valót. És ez a generáció a valaha élt leggazdagabb nyugdíjas korosztály.

“A világon a legdrágább dolog pénzügyileg műveletlennek maradni” – mondja a Gazdag papa című könyvében Kiyosaki. És ez különösen igaz a nyugdíj előtakarékosság kérdésében.

Ezekkel a modern és biztonságos pénzügyi befektetési módszerekkel már a nyugdíjunk 70-80%-át nem minekünk kell kifizetnünk, hanem a befektetett pénzek hozama adja. Dolgozzon főként a pénz miértünk, ne mi a pénzért. Ezeket a dolgokat meg kell tanulni – és nagyon büszkék vagyunk, hogy nagyon sokakat mi taníthatunk erre.

Akkor mit tegyünk?

Ez a dolog nagyon fontos. Ezért első lépésben tisztán kell látnia mindenkinek. Ezért most meghirdetjük a Nagy Nyugdíjkalkulációt: most mindenki kérhet ingyen egy időpontot és megmutatjuk neki:

  1. Mikor mehet várhatóan nyugdíjba és mennyi lesz?
  2. Milyen megoldással, hogyan tudná ezt normálisan megoldani?

Nem kell megoldani, ha nem akarja. De tisztán látni mindenkinek muszáj. Kérjen egy időpontot itt és most!

Lépjen velem kapcsolatba!

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

Telefonszám (kötelező)

Lakcím (település)

Kérdés, üzenet

Hozzájárulok, hogy számomra Dusik Andrea hírleveleket küldjön.

A tanácsadás díjtalan és kötelezettségmentes.

Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan örülni fognak, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

Nyugdíj – házilagos kivitelben

Nyugdíjbiztosítás
Nyugdíjbiztosítás

Nyugdíj tanulmány sorozatomban eddig megnéztük mi van és mi vár ránk. Ha el akarjuk kerülni a legrosszabbat, akkor valamit magunknak kell összeraknunk. Próbáljunk teljesíteni egy minimális célt: mindenkinek azonos jövedelme maradjon nyugdíjasként, mint ami előtte volt. Persze mindenki megérdemelne egy kis Föld körüli utazást, mint az amerikai és japán friss nyugdíjasok, de egyelőre maradjunk ennél a minimalista célkitűzésnél.

Nagyon sok nyugdíjat kalkuláltam, és általában a várható nyugdíj értéke az utolsó jövedelem 25-40%-ra jött ki. Maga is kiszámolhatta a korábbi “Útelágazás – Valamerre menni kell!” című cikkben.

Ez alapján már nagyjából tudja, mennyi fog hiányozni. (Azt mondanom sem kell, hogy reálértéken, a pénz jelenlegi értékével számolunk, tehát az inflációt nem vesszük figyelembe.) Példaképpen számoljunk egy szép kerek számmal: hiányozzon a nyugdíjunkból havonta 100 ezer forint.

Az első dolog, hogy ki kell számítani, mennyi tőkére is lesz szükségünk ahhoz, hogy ezt a járadékot kitermeljük. Erősen leegyszerűsített, de a gyakorlatban jól működő szabály, hogy ha jól csináljuk a dolgunk, akkor a havonta kivételre kerülő összeg 150-szerese szükséges tőkeként. Konkrét példánkban, aki 100 ezer forintot szeretne havonta, annak 15 milliós tőkével kell kezdenie nyugdíjas éveit.

Megjegyzés: Járadékot kétféleképpen lehet számolni. Egyik módszer, hogy a tőke maga változatlan marad, a másik, hogy egy adott korra, pl. 92 éves korára apránként elfogy. A számítások azt mutatják, hogy az elfogyós esetben mindössze 15%-kal kell kevesebb tőke, mintha megmaradna az egész. Ezért mi mindig úgy számolunk, hogy a nyugdíjtőke változatlan marad. Ez egyrészt nagy biztonságot ad, ha valami nagy baj lenne, másrészt erősen enyhíti az elvesztésünk okozta gyászt örököseinkben, ha megöröklik a teljes nyugdíjtőkénket. Arról meg nem is beszélve, mi van, ha túléljük a 92 éves kort?

Akkor most rakjuk össze a nyugdíjtőkénket! Erre adok egy hatalmas segédtáblázatot.

Év Ft/év/1millió
7 119 255
8 97 834
9 81 410
10 66 498
11 55 863
12 47 377
13 40 488
14 34 818
15 30 097
16 26 129
17 23 333
18 20 835
19 18 605
20 16 613
21 14 834
22 13 246
23 11 827
24 10 561
25 9 430
26 8 420
27 7 518
28 6 713
29 5 994
30 5 352
31 4 778
32 4 267
33 3 810
34 3 401
35 3 037
36 2 712
37 2 421
38 2 162
39 1 930
40 1 723
41 1 539
42 1 374
43 1 227
44 1 095
45 978

A táblázat azt mutatja, hogy évente mennyit kell befektetnünk, hogy adott számú év alatt 1 millió Ft tőkét a végére összerakjunk. A táblázatban reálértékű 1 millió összerakása értendő. Ez a mai magyar piacon fellelhető jobb konstrukciókkal elérhető eredmény – már a költségek levonása után.

Akkor számoljunk! Ha 30 évünk van a nyugdíjig, akkor 1 millió Ft összerakásához évi 5.352 forint megtakarítása szükséges. Ám nekünk nem 1 millió kell, hanem 15! Ezért ennek a 15-szörösét kell vennünk: évi 15 x 5.352 = 79.680 forintot kell félreraknunk, ez havonta 6.640 forint. Ezt azért ki lehet bírni.

Nézzük meg ugyanezt, ha csak 20 évünk van. 1 millióhoz évi 16.613 forint kell, 15 millióhoz viszont évi 249.195 forint kell, ami havi 20.766 forint.

Az igazán ütős, ha csak 10 évünk van. Ebben az esetben az 1 millióhoz évi 66.498 kell, azaz a 15 millióhoz 997.470 forint, ami havi 83.123 forint. Ez nagyon húzós! Csak a kontraszt kedvéért egy húszévesnek ehhez mindössze havi 2.000 forint szükséges!

Mit lehet tenni az ötvenesek nyugdíjkérdésében? Állítólag Luther Márton mondta: “Aki 20 évesen nem szép, 30 évesen nem erős, 40 évesen nem okos, 50 évesen nem gazdag, az tegyen le a reménységről.” Ha valaki ötven felett úgy áll neki összeszedni a nyugdíját, hogy odáig semmije sincs, arra valóban érvényesek a szavak: “tegyen le a reménységről”. Hála Istennek az ötvenesek többségének azért már van valamijük – és nem csak akkor kell összeszedni a hozzávalót. Ilyenkor persze alaposan át kell nézni mijük is van és optimálisan átcsoportosítani – de ez egy más tanulmány kérdése lenne.

Szóval most már láthatja, hogy hol áll. Megmondom őszintén – kevesek szemében láttam az őszinte csillogást, amikor ide jutottunk. De Önnek joga és kötelessége megtudni. Jöjjön el, kérjen egy időpontot! Számoltassa ki magának! Nézze meg, mit tehet saját magáért! Jusson eszébe: a legfontosabb, amit a nyomorgó nyugdíjasokért tehet, hogy majd nem tartozik közéjük…

Lépjen velem kapcsolatba itt!

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

Telefonszám (kötelező)

Lakcím (település)

Kérdés, üzenet

Hozzájárulok, hogy számomra Dusik Andrea hírleveleket küldjön.

Ha baráti, ismeretségi körében vannak vállalkozók, cégvezetők és olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek!

A tanácsadás díjtalan és kötelezettségmentes.