A kormány támogatja a munkabérek értékének megőrzését

A kormány pályázati rendszerben, vissza nem térítendő támogatás formájában átvállalja a bérfejlesztés 2-3 százalékát a versenyszférában – jelentette be Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a keddi kormányszóvivői tájékoztatón.

Giró-Szász András kormányszóvivő elmondta: a kormány elsődleges célja a foglalkoztatás bővítése és a jelenlegi munkahelyek megőrzése. A szóvivő emlékeztetett, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ezt a célt sikerült elérni, hiszen a 2011. novemberi adatok alapján 42 ezer fővel bővült a foglalkoztatottak száma hazánkban.

Czomba Sándor elmondta: a kormány célja az, hogy az adójóváírás kivezetése révén ne járjanak rosszabbul a munkavállalók, az adóváltozások miatt ne csökkenjen senkinek a nettó bére. Mint ismert, 2012. január 1-jén lépett hatályba az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző jogszabály, amely 5 százalékos mértékig bérkompenzációt ír elő. Azok a vállalatok, amelyek a béremelést nem hajtják végre, nem tehetnek ajánlatot közbeszerzési eljárásban, nem kaphatnak támogatást a központi költségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból.

Az államtitkár rámutatott: vannak olyan cégek, amelyeknek nehézséget okoz a bérkompenzációra fordítandó plusz munkabér kifizetése, ezért a kormány segítséget kíván nyújtani az 5 százalék alatti kompenzáció előteremtésében. A kormány pályázati rendszerben, vissza nem térítendő támogatás formájában átvállalja a bérfejlesztés 2-3 százalékát – jelentette be. Hangsúlyozta: a 2-3 százalék fölötti részt azonban továbbra is a munkavállalóknak kell hozzáadni a kompenzációhoz.

Az államtitkár elmondta: a kompenzációra 21 milliárd forint áll a kormány rendelkezésére. Ezt az összeget a versenyszférában dolgozó munkavállalók kompenzációjára különítik el a költségvetésből, a közszférában dolgozók munkabéreinek kiegészítésére külön 64 milliárd forint áll rendelkezésre. Természetesen azon vállalkozások, amelyek indulnak a kompenzációs támogatásra kiírandó pályázaton, nem szorulnak ki a közbeszerzési eljárásokból.

Hangsúlyozta: csak azok a cégek kaphatnak támogatást, amelyek vállalják, hogy megtartják a 2011-es munkavállalói létszámot, valamint valamennyi munkavállalójuk számára biztosítják a bérkompenzációt. A pályázatokat várhatóan február végén, március elején írja ki a kormány.

(kormany.hu)

Adómegtakarításból nyugdíjtőkét!

Mi az, amit eddig tudunk 2011-ről?

• Megvalósul az egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadó-rendszer, ahol a személyi jövedelemadó alapja továbbra is a szuperbruttó jövedelem. Ennek köszönhetően jelentős mértékű nettó jövedelem-növekedést tapasztalhatnak az átlagosnál magasabb jövedelemmel rendelkezők. A nettó jövedelem növekedését kis mértékben mérsékli, hogy a bruttó bér 9,5 százalékát kitevő nyugdíjjárulék mértéke 2011-től 10 százalékra emelkedik.

• A jogszabályok szüneteltetik a magánnyugdíjpénztári befizetések továbbítását a munkavállaló által választott magánnyugdíjpénztárak felé, ezáltal értelmét veszti az eddigi 8 százalékos kötelező befizetés – munkavállalók vagy munkáltatók által – 10 százalékig történő kiegészítésének lehetősége.

• A nyugdíjrendszer második pillérének, a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszernek a jövője bizonytalan. Azon munkavállalóknak, akik eddig úgy gondolták, hogy a jelenlegi társadalombiztosítási nyugdíjrendszer kockázatát legalább részben enyhítik a magánnyugdíjpénztári befizetések – és ennek érdekében magánnyugdíjpénztári befizetéseiket akár önerőből 10 százalékra kiegészítették –, most új megoldás után kell nézniük, ha biztonságos és méltó nyugdíjas éveket szeretnének biztosítani maguknak.

Kevesebb adó, több pénz a zsebben

A 2011-es személyi jövedelemadó törvény alapján a 2010-ben hatályos sávos, 5 000 000 forint éves szuperbruttó jövedelemig 17 százalékos, 5 000 000 forint szuperbruttó jövedelem felett 32 százalékos személyi jövedelemadó mértéke egységesen 16 százalékra mérséklődött, függetlenül attól, hogy mekkora jövedelemmel rendelkezik éves szinten az adózó.

Ennek következtében például egy havonta bruttó 500 000 forint jövedelemmel rendelkező munkavállaló, aki a korábbi években magánnyugdíjpénztári befizetését 10 százalékra kiegészítette, jelentős mértékű, havonta 46 600 forint nagyságú nettó jövedelem-emelkedést tapasztalhat a megváltozott adótörvényeknek köszönhetően. Amennyiben egy, vagy több gyermeke van a munkavállalónak, az adómegtakarítás még jelentősebb mértékű.

Biztosítsa jövőjét adómegtakarításból!

A megoldás: kérjen személyre szóló tanácsadást

Az az ügyfél, aki – akár tanácsadója segítségével – felismeri, hogy az öngondoskodás elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy nyugdíjba vonulásakor életszínvonala ne csökkenjen drasztikusan, racionális döntést hoz, ha adómegtakarításából jövőjének biztosítása mellett dönt. Amennyiben ezt az évente jelentkező – példánkban 559 200 forint mértékű – adómegtakarítást egy 45 éves férfi például a befektetési életbiztosítások egyikébe fekteti, jelenértéken számítva havi 66 500 forintot meghaladó nyugdíjkiegészítő megtakarításra (életjáradékra) tesz szert .

Egy arra alkalmas befektetési életbiztosítás megvásárlásával – az adótörvények változásának köszönhetően – az öngondoskodásra törekvő ügyfél az adótörvények változtatása előtti életszínvonalának megtartása mellett is megteremtheti 2010-es nettó jövedelmének több mint 25 százalékát nyugdíjkiegészítésként.

A megoldás: kérjen személyre szóló tanácsadást

Lépjen velem kapcsolatba itt!

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

Telefonszám (kötelező)

Lakcím (település)

Kérdés, üzenet

Hozzájárulok, hogy számomra Dusik Andrea hírleveleket küldjön.

A tanácsadás díjtalan és kötelezettségmentes.

Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan örülni fognak, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

Jogi nyilatkozat

A jelen dokumentumban foglaltak tájékoztató jellegűek, nem minősülnek ajánlattételnek vagy kötelezettségvállalásnak. A fenti példákban feltételezett jövőbeni befektetési hozamok becslésen alapulnak, azok nem jelentenek garanciát a jövőre nézve.

  1. A magánnyugdíjpénztári befizetés önkéntes kiegészítése nélkül a jövedelemnövekedés mértéke havonta 36 600 forint, éves szinten 439 200 forint.
  2. 2011-től 2010-hez képest 1 gyermek esetén a havi nettó jövedelem további 10 000 forinttal, 2 gyermek esetén összesen 20 000 forinttal, míg 3 vagy több gyermek esetén 87 000 forinttal magasabb.
  3. 20 évig évi 559 200 forint rendszeres díjat, évi 9 százalék hozamot és 65 éves kori nyugdíjba vonulást feltételezve, a megtakarításból a nyugdíjba vonulás időpontjában vásárolható egyszeri díjas, azonnal induló életjáradék havi járadéktagja 66 680 forint.