Béroptimalizálás

Béroptimalizálás

Béroptimalizálás. Látom magam előtt, ahogy sokan a szó hallatán ódzkodni kezdenek. Napjainkban az a szó, hogy optimalizálás, egyet jelent az (adó)elkerüléssel, esetleg (adó)csalással. Sőt elhangzott olyan vélemény is, hogy az, aki adótervezéssel akar foglalkozni, az bizonyos szemszögből adócsalást végez.

Mégis mit jelent az, hogy valami optimális? Mit csinál az, aki optimalizál? Kerestem rá meghatározást, de nem találtam.  Illetve nem olyat, amit szerettem volna. A világhálón szinte kivétel nélkül minden találat a honlapokkal, keresőkkel foglalkozik a jobb találati helyezés elérése érdekében.

Így aztán viszonylag röviden össze tudom foglalni:

  • Ésszerű. A józan észnek megfelelő. A sikerhez és fennmaradáshoz vezető elvekkel, elgondolásokkal és tettekkel egyező, az ehhez fűződő célnak megfelelő.

Például: Egy temetésen a sírás teljesen ésszerű magatartás. Ez a viselkedés éppen ott teljesen optimális, vagyis ésszerű – legalábbis a mi szocializációnkban.

  • A legmegfelelőbb eljárásnak, módszernek megfelelő. Valamilyen dolog létrehozásakor a célhoz vezető módszert maximálisan figyelembe vevő, azt betartó, azt helyesen alkalmazó.

Például: Az emelődaru használati és biztonsági utasításainak maradéktalan betartása ésszerű, nagy súlyoknál különösen, ha nem így tennénk fölborulna, leesne a teher, sérüléseket, anyagi károkat okozna. Az autó motorjának üzemeltetése és nem leállítása a piros lámpánál olyan rövid időre ésszerű, mert tovább tart és több energiát emészt az, míg újra felpörög az üzemi fordulatszámra.

Mit jelent az optimalizálás?

  • döntési helyzet feltárása – pl. a válság hatására vállalkozásainkban csökkenteni kellett a költségeket, miután a bevételek nem növekedtek oly módon, ahogy azt szerettük volna;
  • egyszerűsítő feltevések, modellek – meg kellett vizsgálni, hogy mire megy el a befolyó pénz, meg kellett nézni, mi az, amin saját hatáskörben változtathatunk, függetlenül a szűkebb és tágabb gazdasági, jogszabályi, stb… környezettől;
  • döntési változók azonosítása – meg kellett határoznunk, hogy az ötletdömping szüleményeiből mi az, amit meg tudunk és akarunk valósítani, melyek ezek előnyei és hátrányai, vagyis mik azok, amik mellette szólnak és mik azok, amik ellene. Ez egy amolyan előselejtezés.
  • választási lehetőségek, korlátozó feltételek – itt a szűrőn fennmaradt néhány lehetőség alapos elemzése, vagyis lehetővé teszik-e a jogszabályok, van-e rá elég pénzünk, vagy ha nincs hogyan teremtsük elő – itt kezd el dolgozni igazán maga az optimalizálás. Ha jól meggondolom, az egész eddigi folyamatban semmi mást nem csináltunk, csak átgondoltuk, hogy a bejövő pénzből mire mennyit költhetünk. És nem gondolom, hogy bármi törvénytelen vagy szégyellnivaló dolgot elkövettünk volna.
  • döntés, racionális érvek – a tervezőasztalon megszületett a jövendő út. Most el kell döntenünk, hogy megcsináljuk, elindítjuk a programunkat, és jó ha tudjuk, hogy azt miért is tesszük? Ezt folyamatosan szem előtt kell tartanunk, hiszen minden változtatás a megszokotton, kizökkentés a mindennapi kerékvágásból eleinte ellenkezést válthat ki, még belőlünk is, akiknek igazán érdeke ezt végrehajtani, hiszen mi vagyunk a vállalkozók, a mi zsebünkre megy, mi kockáztatjuk nap mint nap a pénzünket, az egzisztenciánkat, a vagyonunkat.
  • kontroll – kontroll-kontroll – folyamatosan figyelni, mérni az elért hatásokat, eredményeket, váratlan eseményeknél újratervezni, minden alkalommal, az eredeti cél kőkemény szem előtt tartásával.

Még mindig úgy gondolja, hogy az optimalizálás valami úri huncutság, netán ördögtől való tevékenység?

Vagy Ön is úgy gondolja, hogy ez egy mindenki számára adott és kívánatos tett és folyamat?

Ha még nem nyugodott volna meg teljesen, álljon itt egy részlet egy menedzserképzés követelményrendszeréből 2010-ből.

Jó néhány egyéb szakmai kérdés mellett a szóbeli vizsga egyik kérdése éppen erre vonatkozik, íme:

 

 

Az eredeti kiírást itt tekintheti meg: 

https://dusikandrea.hu/wp-content/uploads/2011/06/uzleti-szakmenedzser-kepzes-beroptimalizalas.pdf

Vagyis iskolában is oktatják, továbbá vizsgatétel is!

Ön tudja, hogy ezt a bérek esetében hogy kell csinálni?

Tetszene Önnek egy olyan megoldás a cégében, amikor – bizonyos feltételek mellett- egy főre számítva változatlan marad a cég összterhelése, mégis  jelentősen emelkedhet az Ön illetve munkatársai nettó kivett jövedelme?

Az információ érték, az információ pénz, ám Ön ezt csak akkor tudja a saját hasznára fordítani, ha rászán egy kötelezettségektől mentes órát.

Sok? Mennyi időt tölt pályázatok, árajánlatok írásával? Mennyi időt tölt az elnyert munka megvalósításával, aztán az érte járó pénz kasszírozásával? Mennyi időt tölt összesen a pénz megszerzésével?

Aztán mennyit az elköltés megtervezésével?

És Önmagával? A Családjával? A szerettei biztonságával? – ezt csak úgy mellékesen kérdezem.

Jöjjön el egy személyes konzultációra, és győződjön meg róla, hogy lehet ezt a béroptimalizálást tisztességesen, teljesen legálisan és törvénytisztelő módon is csinálni!

Lépjen velem kapcsolatba itt!

captcha

Ha baráti, ismeretségi körében vannak vállalkozók és olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan örülni fognak, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

 

A profi cég titkai

Az idén elfogadott adócsomagok eredményeként a vállalkozók további adó- és járulékterhekkel, így költségemelkedéssel számolhatnak. Ezek hatása, amennyiben nem megfelelően kezelik, sok esetben elbocsátás, fizetéscsökkentés és akár csőd is lehet.

Mit tehet Ön? Adómegtakarítási lehetőségek 2011-2012-ben és azok buktatói, 2012-es adótörvényi változások és azok hatásai , céges befektetési lehetőségek és hogy érdemes-e egyáltalán cafeteriát használni 2012-ben.

Ezekre és még sok más ezzel kapcsolatos kérdésre kap választ, ha jelentkezik konzultációs lehetőséggel szervezett előadásunkra, melyen előzetes regisztrációt követően vehet részt.

Időpont: 2011.december 15. 18 óra

Helyszín: Budapest III. ker.

Foglalja le helyét itt!

captcha

Az adótervezés most kezdődik…

Vállalatvezetőként, cégtulajdonosként az év utolsó hónapjában a karácsonyi előkészületek és az ünnepre való hangolódás helyett gyakran viszi el időnk nagy részét a kérdés, vajon mennyi lesz a cégem – legyen bár ötfős mikrovállalkozás vagy többezer fős konszern – társasági adója? Milyen összegre kell feltöltenem december 20-ig ennek az adónak az alapját?

Tudnunk kell, hogy cégünk terhei gondos és előrelátó tervezéssel csökkenthetőek. Ehhez azonban időben kell föltennünk a kérdéseket: Ismerek és alkalmazok-e minden lehetséges korrekciós tényezőt? Kihasználom-e az összes törvényes lehetőséget annak érdekében, hogy a lehető legkedvezőbb mértékű terhet kelljen csak viselnie az elmúlt években egyébként is meggyötört vállalatomnak?

Hogyan tudom kulcsembereimet megtartani -mert a legjobbak könnyen mozdulnak-, hogyan tudom jogosnak és megérdemeltnek is tartott jövedelemigényeiket úgy teljesíteni, hogy ne kelljen lemondanom amúgy is megcsappant profitomról. Alkalmazom-e a nekem mint munkáltatónak végzetesen megdrágult cafeteria alternatíváit, vagy inkább megszűntettem – miközben az embereim jobban számítanak ezekre a juttatásokra, mint valaha?

Tudom-e, hogy az idén, a 2009-ben még lehetséges módok jó részével már nem lesz lehetőségem csökkenteni a társasági adó alapját – megszűnik például a helyi iparűzési adó leírásának lehetősége, amivel eddig legalább a társasági adóm mértékét csökkenthettem?

Tudom-e, mit jelent az, hogy az osztalékként kivett vállalkozói jövedelmem egyáltalán nem biztos, hogy e minőségében is fog adózni – mert ha a személyes közreműködői díjam (vagy az egyéni vállalkozói kivétem) nem éri el a cégem fő tevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás mértékét, akkor azt az osztalékom terhére kell majd kiegészítenem erre az igencsak megfoghatatlan összegre? Vagyis tudom-e, hogy az osztalékom is adózhat munkabérként?

Átgondoltam-e, hogy ha ösztönözném valamelyik kollégámat – vagyis előléptetni, fizetésemelésben részesíteni, jutalmazni szeretném a kiemelkedő teljesítményéért, hogy ezzel az egész csapatomat is motiváljam a hatékonyabb és eredményesebb munkára –, akkor ez mennyibe kerül majd nekem mint munkáltatónak?

Van-e pontos információm arról, hogy az ilyen ösztönzések – a jövedelemnövekedés összege – után az úgynevezett marginális adóék, vagyis az a közteherelvonás, amely csökkenti az általam mint munkáltató által a legjobb embereim jövedelemnövelésére fordított összeget, nem kevesebb mint 71 százalék? (Nem tévednek: a nekem 100 százalékba kerülő növekményből 29 százalék marad nettó jövedelemként az ösztönözni kívánt dolgozó zsebében!)

És azt tudják-e az alkalmazottaim, ha esetleg rajtam keresztül jutottak eddig a borravaló, a felszolgálói díj vagy a hálapénz rájuk eső részéhez, hogy jövőre mindezek után összevonandó bérjövedelemként kell adózniuk?

S ha már így elgondolkodtam a cégem adóján és a dolgozóim jólétén, vajon gondoltam-e arra, hogy személy szerint nekem mit hozhat a jövő? Hogyan lesz elegendő nyugdíjam, ha a magyar vállalkozók több mint 90 százalékához hasonlóan én is csak a mindenkori megengedett minimális járulékokat fizetem be? Hogyan lesz a páromnak nyugdíja, ha ő is hasonló cipőben jár? Miből fizetjük ki húsz év múlva a rezsinket, ha most addig optimalizáljuk a járulékfizetést, amíg csak lehet?

És amire legkevésbé gondolunk mi történik a cégemmel, ha meghalok? Ha a legveszélyeztetettebb, úgy 45 és 60 közötti korosztályba tartozom, s különösen, ha ilyen korú férfi vagyok, jobb, ha számot vetek azzal is, mi lesz, ha már én nem merenghetek ezeken a kérdéseken – hanem a párom vagy a gyerekem, akik öröklik a cégemet. Miből fognak megélni, ha eddig rajtam keresztül ők is a cég jövedelméből éltek?

Tudom-e, hogy ma már a kft. üzletrész után a minimum öröklési illeték 11 százalék, amit az örökösnek fizetnie kell – készpénzben? A felső határ megjegyzem, 40%! Honnan lesz majd erre a lányomnak, a fiamnak vagy az özvegyemnek elegendő pénze? Eladja a cégemet – az életem alkotását? Kinek? Mennyiért? Meddig tud abbból megélni? Vagy továbbviszi? Tudja-e? Akarja-e? Vagy csődöt jelent?

És ekkor lehet, hogy felhív valaki, és azt kérdezi tőlem: beszéltem-e vállalatvezetőként vagy cégtulajdonosként szakértővel, akinek a tarsolya gyógyírt hozhat e vérfagyasztó kérdésekre? A tanácsadók ugyanis olyan törvényes megoldást kínálhat a fenti problémákra, amely a Pénzügyminisztérium feltételes adómegállapítási határozataival is megerősítve csökkentheti a társasági adó alapját. Ráadásul minden más legális lehetőségnél kedvezőbb – és mindenekelőtt: halasztott – közteherviselési kötelezettségek mellett.

Mire jó még? Nos, ösztönözheti a tulajdonost, a cégvezetőt, a kulcsembert és az egyszerű alkalmazottat egyaránt. Növelheti a cég iránti loyalitást. Emellett megoldást nyújt a méltó életet biztosító privát nyugdíjak megteremtéséhez olyan céges forrásokból, amelyek egyébként esetleg nem állnának sem a vezetők sem a dolgozók rendelkezésére.

Most még van elég idő, hogy vállalatvezetőként elbeszélgessenek ezekről a kérdésekről egy szakértővel is.

És ekkor nyugodtan, teljes lelkemmel készülhetek a Karácsonyra, és a karácsonyfa alatt azza a jóérzéssel is bontogathatom az ajándékokat, hogy jövőt adtam a munkatársaimnak, a családomnak és magamnak…

Kérjen időpontot ingyenes és kötelezettségmentes személyes tanácsadásunkra! Lépjen velem kapcsolatba itt!

captcha

Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.