A részvénykitettség makroökonómiai keretfeltételei az amerikai jegybank (Fed) bejelentésével annyiban változtak, hogy kihirdették az „olcsó pénz” politikájának végét. Bár ez egyelőre csak az USA-t érinti, a legnagyobb részvénypiaci árfolyammozgások köztudottan minden más tőzsdére is érvényesek.
Az irányadó kamatlábak emelkedése pozitív és negatív hatásokkal is járhat a piacokra. Egyedül a jegybanki kommunikáció mértéke és fajtája, illetve a vállalati nyereségek további alakulása döntő. A piacok a legkevésbé sem szeretik a jelentős és váratlan kamatemeléseket, amelyek esetenként drasztikus befektetői reakciókhoz vezethetnek.
Mivel a részvények jelenlegi értékeltségi szintje jóval a történelmi átlag felett van, feltételezhető, hogy az irányadó kamatlábak emelkedése mindenképpen csillapító hatású lesz. Ha a kamatemelések valószínűleg csak az év második felében történnek is, a normalizációs tendenciák már előtte beindulhatnak. Az amerikai S&P 500 Index előretekintő árfolyam/nyereség mutatója 21, míg a hosszú távú átlag 16.
Feltételezve, hogy nem jelennek meg olyan új és fenyegetőbb vírusváltozatok, amelyek ismét gyárak és üzemek világméretű bezárásához vezetnének, elmondható, hogy a gazdasági és vállalati növekedés 2022-ben is még viszonylag erős marad. Még akkor is, ha nem prognosztizálhatók 2021-hez hasonló növekedési ütemek, ennek elvileg elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a részvényekre nézve támogató hatást fejtsen ki.
Részvénybefektetések
„Medvepiacokat”, ill. a részvénybesszeket általában csak a recesszió okoz, ami mai szemmel nézve nem várható. Ez azt jelenti, hogy 2022 egy újabb év lehet a részvények 2009-ben kezdődött szuperciklusán belül még akkor is, ha jóval kisebb árfolyam-növekedésekre lehet számítani.
A részvénypiacok alakulása szempontjából meghatározó lesz az USA és Kína közötti kapcsolatok további alakulása, amelyek éppen a pénzügyi szektorban érezhetően romlottak. Az Egyesült Államok Értékpiac Felügyelete, a SEC például a közelmúltban úgy döntött, hogy kizárja az amerikai tőzsdék árfolyamjegyzéséből azokat a külföldi és különösen kínai vállalatokat, amelyek megtagadják, hogy az amerikai hatóságok vizsgálják őket. Mivel Kína egyre erősödő elzárkózási politikájával megakadályozza a hazai vállalatok adatainak átadását, a SEC-nek, álláspontja szerint, korlátoznia kell az amerikai befektetőknek a nem átlátható vállalatokkal szembeni kitettségét. Ez körülbelül 250 cég kizárásához vezetne.
Általánosságban elmondható, hogy Kína a feltörekvő országok legfontosabb piacaként erősen szabályozó politikájával egyre inkább teherré válik a megfelelő részvénybefektetések számára, ami a tavalyi év negatív teljesítményén is meglátszik.
A kötvények tekintetében továbbra is nyomást gyakorolnak az egyes piacokra az emelkedő kamatláb-várakozások, ami különösen az államkötvényeket érinti, míg a high yield szegmens vállalati kötvényei a magasabb kamatszelvények miatt valamivel kevésbé kitettek.
