Nyugdíjbomba!

Oltják az égő kanócot, de mindig marad parázs

2010. október 2., szombat 7:02

Cikkünkből kiderül, hogy a munkáltatók mennyit fizetnek és az alkalmazottaktól mekkora összeget vonnak nyugdíjcélra. Továbbá kiderül, hogy mennyi pénz van jelenleg a nyugdíjkasszában. 

Mennyit vonnak a bérekből nyugdíjcélra?

A munkáltatók 2010-ben 24%-ot fizetnek az állami nyugdíjkasszába, ezen kívül a munkavállaló további 8%-ot fizet a magánnyugdíjpénztárba és 1,5%-os az állami rendszerbe, ez összesen a bruttó bér 33,5%-ának megfelelő összeg.

Nyugdíjrendszerünk második pillére 1998. január 1-jén indult, a magánnyugdíjpénztárak a társadalombiztosítással ellentétben tőkefedezeti elven működnek. Ez azt jelenti, hogy a tagok a befizetett tagdíjjal saját maguk számára takarékoskodnak és a befizetett tagdíj hozammal gyarapszik. Nyugdíjas korban pedig az összegyűjtött vagyonból (tagdíj+hozam) szolgáltat a magánnyugdíjpénztár a TB (azaz állami) nyugdíjat kiegészítő nyugdíjjáradékot.

A magánnyugdíjpénztári tagdíj nem jelent többletterhet, mert része a munkavállalók által kötelezően fizetett nyugdíjjáruléknak. Mértéke a bruttó jövedelem 8%-a, amelyet a pénztártag, vagy a munkáltatója akár a járulékalap 10%-ára kiegészíthet. A tagdíjat jellemzően a munkáltató vonja le és fizeti meg a bruttó fizetésből (egyéni vállalkozók, őstermelők stb. maguk után fizetik be a kötelező járulékot és a tagdíjat) a járulékplafon szintjéig.

Ez utóbbi alapján azon munkavállaló akinek az összesített bruttó jövedelme egy adott éven belül eléri az érvényes járulékplafont (2010-ben 7 453 300 Ft), a járulékplafon feletti jövedelmekből már nem kerül levonásra nyugdíjjárulék. Ezért a járulékplafon elérését követően emelkedik a nettó jövedelem, viszont a járulékplafon feletti jövedelemrész már nem számít be a leendő nyugdíjba, és nem gyarapítja a magánnyugdíjpénztári megtakarításokat sem.

A magánnyugdíjpénztárak a befizetett tagdíjakból költséget vonnak le, melynek maximumát törvény szabályozza. 2010-ben a befizetett tagdíj maximum 4,5%-a vonható le.

Költségvetési bevételek
 (2010. január – augusztus)

A bevételi oldalon szereplő tételek teljesítésének többsége az időarányosan megfelelőnek mondható 64-71%-os sávban mozog. A késedelmi pótlékok és bírságok (56,86%-kal), valamint a vagyongazdálkodásból származó bevételek (31,40%-kal) alulteljesítettek, ugyanakkor az előirányzott működési célú bevételek 114,42%-a már az első nyolc hónapban beérkezett.

A munkáltatók és a biztosítottak által fizetett járulékok teszik ki az összes bevétel 74,31%-át, a fennmaradó rész zömét (20,46%-át) a központi költségvetési hozzájárulások adják, amit az egyéb járulékok és az egyéb bevételek egészítenek ki.

Költségvetési kiadások (2010. január – augusztus)

A költségvetési kiadások tekintetében 33 bázisponttal alacsonyabb (65,98%-os) az előirányzatok teljesítése, ez okozza a bevételek és a kiadások 9,53 milliárd forintos pozitív egyenlegét. Rehabilitációs járadékokra 1,89 milliárd forinttal több folyt ki az időarányosan számított összegtől, ugyanakkor a vagyongazdálkodás előirányzott kiadásainak csak a 14,12%-át költötték el.

forrás: penzcentrum.hu

Kérjen személyesen Önre szabott nyugdíjtervezést. Lépjen velem kapcsolatba itt!

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

Telefonszám (kötelező)

Lakcím (település)

Kérdés, üzenet

Hozzájárulok, hogy számomra Dusik Andrea hírleveleket küldjön.

A tanácsadás díjtalan és kötelezettségmentes.

Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan örülni fognak, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..