Tudja Ön, hogy mit veszít, ha nem ismeri a garanciális visszatartások titkát?

Tapasztalatom szerint az építőipari vállalkozások vezetőinek gyakran okoz fejtörést a letéti pénzek kérdése.

 

  • Bosszantja, hogy évente több millió forint után adózik, ami Önnek soha nem is volt a zsebében?
  • Járt már úgy, hogy a megrendelője tönkre ment és Önnek elúszott minden visszatartott pénze?
  • Előfordulhat, hogy ez Önt és a cégét is a mélybe ránthatja? Felháborítaná, hogy ekkor azt sem kaphatja már vissza, amit egyébként más „rendes” partnerei visszafizetnének?
  • Netán már történt is ilyen Önnel?
  • Érzett már dühöt, amikor a 3-5 év elteltével még hónapokig kellett könyörögnie a saját pénzéért?

Kétféle építőipari vállalkozó létezik:

  • az egyik, aki már ráfaragott, esetleg nem is egyszer,
  • a másik, aki ráfázhat, ha nem törődik vele.

Ön szerencsés ember, ha ez még soha nem fordult meg a fejében, és a kérdéses pénz soha nem hiányzott a pénztárcájából. Ám egy vállalkozást nem lehet a szerencsére építeni.

Mit szólna, ha mutatnék Önnek olyan lehetőséget, amely garantálja, hogy ez a pénz, történjék bármi, mindig és örökre az Öné marad? Elmondom, milyen konkrét lépéseket kell tennie, hogy Önnel soha ne fordulhasson elő az, hogy beragadjon.

Pontosan tudom, miről beszélek, 14 évet töltöttem az építőiparban műszaki vezetőként. Éves szinten összesen cca. 9-10 millió forintunk állt a megrendelők zsebében. Volt olyan, akit időközben felszámoltak. Most pedig éppen egy 36+2 hónapra visszatartott 4 millió forintos tételért harcolunk lassan egy éve.

A pénz nem az én zsebemben van, a vezérlőgomb nem az én kezemben van, és nekem kell a másik pénztárcájába nyúlkálnom.

Végtelen elégedettséggel töltött el, amikor tudomást szereztem róla, hogy ez fordítva is lehet.

A megoldás nálam, a döntés az Ön kezében van.

 

Ne hagyja, hogy évente több százezer, sőt több millió forintja kerüljön veszélybe! Ne fizessen adót olyan összeg után, ami soha nem volt az Ön zsebében.

Ne dobjon ki évente több százezer forintot! Jelentkezzen még ma, és egy finom kávé mellett megmutatom a megvalósítás módszerét!

Lépjen velem kapcsolatba itt!

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

Telefonszám (kötelező)

Lakcím (település)

Kérdés, üzenet

Hozzájárulok, hogy számomra Dusik Andrea hírleveleket küldjön.

A tanácsadás díjtalan és kötelezettségmentes.

Ha baráti, ismeretségi körében vannak vállalkozók és olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan örülni fognak, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

Évvégi kérdések

Az adótervezés most kezdődik…

Vállalatvezetőként, cégtulajdonosként az év utolsó hónapjában a karácsonyi előkészületek és az ünnepre való hangolódás helyett gyakran viszi el időnk nagy részét a kérdés, vajon mennyi lesz a cégem – legyen bár ötfős mikro vállalkozás vagy több ezer fős konszern – társasági adója? Milyen összegre kell feltöltenem december 20-ig ennek az adónak az alapját?

Tudnunk kell, hogy cégünk terhei gondos és előrelátó tervezéssel csökkenthetőek. Ehhez azonban időben kell föltennünk a kérdéseket >>>

Vállalkozók figyelmébe!

Mint tudjuk: egy ország gazdasági élete az adórendszer joghézagain keresztül lélegzik. >>>

Jelentkezzen vállalati tanácsadásra. Lépjen velem kapcsolatba itt!

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

Telefonszám (kötelező)

Lakcím (település)

Kérdés, üzenet

Hozzájárulok, hogy számomra Dusik Andrea hírleveleket küldjön.

A tanácsadás díjtalan és kötelezettségmentes.

Ha baráti, ismeretségi körében vannak vállalkozók és olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan örülni fognak, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

Az adótervezés most kezdődik…

Vállalatvezetőként, cégtulajdonosként az év utolsó hónapjában a karácsonyi előkészületek és az ünnepre való hangolódás helyett gyakran viszi el időnk nagy részét a kérdés, vajon mennyi lesz a cégem – legyen bár ötfős mikrovállalkozás vagy többezer fős konszern – társasági adója? Milyen összegre kell feltöltenem december 20-ig ennek az adónak az alapját?

Tudnunk kell, hogy cégünk terhei gondos és előrelátó tervezéssel csökkenthetőek. Ehhez azonban időben kell föltennünk a kérdéseket: Ismerek és alkalmazok-e minden lehetséges korrekciós tényezőt? Kihasználom-e az összes törvényes lehetőséget annak érdekében, hogy a lehető legkedvezőbb mértékű terhet kelljen csak viselnie az elmúlt években egyébként is meggyötört vállalatomnak?

Hogyan tudom kulcsembereimet megtartani -mert a legjobbak könnyen mozdulnak-, hogyan tudom jogosnak és megérdemeltnek is tartott jövedelemigényeiket úgy teljesíteni, hogy ne kelljen lemondanom amúgy is megcsappant profitomról. Alkalmazom-e a nekem mint munkáltatónak végzetesen megdrágult cafeteria alternatíváit, vagy inkább megszűntettem – miközben az embereim jobban számítanak ezekre a juttatásokra, mint valaha?

Tudom-e, hogy az idén, a 2009-ben még lehetséges módok jó részével már nem lesz lehetőségem csökkenteni a társasági adó alapját – megszűnik például a helyi iparűzési adó leírásának lehetősége, amivel eddig legalább a társasági adóm mértékét csökkenthettem?

Tudom-e, mit jelent az, hogy az osztalékként kivett vállalkozói jövedelmem egyáltalán nem biztos, hogy e minőségében is fog adózni – mert ha a személyes közreműködői díjam (vagy az egyéni vállalkozói kivétem) nem éri el a cégem fő tevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás mértékét, akkor azt az osztalékom terhére kell majd kiegészítenem erre az igencsak megfoghatatlan összegre? Vagyis tudom-e, hogy az osztalékom is adózhat munkabérként?

Átgondoltam-e, hogy ha ösztönözném valamelyik kollégámat – vagyis előléptetni, fizetésemelésben részesíteni, jutalmazni szeretném a kiemelkedő teljesítményéért, hogy ezzel az egész csapatomat is motiváljam a hatékonyabb és eredményesebb munkára –, akkor ez mennyibe kerül majd nekem mint munkáltatónak?

Van-e pontos információm arról, hogy az ilyen ösztönzések – a jövedelemnövekedés összege – után az úgynevezett marginális adóék, vagyis az a közteherelvonás, amely csökkenti az általam mint munkáltató által a legjobb embereim jövedelemnövelésére fordított összeget, nem kevesebb mint 71 százalék? (Nem tévednek: a nekem 100 százalékba kerülő növekményből 29 százalék marad nettó jövedelemként az ösztönözni kívánt dolgozó zsebében!)

És azt tudják-e az alkalmazottaim, ha esetleg rajtam keresztül jutottak eddig a borravaló, a felszolgálói díj vagy a hálapénz rájuk eső részéhez, hogy jövőre mindezek után összevonandó bérjövedelemként kell adózniuk?

S ha már így elgondolkodtam a cégem adóján és a dolgozóim jólétén, vajon gondoltam-e arra, hogy személy szerint nekem mit hozhat a jövő? Hogyan lesz elegendő nyugdíjam, ha a magyar vállalkozók több mint 90 százalékához hasonlóan én is csak a mindenkori megengedett minimális járulékokat fizetem be? Hogyan lesz a páromnak nyugdíja, ha ő is hasonló cipőben jár? Miből fizetjük ki húsz év múlva a rezsinket, ha most addig optimalizáljuk a járulékfizetést, amíg csak lehet?

És amire legkevésbé gondolunk mi történik a cégemmel, ha meghalok? Ha a legveszélyeztetettebb, úgy 45 és 60 közötti korosztályba tartozom, s különösen, ha ilyen korú férfi vagyok, jobb, ha számot vetek azzal is, mi lesz, ha már én nem merenghetek ezeken a kérdéseken – hanem a párom vagy a gyerekem, akik öröklik a cégemet. Miből fognak megélni, ha eddig rajtam keresztül ők is a cég jövedelméből éltek?

Tudom-e, hogy ma már a kft. üzletrész után a minimum öröklési illeték 11 százalék, amit az örökösnek fizetnie kell – készpénzben? A felső határ megjegyzem, 40%! Honnan lesz majd erre a lányomnak, a fiamnak vagy az özvegyemnek elegendő pénze? Eladja a cégemet – az életem alkotását? Kinek? Mennyiért? Meddig tud abbból megélni? Vagy továbbviszi? Tudja-e? Akarja-e? Vagy csődöt jelent?

És ekkor lehet, hogy felhív valaki, és azt kérdezi tőlem: beszéltem-e vállalatvezetőként vagy cégtulajdonosként szakértővel, akinek a tarsolya gyógyírt hozhat e vérfagyasztó kérdésekre? A tanácsadók ugyanis olyan törvényes megoldást kínálhat a fenti problémákra, amely a Pénzügyminisztérium feltételes adómegállapítási határozataival is megerősítve csökkentheti a társasági adó alapját. Ráadásul minden más legális lehetőségnél kedvezőbb – és mindenekelőtt: halasztott – közteherviselési kötelezettségek mellett.

Mire jó még? Nos, ösztönözheti a tulajdonost, a cégvezetőt, a kulcsembert és az egyszerű alkalmazottat egyaránt. Növelheti a cég iránti loyalitást. Emellett megoldást nyújt a méltó életet biztosító privát nyugdíjak megteremtéséhez olyan céges forrásokból, amelyek egyébként esetleg nem állnának sem a vezetők sem a dolgozók rendelkezésére.

Most még van elég idő, hogy vállalatvezetőként elbeszélgessenek ezekről a kérdésekről egy szakértővel is.

És ekkor nyugodtan, teljes lelkemmel készülhetek a Karácsonyra, és a karácsonyfa alatt azza a jóérzéssel is bontogathatom az ajándékokat, hogy jövőt adtam a munkatársaimnak, a családomnak és magamnak…

Kérjen időpontot ingyenes és kötelezettségmentes személyes tanácsadásunkra! Lépjen velem kapcsolatba itt!

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

Telefonszám (kötelező)

Lakcím (település)

Kérdés, üzenet

Hozzájárulok, hogy számomra Dusik Andrea hírleveleket küldjön.

Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

Vállalkozók, Cégtulajdonosok, Nagyvállalatok Kulcsemberei számára

A vállalatoknak, vállalkozásoknak állandóan változó szabályok és gazdasági környezet közepette kell a havi pénzáramlásukat (bevételek, kiadások) úgy megvalósítani, hogy egyre nagyobb haszon keletkezzen, amit tudatos döntéssel szabadon felhasználhatnak.

A cégen belüli és cégen kívüli tartalékok képzésekor kezelni kell a jövőbeni kockázatokat és forrást kell teremteni a jövőbeni “piaci ziccerek” (olcsó vásárlás, alkalmi vétel, stb.) kihasználására.

Kockázatok, amiket Ön tartalékképzéssel/tőkeépítéssel kezelhet:

  • A tevékenységi, üzleti kockázat, hullámzó bevétel, “nehéz idők”, konkurenciaharc
  • Családfenntartói kockázat (tulajdonosként, vállalkozóként, kulcsemberként)
  • Munkáltatói kockázat (kulcsemberek megtartása, személyi jövedelemre rakódó magas adók)
  • Több tulajdonos kockázata (tulajdonostársak szétválása, tulajdonostárs balesete, halála)
  • Kiszállási stratégia (több év alatt építhető fel, hogyan függetlenítheti magát Ön a vállalkozásától?)

MIT SZÓLNA HOZZÁ, ha Ön, vagy vállalata, vállalkozása rendelkezne olyan SAJÁT TŐKESZÁMLÁVAL:

  • Ami, ha akarja, akkor magáncélú, ha akarja, akkor vállalkozásáé;
  • Ami, ha akarja a jelenlegi cégéé, ha akarja a következő, új alapítású cégéé (transzferálható adókötelezettség nélkül cég-cégcég-magánszemély között);
  • Ami, ha akarja az egyik vállalkozásáé, ha akarja, akkor a másiké;
  • Aminél Ön csak akkor fizet adót és olyan mértékben, amikor kiveszi/felhasználja a pénzt;
  • Aminek a segítségével Ön szabályozni tudja az adózás előtti eredményét…;
  • Amire a befizetett pénzt Ön költségként elszámolhatja, majd később felhasználhatja;
  • Ami nem inkasszálható, nem vonható per alá, nem képezi felszámolási eljárás részét;
  • Aminek segítségével Ön tulajdonrészt adhat üzlettársának, kulcsemberének;
  • Aminek a segítségével Ön pénzt adhat saját magának, vagy kulcsemberének a személyi jövedelemadózásnál kedvezőbb adózási feltételekkel;
  • Aminek a segítségével Ön adókímélő módon gondoskodhat a saját, vagy munkatársai családjának anyagi biztonságáról, ha baleset/halál történne;
  • Amiben az Ön félretett pénze a banki kamatnál nagyobb mértékben gyarapodhat az időtávtól függően, és Ön a pénzt akár bankkártyával is felhasználhatja korlátozás nélkül;
  • Aminek még számos különlegessége van… de ezt már csak személyesen, együtt beszéljük meg…
Vállalkozásunk jövőbeni pénzügyi helyzete attól függ, milyen döntéseket hozunk ezzel kapcsolatban itt és most! Amennyiben szeretné ezt valakivel megbeszélni,  készséggel állok rendelkezésére!

Lépjen velem kapcsolatba itt!

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

Telefonszám (kötelező)

Lakcím (település)

Kérdés, üzenet

Hozzájárulok, hogy számomra Dusik Andrea hírleveleket küldjön.

A tanácsadás ingyenes és kötelezettségmentes!

Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

Munkáltató által fizetett biztosítás

A kifizető által munkavállaló javára kötött életbiztosítás számviteli elszámolása, személyi jövedelemadó-kötelezettsége

[számviteli törvény 3.§ (7) bekezdés 3. pont; 16.§ (3) bekezdés]

A vállalkozás – mint szerződő – által a munkavállaló javára kötött életbiztosítás számviteli elszámolásának megítélése során az alábbiakat indokolt figyelembe venni.

A számviteli elszámolás tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) 16. §-ának (3) bekezdésében meghatározott „a tartalom elsődlegessége a formával szemben” alapelvet is érvényesíteni kell, mely szerint a beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni.

A számviteli elszámolásnál ebből következően el kell bírálni, hogy a szerződő (vállalkozás) által kifizetett biztosítási díj azonnali és végleges vagyonvesztést jelent-e, vagy az számára olyan jogokat keletkeztet, amelyek révén a vagyonvesztés a biztosítási díj kifizetésével egy időben még nem, vagy esetleg csak később következik be. Költségként azt a díjat lehet elszámolni, amely a szerződőnél végleges vagyonvesztésnek minősül. A következőkben három konkrét eseten keresztül mutatjuk be a költségelszámolás szabályait, illetve az egyes esetek személyi jövedelemadó vonatkozásait.

1.    Ha a vállalkozás olyan életbiztosításra köt szerződést, ahol:

  • szerződő fél: a vállalkozás
  • biztosított: a vállalkozás munkavállalója
  • kedvezményezett: a biztosított személy és a vállalkozás által a biztosítás megkötésekor közösen megnevezett természetes személy
  • a biztosítói kifizetés lehet:
    • elérési biztosítási összeg
    • visszavásárlási, részvisszavásárlási összeg
    • haláleseti biztosítási összeg.

Ebben az esetben a számviteli elszámolás a következő:

A vállalkozás és a munkavállaló a vagyoni jellegű kérdésekben – életszerű körülmények között – jellemzően ellenérdekű feleknek tekinthetők, azaz feltételezhető, hogy a munkavállaló a jövedelmének maximalizálásában érdekelt. Érvényes ez akkor is – a biztosítási védelemben nyilvánvalóan fennálló közös érdekeltség mellett –, ha az életbiztosítási szerződésben a szerződő és a biztosított személye eltér egymástól. A Polgári Törvénykönyv garanciális jogosítványokkal védi (a szerződővel szemben) a biztosított érdekeit, így a biztosítási díjon keresztül megszerezhető jövedelmét is. Ezen jogosítványok közé tartozik, hogy az életbiztosítási szerződés megkötéséhez és módosításához – ha a szerződést nem a biztosított köti – a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges (pl. a szerződő általi visszavásárlás esetén a visszavásárláshoz a biztosított hozzájárulása szükséges). A kedvezményezett személyének megváltoztatásához ugyancsak a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. Továbbá, mielőtt a szerződés felmondás vagy díjfizetés elmaradása miatt megszűnne, a biztosított – egyoldalú nyilatkozatával – a szerződő fél helyébe léphet. Előzőekből következik, hogy az 1. pontban jelzett tényállás esetén a vállalkozás által fizetett biztosítási díj végleges vagyonvesztésnek minősül, így a biztosítási díj költségként elszámolható (a díjfizető vállalkozás ugyanis kizárólag a biztosított hozzájárulása esetén válhatna jogosulttá bármilyen biztosítói kifizetésre).

A vállalkozás által fizetett biztosítási díjat költségként, mint személyi jellegű egyéb kifizetést kell elszámolni [Számviteli törvény 3. § (7) bekezdés 3. pontja].

(Hogy a számvitelben költségként elszámolt biztosítási díjak a társasági adó alapjának meghatározásakor vállalkozás érdekében felmerült költségnek tekinthetők-e, azt a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatályos rendelkezései alapján lehet eldönteni.)

A díjfizetés időpontjában a biztosított személy vagy adómentes, vagy adóköteles jövedelmet szerez, és ettől, illetve a jogviszony jellegétől függően keletkezhet járulékkötelezettség is.

2.    Ha a vállalkozás olyan életbiztosításra köt szerződést, ahol:

  • szerződő fél: a vállalkozás
  • biztosított: a vállalkozás munkavállalója
  • kedvezményezett: a vállalkozás (a biztosított személy hozzájárulásával)
  • a biztosítói kifizetés lehet:
    • elérési biztosítási összeg
    • visszavásárlási, részvisszavásárlási összeg
    • haláleseti biztosítási összeg

Ebben az esetben a számviteli elszámolás a következő:

A szerződő által fizetett biztosítási díjat költségként nem lehet elszámolni (mivel az nem minősül végleges vagyonvesztésnek), ilyenkor azt biztosítóval szembeni követelésként kell kimutatni. A biztosító által – eléréskor, visszavásárláskor, részvisszavásárláskor, vagy a biztosított halála esetén – fizetett összegből először a korábban fizetett biztosítási díj összegében fennálló követelést kell csökkenteni, a fennmaradó összeget pedig kamatbevételként elszámolni. Amennyiben a biztosító által fizetett összeg kisebb, mint a kimutatott követelés összege, a fennmaradó különbözetet kamatráfordításként kell elszámolni.

3.    Ha a vállalkozás olyan életbiztosításra köt szerződést, ahol:

  • szerződő fél: a vállalkozás
  • biztosított: a vállalkozás munkavállalója
  • kedvezményezett: a biztosított személy vagy a biztosított személy érdekkörébe tartozó más természetes személy, de
    • a biztosított személy előre lemond a szerződővel való együttes kedvezményezett-jelölés jogáról és/vagy
    • a biztosított személy előre lemond arról a jogáról, hogy a szerződés megszüntetésének szándéka esetén az eredeti szerződő helyébe lépjen, ideértve a részvisszavásárláshoz való előzetes hozzájárulását is
  • a biztosítói kifizetés lehet:
    • elérési biztosítási összeg
    • visszavásárlási, részvisszavásárlási összeg
    • haláleseti biztosítási összeg.

Ebben az esetben a számviteli elszámolás a következőképpen alakul:

A számviteli elszámolás megítélésénél fontos körülmény, hogy ha a szerződő a biztosítási időtartam alatt a díjtartalék terhére pénzt vonhat ki (akár úgy, hogy a biztosítási szerződés nem szűnik meg, vagy akár úgy is, hogy az megszűnik), és a pénzkivonáshoz nem kell a biztosított személy hozzájárulása (mert a biztosított személy a szerződés aláírásakor ezen jogáról előre lemondott), akkor a szerződő által ilyen körülmények között befizetett biztosítási díjat nem lehet költségként elszámolni (az nem minősülhet végleges vagyonvesztésnek). Ilyen esetben a befizetett díjat a szerződőnél a biztosítóval szembeni követelésként indokolt kimutatni. Azzal, hogy a szerződőnek a biztosított személy hozzájárulása nélküli visszavásárlási, részvisszavásárlási joga van, illetve a kedvezményezett személyét önállóan módosíthatja – a számviteli törvény 16. §-a (3) bekezdésének előírását is figyelembe véve –, a szerződőt a biztosítói kifizetések jogosultjának lehet tekinteni, így a biztosítási díjat a kifizetéskor költségként nem lehet elszámolni. Ezért a számviteli elszámolás a 2. pontban leírtak szerint történik.

Amennyiben a 2. és 3. pontban bemutatott tényállásoknál a követelés – az arra okot adó körülmények megváltozása miatt – megszüntetésre kerül úgy, hogy a szerződő biztosítóval szembeni követelését nem térítik meg, vizsgálni kell a biztosított személy kifizető általi díjfizetéséből fakadó – a díjjal megegyező összegű – jövedelemszerzésének kérdését. (A biztosítói kifizetés adókötelezettségét most nem vizsgáljuk.) Ilyen körülménynek minősül,

  • ha utóbb – a biztosított személy hozzájárulása nélkül már nem módosíthatóan – a magánszemély válik kedvezményezetté,
  • vagy – ami ezzel egyenértékű – a biztosított személy az eredeti szerződő helyébe szerződőként belép. (Ez utóbbi esetben a kifizetői kedvezményezettség megszűnésének az a magyarázata, hogy az új szerződő, miután ő maga a biztosított személy is, már egyedül és bármikor módosíthatja a kedvezményezett személyét, akár saját magát, akár az érdekkörébe tartozó más természetes személyt kedvezményezettként megjelölve.) Továbbá, ilyen körülménynek kell tekinteni – a 3. pontban bemutatott tényállásnál – azt is, ha utóbb – a Polgári Törvénykönyvben biztosított garanciális jogokról való előzetes lemondás ellenére – mégis a biztosított személy vagy más természetes személy válik jogosulttá a biztosítói teljesítésre.

Ha a 2. és 3. pontban bemutatott tényállásoknál a követelést – az előbb ismertetett körülmények miatt – meg kell szüntetni, akkor a korábban befizetett, követelésként kimutatott összes biztosítási díjjal megegyező, és akár jelentős összegű – adómentes vagy adóköteles – jövedelmet szerez a biztosított személy, és ettől, illetve a jogviszony jellegétől függően keletkezhet járulékkötelezettség is.

A követelés megszüntetésekor az adóköteles vagy adómentes jövedelem biztosított személy általi megszerzésének időpontja a 2. és a 3. pontban szereplő esetekben az az időpont, amikor a követelést a személyi jellegű egyéb kifizetésekkel szemben a számviteli szabályok szerint jogszerűen meg kell szüntetni.

(PM jövedelemadók főosztálya 14203/2007- APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 1559820939/2007.)

…és hogy mi is az a konstrukció, ahol ezt alkalmazzuk? Tudja meg egy személyes tanácsadáson:

Lépjen velem kapcsolatba itt!

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

Telefonszám (kötelező)

Lakcím (település)

Kérdés, üzenet

Hozzájárulok, hogy számomra Dusik Andrea hírleveleket küldjön.

A tanácsadás ingyenes és kötelezettségmentes!

Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.