Béren kívüli juttatások

az 1995. évi CXVII. törvényben a személyi jövedelemadóról

 

71. § (1) Béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak

a) személyére és közeli hozzátartozói személyére tekintettel a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;

b) a munkavállaló választása szerint

ba) munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelemből a havi 12 ezer 500 forintot meg nem haladó rész [ideértve a kizárólag az adott munkáltató munkavállalóit ellátó, a munkáltató telephelyén működő munkahelyi (üzemi) étkezőhelyen az említett értékben és célra felhasználható – a munkáltató vagy az étkezőhelyet üzemeltető személy által kibocsátott – utalványt, elektronikus adathordozót is], és/vagy

bb) fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 5 ezer forintot meg nem haladó rész;

c) az adóévben Széchenyi Pihenő Kártya

ca) szálláshely alszámlájára utalt, kormányrendeletben meghatározott szálláshely-szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 225 ezer forint támogatás;

cb) vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 150 ezer forint támogatás;

cc) szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 75 ezer forint támogatás;

d)

e) iskolakezdési támogatás címén juttatott jövedelemből gyermekenként, tanulónként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész;

f) a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott jövedelem;

g) az iskolarendszerű képzés költsége munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelemből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész, azzal, hogy ez a rendelkezés akkor alkalmazható, ha a képzés – akkor is, ha a költséget nem a munkáltató viseli – munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja.

(2) Béren kívüli juttatásnak minősül

a) a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, valamint – ha a juttató a volt munkáltató (annak jogutódja) – a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának, továbbá az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának a juttató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;

b) a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára, valamint – ha a juttató a volt munkáltató (vagy annak jogutódja) – a nyugdíjban részesülő magánszemélynek választása szerint

ba) munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelemből a havi 12 ezer 500 forintot meg nem haladó rész [ideértve a kizárólag az adott munkáltató munkavállalóit ellátó, a munkáltató telephelyén működő munkahelyi (üzemi) étkezőhelyen az említett értékben és célra felhasználható – a munkáltató vagy az étkezőhelyet üzemeltető személy által kibocsátott – utalványt, elektronikus adathordozót is], és/vagy

bb) fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 5 ezer forintot meg nem haladó rész;

c) a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;

d) a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezetekről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben juttatott – egyébként adóköteles – jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész.

(3) Béren kívüli juttatásnak minősül a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból

a) az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát,

b) az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát,

c) foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát

meg nem haladó rész akkor, ha a magánszemély nyilatkozik, hogy az adott jogcímen bevétele az adott hónapra más juttatótól nem volt, továbbá akkor, ha a juttató a hozzájárulást havonta, vagy – az adott hónapokra vonatkozó összegek közlésével – több hónapra előre, vagy utólagosan legfeljebb három hónapra utalja át egy összegben. Egyösszegű utalás esetében azt a magánszemélynél a közölt összegeknek megfelelő hónap(ok) szerinti juttatásnak kell tekinteni. A megállapított adót a kifizető a közölt összegeknek megfelelő hónapokra vonatkozó szabályok szerint és mértékkel, előre történő utalás esetén a juttatás közölt hónapjának, utólagos utalás esetén az utalás hónapjának kötelezettségeként vallja be és fizeti meg.

(4) A kifizető az adókötelezettség megállapításához a béren kívüli juttatásra vonatkozó rendelkezésekben foglalt feltételek általa nem ismert fennállását a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó nyilatkozata alapján veszi figyelembe.

(5) Ha béren kívüli juttatásra vonatkozóan az adóhatóság a feltételek fennállásának hiányát állapítja meg, a jogkövetkezményeket – ha nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával – a kifizető viseli. Ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetve a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell viselnie.

(6) E § alkalmazásában

a) munkáltatónak minősül a társas vállalkozás is;

b) munkavállalónak minősül a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállaló és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is;

c) üdülőnek minősül a nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerint üdülőként nyilvántartásba vett szálláshely;

d) a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőnek kell tekinteni a munkáltató cégnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásának, költségvetési szerv esetében felügyeleti szerv és miniszter irányítása alatt álló szerv tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőt is;

e) a Magyar Tudományos Akadémia által fenntartott üdülőkben nyújtott szolgáltatás esetében a Magyar Tudományos Akadémia munkáltatónak, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a tudományos fokozattal rendelkező személy is munkavállalónak minősül;

f) a Széchenyi Pihenő Kártya az arra jogosult intézmény által kibocsátott olyan fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a munkáltató által utalt támogatás terhére – az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatóknál – szolgáltatások vásárolhatók;

g) iskolakezdési támogatásnak minősül az juttatás, amelyet a munkáltató a közoktatásban (vagy bármely EGT-államban ennek megfelelő oktatásban) részt vevő gyermekre, tanulóra tekintettel a tanév első napját megelőző és követő 60 napon belül tankönyv, taneszköz, ruházat (ideértve a munkáltató nevére szóló, az előzőekben felsorolt javak beszerzéséről szóló számla ellenértékének az említett időszakban történő megtérítését is) vagy kizárólag az említett javak vásárlására jogosító utalvány formájában juttat, feltéve, hogy a juttatásban részesülő magánszemély a juttató olyan munkavállalója, aki az említett gyermeknek, tanulónak a családok támogatásáról szóló törvény, vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlék juttatásra, vagy hasonló ellátásra jogosult szülője, gyámja (ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot), vagy e szülőnek, gyámnak (ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot) vele közös háztartásban élő házastársa;

h) iskolarendszerű a képzés, ha az abban részesülő a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll.

A béren kívüli juttatások optimális alkalmazásához kérjen időpontot ingyenes és kötelezettségmentes személyes tanácsadásunkra!

Lépjen velem kapcsolatba itt!

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

Telefonszám (kötelező)

Lakcím (település)

Kérdés, üzenet

Hozzájárulok, hogy számomra Dusik Andrea hírleveleket küldjön.

Ha baráti, ismeretségi körében vannak vállalkozók, cégvezetők és olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

A huszonnegyedik órában – Milliók ajándékba

Évvége van. Olyan bónuszokkal jöttek elő a pénzintézetek, mint még soha.

Most 10%, 11% vagy akár 13%, évente konstrukciótól függően.

És ez csak a bónusz! Már ez is a bankbetét másfél-kétszerese! Ezek Önnek akár milliós nagyságrendet jelenthetnek. Aztán az elérhető hozamokról még nem is beszéltünk.

Ráadásul nem kell bankról bankra járnia, mert ugye a banki akciós kamatok általában csak „friss pénz” után járnak. Sokak szerint, eljött a 2008-as válsághoz hasonló időszak. Látszólag, igaz. A tőzsdék mindenhol esnek. Mindenki panaszkodik. Minden drágul. Stb., stb…  Ez is igaz.

Mégis mi van most a világban? A termelés dübörög, a fogyasztás megfelelő szinten van, sőt, növekszik. A világ három év alatt megfelelően átrendeződött, akinek tönkre kellett mennie, az tönkre ment, vagy az erősek felvásárolták. A cég racionalizálták működésüket, és az gazdaságosabbá vált.

A bankszektort az államok megmentették és mentik ma is folyamatosan. Az adósságállomány jórésze állami kezekbe került. A gazdaságok növekedése mégsem a vártnak megfelelő ütemben folyik. Bizonyos államokat pénzügyi szempontból a minősítő szervezetek visszaminősítettek. A kialakult hangulat a világot teljesen alulértékelté tette, mindez szinte tőzsdepánikhoz vezetett. Mégis befektetési szempontból beszálló ablak alakult ki, és ez a helyzet még most is tart. Bár a „hullámvasút” már rohamléptekkel elindult újra fölfelé.

Egy hosszú távú befektetés szempontjából a helyzet tökéletes! Most kell a meglévő értékpapír alapú befektetéseket, megtakarításokat még tölteni! Vagy éppenséggel elindulni vele!

Emlékeztetőül Andre Kosztolany (nagy magyar tőzsdeguru) szavai: „Amikor mindenki ideges, akkor Te légy nyugodt! Amikor mindenki nyugodt, kezdj el idegeskedni!”

Cégek is igénybe vehetik! Költségként elszámolható! (Vagyis csökkenti az adózás előtti eredmény!)

Miután nem vagyontárgynak minősül,

  • nem zárolható, nem végrehajtható,
  • nem inkasszálható,
  • peres eljárásba nem vonható.

Több a múltban nagyon jól teljesítő befektetési alap áll a konstrukció mögött.

Van persze „fekete leves” is, hiszen túl sok lenne a jóból. A konstrukció kampány jellegű, vagyis csak december végéig érhető el!

Számoljon egy kicsit! Ki ad Önnek milliókat ajándékba?

Ráadásul akár a 7. év első napján kamatadómentesen juthat hozzá.

Jó ideje dolgozom ebben a szakmában, de ilyen konstrukciókkal meg nem találkoztam. Érdekli?

Lépjen velem kapcsolatba itt!

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

Telefonszám (kötelező)

Lakcím (település)

Kérdés, üzenet

Hozzájárulok, hogy számomra Dusik Andrea hírleveleket küldjön.

 

Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

Elvárt béremelés – 2012

Módszertani útmutató és ügyfélszolgálat az elvárt béremelés végrehajtásához

A napokban megjelentek a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges 2012. évi elvárt munkabéremeléssel, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum megállapításával kapcsolatos kormányrendeletek.

Annak érdekében, hogy az érintett munkáltatók gördülékenyen alkalmazhassák az új szabályozást, a Nemzetgazdasági Minisztérium útmutatót tesz közzé, amely a www.kormany.hu oldalról, illetve itt letölthető.

Az új szabályok alkalmazásánál merülhetnek fel jogértelmezési kérdések, ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium átmenetileg tematikus ügyfélszolgálatot is működtet, hogy az érintett munkáltatókat és munkavállalókat segítse.

Az elvárt béremeléssel és a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető adókedvezmény érvényesítésével kapcsolatos kérdését a berkompenzacio@ngm.gov.hu e-mail címen teheti fel.

(Nemzetgazdasági Minisztérium)

Személyes béroptimalizálás tanácsadásunkon többet is megtudhat, kérjen időpontot  ingyenes és kötelezettségmentes személyes konzultációnkra!

Lépjen velem kapcsolatba itt!

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

Telefonszám (kötelező)

Lakcím (település)

Kérdés, üzenet

Hozzájárulok, hogy számomra Dusik Andrea hírleveleket küldjön.

Ha baráti, ismeretségi körében vannak vállalkozók, cégvezetők és olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

Adómegtakarításból nyugdíjtőkét!

Mi az, amit eddig tudunk 2011-ről?

• Megvalósul az egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadó-rendszer, ahol a személyi jövedelemadó alapja továbbra is a szuperbruttó jövedelem. Ennek köszönhetően jelentős mértékű nettó jövedelem-növekedést tapasztalhatnak az átlagosnál magasabb jövedelemmel rendelkezők. A nettó jövedelem növekedését kis mértékben mérsékli, hogy a bruttó bér 9,5 százalékát kitevő nyugdíjjárulék mértéke 2011-től 10 százalékra emelkedik.

• A jogszabályok szüneteltetik a magánnyugdíjpénztári befizetések továbbítását a munkavállaló által választott magánnyugdíjpénztárak felé, ezáltal értelmét veszti az eddigi 8 százalékos kötelező befizetés – munkavállalók vagy munkáltatók által – 10 százalékig történő kiegészítésének lehetősége.

• A nyugdíjrendszer második pillérének, a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszernek a jövője bizonytalan. Azon munkavállalóknak, akik eddig úgy gondolták, hogy a jelenlegi társadalombiztosítási nyugdíjrendszer kockázatát legalább részben enyhítik a magánnyugdíjpénztári befizetések – és ennek érdekében magánnyugdíjpénztári befizetéseiket akár önerőből 10 százalékra kiegészítették –, most új megoldás után kell nézniük, ha biztonságos és méltó nyugdíjas éveket szeretnének biztosítani maguknak.

Kevesebb adó, több pénz a zsebben

A 2011-es személyi jövedelemadó törvény alapján a 2010-ben hatályos sávos, 5 000 000 forint éves szuperbruttó jövedelemig 17 százalékos, 5 000 000 forint szuperbruttó jövedelem felett 32 százalékos személyi jövedelemadó mértéke egységesen 16 százalékra mérséklődött, függetlenül attól, hogy mekkora jövedelemmel rendelkezik éves szinten az adózó.

Ennek következtében például egy havonta bruttó 500 000 forint jövedelemmel rendelkező munkavállaló, aki a korábbi években magánnyugdíjpénztári befizetését 10 százalékra kiegészítette, jelentős mértékű, havonta 46 600 forint nagyságú nettó jövedelem-emelkedést tapasztalhat a megváltozott adótörvényeknek köszönhetően. Amennyiben egy, vagy több gyermeke van a munkavállalónak, az adómegtakarítás még jelentősebb mértékű.

Biztosítsa jövőjét adómegtakarításból!

A megoldás: kérjen személyre szóló tanácsadást

Az az ügyfél, aki – akár tanácsadója segítségével – felismeri, hogy az öngondoskodás elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy nyugdíjba vonulásakor életszínvonala ne csökkenjen drasztikusan, racionális döntést hoz, ha adómegtakarításából jövőjének biztosítása mellett dönt. Amennyiben ezt az évente jelentkező – példánkban 559 200 forint mértékű – adómegtakarítást egy 45 éves férfi például a befektetési életbiztosítások egyikébe fekteti, jelenértéken számítva havi 66 500 forintot meghaladó nyugdíjkiegészítő megtakarításra (életjáradékra) tesz szert .

Egy arra alkalmas befektetési életbiztosítás megvásárlásával – az adótörvények változásának köszönhetően – az öngondoskodásra törekvő ügyfél az adótörvények változtatása előtti életszínvonalának megtartása mellett is megteremtheti 2010-es nettó jövedelmének több mint 25 százalékát nyugdíjkiegészítésként.

A megoldás: kérjen személyre szóló tanácsadást

Lépjen velem kapcsolatba itt!

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

Telefonszám (kötelező)

Lakcím (település)

Kérdés, üzenet

Hozzájárulok, hogy számomra Dusik Andrea hírleveleket küldjön.

A tanácsadás díjtalan és kötelezettségmentes.

Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan örülni fognak, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

Jogi nyilatkozat

A jelen dokumentumban foglaltak tájékoztató jellegűek, nem minősülnek ajánlattételnek vagy kötelezettségvállalásnak. A fenti példákban feltételezett jövőbeni befektetési hozamok becslésen alapulnak, azok nem jelentenek garanciát a jövőre nézve.

  1. A magánnyugdíjpénztári befizetés önkéntes kiegészítése nélkül a jövedelemnövekedés mértéke havonta 36 600 forint, éves szinten 439 200 forint.
  2. 2011-től 2010-hez képest 1 gyermek esetén a havi nettó jövedelem további 10 000 forinttal, 2 gyermek esetén összesen 20 000 forinttal, míg 3 vagy több gyermek esetén 87 000 forinttal magasabb.
  3. 20 évig évi 559 200 forint rendszeres díjat, évi 9 százalék hozamot és 65 éves kori nyugdíjba vonulást feltételezve, a megtakarításból a nyugdíjba vonulás időpontjában vásárolható egyszeri díjas, azonnal induló életjáradék havi járadéktagja 66 680 forint.

Versengő juttatási lehetőségek és adóvonatkozásaik

Cafeteria szabályok 2011-ben:

  • Meleg, hideg étkezési utalvány 18 000 Ft/hó-ig 19,04%, felette 51,17%. Nincs korlátozva a hideg és meleg étkezési utalvány egymáshoz viszonyított aránya. A havi korlát a két típusra nem külön-külön, hanem összevontan érvényes.
  • Üdülési csekk évente a minimálbér összegéig 19,04%, felette 51,17% (csak 2011. október 1-jéig adható, ezt követően csak a munkáltató saját tulajdonában vagy vagyonkezelésében lévő üdülőben adott kedvezményes üdültetés tartozik ide!).
  • Helyi bérlet 19,04%
  • Internet 5000 Ft/hóig 19,04%, felette 51,17%
  • Iskolakezdési támogatás évente gyermekenként a minimálbér 30%-áig 19,04%, felette 51,17%
  • Önkéntes nyugdíjpénztár havonta a minimálbér 50%-áig 19,04%, felette 51,17%
  • Önkéntes egészségpénztár havonta a minimálbér 30%-áig 19,04%, felette 51,17%
  • Iskolarendszerű képzés átvállalt költsége évente a minimálbér 2,5-szereséig 19,04%, felette 51,17%
  • Széchenyi Pihenő Kártya számla (nem volt még ilyen elem) 19,04% (évente legfeljebb 300 000 Ft támogatás)
  • Kockázati életbiztosítások (Pl Signum Pro) adó- és járulékmentes.

Havi 39 000 Ft-ot vegyünk alapul, mert ennyi a minimálbér (78 000 Ft/hó) 50%-a amíg – vegyük a legelterjedtebb és egyik legkedvezőbb cafeteria elemet, az önkéntes nyugdíjpénztárt – kedvezményes adókulcs (19,04%) számolható el. Ez évente 468 000 Ft nettó juttatást jelent, amely után 89 107 Ft Szja-t kell befizetni.A teljes költség tehát 557 107 Ft.

Nem tudjuk, mekkora jövedelemhez kapcsolódik, úgyhogy úgy vesszük, hogy nem éri el az ügyfelünk a járulék plafont, de már nem jogosult adójóváírásra sem.

 

Hogyan alakul ez az éves juttatás a különböző juttatási formákat összehasonlítva:

 

BÉR:

Az 557 107 Ft-os bérköltség 433 546 Ft bruttó bért jelent (27% munkáltatói járulékok, 1,5% szakképzési hozzájárulás növeli a bruttó keresetet). Az 557 107 Ft-ból 123 561 Ft a munkaadói járulékok összege.

A 433 546 Ft bruttó keresetből le kell vonni:

  • a szuperbruttó alapján kiszámolt Szja-t (433 546 x 1,27 x 16%=88 097 Ft)
  • munkavállalói járulékokat (433 546 x 17,5%=75 871 Ft)

Az így megmaradt nettó juttatás: 269 579 Ft.

 

ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR:

Az 557 107 Ft-ból 19,04%-ot, 89 107 Ft-ot kell Szja-ként megfizetni, tehát 468 000 Ft a nettó juttatás.

 

EGYÉB MEGHATÁROZOTT JUTTATÁS:

Például a havi 18 000 Ft-ot meghaladóan adott étkezési utalvány, vagy a minimálbér 50 %-át meghaladóan fizetett nyugdíjpénztári hozzájárulás (tipikus a menedzsment esetében, azoknál a cégeknél, ahol a bér százalékában határozzák meg a hozzájárulást).

Az 557 107 Ft-ból a juttatás értékének 1,19-szerese után számolt 27% EHO-t és a juttatás értékének 1,19- szerese után számolt 16% Szja-t kell megfizetni, összesen 188 577 Ft-t, tehát a nettó juttatás 368 530 Ft.

 

OSZTALÉK:

Az 557 107 Ft-ból (500 millió Ft alatti adózás előtti eredményt feltételezve a cégnél) 10% társasági adót, azaz 55 711 Ft-ot kell levonni. Az így maradt adózás utáni eredményből, 501 396 Ft-ból, 14%-os egészségügyi hozzájárulást (70 195 Ft) és 16%-os osztalékadót (80 233 Ft) kell vonni, így nettóban kifizethető osztalékként 350 977 Ft marad.

 

UL díja:

Miután a kockázati életbiztosítás díja adó- és járulékmentes, a teljes 557 107 Ft befizethető.

 

A számítások eredményét az alábbi diagramon foglaltuk össze:

verseng? juttatások


Ön melyiket választja? Kérje szakértő segítségemet, lépjen velem kapcsolatba itt!

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

Telefonszám (kötelező)

Lakcím (település)

Kérdés, üzenet

Hozzájárulok, hogy számomra Dusik Andrea hírleveleket küldjön.

A tanácsadás díjtalan és kötelezettségmentes.

Ha baráti, ismeretségi körében vannak vállalkozók és olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan örülni fognak, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.


Nyugdíjkérdések 2011.

Itt az ideje, hogy jelentkezzem egy írással, mely összefoglalja a legfontosabbakat a nyugdíjrendszerről.  Döntést kell hoznunk arról, hogy az állami nyugdíjrendszertől várjuk el, hogy időskorunkban eltartson, vagy a magán-nyugdíjpénztári tagságunkat megtartva gondoljuk ezt elérni. Munkatársaimmal nagyon sokat hallottunk, olvastunk erről a témáról, de nem változott meg a véleményünk arról, amit eddig is elmondtunk minden ügyfelünknek.

A nyugdíjrendszerről

A nyugdíjpénztárak államosítása felkavarta mindenki lelkét – pedig semmi más nem történt, mint egy újabb lépés a nyugdíjválságban. Miután ez mindenkit érint, mindenkinek kötelező foglalkoznia vele.

A történelem egész folyamán sohasem voltak állami nyugdíjrendszerek, mindenki csak arra számíthatott, ha megöregszik, akkor a saját gyerekei eltartják kegyelemkenyéren.  Ezért volt sokáig a gyerektelenség a legnagyobb átok, mert nem volt aki a gondunkat viselje öreg korunkra. Az állami nyugdíjrendszer viszonylag friss dolog. 1882-ben vezették be Németországban, Otto von Bismarck kancellár vezetésével. Ennek lényege, hogy minden dolgozótól járulékot szedtek be és cserébe az állam vállalta, hogy a nyugdíjkorhatáron felülieknek (ez akkor 72 év volt!) nyugdíjat fizet. Ez az ötlet hamar megtetszett több más országnak és terjedt. De azért annyira nem, hogy mindenütt legyen, hiszen Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerika majdnem egyetlen országában sincs és nem is volt soha olyan, hogy állami nyugdíj. Ma a Föld lakosságának kb. 20% jogosult valamiféle állami nyugdíjra – a többiek megvannak nélküle. És ahogy a mindent elöntő frissnyugdíjas japán turisták tömegét nézzük, nem is mindenütt rosszul.

Persze ahol van is ilyen rendszer, ott is nagyot változott Bismarck óta a világ:

– az orvostudománynak és az egészséges táplálkozásnak köszönhetően az emberek sokkal tovább élnek, az átlag életkor 45 évről 70 fölé nőtt

– a korábbi családonkénti 10-12 gyerek helyett ma már kevesebb, mint kettő születik

– a nyugdíjjárulék korábban nagy üzlet volt az államnak, ma már teljes ráfizetés (ma a nyugdíjjárulékokból befolyó pénz csak 10 havi nyugdíj kifizetését teszi lehetővé, a többit máshonnan kell átcsoportosítani).

Most már láthatjuk, hogyan alakult ki és hogyan működik igazából az állami nyugdíj. Most nézzük meg, mi az amire számíthatunk az államtól. Kapunk-e mi majd jó nyugdíjat az államtól?

Mit jelent az, hogy jó nyugdíj? Az attól függ. Van, akinek havi 60 ezer forint már remek lenne, van, akinek az 500 ezer forint is kevés. Ezért az számít, hogy mikor nyugdíjba vonulunk mennyivel kevesebb (vagy több) az első nyugdíjunk, mint az utolsó fizetésünk? Mert mindenki kialakította életét egy bizonyos jövedelmi szintre és ahhoz hozzászokott. Ehhez képest fogja mérlegelni a nyugdíját, mennyire kell visszavennie a korábbi életszínvonalából?

Magyar korfa

A magyar nyugdíjrendszer fénykora 1965 és 1980 közt volt. Ebben az idöszakban, ha elég hosszú volt a munkaviszony, akkor lényegében az utolsó keresettel egyezett meg az első nyugdíj. Ennek oka azonnal látható, ha ránézünk Magyarország lakosságának korfájára. Ebben az időszakban az első (és második) világháború pusztítása nyomán igazából nagyon kevesen érték meg a nyugdíjas kort, viszont ekkor lépett munkába az ötvenes évek elejének nagy létszámú nemzedéke a “Ratkó gyerekek”. Ebben a korszakban az államnak a kisszámú nyugdíjas és nagyszámú dolgozó mellett tellett erre a nagyvonalú ellátásra.

A nyugdíjrendszer következő töréspontja 2013. január elseje. Ez egy kulcsfontosságú időpont. Ha ránéznek a korfára, akkor láthatják, hogy ebben az időpontban kezd nyugdíjba vonulni a Ratkó korszak nagyon nagy létszámú korosztálya. Helyettük viszont egy meglehetősen kis létszámú korosztály lép dolgozó (valamint adó- és járulékfizető) korba.

Már évtizedek óta tudjuk, hogy ez egy nagyon válságos időpont, és ha valami nem történik, akkor a nyugdíjrendszer összeomlik. Erre politikusaink egy nagyon szellemes megoldást találtak ki. Még 1997-ben a Horn kormány idején meghozták a törvényt (a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény) ami drasztikusan változtatja a nyugdíjak összegén 2013. január elsejétől. 15 évre előre! Így senkinek sincs oka tiltakozni, hiszen már réges-rég tudhatta előre mi vár rá!

Hogy mekkora is lesz ez az ugrás, nagyon nehezen kiszámítható. Nyilván nem fog egyetlen politikai kampánybeszédben sem részletezésre kerülni, pedig biztos lehet benne, hogy ha negyvenes-ötvenes éveit tapossa, akkor az életét alaposabban befolyásolja, mint a négyes metró. A legkorrektebb forrás, ami ezt elemzi az Augosztinovics Mária – Köllő János: Munkapiaci pálya és nyugdíj, 1970-2020 című tanulmánya (Közgazdasági Szemle, LIV. évf., 2007. június 529-559. o.)

Ebből a következő dolgok derültek ki a 2013. január elseje után nyugdíjba vonulók számára: a utolsó jövedelmének alábbi százalékaira számíthat, mint nyugdíjra:

Be nem jelentett jövedelmek esetén: 0%
Átlag körüli jövedelem: 40%
Átlag jövedelem duplája: 30%
Átlag jövedelem háromszorosa: 25%

(Az átlag jövedelem háromszorosa feletti jövedelemrész után várhatóan már nem kap nyugdíjat.)

És itt a dolog még nem érte el a mélypontját. Ugyanis van egy másik nagy csúcs a korfán, a hetvenes években született GYES nemzedék korosztálya. Itt jelentek meg egyrészt a Ratkó korszak nemzedékének gyerekei és a GYES bevezetése nagyon fellendítette ebben a korosztályban a gyerekvállalási kedvet. Ők mire számíthatnak nyugdíj szempontjából?

Erről nagyon nehéz információt szerezni, hiszen ez csak 2035. utáni probléma, és ezzel “normális” politikus nem foglalkozik. Van egy vezetőnk, aki részt vesz a Nyugdíjas Kerekasztal munkájában. Az ő elemzésük szerint erre az időszakra a nyugdíjat felváltja egy egységes “európai alap nyugdíj” (nevezzük segélynek…) várhatóan 100-200 euró nagyságban. De ez akkora már nem okoz problémát, hiszen addigra már mindenki tudja, hogy a nyugdíjra valót magának kell összeraknia.

Összefoglalva: politikusaink arra számítanak, hogy Ön a saját nyugdíját a saját megtakarításaiból fogja fedezni. Ha Ön rájuk számít, akkor nagyot hibázik! Ismét kiderül az igazság: csak saját magára számíthat.

Állami vagy Magánnyugdíj-pénztár

2011. január 31-ig kell döntést hozni azoknak, akik magánnyugdíj-pénztári tagok voltak, hogy maradnak vagy visszalépnek az állami rendszerbe. Január 15-ig kell mindenkinek megkapnia azt az értesítőt, amely arról tájékoztat, hogy mi éri meg: jobban menni vagy maradni, de a döntést más tényező is befolyásolhatja (pl. ki miben hisz?).

Aki visszalép az állami rendszerbe:

– nem kell semmilyen nyilatkozatot tennie

– jogosult lesz teljes értékű állami nyugdíjra

– adómentesen kiveheti a mnyp-ban elért hozamának infláció feletti részét (ha lesz ilyen)

– a mnyp-i egyéni számláján nyilvántartott összeg változatlanul megjelenik a névre szóló egyéni számláján (ezt ígérték)

– bizonyos feltételek mellett örökölhető.

Aki marad magánnyugdíj-pénztár tag:

– nyilatkozatot kell tennie 2011. január 31-ig

– 2011. november 30-a utáni jövedelmének 10%-a kerül a mnyp-i számlájára

– 2011. decembertől elért keresetei nem számítanak bele az állami nyugdíjába

– a 2011. november 30-ig elért munkaviszony alapján fogja kapni a részére járó állami nyugdíj 75%-át

– örökölhető

– névre szólóan nyilvántartott.

A nyilatkozatot csak személyesen lehet megtenni a következő helyszíneken:

https://www.onyf.hu/hu/uegyintezes.html

 

Kinek érdemes maradni magánnyugdíj-pénztári tagnak:

– akinek az egyéni számláján sok (számításaink szerint 3-5 millió Ft és afölött) pénz gyűlt össze, és hamarosan nyugdíjba megy,

– elérte a 20 év igazolt munkaviszonyt, és sok pénz van a számláján,

– akinek magas a jövedelme,

– aki tudja, hogy nemsokára örökölni fogják az egyéni számláján levő összeget,

– aki egyetért a hírlevél elején kifejtett demográfiai tényekkel: jár az állami nyugdíj, de nem fog jutni,

– aki hisz benne, hogy a munkáltató által fizetett 24%-ot is (különböző lobbi tevékenység vagy politikai döntés során) egyszer majd a saját számláján fogják jóváírni.

Összegezve az eddigieket, úgy néz ki nagyon nehéz döntés előtt állunk: szembeállítani a saját nevünkön levő megtakarításokat jövőbeni állami juttatással. Nem teszi könnyebbé a döntést, hogy minden híradásban, hivatalos közleményben egyértelműen kifejezik, hogy csak egy helyes út van, az állami nyugdíj. Bár mint a fentiek mutatják ez egyáltalán nem így van! Ezek alapján jogosan gondolhatjuk, hogy a mnyp-ban maradó (jelenleg az érintettek 0,001%-a) kis létszámú csoport fenntartását igyekeznek majd gátolni, ellehetetleníteni, mindenféle eszközökkel korlátozni.

A döntés mégsem olyan nagy horderejű. Ha végig olvasták ezt a hírlevelet, akkor már tudniuk kell, hogy a nyugdíjas éveink anyagi fedezetéről tudatos pénzügyi stratégiával, az állami vagy mnyp-i pénztárak várható járadékainak figyelembevételével, de az elvárt mértékig,  csakis saját magunk gondoskodhatunk. Ez az ÖNGONDOSKODÁS.

További tanulmányokat olvashat a nyugdíjról, itt: https://dusikandrea.hu/category/nyugdij/

Ez egy általános információkat tartalmazó levél. Kérem, hogy a levéllel kapcsolatosan, kérdéseikkel és minden további tájékoztatás érdekében jelentkezzenek személyre szabott nyugdíjtanácsadásra.

Lépjen velem kapcsolatba itt!

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

Telefonszám (kötelező)

Lakcím (település)

Kérdés, üzenet

Hozzájárulok, hogy számomra Dusik Andrea hírleveleket küldjön.

A tanácsadás díjtalan és kötelezettségmentes.

Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan örülni fognak, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

 

 

Évvégi kérdések

Az adótervezés most kezdődik…

Vállalatvezetőként, cégtulajdonosként az év utolsó hónapjában a karácsonyi előkészületek és az ünnepre való hangolódás helyett gyakran viszi el időnk nagy részét a kérdés, vajon mennyi lesz a cégem – legyen bár ötfős mikro vállalkozás vagy több ezer fős konszern – társasági adója? Milyen összegre kell feltöltenem december 20-ig ennek az adónak az alapját?

Tudnunk kell, hogy cégünk terhei gondos és előrelátó tervezéssel csökkenthetőek. Ehhez azonban időben kell föltennünk a kérdéseket >>>

Vállalkozók figyelmébe!

Mint tudjuk: egy ország gazdasági élete az adórendszer joghézagain keresztül lélegzik. >>>

Jelentkezzen vállalati tanácsadásra. Lépjen velem kapcsolatba itt!

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

Telefonszám (kötelező)

Lakcím (település)

Kérdés, üzenet

Hozzájárulok, hogy számomra Dusik Andrea hírleveleket küldjön.

A tanácsadás díjtalan és kötelezettségmentes.

Ha baráti, ismeretségi körében vannak vállalkozók és olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan örülni fognak, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

Aktuális – nyugdíj, adózás

Ügyfeleink kételyek közé kerültek, és abban kérnek a legtöbben tanácsot, hogy most mit tegyenek a nyugdíjuk érdekében, illetve hogy az adóváltozások hogyan érintik a céget, hogyan lehetne ezekből profitálni.

Látom, hogy bizonytalanok az ügyfelek, a csapból is ez folyik, de senki nem mondja meg, hogy mit is kellene tenni.

Elhatároztuk, hogy mindenkinek elmondjuk, Önnek is hasznos lehet…

Örülne egy ilyen beszélgetésnek? Akár máris jelentkezhet:

Lépjen velem kapcsolatba itt!

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

Telefonszám (kötelező)

Lakcím (település)

Kérdés, üzenet

Hozzájárulok, hogy számomra Dusik Andrea hírleveleket küldjön.

A tanácsadás díjtalan és kötelezettségmentes.

Ha baráti, ismeretségi körében vannak vállalkozók és olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan örülni fognak, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.




Az adótervezés most kezdődik…

Vállalatvezetőként, cégtulajdonosként az év utolsó hónapjában a karácsonyi előkészületek és az ünnepre való hangolódás helyett gyakran viszi el időnk nagy részét a kérdés, vajon mennyi lesz a cégem – legyen bár ötfős mikrovállalkozás vagy többezer fős konszern – társasági adója? Milyen összegre kell feltöltenem december 20-ig ennek az adónak az alapját?

Tudnunk kell, hogy cégünk terhei gondos és előrelátó tervezéssel csökkenthetőek. Ehhez azonban időben kell föltennünk a kérdéseket: Ismerek és alkalmazok-e minden lehetséges korrekciós tényezőt? Kihasználom-e az összes törvényes lehetőséget annak érdekében, hogy a lehető legkedvezőbb mértékű terhet kelljen csak viselnie az elmúlt években egyébként is meggyötört vállalatomnak?

Hogyan tudom kulcsembereimet megtartani -mert a legjobbak könnyen mozdulnak-, hogyan tudom jogosnak és megérdemeltnek is tartott jövedelemigényeiket úgy teljesíteni, hogy ne kelljen lemondanom amúgy is megcsappant profitomról. Alkalmazom-e a nekem mint munkáltatónak végzetesen megdrágult cafeteria alternatíváit, vagy inkább megszűntettem – miközben az embereim jobban számítanak ezekre a juttatásokra, mint valaha?

Tudom-e, hogy az idén, a 2009-ben még lehetséges módok jó részével már nem lesz lehetőségem csökkenteni a társasági adó alapját – megszűnik például a helyi iparűzési adó leírásának lehetősége, amivel eddig legalább a társasági adóm mértékét csökkenthettem?

Tudom-e, mit jelent az, hogy az osztalékként kivett vállalkozói jövedelmem egyáltalán nem biztos, hogy e minőségében is fog adózni – mert ha a személyes közreműködői díjam (vagy az egyéni vállalkozói kivétem) nem éri el a cégem fő tevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás mértékét, akkor azt az osztalékom terhére kell majd kiegészítenem erre az igencsak megfoghatatlan összegre? Vagyis tudom-e, hogy az osztalékom is adózhat munkabérként?

Átgondoltam-e, hogy ha ösztönözném valamelyik kollégámat – vagyis előléptetni, fizetésemelésben részesíteni, jutalmazni szeretném a kiemelkedő teljesítményéért, hogy ezzel az egész csapatomat is motiváljam a hatékonyabb és eredményesebb munkára –, akkor ez mennyibe kerül majd nekem mint munkáltatónak?

Van-e pontos információm arról, hogy az ilyen ösztönzések – a jövedelemnövekedés összege – után az úgynevezett marginális adóék, vagyis az a közteherelvonás, amely csökkenti az általam mint munkáltató által a legjobb embereim jövedelemnövelésére fordított összeget, nem kevesebb mint 71 százalék? (Nem tévednek: a nekem 100 százalékba kerülő növekményből 29 százalék marad nettó jövedelemként az ösztönözni kívánt dolgozó zsebében!)

És azt tudják-e az alkalmazottaim, ha esetleg rajtam keresztül jutottak eddig a borravaló, a felszolgálói díj vagy a hálapénz rájuk eső részéhez, hogy jövőre mindezek után összevonandó bérjövedelemként kell adózniuk?

S ha már így elgondolkodtam a cégem adóján és a dolgozóim jólétén, vajon gondoltam-e arra, hogy személy szerint nekem mit hozhat a jövő? Hogyan lesz elegendő nyugdíjam, ha a magyar vállalkozók több mint 90 százalékához hasonlóan én is csak a mindenkori megengedett minimális járulékokat fizetem be? Hogyan lesz a páromnak nyugdíja, ha ő is hasonló cipőben jár? Miből fizetjük ki húsz év múlva a rezsinket, ha most addig optimalizáljuk a járulékfizetést, amíg csak lehet?

És amire legkevésbé gondolunk mi történik a cégemmel, ha meghalok? Ha a legveszélyeztetettebb, úgy 45 és 60 közötti korosztályba tartozom, s különösen, ha ilyen korú férfi vagyok, jobb, ha számot vetek azzal is, mi lesz, ha már én nem merenghetek ezeken a kérdéseken – hanem a párom vagy a gyerekem, akik öröklik a cégemet. Miből fognak megélni, ha eddig rajtam keresztül ők is a cég jövedelméből éltek?

Tudom-e, hogy ma már a kft. üzletrész után a minimum öröklési illeték 11 százalék, amit az örökösnek fizetnie kell – készpénzben? A felső határ megjegyzem, 40%! Honnan lesz majd erre a lányomnak, a fiamnak vagy az özvegyemnek elegendő pénze? Eladja a cégemet – az életem alkotását? Kinek? Mennyiért? Meddig tud abbból megélni? Vagy továbbviszi? Tudja-e? Akarja-e? Vagy csődöt jelent?

És ekkor lehet, hogy felhív valaki, és azt kérdezi tőlem: beszéltem-e vállalatvezetőként vagy cégtulajdonosként szakértővel, akinek a tarsolya gyógyírt hozhat e vérfagyasztó kérdésekre? A tanácsadók ugyanis olyan törvényes megoldást kínálhat a fenti problémákra, amely a Pénzügyminisztérium feltételes adómegállapítási határozataival is megerősítve csökkentheti a társasági adó alapját. Ráadásul minden más legális lehetőségnél kedvezőbb – és mindenekelőtt: halasztott – közteherviselési kötelezettségek mellett.

Mire jó még? Nos, ösztönözheti a tulajdonost, a cégvezetőt, a kulcsembert és az egyszerű alkalmazottat egyaránt. Növelheti a cég iránti loyalitást. Emellett megoldást nyújt a méltó életet biztosító privát nyugdíjak megteremtéséhez olyan céges forrásokból, amelyek egyébként esetleg nem állnának sem a vezetők sem a dolgozók rendelkezésére.

Most még van elég idő, hogy vállalatvezetőként elbeszélgessenek ezekről a kérdésekről egy szakértővel is.

És ekkor nyugodtan, teljes lelkemmel készülhetek a Karácsonyra, és a karácsonyfa alatt azza a jóérzéssel is bontogathatom az ajándékokat, hogy jövőt adtam a munkatársaimnak, a családomnak és magamnak…

Kérjen időpontot ingyenes és kötelezettségmentes személyes tanácsadásunkra! Lépjen velem kapcsolatba itt!

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

Telefonszám (kötelező)

Lakcím (település)

Kérdés, üzenet

Hozzájárulok, hogy számomra Dusik Andrea hírleveleket küldjön.

Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

Vállalkozók figyelmébe!

Mint tudjuk: egy ország gazdasági élete az adórendszer joghézagain keresztül lélegzik.

Engedje meg, hogy a következőkben felhívjam a figyelmét egy olyan, a vállalkozók/üzletemberek által ismert problémára, melyre javaslatom szerint egyszerű, legális és kedvező megoldás is létezik.

Napjainkban a vállalkozók zöme a következő alternatívákat ismeri, mellyel a cégéből jövedelmet vehet ki. Az egyik  legális, ekkor az adózást választja, a másik nem teljesen tiszta, ekkor  számlák után rohangál, és gyomoridege van.

Tapasztalatom szerint kevesen tudják, hogy létezik egy harmadik, és egyben optimális megoldás is, a személyes befektetés, céges költségből!

Az első verzióban, amikor munkabérként, vagy osztalékként veszi ki a pénzt a cégből, az adótétel jelentős!

  • 100 egység céges pénzből bérként marad nettó 26,5 magánjövedelem! (munkáltatói teherként 33,5 %, míg munkavállalóként további 40 % adó-járulék terheli)
  • Osztalékként ugyanazon 100 egység céges pénzből nettó 48,8 % marad. (Társasági adó, különadó -∑20-ról 19%, osztalék szja, Eho – 11-ről 27%!)

Ügyfélkörömben jelenleg több olyan pénzügyi megoldást is alkalmazok, amellyel a vállalkozók egyszerűen és legálisan csökkenthetik adóterheiket, majd a felhalmozott pénzt átcsoportosíthatják magán tőkévé.

Az alapfeltétel ezeknél, hogy ezen pénzügyi megoldásokba befizetett összegek a szerződő cég számára végleges vagyonvesztést jelentsenek, és ezáltal átkerüljenek a magánszemély érdekeltségébe! A részleteket, adózási, jogi hátteret személyesen mondom el és mutatom meg Önnek.


Érdekelné Önt egy olyan pénzügyi modell, amellyel:

–          a befektetések leírhatóak költségként a cége számára?

–          halasztott, és tetszőlegesen választott idejű az adófizetés (az eltolt adózással várhatóan jelentős adó- és járulékterhet tud megtakarítani)?

–          ahol a cége befektetéseit nem terheli 20%-os (kamat)adóelvonás?

–          az osztaléknál is kedvezőbb arányban marad az Ön zsebében a pénz?

–          szemben az osztalékkal,nem csak nyereséges cégből (azaz az adófizetés után) vonható ki?

–          a felhalmozott vagyon APEH vagy bírósági eljárás esetén is elidegeníthetetlen, nem végrehajtható?

–          mentesül mindenféle inkasszó alól, nem lefoglalható, nem perelhető?

–          nem része a hagyatéknak, így örökösödési illetékmentes (és 2010-től a céges tulajdonrész is örökösödési illeték köteles!, min.11%)?

Emellett megnyugtató lenne az Ön számára, ha:

–          piacirányító független tanácsadó háttér által a legmagasabb színvonalú befektetésekhez juthatna?

–          befektetéseire hozamgaranciákat, és tőkegaranciát kapna?

–          megfelelő biztonság mellett is élvezhetné az elérhető legmagasabb hozamokat befektetéseivel?

A többi lehetőséget, amiből Ön a fentieken túl profitálhat, személyesen szeretném elmondani.

És ha még egy kis plusz pénzt is megtakarítanék azzal, hogy a Cafeteria elemeinek növekvő költségét átcsoportosítanám? 2010-től már csak az Internet előfizetés vállalása marad járulék és adómentes.

–          Illetve még egy tétel! Ami jelenleg valószínűleg nincs is a cégének Cafeteria elemei között!

Amennyiben úgy érzi, hogy eljött az ideje, hogy a cége vagyonát optimális körülmények között vonja ki privát tőkévé, és képezzen magának akár biztos nyugdíjalapot, ha szüksége van arra, hogy kulcsembereit megtartsa, … akkor javasolok egy személyes találkozót, ahol személyre szabottan készíthetek Önnek és cégének pénzügyi stratégiát!

Az optimalizálás határideje december 20! Ne késlekedjen! Legközelebb egy év múlva lesz meg „ugyanez“ a lehetősége.

Ezen felül át tudom nézni a céges és privát biztosításait, hiteleit, nyugdíjpénztárait, és ha látok lehetőséget a megtakarításra, arról is tájékoztatni tudom.

Lépjen velem kapcsolatba itt!

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

Telefonszám (kötelező)

Lakcím (település)

Kérdés, üzenet

Hozzájárulok, hogy számomra Dusik Andrea hírleveleket küldjön.

A tanácsadás ingyenes és kötelezettségmentes!

Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.