Munkáltató által fizetett biztosítás

A kifizető által munkavállaló javára kötött életbiztosítás számviteli elszámolása, személyi jövedelemadó-kötelezettsége

[számviteli törvény 3.§ (7) bekezdés 3. pont; 16.§ (3) bekezdés]

A vállalkozás – mint szerződő – által a munkavállaló javára kötött életbiztosítás számviteli elszámolásának megítélése során az alábbiakat indokolt figyelembe venni.

A számviteli elszámolás tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) 16. §-ának (3) bekezdésében meghatározott „a tartalom elsődlegessége a formával szemben” alapelvet is érvényesíteni kell, mely szerint a beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni.

A számviteli elszámolásnál ebből következően el kell bírálni, hogy a szerződő (vállalkozás) által kifizetett biztosítási díj azonnali és végleges vagyonvesztést jelent-e, vagy az számára olyan jogokat keletkeztet, amelyek révén a vagyonvesztés a biztosítási díj kifizetésével egy időben még nem, vagy esetleg csak később következik be. Költségként azt a díjat lehet elszámolni, amely a szerződőnél végleges vagyonvesztésnek minősül. A következőkben három konkrét eseten keresztül mutatjuk be a költségelszámolás szabályait, illetve az egyes esetek személyi jövedelemadó vonatkozásait.

1.    Ha a vállalkozás olyan életbiztosításra köt szerződést, ahol:

  • szerződő fél: a vállalkozás
  • biztosított: a vállalkozás munkavállalója
  • kedvezményezett: a biztosított személy és a vállalkozás által a biztosítás megkötésekor közösen megnevezett természetes személy
  • a biztosítói kifizetés lehet:
    • elérési biztosítási összeg
    • visszavásárlási, részvisszavásárlási összeg
    • haláleseti biztosítási összeg.

Ebben az esetben a számviteli elszámolás a következő:

A vállalkozás és a munkavállaló a vagyoni jellegű kérdésekben – életszerű körülmények között – jellemzően ellenérdekű feleknek tekinthetők, azaz feltételezhető, hogy a munkavállaló a jövedelmének maximalizálásában érdekelt. Érvényes ez akkor is – a biztosítási védelemben nyilvánvalóan fennálló közös érdekeltség mellett –, ha az életbiztosítási szerződésben a szerződő és a biztosított személye eltér egymástól. A Polgári Törvénykönyv garanciális jogosítványokkal védi (a szerződővel szemben) a biztosított érdekeit, így a biztosítási díjon keresztül megszerezhető jövedelmét is. Ezen jogosítványok közé tartozik, hogy az életbiztosítási szerződés megkötéséhez és módosításához – ha a szerződést nem a biztosított köti – a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges (pl. a szerződő általi visszavásárlás esetén a visszavásárláshoz a biztosított hozzájárulása szükséges). A kedvezményezett személyének megváltoztatásához ugyancsak a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. Továbbá, mielőtt a szerződés felmondás vagy díjfizetés elmaradása miatt megszűnne, a biztosított – egyoldalú nyilatkozatával – a szerződő fél helyébe léphet. Előzőekből következik, hogy az 1. pontban jelzett tényállás esetén a vállalkozás által fizetett biztosítási díj végleges vagyonvesztésnek minősül, így a biztosítási díj költségként elszámolható (a díjfizető vállalkozás ugyanis kizárólag a biztosított hozzájárulása esetén válhatna jogosulttá bármilyen biztosítói kifizetésre).

A vállalkozás által fizetett biztosítási díjat költségként, mint személyi jellegű egyéb kifizetést kell elszámolni [Számviteli törvény 3. § (7) bekezdés 3. pontja].

(Hogy a számvitelben költségként elszámolt biztosítási díjak a társasági adó alapjának meghatározásakor vállalkozás érdekében felmerült költségnek tekinthetők-e, azt a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatályos rendelkezései alapján lehet eldönteni.)

A díjfizetés időpontjában a biztosított személy vagy adómentes, vagy adóköteles jövedelmet szerez, és ettől, illetve a jogviszony jellegétől függően keletkezhet járulékkötelezettség is.

2.    Ha a vállalkozás olyan életbiztosításra köt szerződést, ahol:

  • szerződő fél: a vállalkozás
  • biztosított: a vállalkozás munkavállalója
  • kedvezményezett: a vállalkozás (a biztosított személy hozzájárulásával)
  • a biztosítói kifizetés lehet:
    • elérési biztosítási összeg
    • visszavásárlási, részvisszavásárlási összeg
    • haláleseti biztosítási összeg

Ebben az esetben a számviteli elszámolás a következő:

A szerződő által fizetett biztosítási díjat költségként nem lehet elszámolni (mivel az nem minősül végleges vagyonvesztésnek), ilyenkor azt biztosítóval szembeni követelésként kell kimutatni. A biztosító által – eléréskor, visszavásárláskor, részvisszavásárláskor, vagy a biztosított halála esetén – fizetett összegből először a korábban fizetett biztosítási díj összegében fennálló követelést kell csökkenteni, a fennmaradó összeget pedig kamatbevételként elszámolni. Amennyiben a biztosító által fizetett összeg kisebb, mint a kimutatott követelés összege, a fennmaradó különbözetet kamatráfordításként kell elszámolni.

3.    Ha a vállalkozás olyan életbiztosításra köt szerződést, ahol:

  • szerződő fél: a vállalkozás
  • biztosított: a vállalkozás munkavállalója
  • kedvezményezett: a biztosított személy vagy a biztosított személy érdekkörébe tartozó más természetes személy, de
    • a biztosított személy előre lemond a szerződővel való együttes kedvezményezett-jelölés jogáról és/vagy
    • a biztosított személy előre lemond arról a jogáról, hogy a szerződés megszüntetésének szándéka esetén az eredeti szerződő helyébe lépjen, ideértve a részvisszavásárláshoz való előzetes hozzájárulását is
  • a biztosítói kifizetés lehet:
    • elérési biztosítási összeg
    • visszavásárlási, részvisszavásárlási összeg
    • haláleseti biztosítási összeg.

Ebben az esetben a számviteli elszámolás a következőképpen alakul:

A számviteli elszámolás megítélésénél fontos körülmény, hogy ha a szerződő a biztosítási időtartam alatt a díjtartalék terhére pénzt vonhat ki (akár úgy, hogy a biztosítási szerződés nem szűnik meg, vagy akár úgy is, hogy az megszűnik), és a pénzkivonáshoz nem kell a biztosított személy hozzájárulása (mert a biztosított személy a szerződés aláírásakor ezen jogáról előre lemondott), akkor a szerződő által ilyen körülmények között befizetett biztosítási díjat nem lehet költségként elszámolni (az nem minősülhet végleges vagyonvesztésnek). Ilyen esetben a befizetett díjat a szerződőnél a biztosítóval szembeni követelésként indokolt kimutatni. Azzal, hogy a szerződőnek a biztosított személy hozzájárulása nélküli visszavásárlási, részvisszavásárlási joga van, illetve a kedvezményezett személyét önállóan módosíthatja – a számviteli törvény 16. §-a (3) bekezdésének előírását is figyelembe véve –, a szerződőt a biztosítói kifizetések jogosultjának lehet tekinteni, így a biztosítási díjat a kifizetéskor költségként nem lehet elszámolni. Ezért a számviteli elszámolás a 2. pontban leírtak szerint történik.

Amennyiben a 2. és 3. pontban bemutatott tényállásoknál a követelés – az arra okot adó körülmények megváltozása miatt – megszüntetésre kerül úgy, hogy a szerződő biztosítóval szembeni követelését nem térítik meg, vizsgálni kell a biztosított személy kifizető általi díjfizetéséből fakadó – a díjjal megegyező összegű – jövedelemszerzésének kérdését. (A biztosítói kifizetés adókötelezettségét most nem vizsgáljuk.) Ilyen körülménynek minősül,

  • ha utóbb – a biztosított személy hozzájárulása nélkül már nem módosíthatóan – a magánszemély válik kedvezményezetté,
  • vagy – ami ezzel egyenértékű – a biztosított személy az eredeti szerződő helyébe szerződőként belép. (Ez utóbbi esetben a kifizetői kedvezményezettség megszűnésének az a magyarázata, hogy az új szerződő, miután ő maga a biztosított személy is, már egyedül és bármikor módosíthatja a kedvezményezett személyét, akár saját magát, akár az érdekkörébe tartozó más természetes személyt kedvezményezettként megjelölve.) Továbbá, ilyen körülménynek kell tekinteni – a 3. pontban bemutatott tényállásnál – azt is, ha utóbb – a Polgári Törvénykönyvben biztosított garanciális jogokról való előzetes lemondás ellenére – mégis a biztosított személy vagy más természetes személy válik jogosulttá a biztosítói teljesítésre.

Ha a 2. és 3. pontban bemutatott tényállásoknál a követelést – az előbb ismertetett körülmények miatt – meg kell szüntetni, akkor a korábban befizetett, követelésként kimutatott összes biztosítási díjjal megegyező, és akár jelentős összegű – adómentes vagy adóköteles – jövedelmet szerez a biztosított személy, és ettől, illetve a jogviszony jellegétől függően keletkezhet járulékkötelezettség is.

A követelés megszüntetésekor az adóköteles vagy adómentes jövedelem biztosított személy általi megszerzésének időpontja a 2. és a 3. pontban szereplő esetekben az az időpont, amikor a követelést a személyi jellegű egyéb kifizetésekkel szemben a számviteli szabályok szerint jogszerűen meg kell szüntetni.

(PM jövedelemadók főosztálya 14203/2007- APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 1559820939/2007.)

…és hogy mi is az a konstrukció, ahol ezt alkalmazzuk? Tudja meg egy személyes tanácsadáson:

Lépjen velem kapcsolatba itt!

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

Telefonszám (kötelező)

Lakcím (település)

Kérdés, üzenet

Hozzájárulok, hogy számomra Dusik Andrea hírleveleket küldjön.

A tanácsadás ingyenes és kötelezettségmentes!

Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.