Egészségügy

egeszsegbiztosítas

Az utóbbi években Magyarországon nagy lendülettel, nagy változások indultak a „szociális ellátó rendszerekben” – magyarul az egészségügyben és a nyugdíjrendszerben.

Már most látszik, hogy ezek a változások mindenki életébe, kivétel nélkül nagyon bele fognak gázolni a következő évtizedben. Ám attól tartok, hogy soha senki nem fogja nekünk ezeket a “reformokat” érthetően és logikusan elmagyarázni.

A nyugdíjrendszer kilátásait és lehetőségeit már egy kicsit körbejártam korábbi írásaimban. Ha megengedi, most elmondom, hogy milyen gondolatok fordultak meg az egészségügyről –nem csak- az én fejemben.

Változatlanul igaz az, hogy politikusok mindig imádnak olyan dolgokat csinálni, amivel a választópolgároknak a kedvében járhatnak, például autópályát, utakat átadni, kórházat, uszodát avatni és nyugdíjat emelni, vagyis adni, adakozni. Ilyenkor népszerűek, és elismeréssel szólnak róluk az emberek.

Ám előfordul(t), hogy nem számolnak az államkassza lehetőségeivel. Nem teszik föl azt a kérdést, hogy: Telik nekünk erre? És ha igen, akkor: miből?

Sőt gyakran minden pénzügyi korlátot túllépnek, hiszen időnként gondolkodás nélkül el is adósítják az államot, csak azért, hogy adakozó szenvedélyüket kiéljék. És ekkor jelentkeznek az első bajok: a pénz elfogy és minden adósságot meg kell adni.

A mai magyar demográfiai helyzet tényei:
– egyre kevesebb gyerek születik,
– ők egyre később állnak majd munkába, viszont
– egyre több idős embert kell eltartani.

És mit hoznak ezek a tendenciák? Óriási gondokat az egészségügyi ellátásban és a nyugdíjrendszerben.

Kevesebb dolgozó kevesebb egészségügyi- és nyugdíjjárulékot fizet, és ebből egyre több idős embert kell ellátni és a nyugdíjakat fizetni. És mára a helyzet tarthatatlanná vált.

Elérkezett az a pillanat, amikor már nem szabad továbbra is homokba dugni a fejünket. Előállt az a helyzet, amikor hosszú előjegyzési határidővel műtétre vagy kezelésre várva legszívesebben sikítanánk: Nekem már ez sem jár?

Nos: Járni jár, csak nem jut!

És milyen megoldások kínálkoznak? Innentől kezdve kivétel nélkül mindenki fizessen minden egészségügyi ellátásért, a nyugdíját meg mindenkinek megfelezzük.
Lehetne, de… Elemezve a való helyzetet, azt hiszem hiú ábránd azt remélni, hogy ma délután valaki kiáll, és ezt megteszi, bár az igazán becsületes megoldás ez lenne.

Ehelyett a valóság: Eddig az egészségügyi ellátás mindenkinek járt – akár fizetett járulékot akár nem. A törvények lehetővé tették, hogy milliós nagyságrendben úgy is járt egészségügyi ellátás és nyugdíj embereknek, hogy egész életükben egyetlen forint adót vagy járulékot sem fizettek. Ilyen csoport például az őstermelők, …

Most azonban süllyed a hajó, és igyekszünk tömködni a lyukakat. Legalább mostantól fizessen mindenki járulékot, vagy fizessen az ellátásért.
Ez lehetne a megoldások egyike, ám van vele egy “aprócska” gond. Már a nyakunkig ér a víz.

Mi volt eddig az egészségügyben? Egy bizonyos ellátás mindenkinek ingyen járt. Akinek ez nem felelt meg, az elment egy magánorvoshoz, vagy magánkórházhoz, és fizetett. Azt is megtehette, hogy kötött egy speciális egészségbiztosítást és ennek keretében egy magánkórházi, akár osztrák, vagy svájci kórházi ellátást kapott.
A gyakorlatban azonban az ingyenes ellátást elég jónak és színvonalasnak találták, és döntő többségében a rászorulók oda is fordultak. Magánorvost az emberek nem kerestek és fogadtak tömegesen. A speciális egészségügyi biztosításokat nagyon kevesen kötötték meg.

Mi erre a válaszlépés, amit napjainkban is látunk: lerontjuk mesterségesen(!) az ingyenes egészségügyi szolgáltatás színvonalát! És az eredmény: egyrészt ez a lerontott színvonalú ellátás olcsóbb, másrészt egyre több olyan ember lesz, aki nem ezt veszi igénybe, hanem elmegy a magángyógyításba és inkább fizet, de a magasabb színvonalat választja. Ám ezek az ellátások az államnak már nem kerülnek semmibe!
Micsoda ötlet! Addig rontjuk a színvonalat, amíg a befolyó járulékok összege már elegendő a rendszer finanszírozásához.

Persze ezt mindenki teljes mellszélességgel kiállva tagadja. Ráadásul nagy gyakorlattal, módszeresen és apránként, teszik tönkre a színvonalat. Összevonnak kórházakat… Jön a túlzsúfoltság… Csökken az orvosok, nővérek, létszáma… Képtelenség a sok munkát elvégezni és főleg finanszírozni! Halasztják a műtéteket. Már éves listák is léteznek!!
És ha élni akarunk, akkor mit teszünk? Igen. Inkább fizetősen is, de megműttetjük magunkat, mert képtelenek vagyunk kivárni, amíg sorra kerülünk. (Mert ilyenkor rájövünk, hogy az életünk és az egészségünk a legfontosabb.) És hogy hol? A kórházak által a fizetőképes ellátás részére bérbe adott a műtőkben!

Ez a rendszer a világban nem ismeretlen. De nálunk? Most már inkább előbb, mint utóbb nálunk is az lesz. Vagy már az? És alattomos módon erről bennünket megint nem tájékoztattak! És ez nagy baj. Mostanában mindent a fejünk fölött és mögöttünk intéznek, mintha ránk nem tartozna, bennünket nem érintene.

Nem kell sokat várnunk, és eljön az az idő, amikor kíméletlenül a szemünkbe fogják mondani, hogy ha rossz a szemed, fizess az ellátásért, X összeget! Nem megy? Akkor élj vakon.
Hitetlenkedik? Elhiszem. És nem kívánom, hogy megtapasztalja, hogy igazam van.

Erre a most még hihetetlen veszélyre fel kell készülnünk. Úgy kell rendezi a pénzügyeinket, hogy azt feltételezzük, ha majd betegek leszünk, akkor az állam nem fog majd bennünket ingyen gyógyítani.

És hogy mire készüljünk? Vegyük figyelembe a népesség elöregedési ütemét, vegyük figyelembe az egyre emelkedő egészségügyi ellátási költségeket, és tegyük mérlegre mindezt a befizetett egészségügyi járulékok várható összegével. És amit megállapíthatunk: egyensúly csak akkor áll be, ha az ingyenes egészségügyi ellátás a jelenleginél drasztikusan olcsóbb lesz.

És hogy miben bízzunk?
Bízhatunk abban, hogy elüt bennünket valami. Ez viszonylag gyors és fájdalommentes megoldás. Cinikusan azt is mondhatnám, hogy ez a legolcsóbb egészségügyi ellátás: ha be sem kerülünk a gépezetbe. (Megjegyzem ezt a megoldást senkinek nem kívánom.)

Bízhatunk abban, hogy vasból vagyunk és sohasem leszünk betegek. Van –nem is egy- ilyen ismerősöm.

És ha úgy alakul, hogy mégis lerobbanunk, akkor még mindig bízhatunk abban, hogy az állami egészségügy mégiscsak ingyen meggyógyít!

Ön szerint ezek tükrözik a realitást?

Az én munkám az, hogy pénzügyi terveket készítek. Mindenkinek felhívom a figyelmét arra, hogy ezekbe bizony bele kell kalkulálnunk a jövőbeni egészségügyi költségeket is! Ma már szükséges, hogy erre is tartalékot építsünk fel! Egyetért velem?

És hogy mi módon? Egy korszerű értékpapír alapú megoldással, ami megőrzi és növeli a megtakarításaink értékét, hogy az mindig összhangban legyen az élethelyzetének megfelelő kiadásokkal.

Ne érje váratlanul a magas számla! Már most gondoskodjon saját betegbiztosításáról. Ha valaki nagyon fontos Önnek, nehogy pénz kérdése legyen az ő egészsége vagy élete.

Forduljon szakértőhöz. Kérjen személyes konzultációt! Lépjen velem kapcsolatba itt!

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

Telefonszám (kötelező)

Lakcím (település)

Kérdés, üzenet

Hozzájárulok, hogy számomra Dusik Andrea hírleveleket küldjön.

A tanácsadás díjtalan és kötelezettségmentes.

Ha baráti, ismeretségi körében vannak vállalkozók és olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan örülni fognak, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek!

Privát Betegségbiztosítás – Minőségi szolgáltatás

Hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy az egészség értéke felbecsülhetetlen. Nem pótolható, nem megvásárolható. Odafigyeléssel, a megbízható orvosi ellátás kiválasztásával azonban megőrizhető.

Egészsége megőrzéséhez hozzá tartozik a  szűrővizsgálatok rendszere csakúgy, mint a kezdeti egészségügyi problémák időben történő felismerése, kezelése, mielőtt azokból esetleg akut betegség lesz.

Ha önnél egészségügyi panaszok jelentkeznek, s rászánja magát, hogy orvoshoz menjen, két lehetőség közül választhat:

  • a társadalombiztosítás finanszírozásában tevékenykedő háziorvoshoz, szakrendelésbe, kórházba megy,
  • vagy magánrendelőbe, magánklinikába vezet az útja.

Mielőtt összehasonlítanánk ezeket, egy harmadik útra hívom fel a figyelmét, amelyet a privát betegségbiztosítás ajánl azoknak az ügyfeleinek, akiknek fontos szempont a pénz, az idő és a minőség. Ezzel a biztosítással Közép-Európa vezető magán-egészségügyi szolgáltatója – rugalmasan és kiszámítható módon segít Önnek egészségesnek maradni, illetve baj esetén professzionális módon vezeti a gyógyulás útján.

Hasonlítsuk össze immár a három megoldást:

TB-ellátás:

  • zsúfolt rendelők,
  • hosszas várakozás
  • nem mindig megnyugtató körülmények,
  • várólisták,
  • elégtelen felszereltség,
  • alulfizetett szakdolgozók,
  • elégtelen tájékoztatás a betegségről és következményeiről.
Magánfinanszírozás:
  • Biztos, hogy megfelelő orvos kezébe kerül?
  • Vajon ott ellenőrzött az ellátás színvonala és az alkalmazott eszközök tára?
Privát Egészségbiztosítás:
  • egyeztetett időpontok,
  • magas színvonalú ellátás,
  • ellenőrzött profi orvosok,
  • korszerű eszközök,
  • kultúrált környezet,
  • végigkísért betegút,
  • teljes körű orvosi tájékoztatás.

TB-ellátás:

  • Hálapénz – ingyenes ellátásért fizetek egyszerre sokat.
Magánfinanszírozás:
  • Egyetlen betegség gyógyításáért fizetek egyszerre sokat.
Privát Egészségbiztosítás:
  • Több betegség megelőzéséért fizetek rendszeresen keveset + Szűrővizsgálatok

TB-ellátás:

  • Hálapénz, kb 100.000,- Ft/alkalom
Magánfinanszírozás:
  • Költség: átlag 260.000,-Ft
Privát Egészségbiztosítás:
  • havonta 8.345,- Ft

(*Egy harmincévesen biztosított havi díja, aki az Optimum 65 csomagot választotta (lásd lentebb))

A privát betegségbiztosítás szolgáltatási csomagjai*

*A csomagnévben szereplő szám azt jelzi, hogy a biztosított hány éves koráig veheti igénybe a betegségbiztosítás szolgáltatásait (annak az évnek a végéig, amikor a biztosított betölti a 60., illetve a 65. születésnapját)
**Amennyiben mindkét szülő rendelkezik már legalább egy éve a Prémium 65 biztosítási csomaggal

Kérjen időpontot ingyenes és kötelezettségmentes személyes tanácsadásunkra! Lépjen velem kapcsolatba itt!

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

Telefonszám (kötelező)

Lakcím (település)

Kérdés, üzenet

Hozzájárulok, hogy számomra Dusik Andrea hírleveleket küldjön.

Ha baráti, ismeretségi körében vannak vállalkozók, cégvezetők és olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

Béren kívüli juttatások

az 1995. évi CXVII. törvényben a személyi jövedelemadóról

 

71. § (1) Béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak

a) személyére és közeli hozzátartozói személyére tekintettel a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;

b) a munkavállaló választása szerint

ba) munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelemből a havi 12 ezer 500 forintot meg nem haladó rész [ideértve a kizárólag az adott munkáltató munkavállalóit ellátó, a munkáltató telephelyén működő munkahelyi (üzemi) étkezőhelyen az említett értékben és célra felhasználható – a munkáltató vagy az étkezőhelyet üzemeltető személy által kibocsátott – utalványt, elektronikus adathordozót is], és/vagy

bb) fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 5 ezer forintot meg nem haladó rész;

c) az adóévben Széchenyi Pihenő Kártya

ca) szálláshely alszámlájára utalt, kormányrendeletben meghatározott szálláshely-szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 225 ezer forint támogatás;

cb) vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 150 ezer forint támogatás;

cc) szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 75 ezer forint támogatás;

d)

e) iskolakezdési támogatás címén juttatott jövedelemből gyermekenként, tanulónként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész;

f) a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott jövedelem;

g) az iskolarendszerű képzés költsége munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelemből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész, azzal, hogy ez a rendelkezés akkor alkalmazható, ha a képzés – akkor is, ha a költséget nem a munkáltató viseli – munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja.

(2) Béren kívüli juttatásnak minősül

a) a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, valamint – ha a juttató a volt munkáltató (annak jogutódja) – a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának, továbbá az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának a juttató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;

b) a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára, valamint – ha a juttató a volt munkáltató (vagy annak jogutódja) – a nyugdíjban részesülő magánszemélynek választása szerint

ba) munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelemből a havi 12 ezer 500 forintot meg nem haladó rész [ideértve a kizárólag az adott munkáltató munkavállalóit ellátó, a munkáltató telephelyén működő munkahelyi (üzemi) étkezőhelyen az említett értékben és célra felhasználható – a munkáltató vagy az étkezőhelyet üzemeltető személy által kibocsátott – utalványt, elektronikus adathordozót is], és/vagy

bb) fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 5 ezer forintot meg nem haladó rész;

c) a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;

d) a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezetekről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben juttatott – egyébként adóköteles – jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész.

(3) Béren kívüli juttatásnak minősül a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból

a) az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát,

b) az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát,

c) foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát

meg nem haladó rész akkor, ha a magánszemély nyilatkozik, hogy az adott jogcímen bevétele az adott hónapra más juttatótól nem volt, továbbá akkor, ha a juttató a hozzájárulást havonta, vagy – az adott hónapokra vonatkozó összegek közlésével – több hónapra előre, vagy utólagosan legfeljebb három hónapra utalja át egy összegben. Egyösszegű utalás esetében azt a magánszemélynél a közölt összegeknek megfelelő hónap(ok) szerinti juttatásnak kell tekinteni. A megállapított adót a kifizető a közölt összegeknek megfelelő hónapokra vonatkozó szabályok szerint és mértékkel, előre történő utalás esetén a juttatás közölt hónapjának, utólagos utalás esetén az utalás hónapjának kötelezettségeként vallja be és fizeti meg.

(4) A kifizető az adókötelezettség megállapításához a béren kívüli juttatásra vonatkozó rendelkezésekben foglalt feltételek általa nem ismert fennállását a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó nyilatkozata alapján veszi figyelembe.

(5) Ha béren kívüli juttatásra vonatkozóan az adóhatóság a feltételek fennállásának hiányát állapítja meg, a jogkövetkezményeket – ha nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával – a kifizető viseli. Ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetve a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell viselnie.

(6) E § alkalmazásában

a) munkáltatónak minősül a társas vállalkozás is;

b) munkavállalónak minősül a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállaló és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is;

c) üdülőnek minősül a nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerint üdülőként nyilvántartásba vett szálláshely;

d) a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőnek kell tekinteni a munkáltató cégnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásának, költségvetési szerv esetében felügyeleti szerv és miniszter irányítása alatt álló szerv tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőt is;

e) a Magyar Tudományos Akadémia által fenntartott üdülőkben nyújtott szolgáltatás esetében a Magyar Tudományos Akadémia munkáltatónak, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a tudományos fokozattal rendelkező személy is munkavállalónak minősül;

f) a Széchenyi Pihenő Kártya az arra jogosult intézmény által kibocsátott olyan fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a munkáltató által utalt támogatás terhére – az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatóknál – szolgáltatások vásárolhatók;

g) iskolakezdési támogatásnak minősül az juttatás, amelyet a munkáltató a közoktatásban (vagy bármely EGT-államban ennek megfelelő oktatásban) részt vevő gyermekre, tanulóra tekintettel a tanév első napját megelőző és követő 60 napon belül tankönyv, taneszköz, ruházat (ideértve a munkáltató nevére szóló, az előzőekben felsorolt javak beszerzéséről szóló számla ellenértékének az említett időszakban történő megtérítését is) vagy kizárólag az említett javak vásárlására jogosító utalvány formájában juttat, feltéve, hogy a juttatásban részesülő magánszemély a juttató olyan munkavállalója, aki az említett gyermeknek, tanulónak a családok támogatásáról szóló törvény, vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlék juttatásra, vagy hasonló ellátásra jogosult szülője, gyámja (ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot), vagy e szülőnek, gyámnak (ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot) vele közös háztartásban élő házastársa;

h) iskolarendszerű a képzés, ha az abban részesülő a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll.

A béren kívüli juttatások optimális alkalmazásához kérjen időpontot ingyenes és kötelezettségmentes személyes tanácsadásunkra!

Lépjen velem kapcsolatba itt!

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

Telefonszám (kötelező)

Lakcím (település)

Kérdés, üzenet

Hozzájárulok, hogy számomra Dusik Andrea hírleveleket küldjön.

Ha baráti, ismeretségi körében vannak vállalkozók, cégvezetők és olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

Elvárt béremelés – 2012

Módszertani útmutató és ügyfélszolgálat az elvárt béremelés végrehajtásához

A napokban megjelentek a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges 2012. évi elvárt munkabéremeléssel, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum megállapításával kapcsolatos kormányrendeletek.

Annak érdekében, hogy az érintett munkáltatók gördülékenyen alkalmazhassák az új szabályozást, a Nemzetgazdasági Minisztérium útmutatót tesz közzé, amely a www.kormany.hu oldalról, illetve itt letölthető.

Az új szabályok alkalmazásánál merülhetnek fel jogértelmezési kérdések, ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium átmenetileg tematikus ügyfélszolgálatot is működtet, hogy az érintett munkáltatókat és munkavállalókat segítse.

Az elvárt béremeléssel és a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető adókedvezmény érvényesítésével kapcsolatos kérdését a berkompenzacio@ngm.gov.hu e-mail címen teheti fel.

(Nemzetgazdasági Minisztérium)

Személyes béroptimalizálás tanácsadásunkon többet is megtudhat, kérjen időpontot  ingyenes és kötelezettségmentes személyes konzultációnkra!

Lépjen velem kapcsolatba itt!

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

Telefonszám (kötelező)

Lakcím (település)

Kérdés, üzenet

Hozzájárulok, hogy számomra Dusik Andrea hírleveleket küldjön.

Ha baráti, ismeretségi körében vannak vállalkozók, cégvezetők és olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

Adócsökkentés – adóoptimalizálás

Az idén elfogadott adócsomagok eredményeként a vállalkozók további adó- és járulékterhekkel, így költségemelkedéssel számolhatnak. Ezek hatása, amennyiben nem megfelelően kezelik, sok esetben elbocsátás, fizetéscsökkentés és akár csőd is lehet.

Mit tehet Ön? Adómegtakarítási lehetőségek 2011-2012-ben és azok buktatói, 2012-es adótörvényi változások és azok hatásai , céges befektetési lehetőségek és hogy érdemes-e egyáltalán cafeteriát használni 2012-ben.

Ezekre és még sok más ezzel kapcsolatos kérdésre kap választ, ha jelentkezik konzultációra. Kérjen időpontot ingyenes és kötelezettségmentes személyes tanácsadásunkra!

Lépjen velem kapcsolatba itt!

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

Telefonszám (kötelező)

Lakcím (település)

Kérdés, üzenet

Hozzájárulok, hogy számomra Dusik Andrea hírleveleket küldjön.

Ha baráti, ismeretségi körében vannak vállalkozók, cégvezetők és olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan hálásak lesznek Önnek, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.


A profi cég titkai

Az idén elfogadott adócsomagok eredményeként a vállalkozók további adó- és járulékterhekkel, így költségemelkedéssel számolhatnak. Ezek hatása, amennyiben nem megfelelően kezelik, sok esetben elbocsátás, fizetéscsökkentés és akár csőd is lehet.

Mit tehet Ön? Adómegtakarítási lehetőségek 2011-2012-ben és azok buktatói, 2012-es adótörvényi változások és azok hatásai , céges befektetési lehetőségek és hogy érdemes-e egyáltalán cafeteriát használni 2012-ben.

Ezekre és még sok más ezzel kapcsolatos kérdésre kap választ, ha jelentkezik konzultációs lehetőséggel szervezett előadásunkra, melyen előzetes regisztrációt követően vehet részt.

Időpont: 2011.december 15. 18 óra

Helyszín: Budapest III. ker.

Foglalja le helyét itt!

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

Telefonszám (kötelező)

Lakcím (település)

Kérdés, üzenet

Hozzájárulok, hogy számomra Dusik Andrea hírleveleket küldjön.

A cafeteria rendszer változása – 2012

Cafeteria – Hétfőn a Parlament megszavazta a 2012-es adótörvényeket.

A cafeteriát érintő alapvető változások 2012-re:

  • A kedvező adózású elemek adókulcsa 19,04%-ról 30,94%-ra nő.

A munkáltató étkezést 3 féle módon is biztosíthat a munkavállalói számára kedvező (30,94%) adózással:

  • Erzsébet utalvány formájában, melyet 5.000 Ft/hó értékben adhat kedvező (30,94%) adózással. Ezt az utalványt a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány bocsátja ki.
  • Munkahelyi étkeztetés formájában 12.500 Ft/hó értékig (adó: 30,94%)
  • SZÉP Kártya vendéglátás alszámlán keresztül 150.000 Ft/év értékig (adó: 30,94%).

+ 1 újdonság
A dolgozók végtörlesztését a munkáltató 2012.02.28-ig maximum 7.500.000 Ft-ig támogathatja adómentesen.

Fontos információ, hogy 2012-ben a kedvezményesen adható béren kívüli juttatások együttes értéke munkavállaló személyenként egy évre vonatkozóan nem haladhatja meg az 500 000 Ft-ot! Az 500 000 Ft-os limit felett adott juttatásokra az adó mértéke 51,17%.

Cafeteria elem

Adó- és járulékteher 2011 Adó- és járulékteher 2012
Étkezési utalvány 18 000 Ft/hó-ig 19,04%, felette 51,17%Nincs korlátozva a hideg és meleg étkezési utalvány egymáshoz viszonyított aránya. A havi korlát a két típusra nem külön-külön, hanem összevontan érvényes. Munkahelyi étkezőhelyen történő ételfogyasztás (üzemi étkeztetés) esetén: 12 500 Ft/hó-ig 30,94%, felette 51,17%és/vagy Fogyasztásra kész étel vásárlásra jogosító Erzsébet-utalvány esetén: 5 000 Ft/hó-ig 30,94%, felette 51,17%
Üdülési csekk Évente a minimálbér összegéig 19,04%, felette 51,17% Az Üdülési csekk szerepét a SZÉP-kártya veszi át.
Helyi bérlet 19,04% 30,94%
Internet 5 000 Ft/hó-ig 19,04%, felette 51,17% A kedvezménnyel adható internet juttatás megszűnik.
Iskolakezdési támogatás Évente gyermekenként a minimálbér 30%-áig 19,04%, felette 51,17% Évente gyermekenként a minimálbér 30%-áig 30,94%, felette 51,17%
Önkéntes nyugdíjpénztár Havonta a minimálbér 50%-áig 19,04%, felette 51,17% Havonta a minimálbér 50%-áig 30,94%, felette 51,17%
Önkéntes egészségpénztár Havonta a minimálbér 30%-áig 19,04%, felette 51,17% Havonta a minimálbér 30%-áig 30,94%, felette 51,17%
Iskolarendszerű képzés átvállalt költsége Évente a minimálbér 2,5-szereséig 19,04%, felette 51,17% Évente a minimálbér 2,5-szereséig 30,94%, felette 51,17%
Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) 19,04% (évente legfeljebb 300 000 Ft támogatás) 30,94% (évente legfeljebb 450 000 Ft támogatás)Ezen belül 3 alszámla: 1) szálláshely szolgáltatás: max. 225 000 Ft 2) étkezési szolgáltatás: max. 150 000 Ft 3) szabadidős, rekreációs szolgáltatás: max. 75 000 Ft

A kockázatinak minősülő életbiztosítási szerződésre fizetett díjakra nem vonatkozik a cafeteria elemekre érvényes 500 000 Ft-os limit, így ezek a biztosítások továbbra is korlátlanul és kedvező közterhekkel juttathatók!

Kockázati életbiztosítás

Adó- és járulékteher 2011 Adó- és járulékteher 2012
Forint Alapú Cig-Pannónia, Aviva, Uniqa, Generali Adó- és járulékmentes Adó- és járulékmentes
Euró Alapú Cig-Pannónia, Aviva, Uniqa, Generali Adó- és járulékmentes Adó- és járulékmentes

Megéri az Ön cégének 2012-ben is?
Milyen juttatásokat érdemes adni?
Érdemes cafeteriát biztosítania a kisvállalkozások saját tulajdonosainak is?

Mi mindenre lehet még jó a cafeteria?

Amennyiben az Ön vállalata még nem optimalizálta humánerő költségeit, például nem vezetett be cafeteria-rendszert, nem fizetett a munkavállalók egészségpénztári számlájára, nem járult hozzá étkezésükhöz vagy közlekedésükhöz, vagy nem ad egyéb (szabadon meghatározható összegű!!!) béren kívüli juttatást, akkor már a nulláról kiépített rendszer is jó eséllyel bruttó bérköltség csökkenést eredményez a munkáltatónál, miközben a dolgozók nettó magasabb összértékhez jutnak.

Hogyan állítsa össze?

Az öt legnépszerűbb cafeteria elem – az étkezési utalvány, az üdülési csekk, az egészségpénztár, a helyi bérlet, valamint a nyugdíjpénztár – a keret 87,8 százalékát teszik ki. A népszerű elemek mellett szól a minimális adminisztrációs igény és az, hogy a felhasználás a napi életvitelhez köthető. Ráadásul a nyugdíjpénztár helyett adhat adómentesen is nyugdíjcélú juttatást.

Az Ön konkrét lehetőségeinek megismerése érdekében kérjen időpontot ingyenes és kötelezettségmentes személyes tanácsadásunkra!

Lépjen velem kapcsolatba itt!

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

Telefonszám (kötelező)

Lakcím (település)

Kérdés, üzenet

Hozzájárulok, hogy számomra Dusik Andrea hírleveleket küldjön.

Ha baráti, ismeretségi körében vannak vállalkozók, cégvezetők és olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan örülni fognak, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

Versengő juttatási lehetőségek és adóvonatkozásaik

Cafeteria szabályok 2011-ben:

  • Meleg, hideg étkezési utalvány 18 000 Ft/hó-ig 19,04%, felette 51,17%. Nincs korlátozva a hideg és meleg étkezési utalvány egymáshoz viszonyított aránya. A havi korlát a két típusra nem külön-külön, hanem összevontan érvényes.
  • Üdülési csekk évente a minimálbér összegéig 19,04%, felette 51,17% (csak 2011. október 1-jéig adható, ezt követően csak a munkáltató saját tulajdonában vagy vagyonkezelésében lévő üdülőben adott kedvezményes üdültetés tartozik ide!).
  • Helyi bérlet 19,04%
  • Internet 5000 Ft/hóig 19,04%, felette 51,17%
  • Iskolakezdési támogatás évente gyermekenként a minimálbér 30%-áig 19,04%, felette 51,17%
  • Önkéntes nyugdíjpénztár havonta a minimálbér 50%-áig 19,04%, felette 51,17%
  • Önkéntes egészségpénztár havonta a minimálbér 30%-áig 19,04%, felette 51,17%
  • Iskolarendszerű képzés átvállalt költsége évente a minimálbér 2,5-szereséig 19,04%, felette 51,17%
  • Széchenyi Pihenő Kártya számla (nem volt még ilyen elem) 19,04% (évente legfeljebb 300 000 Ft támogatás)
  • Kockázati életbiztosítások (Pl Signum Pro) adó- és járulékmentes.

Havi 39 000 Ft-ot vegyünk alapul, mert ennyi a minimálbér (78 000 Ft/hó) 50%-a amíg – vegyük a legelterjedtebb és egyik legkedvezőbb cafeteria elemet, az önkéntes nyugdíjpénztárt – kedvezményes adókulcs (19,04%) számolható el. Ez évente 468 000 Ft nettó juttatást jelent, amely után 89 107 Ft Szja-t kell befizetni.A teljes költség tehát 557 107 Ft.

Nem tudjuk, mekkora jövedelemhez kapcsolódik, úgyhogy úgy vesszük, hogy nem éri el az ügyfelünk a járulék plafont, de már nem jogosult adójóváírásra sem.

 

Hogyan alakul ez az éves juttatás a különböző juttatási formákat összehasonlítva:

 

BÉR:

Az 557 107 Ft-os bérköltség 433 546 Ft bruttó bért jelent (27% munkáltatói járulékok, 1,5% szakképzési hozzájárulás növeli a bruttó keresetet). Az 557 107 Ft-ból 123 561 Ft a munkaadói járulékok összege.

A 433 546 Ft bruttó keresetből le kell vonni:

  • a szuperbruttó alapján kiszámolt Szja-t (433 546 x 1,27 x 16%=88 097 Ft)
  • munkavállalói járulékokat (433 546 x 17,5%=75 871 Ft)

Az így megmaradt nettó juttatás: 269 579 Ft.

 

ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR:

Az 557 107 Ft-ból 19,04%-ot, 89 107 Ft-ot kell Szja-ként megfizetni, tehát 468 000 Ft a nettó juttatás.

 

EGYÉB MEGHATÁROZOTT JUTTATÁS:

Például a havi 18 000 Ft-ot meghaladóan adott étkezési utalvány, vagy a minimálbér 50 %-át meghaladóan fizetett nyugdíjpénztári hozzájárulás (tipikus a menedzsment esetében, azoknál a cégeknél, ahol a bér százalékában határozzák meg a hozzájárulást).

Az 557 107 Ft-ból a juttatás értékének 1,19-szerese után számolt 27% EHO-t és a juttatás értékének 1,19- szerese után számolt 16% Szja-t kell megfizetni, összesen 188 577 Ft-t, tehát a nettó juttatás 368 530 Ft.

 

OSZTALÉK:

Az 557 107 Ft-ból (500 millió Ft alatti adózás előtti eredményt feltételezve a cégnél) 10% társasági adót, azaz 55 711 Ft-ot kell levonni. Az így maradt adózás utáni eredményből, 501 396 Ft-ból, 14%-os egészségügyi hozzájárulást (70 195 Ft) és 16%-os osztalékadót (80 233 Ft) kell vonni, így nettóban kifizethető osztalékként 350 977 Ft marad.

 

UL díja:

Miután a kockázati életbiztosítás díja adó- és járulékmentes, a teljes 557 107 Ft befizethető.

 

A számítások eredményét az alábbi diagramon foglaltuk össze:

verseng? juttatások


Ön melyiket választja? Kérje szakértő segítségemet, lépjen velem kapcsolatba itt!

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

Telefonszám (kötelező)

Lakcím (település)

Kérdés, üzenet

Hozzájárulok, hogy számomra Dusik Andrea hírleveleket küldjön.

A tanácsadás díjtalan és kötelezettségmentes.

Ha baráti, ismeretségi körében vannak vállalkozók és olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan örülni fognak, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.


Nyugdíjkérdések 2011.

Itt az ideje, hogy jelentkezzem egy írással, mely összefoglalja a legfontosabbakat a nyugdíjrendszerről.  Döntést kell hoznunk arról, hogy az állami nyugdíjrendszertől várjuk el, hogy időskorunkban eltartson, vagy a magán-nyugdíjpénztári tagságunkat megtartva gondoljuk ezt elérni. Munkatársaimmal nagyon sokat hallottunk, olvastunk erről a témáról, de nem változott meg a véleményünk arról, amit eddig is elmondtunk minden ügyfelünknek.

A nyugdíjrendszerről

A nyugdíjpénztárak államosítása felkavarta mindenki lelkét – pedig semmi más nem történt, mint egy újabb lépés a nyugdíjválságban. Miután ez mindenkit érint, mindenkinek kötelező foglalkoznia vele.

A történelem egész folyamán sohasem voltak állami nyugdíjrendszerek, mindenki csak arra számíthatott, ha megöregszik, akkor a saját gyerekei eltartják kegyelemkenyéren.  Ezért volt sokáig a gyerektelenség a legnagyobb átok, mert nem volt aki a gondunkat viselje öreg korunkra. Az állami nyugdíjrendszer viszonylag friss dolog. 1882-ben vezették be Németországban, Otto von Bismarck kancellár vezetésével. Ennek lényege, hogy minden dolgozótól járulékot szedtek be és cserébe az állam vállalta, hogy a nyugdíjkorhatáron felülieknek (ez akkor 72 év volt!) nyugdíjat fizet. Ez az ötlet hamar megtetszett több más országnak és terjedt. De azért annyira nem, hogy mindenütt legyen, hiszen Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerika majdnem egyetlen országában sincs és nem is volt soha olyan, hogy állami nyugdíj. Ma a Föld lakosságának kb. 20% jogosult valamiféle állami nyugdíjra – a többiek megvannak nélküle. És ahogy a mindent elöntő frissnyugdíjas japán turisták tömegét nézzük, nem is mindenütt rosszul.

Persze ahol van is ilyen rendszer, ott is nagyot változott Bismarck óta a világ:

– az orvostudománynak és az egészséges táplálkozásnak köszönhetően az emberek sokkal tovább élnek, az átlag életkor 45 évről 70 fölé nőtt

– a korábbi családonkénti 10-12 gyerek helyett ma már kevesebb, mint kettő születik

– a nyugdíjjárulék korábban nagy üzlet volt az államnak, ma már teljes ráfizetés (ma a nyugdíjjárulékokból befolyó pénz csak 10 havi nyugdíj kifizetését teszi lehetővé, a többit máshonnan kell átcsoportosítani).

Most már láthatjuk, hogyan alakult ki és hogyan működik igazából az állami nyugdíj. Most nézzük meg, mi az amire számíthatunk az államtól. Kapunk-e mi majd jó nyugdíjat az államtól?

Mit jelent az, hogy jó nyugdíj? Az attól függ. Van, akinek havi 60 ezer forint már remek lenne, van, akinek az 500 ezer forint is kevés. Ezért az számít, hogy mikor nyugdíjba vonulunk mennyivel kevesebb (vagy több) az első nyugdíjunk, mint az utolsó fizetésünk? Mert mindenki kialakította életét egy bizonyos jövedelmi szintre és ahhoz hozzászokott. Ehhez képest fogja mérlegelni a nyugdíját, mennyire kell visszavennie a korábbi életszínvonalából?

Magyar korfa

A magyar nyugdíjrendszer fénykora 1965 és 1980 közt volt. Ebben az idöszakban, ha elég hosszú volt a munkaviszony, akkor lényegében az utolsó keresettel egyezett meg az első nyugdíj. Ennek oka azonnal látható, ha ránézünk Magyarország lakosságának korfájára. Ebben az időszakban az első (és második) világháború pusztítása nyomán igazából nagyon kevesen érték meg a nyugdíjas kort, viszont ekkor lépett munkába az ötvenes évek elejének nagy létszámú nemzedéke a “Ratkó gyerekek”. Ebben a korszakban az államnak a kisszámú nyugdíjas és nagyszámú dolgozó mellett tellett erre a nagyvonalú ellátásra.

A nyugdíjrendszer következő töréspontja 2013. január elseje. Ez egy kulcsfontosságú időpont. Ha ránéznek a korfára, akkor láthatják, hogy ebben az időpontban kezd nyugdíjba vonulni a Ratkó korszak nagyon nagy létszámú korosztálya. Helyettük viszont egy meglehetősen kis létszámú korosztály lép dolgozó (valamint adó- és járulékfizető) korba.

Már évtizedek óta tudjuk, hogy ez egy nagyon válságos időpont, és ha valami nem történik, akkor a nyugdíjrendszer összeomlik. Erre politikusaink egy nagyon szellemes megoldást találtak ki. Még 1997-ben a Horn kormány idején meghozták a törvényt (a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény) ami drasztikusan változtatja a nyugdíjak összegén 2013. január elsejétől. 15 évre előre! Így senkinek sincs oka tiltakozni, hiszen már réges-rég tudhatta előre mi vár rá!

Hogy mekkora is lesz ez az ugrás, nagyon nehezen kiszámítható. Nyilván nem fog egyetlen politikai kampánybeszédben sem részletezésre kerülni, pedig biztos lehet benne, hogy ha negyvenes-ötvenes éveit tapossa, akkor az életét alaposabban befolyásolja, mint a négyes metró. A legkorrektebb forrás, ami ezt elemzi az Augosztinovics Mária – Köllő János: Munkapiaci pálya és nyugdíj, 1970-2020 című tanulmánya (Közgazdasági Szemle, LIV. évf., 2007. június 529-559. o.)

Ebből a következő dolgok derültek ki a 2013. január elseje után nyugdíjba vonulók számára: a utolsó jövedelmének alábbi százalékaira számíthat, mint nyugdíjra:

Be nem jelentett jövedelmek esetén: 0%
Átlag körüli jövedelem: 40%
Átlag jövedelem duplája: 30%
Átlag jövedelem háromszorosa: 25%

(Az átlag jövedelem háromszorosa feletti jövedelemrész után várhatóan már nem kap nyugdíjat.)

És itt a dolog még nem érte el a mélypontját. Ugyanis van egy másik nagy csúcs a korfán, a hetvenes években született GYES nemzedék korosztálya. Itt jelentek meg egyrészt a Ratkó korszak nemzedékének gyerekei és a GYES bevezetése nagyon fellendítette ebben a korosztályban a gyerekvállalási kedvet. Ők mire számíthatnak nyugdíj szempontjából?

Erről nagyon nehéz információt szerezni, hiszen ez csak 2035. utáni probléma, és ezzel “normális” politikus nem foglalkozik. Van egy vezetőnk, aki részt vesz a Nyugdíjas Kerekasztal munkájában. Az ő elemzésük szerint erre az időszakra a nyugdíjat felváltja egy egységes “európai alap nyugdíj” (nevezzük segélynek…) várhatóan 100-200 euró nagyságban. De ez akkora már nem okoz problémát, hiszen addigra már mindenki tudja, hogy a nyugdíjra valót magának kell összeraknia.

Összefoglalva: politikusaink arra számítanak, hogy Ön a saját nyugdíját a saját megtakarításaiból fogja fedezni. Ha Ön rájuk számít, akkor nagyot hibázik! Ismét kiderül az igazság: csak saját magára számíthat.

Állami vagy Magánnyugdíj-pénztár

2011. január 31-ig kell döntést hozni azoknak, akik magánnyugdíj-pénztári tagok voltak, hogy maradnak vagy visszalépnek az állami rendszerbe. Január 15-ig kell mindenkinek megkapnia azt az értesítőt, amely arról tájékoztat, hogy mi éri meg: jobban menni vagy maradni, de a döntést más tényező is befolyásolhatja (pl. ki miben hisz?).

Aki visszalép az állami rendszerbe:

– nem kell semmilyen nyilatkozatot tennie

– jogosult lesz teljes értékű állami nyugdíjra

– adómentesen kiveheti a mnyp-ban elért hozamának infláció feletti részét (ha lesz ilyen)

– a mnyp-i egyéni számláján nyilvántartott összeg változatlanul megjelenik a névre szóló egyéni számláján (ezt ígérték)

– bizonyos feltételek mellett örökölhető.

Aki marad magánnyugdíj-pénztár tag:

– nyilatkozatot kell tennie 2011. január 31-ig

– 2011. november 30-a utáni jövedelmének 10%-a kerül a mnyp-i számlájára

– 2011. decembertől elért keresetei nem számítanak bele az állami nyugdíjába

– a 2011. november 30-ig elért munkaviszony alapján fogja kapni a részére járó állami nyugdíj 75%-át

– örökölhető

– névre szólóan nyilvántartott.

A nyilatkozatot csak személyesen lehet megtenni a következő helyszíneken:

https://www.onyf.hu/hu/uegyintezes.html

 

Kinek érdemes maradni magánnyugdíj-pénztári tagnak:

– akinek az egyéni számláján sok (számításaink szerint 3-5 millió Ft és afölött) pénz gyűlt össze, és hamarosan nyugdíjba megy,

– elérte a 20 év igazolt munkaviszonyt, és sok pénz van a számláján,

– akinek magas a jövedelme,

– aki tudja, hogy nemsokára örökölni fogják az egyéni számláján levő összeget,

– aki egyetért a hírlevél elején kifejtett demográfiai tényekkel: jár az állami nyugdíj, de nem fog jutni,

– aki hisz benne, hogy a munkáltató által fizetett 24%-ot is (különböző lobbi tevékenység vagy politikai döntés során) egyszer majd a saját számláján fogják jóváírni.

Összegezve az eddigieket, úgy néz ki nagyon nehéz döntés előtt állunk: szembeállítani a saját nevünkön levő megtakarításokat jövőbeni állami juttatással. Nem teszi könnyebbé a döntést, hogy minden híradásban, hivatalos közleményben egyértelműen kifejezik, hogy csak egy helyes út van, az állami nyugdíj. Bár mint a fentiek mutatják ez egyáltalán nem így van! Ezek alapján jogosan gondolhatjuk, hogy a mnyp-ban maradó (jelenleg az érintettek 0,001%-a) kis létszámú csoport fenntartását igyekeznek majd gátolni, ellehetetleníteni, mindenféle eszközökkel korlátozni.

A döntés mégsem olyan nagy horderejű. Ha végig olvasták ezt a hírlevelet, akkor már tudniuk kell, hogy a nyugdíjas éveink anyagi fedezetéről tudatos pénzügyi stratégiával, az állami vagy mnyp-i pénztárak várható járadékainak figyelembevételével, de az elvárt mértékig,  csakis saját magunk gondoskodhatunk. Ez az ÖNGONDOSKODÁS.

További tanulmányokat olvashat a nyugdíjról, itt: https://dusikandrea.hu/category/nyugdij/

Ez egy általános információkat tartalmazó levél. Kérem, hogy a levéllel kapcsolatosan, kérdéseikkel és minden további tájékoztatás érdekében jelentkezzenek személyre szabott nyugdíjtanácsadásra.

Lépjen velem kapcsolatba itt!

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

Telefonszám (kötelező)

Lakcím (település)

Kérdés, üzenet

Hozzájárulok, hogy számomra Dusik Andrea hírleveleket küldjön.

A tanácsadás díjtalan és kötelezettségmentes.

Ha baráti, ismeretségi körében vannak olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan örülni fognak, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.

 

 

Évvégi kérdések

Az adótervezés most kezdődik…

Vállalatvezetőként, cégtulajdonosként az év utolsó hónapjában a karácsonyi előkészületek és az ünnepre való hangolódás helyett gyakran viszi el időnk nagy részét a kérdés, vajon mennyi lesz a cégem – legyen bár ötfős mikro vállalkozás vagy több ezer fős konszern – társasági adója? Milyen összegre kell feltöltenem december 20-ig ennek az adónak az alapját?

Tudnunk kell, hogy cégünk terhei gondos és előrelátó tervezéssel csökkenthetőek. Ehhez azonban időben kell föltennünk a kérdéseket >>>

Vállalkozók figyelmébe!

Mint tudjuk: egy ország gazdasági élete az adórendszer joghézagain keresztül lélegzik. >>>

Jelentkezzen vállalati tanácsadásra. Lépjen velem kapcsolatba itt!

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

Telefonszám (kötelező)

Lakcím (település)

Kérdés, üzenet

Hozzájárulok, hogy számomra Dusik Andrea hírleveleket küldjön.

A tanácsadás díjtalan és kötelezettségmentes.

Ha baráti, ismeretségi körében vannak vállalkozók és olyanok, akik számára ez az információ hasznos lehet, biztosan örülni fognak, ha felhívja a figyelmüket rá. Előre is köszönik Önnek.