Dusik Andrea pénzügyi tanácsadó oldala

A takarékosság világnapját 1924 óta tartják október utolsó munkanapján, de alig volt olyan év, amikor a jelenleginél nagyobb jelent?sége lett volna a spórolás kérdésének. A válság ugyanis rávilágított arra, hogy hazánk mennyire kiszolgáltatott a küls? finanszírozásnak.

Nyolcvanöt évvel ezel?tt egy Milánóban rendezett nemzetközi konferencián 28 ország takarékpénztárainak küldöttei javasolták, hogy a jöv?ben minden év októberében tartsák meg a takarékosság világnapját. Hazánk legnagyobb pénzintézete, az OTP Bank 1964-ben csatlakozott a nemzetközi tanács felhívásához. Azóta ünnepeljük Magyarországon is ezt a napot.

Pénzt spórolni? Ugyan már! Fogd munkára!

Tudjuk, hogy a bankban „tárolt” pénzek (lekötött betétek) kamata mindig az infláció alatt van, értéke hosszútávon elhanyagolható – pláne, ha a kamatadó 20%-os mértékét is leszámítjuk.

Amikor pedig Ön úgy dönt, hogy felhasználja –bár nincs konkrét tudatában- biztos, hogy nem vásárolhat bel?le annyit, mint például tavaly, vagy mint amennyit szeretne.

Mióta tudom, hogy mit jelent valójában az a szó, hogy pénz, meg az, hogy forint, mindig arra tanítottak a szüleim, s?t akkor még az iskola is, hogy spóroljak. Akkoriban még létezett az iskolabélyeg intézménye – és amennyire emlékszem, imádtuk.

Aztán nagyobbak lettünk és eljött az „Ifjúsági Takarékbetét” ideje. Emlékszem, amikor a szüleim elvittek az akkor még szinte egyedüli bankba, az OTP-be és az els? 1.000,- forinttal megnyitották az én els?, a saját nevemre szóló megtakarítási számlámat. És innent?l minden hónapban ezer-ezer Ft gyarapította.

Ekkor ez egy nagyon feln?ttes tett volt, el tudja képzelni, hogy dagadt a mellem a büszkeségt?l, hogy beléptem az igazi pénz világába, saját nevemre szóló betéttel rendelkezem. El tudja képzelni milyen érett, komoly feln?ttnek éreztem magam?

A jó tanács, hogy spórolj, légy takarékos, takarékoskodj, fogd meg és tedd félre a pénzt, aztán nemzedéken át visszhangzott, s?t ezt megel?z?en is végigkísérte az életet a történelem századai során.

Hiszen nagyanyáink is ezt csinálták:

Amikor megtermett a gabona, három részre osztották:

l       Az els? rész volt a jöv? évi vet?mag.

l       A második részt használták az emberek élelmezésére.

l       A harmadik részt szánták az állatoknak.

 

l       Az els? részhez semmilyen, hangsúlyozom: semmilyen körülmények között nem nyúltak! Ha elfogyott volna a másik kett?, elmentek napszámba, bérmunkába, de a jöv?t soha nem élték föl!

Végiggondolva ezt az „?si” módszert, felvet?dik a kérdés: az a javaslat, hogy spórolj, tégy félre, takarékoskodj, még ma is egy jó tanács? Id?szer? tanács ez ebben a mai nehéz gazdasági helyzetben, ilyen sz?kös viszonyok között? Ez a legjobb tanács, amit az el?ttünk lév? kényszerhelyzetben meg kell fogadnunk, és követnünk kell? Netán ez már kevés lesz?

Valami megváltozott!

 

Itt két dolgot érdemes fontolóra venni.

1. A megtakarításokkal bezsebelhet? kamat.

Mennyi kamatot kap? Mennyi jövedelme keletkezik éves szinten? Ez ugye attól függ, hol tartja a pénzét. A párnában? A bef?ttesüvegben? Nos, ezekben az esetekben annak ellenére, hogy esetleg egy fillért sem költ bel?le, mégis „elfogy” a pénze. Az értéke évr?l-évre az infláció mértékével csökken, és képes úgy „elfogyni”, hogy Ön nem is nyúl hozzá.

Bankbetétben? Az elmúlt évben kapott csúcs-kamatok nem tartanak örökké. És persze azok nem egész évre vonatkoztak, csak egy-két hónap lekötésre, és többnyire csak friss, máshonnan odavitt pénzekre. Kiszámolta, mibe kerül a pénz megmozdítása? Mibe kerül a számla fenntartása? Kamatadó?

Képzelje el, hogy valaki elaludt, és ottfelejtette a vagyonkáját a lekötés helyén, a kamat lehetett akár 12 % is, ami akkor remek volt, de csak pár hónapra volt érvényes, lehet, hogy ma már akár 2-4 %-on sínyl?dik a pénze. És a kamatok mennek lefelé.

Nézzen csak körül. Ma már senki nem fizet kétszámjegy? kamatot. Akár legyinthet is. Megteheti.

Pedig példa is van rá.

Amikor Japán levitte a megtakarításokra adott kamatot 2 %-ra, az akkor VILÁGnak számító Amerika és Európa csak nevetett rajtuk, mondván „velünk ez soha nem fog megtörténni”.

Aztán mégis megtörtént. Amerikában és Európában (usa dollára, eurora) kemény dió tartósan, hosszútávon 2-3 % kamat fölött fizet? megtakarítást találni.

Ma már Japánban ez a kamat 0 % (jól látja: nulla százalék), magyarul az ügyfelek fizetnek azért, hogy a japán bankok ?rizzék a pénzüket.

Az egyik sógorn?m (kett? van!), akinek ma már 20-évesek a gyerekei, ugyanazt kezdte tanítani nekik a pénzr?l amit annak idején ? is tanult a szüleit?l, amikor fiatal volt, és amit nekem is tanítottak, amikor fiatal voltam. Mindketten háromgyerekes családban n?ttünk föl, hát kellet a spórolós életmód.

Egy napon ? is elvitte a csemetéit a legközelebbi OTP-be (mert ez volt a legközelebb és ezt használták az ? szülei is), hogy nekik is nyisson egy-egy számlát. Még akkor is Ifjúsági Takarékbetétnek hívták.

Ám volt némi különbség az én els? számlám, és az unokahúgom és –öcsém számlái között.

Sógorn?m azt volt kénytelen megtapasztalni, hogy id?vel a gyerekek számlakivonatán a bank által felszámított és levont díjak értéke – vagy nevezzük inkább büntetésnek? bírságnak? – több volt, mint a haszon, vagyis a kamat, amit a gyerekei kerestek.

És világossá vált számára, hogy ha itt tartja továbbra is ezt a pénzt, a gyerekei ténylegesen pénzt veszítenek minden hónapban.

Ezzel a felismeréssel a mama haladéktalanul visszament a gyerekekkel a bankba, és nem kevés költséggel, lezáratták a betétek számláit.

? már biztos, hogy valami másra fogja tanítani a gyerekeit.

1. Is itt a második, sokkal zavaróbb tényez?, mégpedig az, hogy hogyan tarthatja szemmel a nyomtatott pénz mennyiségét?

Miért lehet ez fontos Önnek?

Mert ha folyamatosan több és több bankjegy, pénz kerül ki a Pénzjegynyomdából, akkor az inflációhoz vezet, és gerjeszti azt.

Most azt kérdezheti: Már miért vezetne a pénznyomtatás inflációhoz, amit nemes egyszer?séggel szoktak „a szegények adójának” is nevezni, mert ?k azok, akik befektetések, t?ke- és passzívjövedelem híján nem tudják, nem képesek azt ellensúlyozni.

Mit mond a Wikipédia az inflációról? Idézem:

“Az infláció a közgazdaságtanban az árszínvonal tartós emelkedése. Jele általában a ? (pi). Az árszínvonal csökkenése a defláció. Árstabilitás alatt az árak változatlanságát értjük egy id?szakban, ekkor az árszínvonal-emelkedés 0% körüli. A stagfláció olyan viszonylagosan magas infláció, amely magas munkanélküliséggel jár együtt.

Az árszínvonal-változás mértékét tekintve beszélhetünk lassú (vagy kúszó), vágtató, ill. hiperinflációról. Kúszóinfláció esetén az árszínvonal évente csak néhány százalékkal n?. Vágtató infláció esetén az árak általános emelkedése már két számjegy?.

Az infláció a kormányok egyik rejtett adójelleg? bevételének, az inflációs adónak a forrása.

Az infláció hatása a gazdaságra

A gazdaság számára az a kívánatos, ha az infláció mértéke a lassú (vagy kúszó) infláció tartományába esik. A hiperinfláció, amely több száz százalékos is lehet, már az árváltozás kezelhetetlenségét mutatja, míg a defláció, vagyis a negatív infláció a gazdasági növekedést fogja vissza, vagy egyenesen gazdasági visszaeséshez vezet.

Az infláció ütemén kívül nagy jelent?sége van az infláció kiszámíthatóságának és kiegyensúlyozottságának. Kiszámítható infláció esetén az árszínvonal-változás mértéke éveken át ugyanakkora, így a gazdaság szerepel?i tartósan alkalmazkodni tudnak a nagyobb lépték?, akár évi 8-10%-os inflációhoz is. Kiegyensúlyozott infláció esetén a különböz? termékek árai ugyanolyan mértékben emelkednek, ezért az árstruktúra nem változik. A kiszámítható és kiegyensúlyozott inflációnak még nagyobb inflációs ráta mellett sincs negatív hatása a gazdaságra. A nem kiszámítható infláció rontja a gazdasági el?retervezhet?séget, ezért hatékonyságvesztést eredményez. A nem kiegyensúlyozott infláció a változó árstruktúra révén az egyes társadalmi csoportok jövedelmét befolyásolja, ezáltal jövedelem-újraelosztó hatással bír.

Az infláció hatással van a munkanélküliségi rátára is. Rövid távon az munkanélküliség és az infláció között ellentétes irányú változás figyelhet? meg. Ezt az összefüggést a Phillips-görbe szemlélteti. Hosszabb távon azonban megjelenhet a stagfláció, amelynél a magas munkanélküliségi rátához gyorsabb inflációs ütem társul. Ez utóbbiból levonható az a gazdaságpolitika számára lényeges következtetés, hogy a monetáris politikáért felel?s központi bank illetve a fiskális politikáért felel?s kormányzat által szabadabbra engedett inflációárán sem csökkenthet? hosszú távon a munkanélküliség. Rövid távon (egy-másfél év) azonban igaz, hogy a megnövekedett infláció csökkenti a munkanélküliséget, míg az egyre alacsonyabb inflációs ráta növeli az állástalanok számát.

Az infláció gazdasági okai

Az árforradalom óta tudjuk, hogy az infláció egyik leglényegesebb kiváltó oka a gazdaságban jelen lév? pénzmennyiség nagymérték? növekedése. Ez azonban nem jelenti azt, hogy más, a reálgazdasághoz kapcsolódó tényez?k nem idézhetnek el? árszínvonal-növekedést. Ilyen tényez?k lehetnek például:

• a lakossági megtakarítások csökkenése, illetve a hitelállomány növekedése;
• a foglalkoztatottak lakosságon belüli arányának, termelékenységének, munkaidejének csökkenése;
• a fogyasztási cikkeknek az országból való kiáramlása;
• a külkereskedelmi cserearányok romlása.”

És álljon itt egy egyszer? magyarázat.

Képzelje el, hogy az egész világon rendelkezésre álló pénzmennyiség 1.000,-Ft, és ezzel egyid?ben az egész világon 5 db árucikk áll rendelkezésre.

Ez azt jelenti, hogy 1-1 termék átlagosan 200-200,- forintba kerül.

A –nevezzük itt így- világkormány úgy dönt, hogy több pénzt nyomtat, és ezzel több pénzt juttat a (világ)gazdaságba. Elhatározza, hogy további 9.000,- Ft-ot nyomtat és bocsát ki.

Azonban ez a pénz önmagában nem teremt több terméket, és önmagában csak ett?l a gazdaság sem fog növekedésnek indulni.

Leginkább arra fogják használni, hogy kiegyenlítsék bel?le a fennálló kölcsönöket, hogy visszafizessék a nyomasztó tartozásokat, illetve ezzel fogják megtámogatni a gyengélked? vállalkozásokat, és a zsibbadt üzleti életet.

Tehát nem hoz létre semmi újat,nem alkot, nem teremt, nem létesít semmit.

Ám mostanra a gazdaságban ezer forint helyett 10.000,-Ft kering, míg a termékek száma még mindig csak öt darab! Azért az öt termékért pedig már nem ezer-ezer forintot fognak kérni –egyenként, átlagban- , hiszen egy csomó extra pénz áll rendelkezésre, hanem 2.000 – 2.000,- forintot! Elképzelhet? ez? Hát persze! Ráadásul válságkezelés címén most is valami ilyesmi történt szerte a világban!

Ha az infláció, a magas infláció bekövetkezik, akkor ugyanaz a termék sokkal többe fog Önnek is kerülni a jöv?ben, mint amennyibe ma kerül, és mint amennyire Ön számít. 20 éve 3,60 volt egy kiló kenyér ma 200,- Ft, mire Ön nyugdíjas lesz, lehet, hogy 600-800,- forintot fognak érte kérni. Az az 1.000,- Ft, amit ma Ön berak a bankba, lehet, hogy akkor csak 250-et fog érni.

Mit tehet? Mi a megoldás?

Felejtsük el a spórolást, a takarékoskodást? Csak költsük a pénzt? Vegyünk új ruhákat, cip?ket, ékszereket, fölösleges, soha nem használt háztartási gépeket, kütyüket az összes létez? forintunkért?

Ez biztosan jó lenne a gazdaságnak, de valószín?leg nem tenne jót az Ön zsebének és pénztárcájának, és úgy általában az Ön anyagi jóllétének.

Másik megoldásként elviheti a pénzét a t?zsdére, aztán imádkozhat és reménykedhet, hogy az árfolyamok és az indexek emelkednek. Kérdés, hogy végiggondolta-e, hogy mit miért csinál. Javaslom, olvassa el ebben a témában korábbi írásaimat:

Gondolkzzunk másképp!

Befektetés válság idején

Válság. Árfolyamok. Trendek.

Lépésr?l-lépésre: pánik idején

Amit én javaslok, az a STRATÉGIA.

1. Megtakarítok – vagyis rakosgatomés gy?jtögetem a pénzt, ám csak rövidtávon, addig amíg helyet keresek neki, vagyis kitalálom a következ? befektetésemet.
2. Ugye Ön is azt akarja, hogy egyszer elérje azt a pontot, amikor a pénz dolgozik Önnek, függetlenül attól, hogy Ön éppen mit csinál, csinálja, mert élvezi az eddigi munkáját, vagy körbevitorlázza a földet? És innent?l mindig a pénze dolgozik Önnek, és mindig dolgozik. És az is természetes, hogy az Ön  pénzével szembeni elvárása az az, hogy további pénzeket hozzon, és nem az, hogy apassza a zsebét.
3. Eldöntötte, hogy BEFEKTET? lesz. Nagyszer?! Mit vizsgál meg? Hogy van-e már valamije, amit befektetésnek tekint? Ingatlan, t?zsde, vállalkozás, üzletrész, bankbetét, értékpapír, arany, ezüst, gyémánt? Mit szeret? Miben hisz? Miben bízik? Nézze meg, hogy éves szinten mennyi reálhozamot produkál Önnek. Tudja, a legegyszer?bb képlet: bevételek – költségek.
4. Egy jónak tartott befektetés, legyen az bármi, átlagban és hosszútávon minimum évi 12 %-ot hoz. Önnek milyen eredmény jött ki?
5. Aztán nézze meg a befektetéseit a következ? szempontok szerint: hozam, biztonság, likviditás/hozzáférhet?ség, könnyen tudja-e mozgósítani a benne lév? pénzt szükség esetén, adózás vagy adóel?nyök, rugalmasság.
6. És ha ezt is végiggondolta, tudni kell, hogy mit akar vele elérni? Mik a tervei? Mik a céljai?
7. És innen már tervezhet? is az optimális pénzügyi stratégia. Ha szeretné, hogy összállítsam Önnek fordulj hozzám bizalommal itt: On-line jelentkezés

Mit érdemes még megnézni?

Úgy gondolom megér némi id?t és energiát, hogy találjon olyan eszközöket is, amelyek krízis és inflációs körülmények között is jól teljesítenek. Bár per pillanat nem feltétlenül kell és érdemes ezeket használnia.

Például léteznek ún. krízis-alapok, melyek éppen „válság” idején teljesítenek jól. Ilyen alapok a palettánkból pl. az Abszolút hozam, az FX.

És ilyen eszköz lehet az ezüst, ami szinte “mostohagyerek” a befektetési palettán, de én nagyon szeretem, sokkal jobban, mint az aranyat.

Nem ajánlom ezeket szükségszer?en Önnek is, hiszen nem ismerem a konkrét pénzügyi helyzetét, egyszer?en csak elmondom, hogy én hogyan gondolkodom, hogy én mit tettem, és nem csak én…

Általában, amikor a pénz veszít az értékéb?l, az ezüst és más nemesfémek érétke fölmegy. Ma pl. az ezüst olcsó, a színezüst ára is cca. 100,-Ft/gr. Az arany ára cca. 1053 USD/uncia, és ez 20% (!) körüli emelkedést mutat az egy évvel ezel?tti árhoz képest!

Ráadásul az ezüst iránti kereslet jelent?s, és folyamatosan n?, ugyanis felhasználása roppant széleskör?: informatika, számítógépek, mobiltelefonok, izzók, televíziók,… Ezt tetézend? a világ ezüstkészlete és ezüstkínálata korlátozott. Az arany rendelkezésre állása jelenleg sokkal b?ségesebb, mint az ezüsté.

Innen úgy t?nik, hogy nagy valószín?séggel az elkövetkez? évek során az ezüst értéke jelent?sen emelkedni fog, különösen, ha figyelembe vesszük Kína, India, és a többi fejl?d? ország egyre nagyobb ezüst-éhségét, és növekv? keresletét.

A tanulság az, hogy azok a tanácsok, és utak, amelyek a múltban remekül m?ködtek, ma már nem feltétlenül állják meg a helyüket, és elavultak lehetnek.

Megváltozott a gazdasági környezet, és a múlt már soha többé nem tér vissza. Soha többé nem lesz 3 forint a benzin, nem lesz 3,60 a kenyér, és nem lesz 3 Ft a tej.

Ha valaki azt képzeli, hogy mégis, és arra vár, hogy a dolgok visszazökkenjenek a régi, normál kerékvágásba, akkor nagyon fájdalmas, keser? és hosszadalmas várakozásnak és reménykedésnek néz elébe.

A régi tanácsokat hallgassuk meg, ám azokat a mába, a jelenbe beépítve új megoldásokat kell felkutatni és alkalmazni.

Ez a ma közgazdaságtana.

 

Személyes tanácsadás