Üdvözlöm, Kedves!
Több alkalommal is írtam már arról, hogy miért fontos a gazdagodás, és nem csak úgy öncélúan, pusztán a pénz birtoklása miatt, hanem elötérbe helyezve az öngondoskodást, ezen belül is prioritást adva a nyugdíjnak, söt a korai nyugdíjnak. Arról is többször szóltam, hogy miért fontos kiemelten egy nönek a saját vagyon, és az anyagi függetlenség.
Amire most szeretném felhívni az Ön figyelmét, az egy nem mindennapi ajánlat.
Ami most a legfontosabb: a CIG szerzödések esetén azok a szerzödések vehetnek részt a CIG Részvény Kibocsátási Allokációs Elsöbbségi Programban amelyek 2010. augusztus 5. csütörtök este 10 óráig! befizetésre és leadásra kerülnek.
Miröl van szó? A CIG Pannónia hamarosan (értsd pár hónapon belül) tözsdére kerül. A Részvény Kibocsátási Allokációs Elsöbbségi Programban az érintett magánszemélyek a kibocsátás elött jegyezve a kibocsátási áron vehetnek a részvényekböl, az éves díjnak megfelelö értékben.
Arra kérem, gondolja át még egyszer a nyugdíját – a korai nyugdíját, arra az Ön saját valós megoldását, illetve a pénz árát, amikor kiveszi a cégéböl. Amennyiben ezek olyan kérdések, amelyekre Ön még nem találta meg a megfelelö megoldást, itt a remek alkalom.
Részletes tájékoztatók itt:
Allokációs Tájékoztató – Signum
Allokációs Tájékoztató – Pannónia
Ajánlott kapcsolódó írások:
Beszéljük meg! Jelentkezzen most!
| Az utóbbi id?ben több ötlet látott napvilágot a devizahitelesek megmentésére. A f? érv a törleszt?részletek széls?séges ingadozása, a gyenge forintárfolyam miatt megugró törlesztési teher volt. A nagyvonalú programok eddig csak tervek maradtak. A háztartásoknak 2010 elején 3250 milliárd forint forintalapú hitelük volt (ebb?l 1500 milliárd lakáshitel), valamint 6500 milliárd forint devizaalapú hitelük (ebb?l 2500 milliárd lakáshitel). A devizahitelek állománya a 2009. évi GDP 25%-át teszi ki, vagyis igen jelent?s nagyságrendr?l van szó. Mi is indokolja, hogy a devizahitelesek segítségére siessen az állam? |
A korai megtakarítás el?nye
Akár bevallja valaki, akár nem vágyik az anyagi biztonságra, anyagi függetlenségre, vagy hétköznapi szóval a gazdagságra. Hogy ez kinek mit jelent pontosan, az mindig az egyén igényeit?l, életmódjától függ.
Biztos Ön is ismeri azt a képletet, hogy T?ke = Pénz * Id?
Ideális az az eset, amikor sok pénze és sok ideje van valakinek. Ekkor hosszú id? alatt sok pénzb?l jelent?s vagyont építhet föl.
A következ? eset, amikor szükségünk van a vagyonra, ám kevés az id?nk. Például a ma 50-55 évesek, akik már csekély állami nyugdíjra számíthatnak, és jóformán 10 évük van arra, hogy a méltó és tisztes nyugdíjas évek alapját és fedezetét megteremtsék. Bizony ?k nagyon nehéz helyzetben vannak, hiszen, minden ma megkeresett egyhavi jövedelmükb?l 3 hónapig kell megélniük.
És az ideális élethelyzet, amikor sok az id?nk -err?l szól a fenti táblázat is- még kevés pénzzel is megteremthetjük a jólétünket garantáló vagyont.
Ezért kell id?ben ébredni, és amikor megszólal a vekker, fel is kelnünk és haladéktalanul cselekednünk.
Ha szeretné megvalósítani az anyagi függetlenséget, jelentkezzen egy személyes tanácsadásra itt.
Hogyan finanszírozzuk gyermekeink taníttatását?
Kis pénzböl következetes stratégiával elit iskola
Elmúlt az az idö, amikor az oktatást az állam finanszírozza, méghozzá színvonalasan. Akinek fontos, hogy a gyermeke piacképes tudást kapjon, nem legyinthet azt mondva, hogy majd csak lesz valahogy.
Számítások szerint ma egy fels?oktatásban nappali képzésen tanuló diák költségei mintegy 76.000,-Ft-ot tesznek ki havonta a tandíj összege nélkül.
Ám ha id?ben elkezdjük a spórolást –akár a gyermekünk születésekor-, akkor nem kell már most nagyobb vagyonnal rendelkeznünk, hanem ezt az összeget az évek alatt havi néhány tízezer forintból er?feszítés nélkül el?teremthetjük. Takarékoskodni pedig elengedhetetlen a gyermek taníttatására, ugyanis egy munkát is biztosító, színvonalas iskola elvégzése 6-40 milliós nagyságrend? költséget jelent a tanuló illetve a szül?k számára.
Amikor tudjuk, hogy mely id?pontban és mekkora összegre lesz szükségünk, két út áll el?ttünk a taníttatás fedezetének el?teremtésére.
Vagy elöre összerakjuk, vagy hitelt veszünk föl.
Azonban a két lehet?ség között óriási a különbség. Míg a hitelnél 10 millió Ft 20 éves visszafizetése esetén a legjobb THM-mel is a kölcsön dupláját kell visszafizetnünk, addig ha értékpapír alapon rakjuk össze ezt az összeget, akkor 3,2 millió Ft-ból megússzuk.
Ám a különbségek itt nem érnek véget.
Az eladósodott ember rabszolga, fogoly a munkahelyén, mert az adósságait minden körülmények között fizetnie kell. Ezért sokkal többet elt?r, és nyel. Végtelenül kiszolgáltatott.
Míg a tartalékokkal is rendelkez? ember megengedheti magának, hogy otthagyja a munkahelyét, váltson, amikor kedve tartja, vagy akár önálló vállalkozásba kezdjen.
Ugye Önnek sem mindegy, hogyan lép gyermeke az ÉLET-be ?
A pénz, bár önmagában nem boldogít, de szabaddá tesz.
Szeretné tudni, hogyan kezdjen hozzá? Szívesen leülök Önnel egy kötelezettségmentes konzultációra.
Itt kérjen idöpontot!
Minden alkalommal, amikor zöttyennek a világ értékpapír piacai, kemény kritikát szoktam kapni: hogyan ajánlhatom a családoknak jó lelkiismerettel az ilyen típusú befektetéseket, amikor most is elúszott egyik napról a másikra a tartalék pénzük 10, 20, vagy még nagyobb százaléka. A lelkiismeretem nyugodt…
Sokan azt hangoztatják, hogy az értékpapír piacra befektetni kockázatos. Mások szerint az értékpapír piac a legkevésbé kockázatos. Most kinek van igaza?
Induljunk a kályhától. Amikor egy t?zsdén forgó cég egy részvényét megvásároljuk, akkor ezzel az adott cégnek – a részvény képviselte arányban – tulajdonosai leszünk. Innent?l miénk a gyár, a légitársaság, a bank, stb. – a részvény értékének (általában szerény) arányában. Ezeket a résztulajdonokat adhatjuk-vehetjük a t?zsdén a pillanatnyi árfolyamnak megfelel?en.
Mi befolyásolja a részvények árfolyamát? Ezt alapvet?en a kereslet és a kínálat szabja meg – ha valamelyik cég részvénye divatos lesz, mert jó hírek terjednek róla, (például kiváló lett a negyedéves mérlegük, nagy siker lett az új modelljük vagy megnyerték a kupát), akkor felmegy az ára. Ha valami rossz hír van velük kapcsolatban, (lecsukták az igazgatót sikkasztás miatt, megbukott az új modelljük, kikaptak az utolsó meccsükön) akkor lemennek az árfolyamok.
Ha ránézünk egy részvényindex id?beli diagramra, ami egy-egy piac részvényeinek súlyozott összege, akkor láthatjuk, hogy a görbék bár láthatólag felfelé haladnak, id?közben fel-le rángatóznak. Miért van ez így?
A részvény a cég valódi értékét tükrözi. Milyen igazából egy cég értéke? Egy jól m?köd? cég értéke folyamatosan n?: szorgalmasan dolgoznak, új termékeket, szolgáltatásokat fejlesztenek, termelik a pénzt. Ennek egy részét osztalékként kifizetik a részvényeseknek, másik részét visszaforgatják: befektetik, új gépeket vesznek, új gyárakat építenek – ezzel n? a cég értéke, n? a részvények értéke is. Csak az a baj, hogy pontosan senki sem tudja megmondani mennyi is ez a valódi érték.
És itt kezd?dik a t?zsdepszichológia: egyszer csak elterjed a hír a Bársony M?vek remek cég. Sokan vesznek a részvényeikb?l – feljebb megy az árfolyama. Erre sokan mondják: ugye milyen jó cég ez, hogy megy felfelé az árfolyama: vegyünk mi is. Persze az árfolyam tovább emelkedik. És ez így megy addig, amíg a Bársony részvények nyilvánvalóan irreálisan magas árfolyamot érnek el. És akkor mindig akad valaki, aki elkiáltja magát: Meztelen a király! – A Bársony M?vek túlértékelt! És akkor mindenki meg akar szabadulni a részvényeit?l, az árfolyamok pedig lezuhannak. Akkor persze egy id? után mindig akad valaki, aki rájön: egészen jó kis cég ez és a részvényeinek árfolyama nagyon alacsony. És ezzel elindul a hullámvasút következ? menete.
Mit csinált maga a cég miközben részvényeinek árfolyama megjárta a mennyet és a poklot? Semmi különöset, tették a dolgukat: a munkások sz?tték a kelmét, a fejleszt? mérnökök új szebb mintákat kreáltak, már heute cuture tervez?knek is szállítanak és elkészült az új üzemcsarnok is. Amikor lezuhant a cég túlértékelt részvényeinek árfolyama hirtelen gyengébb min?ségben és kevesebbet dolgoztak a cég munkásai? Hirtelen megbutultak a mérnökeik? Összeomlottak a gyártócsarnokok? Kevesebb profit lett hirtelen a bársony piacán? – Egyik sem.
Ezért a részvény piacon a befektet?k két különböz? koncepciót testesítenek meg.
Az egyik befektet?i magatartás a rövidtávú spekuláns. Mindig azt nézi éppen minek fog felmenni-leesni az árfolyama rövidtávon (10 perc, 1 nap, pár nap, 1-2 hónap fajtájuktól függ?en).
A másik fajta a hosszútávú befektet?. ? valóban hosszútávon – vagy akár örökre – befektet? társa akar lenni egy perspektivikus cégnek. Ilyenkor a pillanatnyi vételi ár szinte lényegtelen, a lényeg hogy a cég hosszú távon jól dolgozzon. Ha ma egy Coca-Cola részvényt veszünk, sosem tudhatjuk, hogy holnap mi lesz az értéke, de abban biztosak lehetünk, hogy 10-20 éves távban remekül fog felfelé menni az értéke.
Azt kell látni, hogy hosszú távon a befektet?k sokkal sikeresebbek. A spekulánsok sok szempontból szerencsejátékosok. Amikor hosszútávú megtakarítási programokat indít az ember, akkor nagyon lényeges, hogy ne spekulációkra bízza az ember a pénzét. Az még elmegy, hogy az ember 20 évesen elkártyázza minden pénzét, de 55 évesen már nem célszer? rulettre felrakni a jövend? nyugdíjunkat…
Nos nézzük, akkor mi van, ha ilyen hosszútávú befektet?i szemmel vásárolunk értékpapírokat. Nézzük meg ezt a szép ábrát, rendkívül tanulságos!
S&P 500 sokéves átlaghozam
A fenti ábra az amerikai t?zsde S&P 500-as indexe alapján az mutatja, hányszor és mekkora átlaghozamokat lehetett realizálni átlagosan az USA értékpapír piacán. (Az S&P 500 a “Standard & Poor 500? index rövidítése. Ezt az indexet 500 részvény alapján számítják, így átfogó képet ad az amerikai részvénypiac állapotáról, hozamairól.)
Mint látható az elmúlt 72 évben 17 olyan év volt, amikor teljesen átlagos portfolióval veszthettünk és 55 olyan év volt, amikor nyerhetett. Az átlag 12,8%. Dollárban.
Ha rátekintünk az ábrákra, akkor rögtön láthatjuk, hogy miért van az, hogy aki hosszú távú befektet?ként, még teljesen átlagos portfolióval is szinte biztosra mehetett, hogy nyer. Másrészt az is látszik, hogy aki rövidtávra spekulál, minden további nélkül elveszíthette a pénzének akár a felét is.
Most akkor kockázatos az értékpapír alapú befektetés vagy sem?
Ez attól függ. Az adatokból ez már matematika, hogy mire számíthatunk.
Ha 1-2 évre indítunk ilyen befektetést akkor kb. 25% esélyünk van arra, hogy kevesebb pénzünk lesz a végén, mint amit beraktunk. Kb. 5% eséllyel csak a felét kapjuk meg a berakott pénzünknek. Viszont kb. 12% esélyünk van arra, hogy a dupláját kapjuk meg.
Hosszú távon, 20 évre viszont már gyakorlatilag nulla az esélye, hogy t?két veszítsünk. Mivel a hosszú id? nem csak megszépít, de ki is átlagol, a befektet?k 95%-nak 11% és 15% közti évi hozama lesz és ez nem kevés. 11%-nál 20 év alatt a pénzünk nyolcszorosát, 15%-nál a tizenhatszorosát kapjuk meg.
Mivel lehet egy hosszútávú befektetést biztonságossá tenni?Ennek három alapvet? eszköze van.
Az egyik a kockázatok porlasztása. Nem egy részvényt vásárolunk, hanem sokból egy keveset. Így ha valamelyik cég bajba is kerülne, ez nagy veszteséget nem okoz. Erre ma már kifinomult módszerek vannak.
A második a jogi helyzet optimalizálása. Ez szép és elegáns megfogalmazása annak, hogy a befektetéseinket úgy intézzük, hogy azok jövedelme után a lehet? legkevesebbet veszítsük el adók, illetékek stb. formájában.
A harmadik eszköz a folyamatos menedzselés. 20 év hosszú id?, ez alatt sok minden történhet. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan a befektetés portfolióját úgy alakítjuk szakember segítségével, hogy az mindig az optimális legyen. Olyan ez, mint a fociban. Az üres pályán is szinte lehetetlen az egyik kapuból úgy kirúgni a labdát, hogy pont a másikba menjen ( ez meccsen évtizedenként egyszer szokott sikerülni…) Ugyanakkor egy óvodás is képes a labdát szépen végigvezetgetni a pályán egyik kaputól a másikig.
Remélem, hogy sikerült egy kicsit megvilágítani ezt a bonyolult témát.
Végezetül azért felvetnék egypár kényes kérdést: Kinek áll érdekében az, hogy Ön kedves olvasó elhiggye, a hosszútávú értékpapír alapú befektetések nem biztonságosak?
Röviden felsorolom:
A bankoknak – akkor ugyanis elvinné a „biztos” bankszámláról a pénzét. (Megjegyzem a bankok pontosan így keresnek rekordprofitokat – Ön berakja a pénzét alacsony „biztos” kamatra a bankba, ?k meg az értékpapírpiacon és a gazdaságban megforgatják. )
Az államnak – az állam szeretné, ha Ön kedves olvasó államkötvényekbe rakná a pénzét. A részvények ennek a konkurenciái – el is próbál az állam mindenkit riasztani – törvények útján, vagy csak propagandával – ett?l.
A kereskedelem – ha Ön elhiszi, hogy a megtakarítások nem biztonságosak és ráadásul nem is hoznak jól, akkor semmi akadálya annak, hogy most rögtön elköltse náluk minden pénzét. És ez nekik remek. Hát még ha arra is rá tudják venni, hogy hitelekbe verje magát!
Ingatlan beruházók – ha Önt meg lehet gy?zni, hogy az elvont értékpapírok helyett a megfogható falakba fektessen (most, hogy az a fal mib?l és hogyan épült tekintsünk el) akkor nekik nyert ügyük van.
Szóval kinek érdeke meggy?zni Önt, hogy a hosszútávú értékpapír alapú befektetések nem biztonságosak? Praktikusan mindenkinek – saját magát kivéve. Mert, ha komoly pénzeket akar összerakni, hogy komoly célokat valósítson meg, akkor ez a legjobb út.
Csakhogy van egy aprócska prücök: mégpedig hogy nálunk csak kb. 21 éve van kapitalizmus és annak is eddig f?ként a szemetét láttuk. De azért el kellene gondolkodni rajta, hogy azokban az országokban, ahol régóta és folyamatosan kapitalizmus van, miért ilyen formákban van a családi megtakarítások dönt? része?
Mit lehet kihozni 200.000,- Ft egyszeri befektetéséb?l?
| Éves hozamok | 5% | 10% | 14% | 16% | 20% | |
| Évek | ||||||
| 1 | 210 000 | 220 000 | 228 000 | 232 000 | 240 000 | |
| 5 | 255 256 | 322 102 | 385 083 | 420 068 | 497 664 | |
| 10 | 325 779 | 518 748 | 741 444 | 882 287 | 1 238 346 | |
| 15 | 415 786 | 835 450 | 1 427 588 | 1 853 104 | 3 081 404 | |
| 20 | 530 660 | 1 345 500 | 2 748 698 | 3 892 152 | 7 667 520 | |
| 30 | 864 388 | 3 489 880 | 10 190 032 | 17 169 975 | 47 475 263 | |
| 40 | 1 407 998 | 9 051 851 | 37 776 703 | 75 744 232 | 293 954 31 |
Ön melyiket választaná? Beszéljünk róla!
Tudja: Jobb egy fölösleges beszélgetés, mint egy kései.
Vállalatvezetöként, cégtulajdonosként az év utolsó hónapjában a karácsonyi el?készületek és az ünnepre való hangolódás helyett gyakran viszi el idönk nagy részét a kérdés, vajon mennyi lesz a cégem – legyen bár ötfös mikrovállalkozás vagy többezer fös konszern – társasági adója? Milyen összegre kell feltöltenem december 20-ig ennek az adónak az alapját?
Tudnunk kell, hogy cégünk terhei gondos és elörelátó tervezéssel csökkenthetöek. Ehhez azonban idöben kell föltennünk a kérdéseket: Ismerek és alkalmazok-e minden lehetséges korrekciós tényezöt? Kihasználom-e az összes törvényes lehet?séget annak érdekében, hogy a lehet? legkedvez?bb mérték? terhet kelljen csak viselnie az elmúlt években egyébként is meggyötört vállalatomnak?
Hogyan tudom kulcsembereimet megtartani -mert a legjobbak könnyen mozdulnak-, hogyan tudom jogosnak és megérdemeltnek is tartott jövedelemigényeiket úgy teljesíteni, hogy ne kelljen lemondanom amúgy is megcsappant profitomról. Alkalmazom-e a nekem mint munkáltatónak végzetesen megdrágult cafeteria alternatíváit, vagy inkább megsz?ntettem – miközben az embereim jobban számítanak ezekre a juttatásokra, mint valaha?
Tudom-e, hogy az idén, a 2009-ben még lehetséges módok jó részével már nem lesz lehet?ségem csökkenteni a társasági adó alapját – megsz?nik például a helyi ipar?zési adó leírásának lehet?sége, amivel eddig legalább a társasági adóm mértékét csökkenthettem?
Tudom-e, mit jelent az, hogy az osztalékként kivett vállalkozói jövedelmem egyáltalán nem biztos, hogy e min?ségében is fog adózni – mert ha a személyes közrem?köd?i díjam (vagy az egyéni vállalkozói kivétem) nem éri el a cégem f? tevékenységére jellemz?, a piaci viszonyoknak megfelel? díjazás mértékét, akkor azt az osztalékom terhére kell majd kiegészítenem erre az igencsak megfoghatatlan összegre? Vagyis tudom-e, hogy az osztalékom is adózhat munkabérként?
Átgondoltam-e, hogy ha ösztönözném valamelyik kollégámat – vagyis el?léptetni, fizetésemelésben részesíteni, jutalmazni szeretném a kiemelked? teljesítményéért, hogy ezzel az egész csapatomat is motiváljam a hatékonyabb és eredményesebb munkára –, akkor ez mennyibe kerül majd nekem mint munkáltatónak?
Van-e pontos információm arról, hogy az ilyen ösztönzések – a jövedelemnövekedés összege – után az úgynevezett marginális adóék, vagyis az a közteherelvonás, amely csökkenti az általam mint munkáltató által a legjobb embereim jövedelemnövelésére fordított összeget, nem kevesebb mint 71 százalék? (Nem tévednek: a nekem 100 százalékba kerül? növekményb?l 29 százalék marad nettó jövedelemként az ösztönözni kívánt dolgozó zsebében!)
És azt tudják-e az alkalmazottaim, ha esetleg rajtam keresztül jutottak eddig a borravaló, a felszolgálói díj vagy a hálapénz rájuk es? részéhez, hogy jöv?re mindezek után összevonandó bérjövedelemként kell adózniuk?
S ha már így elgondolkodtam a cégem adóján és a dolgozóim jólétén, vajon gondoltam-e arra, hogy személy szerint nekem mit hozhat a jöv?? Hogyan lesz elegend? nyugdíjam, ha a magyar vállalkozók több mint 90 százalékához hasonlóan én is csak a mindenkori megengedett minimális járulékokat fizetem be? Hogyan lesz a páromnak nyugdíja, ha ? is hasonló cip?ben jár? Mib?l fizetjük ki húsz év múlva a rezsinket, ha most addig optimalizáljuk a járulékfizetést, amíg csak lehet?
És amire legkevésbé gondolunk mi történik a cégemmel, ha meghalok? Ha a legveszélyeztetettebb, úgy 45 és 60 közötti korosztályba tartozom, s különösen, ha ilyen korú férfi vagyok, jobb, ha számot vetek azzal is, mi lesz, ha már én nem merenghetek ezeken a kérdéseken – hanem a párom vagy a gyerekem, akik öröklik a cégemet. Mib?l fognak megélni, ha eddig rajtam keresztül ?k is a cég jövedelméb?l éltek?
Tudom-e, hogy ma már a kft. üzletrész után a minimum öröklési illeték 11 százalék, amit az örökösnek fizetnie kell – készpénzben? A fels? határ megjegyzem, 40%! Honnan lesz majd erre a lányomnak, a fiamnak vagy az özvegyemnek elegend? pénze? Eladja a cégemet – az életem alkotását? Kinek? Mennyiért? Meddig tud abbból megélni? Vagy továbbviszi? Tudja-e? Akarja-e? Vagy cs?döt jelent?
És ekkor lehet, hogy felhív valaki, és azt kérdezi t?lem: beszéltem-e vállalatvezet?ként vagy cégtulajdonosként szakért?vel, akinek a tarsolya gyógyírt hozhat e vérfagyasztó kérdésekre? A tanácsadók ugyanis olyan törvényes megoldást kínálhat a fenti problémákra, amely a Pénzügyminisztérium feltételes adómegállapítási határozataival is meger?sítve csökkentheti a társasági adó alapját. Ráadásul minden más legális lehet?ségnél kedvez?bb – és mindenekel?tt: halasztott – közteherviselési kötelezettségek mellett.
Mire jó még? Nos, ösztönözheti a tulajdonost, a cégvezet?t, a kulcsembert és az egyszer? alkalmazottat egyaránt. Növelheti a cég iránti loyalitást. Emellett megoldást nyújt a méltó életet biztosító privát nyugdíjak megteremtéséhez olyan céges forrásokból, amelyek egyébként esetleg nem állnának sem a vezet?k sem a dolgozók rendelkezésére.
Most még van elég id?, hogy vállalatvezet?ként elbeszélgessenek ezekr?l a kérdésekr?l egy szakért?vel is.
És ekkor nyugodtan, teljes lelkemmel készülhetek a Karácsonyra, és a karácsonyfa alatt azza a jóérzéssel is bontogathatom az ajándékokat, hogy jöv?t adtam a munkatársaimnak, a családomnak és magamnak…
1. A tulajdonosnak nincs pénzügyi átlátása a cégér?l
2. Nincsenek rövid távú tartalékok
3. Összen?nek a vállalkozás és a saját pénzügyei
4. A cégtulajdonosnál nem igazolható a magánvagyonának legális eredete
5. Nincs okosan megoldva a finanszírozás
6. Nem tudják, hogy milyen életszakaszában van a vállalkozásuk
7. Nincs kiszállási stratégia
8. Nincs minden az értékén biztosítva
9. Nem biztosított a vállalkozás a tulajdonosok váratlan halála esetére
10. A tulajdonos teljes függ?ségbe került a cégét?l
Van-e megoldás?
A tények szerint 10 induló vállalkozásból csak 2-3 éri meg az ötödik születésnapját, és még ezek közül is nagyon sok, ami gonddal és fejfájással jár.
Mint Magyarország legnagyobb pénzügyi tanácsadó cégének munkatársa, jogi szakért?kkel is együttm?ködve, átfogóan tudunk segíteni Önnek és vállalkozásának pénzügyi gondjai megoldásában és olyan formák kialakításában, ahol kényelmesen és biztonságban élhet.
Küls? szakemberként sokkal könnyebben megláthatjuk, mi az Ön és cége legéget?bb pénzügyi, esetleg jogi gondja.
Szakért?ink segítenek a cég finanszírozásának megoldásában: megkeresik a legmegfelel?bb hitel és lízing konstrukciókat.
Biztosítási szakért?ink felmérik az Ön és cége kockázatait és ajánlatot tesznek azokra a konstrukciókra, amivel minden körülmények között nyugodtan aludhat.
A munkánk során számos esetben felvet?dött a kérdés hogy Ügyfeleink hogyan tehetnek szert t?kejövedelemre. Tudunk-e nekik ezen a téren segíteni, el?nyt kovácsolni?
Vállalkozó Ügyfeleink sikeresek és egyre inkább el?relátók. Egyre fontosabb, hogy legyen tartalékuk. ?k már tudják, hogy ez a „kivont” pénz is az övék, s?t bizonyos értelemben sokkal inkább az övék, mert ez a magántulajdonuk, és felette korlátlanul rendelkezhetnek.
Szeretne Ön is egy ilyen t?két? Van Ön el?tt hosszú távú perspektíva?
Sajnos a gazdasági és jogszabályi környezetnek „hála” szinte minden vállalkozó saját magát, a saját energiáját és teherbírását használja ki a végtelenségig, és a végletekig kimeríti magát. Ön is ezt teszi? Akarja és tudja még sokáig vinni a mai munkatempót? Okozott már Önnek álmatlan éjszakát az a gondolat, hogy váltani kéne, de merre? Mi lesz a családjával, ha Önnel történik valami?
Nem az a kérdés, hogy eljön-e az „ítélet” napja, hanem az, hogy Ön fel lesz-e erre készülve?
Mi megmutatjuk Önnek, hogyan tehet szert t?kejövedelemre, amely anyagi függetlenséget ad Önnek.
Nem azt mondjuk, hogy most rögtön csukja be a cégét és innen kezdve csak a passzív t?kéjét dolgoztassa. Ám minden vállalkozás-tulajdonosnak el kell kezdeni megtanulni, hogy miképpen fektethet be eredményesen és biztonságosan – mert lehet, hogy majd egyszer ebb?l kell élnie.
Amennyiben jót akar Önmagának, akkor fel kell készülnie a jöv?re. Aki el?relátó már a karrierje legmeredekebben felfutó szakaszában elkezdi szépen félrerakni a jöv?je zálogát képez? pénzt. Ön is ilyen?
Célunk nem csak az, hogy stabil magas hozamú befektetéseket adjunk az Ön kezébe. Önnek, mint vállalkozás tulajdonosnak jogilag is biztonságos formára van szüksége.
Javaslom, üljünk le, szánjon rá egy-két órát és beszéljük végig az Ön lehet?ségeit! Akár a családjával együtt.
Keressen most! A pénzügyi tanácsadás keretében a konzultáció ingyenes.
Powered by WordPress
© 2010 Dusik Andrea pénzügyi tanácsadó oldala All Rights Reserved -- Copyright notice by Blog Copyright
