Nem elég az állam

Nyugdíjcélú kiadások
Fél?, hogy végül szociális krízisbe fordul a válság. Az OECD legfrissebb, az egyes országok nyugdíjrendszereit vizsgáló tanulmánya szerint a válság hatása els?sorban a nyugdíjkorhoz közeli réteget érintette hátrányosan, hiszen a fiatal és középkorú munkavállalóknak még elegend? id? áll rendelkezésre ahhoz, hogy eddigi befektetéseik visszanyerjék értéküket, jöv?beli megtakarításaik pedig gyarapodjanak.
A tanulmány szerint a kormányok különböz?képpen kezelték a válság miatt hátrányos helyzetbe került korosztály problémáit. Egyes országokban egyszeri juttatásokat biztosítottak az id?seknek, volt, ahol megemelték a nyugdíjat, több kormány pedig lehet?séget biztosított arra, hogy a lakosság korábban hozzájusson nyugdíjcélú megtakarításaihoz. Felvet?dött, s?t Izraelben meg is valósult a nyugdíjpénztárak közvetlen állami kimentése.
Magyarországon a nyugdíjjal kapcsolatban rendkívül bizonytalanok az emberek. Az Aviva csoport kutatása szerint a magyarok 59 százaléka nincs tisztában az állami nyugdíj mértékével, illetve a magán- és önkéntes nyugdíj-megtakarításokkal kapcsolatos lehet?ségekkel, szabályozásokkal, tennivalókkal, és összességében úgy érzi, nem képes megbirkózni a nyugdíjaséveire való felkészüléssel. Ez az arány Romániában 44, Csehországban mindössze 26 százalék.
„Magyarország azon országok közé tartozik, ahol a GDP százalékában meghatározott nyugdíjcélú kiadások meghaladják az OECD-országok átlagát. Ez az egyik oka annak, hogy nálunk – illetve a régióban a cseheknél, a lengyeleknél és a románoknál – állami ösztönz?kkel támogatják az öngondoskodási megoldásokat” – hívja fel a figyelmet Zolnay Judit, az Aviva Életbiztosító értékesítési és marketingvezérigazgató-helyettese. A szakember szerint az egyén felel?ssége kiválasztani azokat a hosszú távú megtakarítási lehet?ségeket, amelyek kés?bb biztosítják számára a megszokott életszínvonalat. Ez viszont még kevesekben tudatosult, sokan az államtól várják a nyugdíjkérdés megoldását.
A nyugdíjasévek anyagi biztonságáról történ? gondoskodást is sokan halogatják, pedig azt nem a nyugdíjba vonulás el?tt néhány évvel, hanem évtizedekkel korábban, akár már a munkába álláskor érdemes elkezdeni. A befektetések hozamaiban óriási különbségek lehetnek, nemcsak a nyugdíjalapoknál, de a kiegészít? megtakarítási formáknál is.
Éppen ezért a takarékoskodónak figyelembe kell venni jöv?beni céljait, korát, megtakarítási lehet?ségeit, kockázatvállalási hajlandóságát, és azt, mikor szeretne a befektetéseihez nyúlni – tanácsolják az Aviva szakért?i.
A nyugdíjcélú megtakarítások hosszú távú befektetések, az ezekr?l szóló döntéseket nem érdemes a válság t?kepiaci eredményeire alapozni. A krízis hatására viszont az ügyfelek óvatosabbak lettek, és a korábban sem túl magas kockázatvállalási hajlandóságuk tovább csökkent. Az Aviva felmérése szerint Magyarországon a kockázatkerül?k aránya a 2008-ban mért 39 százalékról tavaly 46 százalékra n?tt, miközben a lengyeleknek csupán 34, a románoknak pedig 37 százaléka állítja, hogy visszafogottabb a pénzügyi rizikókat illet?en.
A válság hatására ezért eleinte a magyar piacon is a t?ke-, illetve a hozamgarantált termékek irányába fordultak a befektet?k, a korábbi két számjegy? betéti kamatok miatt pedig a lekötött betétek népszer?sége is megugrott. „A jegybanki alapkamat folyamatos csökkentése és a t?kepiacok közelmúltbeli kiemelked? teljesítménye miatt azonban az ügyfelek újra bízni kezdtek a kockázatosabb, ám hosszú távon nagyobb hozammal kecsegtet? befektetésekben” – mondja Zolnay Judit. HB

Önkéntes nyugdíjpénztári tagok
Az eredeti cikk itt olvasható: http://vg.hu/penzugy/megtakaritas/nem-eleg-az-allam-311420

Jelentkezem, mert én szeretnék elegend? nyugdíjat!