Dusik Andrea pénzügyi tanácsadó oldala

2010/07/23

Kedvesem! Van Önnek pénzügyi stratégiája?

Filed under: Signum,befektetés,pénz,értékpapír — Tags: , — dusikandrea @ 11:09

Ami most a legfontosabb: a CIG szerzödések esetén azok a szerzödések vehetnek részt a CIG Részvény Kibocsátási Allokációs Elsöbbségi Programban amelyek 2010. augusztus 5. csütörtök este 10 óráig! befizetésre és leadásra kerülnek.

Miröl van szó? A CIG Pannónia hamarosan (értsd pár hónapon belül) tözsdére kerül. A Részvény Kibocsátási Allokációs Elsöbbségi Programban az érintett magánszemélyek a kibocsátás elött jegyezve a kibocsátási áron vehetnek a részvényekböl, az éves díjnak megfelelö értékben.

Arra kérem, gondolja át még egyszer a nyugdíját – a korai nyugdíját, arra az Ön saját valós megoldását, illetve a pénz árát, amikor kiveszi a cégéböl. Amennyiben ezek olyan kérdések, amelyekre Ön még nem találta meg a megfelelö megoldást, itt a remek alkalom.

Részletes tájékoztatók itt:

Allokációs Tájékoztató – Signum

Allokációs Tájékoztató – Pannónia

Ajánlott kapcsolódó írások:

Nyugdíjszámítás – nagyon kemény

Az adótervezés most kezd?dik …

Nyugdíj

Signum

Beszéljük meg! Jelentkezzen most!

2010/05/05

Értékpapír és biztonság

Filed under: befektetés,pénz,értékpapír — Tags: , — bosegtitkok @ 19:57

Való igaz, hogy az els? számú legbiztosabb módja annak, hogy megkett?zze a pénzét az, hogy összehajtja.

De akkor a … befektetési alap a második.

Minden alkalommal, amikor zöttyennek a világ értékpapír piacai, kemény kritikát szoktam kapni: hogyan ajánlhatom a családoknak jó lelkiismerettel az ilyen típusú befektetéseket, amikor most is elúszott egyik napról a másikra a tartalék pénzük 10, 20, vagy még nagyobb százaléka. A lelkiismeretem nyugodt…

Sokan azt hangoztatják, hogy az értékpapír piacra befektetni kockázatos. Mások szerint az értékpapír piac a legkevésbé kockázatos. Most kinek van igaza?

Induljunk a kályhától. Amikor egy t?zsdén forgó cég egy részvényét megvásároljuk, akkor ezzel az adott cégnek – a részvény képviselte arányban – tulajdonosai leszünk. Innent?l miénk a gyár, a légitársaság, a bank, stb. – a részvény értékének (általában szerény) arányában. Ezeket a résztulajdonokat adhatjuk-vehetjük a t?zsdén a pillanatnyi árfolyamnak megfelel?en.

Mi befolyásolja a részvények árfolyamát? Ezt alapvet?en a kereslet és a kínálat szabja meg – ha valamelyik cég részvénye divatos lesz, mert jó hírek terjednek róla, (például kiváló lett a negyedéves mérlegük, nagy siker lett az új modelljük vagy megnyerték a kupát), akkor felmegy az ára. Ha valami rossz hír van velük kapcsolatban, (lecsukták az igazgatót sikkasztás miatt, megbukott az új modelljük, kikaptak az utolsó meccsükön) akkor lemennek az árfolyamok.

Ha ránézünk egy részvényindex id?beli diagramra, ami egy-egy piac részvényeinek súlyozott összege, akkor láthatjuk, hogy a görbék bár láthatólag felfelé haladnak, id?közben fel-le rángatóznak. Miért van ez így?

A részvény a cég valódi értékét tükrözi. Milyen igazából egy cég értéke? Egy jól m?köd? cég értéke folyamatosan n?: szorgalmasan dolgoznak, új termékeket, szolgáltatásokat fejlesztenek, termelik a pénzt. Ennek egy részét osztalékként kifizetik a részvényeseknek, másik részét visszaforgatják: befektetik, új gépeket vesznek, új gyárakat építenek – ezzel n? a cég értéke, n? a részvények értéke is. Csak az a baj, hogy pontosan senki sem tudja megmondani mennyi is ez a valódi érték.

És itt kezd?dik a t?zsdepszichológia: egyszer csak elterjed a hír a Bársony M?vek remek cég. Sokan vesznek a részvényeikb?l – feljebb megy az árfolyama. Erre sokan mondják: ugye milyen jó cég ez, hogy megy felfelé az árfolyama: vegyünk mi is. Persze az árfolyam tovább emelkedik. És ez így megy addig, amíg a Bársony részvények nyilvánvalóan irreálisan magas árfolyamot érnek el. És akkor mindig akad valaki, aki elkiáltja magát: Meztelen a király! – A Bársony M?vek túlértékelt! És akkor mindenki meg akar szabadulni a részvényeit?l, az árfolyamok pedig lezuhannak. Akkor persze egy id? után mindig akad valaki, aki rájön: egészen jó kis cég ez és a részvényeinek árfolyama nagyon alacsony. És ezzel elindul a hullámvasút következ? menete.

Mit csinált maga a cég miközben részvényeinek árfolyama megjárta a mennyet és a poklot? Semmi különöset, tették a dolgukat: a munkások sz?tték a kelmét, a fejleszt? mérnökök új szebb mintákat kreáltak, már heute cuture tervez?knek is szállítanak és elkészült az új üzemcsarnok is. Amikor lezuhant a cég túlértékelt részvényeinek árfolyama hirtelen gyengébb min?ségben és kevesebbet dolgoztak a cég munkásai? Hirtelen megbutultak a mérnökeik? Összeomlottak a gyártócsarnokok? Kevesebb profit lett hirtelen a bársony piacán? – Egyik sem.

Ezért a részvény piacon a befektet?k két különböz? koncepciót testesítenek meg.

Az egyik befektet?i magatartás a rövidtávú spekuláns. Mindig azt nézi éppen minek fog felmenni-leesni az árfolyama rövidtávon (10 perc, 1 nap, pár nap, 1-2 hónap fajtájuktól függ?en).

A másik fajta a hosszútávú befektet?. ? valóban hosszútávon – vagy akár örökre – befektet? társa akar lenni egy perspektivikus cégnek. Ilyenkor a pillanatnyi vételi ár szinte lényegtelen, a lényeg hogy a cég hosszú távon jól dolgozzon. Ha ma egy Coca-Cola részvényt veszünk, sosem tudhatjuk, hogy holnap mi lesz az értéke, de abban biztosak lehetünk, hogy 10-20 éves távban remekül fog felfelé menni az értéke.

Azt kell látni, hogy hosszú távon a befektet?k sokkal sikeresebbek. A spekulánsok sok szempontból szerencsejátékosok. Amikor hosszútávú megtakarítási programokat indít az ember, akkor nagyon lényeges, hogy ne spekulációkra bízza az ember a pénzét. Az még elmegy, hogy az ember 20 évesen elkártyázza minden pénzét, de 55 évesen már nem célszer? rulettre felrakni a jövend? nyugdíjunkat…

Nos nézzük, akkor mi van, ha ilyen hosszútávú befektet?i szemmel vásárolunk értékpapírokat. Nézzük meg ezt a szép ábrát, rendkívül tanulságos!

S&P 500 sokéves átlaghozam

A fenti ábra az amerikai t?zsde S&P 500-as indexe alapján az mutatja, hányszor és mekkora átlaghozamokat lehetett realizálni átlagosan az USA értékpapír piacán. (Az S&P 500 a “Standard & Poor 500? index rövidítése. Ezt az indexet 500 részvény alapján számítják, így átfogó képet ad az amerikai részvénypiac állapotáról, hozamairól.)

Mint látható az elmúlt 72 évben 17 olyan év volt, amikor teljesen átlagos portfolióval veszthettünk és 55 olyan év volt, amikor nyerhetett. Az átlag 12,8%. Dollárban.

Ha rátekintünk az ábrákra, akkor rögtön láthatjuk, hogy miért van az, hogy aki hosszú távú befektet?ként, még teljesen átlagos portfolióval is szinte biztosra mehetett, hogy nyer. Másrészt az is látszik, hogy aki rövidtávra spekulál, minden további nélkül elveszíthette a pénzének akár a felét is.

Most akkor kockázatos az értékpapír alapú befektetés vagy sem?

Ez attól függ. Az adatokból ez már matematika, hogy mire számíthatunk.

Ha 1-2 évre indítunk ilyen befektetést akkor kb. 25% esélyünk van arra, hogy kevesebb pénzünk lesz a végén, mint amit beraktunk. Kb. 5% eséllyel csak a felét kapjuk meg a berakott pénzünknek. Viszont kb. 12% esélyünk van arra, hogy a dupláját kapjuk meg.

Hosszú távon, 20 évre viszont már gyakorlatilag nulla az esélye, hogy t?két veszítsünk. Mivel a hosszú id? nem csak megszépít, de ki is átlagol, a befektet?k 95%-nak 11% és 15% közti évi hozama lesz és ez nem kevés. 11%-nál 20 év alatt a pénzünk nyolcszorosát, 15%-nál a tizenhatszorosát kapjuk meg.

Mivel lehet egy hosszútávú befektetést biztonságossá tenni?Ennek három alapvet? eszköze van.

Az egyik a kockázatok porlasztása. Nem egy részvényt vásárolunk, hanem sokból egy keveset. Így ha valamelyik cég bajba is kerülne, ez nagy veszteséget nem okoz. Erre ma már kifinomult módszerek vannak.

A második a jogi helyzet optimalizálása. Ez szép és elegáns megfogalmazása annak, hogy a befektetéseinket úgy intézzük, hogy azok jövedelme után a lehet? legkevesebbet veszítsük el adók, illetékek stb. formájában.

A harmadik eszköz a folyamatos menedzselés. 20 év hosszú id?, ez alatt sok minden történhet. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan a befektetés portfolióját úgy alakítjuk szakember segítségével, hogy az mindig az optimális legyen. Olyan ez, mint a fociban. Az üres pályán is szinte lehetetlen az egyik kapuból úgy kirúgni a labdát, hogy pont a másikba menjen ( ez meccsen évtizedenként egyszer szokott sikerülni…) Ugyanakkor egy óvodás is képes a labdát szépen végigvezetgetni a pályán egyik kaputól a másikig.

Remélem, hogy sikerült egy kicsit megvilágítani ezt a bonyolult témát.

Végezetül azért felvetnék egypár kényes kérdést: Kinek áll érdekében az, hogy Ön kedves olvasó elhiggye, a hosszútávú értékpapír alapú befektetések nem biztonságosak?

Röviden felsorolom:

A bankoknak – akkor ugyanis elvinné a „biztos” bankszámláról a pénzét. (Megjegyzem a bankok pontosan így keresnek rekordprofitokat – Ön berakja a pénzét alacsony „biztos” kamatra a bankba, ?k meg az értékpapírpiacon és a gazdaságban megforgatják. )

Az államnak – az állam szeretné, ha Ön kedves olvasó államkötvényekbe rakná a pénzét. A részvények ennek a konkurenciái – el is próbál az állam mindenkit riasztani – törvények útján, vagy csak propagandával – ett?l.

A kereskedelem – ha Ön elhiszi, hogy a megtakarítások nem biztonságosak és ráadásul nem is hoznak jól, akkor semmi akadálya annak, hogy most rögtön elköltse náluk minden pénzét. És ez nekik remek. Hát még ha arra is rá tudják venni, hogy hitelekbe verje magát!

Ingatlan beruházók – ha Önt meg lehet gy?zni, hogy az elvont értékpapírok helyett a megfogható falakba fektessen (most, hogy az a fal mib?l és hogyan épült tekintsünk el) akkor nekik nyert ügyük van.

Szóval kinek érdeke meggy?zni Önt, hogy a hosszútávú értékpapír alapú befektetések nem biztonságosak? Praktikusan mindenkinek – saját magát kivéve. Mert, ha komoly pénzeket akar összerakni, hogy komoly célokat valósítson meg, akkor ez a legjobb út.

Csakhogy van egy aprócska prücök: mégpedig hogy nálunk csak kb. 21 éve van kapitalizmus és annak is eddig f?ként a szemetét láttuk. De azért el kellene gondolkodni rajta, hogy azokban az országokban, ahol régóta és folyamatosan kapitalizmus van, miért ilyen formákban van a családi megtakarítások dönt? része?

2010/04/23

Az adótervezés most kezdödik…

Filed under: Signum,befektetés,pénz,öngondoskodás — Tags: , , , — bosegtitkok @ 07:37

Vállalatvezetöként, cégtulajdonosként az év utolsó hónapjában a karácsonyi el?készületek és az ünnepre való hangolódás helyett gyakran viszi el idönk nagy részét a kérdés, vajon mennyi lesz a cégem – legyen bár ötfös mikrovállalkozás vagy többezer fös konszern – társasági adója? Milyen összegre kell feltöltenem december 20-ig ennek az adónak az alapját?

Tudnunk kell, hogy cégünk terhei gondos és elörelátó tervezéssel csökkenthetöek. Ehhez azonban idöben kell föltennünk a kérdéseket: Ismerek és alkalmazok-e minden lehetséges korrekciós tényezöt? Kihasználom-e az összes törvényes lehet?séget annak érdekében, hogy a lehet? legkedvez?bb mérték? terhet kelljen csak viselnie az elmúlt években egyébként is meggyötört vállalatomnak?

Hogyan tudom kulcsembereimet megtartani -mert a legjobbak könnyen mozdulnak-, hogyan tudom jogosnak és megérdemeltnek is tartott jövedelemigényeiket úgy teljesíteni, hogy ne kelljen lemondanom amúgy is megcsappant profitomról. Alkalmazom-e a nekem mint munkáltatónak végzetesen megdrágult cafeteria alternatíváit, vagy inkább megsz?ntettem – miközben az embereim jobban számítanak ezekre a juttatásokra, mint valaha?

Tudom-e, hogy az idén, a 2009-ben még lehetséges módok jó részével már nem lesz lehet?ségem csökkenteni a társasági adó alapját – megsz?nik például a helyi ipar?zési adó leírásának lehet?sége, amivel eddig legalább a társasági adóm mértékét csökkenthettem?

Tudom-e, mit jelent az, hogy az osztalékként kivett vállalkozói jövedelmem egyáltalán nem biztos, hogy e min?ségében is fog adózni – mert ha a személyes közrem?köd?i díjam (vagy az egyéni vállalkozói kivétem) nem éri el a cégem f? tevékenységére jellemz?, a piaci viszonyoknak megfelel? díjazás mértékét, akkor azt az osztalékom terhére kell majd kiegészítenem erre az igencsak megfoghatatlan összegre? Vagyis tudom-e, hogy az osztalékom is adózhat munkabérként?

Átgondoltam-e, hogy ha ösztönözném valamelyik kollégámat – vagyis el?léptetni, fizetésemelésben részesíteni, jutalmazni szeretném a kiemelked? teljesítményéért, hogy ezzel az egész csapatomat is motiváljam a hatékonyabb és eredményesebb munkára –, akkor ez mennyibe kerül majd nekem mint munkáltatónak?

Van-e pontos információm arról, hogy az ilyen ösztönzések – a jövedelemnövekedés összege – után az úgynevezett marginális adóék, vagyis az a közteherelvonás, amely csökkenti az általam mint munkáltató által a legjobb embereim jövedelemnövelésére fordított összeget, nem kevesebb mint 71 százalék? (Nem tévednek: a nekem 100 százalékba kerül? növekményb?l 29 százalék marad nettó jövedelemként az ösztönözni kívánt dolgozó zsebében!)

És azt tudják-e az alkalmazottaim, ha esetleg rajtam keresztül jutottak eddig a borravaló, a felszolgálói díj vagy a hálapénz rájuk es? részéhez, hogy jöv?re mindezek után összevonandó bérjövedelemként kell adózniuk?

S ha már így elgondolkodtam a cégem adóján és a dolgozóim jólétén, vajon gondoltam-e arra, hogy személy szerint nekem mit hozhat a jöv?? Hogyan lesz elegend? nyugdíjam, ha a magyar vállalkozók több mint 90 százalékához hasonlóan én is csak a mindenkori megengedett minimális járulékokat fizetem be? Hogyan lesz a páromnak nyugdíja, ha ? is hasonló cip?ben jár? Mib?l fizetjük ki húsz év múlva a rezsinket, ha most addig optimalizáljuk a járulékfizetést, amíg csak lehet?

És amire legkevésbé gondolunk mi történik a cégemmel, ha meghalok? Ha a legveszélyeztetettebb, úgy 45 és 60 közötti korosztályba tartozom, s különösen, ha ilyen korú férfi vagyok, jobb, ha számot vetek azzal is, mi lesz, ha már én nem merenghetek ezeken a kérdéseken – hanem a párom vagy a gyerekem, akik öröklik a cégemet. Mib?l fognak megélni, ha eddig rajtam keresztül ?k is a cég jövedelméb?l éltek?

Tudom-e, hogy ma már a kft. üzletrész után a minimum öröklési illeték 11 százalék, amit az örökösnek fizetnie kell – készpénzben? A fels? határ megjegyzem, 40%! Honnan lesz majd erre a lányomnak, a fiamnak vagy az özvegyemnek elegend? pénze? Eladja a cégemet – az életem alkotását? Kinek? Mennyiért? Meddig tud abbból megélni? Vagy továbbviszi? Tudja-e? Akarja-e? Vagy cs?döt jelent?

És ekkor lehet, hogy felhív valaki, és azt kérdezi t?lem: beszéltem-e vállalatvezet?ként vagy cégtulajdonosként szakért?vel, akinek a tarsolya gyógyírt hozhat e vérfagyasztó kérdésekre? A tanácsadók ugyanis olyan törvényes megoldást kínálhat a fenti problémákra, amely a Pénzügyminisztérium feltételes adómegállapítási határozataival is meger?sítve csökkentheti a társasági adó alapját. Ráadásul minden más legális lehet?ségnél kedvez?bb – és mindenekel?tt: halasztott – közteherviselési kötelezettségek mellett.

Mire jó még? Nos, ösztönözheti a tulajdonost, a cégvezet?t, a kulcsembert és az egyszer? alkalmazottat egyaránt. Növelheti a cég iránti loyalitást. Emellett megoldást nyújt a méltó életet biztosító privát nyugdíjak megteremtéséhez olyan céges forrásokból, amelyek egyébként esetleg nem állnának sem a vezet?k sem a dolgozók rendelkezésére.

Most még van elég id?, hogy vállalatvezet?ként elbeszélgessenek ezekr?l a kérdésekr?l egy szakért?vel is.

És ekkor nyugodtan, teljes lelkemmel készülhetek a Karácsonyra, és a karácsonyfa alatt azza a jóérzéssel is bontogathatom az ajándékokat, hogy jöv?t adtam a munkatársaimnak, a családomnak és magamnak…

2010/03/07

Befektetés válság idején

Filed under: befektetés,válság — Tags: , — bosegtitkok @ 21:23
Hírlevél regisztráció

Hírlevél regisztráció

A jelenlegi recessziós id?szak – amikor a gazdaság nem növekszik – alkalmas lehet arra, hogy az emberek meggazdagodjanak. Mi több, ebben az id?szakban jobban meg lehet gazdagodni, mint a konjunktúra, azaz a gazdasági növekedés id?szakában, csak tudunk kell, hogyan bánjunk a pénzzel.

Néhány alapösszefüggés

A világgazdaságnak van egy fejl?dési trendje. Ha megnézünk bármilyen indexet, különösen, ha az olyan nagy indexeket, mint a Down Jones, akár rövidebb, akár hosszabb távon azt látjuk, hogy nem egyenletes a fejl?désük, hanem szinte ütemesen, emelkedések és csökkenések váltják egymást. Ez az alaptrend nem változik.

11

Most recesszióban vagyunk. Ennek két fázisa van: a kontrakció, amikor jelent?s mértékben esnek az árfolyamok, és az expanzió, amikor ez a trend egy id? után törvényszer?en megfordul – a világ még nem látott olyat, hogy az indexek 10-15 éven keresztül folyamatosan lefelé mentek volna.

Vannak konjunktúra id?szakok (virágzás) is. Ezt az emelked? fázist expanziónak hívjuk, de természetesen a recessziós id?szaknak is van expanziós fázisa. Ha valaki recessziós id?ben helyes pénzpiaci magatar tást tanúsít, akkor jobban meg tud gazdagodni, mert olcsóbban veheti meg az eszközöket-értékpapírokat, mint egy emelked? d?szakban.

Mennyi ideig tart a recesszió s hol tartunk most?

Sokan ma fekete jöv?képet festenek, pedig a helyzet nem ennyire tragikus. Ha megnézzük a 1990-tól 2007-ig tartó id?tartamot, azt látjuk, hogy a recessziós id?szakok egyre ritkábban követ keznek be, és egyre rövidebb ideig tartanak.

22

A mélyponton már túlvagyunk, ez volt 2009. március 7. napján. Azóta nemcsak az indexek úgy általában, de az egyes részvények is emelkedtek (lásd OTP, MOL)! Elkezd?dött tehát már az emelkedés, és hiányolom, hogy a média err?l nem számol be. Pedig de szép is lenne, ha végre a jó hír is hír lenne.

A magyar pénzügyi kultúráról

Szerte a világon megfigyelhet?, hogy a lakossági megtakarítások elég jelent?s része értékpapírokban illetve különböz? befektetési alapok ban van. Hazánkban ez 2 % …

33

A magyar emberek ugyanis egyrészt azért nem fektetnek részvényekbe, mert nincs évtizedes tapasztalatuk, másrészt, mert a média mindig azt kommunikálja, hogy a részvénybefektetések kockázatosak. Ez önmagában igaz, csak azt nem teszik hozzá, hogy ahogyan n? az id?intervallum, amire befektetünk, ez a kocká zat arányosan csökken.

Ha például ma azzal a szándékkal vásárolunk részvényt, hogy holnap eladjuk, akkor az tényleg nagyon kockázatos, de ha azzal a szándékkal, hogy legalább 10 évig nem nyúlunk hozzá, akkor már nem.

Az igazán fontosak viszont a vételi árak. Ezért jön nekünk kapóra a jelenlegi gazdasági helyzet! Recesszió idején, alacsony árfolyamon ugyanis sokkal több részvényt lehet megvenni, így az évek során jelent?sebb hasznot lehet realizálni.

A nyugdíj kérdése

Dubait nem számítva nincs ma a világon olyan ország, amelyik ma gas nyugdíjakat tudna biztosítani az állampolgárainak. Bár említésreméltó, hogy ma az egyetlen valóban (jól) m?köd? nyugdíjrendszer – erre biztos nem gondolt: Chilében van- Magyarországon a nyugdíjas korral egyébként nem csak az a gond, hogy az állam kevés pénzt biztosít, hanem a nyugdíjak folyamatos elértéktelenedése is, mert ha mgnézzük hosszú-hosszú éveken át szinte mindig csak a deklarált infláció felével korrigálták az ellátás összegét.  Egyre kevesebb gyermek születik, s –az orvostudománynak hála– egyre tovább élünk, így egyre kevesebben fizetnek nyugdíj járulékot egyre többek eltartására. Így nem csoda, hogy ma a kérdés nem a 13. havi nyugdíj megtartása vagy elvétele, hiszen a magyar állam már a 11. és a 12. havi nyugdíjt is hitelb?l fizeti. A jelenlegi recessziót tehát érdemes kihasználnunk például nyugdíjas éveink megalapozására.

A helyes stratégia

A legtöbben azért veszítenek a t?zsdén, és élnek csalódással a lelkükben, mert jobb esetben az intuícióik, rosszabb esetben a szomszéd lépése alapján vásárolnak, nem pedig egy stratégia részeként. A helyes stratégia lényege, hogy aktív éveink során folyamatosan vételi pozícióban vagyunk (mindig az épp mélyponton lév? részvényeket vásároljuk meg), majd csak amikor eljön a nyugdíjas korunk, akkor veszünk fel eladási pozíciót, s az akkori árfolyamon értékesítjük befektetéseinket.

44

A profit abból keletkezik, hogy a különböz? id?pontokban meg vásárolt részvényeket egy adott pillanatban –a nyugdíjba menés id?pontjában– eldjuk, az árfolyamnyereséget pedig realizáljuk. Jelenlegi gazdasági helyzetünkben ez a „vételi ablak” még egy-másfél évig lesz nyitva, ám jó tudni, hogy minél hamarabb határozzuk el magunkat, annál nagyobb hasznunk lesz. És az eltervezetthez képest elmehetünk egy plusz útra, mondjuk Mexikóba…

A kamatos kamat effektus

A kamatos kamatnak hihetetlen ereje van, ha ezt valaki használja, és okosan kihasználja. Más kérdés, hogy a 10 %-os banki kamat a kamatadó miatt hazánkban valójában csak 8 %, s azt is legfeljebb két-három hónapra ígérik, nem pedig 15 évre…

Ám ha valaki 15 éven keresztül aktívan t?két gy?jt, majd ezt a meglév? t?kéjét gyarapítja, akkor meg lehet csinálni azt, amit a világ fejlett nációi már élveznek, hogy a nyugdíjkort elérve – rendszeres ki fizetések mellett – élete végéig szép nyugdíjat realizáljon.

Arról az el?nyr?l nem is beszélve, hogy ÉN mondhatom meg, hogy mikor vonulok nyugdíjba, illetve itt már vissza, mert akkor ez az id?pont az ÉN döntésem lesz, nem pedig rólam dönt az állami akarat.

szemelyes-tanacsadas
Személyes tanácsadás

2010/02/07

Kínában 10 százalékkal n? az idei GDP

Filed under: befektetés,hírek,pénz — Tags: , , — bosegtitkok @ 12:52

Kínában 10 százalékkal n? az idei GDP – adja hírül az InfoRádió

Kína idei bruttó hazai terméke (GDP) 10 százalékkal n? – vélte a vezet? kínai gazdasági “agytröszt”, a tudományos akadémia mellett m?köd? gazdaság-el?rejelz? intézet.

Az intézet várakozása szerint a folyó negyedévben a GDP 11 százalékkal n?, majd az év hátralev? részében a b?vülés valamivel mérsékeltebb lesz.

Kína GDP-je tavaly 8,7 százalékkal n?tt, de 2009 utolsó három hónapjában már kétszámjegy?, 10,7 százalékos emelkedést jegyeztek fel, ami két éve a legnagyobb ütem volt.

Az intézet el?rejelzése szerint az idén a fogyasztói árindex várhatón 3 százalék feletti lesz a tavalyi 0,7 százalékos defláció után. Más mutatók is utalnak a gazdasági fejl?dés gyors ütemére. “84 százalékkal n?tt az autóeladás januárban az egy évvel korábbihoz képest” – közölte a kínai autógyártók (CAAM) szövetsége.

Januárban 1,2 millió autót értékesítettek az ázsiai országban, ahol a kormány adócsökkentésekkel élénkíti a gyártást és az eladást.

A kínai kereskedelmi minisztérium várakozása szerint az idén 15 millió autót adnak el az országban, ami több mint 10 százalékos b?vülés 2009-hez képest.

Szeretné ezt mint lehet?séget Ön is kihasználni? Fektessen Kínába! Jelentkezzen tanácsadásra!

Forrás: inforadio.hu/hir/gazdasag/hir-332132

2009/12/29

Talált pénz

Hírlevél regisztráció

Hírlevél regisztráció

Talált pénz lehet a unit-linked számlára utalt befizetések után kapható adójóváírás azoknak, akik még a következ? két napon lépnek. A biztosítási díjként még idén megfizetett megtakarítás 30 százalékát, de maximum 100 ezer forintot vissza lehet igényelni a személyi jövedelemadóból.

Ha a számlán december 31-ig idén befizetett összeg eléri a 334 ezer forintot, akkor támogatásként 100 ezer forint jóváírás kapható a 2009-es évre bevallott személyi jövedelemadóból (a szükséges feltételek megléte esetén – 3,9 mó Ft jövedelemig).

Az ún. unit-linked számla azoknak nyújt jó lehet?séget, akik gondolnak nyugdíjas éveikre és tudatosan kezelik pénzügyeiket. Azért érdemes ezzel a megoldással takarékoskodni, mert az adójóváírás, a kamatadó alóli mentesség és a jól megválasztott befektetések révén jelent?sen gyarapodhatnak megtakarításaink.

Az egyéb jogi el?nyökr?l nem is beszélve…?

Továbbá saját magunk választhatjuk meg, hogy a megtakarításunk milyen befektetésbe kerüljön, majd ez a portfolió az id?tartam alatt a befektetési környezet és a befektet? kockázatvisel? képességének változásával tetsz?legesen alakítható.

Véleményem szerint ez az a megtakarítási forma, mely a magyarországi nyugdíjrendszer ötödik pilléreként valós megoldás a nyugdíjas évekre való felkészülésre, a magyar nyugdíjrendszer kötelez? elemein az állami öregségi nyugdíjon, a magánnyugdíjpénztári befizetéseken és az önkéntes nyugdíjpénztári koncepción túlmutatva.

Ezen számla további el?nye, hogy nyugdíjazás el?tt is hozzáférhet? szigorú adózási és támogatás visszafizetési szankciók nélkül, szemben a NYESZ-szel és az önkéntes nyugdíjpénztári befizetéssel.

Szerintem err?l érdemes beszélni?.

Ön szerint is? Amennyiben érdekl?dik a fenti befektetés iránt, és szeretne részletesebb tájékoztatást kapni, kérjük töltse ki az alábbi adatlapot. Adatait bizalmasan kezeljük. A konzultáció ingyenes. Jelentkezés itt.

Archívum

Még mindig aktuális:

Szeretné elkerülni a hiteleket? Szeretné, hogy a gyerekei, unokái ne legyenek adósság-rabszolgák? Van rá megoldás és eszköz! S?t ha él vele, egész élete során hétszer annyi pénze lesz, mint annak, aki a hitelt választja.


Vállalkozók figyelmébe!

Sürg?s és fontos pénzügyi döntések

Lelépési pénz – a vállalkozó túlélési eszköze

Vállalkozók, cégtulajdonosok, nagyvállalatok kulcsemberei számára

Cafeteria – Választható béren kívüli juttatás

Garantált Eurós Jövedelem

Továbbá ajánlom figyelmébe ingyenes és kötelezettségmentes “lakossági” szolgáltatásainkat:

*Rendben vannak a biztosításai? Tudja, hogy több olyan is van, amit “kötelez?” fizetni és 90 %-ban lehet rajta spórolni?

*Hitelszakért? kollégáim átnézik az ingatlanhiteleit. Megnézzük mit és milyen feltételekkel kaphatna, hogy a lehet? legjobban járjon. (Figyelem! Elintézni a hitelt már pénzbe kerül!)

Kifejezetten n?knek szóló írásaim

Amennyiben szeretné ezt valakivel megbeszélni, készséggel állok rendelkezésére! További információ >

Köszönöm figyelmét és idejét. Üdvözlettel:
Dusik Andrea

Vagyonteremtés. T?kejövedelem. Anyagi függetlenség.

E-mail:      da@dusikandrea.hu
Web:         dusikandrea.hu

Hasznosnak találta?

Ki az az 5 legfontosabb ismer?se, akiknek nekem ezt FELTÉTLENÜL el kellene mondanom?

Küldje tovább barátainak, üzleti partnereinek, ismer?seinek!

El?re is köszönik Önnek.

Haszontalannak, netán károsnak találta? Mondja el, mir?l olvasna érdekl?déssel.

Hasznos, de nem eléggé? Ingyenes (és kötelezettségmentes) személyes tanácsadásunkon jóval több segítséget kaphat!

Jelentkezem, mert szeretném, ha az ölembe pottyanna 100.000 forint!

2009/12/19

Karácsonyi ajándékadó?

Filed under: Signum,befektetés,gondolkodásmód,hírek,pénz — Tags: , , , — bosegtitkok @ 06:41

Adócsökkentés fogcsikorgatva – Ideje átgondolni az évet, írja a VILÁGGAZDASÁG

Vállalatvezet?ként, cégtulajdonosként az év utolsó hónapjában nem sok id?nk van a karácsonyi el?készületekre, mivel egészen más kérdések töltik ki a napjainkat. Vajon mennyi lesz a cégem – legyen bár ötf?s mikrotársaság vagy ötezer f?s konszern – társasági adója? – írja a Világgazdaságban dr. Farkas András, a Brokernet Csoport vezérigazgató-helyettese.

Mennyire kell feltöltenem december 20-ig ennek az adónak az alapját? Vajon figyelembe vettem-e minden lehetséges korrekciós tényez?t? Kihasználtam-e az összes törvényes lehet?séget annak érdekében, hogy a lehet? legkedvez?bb terhelést kelljen csak elviselnie az elmúlt év csapásaitól egyébként is minden eresztékében recseg?-ropogó vállalatomnak?

Hogyan tudom teljesíteni a kulcsembereim jogosnak tartott fizetésemelési igényeit úgy, hogy ne kelljen lemondanom a profitomról – és ne kerüljön sokkal többe a leves, mint a hús? Számításba vettem-e, hogy jöv?re nekem mint munkáltatónak a cafeteria katasztrofálisan megdrágul – miközben az embereim jobban számítanak ezekre a juttatásokra, mint valaha?

Eszembe jutott-e, hogy jöv?re az idén még lehetséges módok jó részével már nem lesz lehet?ségem csökkenteni a társasági adó alapját – megsz?nik például a helyi ipar?zési adó leírásának lehet?sége, amivel eddig, ha fogcsikorgatva is, legalább a társasági adóm mértékét csökkenthettem? Tudatosult-e bennem, hogy jöv?re az osztalékként kivett vállalkozói jövedelmem egyáltalán nem biztos, hogy e min?ségében adózik – ha a személyes közrem?köd?i díjam (vagy az egyéni vállalkozói kivétem) nem éri el a cégem f? tevékenységére jellemz?, a piaci viszonyoknak megfelel? díjazás mértékét, akkor azt az osztalékom terhére kell majd kiegészítenem erre az igencsak megfoghatatlan összegre?

(Egyáltalán: elemeztem-e már, hogyan számolom ki jöv?re a lehetséges háromféle módszer alkalmazásával ezt a mértéket) Vagyis tudom-e, hogy az osztalékom is munkabérként adózhat, ha a megszokott alacsony (vagy nulla) összegben állapítom meg a személyes közrem?ködésem díját?

Átgondoltam-e, hogy ha ösztönözném valamelyik kollégámat – vagyis el?léptetni, fizetésemelésben részesíteni, jutalmazni szeretném a kiemelked? teljesítményéért, hogy ezzel az egész csapatomat is motiváljam a hatékonyabb és eredményesebb munkára –, akkor ez mennyibe kerül majd nekem mint munkáltatónak? Eljutott-e hozzám az a megrázó információ, hogy az ilyen ösztönzések – a jövedelemnövekedés összege – után az úgynevezett marginális adóék, vagyis az a közteherelvonás, amely csökkenti az általam mint munkáltató által a legjobb embereim jövedelemnövelésére fordított összeget, nem kevesebb mint 71 százalék? (Nem tévednek: a nekem 100 százalékba kerül? növekményb?l 29 százalék marad nettó jövedelemként az ösztönözni kívánt dolgozó zsebében!) És azt tudják-e az alkalmazottaim, ha esetleg rajtam keresztül jutottak eddig a borravaló, a felszolgálói díj vagy a hálapénz rájuk es? részéhez, hogy jöv?re mindezek után összevonandó bérjövedelemként kell adóz-niuk?

S ha eleget merengtem is a cégem adóján és a dolgozóim jólétén, vajon gondoltam-e arra, hogy személy szerint nekem mit hozhat a jöv?? Hogyan lesz értelmes összeg? nyugdíjam, ha a magyar vállalkozók több mint 90 százalékához hasonlóan én is csak a mindenkori megengedett minimális járulékokat fizetem be? Hogyan lesz a páromnak nyugdíja, ha ? is hasonló cip?ben jár? Mib?l fizetjük ki húsz év múlva a rezsinket, ha most addig optimalizáljuk a járulékfizetést, amíg csak lehet?
És a legkevésbé karácsonyi gondolatként felötlött-e bennem, mi történik a cégemmel, ha meghalok? Ha a legveszélyeztetettebb, úgy 45 és 60 közötti korosztályba tartozom, s különösen, ha ilyen korú férfi vagyok, jobb, ha számot vetek azzal is, mi lesz, ha már nem én töprengek ezeken a kérdéseken jöv?re – hanem a párom vagy a gyerekem, akik öröklik a cégemet. Eszembe jut-e, hogy jöv?re már a kft. üzletrész után is kell minimum 11 százalékos öröklési illetéket fizetnie az örökösnek – készpénzben? Honnan veszi majd a lányom, a fiam vagy az özvegyem ezt az esetleg horribilis összeget? Eladja a cégemet – az életem alkotását? Vagy cs?döt jelent?

Mire idáig érnék a gondolkodásban, s a kétségbeesés szakadékába zuhannék a karácsonyfa alól, ?szintén remélem, hogy felhív egy barátom, és azt kérdezi t?lem: beszéltem-e vállalatvezet?i vagy cégtulajdonosi min?ségemben a Brokernet Csoport szakért?ivel, akik enyhet hozhatnak e dermeszt? kérdések karácsonytagadó hangulatába? A Brokernet ugyanis olyan törvényes megoldást kínálhat a fenti problémákra, amely a Pénzügyminisztérium feltételes adómegállapítási határozataival is meger?sítve csökkentheti a társasági adó alapját, minden más legális lehet?ségnél kedvez?bb – és mindenekel?tt: halasztott – közteherviselési kötelezettségek mellett ösztönözheti a tulajdonost, a cégvezet?t, a kulcsembert és az egyszer? alkalmazottat egyaránt, emellett teret nyit az értelmes összeg? privát nyugdíjak megteremtéséhez olyan céges forrásokból, amelyek egyébként nem állhatnának a vezet?k és a dolgozók rendelkezésére. Még van id?, hogy vállalatvezet?ként elbeszélgessek ezekr?l a kérdésekr?l egy brokernet-es szakért?vel is. A Jézuska hozhat olyan ajándékot az ? révén, amely nekem eszembe sem jutott volna – s mégis engem dicsér majd mindenki, aki a céges karácsonyfa alatt ezt az ajándékot bontogatja…

Szerz?: Dr. Farkas András, a Brokernet Csoport vezérigazgató-helyettese

2009/12/03

Magánnyugdíj-pénztár vs állami?

A vágyott nyugdíjas élet

A téma közérdek? és nagyon aktuális. A kérdés id?szer?ségét az adja, hogy megjelent egy olyan törvénymódosítás, amelynek értelmében minden 1956. december 31-e el?tt született férfi és n?, aki annak idején önként választotta a magánnyugdíjpénztárat, ezév december 31-ig büntetlenül visszaléphet az állami pénztárba. A törvény nemcsak az aktiv munkavállalóknak, hanem a már nyugdíjban lev? expénztártagok számára is újra kinyította ezt a kaput, ezév decemberéig ?k is visszaléphetnek.

Elképzelhet?, hogy Ön, vagy családtagja, ismer?se is kapott ilyen levelet és a döntéshez szeretnék támpontokat adni.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ez év szeptember 30-ig minden érintettet értesített a tudni- és tennivalókról. A lehet?ség még azok számára is fennáll, akik már részesültek egyösszeg? magánpénztári ellátásban, ha a felvett összeget 30 napon belül visszafizetik. Jönnek tehát a levelek, körülbelül 160 ezer ember próbál meg mérlegelni és dönteni. Arra, hogy megmondjam a “tutit”,  én sem vagyok képes.

Nincsen ugyanis mindenki számára megfelel?, egyetlen helyes válasz. Nem tudom azt mondani, hogy csak a magánnyugdíj a jó választás, vagy csak az állami. Nagyon sok mindent?l függ ez.

Mit?l függ a válasz?

Attól, hogy valaki

1) hány éves,

2) milyen az egészségi állapota, várhatóan végig tudja-e dolgozni a nyugdíjig hátra lev? id?t, vagy esetleg leszázalékolhatják,

3) hány éve van hátra a nyugdíjig,

4) melyik magánpénztárban van a pénze, ott milyen portfoliót választott, mekkora volt és lesz a jövedelme, mit csinált a magánpénztártól egyösszegben felvett jövedelmével stb.

Nagyon összetett és bonyolult kérdésr?l van tehát szó, és nagyon nem mindegy a választás. Aki most jól dönt, sokat tesz annak érdekében – akár minden plusz fillér befektetése nélkül is- , hogy a postás vastagabb borítékot hozzon majd ki a jöv?ben számára. A döntés tehát:”húsba vágó” A mérlegelés elkerülhetetlen.

Általánosságban annyi mondható el, hogy körülbelül 23-25 éves folyamatos magánnyugdíjpénztári tagság kell ahhoz, hogy az innen származó jövedelem elérje, vagy meghaladja az állami pénztárból származó nyugdíj 25 %-át. Természetesen ez az id? az átlagosnál magasabb jövedelem esetén rövidebb, alacsonyabb jövedelem esetén azonban hosszabb is lehet. Továbbá fontos hangsúlyozni a folyamatosságot. A fekete gazdaságban töltött id? és az ott szerzett  fekete jövedelem szintén hosszabbító tényez?.

Kit?l kérjen tanácsot? Több esélyes a dolog.

Fordulhat pl. a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz. ?k nagyon értenek az állami nyugdíj kiszámításához. Az Ön konkrét adatainak figyelembe vételével elég pontosan be fogják l?ni, hogy várhatóan mekkora állami nyugdíjra számíthat. Valószín?leg ismerik a várható törvényi módosításokat is, bár azt a kalkulátoruk nem tudja figyelembe venni, ugyanis a jöv?be nem lát ? mindig csak az éppen érvényben lév? jogszabályok alapján tud számolni. Továbbá egyáltalán nem biztos, hogy felvilágosítást fognak tudni adni a magánpénztárak hozamairól, a portfolióválasztás fontosságáról stb.

Ugyanakkor azt se felejtse el, hogy az állami nyugdíjkassza nemcsak a népességi adatok miatt “lyukas”, hanem a rendszerb?l adódóan eleve az. Még akkor is az lenne, ha nem lenne olyan tragikusan alacsony a születésszám, ha nem húzódna el olyan nagyon a fiatalok munkába állása, ha nem lenne várható a közeljöv?ben egy nagy tömeg, a Ratkó-gyerekek közel egyidej? tömeges nyugdíjbavonulása.

Ratkó-korszak a Ratkó Anna 1949 és 1953 közötti népjóléti, majd egészségügyi miniszterségének, illetve tágabban az 1950 és 1956 közötti félévtizednek a népesedéspolitikára utaló elnevezése. Az abortusztilalom és a gyermektelenségi adó miatt a természetes szaporodás üteme ezekben az években jelent?sen n?tt. A terhességmegszakítás tilalmát 1956 júniusában oldották fel, a gyermektelenségi adót pedig az 1956-os forradalom után törölték el. Az ebben a félévtizedben született generációt Ratkó-gyerekeknek hívják, és sokszor azt érzik, hogy félnek t?lük.

Anno, a trianoni tragédiából éppen csak magához tér? Magyarországon 1921-ben 255 243 csecsem? született. Ez a számadat egészen a harmincas évek elejéig jellemz? volt.

A kétszázezres határ alá 1933-ban süllyedtünk: akkor 193 111 újszülött jött a világra.

De még a világháború alatt is több gyermek született, mint most! 1940-ben 185 562, 1941-ben 177 047, 1944-ben pedig 195 868.

Csökkenést csak 1945 hozott, amikor 169 091 élve születés történt, aztán a mutatók újra emelkedtek: 1954-ben már 223 347 csecsem?r?l tud a Központi Statisztikai Hivatal.  Itt indult Ratkó Anna programja.

1956 után, amikor Kádár János meghirdette ultraliberális abortuszpolitikáját, megfordult az irány.

A csökkenés ekkortól nagyjából állandónak mondható.

A rendszerváltozás idején, 1990-ben például már csak 125 679 gyermek született.

A mélypontot az 1999. esztend? jelentette, amikor 94 645 csecsem?t regisztráltak. Akkor egy szül?képes korú n?re 1,29 élveszülés jutott, ami eleve kizárja, hogy a mai magyar népesség reprodukálja önmagát. Az ezredforduló enyhe javulást hozott, majd újra romlottak a mutatók: 2003-ra gyakorlatilag visszatértünk az 1999-es szintre, amit 2004-ben újra megismételtünk.

1976-ban 181.497 élveszületés volt,  1995-ben: 112.000.,  2004-ben: 94.000 !

Lyukas, hiszen kilyukasztották, amikor a pályakezd?k számára kötelez?vé, az id?sebbek számára pedig választhatóvá tették a magánnyugdíj választását, hiszen jelenleg a nyugdíjak túlnyomó többségét még az állami nyugdíj-kasszából folyósitják, de az új nemzedék már nem oda teljesít befizetést. Az állami nyugdijkassza tehát rövid távon abban érdekelt, hogy a lehet? legtöbb befizet?t csalogassa vissza magához.

Fordulhat természetesen a magánnyugdijpénztárához is, ahol nyílván fel fogják világosítani a t?lük várható járandóságok mértékér?l, a portfolióválasztás fontosságáról stb., de nem fogják azt mondani, hogy menjen át inkább a másik magánnyugdíj-pénztárba, mivel ott kétszer akkora hozamok vannak, és azt se, hogy menjen vissza az államiba. Azok a tanácsadók tehát, akik az állami nyugdíjpénztárban vagy a magánnyugdíj-pénztárban elérhet?k óhatatlanul elfogultak saját munkaadóikkal szemben.

Soha nem volt tehát ennyire fontos, hogy objektív, a szakmáját jól ért?, független, egyetlen pénztárhoz sem elkötelezett tanácsadóhoz forduljon, mint most.

?          Most, amikor egyrészt döntenie kell,

?          most, amikor az átlagnyugdíj 79 306 Ft,

?          most, amikor a jöv?ben nem várható a nyugdíjak reálértékének a növelése,

?          most, amikor közel 2 millióan csak a minimális nyugdíjjárulékot fizetve, minimális nyugdíjra – ennek összege most 28 500 Ft számíthatnak,

?          most, amikor legalább 1 millióan vannak azok, akik 15 évnél kevesebb szolgálati id?t tudnak felmutatni,

?          most, amikor az ország gazdasági válságban van és jelent?s állami segítségre senki sem számíthat,

?          most, amikor az euró bevezetése el?tt állunk, most, amikor már (1997!!! óta) el van fogadva (érvényes, de nem hatályos) a 2013. január 1-t?l életbelép? új nyugdíjtörvény, amelynek értelmében a nyugdíj adóköteles lesz és a nyugdíjasok hátrányára fog változni a nyugdíj kiszámítási szabálya,

?          most, amikor a magán és önkéntes pénztárak a hosszú táv ellenére megdöbbent?en alacsony profitokat realizálnak.

Honnan fogja tudni, hogy jó helyen van, hogy jó tanácsadót választott? Onnan, ha a tanácsadó nemcsak általánosságban beszél, nemcsak az érzelmeit felkorbácsoló jöv?re vonatkozó provokativ és manipulativ kérdésekkel árasztja el, hanem számol. El?veszi a laptopját vagy a kalkulátorát és konkrét adatokat tár maga elé. Ha igy dönt ekkora nyugdíjra számithat, ha meg amúgy, akkorára.

És még valami. Mindenkit óva intenék attól, hogy azt higgye, hogy pusztán a megfelel? nyugdíjpénztár kiválasztása elegend? intézkedés a megfelel? nyugdíjösszeg eléréséhez. Ezzel még csak a kötelezend?en befizetend? járulékaink felhasználását optimalizáltuk, melynek összege azért a dupla minimálbér (143.000,-Ft) mellett is  137.280,-Ft/év!!! [Állami nyugdíjjárulék (1,5%): 2.145 Ft, Magánnyugdíjpénztári befizetés (8%): 11.440 Ft] Mai értéken a nyugdíjak összege 93 %-ban 150 ezer Ft alatt lesz. Ez az összeg ma sem sok, különösen, ha valakinek egyedül kell bel?le boldogulnia. Egy férfi átlagosan 17, egy n? átlagosan 23 évet tölt el nyugdíjasként. Ez túl sok id? ahhoz, hogy ezt nyomorogva, éhezve, fázva, gyógyszerek és orvosi ellátás nélkül töltse el valaki. A nyugdíjak értékállósága a kiüresed? nyugdíjkasszák árnyékában nem igazán látszik biztosítottnak. Ebben a helyzetben az öngondoskodás szerepe felértékel?dik. Félretenni, takarékoskodni id?s napjainkra az egyetlen eszköz, amivel függetleníteni tudjuk magunkat a nyugdíjkasszáktól. Ezért nem mindegy, hol van a magánnyugdíjunk. Erre lehet tökéletes megoldás a garantált eurós jövedelmet biztosító KAIROSZ, az ING megoldása, és ezen túl is még számos garanciát nyújtó konstrukció.

És még egy apróság, ami ma így igaz: a magánnyugdíj-számlán lév? pénz örökölhet?, bár egyösszeg? felvételekor az érvényes legmagasabb szja adókulcs 50 %-os mértékéig adót kell fizetni utána. Az egyéni számla nem része a hagyatéknak, vagyis szinte azonnal hozzáférhet?, az egyéni számlán lév? összeg felvétele örökösödési illetékmentes.

Ha Ön vagy hozzátartozója, munkatársa, alkalmazottja, ismer?se is kapott ilyen levelet, szeretne döntéséhez szakszer?, objektív tanácsot kapni, érdeklik a saját lehet?ségei, nézzük meg együtt, hogy Önnek, a környezetében él?knek mi lenne a legjobb!

Jelentkezem, mert szeretném, ha a legjobb helyen lenne a pénzem!

Gyakorlati tennivalók, ha már döntött:

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (Felügyelet) 2009. szeptember 28-án tértivevényes levélben értesítette az érintett jelenlegi és volt magánnyugdíjpénztári tagokat az állami társadalombiztosítási (TB) nyugdíjrendszerbe történ? visszalépés, illetve a pénztártagság figyelembevételével megállapított öregségi nyugellátás módosításának lehet?ségér?l. Sok állampolgár azonban ? félreértve a levél tartalmát ? a visszalépésre, vagy a nyugellátás módosítására irányuló kérelmét magánnyugdíjpénztára helyett a Felügyeletnek küldte meg.

A PSZÁF így ismételten felhívja a figyelmet: aki még nem nyugdíjas és pénztártagként vissza kíván lépni a TB rendszerébe, erre vonatkozó kérelmét ahhoz a magánnyugdíjpénztárhoz kell írásban benyújtania (legkés?bb 2009. december 31-ig), ahol a pénztártagsága a kérelem benyújtásakor fennáll. A pénztár megnevezése és címe a Felügyelet által kiküldött tájékoztató levél elején megtalálható. A kérelemben feltétlenül fel kell tüntetni a nevet, lakcímet és Taj számot is.

Aki már öregségi nyugdíjas (ideértve, a bányásznyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, el?nyugdíjban, szolgálati nyugdíjban, az egyes m?vészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, továbbá az öregségi nyugellátásnak min?sül? mez?gazdasági járadékok valamelyikében részesül?ket is), a nyugdíjának módosítására vonatkozó kérelmét írásban legkés?bb 2009. december 31-éig ugyancsak ahhoz a magánnyugdíjpénztárhoz kell benyújtania, ahol a pénztártagsága utoljára fennállt, vagy ahol jelenleg is tag. A pénztár megnevezése és címe a Felügyelet által kiküldött tájékoztató levél elején megtalálható. A kérelemben itt is feltüntetend? a név, lakcím és TAJ szám.
A Felügyelett?l korábban azok a személyek kaptak értesítést, akik jelenleg magánnyugdíjpénztár tagok, önkéntes döntésük alapján lettek pénztártagok és 2008. december 31-éig 52. életévüket betöltötték.

Szintén levelet kaptak, akik számára 2009. július 9-ét megel?z?en TB öregségi nyugellátást állapítottak meg és a TB nyugellátásuk összegét (pénztári tagságukra tekintettel) 75 százalékos mértékben határozták meg. Utóbbiak kérhetik nyugellátásuk összegének ismételt megállapítását, a pénztártagság figyelmen kívül hagyásával. Esetükben további feltétel, hogy ha korábban pénztári szolgáltatásban részesültek, ennek összegét volt magánnyugdíjpénztáruk részére a módosítási kérelem benyújtásától számított 30 napon belül visszafizessék.

Kívánok hatékony pénzügyi szokásokat!

Üdvözlettel:

Dusik Andrea
Vezet? pénzügyi tanácsadó

da@dusikandrea.hu

Mobil: 06 70 4210287

www.dusikandrea.hu

www.bosegtitkok.hu

2009/11/15

Garantált Eurós Jövedelem az ING-t?l

Filed under: Biztosítás,befektetés,nyugdíj,öngondoskodás — Tags: , — bosegtitkok @ 21:47

Legyen a nyugdíjcélú befektetése garantált!

A nyugdíjas évek biztonságát ne kockáztassa!

A Kairosz Program közép- és hosszú távra szól, ideális megoldás nyugdíj el?takarékosságra! Célja, hogy a nyugdíjas évekre is biztosítsa azt az életszínvonalat, amelyet aktív keres?ként megszoktunk. Ha még nem tudja, hogy miért van erre szükség, itt olvashat róla.

Legfontosabb jellemz?k:

  • 100% T?kegarancia, mert a befizetett díjakra az ING t?kegaranciát vállal, azaz Ön nem vezíthet.
  • Garantált havi járadékfizetés Euróban, ami az elért hozamok által növekedhet.
  • A nyugdíjra felhalmozott összeget és hozamait, lejáratkor az Ön által választott formában egy összegben vagy havi járadékként kapja meg.
  • Nem csak a nyugdíjazás után kaphatja meg – ellentétben a magán- az önkéntes nyugdíjpénztárral és a NYESZ-szel!
  • Életbiztosítási védelmet nyújt, baleset bekövetkezésekor is.
  • El?re kalkulálható eredmény.
  • Az eredmény a garantált szintt?l csak több lehet.
  • Rugalmasan választható és alakítható portfóliók.
  • Online számlahozzáférés az Interneten keresztül.
  • Lehet?sége szerint egyszeri összegekkel is kiegészítheti a rendszeres megtakarításait.
  • A kifizetés mentes az öröklési illetékfizetés alól, és 10 év futamid? felett kamatadó mentes.
  • Értékálló eurós befektetés, nincs kitéve a forint árfolyamváltozásainak.

Van már Önnek valódi megoldása a nyugdíjra?

Lehet valóban a Kairosz az Ön számára a legjobb megoldás? Ha igen akkor miért jobb, mint az önkéntes nyugdíjpénztár vagy a NYESZ? Mekkora nyugdíjra számíthat ezzel és e nélkül? Mindezt megtudhatja! Kérjen id?pontot egy személyes konzultációra, hogy megismerje lehet?ségeit!

szemelyes-tanacsadas

Személyes tanácsadás

Older Posts »

Powered by WordPress

© 2010 Dusik Andrea pénzügyi tanácsadó oldala All Rights Reserved -- Copyright notice by Blog Copyright