A vágyott nyugdíjas élet
A téma közérdek? és nagyon aktuális. A kérdés id?szer?ségét az adja, hogy megjelent egy olyan törvénymódosítás, amelynek értelmében minden 1956. december 31-e el?tt született férfi és n?, aki annak idején önként választotta a magánnyugdíjpénztárat, ezév december 31-ig büntetlenül visszaléphet az állami pénztárba. A törvény nemcsak az aktiv munkavállalóknak, hanem a már nyugdíjban lev? expénztártagok számára is újra kinyította ezt a kaput, ezév decemberéig ?k is visszaléphetnek.
Elképzelhet?, hogy Ön, vagy családtagja, ismer?se is kapott ilyen levelet és a döntéshez szeretnék támpontokat adni.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ez év szeptember 30-ig minden érintettet értesített a tudni- és tennivalókról. A lehet?ség még azok számára is fennáll, akik már részesültek egyösszeg? magánpénztári ellátásban, ha a felvett összeget 30 napon belül visszafizetik. Jönnek tehát a levelek, körülbelül 160 ezer ember próbál meg mérlegelni és dönteni. Arra, hogy megmondjam a “tutit”, én sem vagyok képes.
Nincsen ugyanis mindenki számára megfelel?, egyetlen helyes válasz. Nem tudom azt mondani, hogy csak a magánnyugdíj a jó választás, vagy csak az állami. Nagyon sok mindent?l függ ez.
Mit?l függ a válasz?
Attól, hogy valaki
1) hány éves,
2) milyen az egészségi állapota, várhatóan végig tudja-e dolgozni a nyugdíjig hátra lev? id?t, vagy esetleg leszázalékolhatják,
3) hány éve van hátra a nyugdíjig,
4) melyik magánpénztárban van a pénze, ott milyen portfoliót választott, mekkora volt és lesz a jövedelme, mit csinált a magánpénztártól egyösszegben felvett jövedelmével stb.
Nagyon összetett és bonyolult kérdésr?l van tehát szó, és nagyon nem mindegy a választás. Aki most jól dönt, sokat tesz annak érdekében – akár minden plusz fillér befektetése nélkül is- , hogy a postás vastagabb borítékot hozzon majd ki a jöv?ben számára. A döntés tehát:”húsba vágó” A mérlegelés elkerülhetetlen.
Általánosságban annyi mondható el, hogy körülbelül 23-25 éves folyamatos magánnyugdíjpénztári tagság kell ahhoz, hogy az innen származó jövedelem elérje, vagy meghaladja az állami pénztárból származó nyugdíj 25 %-át. Természetesen ez az id? az átlagosnál magasabb jövedelem esetén rövidebb, alacsonyabb jövedelem esetén azonban hosszabb is lehet. Továbbá fontos hangsúlyozni a folyamatosságot. A fekete gazdaságban töltött id? és az ott szerzett fekete jövedelem szintén hosszabbító tényez?.
Kit?l kérjen tanácsot? Több esélyes a dolog.
Fordulhat pl. a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz. ?k nagyon értenek az állami nyugdíj kiszámításához. Az Ön konkrét adatainak figyelembe vételével elég pontosan be fogják l?ni, hogy várhatóan mekkora állami nyugdíjra számíthat. Valószín?leg ismerik a várható törvényi módosításokat is, bár azt a kalkulátoruk nem tudja figyelembe venni, ugyanis a jöv?be nem lát ? mindig csak az éppen érvényben lév? jogszabályok alapján tud számolni. Továbbá egyáltalán nem biztos, hogy felvilágosítást fognak tudni adni a magánpénztárak hozamairól, a portfolióválasztás fontosságáról stb.
Ugyanakkor azt se felejtse el, hogy az állami nyugdíjkassza nemcsak a népességi adatok miatt “lyukas”, hanem a rendszerb?l adódóan eleve az. Még akkor is az lenne, ha nem lenne olyan tragikusan alacsony a születésszám, ha nem húzódna el olyan nagyon a fiatalok munkába állása, ha nem lenne várható a közeljöv?ben egy nagy tömeg, a Ratkó-gyerekek közel egyidej? tömeges nyugdíjbavonulása.
A Ratkó-korszak a Ratkó Anna 1949 és 1953 közötti népjóléti, majd egészségügyi miniszterségének, illetve tágabban az 1950 és 1956 közötti félévtizednek a népesedéspolitikára utaló elnevezése. Az abortusztilalom és a gyermektelenségi adó miatt a természetes szaporodás üteme ezekben az években jelent?sen n?tt. A terhességmegszakítás tilalmát 1956 júniusában oldották fel, a gyermektelenségi adót pedig az 1956-os forradalom után törölték el. Az ebben a félévtizedben született generációt Ratkó-gyerekeknek hívják, és sokszor azt érzik, hogy félnek t?lük.
Anno, a trianoni tragédiából éppen csak magához tér? Magyarországon 1921-ben 255 243 csecsem? született. Ez a számadat egészen a harmincas évek elejéig jellemz? volt.
A kétszázezres határ alá 1933-ban süllyedtünk: akkor 193 111 újszülött jött a világra.
De még a világháború alatt is több gyermek született, mint most! 1940-ben 185 562, 1941-ben 177 047, 1944-ben pedig 195 868.
Csökkenést csak 1945 hozott, amikor 169 091 élve születés történt, aztán a mutatók újra emelkedtek: 1954-ben már 223 347 csecsem?r?l tud a Központi Statisztikai Hivatal. Itt indult Ratkó Anna programja.
1956 után, amikor Kádár János meghirdette ultraliberális abortuszpolitikáját, megfordult az irány.
A csökkenés ekkortól nagyjából állandónak mondható.
A rendszerváltozás idején, 1990-ben például már csak 125 679 gyermek született.
A mélypontot az 1999. esztend? jelentette, amikor 94 645 csecsem?t regisztráltak. Akkor egy szül?képes korú n?re 1,29 élveszülés jutott, ami eleve kizárja, hogy a mai magyar népesség reprodukálja önmagát. Az ezredforduló enyhe javulást hozott, majd újra romlottak a mutatók: 2003-ra gyakorlatilag visszatértünk az 1999-es szintre, amit 2004-ben újra megismételtünk.
1976-ban 181.497 élveszületés volt, 1995-ben: 112.000., 2004-ben: 94.000 !
Lyukas, hiszen kilyukasztották, amikor a pályakezd?k számára kötelez?vé, az id?sebbek számára pedig választhatóvá tették a magánnyugdíj választását, hiszen jelenleg a nyugdíjak túlnyomó többségét még az állami nyugdíj-kasszából folyósitják, de az új nemzedék már nem oda teljesít befizetést. Az állami nyugdijkassza tehát rövid távon abban érdekelt, hogy a lehet? legtöbb befizet?t csalogassa vissza magához.
Fordulhat természetesen a magánnyugdijpénztárához is, ahol nyílván fel fogják világosítani a t?lük várható járandóságok mértékér?l, a portfolióválasztás fontosságáról stb., de nem fogják azt mondani, hogy menjen át inkább a másik magánnyugdíj-pénztárba, mivel ott kétszer akkora hozamok vannak, és azt se, hogy menjen vissza az államiba. Azok a tanácsadók tehát, akik az állami nyugdíjpénztárban vagy a magánnyugdíj-pénztárban elérhet?k óhatatlanul elfogultak saját munkaadóikkal szemben.
Soha nem volt tehát ennyire fontos, hogy objektív, a szakmáját jól ért?, független, egyetlen pénztárhoz sem elkötelezett tanácsadóhoz forduljon, mint most.
? Most, amikor egyrészt döntenie kell,
? most, amikor az átlagnyugdíj 79 306 Ft,
? most, amikor a jöv?ben nem várható a nyugdíjak reálértékének a növelése,
? most, amikor közel 2 millióan csak a minimális nyugdíjjárulékot fizetve, minimális nyugdíjra – ennek összege most 28 500 Ft számíthatnak,
? most, amikor legalább 1 millióan vannak azok, akik 15 évnél kevesebb szolgálati id?t tudnak felmutatni,
? most, amikor az ország gazdasági válságban van és jelent?s állami segítségre senki sem számíthat,
? most, amikor az euró bevezetése el?tt állunk, most, amikor már (1997!!! óta) el van fogadva (érvényes, de nem hatályos) a 2013. január 1-t?l életbelép? új nyugdíjtörvény, amelynek értelmében a nyugdíj adóköteles lesz és a nyugdíjasok hátrányára fog változni a nyugdíj kiszámítási szabálya,
? most, amikor a magán és önkéntes pénztárak a hosszú táv ellenére megdöbbent?en alacsony profitokat realizálnak.
Honnan fogja tudni, hogy jó helyen van, hogy jó tanácsadót választott? Onnan, ha a tanácsadó nemcsak általánosságban beszél, nemcsak az érzelmeit felkorbácsoló jöv?re vonatkozó provokativ és manipulativ kérdésekkel árasztja el, hanem számol. El?veszi a laptopját vagy a kalkulátorát és konkrét adatokat tár maga elé. Ha igy dönt ekkora nyugdíjra számithat, ha meg amúgy, akkorára.
És még valami. Mindenkit óva intenék attól, hogy azt higgye, hogy pusztán a megfelel? nyugdíjpénztár kiválasztása elegend? intézkedés a megfelel? nyugdíjösszeg eléréséhez. Ezzel még csak a kötelezend?en befizetend? járulékaink felhasználását optimalizáltuk, melynek összege azért a dupla minimálbér (143.000,-Ft) mellett is 137.280,-Ft/év!!! [Állami nyugdíjjárulék (1,5%): 2.145 Ft, Magánnyugdíjpénztári befizetés (8%): 11.440 Ft] Mai értéken a nyugdíjak összege 93 %-ban 150 ezer Ft alatt lesz. Ez az összeg ma sem sok, különösen, ha valakinek egyedül kell bel?le boldogulnia. Egy férfi átlagosan 17, egy n? átlagosan 23 évet tölt el nyugdíjasként. Ez túl sok id? ahhoz, hogy ezt nyomorogva, éhezve, fázva, gyógyszerek és orvosi ellátás nélkül töltse el valaki. A nyugdíjak értékállósága a kiüresed? nyugdíjkasszák árnyékában nem igazán látszik biztosítottnak. Ebben a helyzetben az öngondoskodás szerepe felértékel?dik. Félretenni, takarékoskodni id?s napjainkra az egyetlen eszköz, amivel függetleníteni tudjuk magunkat a nyugdíjkasszáktól. Ezért nem mindegy, hol van a magánnyugdíjunk. Erre lehet tökéletes megoldás a garantált eurós jövedelmet biztosító KAIROSZ, az ING megoldása, és ezen túl is még számos garanciát nyújtó konstrukció.
És még egy apróság, ami ma így igaz: a magánnyugdíj-számlán lév? pénz örökölhet?, bár egyösszeg? felvételekor az érvényes legmagasabb szja adókulcs 50 %-os mértékéig adót kell fizetni utána. Az egyéni számla nem része a hagyatéknak, vagyis szinte azonnal hozzáférhet?, az egyéni számlán lév? összeg felvétele örökösödési illetékmentes.
Ha Ön vagy hozzátartozója, munkatársa, alkalmazottja, ismer?se is kapott ilyen levelet, szeretne döntéséhez szakszer?, objektív tanácsot kapni, érdeklik a saját lehet?ségei, nézzük meg együtt, hogy Önnek, a környezetében él?knek mi lenne a legjobb!
Jelentkezem, mert szeretném, ha a legjobb helyen lenne a pénzem!
Gyakorlati tennivalók, ha már döntött:
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (Felügyelet) 2009. szeptember 28-án tértivevényes levélben értesítette az érintett jelenlegi és volt magánnyugdíjpénztári tagokat az állami társadalombiztosítási (TB) nyugdíjrendszerbe történ? visszalépés, illetve a pénztártagság figyelembevételével megállapított öregségi nyugellátás módosításának lehet?ségér?l. Sok állampolgár azonban ? félreértve a levél tartalmát ? a visszalépésre, vagy a nyugellátás módosítására irányuló kérelmét magánnyugdíjpénztára helyett a Felügyeletnek küldte meg.
A PSZÁF így ismételten felhívja a figyelmet: aki még nem nyugdíjas és pénztártagként vissza kíván lépni a TB rendszerébe, erre vonatkozó kérelmét ahhoz a magánnyugdíjpénztárhoz kell írásban benyújtania (legkés?bb 2009. december 31-ig), ahol a pénztártagsága a kérelem benyújtásakor fennáll. A pénztár megnevezése és címe a Felügyelet által kiküldött tájékoztató levél elején megtalálható. A kérelemben feltétlenül fel kell tüntetni a nevet, lakcímet és Taj számot is.
Aki már öregségi nyugdíjas (ideértve, a bányásznyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, el?nyugdíjban, szolgálati nyugdíjban, az egyes m?vészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, továbbá az öregségi nyugellátásnak min?sül? mez?gazdasági járadékok valamelyikében részesül?ket is), a nyugdíjának módosítására vonatkozó kérelmét írásban legkés?bb 2009. december 31-éig ugyancsak ahhoz a magánnyugdíjpénztárhoz kell benyújtania, ahol a pénztártagsága utoljára fennállt, vagy ahol jelenleg is tag. A pénztár megnevezése és címe a Felügyelet által kiküldött tájékoztató levél elején megtalálható. A kérelemben itt is feltüntetend? a név, lakcím és TAJ szám.
A Felügyelett?l korábban azok a személyek kaptak értesítést, akik jelenleg magánnyugdíjpénztár tagok, önkéntes döntésük alapján lettek pénztártagok és 2008. december 31-éig 52. életévüket betöltötték.
Szintén levelet kaptak, akik számára 2009. július 9-ét megel?z?en TB öregségi nyugellátást állapítottak meg és a TB nyugellátásuk összegét (pénztári tagságukra tekintettel) 75 százalékos mértékben határozták meg. Utóbbiak kérhetik nyugellátásuk összegének ismételt megállapítását, a pénztártagság figyelmen kívül hagyásával. Esetükben további feltétel, hogy ha korábban pénztári szolgáltatásban részesültek, ennek összegét volt magánnyugdíjpénztáruk részére a módosítási kérelem benyújtásától számított 30 napon belül visszafizessék.
Kívánok hatékony pénzügyi szokásokat!
Üdvözlettel:
Dusik Andrea
Vezet? pénzügyi tanácsadó
da@dusikandrea.hu
Mobil: 06 70 4210287
www.dusikandrea.hu
www.bosegtitkok.hu
