Nem elég az állam
Félö, hogy végül szociális krízisbe fordul a válság. Az OECD legfrissebb, az egyes országok nyugdíjrendszereit vizsgáló tanulmánya szerint a válság hatása elsösorban a nyugdíjkorhoz közeli réteget érintette hátrányosan, hiszen a fiatal és középkorú munkavállalóknak még elegendö idö áll rendelkezésre ahhoz, hogy eddigi befektetéseik visszanyerjék értéküket, jövöbeli megtakarításaik pedig gyarapodjanak.
A tanulmány szerint a kormányok különbözöképpen kezelték a válság miatt hátrányos helyzetbe került korosztály problémáit. Egyes országokban egyszeri juttatásokat biztosítottak az idöseknek, volt, ahol megemelték a nyugdíjat, több kormány pedig lehetöséget biztosított arra, hogy a lakosság korábban hozzájusson nyugdíjcélú megtakarításaihoz. Felvetödött, söt Izraelben meg is valósult a nyugdíjpénztárak közvetlen állami kimentése.
Magyarországon a nyugdíjjal kapcsolatban rendkívül bizonytalanok az emberek. Az Aviva csoport kutatása szerint a magyarok 59 százaléka nincs tisztában az állami nyugdíj mértékével, illetve a magán- és önkéntes nyugdíj-megtakarításokkal kapcsolatos lehetöségekkel, szabályozásokkal, tennivalókkal, és összességében úgy érzi, nem képes megbirkózni a nyugdíjaséveire való felkészüléssel. Ez az arány Romániában 44, Csehországban mindössze 26 százalék.
„Magyarország azon országok közé tartozik, ahol a GDP százalékában meghatározott nyugdíjcélú kiadások meghaladják az OECD-országok átlagát. Ez az egyik oka annak, hogy nálunk – illetve a régióban a cseheknél, a lengyeleknél és a románoknál – állami ösztönzökkel támogatják az öngondoskodási megoldásokat” – hívja fel a figyelmet Zolnay Judit, az Aviva Életbiztosító értékesítési és marketingvezérigazgató-helyettese. A szakember szerint az egyén felelössége kiválasztani azokat a hosszú távú megtakarítási lehetöségeket, amelyek késöbb biztosítják számára a megszokott életszínvonalat. Ez viszont még kevesekben tudatosult, sokan az államtól várják a nyugdíjkérdés megoldását.
A nyugdíjasévek anyagi biztonságáról történö gondoskodást is sokan halogatják, pedig azt nem a nyugdíjba vonulás elött néhány évvel, hanem évtizedekkel korábban, akár már a munkába álláskor érdemes elkezdeni. A befektetések hozamaiban óriási különbségek lehetnek, nemcsak a nyugdíjalapoknál, de a kiegészítö megtakarítási formáknál is.
Éppen ezért a takarékoskodónak figyelembe kell venni jövöbeni céljait, korát, megtakarítási lehetöségeit, kockázatvállalási hajlandóságát, és azt, mikor szeretne a befektetéseihez nyúlni – tanácsolják az Aviva szakértöi.
A nyugdíjcélú megtakarítások hosszú távú befektetések, az ezekröl szóló döntéseket nem érdemes a válság tökepiaci eredményeire alapozni. A krízis hatására viszont az ügyfelek óvatosabbak lettek, és a korábban sem túl magas kockázatvállalási hajlandóságuk tovább csökkent. Az Aviva felmérése szerint Magyarországon a kockázatkerülök aránya a 2008-ban mért 39 százalékról tavaly 46 százalékra nött, miközben a lengyeleknek csupán 34, a románoknak pedig 37 százaléka állítja, hogy visszafogottabb a pénzügyi rizikókat illetöen.
A válság hatására ezért eleinte a magyar piacon is a töke-, illetve a hozamgarantált termékek irányába fordultak a befektetök, a korábbi két számjegyü betéti kamatok miatt pedig a lekötött betétek népszerüsége is megugrott. „A jegybanki alapkamat folyamatos csökkentése és a tökepiacok közelmúltbeli kiemelkedö teljesítménye miatt azonban az ügyfelek újra bízni kezdtek a kockázatosabb, ám hosszú távon nagyobb hozammal kecsegtetö befektetésekben” – mondja Zolnay Judit. HB
Az eredeti cikk itt olvasható: http://vg.hu/penzugy/megtakaritas/nem-eleg-az-allam-311420



Posted in
Tags: 

