Vállalkozás – Cég – Pénz

Hírlevél regisztráció

A jelenlegi recessziós id?szak – amikor a gazdaság nem növekszik – alkalmas lehet arra, hogy az emberek meggazdagodjanak. Mi több, ebben az id?szakban jobban meg lehet gazdagodni, mint a konjunktúra, azaz a gazdasági növekedés id?szakában, csak tudunk kell, hogyan bánjunk a pénzzel.

Néhány alapösszefüggés

A világgazdaságnak van egy fejl?dési trendje. Ha megnézünk bármilyen indexet, különösen, ha az olyan nagy indexeket, mint a Down Jones, akár rövidebb, akár hosszabb távon azt látjuk, hogy nem egyenletes a fejl?désük, hanem szinte ütemesen, emelkedések és csökkenések váltják egymást. Ez az alaptrend nem változik.

1

Most recesszióban vagyunk. Ennek két fázisa van: a kontrakció, amikor jelent?s mértékben esnek az árfolyamok, és az expanzió, amikor ez a trend egy id? után törvényszer?en megfordul – a világ még nem látott olyat, hogy az indexek 10-15 éven keresztül folyamatosan lefelé mentek volna.

Vannak konjunktúra id?szakok (virágzás) is. Ezt az emelked? fázist expanziónak hívjuk, de természetesen a recessziós id?szaknak is van expanziós fázisa. Ha valaki recessziós id?ben helyes pénzpiaci magatar tást tanúsít, akkor jobban meg tud gazdagodni, mert olcsóbban veheti meg az eszközöket-értékpapírokat, mint egy emelked? d?szakban.

Mennyi ideig tart a recesszió s hol tartunk most?

Sokan ma fekete jöv?képet festenek, pedig a helyzet nem ennyire tragikus. Ha megnézzük a 1990-tól 2007-ig tartó id?tartamot, azt látjuk, hogy a recessziós id?szakok egyre ritkábban követ keznek be, és egyre rövidebb ideig tartanak.

2

A mélyponton már túlvagyunk, ez volt 2009. március 7. napján. Azóta nemcsak az indexek úgy általában, de az egyes részvények is emelkedtek (lásd OTP, MOL)! Elkezd?dött tehát már az emelkedés, és hiányolom, hogy a média err?l nem számol be. Pedig de szép is lenne, ha végre a jó hír is hír lenne.

A magyar pénzügyi kultúráról

Szerte a világon megfigyelhet?, hogy a lakossági megtakarítások elég jelent?s része értékpapírokban illetve különböz? befektetési alapok ban van. Hazánkban ez 2 % …

3

A magyar emberek ugyanis egyrészt azért nem fektetnek részvényekbe, mert nincs évtizedes tapasztalatuk, másrészt, mert a média mindig azt kommunikálja, hogy a részvénybefektetések kockázatosak. Ez önmagában igaz, csak azt nem teszik hozzá, hogy ahogyan n? az id?intervallum, amire befektetünk, ez a kocká zat arányosan csökken.

Ha például ma azzal a szándékkal vásárolunk részvényt, hogy holnap eladjuk, akkor az tényleg nagyon kockázatos, de ha azzal a szándékkal, hogy legalább 10 évig nem nyúlunk hozzá, akkor már nem.

Az igazán fontosak viszont a vételi árak. Ezért jön nekünk kapóra a jelenlegi gazdasági helyzet! Recesszió idején, alacsony árfolyamon ugyanis sokkal több részvényt lehet megvenni, így az évek során jelent?sebb hasznot lehet realizálni.

A nyugdíj kérdése

Dubait nem számítva nincs ma a világon olyan ország, amelyik ma gas nyugdíjakat tudna biztosítani az állampolgárainak. Bár említésreméltó, hogy ma az egyetlen valóban (jól) m?köd? nyugdíjrendszer – erre biztos nem gondolt: Chilében van- Magyarországon a nyugdíjas korral egyébként nem csak az a gond, hogy az állam kevés pénzt biztosít, hanem a nyugdíjak folyamatos elértéktelenedése is, mert ha mgnézzük hosszú-hosszú éveken át szinte mindig csak a deklarált infláció felével korrigálták az ellátás összegét.  Egyre kevesebb gyermek születik, s –az orvostudománynak hála– egyre tovább élünk, így egyre kevesebben fizetnek nyugdíj járulékot egyre többek eltartására. Így nem csoda, hogy ma a kérdés nem a 13. havi nyugdíj megtartása vagy elvétele, hiszen a magyar állam már a 11. és a 12. havi nyugdíjt is hitelb?l fizeti. A jelenlegi recessziót tehát érdemes kihasználnunk például nyugdíjas éveink megalapozására.

A helyes stratégia

A legtöbben azért veszítenek a t?zsdén, és élnek csalódással a lelkükben, mert jobb esetben az intuícióik, rosszabb esetben a szomszéd lépése alapján vásárolnak, nem pedig egy stratégia részeként. A helyes stratégia lényege, hogy aktív éveink során folyamatosan vételi pozícióban vagyunk (mindig az épp mélyponton lév? részvényeket vásároljuk meg), majd csak amikor eljön a nyugdíjas korunk, akkor veszünk fel eladási pozíciót, s az akkori árfolyamon értékesítjük befektetéseinket.

4

A profit abból keletkezik, hogy a különböz? id?pontokban meg vásárolt részvényeket egy adott pillanatban –a nyugdíjba menés id?pontjában– eldjuk, az árfolyamnyereséget pedig realizáljuk. Jelenlegi gazdasági helyzetünkben ez a „vételi ablak” még egy-másfél évig lesz nyitva, ám jó tudni, hogy minél hamarabb határozzuk el magunkat, annál nagyobb hasznunk lesz. És az eltervezetthez képest elmehetünk egy plusz útra, mondjuk Mexikóba…

A kamatos kamat effektus

A kamatos kamatnak hihetetlen ereje van, ha ezt valaki használja, és okosan kihasználja. Más kérdés, hogy a 10 %-os banki kamat a kamatadó miatt hazánkban valójában csak 8 %, s azt is legfeljebb két-három hónapra ígérik, nem pedig 15 évre…

Ám ha valaki 15 éven keresztül aktívan t?két gy?jt, majd ezt a meglév? t?kéjét gyarapítja, akkor meg lehet csinálni azt, amit a világ fejlett nációi már élveznek, hogy a nyugdíjkort elérve – rendszeres ki fizetések mellett – élete végéig szép nyugdíjat realizáljon.

Arról az el?nyr?l nem is beszélve, hogy ÉN mondhatom meg, hogy mikor vonulok nyugdíjba, illetve itt már vissza, mert akkor ez az id?pont az ÉN döntésem lesz, nem pedig rólam dönt az állami akarat.