2010. január elsejét?l, drasztikusan megnövekszik a munkaadók által fizetend? rehabilitációs hozzájárulás összege! -olvasom a Magyar Agrárkamara oldalán.
A változások miatt ugyanis az a kisvállalkozás amely mondjuk eddig 2 millió forint körüli rehabilitációs hozzájárulást fizetett, annak jöv?re már 12 milliót kell! Ez érintheti az összes magyar mez?gazdasági kisvállalkozást, vagyis a 20 f?nél több dolgozót foglalkoztató céget, de más ágazatokban tevékenyked?kre is vonatkozik – szól figyelmeztetés.
A változásokról röviden:
Jöv? év els? napjától változik a rehabilitációs hozzájárulás (rh) mértéke és fizetésének módja. A lényeg: az a vállalkozás, amely 20 f?nél többet foglalkoztat, köteles rh-t fizetni, kivéve a közhasznú és közmunkában érdekeltek, fegyveres testületek, kölcsönzött munkásokat foglalkoztatók.
Eddig ebben az évben azok, akik nem tudtak a munkavállalók 5 százaléka erejéig megváltozott munkaképesség?eket foglalkoztatni, azoknak rh-t kellett fizetniük. Ennek mértéke 177 600 forint volt évente, fejenként. Úgy mond ezzel lehetett „megváltani” egy-egy megváltozott munkaképesség? „nemfoglalkoztatását”.
2010-t?l viszont ez az összeg már 964 500 forintra n? – hívja fel a figyelmet a Magyar Agrárkamara. Vagyis az a cég, amely mondjuk 200 dolgozót foglalkoztatott, és nem foglalkoztatott megváltozott munkaképesség? dolgozót, annak 10 f? után kellett fizetni 177 600 forintot, tehát összesen egy év alatt 1,776 millió forintot. Januártól ez az összeg már 9,645 millió forintra fog növekedni!
És részletesen:
A foglalkoztatás el?segítésér?l és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 41/A. § alapján, a munkaadók – a nemzetgazdaság valamennyi szektorában – a megváltozott munkaképesség? személyek foglalkozási rehabilitációjának el?segítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezettek, ha az általuk foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma a 20 f?t meghaladja, és az általuk foglalkoztatott megváltozott munkaképesség? személyek átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelez? foglalkoztatási szint).
Hogy kinek kell fizetnie és mennyit?
Ezt tartalmazza az Állami Foglalkoztatási Szolgálat Rehabilitációs F?osztályának tájékoztatója.
Több mint 10 éve adott az a lehet?ség, hogy megváltozott munkaképesség? munkavállalók foglalkoztatásával (kvóta teljesítése) ki lehet váltani a rehabilitációs hozzájárulást. A rehabilitációs hozzájárulás összege az 5 %-ból hiányzó létszámtól függ.
A rehabilitációs hozzájárulás összege megegyezett a tárgyévet megel?z? második év nemzetgazdasági éves bruttó átlagkereset 8 %-ával.
Ennek összege
2008-ban 164 400 Ft/f?/év volt
(Munkaügyi Közlöny, 2007/9),
2009-ben 177 600 Ft/f?/év
(Magyar Közlöny Hivatalos Értesít?je, 37. szám).
Ez a szabály változik meg a 2009. évi LXXVII. Törvény hatálybalépésével 2010. január elsejét?l. A fizetend? járulék mértéke a képzett szorzat helyett, fix összegben került meghatározásra.
2010 január 1-t?l 964 500 Ft/f?/év
(Beiktatta: 2009. évi LXXVII tv 129.§)
A munkaadó létszámának megállapítása során a közhasznú munkavégzés, valamint a közmunka keretében foglalkoztatott munkavállalókat, továbbá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerz?déses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény hatálya tartozó munkavállalókat, és azokat a munkavállalókat, akiknek foglalkoztatása a Munka Törvénykönyvér?l szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 106. §-a szerinti kirendelés, az Mt. 150. §-ának (1) bekezdése alapján más munkáltatónál történ? átmeneti munkavégzés, továbbá az Mt. 193/C. §-ának a) pontjában meghatározott munkaer?-kölcsönzés keretében történik, figyelmen kívül kell hagyni.
Ki számít megváltozott munkaképesség?nek a kvóta teljesítése szempontjából? Mi határozza meg?
A kötelezettség tartalmát (a hozzájárulás fizetés alól mentesítésre jogot adó személyi kört) az Flt. 58.§ (5) bek. m) pont szerint külön jogszabály határozza meg.
Ez a külön jogszabály 2007. június 30-ig a 8/1983. (VI. 27.) EüM.-PM együttes rendelet volt, a tartalom a 28.§-ban meghatározott, a dotációval támogatható megváltozott munkaképesség? személyi körrel egyezett meg. Ez volt irányadó 2008. március 2-ig.
2008. március 3-tól a 176/2005.(IX. 2.) Korm. rendelet 2.§ új (2) bekezdése szerint az akkreditáció során figyelembe vehet? személyekkel megegyez? személyi kör került figyelembe vételre.
2009. január 1-t?l a foglalkoztatási kötelezettség tartalma ismét megegyezik azzal a személyi körrel, akinek a foglalkoztatását a 177/2005.(IX. 2.) Korm. rendelet 2.§ (1) bekezdés e) pontja alapján egyéb feltételek fennállása esetén támogatásban is lehetne részesíteni (ej)ek) pontok alapján meghatározott feltételek esetén max egyszer 3 évig)
Ugyanezen kormányrendelet 2.§ (2) bekezdése rendelkezik úgy, hogy 2009. január 1-t?l az Flt. 58.§ (5) bek. m) pont szerinti külön jogszabály: a 177/2005.(IX. 2.) Korm. rendelet.
A foglalkoztatási kötelezettség szempontjából megváltozott munkaképesség? munkavállaló: az a munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló, akinek munkaszerz?dés szerinti napi munkaideje a napi négy órát eléri, ha
ea) a munkaképesség-csökkenés – az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakért?i Intézet (a továbbiakban: ORSZI), 2007. augusztus 15-ét megel?z?en az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakért?i Intézete (a továbbiakban: OOSZI) szakvéleménye, illet?leg 2001. január 1-jét megel?z?en, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakért?i Intézetének szakvéleménye szerint – 50-66 százalékos mérték?, illet?leg az egészségkárosodás – az ORSZI szakvéleménye szerint – 40-49 százalékos mérték?, vagy
eb) a munkaképesség-csökkenés – az ORSZI vagy az OOSZI szakvéleménye, illet?leg 2001. január l-jét megel?z?en, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakért?i Intézetének szakvéleménye szerint – 67-100 százalékos mérték?, vagy
ec) az egészségkárosodás – az ORSZI szakvéleménye szerint – 79 százalékot meghaladó mérték?, vagy
ed) az egészségkárosodás – az ORSZI szakvéleménye szerint – 50-79 százalékos mérték?, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megel?z? munkakörében, illetve a képzettségének megfelel? más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban az ORSZI szakvéleménye alapján rehabilitációja nem javasolt, vagy
ee) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenl?ségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 23. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján látási fogyatékosnak min?sül, vagy a vakok személyi járadékában részesül, vagy
ef) az Ftv. 23. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a személyiség egészét érint? fejl?dés átható zavara miatt fogyatékossági támogatásban részesül,
eg) külön jogszabály szerint súlyos értelmi fogyatékosnak min?sül és erre tekintettel a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló külön törvény szerint adóalapot csökkent? kedvezmény igénybevételére jogosult, vagy
eh) siket vagy súlyosan nagyothalló, halláskárosodása audiológiai szakvélemény szerint a 60 decibel hallásküszöb értékét eléri, vagy meghaladja, vagy
ei) a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeir?l szóló külön jogszabály szerint súlyos mozgáskorlátozottnak min?sül, vagy
ej) az egészségkárosodás – az ORSZI szakvéleménye szerint – 50-79 százalékos mérték?, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megel?z? munkakörében, illetve a képzettségének megfelel? más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas és rehabilitálható, vagy
ek) az ea)-ej) pontokban meghatározott mérték? munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás, illet?leg fogyatékosság nem állapítható meg, azonban az OOSZI, vagy az ORSZI szakvéleménye szerint jelenlegi munkakörében vagy tanult foglalkozásában, illet?leg más munkakörben vagy foglalkozás keretében személyre szóló rehabilitáció megvalósításával foglalkoztatható tovább.
Hogyan igazolható a foglalkoztatási kötelezettség teljesítése?
A foglalkoztatási kötelezettségbe történ? beszámításra egyaránt addig van lehet?ség, amíg adott egészségkárosodást igazoló szakvélemény érvényes.
A megváltozott munkaképesség? munkavállaló egészségkárosodására vonatkozó adatokat is tartalmazó igazoló nyilvántartást a munkaadó az 1991.évi IV. törvény 57/A. § (10) bekezdésében meghatározottak szerint köteles vezetni.
Lehet-e a foglalkoztatási kötelezettséget támogatott munkavállaló foglalkoztatásával teljesíteni?
A 177/2005.(IX. 2.) Kormányrendelet alapján költségvetési bértámogatás a munkáltató számára csak akkor nyújtható-egyéb feltételek fennállása esetén-, ha az Flt. 41/A. § (1)-(2) bekezdésében foglalt kötelez? foglalkoztatási szintet (továbbiakban: rehabilitációs foglalkoztatási kötelezettség) teljesíti.
A feltételt nemcsak a támogatás megállapításakor, hanem annak folyósítása során is figyelemmel kell kísérni. A 177/2005. kormányrendelet 4.§.(2) bekezdése értelmében a naptári negyedév els? hónapjától kezd?d?en ugyanis fel kell függeszteni a támogatás folyósítását, ha a munkáltatónak a rehabilitációs hozzájárulás el?z? negyedévi elszámolása során befizetési kötelezettsége keletkezett.
A támogatás ismételten abban az esetben folyósítható, ha a munkáltató rehabilitációs foglalkoztatási kötelezettségét egy naptári negyedéven keresztül ismét teljesíti.
(2010. januártól várhatóan a foglalkoztatási kötelezettségbe beszámított munkavállalók foglalkoztatásához a kvóta teljesítését meghaladó létszám foglalkoztatása esetén sem nyújtható a 177/2005.(IX.2.) Korm. rendelet alapján támogatás)
Annak azonban nincs akadálya, hogy a foglalkoztatási kötelezettséget a munkáltató álláskeres?, inaktív, a feltételeknek megfelel? megváltozott munkaképesség? személyek foglalkoztatásával teljesítse, és beilleszkedésük el?segítésére az illet? munkaer?-piaci helyzete függvényében az Flt., a 2004. évi CXXIII. törvény (a pályakezd? fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követ?en munkát keres?k foglakoztatásának el?segítésér?l, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról), illetve a 2005. évi CLXXX. törvény (a foglalkoztatás b?vítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekr?l) alapján ehhez támogatásban, járulékkedvezményben részesüljön.
Hogyan kell megállapítani és megfizetni a rehabilitációs hozzájárulást?
(Flt. 42/A. §)
A kvóta teljesítése, illetve a hiányzó létszám a munkavállalók és a foglalkoztatási kötelezettségben figyelembe vehet? megváltozott munkaképesség? munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszámának összevetéséb?l határozható meg, a statisztikai állományi létszám számítása során 1 tizedes jegyig lehet kerekíteni Az átlagos statisztikai állományi létszám fogalmáról, tartalmáról, számításának módjáról az Útmutató a munkaügyi statisztikák kiöltéséhez c. KSH Útmutató rendelkezik (elérhet? a KSH honlapján az Adatgy?jtésekhez közzétett letölthet? útmutatók közt.)
A rehabilitációs hozzájárulást a fizetésére kötelezett munkaadó maga vallja be, állapítja meg, és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóságnál vezetett számla javára.
A rehabilitációs hozzájárulásra év közben negyedévenként el?leget kell fizetni. Az el?leg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség huszonöt százaléka.
Az adófizetésr?l, az adózás rendjér?l szóló 1993. évi XCII. törvény rendelkezik, határidejét 2. sz. melléklete tartalmazza.
Az el?leg összegét a munkaadó maga állapítja meg, vallja be és fizeti be. A negyedik negyedévre el?leget fizetni nem kell. A rehabilitációs hozzájárulás Flt. által nem szabályozott kérdéseiben – pl. a befizetés határideje – az adózás rendjér?l szóló törvény (2003. évi XCII. törvény) rendelkezéseit kell alkalmazni.
A törvény szövege:
http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99100004.TV×hift=1