Hírlevél regisztráció
A Bajnai-csomag
Úgy vettem észre sokan még nem pontosan ismerik, röviden összefoglalom a Bajnai-csomag néven ismertté vált válságkezel? program, els?, 2009. július 1-t?l életbe lépett változatát.
A változások:
Egyszer?sített vállalkozói adó (EVA):
- 2009. egészére az EVA bevételi értékhatára 26.000.000 Ft-ra n?tt.
- 2010-ben viszont ez az értékhatár visszatér a szokásos 25.000.000 Ft-ra.
- Viszont ha az EVÁS cég vagy egyéni vállalkozó túllépte a 25.000.000 Ft-os bevételi értékhatárt, és ennek következtében kiesett az eva-körb?l, az új értékhatár sem jogosítja fel a visszalépésre.
Személyi jövedelemadó (SzJA):
Az összevont adóalap adótáblája a teljes 2009-es évre megváltozik: az alsó, 18%-os kulcs sávhatára 1.700.000 Ft-ról 1.900.000 Ft-ra emelkedik, efelett továbbra is 36%-os kulcs marad érvényben.
Az új adótábla:
- 0-1.900.000 Ft-ig 18%
- 1.900.001 Ft-tól342.000 Ft + az 1.900.000 Ft feletti rész 36%-a.
Az adójóváírás továbbra is a bérjövedelem 18%-a, jogosultsági hónaponként 11.340 Ft.
1.250.000 Ft-os jövedelemhatárig érvényesíthet? a teljes összeg? adójóváírás, fokozatosan csökken? összegben pedig 2.762.000 Ft-ig vehet? igénybe.
Családi pótlék:
2009. szeptember 1-jét?l megsz?nik a családi pótlék adómentessége, adóterhet nem visel? járandóság lesz!
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adóalapot megemeli, de a családi pótlékra es? adót az alsó adókulccsal le lehet vonni, és nem kell megfizetni.
A családi pótlék fele a pótlékot ténylegesen felvev? magánszemély egyéb jövedelmének számít, a másik fele a házastárs, vagy a vele közös háztartásban él? élettárs egyéb jövedelme lesz.
A gyermekt?l külön él?, vagy elvált szül? nem jogosult családi pótlékra, ezért neki jövedelemként sem kell számolnia a családi pótlék felével.
Egyedülálló szül? adóalapját csak a családi pótlék fele növeli.
A családi pótlékra jogosultaknak a 2009. évre szóló adóbevallásukban fel kell tüntetniük a házastárs, a másik szül? vagy az élettárs adatait is, és err?l adatot kell szolgáltatni a munkáltatói adómegállapítás során is. A munkavállalónak nyilatkoznia kell a kapott családi pótlékról, és eldöntheti, hogy nyilatkozik-e ennek várható adóévi összegér?l is. A munkáltatónak figyelembe kell vennie a nyilatkozat szerinti összegeket egészen addig, amíg a munkavállaló a nyilatkozatot nem vonja vissza. Ha a munkavállaló a nyilatkozatban nem jelöli meg az adóterhet nem visel? járandóság összegét, akkor a munkáltató 36% adóel?leget köteles t?le levonni.
Továbbra is adómentes a családi pótlék, ha:
- Saját jogon kapja a gyermek.
- Tartósan beteg, ill. súlyosan fogyatékos gyermek után emelt összegben kapják.
- Gyámként, nevel?szül?ként kapják.
- Állami intézményeknél az ott nevelt gyermek után külön számlára utalják.
Anyasági támogatás:
A 2010. március 31-e után született gyermek után kapott anyasági támogatás is adóterhet nem visel? járandóság lesz (eddig adómentes volt).
Átalányadózó egyéni vállalkozó (2009. január 1-jéig visszamen?en):
Újra átalányadózhatnak az egyéni vállalkozók abban az évben, amikor a törvényes bevételi értékhatár n?, ha kizárólag a bevételi értékhatár miatt veszítették el a jogosultságukat. Ezt akkor is megtehetik, ha a megsz?nés óta még nem telt le a szankcióként el?írt 4 év.
Általános forgalmi adó (ÁFA):
- A normál áfa-kulcs 20%-ról 25%-ra n?.
- Az 5%-os kedvezményes kulcs mellé még egy kedvezményes áfa-kulcs társul, a 18%-os.
- 18%-os áfa terheli: a tej és tejtermékek (tej, tejszín, tejföl, író, aludttej, joghurt, kefír, vaj, sajt, túró), a kenyeret, kétszersültet, pirított kenyeret, kiflit, zsemlét, gabonapelyhet, pászkát és egyes ostyatermékeket, kakaós csigát.
- Viszont 25%-os adó terheli az ízesített tejet, tejport, reggeli italokat, margarint, mézeskalácsot, stb.
Távh?-áfa: 2009. július 1-jét?l 25%, augusztus 1-jét?l 18%.
Pénztárgép-átállítás:
Az áfás számla, gépi nyugta kibocsátására alkalmas pénztárgépeket és taxamétereket legkés?bb 2009. augusztus 31-ig kellett átállítani, amíg át nem állnak, addig kézzel kötelesek nyugtát, illetve számlát kiállítani.
Standolás:
2009. március 13-tól nem kell naponta nyilvántartást vezetniük az alkoholtermékek forgalmáról (beszerzés, értékesítés, készlet) a vendéglátóhelyeknek.
A vámhatóság nem bírságolhat akkor sem, ha a vendéglátóhely a 2009. február 1-jével elrendelt napi standolást 2009. március 13-ig elmulasztotta. Ha a vámhatóság február 1. után már szabott ki emiatt bírságot, akkor a határozatot meg kell semmisítenie, és a bírságot vissza kell fizetnie.
2009. május 1-jét?l a vendéglátóhelyeknek havonta kell rögzíteniük az alkoholtermékek (tömény szeszesitalok) forgalmának az adatait.
A nyilvántartás vezetését és az alkalmazott eljárást készletforgalmi szabályzatba kell foglalni.
Minimális tartalmi követelmény:
- A vendéglátó és a vendéglátóhely (üzlet) adatai.
- A beszerzés, értékesítés, nyitó- és zárókészlet adatai (ezen belül választható, hogy fajtánként, márkánként vagy összevontan vezeti).
- A mennyiségi egység (pl. liter, üveg, darabszám).
- A nyilvántartás id?szaka (havi, de lehet ennél s?r?bb, heti vagy akár napi is).
- Az az id?pont, amikor a nyilvántartásban rögzítik az adatokat, illetve a zárókészlet megállapításának módszere (készletfelvétel standolóívvel vagy tényleges méréssel, vagy értékesítés és beszerzés adataiból számítják a zárókészletet).
Zárjegy:
- A zárjegyfelhasználó a zárjegykészletben bekövetkezett valamennyi változást köteles bejelenteni a vámhatósághoz, f?szabály szerint a változást követ? napon.
- A gyártás közben megsérült és emiatt megsemmisített zárjegyeket a megsemmisítést követ? napon, a váratlan esemény miatt használhatatlanná vált, vagy megsemmisült zárjegyeket a vámhatósági jegyz?könyvfelvételt követ? napon kell jelenteni.
- Zárjegy kizárólag elektronikus úton rendelhet? meg.
Adózás rendje:
A magánszemélynek akkor is közölnie kell az adóazonosító jelét a kifizet?vel, ha azoktól adóterhet nem visel? járandóságot kap.
Elektronikus ügyintézésnek min?sül a telefonos adóügyintézés is.
Az adóhatóság az adózóval folytatott beszélgetést rögzíti, és a törvényben el?írt id?pontig meg is ?rizheti a felvett beszélgetést.
Társadalombiztosítási járulék mértéke:
A foglalkoztatók és egyéni vállalkozók a biztosított járulékalapjának a minimálbér kétszereséig (2009-ben 143.000 Ft-ig) terjed? része után 26% tb-járulékot köteles fizetni a korábbi 29% helyett.
A minimálbér kétszeresét meghaladó összeget továbbra is 29% terheli.
A tb-járulékon belül:
- Az egészségbiztosítási járulék 4,5+0,5%-os mértéke 1,5+0,5%-ra csökken.
- A nyugdíjbiztosítási járulék változatlanul 24%.
Munkaadói járulék:
A munkaadó a munkavállalónak kifizetett jövedelemnek a minimálbér kétszereséig terjed? összege után 1% járulékot köteles fizetni, a minimálbér kétszerese fölötti összeg után pedig változatlanul a 3%-ot.
Vállalkozói járulék
Az egyéni és társas vállalkozó az egészségbiztosítási járulék alapjának a minimálbér kétszereséig terjed? része után 2,5% vállalkozói járulékot köteles fizetni, a járulékalap ezt meghaladó része után változatlanul 4%-ot kell fizetnie.
Szakképzési hozzájárulás
Szakképzési hozzájárulás fizetésére a foglalkoztatók kötelezettek, kivéve a lakásszövetkezetet, iskolai szövetkezetet, iskolaiszövetkezet-csoportot és víziközm?-társulatot. A szakképzési hozzájárulás mértéke a tb-járulék alapjának a 1,5%-a.
Foglalkoztatás-b?vítés:
Pályakezd?k:
- A pályakezd? (25. életévét, fels?fokú végzettség esetén 30. életévét be nem töltött, Start-kártyával rendelkez? fiatal) után a 29%-os tb-járulék helyett a foglalkoztatás 1. évében 10%, 2. évében pedig 20% járulék terheli (az eddigi 15%, illetve 25% helyett). A kedvezmény alap- és középfokú végzettség? fiatal esetén a minimálbér másfélszereséig, fels?fokú végzettség? fiatal esetén a minimálbér kétszereséig érvényesíthet?.
- Továbbra sem kell megfizetni a pályakezd?k után a havi 1950 Ft tételes egészségügyi hozzájárulást.
Gyes, gyed, gyet, ápolási díj:
- Ezek megsz?nését követ?, valamint gyes melletti foglalkoztatás, továbbá a tartósan álláskeres? foglalkoztatása hasonlóan kedvezményezett. Vagyis a 29% tb-járulék helyett a foglalkoztatás 1. évében 10%, 2. évében 20% fizetésére kötelezett. Nem kell a tételes eho-t megfizetni a foglalkoztatott után).
- A fenti kedvezmény a foglalkoztatott bérének a minimálbér kétszereséig érvényesíthet?, feltéve, hogy a foglalkoztatás legalább napi 4 órás, és legalább 31 napig tart, további feltétel a Start Plusz kártya kiváltása.
Halmozottan hátrányos helyzet?ek:
A foglalkoztatás 1. évében nem kell megfizetnie a 3% munkaadói járulékot és a 29% tb-járulékot, a 2. évben a 3+29% (munkaadói és tb-járulék) helyett összesen 10% járulékot kell fizetnie (az eddigi 15% helyett). Feltétele a Start Extra kártya, nem kell a tételes eho-t megfizetni.
Halmozottan hátrányos helyzet?:
- Az 50. életévét betöltött, tartósan állást keres?.
- Életkortól függetlenül legfeljebb nyolc osztályt végzett rendelkezési állási támogatásra jogosult álláskeres?.
A továbbiakban szó lesz a a Bajnai csomag második, 2010-tól életbe lép? változásairól, többek között a cafeteria elemek -üdülési csekk, érkezési utalvány, kultúra utalvány, iskolakezdési támogatás stb megadóztatásáról is.
Azonban 2009-ben ezek a cafeteria elemek még nem esnek semmiféle szigorított korlátozás alá! Használja ki még idén ezen adócsökkent? lehet?ségeket!
A parlament elfogadta a 2010-es adócsomagot, és az önálló javaslatként benyújtott vagyonadótörvényt. A legnagyobb változások az szja-rendszerben lesznek, a cégek magasabb társasági adóval, kisebb járulékokkal és sok egyszer?sítéssel számolhatnak jöv?re.
Változik az szja-alap, a kulcs, a sávhatár, és az adójóváírás.
Alapvet? újítás lesz, hogy jöv?re a személyi jövedelemadót már nem a bruttó bér után vonják le, hanem a bruttó bérhez hozzászámítják a 27 százaléknyi munkáltatói járulékot, (szuperbruttósítás) és az így képzett összeg lesz az szja alapja.
Ezt az adóalap növelést azonban három ponton ellensúlyozzák. Így akinek a bruttó bére havi másfél millió forint alatt van, jobban jár az átalakítással. Az szja kulcsát csökkentik, az adójóváírás összegét emelik és jóval nagyobb jövedelemhatárig engedik igénybe venni, valamint, és ez talán a legjelent?sebb korrekció a három könnyítés közül az szja-táblán, az alsó sávhatárt a mainál lényegesen magasabban húzzák meg.
A számok nyelvén: (az idei évközi szabálymódosítás miatt) 2009-ben évi 1,9 millió forintig 18 százalékos az szja, az afeletti jövedelemrész után pedig 36 százalékos adót kell leróni, s?t, évi 7,5 millió forintnál bejön a szolidaritási adónak becézett különadó, amely lényegében a harmadik, 40 százalékos szja-kulcs szerepét játssza.
Az adójóváírással legfeljebb évi 2,762 millió forintig lehet teljesen vagy részlegesen élni, és ami maximálisan havi 11 340 forinttal mérsékli az szja-t. Ehelyett jöv?re a magasabb adóalap után évi 5 millió forintig 17 százalékos szja-t vonnak le, az afeletti adóalap után pedig 32 százalékot.
Az adójóváírás havi maximális összege 15.100 forintra tolódik fel, ezzel a teljes összeggel akkor lehet mérsékelni az szja-t, ha az illet? évi bérb?l szerzett adóalapja nem éri el az évi 3,188 millió forintot, ha ennél több, de 4,698 millió forintnál kevesebb az adóalap, akkor pedig részlegesen lehet élni az adójóváírással.
Az szja-rendszer újrafazonírozása azt eredményezi, hogy 2010-ben havi másfél millió forintig mindenkinek több marad a zsebében a mai állapothoz képest, leginkább pedig a 240 ezer forintos bruttó bér? alkalmazottak hazavihet? pénze emelkedik, az ? nettójuk havonta 17 ezer forinttal több lesz. A kormány kalkulációi szerint tízb?l kilencen teljes bérükkel az alsó szja-kulcs alá fognak kerülni.
Nagy jelent?ség?, annak politikai vetülete miatt is az, hogy törvénybe iktatják a 2011-es szja-táblát is: 2011-ben az alsó szja-kulcs sávhatára évi 15 millió forintra változik.
Az szja-kedvezmények, -mentességek, más könnyítések erdejében jöv?re rendet vágnak. A megsz?n? illetve megmaradó kedvezményeket az alábbi összefoglaló mutatja:
Megsz?n? szja-kedvezmények:
- Tandíjkedvezmény
- Alapítványi kedvezmény
- Háztartási kedvezmény
- Biztosítások kedvezménye
- Alkalmi foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmény
- Magán-nyugdíjpénztári kiegészít? tagdíj kedvezménye
Megmaradó szja-kedvezmények:
- Családi kedvezmény
- Önkéntes pénztári kedvezmény
- Nyugdíj-el?takarékossági kedvezmény
- ?stermel?i kedvezmény
A munkaadó oldaláról is enyhítik a bérterheket. Az idén év közepét?l 5 százalékos, a minimálbér kétszereséig terjed? járulékcsökkentést általánossá teszik. A tételes, havi 1950 forintos EHO megsz?nik.
Mint szó volt róla, lesznek adóemelések is.
A jövedéki adónál az idén júliusi után jöv? januárban újabb emelés jön. Egyfel?l azért, mert a jövedéki adó minimumát hozzá kell igazítani az uniós szinthez, másfel?l azért, mert az él?munka-terhelés fedezetét meg kell találni. A benzin jövedéki adója év elején 10 százalékkal, a gázolajé 7,6 százalékkal emelkedik. A cigaretta jövedéki adója 9, az alkoholos italoké 10 százalékkal tolódik fel.
A gépjárm?adó tételei mind a személy-, mind a tehergépjárm?vek esetén körülbelül 15 százalékkal emelkednek, mivel 3-6 év óta nem volt emelés, szól az érv.
Az adóparadicsomba menekített jövedelmet és vagyont adó alá vonják. Nem csupán az adóparadicsomban bejegyzett cégb?l kivont, hanem az ott megtermelt jövedelmet is adóztatni fogják. 30 százalékos forrásadót vetnek ki az adóparadicsomban m?köd? cégnek Magyarországról fizetett jogdíj, kamat és szolgáltatási díj után.
A 11 százalékos EHO 27 százalékra növekszik.
A rehabilitációs hozzájárulás ötszörösére emelkedik, és jön a vagyonadó is, alapesetben a 30 millió forintnál drágább ingatlanok után.
Céges adózás:
A cégeknek is át kell rágniuk magukat az új törvényeken. A 4 százalékos különadó (a magánszemélyekéhez hasonlóan) megsz?nik, csak a hitelintézeti járadék marad meg. Ám a társasági adó 16-ról 19 százalékra megy fel, és egy sor adókedvezmény, adóalap-korrekciós tétel kikerül a rendszerb?l. A beruházáshoz, a foglalkoztatáshoz, a jogdíj-, valamint a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó mentességek megmaradnak, de lesznek könnyítések is.
Cégeket érint? könnyítések:
- A vállalkozás a helyi ipar?zési adót ezen túl az APEH-nek vallja be és fizeti meg. Nem kell telephelyenként külön bevallást készíteni.
- A munkaadói és munkavállalói járulék úgy sz?nik meg, hogy mértékük beépül az egyéni és a tb-járulékba. Ezzel kevesebb jogcímen kell utalni pénzt az államkasszába.
- Bármely vállalkozás vezetheti euróban könyveit.
- A hitelintézetek és a prudenciális szabályokat alkalmazó pénzügyi vállalkozások is alkalmazhatják a veszteségelhatárolást, s?t, már a 2009-es adóévre is.
- A fejlesztési adókedvezmény feltételeit enyhítik: egy kkv-nek elegend? lenne félmilliárd forint érték? beruházást végrehajtania a mai 3 milliárdos megkötéssel szemben az adókedvezmény igénybevételéhez, és a mai 75-150 f?s létszámb?vítési feltételt is 20-50 f?re írják át.
- Amely vállalkozásnak idént?l kellene növelnie a létszámot a 2008-as adóból érvényesített fejlesztési adókedvezmény feltételének megfelel?en, az két évig mégsem kell teljesítenie, elegend? lenne megtartania 2010-ig a létszámot, és csak azt követ?en kellene növelnie azt.
- A 2008 végéig megképzett fejlesztési tartalék feloldására rendelkezésre álló határid? meghosszabbodik a mai 4-r?l 6 évre.
Jön a vagyonadó!
Így kell majd fizetni:
A vagyonadót a lakóingatlanok után kell leróni. Ebbe beletartozik nemcsak a családi ház és a lakás, hanem az üdül? is, s?t a lakóingatlanhoz tartozó telek is. Egy üres telek után, bármennyit is ér, nem kell vagyonadót fizetni.
Teljesen mindegy, hogy ki a lakóingatlan tulajdonosa, magánszemély, egyéni vállalkozó, kft. vagy egyéb szervezet, vagyonadót kell fizetnie. Egészen pontosan a törvény úgy rendelkezik, hogy f?szabályként az ingatlan-nyilvántartásban szerepl? tulajdonost terheli az adófizetési kötelezettség.
Ezért aztán ha valakinek külföldön van lakása, nyaralója, akkor azután, mivel azt a magyar ingatlan-nyilvántartás nem tartalmazza, nem kell vagyonadót fizetnie Magyarországon. Ugyanakkor, ha egy külföldi magánszemélynek vagy külföldi tulajdonú cégnek magyarországi lakóingatlanban van tulajdonrésze, akkor neki bizony a magyar államkasszába kell befizetnie az adót.
Életjáradékosok, haszonélvez?k, lízingel?k:
Az adó a tulajdonost terheli, de ha a lakóingatlanra vagyoni jogot (haszonélvezet, használat, kezel?i jog, vagyonkezel?i jog) alapítottak, akkor az ezen vagyoni jog gyakorlására jogosult személy a vagyonadó alanya. Példán érzékeltetve: az egyik szül? elhalálozásakor a lakásban lev? tulajdonrészét két gyermeke kapja, de a házastársa haszonélvezetet kap. Ekkor az özvegynek kell megfizetnie az adót.
Mi van azzal a nyugdíjassal, aki egy életjáradék-programban vesz részt? (Azaz havonta valamilyen összeg? járadékot kap egy cégt?l, cserébe a cég tulajdonába kerül a lakás a szerz?dés megkötésekor, de a lakást a nyugdíjas használja.) A nyugdíjast a használat joga illeti meg, vagyis ebben az esetben is ? lesz a vagyonadó alanya, ám egy könnyítés miatt nyugdíjas lévén az adót nem kell megfizetnie. Azt az adóhatóság nyilvántartja, és az örökösre marad az adótartozás kiegyenlítése.
Aki úgy akarja elkerülni a vagyonadó-fizetési kötelezettséget, hogy a lakást kiskorú gyermeke nevére vásárolja meg, nem ússza meg. Ilyenkor az adót a tulajdonosnak, vagyis a kiskorú gyermeknek kellene lerónia, ám ? ezt praktikusan nem tudja megtenni, ezért törvényes képvisel?jének kell fizetnie. (Az a megfontolás húzódik meg e mögött, hogy a kiskorú önmagától nem tudott volna lakástulajdonhoz jutni, ahhoz ?t a törvényes képvisel?je (szül?je) segítette, a lakás terheivel ugyanez a helyzet, vagyis a törvényes képvisel?nek kell kiegyenlítenie a számlát.)
Ha valaki kiadja a lakását, akkor a vagyonadót neki kell megfizetnie, hiszen a lakás az ? tulajdonában marad, a lakást bérbe vev? személyt nem illeti meg olyan vagyoni jog, amit?l rá szállna az adókötelezettség.
Csak kicsit tér el ett?l a lízing esete: a lízingbe adó cég a lízingszerz?dés végéig tulajdonos marad, a lakás tulajdonjoga csak a szerz?dés lejárta után száll át a lízingel? magánszemélyre. Vagyis a lízingszerz?dés tartama alatt a lízingbe adót terheli a vagyonadó, és a magánszemélynek csak akkor kell adóznia, ha az övé lesz a lakás tulajdonjoga. Igaz, a lízingnél lehetnek még finomítások a törvényen.
Harminc- és tizenötmilliós adómentességi határ:
Nem minden lakóingatlan után kell vagyonadót leróni. Az, hogy kell-e fizetni, függ a magánszemély vagy szervezet tulajdonában álló lakóingatlanok (családi ház, lakás, üdül?) számától és értékét?l.
Két részletben kell fizetni.
Az adót évente két egyenl? részletben kell leróni. Más-más határid?khöz kell tartania magát egy magánszemélynek, egy áfás magánszemélynek és egy vállalatnak. Május 20. és szeptember 30. a két adófizetési határid?.
A vagyonadóról nem kell külön bevallást készíteni, az a rendes évi szja-bevallás egyik lapja lesz, illetve a társasági adó-, EVA bevallási nyomtatványon is külön lap lesz erre.
Akinek csak egy lakóingatlana van, csak akkor kell vagyonadót fizetnie, ha az legalább harmincmillió forintot ér. A törvény pontosan úgy szól: akkor mentesül a személy vagy szervezet az adótól, ha a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen (életvitelszer?en) is lakóhelyül szolgáló lakásának értéke harmincmillió forintnál kisebb.
Az adót tehát az után az ár után kell megfizetni, amennyiért az ingatlan tulajdonosa el tudná adni adott évben lakását. (A forgalmi értéket nem lehet a lakáson lev? hitel összegével csökkenteni.) Ezt azonban nem lehet pontosan megállapítani, ezért az adó alapját lényegében egy félig-meddig szubjektív tényez? is befolyásolja: a tulajdonosnak meg kell becsülnie, hogy mennyit kaphatna lakásáért, ha el szeretné adni.
Aki két lakóingatlan tulajdonosának mondhatja magát, annak már egy tizenötmilliós adómentességi határra is figyelnie kell. Az egyik ingatlant akkor nem terheli vagyonadó, ha abban a lakcímnyilvántartás szerint és életvitelszer?en is él, és a lakás nem ér harmincmillió forintot, a másik lakás után pedig csak akkor nem kell adót fizetni, ha az nem drágább tizenötmillió forintnál.
Akinek három vagy még több lakóingatlana van, arra vonatkozik a fenti szabály, de a harmadik és minden további családi ház, lakás, üdül? után be kell csengetni a vagyonadót, függetlenül attól, hogy mennyi az ingatlan értéke.
Egy példán érzékeltetve: van egy huszonötmillió forintot ér? lakásom meg egy tizennégymilliót ér? lakásom. Ha a huszonötmilliósban lakom életvitelszer?en és a lakcímnyilvántartás szerint is, akkor sem ez, sem a tizennégymilliós nem adóköteles. De ha a tizennégymilliós lakásomban lakom, lakcímkártyámon is az áll, akkor a tizennégymilliós nem adózik, de a huszonöt milliós (mint második, tizenötmilliónál értékesebb) ingatlan után már fizetni kell.
Ha van egy harmadik ingatlanom is, érjen az akár csak négymillió forintot, arra mindenképpen kell fizetnem vagyonadót.
Vannak hibák:
A törvény néhány ponton lyukas. El?fordulhat, hogy az összességében harmincmilliónál nagyobb érték?ek az egy tulajdonoshoz tartozó lakások, mégsem kell adót fizetnie. Ez akkor történhet meg, ha valakinek a lakcímnyilvántartás szerinti lakása mondjuk huszonkilencmillió forintot ér, a második lakása meg tizennégymilliót. Ekkor mindkét lakóingatlannál meg lehet úszni az adót, holott negyvenhárommilliót érnek összesen.
Nem lesz kett?s adóztatás:
A vagyonadó a központi költségvetést illeti meg. A lakóingatlan után azonban a helyi önkormányzat is kivethet kommunális, építmény- vagy telekadót. A kett?s adóztatást úgy kerüli el a kormány, hogy a vagyonadó összegéb?l le lehet vonni az önkormányzat által kivetett adót.
A törvénynek van még egy vitatott pontja. Egy 29 999 999 forintos lakás után nem kell majd vagyonadót fizetni. De ha csak egyetlen forinttal is drágább lenne az adott ingatlan, akkor már adózni kell. Tehát egy 29 999 999 forintos lakásra egyetlen fillér vagyonadót sem kell fizetni, viszont egy 1,- forinttal értékesebb lakásért már hetvenezer forintot. Éppen ez az a pont, amelynél felmerülhet, hogy nem sérti-e a szabályozás a vagyonarányos közteherviselés alkotmányos elvét.
Nem éri meg az anyóst résztulajdonossá tenni:
Kulcstényez?, hogy a vagyonadót a lakóingatlanra vetik ki, nem a lakóingatlanban lev? tulajdoni hányadra. Vagyis ha egy harminckétmilliós lakásban fele-fele részben tulajdonos férj és feleség (és más lakóingatlana egyiküknek sincs), akkor nem azt kell nézni, hogy a férjnek tizenhatmilliót ér a lakás tulajdon-része, meg a feleségének is ennyije van. A szabály úgy szól, hogy a lakás harminckétmilliót kóstál, ezért vagyonadót kell fizetni, és a vagyonadó összege fele-fele arányban oszlik meg férj és feleség, mint tulajdonosok között.
Így aztán lehet olyan extrém helyzet, hogy valakinek három lakásban is van töredék tulajdonrésze, alig érnek valamit egyenként, együttesen sem egetver? a lakásvagyon, a harmadik után valamennyit mégis kell fizetnie. Például három darab tízmilliós lakásban huszonöt-huszonöt százalékos tulajdoni hányada van valakinek, az egyikben lakik, két lakás után mentesül a vagyonadó-fizetési kötelezettség alól, de a harmadik lakás után a vagyonadó negyedét neki kell megfizetnie.
Mindenesetre a törvénynek ez a passzusa gátolja meg azt, hogy az adókötelezettségt?l úgy próbáljon megszabadulni valaki, hogy az ingatlant gyorsan tulajdonrészekre darabolja, papíron tulajdonossá teszi feleségét, gyerekeit, anyósát, apósát.
Nem a számított érték alapján kell fizetni
Az adó alapja tehát a forgalmi érték. A törvény azonban tartalmaz egy mellékletet is, amellyel az úgynevezett számított értéket lehet megkapni. Ennek szerepét azonban sokan félreértik.
A számított értékre vonatkozó segédlet két nagyobb részb?l áll. Az els? rész fix négyzetméterárakat tartalmaz Budapesten kerületenként, az egyes megyékben pedig megyei-jogú város, város, község bontásban, egylakásos lakóépületben lev? lakásra, többlakásos lakó- vagy egyéb épületben lev? lakásra, valamint üdül?re vonatkozóan.
A törvénytervezet szerint például a f?város III. kerületében álló egylakásos lakóépületben lev? lakás (praktikusan családi ház) négyzetméterára négyszázezer forint, egy többlakásos épületben lev? lakásé háromszázezer forint, egy üdül?é kétszázötvenezer forint.
Nógrád megyében egy családi háznak, ha megyei jogú városban található, akkor száznegyvenezer forint négyzetmétere, ha városban van, akkor százharmincezer, ha egy Nógrád megyei községben fekszik, akkor nyolcvannyolcezer forintot ér m2-re.
Fontos fogalmak:
A számított érték kiszámításánál kulcsfogalom a hasznos alapterület. A hasznos alapterület a teljes alapterületnek az a része, amelynél a belmagasság legalább 1,9 méter.
A teljes alapterületbe a lakáshoz, üdül?höz tartozó pince, padlás (kiegészít? helyiség) kivételével valamennyi helyiség összegzett alapterülete, valamint a többszintes lakrészek bels? lépcs?jének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. Az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt küls? tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác alapterületének ötven százaléka tartozik az alapterületbe.
A melléklet második része korrekciós tényez?ket sorol fel. A lakás hasznos alapterülete és a melléklet els? részében feltüntetett négyzetméterár összeszorzásával kapott értéket ezek a korrekciós tényez?k módosíthatják. Számít, hogy mikor épült az az épület, amiben a lakás van; az épület átesett-e teljes felújításon; hány szoba van a lakásban; milyen a tájolása; hányadik emeleten van, és van-e lift; milyen a komfortfokozata.
Így például a hasznos alapterület és a négyzetméterár szorzatából adódó összeget emeli tizenöt százalékkal, ha a társasházat tíz éven belül építették, viszont egy panelházban lev? lakás tíz százalékkal olcsóbbá válik. Ha van a lakáshoz gépjárm?tároló, az öt-tíz százalékkal dobja meg a szorzatot, ha a lakás az alagsorban van, akkor a szorzatot huszonöt százalékkal lehet csökkenteni. A korrekciós tényez?ket sorban össze kell szorozni.
A számított érték ezek alapján adódik. A számított érték jelent?sége csak az adóbevallás elkészítésénél jön el?, a számított érték szerepe erre korlátozódik. Bármekkora is a számított érték, az adót a tényleges forgalmi érték alapján kell fizetni. Vagyis ha egyetlen lakása van valakinek, és a forgalmi értéke huszonhatmillió forint, de a törvény melléklete alapján adódó számított értéke harminckétmillió, akkor nem kell adót fizetnie, hiszen a forgalmi érték alatta marad a harmincmilliós adómentességi határnak.
Adóbevallást azonban kell benyújtani, mivel a számított érték a b?vös harmincmilliós határ felett van. De a bevallásban a tényleges forgalmi értéket is fel kell tüntetni, és nem kell adót fizetni. (Adóbevallást természetesen akkor is kell készíteni, ha a számított érték nem éri el az adómentességi határt, de a lakás ténylegesen többet ér az adómentességi határnál.)
Ha a lakás tulajdonosa szerint ingatlana nem ér harmincmilliót, a számított érték mégis meghaladja a határt, és ezért bevallást ad be, akkor a labda az APEH-hez kerül. Az állami adóhatóság saját költségre értékbecsl?t fogadhat fel, és a szakember felbecsülheti az ingatlan értékét. Ha az ingatlan-értékbecsl? véleményét alapul véve az adóhivatal mégis úgy látja, hogy a lakás tényleges forgalmi értéke több, mint harmincmillió, adófizetésre kötelezi a tulajdonost. Az adóhatósági határozatot azonban meg lehet támadni, s?t bírósági útra is lehet terelni az ügyet, ha a tulajdonos nem ért egyet az APEH-hel.
Két megfontolás húzódhat meg a számított értékre vonatkozó rendelkezés mögött. Egyrészt, az adóelkerül?k elrettentése. Másrészt ennek révén az APEH vélhet?en sokkal több bevallást fog kapni, mint ahány tulajdonosnak fizetnie kell, Így az AEPH adatbázist építhet az információkból, és az adatoknak kés?bb, a törvény finomításakor nagy hasznát veszi a törvényalkotó.
Adókulcs, kedvezmény, mentesség, adófelfüggesztés:
A vagyonadónak három adókulcsa lesz. harmincmilliós adóalapig 0,25 százalék, a harminc- és ötvenmillió közötti rész után 0,35 %, az ötvenmillió feletti rész után 0,5 százalék az adómérték. Vagyis egy hatvanmilliós háznál a harmincmilliós részért 0,25 százalékot, húszmilliós adóalapra 0,35 százalékot, tízmilliós adóalapra pedig 0,5 százalékot kell felszámítani, így jön ki az évi 75 ezer + 70 ezer + 50 ezer = 195 ezer forint adó.
Kisebb változások:
- Az állami és önkormányzati intézményeknek, egyházaknak nem kell vagyonadót fizetniük, s?t szakszervezeti üdül?k után sem.
- Adófelfüggesztés ideje alatt az eredeti elképzeléssel szemben mégsem számolnak fel kamatot. A parlament ezt nemrég elfogadta.
- A vagyonadótörvénybe könnyítéseket is beépítenek, így az adót vagy egyáltalán nem kell megfizetni, vagy annak csak egy részét kell leróni, de el is tolható id?ben az adó megfizetése. A könnyítés három formája az adómentesség, az adófelfüggesztés és az adókedvezmény. Nyugdíjasok, nagycsaládosok, munkanélküliek, kiskorú örökösök, lakást felújítók, m?emlékvédelem alatti épületben lakók az érintettek.
Talán tudtam segíteni, hogy követhet?bbek legyenek a változtatások.
Személyes tanácsadás
