A befektetések egyik legreménykelt?bb formája: a befektetési alap. És hogy miért igaz a címbeli állítás: mert semmivel nem helyettesíthet?, ha a társadalmi hasznát és jelent?ségét nézzük.
A konstrukció ?sét a leleményes hollandok találták fel. Anno, már az 1500-as években, a legjövedelmez?bb üzletág a hosszú távú tengeri kereskedelem volt. Egy-egy keresedelmi hajó gyakran a befektetett pénz tíz-hússzorosát is visszahozta, ám rendkívüli kockázatok felvállalásával: három hajóból jó, ha egy hazaért.
Erre találták ki a hollandok, hogy egy-egy hajó indítására a befektet?k társaságot hoztak létre – azaz mindenki csak egy kis részét finanszírozta egy-egy hajó útjának. Így a rendelkezésre álló t?kéb?l az ember több, akár tíz-húsz hajónak is finanszírozhatta egy-egy kis részét, ahelyett, hogy egy hajót finanszírozott volna teljes egészében.
A kockázat megoszlott, és ennek lett egy különös és el?nyös mellékhatása: olyan pénzek is el?- és befektetésre kerültek, amelyeket eddig – a dolgok kockázatos volta miatt – inkább csak ?rizgettek vagy elpazaroltak. Ez a gazdaság számára hihetetlen fellendüléssel járt: nem véletlenül lett ez az id?szak Hollandia aranykora.
Ezeket a vállalati részeket (mai szóval részvényeket) aztán egy bizonyos helyen adták-vették is a leleményes hollandok: és ez lett a mai t?zsde ?se. Itt már voltak árfolyamok is. Egy hajó, amelyikr?l már harmadik-negyedik éve nem hallottak, annak az árfolyama bizony leesett.
Napjainkra a részvénytársaságok minden gazdaság alapvet? cégformájává váltak. A t?zsdén hatalmas vagyonok forogtak. Ugyanakkor itt együtt voltak a kisemberek kis pénzei és a gazdagok hatalmas vagyonai. A feltételek azonban, mint az élet minden más területén, itt sem voltak egyformák: A gazdagok a nagy pénzeket kis költséggel forgatták: a brókercégek és a t?zsde a nagy összegekre alacsony jutalékokat számolt. A gazdagok a befektetéseiket er?sen megosztották – sok helyre fektettek be. Így a kockázatot, hogy egy-egy részvény nagyot esik, ki lehetett küszöbölni. Harmadrészt a gazdagok meg tudtak fizetni kiváló szakembereket, akik megszerezték az információkat, feldolgozták és elemezték, majd kidolgozták és meg is valósították a legjobb befektetési stratégiát.
A hatvanas-hetvenes évekb?l ered az a zseniális ötlet, hogy ezt az igazságtalanságot felszámolva, viszonylag kis t?kével is lehessen úgy befektetni, mint a gazdagok. Ezt a formát hívják befektetési alapnak.
Az alapok elvei
A befektetési alapot az alapkezel? nagy t?kével indítja: jellemz? a milliárd forintos nagyságrend. Ilyen összegekkel természetesen már igen alacsony költségekkel lehet dolgozni az értékpapírpiacon. Az alapkezel?k kiváló szakembereket foglalkoztatnak: elemeznek, számolnak, és folyamatosan optimalizálják az alap összetételét. ?ket nagyon jól megfizetik, a pénzüket az alap nyújtotta eredmény szerint kapják. Természetesen egyetlen részvényb?l sem tesznek túl sokat az alapba, hiszen ha valamelyikkel valami váratlan baj történne, akkor ez így csak kisebb baj lenne. Az alapok összerakása nagy m?vészet: a nyolcvanas években sorra kapták a közgazdasági Nobel- díjakat azok, pl. Markovitz, akik kidolgozták ennek optimális módszereit. Ma már a legegyszer?bb alap is ezeken a matematikai elveken nyugszik.
Az elvek a gyakorlatban
Amikor kész van ez a gyönyör? torta, az alap t?kéjét az alapkezel? pici darabokra (torta-szeletekre) osztja: ezek a darabok képeznek egy befektetési jegyet vagy befektetési egységet. Induláskor ez Magyarországon jellemz?en 1 Ft.
Az alap jegyeinek értéke aztán napi árfolyam szerint változik. Ha az alapban lév? részvények értéke n? a t?zsdén, akkor arányosan az alap jegyeinek értéke is n?. Ha valamelyik részvény osztalékot fizet, akkor az alapkezel? ebb?l ismét csak részvényeket vesz: ett?l ismét n? egy-egy jegy értéke. Végezetül az alapkezel? havonta levonja költségeit, ett?l egy kicsit csökken az árfolyam.
Alapok és szabályok
Sokféle alap van: az induláskor minden kezel? eldönti, mi lesz az alap alapszabálya, filozófiája. Vannak állampapíralapok: ebben a konstrukcióban a kezel? állampapírokat vásárol. Vannakingatlanalapok: a kezel?k irodaházakat, bevásárlóközpontokat, hoteleket stb. vásárolnak. A részvényalapok részvényekb?l állnak össze: kínai részvényalap kínaiakból, indiai indiaiakból. Néha nagyon ravasz tematikus alapokat hoznak létre. Bravúros ötlet pl. az öregiparági alap (Gold Generation). Ez olyan európai cégek részvényeit tartalmazza, amelyek f? piaca az id?s korosztály (nyugdíjasházak, egészségügyi intézmények, id?sekre specializálódott utazási irodák, gyógyszergyárak stb.) Mivel Európa gyorsan öregszik, ezeknek a cégeknek dinamikusan b?vül a piacuk – megy is az alap, mint a rakéta. Még rengeteg másféle alap is van: kombinált alapok, alapok alapjai stb.
Így napjainkra már az a furcsa helyzet állt el?, hogy a világ leggazdagabbjai, akiknek a kezében a világ er?forrásainak dönt? része van, éppen a befektetési alapok – ezek tulajdonosait pedig éppen a rengeteg kisember jelenti.
Sok kicsi sokra megy
Ennek – akárcsak annak idején a holland hajóexpedíciót finanszírozók esetében – nagyon kellemes mellékhatása van: az ilyen alapokba olyan emberek is betették a pénzüket, akiknek egyébként eszük ágában sem lett volna: inkább a párna alatt tartogatják, vagy elköltik. És ez a pénz most visszaáramlik a gazdaságba: munkahelyeket teremt, és gyorsabb gazdasági fejl?dést eredményez. Ez a forma el?ször kínál teljesen új perspektívát az egyszer? embereknek: végre egy olyan forma, ami neki is elérhet?, ráadásul ugyanoda fektetheti be a pénzét, mint a leggazdagabbak, ugyanakkor magasan az infláció feletti hozamokat realizálhat. Hosszú távon ez nagyon fontos: nemcsak összeadjuk a spórolt pénzünket, hanem végre reálértékben meg is tudjuk többszörözni!
Mi lenne befektetési alapok nélkül?
Ezt els?sorban a kisemberek sínylenék meg, akiknek a bankbetét és a t?zsde maradna pénzgy?jtés céljaira. A bankbetét lényegében pénztárolás, és nem –szaporítás (jellemz? mondás a bankbetétre: „spórolja magát szegényre”), a t?zsde pedig az egyszer? halandóknak túl kockázatos. A megtakarítások tehát drámaian visszaesnének, az emberek nem tennének félre, és el lennének zárva attól, hogy a gazdaságba, amúgy minden pénz forrásába fektessenek be, és inkább elvernék a pénzüket. A gazdaság állandó t?kehiánnyal küszködne: egymást érnék a nagy gazdasági világválságok, ugyanúgy, mint annak idején az els? és a második világháború el?tt.
A világ cégei pedig lényegében csekély számú gazdag ember kezében koncentrálódnának. A társadalom nagyon kevés nagyon gazdagra és nagyon-nagyon sok nagyon-nagyon szegényre válna szét. Ez pedig politikai kockázatokat hordoz magában: a gazdagok hajlamosak megszerezni a politikai hatalmat is, és nem nagyon tisztelik a demokratikus hagyományokat… A világ körülbelül olyan lenne, mint amit a kapitalizmusról a hetvenes-nyolcvanas években politikai gazdaságtanból tanultuk: a gazdagok diktatúráiban kizsákmányolják és elnyomják a dolgozók széles tömegeit.
Ez a világ sokkal instabilabb lenne, már a harmadik világháborún is túl lennénk. És abban, hogy a világ mégsem így néz ki, hatalmas szerepük van a befektetési alapoknak.
Nos, a fentiekb?l mi következik? Az, hogy amikor egy ilyen befektetésen keresztül valóra váltjuk az Ön nagy álmait, akkor egyúttal védelmezzük a demokráciát is a diktatúrával szemben, vigyázzuk a békét, fellendítjük a gazdaságot, ráadásul védjük a nagy válságoktól is!
Legyen Ön is a részese!
Posted in 
Tags: 
