Dusik Andrea pénzügyi tanácsadó oldala

2009/01/26

Egészség

Filed under: pénz — bosegtitkok @ 20:48

Boldogságot nem, de egészséget lehet, és kell vásárolni!

Egészségünk hosszú távú meg?rzése alapjában véve két dolgon múlik: a megel?zésen és a betegellátáson. Gondosabban megvizsgálva kiderül, hogy ezek sikeressége nagymértékben függ a rendelkezésre álló pénzt?l is.

Ami a megel?zést illeti, az átlag magyarnak érdemes radikálisan változtatnia az életmódján -legalábbis a statisztikák szerint. Hazánk továbbra is vezeti az érrendszeri megbetegedések listáját. Ebb?l a szempontból nem érdemes tehát a magyar átlaghoz tartozni.

A három legfontosabb dolog amit ennek érdekében orvosi szemszögb?l nézve tehetünk:

  1. választékosabb és jobb min?ség? táplálkozás
  2. több mozgás és szabadid?
  3. kevesebb munka, kevesebb stressz

Ez pénzügyi szempontból nézve ezt jelenti:
“Élj magasabb életszínvonalon, de ne úgy, hogy még többet dolgozol!”

Ez csak t?kejövedelem felépítésévei lehetséges. T?kejövedelem alatt olyan folyamatos bevételt értünk ami befektetésb?l, tehát a pénz “dolgoztatásából” származik. A jó öreg képletünk: T?KE = ID? * PÉNZ
Minél nagyobb alapt?ke áll rendelkezésünkre, annál kevesebb id?re van szükségünk a kívánt t?kejövedelem alapjának felépítéséhez és fordítva. Az id? tehát helyettesítheti az induló t?ke nagy részét. Ez azt is jelenti, hogy t?kejövedelem kialakítására az emberek többségének minden lehet?sége megvan! Csak a felismerésre, stratégiára és egy kis következetességre van szükségünk. Kés?bb mindez meghálálja magát.

Azonban megel?zéssel nem zárható ki minden betegség vagy egészségkárosodás. Nagyon sok múlik ilyenkor azon, hogy milyen színvonalú ellátást, gyógyszert vagy m?téti beavatkozást engedhet meg magának az ember. Ez megint csak a rendelkezésre álló t?kén fog múlni. Érdemes tehát mobilizálható tartalékkal rendelkezni.
Nem érdemes viszont ezt évekig alacsony reálkamatozású banki betétben tartani.

Fontos tehát az egészségünkön pénzügyi szempontból is elgondolkozni és id?ben lépni. Mert ha a boldogságot nem is, de az egészséget azért részben meg lehet, és meg is kell vásárolni!

Ne késlekedjen! Határozza el magát és dolgoztassa az id?t az egészsége érdekében.

Szeretné tudni, hogyan kezdjen hozzá? Szívesen leülök Önnel egy kötelezettségmentes konzultációra.
Itt kérhet id?pontot.

2009/01/05

Hogyan spórolhatnak a cégvezet?k?

Filed under: Signum,pénz — Tags: , — bosegtitkok @ 20:22


Ön szerint hogy jár jobban, ha…:

  • bejelentett munkatársainak béren kívüli juttatásokat ad, vagy
  • ha zsebbe, feketén fizeti ki az alkalmazottak jövedelmének egy részét?

Ma már a kisebb cégek körében is egyre jobban terjed a cafeteria-rendszer elemeinek bevezetése.

A béren kívüli juttatások legnagyobb el?nye, hogy azokat adó- és járulékmentesen is lehet juttatni a munkavállalóknak.

A csomag elemei lehetnek:

  • Melegétel utalvány

12 ezer forintig adómentes a juttatás. Egy hónapban adómentesen egyszerre vagy csak melegétel vagy csak hidegétel utalványt rendelhet a dolgozó. Figyelni kell arra, hogy minden utalványos elemnél átadás-átvételi nyilatkozatot kell aláiratni a munkavállalóval.

  • Hidegétel utalvány

Havi hatezer forintig adómentesen juttatható a fogyasztásra kész élelmiszerek vásárlására jogosító utalvány.

  • Önkéntes egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás

A tárgyid?szak els? napján érvényes minimálbér (jelenleg havi 69 ezer forint) összegének 30 százaléka, azaz maximum 20 700 forint igényelhet? havonta egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás formájában adómentesen.

Így akár szemüveget is vásárolhatunk ennek a cafetéria-elemnek a terhére, ám mindig figyeljünk arra, hogy a szolgáltató helyesen töltse ki a számlánkat, valamint arra is, hogy ne lépjük túl a költségkeretet..

Az egészségpénztárnak kétféle szolgáltatása van: egészségbiztosítási szolgáltatás, mely személyijövedelemadó-mentes és életmódjavító egészségpénztári szolgáltatások, melyek nem élveznek adómentességet.

Utóbbiak közé tartozik a természetgyógyászati szolgáltatások, a rekreációs üdülés, a sporteszközök vásárlásának támogatása, az életmód változtatást el?segít? kúra szolgáltatások, a gyógyteák, fog- és szájápolók megvásárlásának támogatása. Jogosulatlan igénybevétel esetén (például amikor a dolgozó a gyógyszertárban egy drága arckrémet vásárol), az új eljárási szabályzat szerint a munkavállalónak az egészségügyi hozzájárulás (eho) értékét ki kell fizetnie.

  • Internet támogatás

Fels? összeghatár nélkül igényelhet? az otthoni internet támogatása. A felhasználói körbe beletartozik a bevezetési költség és a havi el?fizetési díj finanszírozása is. Nyilatkozattételkor csatolni kell az el?fizet?i szerz?dés másolatát, illetve az utalványt vagy a számlát. A számlának a munkavállaló nevére kell szólnia. Tilos az egyéb költség (például telefonköltség, digitális televíziózás, mobilinternet) költségének megtérítése.

  • Önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás

A 2008. évben a tárgyid?szak els? napján érvényes minimálbér (havi 69 ezer forint) összegének maximum ötven százaléka, azaz 34 500 forint igényelhet? havonta munkáltatói hozzájárulás formájában adómentesen. A 2008. január 1-je után érkezett pénzekre a húsz éves szabály vonatkozik, vagyis ezen id?szak alatt nem lehet az összeget kivenni, kivéve ha valaki betölti a nyugdíjkorhatárt és három éves legalább jogviszonnyal rendelkezik.

  • Helyi közlekedési bérlet

A bérlet teljes összege adómentes. Az igénybevétel módja: a munkavállalók a bérlet árát készpénzben megel?legezik és a munkáltató nevére kérnek számlát, melyet az ügyintéz?knek benyújtanak. Amennyiben a bérletek ára év közben növekedne, úgy a munkáltató csak a munkavállaló által igényelt összegig téríti a bérlet árát.

Az úgynevezett BKSZ egyesített bérletet nem lehet betenni a cafeteriába, mert a munkáltatónak kötelez? az adott helység közigazgatási határán kívül lakó dolgozónak téríteni az utazását a munkahelyre.

Szintén nem lehet elszámolni a diák- és a nyugdíjasbérletet, mivel törvény szerint az eleve kedvezményes bérletekre nem lehet még egy kedvezmény szerezni.

  • Üdülési csekk

Az üdülési csekk a minimálbér összegéig, azaz 69 ezer forint összeghatárig igényelhet? adómentesen fejenként évente. Az üdülési csekk a kibocsátástól számított egy évig használható fel, külön díj ellenében az érvényesség meghosszabbítható. Kizárólag belföldön használható fel.

Az üdülési csekket közeli hozzátartozó is igényelheti, vagyis a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és nevel?szül?, valamint a testvér. Ugyanakkor élettárs és jegyes nem igényelheti.

  • M?vel?dési intézményi szolgáltatás

Fels? határ nékül adómentesen vehet? igénybe. Ez lehet könyvtári, levéltári, múzeumi szolgáltatás, kulturális örökség védelme, el?adó-m?vészet, filmvetítés, állat-, növénykert, védett természeti értékek bemutatása és közm?vel?dési intézmény által nyújtott feln?tt- és egyéb oktatás.

  • Egyéni célú képzés

Tanulmányi szerz?dés esetén nem helyezhet? el a cafeteria keretbe, hiszen ekkor minden esetben valamilyen „ellenszolgáltatást” nyújt a munkavállaló, például vállalja, hogy több éven keresztül a munkahelyen marad.

  • Iskolakezdési támogatás

Évi 20 700 forintig adókedvezménnyel adható egyes szorzóval. A családi pótlékra jogosult szül?k kaphatják.. Iskolakezdés el?tt vagy után hatvan nappal kell felhasználni.

  • Ünnepi ajándékok utalványai

Az ajándék utalvány évi háromszor 6900 forintig (20 700 forint) adómentesen igényelhet?. A közös háztartásban él? is kérheti.

  • Lakástámogatás

Hitelintézet útján kell folyósítani lakás célú felhasználásra. Több munkáltató esetén is a folyósítás évét megel?z? négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb egymillió forintig terjed? összegben folyósítható. A juttatás legfeljebb a bekerülési (vásárlási, építési) költség harminc százalékáig terjedhet.

  • Ajándék utalvány

Fels? összeghatár nélkül válaszható. Csak adóköteles módon igényelhet?.

  • Biztosítások

Adómentes szolgáltatás, adókedvezményes a díjfizetés. Ugyanakkor bizonyos biztosításokat (lásd csoportos kockázati) nem lehet betenni a cafeteria rendszerbe.

  • Fitness bérlet

Fels? határ nélkül, csak adóköteles módon vehet? igénybe. A munkavállaló a munkáltató nevére szóló számlával veszi meg a bérletet és utóbb az árát a cég utalja a dolgozó számlájára.

  • Készpénz kifizetés

Nagyon oda kell figyelni a jogcímre: természetbeni juttatás pénzbeni megváltása. Minden esetben adóköteles, és a munkavállaló oldalán is felmerülnek közterhek.

A kis- és középvállalkozások körében a dolgozók általában az étkezési utalványon kívül még egy vagy két juttatási elemet kapnak.

Tény, hogy a cafeteriát m?ködtet? cégek jelent?s versenyel?nyre tehetnek szert a konkurens vállalatokkal szemben a munkatársak ily módon történ? motiválásával. Alkalmazása több szempontból is megéri, a gyakorlat ugyanis azt mutatja, hogy ahol m?ködtetnek béren kívüli juttatási rendszereket, csökken a fluktuáció, a dolgozók jobban köt?dnek a céghez.

A cafeteria-rendszer bevezetésénél alapkövetelmény, hogy megfeleljen a törvényi el?írásoknak és a szabályzat írásban is legyen rögzítve.

S hogy mit jelent a cafeteria-rendszer a számok tükrében?

Egy bruttó 50 ezer forintos bérjelleg? juttatás 16.750 forint járulék terhet jelent a cégnek, ami összesen tehát 66.750 forintos kiadás a munkáltató oldalán.

Ugyanakkor a dolgozó (ha például a legmagasabb 36 százalékos adósávban adózik) csupán 24.250 forint nettót kap a fenti 50 ezres juttatásból.

Ezzel szemben béren kívüli juttatás formájában, ha a munkáltató nem kíván költséget csökkenteni, akkor a teljes 66.750 forint odaadható adó- és járulékmentes juttatás formában egy cafeteria-rendszer keretében, amely teljes egészében elkölthet? a személyes igényeknek megfelel? formában.

Amennyiben Ön is szeretné élvezni ennek el?nyeit, kérjen szakért? segítséget.

Fontosabb jogszabályok és elérhet?ségük

Filed under: nyugdíj,pénz — Tags: , — bosegtitkok @ 12:41

Kapcsolódó anyagok: Szervezeti felépítés, jogállás … Nyugdíj … Biztosítási kötelezettség, járulék … Magánnyugdíjpénztár … Egészségbiztosítás (baleseti járadék) … Egyéb rendszeres nyugdíjszer? ellátások … Foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok … Emelések … Legutóbbi módosítások … Egyéb jogszabályok

255/2008. (X. 21.) Korm. rendelet a szépkorúak jubileumi köszöntésér?l

Szervezeti felépítés, jogállás

1992. évi LXXXIV. törvény, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetésér?l

1998. évi XXXIX. törvény, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletér?l

2006. évi LVII. törvény a központi államigazgatási szervekr?l, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról

2008. évi CV. törvény a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról

170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatáskörér?l

289/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Országos Nyugdíjbiztosítási F?igazgatóságról

Nyugdíj

1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról és a végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet

1994. évi LXIV. törvény a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseir?l és az önkormányzati képvisel?k tiszteletdíjáról, valamint a 209/2006. (X. 17.) Korm. rendelet a polgármester öregségi nyugdíja, valamint közszolgálati járadéka megállapításáról és folyósításáról

1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról

2001. évi XCV. törvény a Magyar Honvédség hivatásos és szerz?déses állományú katonáinak jogállásáról

2007. évi LXXXIV. törvény a rehabilitációs járadékról és a komplex rehabilitációról szóló 321/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet

150/1991. (XII. 4.) Korm. rendelet a bányásznyugdíjról

5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet az egyes m?vészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról

181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet a korengedményes nyugdíjazásról

Biztosítási kötelezettség, járulék

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetér?l és a végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet.

1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról

2005. évi CXX. törvény az egyszer?sített közteherviselési hozzájárulásról

342/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól történ? mentesítés eljárási szabályairól

34/2007. (XII. 21.) SZMM rendelet a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól történ? mentesítéshez szükséges állapotfelmérésr?l, valamint a mentesítési eljárás szakért?i, illetve hatósági közvetít?i díjairól

Magánnyugdíjpénztár

1997. évi LXXXII. törvény a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról

172/1997.(X. 6.) Korm. rendelet a pénztárak központi nyilvántartásával összefügg? egyes feladatokról, a pénztáraknak, valamint a foglalkoztatónak a pénztártagokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségér?l

282/2001.(XII. 26.) Korm. rendelet a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységér?l

Egészségbiztosítás (baleseti járadék)

1997. évi LXXXIII. törvény a kötelez? egészségbiztosítás ellátásairól és a végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet

Egyéb rendszeres nyugdíjszer? ellátások

2004. évi CVI. törvény a Kiváló M?vész, az Érdemes M?vész és a Népm?vészet mestere járadékáról, valamint a Kiváló M?vész, az Érdemes M?vész és a Népm?vészet mestere járadék folyósításáról szóló 374/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet

83/1987. (XII. 27) MT rendelet a rokkantsági járadékról.

173/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet a nemzeti helytállásért elnevezés? pótlék bevezetésér?l

267/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet az egyes, tartós id?tartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatásról.

387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet az egészségkárosodott személyek szociális járadékairól

Foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok

1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás el?segítésér?l és a munkanélküliek ellátásáról

1997. évi LXXIV. törvény az alkalmi munkavállalói könyvvel történ? foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszer?sített befizetésér?l

2004. évi CXXII. törvény a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról

2004. évi CXXIII. törvény a pályakezd? fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követ?en munkát keres?k foglalkoztatásának el?segítésér?l, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról

Emelések

2005. évi CLXXIII. törvény a nyugdíjak korrekciós célú emelésér?l

241/2008. (X. 1.) Korm. rendelet a nyugellátások és a baleseti járadék 2008. évi kiegészít? emelésér?l

242/2008. (X. 1.) Korm. rendelet a nyugdíjszer? rendszeres szociális ellátások 2008. évi kiegészít? emelésér?l

353/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet a nyugellátások és a baleseti járadék emelésér?l

Legutóbbi módosítások

2006. évi CVI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról

2007. évi CLVI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról

2008. évi LXXXII. törvény a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról

332/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról

333/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetér?l szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet módosításáról

334/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet a korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet módosításáról

Egyéb jogszabályok

1992. évi XXXI. törvény a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

1993. évi CX. törvény a honvédelemr?l és a végrehajtására kiadott 178/1993. (XII. 27.) Korm. rendelet

1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról és a végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet

2004. évi CXL. törvény a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

2008. évi III. törvény az 1 és 2 forintos címlet? érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól

2008. évi IV. törvény az 1 és 2 forintos címlet? érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól a társadalombiztosítási és szociális ellátások megállapítása során, továbbá a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról

93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet az 1945 és 1963 között törvénysért? módon elítéltek, az 1956-os forradalommal és szabadságharccal összefüggésben elítéltek, valamint a korábbi nyugdíjcsökkentés megszüntetésér?l, továbbá az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezésér?l

23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeir?l

74/1991. (VI. 10.) Korm. rendelet az 1938-1945 közötti id?szakban faji vagy nemzetiségi hovatartozás, illet?leg a nácizmus elleni magatartásuk miatt deportált, munkaszolgálatot teljesített vagy egyéb személyes szabadság korlátozása alatt állt személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezésér?l

141/1992. (X. 22.) Korm. rendelet egyes nyugdíjjogi hátrányok enyhítésér?l

174/1992. (XII. 29.) Korm. rendelet az 1951 és 1956 közötti id?szakban politikai okból hátrányos megkülönböztetéssel járó katonai munkaszolgálatot teljesített személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezésér?l

210/2004. (VII. 9.) Korm. rendelet a term?föld állam által életjáradék fizetése ellenében történ? megszerzésér?l (további információ a www.nfa.hu honlapon)

213/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakért?i Intézetr?l

Powered by WordPress

© 2010 Dusik Andrea pénzügyi tanácsadó oldala All Rights Reserved -- Copyright notice by Blog Copyright