Egy felmérés szerint az amerikaiak dönt? többsége emlékszik, hol volt, mit csinált, 2001. szeptember 11.-én, amikor néhány ?rült terrorista eltérített két repül?t és belevezette a WTC híres iker felh?karcolóiba. Én is emlékszem hol voltam, amikor a hírt meghallottam a rádióban. És arra is emlékszem micsoda pánik tört ki akkor (nemcsak) a világ t?zsdéin.
Így utólag egy kicsit nevetséges, hiszen a világ részvényeinek áresése sokmilliószorosa volt a felh?karcolók árának. Komolyan azt gondolták, az emberek, hogy ett?l az egész gazdaság összed?l?
Ez a pánik jellegzetessége – az emberek nem logikusan gondolkodnak. Nyilván, így visszatekintve, már látjuk, tényleg mennyire nem volt alapja az akkori ?rületnek. Bár azóta sok minden megváltozott emiatt - ezt mindenki tapasztalhatja a repterek biztonsági vizsgálatánál - de a világgazdaság nem d?lt össze.
A változatosság kedvéért most megint éppen pánik van. Rengeteg levelet, telefonhívást kaptam, muszáj reagálnom. Err?l Rejt? Jen? klasszikusa jut eszembe: “A szállodaigazgató elkiáltotta magát: Mindenki ?rizze meg a hidegvérét! - Erre kitört a pánik…”
A jelenlegi amerikai gazdasági helyzet alapjai már elég jól ismertek. Az ázsiai államok átéltek egy pénzügyi és gazdasági krízist 1997-ben, tanultak bel?le, és az elmúlt években nagy tartalékokat halmoztak fel, amit amerikai kincstárjegyekben helyeztek el. Ez a nagy kereslet pedig leszorította az amerikai kamatlábat. Következményeként az amerikai háztartásoknak egyre kevésbé lett vonzó megtakarítani, és egyre kifizet?d?bbé vált hitelt felvenni. Ez vezetett aztán a “fogyasztási bulimiához”, amely aztán kulcsszerepet játszott a válság kialakulásában.
És még néhány vonás: A lakosságot ily módon rendkívül kedvezményes feltételekkel hitelfelvételre buzdították, els?sorban ingatlan fedezet? jelzáloghitelekre. Emiatt, az ingatlanok iránti kereslet rohamosan n?tt, és n?ttek az árak is. De nem az égig! Egyszer csak számtalan állampolgár találta magát egy olyan házban, amelyen sokkal több hitel van, mint amit ér. És ebbe sokan beleroppantak…
Nagyon tanulságos megnézni a Légvárak hitelb?l cím? blogbejegyzést:
http://informacio.blogter.hu/299143/legvarak_hitelbol
Hátborzongató a TV riport a kilakoltatás utáni takarító brigáddal. Még arra sem volt pénzük a lakóknak, hogy a plazmatévéket és házimozikat elvigyék. Minden nagy összeg? hitel felvétele el?tt kötelez?en megnézetném mindenkivel.
Ennek aztán továbbgy?r?z? hatása lett: a bankok rövidtávú tartalékai kimerültek. Volt aki cs?dbe került, volt akit az állam felvásárolt és van akit a konkurenciája vett meg nagyon olcsón. És közben a bankok kiszórták a piacra kínjukban a vastartalékaikat: a részvény készletüket – ami hatalmas áresést eredményezett a piacon.
Az es? árfolyamon aztán mindenki pánikba esett és ?k is eladták a részvényeiket - ami újabb áresést eredményezett. Ennek m?ködési mechanizmusa a t?zsdepszichológia:
“A részvény a cég valódi értékét tükrözi. Milyen igazából egy cég értéke? Egy jól m?köd? cég értéke folyamatosan n?: szorgalmasan dolgoznak, új termékeket, szolgáltatásokat fejlesztenek, termelik a pénzt. Ennek egy részét osztalékként kifizetik a részvényeseknek, másik részét visszaforgatják: befektetik, új gépeket vesznek, új gyárakat építenek - ezzel n? a cég értéke, n?nek a részvények értéke is. Csak az a baj, hogy pontosan senki sem tudja megmondani mennyi is ez a valódi érték.
És itt kezd?dik a t?zsdepszichológia: egyszer csak elterjed a hír a Kék Mamut M?vek remek cég. Sokan vesznek a részvényeikb?l – feljebb megy az árfolyama. Erre sokan mondják: ugye milyen jó cég ez, hogy megy felfelé az árfolyama: vegyünk mi is. Persze az árfolyam tovább emelkedik. És ez így megy addig, amíg a Kék Mamut részvények nyilvánvalóan irreálisan magas árfolyamot érnek el. És akkor mindig akad valaki, aki elkiáltja magát: A király meztelen! - A Kék Mamut túlértékelt! És akkor mindenki meg akar szabadulni a részvényeit?l, az árfolyamok pedig lezuhannak. Akkor persze egy id? után mindig akad valaki, aki rájön: egészen jó kis cég ez és a részvényeinek árfolyama nagyon alacsony. És ezzel elindul a hullámvasút következ? menete.
Mit csinált maga a cég miközben részvényeinek árfolyama megjárta a mennyet és a poklot? Semmi különöset, tették a dolgukat: a munkások szerelték a mamutokat, a fejleszt? mérnökök új hatékonyabb mamutkékít? eljárást dolgoztak ki és elkészült az új üzemcsarnok is. Amikor lezuhant a cég túlértékelt részvényeinek árfolyama hirtelen gyengébb min?ségben és kevesebbet dolgoztak a cég munkásai? Hirtelen megbutultak a mérnökeik? Összeomlottak a gyártócsarnokok? Kevesebb profit lett hirtelen a kék mamutok piacán? - Egyik sem.
(B?vebben: Értékpapír alapú befektetések biztonságossága)
Mostanra az árfolyamesések teljesen irracionális szinteket értek el. Ez nem jelenti azt, hogy a dolog akár nem folytatódhatna. Mert a pánikba esettek nem képesek racionálisan gondolkodni.
Más ez a mostani válság, mint az elmúlt évtizedek sok-sok hasonló válsága? Igen is és nem is. Az alap mechanizmus nagyon hasonló, ugyanakkor van egy-két olyan dolog, ami egyedivé teszi a mostani helyzetet.
El?ször is a visszaesés mélysége . Ez egy viszonylag új jelenség, hogy a változások ilyen gyorsak és nagyok. Korábban, ahogy a világ t?kepiaca egyre nagyobb és stabilabb, a változások lomhábbak lettek. Az utóbbi években azonban a t?keáttétellel dolgozó Hedge Foundok rohamos elterjedése, a számítógép vezérelte t?zsdei rendszerek sokkal fürgébbé tették az egész világ t?kepiacát. Olyan ez, mint a szervo kormány: könnyedén kevés er?vel is tekergetni lehet. És most így, ezekkel az eszközökkel, a világ sokkal nagyobb t?kékkel is gyorsabb fordulókat képes venni.
Másodszor azért ne feledjük, hogy a háttérben ott zakatol a világ nagy átrendez?dési folyamata . Az Egyesült Államok szép csendben veszti el a hegemóniáját. Európa és Japán menetel a süllyeszt?be. A “harmadik világ” nagyjai - Kína, India, Dél-Amerika keményen és szívósan jönnek felfelé. A világ központja több mint húsz éve Ázsia felé tolódik el, és a mai válság - amely 1929 óta a legsúlyosabb - felgyorsítja ezt a folyamatot.
Az amerikai polgárokkal szerették volna elhitetni, hogy minden kiugróan jól megy - ha kell hitelekb?l is. (De ismer?s ez a kés? Kádár korszakból…)
Harmadszor - a dolog irracionalitása. Igazából a világgazdaság rendben van. Nincs a GDP-ben visszaesés, s?t sok területen kiemelked? a gazdaság növekedése. Az, hogy az amerikai állampolgárok egy része túlköltekezett az egy dolog. Az, hogy ez kellemetlen egy csomó amerikai banknak az is egy dolog. De ett?l (ellentétben a WTC tornyaival) még nem d?l össze az egész világ.
Mit lehet tenni?
Essük mi is pánikba? Legyünk öngyilkosok? - Semmi esetre sem! A felmérések szerint a sikertelen öngyilkosok dönt? része kés?bb nagyon bánja ezt a tettét. (És akkor még azokról nem is beszéltünk, akiknek sikerült…)
Nyilvánvaló - gondolom én - hogy amikor részvény típusú befektetésbe rakták a pénzüket, akkor és ott ahol elkezdték, elmagyarázták Önnek, hogy ez egy hosszútávra alkalmas befektetéstípus. Rövidtávon nagyon komoly veszteségeket lehet elszenvedni, de hosszú távon messze ez hoz a legtöbbet. (Gondoskodó államunk azáltal is próbál erre nevelni bennünket, hogy csak minimum tíz éves befektetésekt?l enged adómentességet…)
Tíz év távlatából, pedig megígérhetem, hogy pont olyan kedélyesen fognak err?l anekdotázni, mint mi most az olajválságról, az “európai összeomlásról” , vagy 2001. szeptember 11-r?l.
Az ilyen visszaesések, pedig jövend? nyugdíjunkra nézve, egészen kiváló hatással vannak, mint ahogy azt már el?z? leveleimben is megmutattam.
Mit tegyünk akkor, ha rövidtávra rakta be ilyen formába a pénzét? Akkor Önnek tudnia kellett, hogy szerencsejátékot játszott, és ha valóban most ki kell vennie a pénzét, akkor vesztett… A megoldás: tervezze át és kicsit halassza el a céljait - tartsa meg a befektetéseit. Nem kizárt, hogy már egy éves távlatban nyereséggel szállhat ki. Ne felejtse el, a szervo kormány jobbra pont olyan könnyen kormányoz, mint balra! A nagyon dinamikus esések után hasonlóan dinamikus emelkedés is könnyen lehetséges.
Ha Ön most indítja a befektetéseit, akkor dörzsölje a kezét. Ilyen olcsón befektetéseket Isten tudja milyen régóta nem lehetett kapni. Ne felejtsen el majd, minden hónapban hálát rebegni a 2008-as “összeomlásért” amikor majd a nyugdíjalapjából felveszi a havi hozadékokat! Igaz, hogy a forint már nem annyira er?s, mint pár hónapja, viszont az árfolyamok még alacsonyabbak.
Ha kb. 3 év körüli (az én felfogásom szerint ez rövid táv) id?re szeretne befektetni, most kivételesen azt mondom, hogy érdemes megpróbálni. Ilyen irreálisan alacsony árfolyamok nem sokáig létezhetnek. Ennél rövidebb távra viszont nem ajánlom - itt már nagyon nagy a szerencse szerepe…
Ha Önnek évente félrerakott befektetései vannak, és kés?bb kell majd befizetni, nézzen körül a fiókban -nem tudja-e következ? befizetést el?re hozni, mert érdemes.
Mibe csoportosítsunk?
Az elmúlt évek megmutatták, hogy a világ feltörekv? régióinak (Kína, India, Dél-Amerika) t?kepiaca, úgy viselkedik, mint egy versenyló : hihetetlenül gyorsan startol, ugyanakkor akadályoknál nagyon nagyokat fékez. Ezért szerintem a válság utáni id?kben a növekedési szakaszban ezek a piacok sokkal dinamikusabban fognak n?ni, mint a “lomha” amerikai vagy európai (a japánról ne is beszéljünk) piacok. Mivel a problémák forrása és kiinduló pontja az Egyesült Államok, nagy valószín?séggel az ottani piac fog utoljára normalizálódni.
Az amerikai gazdaság növekedése lelassul. Elképzelhet?, hogy lassulni fog Ázsia is, mégis biztosak lehetünk benne, hogy az ázsiai gazdaság így is gyorsabban fog n?ni, mint az amerikai és az európai.
Az ázsiai növekedést ma már nem az export húzza, hanem a beruházás és a fogyasztás. Ezeket viszont csak marginálisan érinti a válság. A következ? húsz évben Kínában havonta, Indiában kéthavonta épül városi infrastruktúra egy-egy millió ember számára, ami gigantikus beruházásokat követel. Eredményként pedig az fog jelentkezni, hogy a már ma is 200-300 milliós indiai és kínai középosztály létszáma gyors ütemben tovább n?, ami viszont a fogyasztói kereslet b?vülését hozza magával.
Mikor lesz mindez?
Erre nagyon nehéz jóslatot adni. Ma még nem lehet tudni, mennyi ideig tart majd a válság hatása. Mindenesetre: a korábbi nagy világválságiperiódusok mindig új nagyhatalmak felemelkedését hozták.
Erre csak az egyszeri pilótát tudom idézni, aki a második sikertelen landolási kísérlet után megjegyezte: Ne izguljanak kedves utasaim, még egyetlen gép sem maradt fent… Erre is ezt lehet mondani: Nem lehet ennyire alacsony mindig az árfolyam - ez egyszer?en túl jó üzlet lenne…
Remélem, hogy írásommal hozzájárulhattam a jelenlegi piaci helyzet további megértéséhez.
Posted in 
Tags: 
