Dusik Andrea pénzügyi tanácsadó oldala

2008/10/21

Pénzügyi válság a SIKK magazinban

Filed under: pénz,válság — Tags: , , — bosegtitkok @ 06:35

Kttintson a logóra, és olvassa a cikket!

2008/10/15

Pénzügyi válság n?i szemmel

Filed under: pénz — bosegtitkok @ 06:29

Összegy?jtöttem néhány kérdést, amely manapság, er?sen foglalkoztatja az embereket.

Mindenekel?tt azt mondom el, hogy valamennyi kérdésre adott válasz általános. A konkrét esetekben helyes magatartás és választás mindig függ attól, hogy milyen élethelyzetben vagyunk, milyen célban és id?távlatban gondolkodunk. A feltett kérdések konkrétak, és jellegükb?l adódóan nehéz ?ket két mondatban megválaszolni. Léteznek kifejezetten n?knek szóló fórumok, és az élet szinte minden területén találkozhatunk a dolgok n?knek szóló változatával. Még a pénzügyi megoldások terén is. Pénzügyei mindenkinek vannak, ráadásul számos olyan tényez? van, ami miatt érdemes és kell is a n?k pénzügyeivel nevesítve is foglalkoznunk. A pénzügyi döntések minden esetben hosszútávon kihatnak egy ember és a családja életére. Ezért úgy gondolom, hogy minden döntés el?tt érdemes pénzügyi tanácsadóval konzultálni, aki átlátja a piac szinte összes lehet?ségét. Ez pedig azért fontos, mert bármelyik pénzintézet, akit fölkeresünk kizárólag a nála elérhet? megoldást fogja javasolni, azok közül is azt, amelyik a számára legkedvez?bb… Még soha nem találkoztam olyannal, aki átküldött volna az utca másik oldalán lév? intézménybe azzal, hogy „Menjen csak át oda, ott jobban jár!”

-          Mi a teend? a bankban lév? megtakarításokkal?

-          Mint minden megtakarításnak, a bankban lév?nek is megvan a célja, szerepe, és elengedhetetlen része egy optimális pénzügyi stratégiának.

Szerencsés lenne, ha mindenkinek lenne hathavi kiadásait fedez? pénzügyi tartaléka, ami könnyen elérhet? helyen és formában van, valamint azonnal felszabadítható. Erre való a bankbetét. Minthogy elapadtak a bankközi hitelek, az intézetek mindent megtesznek a forrásokért. Ennek kézenfekv? módja az intenzív saját betétgy?jtés. Példál: ma itt Magyarországon létezik látraszóló betét 8 %-os kamattal. Amennyiben az Öné ilyen célból, és itt van, akkor azt helyesnek tartom.

Más a helyzet, ha a hosszútávra gy?jtött (10-15-20… év múlva szükséges) pénzünket is itt tartjuk. Az b?n. A pénzünk és saját magunk ellen.

- Érdemes-e most átváltani a devizában lev? lekötéseket?

Véleményem szerint, devizában annak szabad megtakarítania és befektetnie, akinek abból származik a jövedelme, és ez a betét a fenti tartalékcélt szolgálja.

Számomra semmiképpen sem érdemes a pénzemet devizaszámlán tartani, lekötve 2-3% kamattal, nem is teszem.

Véleményem szerint: ha a devizabetétünk összege meghaladja a hathavi igényünket, fektessük be. Amíg nálunk forint van, szinte teljesen mindegy, hogy miben vezetik

ezt a befektetést –forintban, euróban, dollárban- nem tudjuk függetleníteni magunkat a forint árfolyamhullámzásaitól. A lényeg, hogy mibe fektetünk! És fontos, hogy

legyen befektetve az a pénz, és akkor is dolgozzon valahol a világban, ha mi éppen alszunk.

- Egy olvasónk épp most örökölt több tízmillió forintot. Mit tanácsol, hová fektesse be?

Mi alapvet?en közép- és hosszútávú pénzügyi programokat dolgozunk ki. Ha a boldog örökös is ebben gondolkodik, és szeretne pár év múlva csinos kis t?kejövedelemre szert tenni, miel?bb indítsa el a tervezett befektetést. Én egészen biztosan részvény típusú befektetésbe raknám az örökséget. Nyitva van az aranykapu, csak be kell sétálni rajta: ilyen irreálisan alacsony árfolyamon nagyon régen nem lehetett vásárolni. És hogy mibe? Az elmúlt két évtized azt mutatta, hogy a világ átrendez?dik. A feltörekv? régiók –Kína, India, Dél-Amerika kitartóan jön felfelé. Olyanok mint Overdose. Hihetetlenül gyorsan rajtolnak, a leggyorsabbak a pályán, így egy akadály el?tt ?k fékeznek a legnagyobbat, ám az akadály után ? indul neki a legnagyobb lendülettel. A világpiaci zökken?knél szintén ?k álltak föl eddig is a leggyorsabban. Az Egyesült Államok, Európa és Japán folyamatosan lefelé menetel. Valószín?leg most is ezek a piacok fognak utoljára normalizálódni.
- Kell-e aggódniuk a kis részvényeseknek a t?zsdei áringadozások miatt?

Nem, ha nem tettek fel mindent egy lapra, és nem estek bele a pánikhangulatba. Most tartsák meg a befektetésüket.

A meglév? részvénybefektetésekre általánosságban igaz, hogy TARTANI(!!!), semmi esetre sem realizálni. S?t! Aki hosszú távú befektetésben gondolkodik, annak

eljött az ideje. A világ t?zsdéin 30-40-50%-os leárazás van! Most érdemes és kell beszállni. Warren Buffett már vásárol…

- Érdemes-e most lakást vásárolni?

Attól függ milyen célra. Befektetési célra soha nem voltam híve a lakásvásárlásnak.

Saját részre: az más. Látom, tudom, hogy aki saját lakásra vágyik, azt nem lehet eltéríteni a céljától.

Másrészt a mai t?kepiaci helyzet mellett egy befektetéssel kombinált hitel nagyon is elgondolkodtató.

- Merre mozdulhatnak az ingatlanárak a jöv?ben?

Kevés kivételt?l eltekintve, nem látom az ingatlanárak emelkedését. És nem is számítanék rá.

Tapasztalatom szerint még egy újépítés? lakás megvásárlása esetén is lehet alkudni, nem is keveset.

Mert az ingatlanárak csak akkor n?nek, ha azt valaki ki is fizeti, addig az csak egy elképzelt ár…



-Ha valaki épp most venne fel hitelt, mire számítson? Változhatnak-e a kondíciók a korábbiakhoz képest?

Ha nem létkérdés a hitel, most nem vennék föl, várnék vele. Miért is?

A nemzetközi gazdaságban bekövetkezett folyamatok

  • az USA-ban elhúzódó ingatlan- és jelzálogpiaci válság,
  • ennek Európára átterjed? hatása,
  • a befektetési és jelzáloghitel bankok cs?dje,
  • a kialakult pénzpiaci válság

következtében:

  • besz?kültek a devizaforrások, leállt a bankközi hitelezés,
  • a sz?kül? forráskínálati oldal mellett – jelent?s forráskereslet mutatkozik,
  • jelent?s költségemelkedés a bankoknak a forrásoldalon, drágábban jutnak pénzhez.

Következménye: KAMATEMELÉS!

Ez a folyamat sajnos már beindult. A legtöbb bank bejelentette a jelzáloghitelek kamatemelését, amely többnyire 0,5%os emelést jelent.

Szerencsére a hazánkban m?köd? bankok eleve kockázatkerül? módon hiteleznek, befektetési felépítésük konzervatív, és magas betétállománnyal rendelkeznek, ezért

?ket közvetlenül nem fenyegeti a pénzügyi válság. Ez azért nem jelenti azt, hogy a megrendült anyavállalatok és a válsághangulat nem érinti és nehezíti meg az életüket –mégha csak átmenetileg is: sajnos csökkenhetnek a forrásaik, és eshet a részvényeik árfolyama. El?fordulhat, hogy a bankok id?legesen csökkenthetik a hitelezést, plafont húzhatnak a kihelyezett összegre, szigorúbban vizsgálják a hitelcélt, a hitel felvev?t, er?sebb fedezettséget várhatnak el.

Másrészt a hitel a bankok legjobb üzletága. Meg tudnak lenni hitelezés nélkül…? Meddig?

- A régi “klasszikus” az arany, jó megoldás lehet a befektet?knek?

Az utóbbi egy évben az arany árfolyama rendkívül hullámzóan alakult, f?ként az utóbbi két hónapban, és csúcson van. Árfolyama 5 éve 375 USD, 1 éve 750 USD, ma 850 USD volt. Rövidtávon lehet, hogy érdemesebb a kevésbé kockázatos befektetéseket választani, például kötvényalapokat, amelyek a jelent?s kamatszint növekedés miatt átmenetileg jobban teljesíthetnek, és kivárni, amíg a t?kepiacok megnyugszanak.

Dusik Andrea

2008/10/10

Az aktuális piaci helyzet megítélése

Filed under: befektetés,pénz — Tags: , — bosegtitkok @ 05:56

Miért csökkenntek a stabil válalkozások részvényei is?

Az USÁ-ból kiinduló hitelpiaci válság átmenetileg több nemzetközi pénzintézetet és befektetési alapot is arra kényszerít, hogy kivonja a t?két a t?zsdei értékeib?l (akár veszteségek árán is) a pozíciója meger?sítése érdekében. Az egyes európai bankokkal kapcsolatosan felreppent hírek tovább er?sítik a bizonytalanságot. Mindez jelenleg er?s eladási (medve) piachoz vezetett, olyan régiókban is, amelyek egyébként nem érintettek az ügyben.

Jó példa erre a két leger?sebb t?zsdei kapitalizációval rendelkez? magyar vállalat, a MOL és az OTP árfolyamának er?s csökkenése is. A kialakult árfolyamok már nem a társaságok valós helyzetét és piaci erejét tükrözik, amely mindkét esetben rendkívül er?s. Sokkal inkább arról van szó, hogy a legnagyobb t?zsdei forgalmú papírokból lehetett gyorsan, a legnagyobb t?két kivonni – ami irrealisztikus árfolyamokhoz vezetett. Ilyen esetekben el?fordulhat, hogy egyes t?zsdepiaci résztvev?k, de akár magánszemélyek is rossz hírkeltéssel igyekeznek t?két kovácsolni a helyzetb?l, ami b?ncselekménynek számít! Kérjük kedves Ügyfeleinket, hogy csak egyértelm?en kompetens forrásból származó információk alapján alkossanak véleményt!

Cégcsoportunk részér?l teljes mértékben egyetértünk az általános szakmai véleménnyel és az MNB állásfoglalásával: a magyar pénzintézetek közvetlenül nem érintettek a hitelpiaci válságban, a helyzetük er?s és stabil!

Meggy?z?désünk továbbá, hogy a hosszabb távon befektet? számára a kialakult árfolyamok rendkívül attraktívak, a rövid távú spekulációt ugyanakkor határozottan nem javasoljuk! Végezetül ne feledjék, hogy a piac id?szakonkénti megtisztulása természetes (és sok szempontból hasznos) jelenség, és a fejl?dési id?szakokhoz képest rendszerint rövid ideig tart. Különösen fontos azonban ebben az id?szakban a kapcsolat és a tárgyilagos kompetens tanácsadás! Mi ezt készségesen megadjuk és személyesen is állunk a rendelkezésére. Amennyiben személyes tanácsadást szeretne kérni, kérjük forduljon hozzám!

Hogyan alakult ki a jelenlegi turbulens helyzet a nyugati ingatlan- és bankpiacon?

Az Amerikai Egyesül Államok ingatlan- és hitelpiacán, valamint ezzel összefüggésben a teljes pénzügyi szektorában évekig paradicsomi állapotok uralkodtak. Röviden kifejezve a pénz olcsó volt és könnyen hozzá lehetett jutni. A rendkívül kedvez? jelzáloghitelek f?tötték az ingatlanpiacot, és az ingatlanok fedezetével felvett pénzek nagy része újra megjelent a befektetési oldalon. A folyamat önmagát táplálta, és a kialakult “spirálból” a kereskedelmi és befektetési bankok, hitelintézetek és lakáskasszák, hedge alapok és a határid?s piac sem maradt ki. Túl jó volt az üzlet, túlzottan kecsegtet? a nagy haszon.
A tranzakciókban mozgó pénzek mennyiségének egyre kevesebb reális alapja volt, de a gépezet tovább pörgött – majd végül bekövetkezett az, amit egyesek el?re jeleztek rámutatva az aránytalanságokra: a túlfeszített lufi kipukkant. Azonnal elkezd?dött az elszámolás illet?leg a piac megtisztulása, hasonlóan a 2000 évi internet- vagy más néven “dot.com” lufihoz. A folyamat az USA-ban már hónapok óta tart és kisebb-nagyobb mértékben egyes nemzetközi t?kepiaci résztvev?ket is érint. A könny? pénz spiráljából kiszakított bankok el?ször az USÁ-ban szembesültek likviditási gondokkal. Ez arra kényszerítette ?ket, hogy beolvadjanak er?sebb versenytársaikba (Bear Sterns, Wachovia, Meryll Lynch), az állam karjaiba fussanak (AIG, Freddie Mac, Fannie Mae), vagy a cs?döt jelentsenek (Lehmann Brothers). A piac megtisztulására szükség van, a nagy rendcsinálás viszont már huzamosabb ideje világszerte alacsonyan tartja a t?zsdei indexeket, az egyes régiók ill. iparágak tényleges teljesítményét?l és fejl?dési kilátásaitól függetlenül.

Miért csökkenntek a t?zsdei árfolyamok világszerte?

Ennek több oka is van:
1. A “hitelpiaci lufi” kipukkanása után azon pénzintézeteknél, akik a fent leírt spirálban mértéktelenül részt vettek, egyik pillanatról a másikra pénzhiány keletkezett. Kénytelenek lettek akár veszteségek árán is pénzé tenni a befektetéseiket, és ez a folyamat még nem is fejez?dött be teljesen. Az eladások lenyomták (és továbbra is nyomják) a t?zsdei árfolyamokat. A pénz els? sorban onnan áramlott ki, ahová el?tte el?szeretettel tették (ingatlanpiac, BRIC országok, egyéb fejl?d? piacok, hedge-alapok stb.). Így ezeken a piacokon és egyes alapoknál, amelyeknek egyébként köze sem volt az amerikai pénz- és hitelpiaci krízishez, nagyobb árfolyamcsökkenés mutatkozott. E csökkenés mögött nem “fundamentális” okok rejlenek. Az egyébként jól fejl?d? és nagy jöv?beni potenciállal rendelkez? térségek, iparágak és kit?n?en m?köd? cégek árfolyama is csökkent! A realisztikus t?zsdei érték és az ár(folyam) közötti olló egyre nagyobbra nyílik. Ez teszi a helyzetet közép- ill. hosszabb távban gondolkodva vásárlói szemmel rendkívül érdekessé.

2. A bizonytalanság nem kedvez a t?zsdei hangulatnak. Egyes befektet?k unprofesszionálisan reagálnak, a kisbefektet?k irracionális viselkedése viszont a nagykutyák tartózkodása mellett befolyásolóbb tényez?vé válik. A negatív t?zsdepszichológiai háttér csak a bizalom meger?södése illet?leg jó hírek hatására furdul át pozitívba. A fordulópont el?tt a piac jellemz?en már er?s túlzásokba esett.

3. Miközben a t?ke kényszer?ségb?l kifelé áramlik a t?zsdékr?l, a befektet?i oldalon is megcsappant. Ennek okai egyrészt ismét a nagybefektet?k likviditási helyzetében, másrészt az elbizonytalanodott piacban keresend?k. A szabad t?ke nem tudja még, hogy hová áramolhat megfelel? biztonsággal és effektivitással, tehát kivár (jellemz?en átmenetileg az amerikai álamkötvénypiacra helyezkedik át).

Meddig tart még?

Ezt mint mindig, most sem könny? megmondani. A legtöbb elemz? egyet ért abban, hogy a “tekn?” alja körül járunk és az árak már nagyon alacsonyak. Pozitív hogy er?s vásárlási igyekezet mutatkozik a legyengült vagy nem likvid bankházakat és lakáskasszákat illet?en. Ezeket az er?sebb piaci szerepl?k nagy igyekezettel vásárolják fel jó áron. A nyertesek (JP Morgan Chase, Goldman Sachs, Bank of America, Barclays, Lloyds TSB, stb.) tovább er?södnek. A legtöbb amerikai pénz- és t?kepiaci szerepl? helyzete már ismert, szinte nincs is már kérd?jel. A világ más részein – így nyugat-európában is – még tart a bizonytalanság. Még néhány fontos kérdésnek el kell d?lnie ahhoz, hogy a t?ke tudja, mikor és milyen irányba mozduljon. (Lesz-e még áldozat? Ha igen ki veszít és ki profitál bel?le? Károsul-e valamelyik gazdasági térség konjunktúrája? Lesz esetleg még valamilyen váratlan jó- vagy rossz hír?)

Milyen kihatásokkal lehet számolni?

Ami biztos: a nemzetközi bankrendszert reformálják és a pénzügyi szektor “kitisztul”. A megüresedett piaci pozíciók élénkítik a versenyt. A jelzáloghitelek drágulnak (már nagyrészt megtörtént). A k?olaj ára tovább csökkenhet. Az ár-érték aránytalanság egyes piacokon és szektorokban még tovább n?het. Ez az aránytalanság el?bb-utóbb gyors pozitív korrekcióhoz vezet a t?zsdéken. Ennek id?pontját lehetetlen megválaszolni. Eleinte mindenesetre valószín?bb a bizonytalan árfolyamingadozás. Amennyiben a t?ke áramlása nem indul meg id?ben, a helyzet a reálgazdaság fejl?dését is veszélyezteti, melynek következménye egy recessziós is lehet. A recessziók rend szerint 8-14 hónapos id?szakot ölelnek át, rossz eladási, viszont kit?n? vételi árfolyamokat teremtve.

Fontos: az elért befektetési eredmény szempontjából csakis a futamid? alatti vételi árfolyam(ok) és az eladási árfolyam számít. Ha a hitelpiaci vagy gazdasági turbulenciák okozta alacsony árfolyamon nem értékesít, veszteség sem éri.

Átmenetileg “TARTANI” kell a pozíciót. Az alacsony árfolyamú id?szakok egyértelm?en kedveznek viszont a vev?knek és a folyamatos t?kefelépítést végz?knek (rendszeres díjas befektetési-biztosítási programok – cost average effektus).

Mi a megfelel? stratégia?

Ez nagy mértékben függ a befektet? individuális helyzetét?l is, (milyen célban, id?horizontban gondolkodik stb.) ezért erre csak általánosságban lehet válaszolni:

Meglév? befektetési egységek alacsony árfolyamon:
TARTANI. Semmi esetre sem realizálni a jelenlegi ponton.

Új folytatólagos (hosszú távú) szerz?dés indítása vagy a meglév?re új díjfizetés:
VENNI. A fejl?d? piacokba fektet? alapok árfolyamai már rendkívül kedvez?ek a bennük rejl? közép- és hosszú távú perspektívához képest. Az ár – érték olló gyorsan bezáródhat. De egy válságban illetve az azt követ? években a kockázat vállalási hajlandóság alacsony szinten van és válság után is csak fokozatosan kezd el növekedni. Ezért ezekben az id?kben a fejlett részvénypiacok általában jobban teljesítenek mint a fejl?d? piacok. Érdemes tehát diverzifikáltabb (pl. európai, amerikai vagy globális fejlett piaci részvényalapot, államkötvényalapot, szektoralapokat is tartalmazó) portfóliót kialakítani.

Új, ún. “eseti” befizetés hosszabb távú (min 3 év) vagy “szabad” id?horizonttal.
VENNI. A fentivel megegyez? okokból. Alternatíva: konzervatív alapban gyors vételi pozíciót kiépíteni és csak a trendfordulóra utaló határozottabb árfolyammozgás esetén “beszállni” a nagyobb hozammal kecsegtet?, de nagyobb árfolyamrizikóval is rendelkez? alapokba. Amennyiben az ügyfél nagyobb eseti díjat szeretne elhelyezni, érdemes ezt nem egy, hanem több lépésben megtenni. Ezzel jó átlagár érhet? el nagyobb biztonság mellett.

Új eseti befizetés rövidebb távú id?horizonttal
A részvényalapok NEM JAVASOLTAK rövid távon a kecsegtet? ár ellenére. Túlzottan spekulatív! Alapvet?en javasoljuk, hogy csak szabad id?horizonttal vagy hosszabb távra fektessenek be a jelenlegi piacokon. Kivételt képeznek a rövid távon is magas biztonságot adó befektetési formák (államkötvény-eszközalapok, pénzpiaci alapok).

Amennyiben személyes tanácsadást szeretne kérni, kérjük forduljon hozzám bizalommal!

Powered by WordPress

© 2010 Dusik Andrea pénzügyi tanácsadó oldala All Rights Reserved -- Copyright notice by Blog Copyright