Dusik Andrea pénzügyi tanácsadó oldala

A gyermekek érdekében történ? állami gondoskodás formája a tanulóknak járó vagy a tanulók javára kötött (a tanuló számára ingyenes) biztosítási szolgáltatás.

Társadalombiztosítás

-          Törvény értelmében biztosított a tanulószerz?dés alapján szakképz? iskolai tanulmányokat folytató összes tanuló;

-          Baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult, aki nevelési-oktatási és fels?oktatási intézmény, iskola, iskolarendszeren kívüli oktatásban gyakorlati képzésben részesül? tanulója, hallgatója, ide nem értve a külföldi állampolgárt;

-          Egészségügyi szolgáltatásra jogosult:

a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkez? kiskorú személy,

a közoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelési-oktatási vagy a fels?oktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó fels?oktatási intézményben nappali rendszer? oktatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár.

Általános gyermek- és ifjúsági balesetbiztosítási szolgáltatás

Automatikusan jár a gyermekek 3. életévük betöltésének napjától 18. életévük betöltésének napjáig, független az óvodától, iskolától, nincs szükség semmilyen szerz?déskötésre.

Felel?sségbiztosítás

A szakképzésben részt vev? tanuló javára a gyakorlati képzést szervez? által kötelez?en kötött felel?sségbiztosítás, amely szerint a biztosító cég a biztosított helyett megtéríti a biztosított által szervezett gyakorlati szakképzés során, ill. következtében véletlen/váratlan formában (balesetszer?en) bekövetkez?

-    személyi sérüléses és

-   dologi (tárgyrongálási)

károkat.

Figyelem!

Ha szül?k nem ismerik, vagy nem veszik igénybe az állam által vagy a gyakorlati képzést szervez? gazdálkodó szervezet, szakképz? iskola, központi képz?hely (TISZK) által finanszírozott biztosítási szolgáltatásokat, akkor ez az összeg a költségvetésben illetve a biztosítóknál marad.

Általános gyermek- és ifjúsági balesetbiztosítás

Magyarországon 3 éves korától 18 éves koráig minden gyermek balesetbiztosításban részesül, de a szül?k többsége nem tud róla!

Felhívjuk a szül?k figyelmét, hogy a Magyar Állam nevében a Magyar Köztársaság Pénzügyminisztere 2006. december 27-én 3 évre szóló szerz?dést kötött a Generali-Providencia Biztosítóval annak érdekében, hogy az általános gyermek- és ifjúsági balesetbiztosításról szóló119/2003. sz. Kormányrendeletnek megfelel?en biztosított korosztály tagjai a 3. életévük betöltésének napjától 18. életévük betöltésének napjáig államilag finanszírozott biztosítási védelemben részesüljenek.

Az általános balesetbiztosítási szolgáltatás automatikusan jár, független az óvodától, iskolától, nincs szükség semmilyen szerz?déskötésre.

Ez a biztosítási forma 2003. augusztus 31.-óta van érvényben, eddig több százmillió forintot vettek fel az együttbiztosításban résztvev? biztosítók.

2007. január 1-jét?l csak a Generali-Providencia Biztosító Zrt.-nél történik kárrendezés. Ismereteink szerint 2008-ban 350 millió forint költségevetési támogatás került be a Zrt. kockázati alapjába.

A általános gyermek és ifjúsági biztosítás a nap 24 órájában érvényes, otthon, az utcán, az iskolában, kirándulás közben, nyaraláskor, bel- és külföldön bekövetkezett balesetekre egyaránt.

Ha szül?k nem ismerik, vagy nem veszik igénybe az Állam által finanszírozott balesetbiztosítást, akkor ez az állami támogatás a biztosítónál marad, pedig sajnálatos tény, hogy sok a gyermek baleset, pl. a közlekedési balesetek 21%-át 18 év alatti gyerekek szenvedik el!

Szül?i panaszok

Szül?k jelezték, hogy az óvodák, iskolák egy része arra kötelezi ?ket, hogy fizessenek be évi 500-10 000 forint összeg? balesetbiztosítási díjat, mivel a magasabb összeg? befizetés esetén megemelkedik az általános biztosítás kifizetésre kerül? biztosítási összege. Ez nem igaz! Ez félrevezet? ügynöki magatartás. Az általános gyermek és ifjúsági biztosítást nem lehet kiegészíteni, sem többszörözni.

Ha a szül?k kifizetnek valamilyen csoportos gyermek vagy tanulói biztosítást az óvodában, iskolában vagy kollégiumban, akkor két egymástó független biztosításuk van, vagyis egy sajnálatos baleset után kétszer vehetik fel a biztosítási összeget.

Az általános gyermek és ifjúsági biztosítás kifizetései

A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító az alábbiakban meghatározott mérték? szolgáltatást teljesíti:

1. Baleseti halál: 200 000 Ft biztosítási összeg
2. Csonttörés, csontrepedés: 3 000 Ft biztosítási összeg
3. Maradandó egészségkárosodás (rokkantság):

• amennyiben a rokkantság foka 1-9%: 3 000 Ft
• amennyiben a rokkantság foka 10-29%: 50 000 Ft
• amennyiben a rokkantság foka 30-100%: 300 000 Ft biztosítási összegnek a rokkantság fokával megegyez? százaléka

A baleset: a biztosított akaratától független, olyan hirtelen fellép? küls? behatás melynek következtében a biztosított a baleset megtörténtét?l számított egy éven belül meghal, vagy két éven belül az e mellékletben meghatározott állandó egészségkárosodást vagy múlékony sérülést (csonttörést) szenved.

Jelen feltételek szempontjából sajnálatos balesetnek min?sülnek a gyermekbénulás, kullancscsípés következtében kialakuló agyburok- vagy/és agyvel?gyulladás, veszettség, valamint tetanuszfert?zés is.

Tanuló-biztosítások

Az általános baleset-biztosítás díja a Magyar Államot terheli, és azt szerz?désben meghatározott módon fizeti meg a biztosítónak. Ugyanakkor a Generál-Providencia Zrt. létrehozott egy speciális tanuló-biztosítást, amely minden gondozó-, nevel?- és oktató intézményben megköthet?. Ha az oktatási intézményben tanulói, biztosítást is kötnek a szül?k, akkor az óvoda, iskola, kollégium kötelessége elmondani, hogy ezután a gyermeknek két balesetbiztosítása van, és kártérítési igényét mind a két biztosítási formában adja be.

A hiánytalanul kitöltött szolgáltatási igénybejelent? mellé mind a két esetben csatolni kell az els? orvosi ellátás és a feltételekben meghatározott további dokumentumok másolatát is.

Fontos hogy az államilag finanszírozott általános gyermek- és ifjúsági balesetbiztosítás kárrendezése 2007. január 1-jét?l csak a Generali-Providencia Biztosító Zrt.-nél történik.

Szül?i vélemények

A szül?k többsége nem tudja, hogy az állam fizeti ki a biztosítási díjat helyettük.

Csonttörésnél az elérhet? 3000 forint nem éri meg az utánjárást, a kifizet?helyre történ? utazás id?igényes és költséges.

Megalázó nagyságrend? a baleseti gyermekhalál esetén fizetend? biztosítási összeg.

Azért nem propagálják a szül?k között az általános gyermek és ifjúsági biztosítást, mert a biztosítónak üzleti érdeke, hogy minél kevesebb legyen a kifizetés, hiszen a megmaradt összeget nem kell visszafizetni az államnak.

Szül?k panaszolják azt is, hogy óvodai, iskolai baleset esetén lebeszélik ?ket a biztosítás esemény bejelentésér?l, illetve a biztosítási összeg felvételér?l, hogy ne rontsák az intézmény baleseti statisztikáját.

119/2003. (VIII. 14.) Korm. rendelet az általános gyermek- és ifjúsági baleset-biztosításról

1. § Minden, a Magyar Köztársaság területén állandó lakóhellyel rendelkez? magyar állampolgár 3. életéve betöltésének napjától, 18. életéve betöltésének napjáig az e rendelet szerinti baleset-biztosításban részesül.

2. § E rendelet alkalmazásában

a) szerz?d?: a Magyar Állam;

b) biztosított: a 3. §-ban meghatározott feltételeknek megfelel? magyar állampolgár;

c) biztosító: az a Magyar Köztársaság területén biztosítási tevékenység végzésére jogosult biztosító vagy ezen biztosítók együttbiztosítási csoportja, amely az 5. § szerinti szolgáltatás nyújtására – a Magyar Állammal kötend? szerz?désben (a továbbiakban: szerz?dés) meghatározott térítés ellenében és módon – kötelezettséget vállal.

3. § (1) Az 1. § szerinti baleset-biztosítási jogviszony az érintett biztosított tekintetében azon a napon jön létre, amelyen a biztosított a3. életévét betölti, és azon a napon sz?nik meg, amelyen az a 18. életévét betöltötte.

(2) A biztosító kockázatviselése az érintett biztosított tekintetében az (1) bekezdés szerint meghatározott id?szakban áll fenn.

4. § A baleset-biztosítás díja a Magyar Államot terheli, és azt a szerz?désben meghatározott módon fizeti meg a biztosítónak.

5. § E rendelet alapján a Magyar Állammal szerz?dött biztosító a biztosított balesete esetén az 1. számú mellékletben meghatározott szolgáltatásokat köteles nyújtani.

6. § (1) A balesetet – annak bekövetkeztét követ?en – a biztosított törvényes képvisel?je – amennyiben igényét érvényesíteni kívánja - 30 napon belül köteles a biztosítónak (együttbiztosítás esetén, az együttbiztosítási csoport bármely biztosítójának)bejelenteni.

(2) A biztosító az igény elbírálásához szükséges utolsó irat beérkezését követ? 15 napon belül teljesíti a szolgáltatást. A biztosítási fedezet igazolásához és a szolgáltatás nyújtásához a biztosító csak a 3. §-ban rögzített feltételeket igazoló, illetve a balesettel kapcsolatos, a 2. számú mellékletben meghatározott okiratokat követelheti.

(3) Maradandó egészségkárosodás esetén a biztosító az egészségkárosodás végleges mértékét megállapító orvosi dokumentum benyújtását követ? 15 napon belül köteles teljesíteni.

(4) Ha a biztosító szolgáltatási kötelezettségét már megállapította, de a szolgáltatásként fizetend? összeg nagysága még nem állapítható meg, a biztosított követelheti a biztosítótól a tényállás alapján neki minimálisan járó összeg kifizetését.

7. § (1) A biztosítási id?szak a naptári évvel azonos.

(2) A szerz?dés teljesítésére, valamint a szerz?désb?l ered? jogokra és kötelezettségekre, az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvr?l szóló 1959. évi IV. törvény baleset-biztosításra vonatkozó szabályai az irányadók.

8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a 2003. augusztus 31-e után bekövetkez? balesetekre kell alkalmazni.

(2) Abban az esetben, ha a 2. § c) pontjában megjelölt szerz?dés megkötésére 2003. augusztus 31-ét követ?en kerül sor, e rendelet rendelkezéseit a szerz?dés megkötését követ?en bekövetkez? balesetekre kell alkalmazni.

(3) A 2. § c) pontjában megjelölt szerz?dés megkötésének id?pontját, a szolgáltatást nyújtó biztosító (együttbiztosítás esetén azegyüttbiztosítási csoport valamennyi biztosítójának) megnevezését a Magyar Közlönyben közzétett Közlemény tartalmazza.

1. számú melléklet a 119/2003. (VIII. 14.) Korm. rendelethez

I. A baleset fogalma

1. A baleset: a biztosított akaratától független, olyan hirtelen fellép? küls? behatás melynek következtében a biztosított a baleset megtörténtét?l számított egy éven belül meghal, vagy két éven belül az e mellékletben meghatározott állandó egészségkárosodást vagy múlékony sérülést (csonttörést) szenved.

2. Jelen feltételek szempontjából balesetnek min?sülnek az alábbi betegségek is:

a) gyermekbénulás,

b) kullancscsípés következtében kialakuló agyburok- vagy/és agyvel?gyulladás,

c) veszettség, valamint tetanuszfert?zés.

3. A kockázatviselés kiterjed a gyermekbénulás és a kullancscsípés útján terjed? és agyvel?gyulladás (meningoencephalitis) következtében fellép? halál esetére is, ha a betegséget szerológiai módszerrel megállapították, s az legkorábban 15 nappal a biztosítás kezdete után, legkés?bb pedig 15 nappal annak megsz?nése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintend?, amikor a gyermekbénulásként vagy agyburok- és agyvel?gyulladásként diagnosztizált betegség miatt el?ször fordultak orvoshoz.

4. A kockázatviselés kiterjed a veszettség során fellép? halálra is, ha a betegséget megállapították, s az legkorábban 60 nappal a biztosítás kezdete után, illetve legkés?bb 60 nappal a biztosítás megsz?nése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintend?, amikor a veszettségként diagnosztizált betegség miatt el?ször orvoshoz fordultak.

5. A kockázatviselés kiterjed a tetanuszfert?zés során fellép? halálra is, ha a betegséget megállapították, s az legkorábban 20 nappal a biztosítás kezdete után, illetve legkés?bb 20 nappal a biztosítás megsz?nése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintend?, amikor a tetanuszfert?zésként diagnosztizált betegség miatt el?ször orvoshoz fordultak.

6. Jelen feltételek szerint nem min?sül balesetnek az ember vagy állat által terjesztett egyéb bakteriális vagy vírusfert?zés, még abban az esetben sem, ha balesetszer? fizikális ok váltja ki.

II. A biztosító szolgáltatása

A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító az alábbiakban meghatározott mérték? szolgáltatást teljesíti a III. pontban meghatározott kedvezményezett részére.

Biztosítási kockázat megnevezése

Szolgáltatás mértéke

Baleseti halál

200 000 Ft biztosítási összeg

Csonttörés

3 000 Ft biztosítási összeg

Maradandó egészségkárosodás (rokkantság)

- amennyiben a rokkantság foka 1-9%

3 000 Ft

- amennyiben a rokkantság foka 10-29%

50 000 Ft

- amennyiben a rokkantság foka 30-100%

300 000 Ft biztosítási összegnek a rokkantság fokával megegyez? százaléka

III. A biztosítási szerz?dés kedvezményezettje

A biztosítási szerz?désben kedvezményezett:

a) a biztosított életében esedékes szolgáltatások tekintetében a biztosított;

b) a biztosított halála esetén a biztosított örököse.

IV. A teljesítés feltételei

1. A biztosítási szolgáltatási igény bejelentése esetén a 2. számú mellékletben meghatározott dokumentumokat kell a biztosítóhoz benyújtani. A szolgáltatás jogalapjának elbírálásához szükséges dokumentumok beszerzésének költségeit annak kell viselnie, aki az igényt érvényesíti.

2. A biztosító szükség esetén saját költségére maga is beszerezhet a szolgáltatási igény elbírálásához szükséges adatokat.

3. Amennyiben a szolgáltatási igény el?terjeszt?je a szükséges dokumentumokat felhívás ellenére nem, vagy újból hiányosan nyújtja be, a biztosító a szolgáltatási igényt elutasíthatja, illet?leg a rendelkezésre álló dokumentumok alapján bírálja el.

V. A biztosító mentesülése

1. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, amennyiben bizonyítja, hogy a biztosítási eseményt a biztosított jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

2. A biztosított súlyosan gondatlanul járt el különösen

a) ha a baleset bekövetkeztekor igazoltan alkoholos állapotban volt. Ha történt véralkohol vizsgálat, alkoholos állapotnak tekintend? az 1,5‰-et meghaladó, gépjárm?vezetés közben a 0,8‰-et meghaladó mérték? véralkohol-koncentráció;

b) kábítószer, kábító hatású anyag vagy gyógyszer hatása alatt állt, kivéve, ha ezeket kezel?orvos el?írására, az el?írásnak megfelel?en alkalmazták;

c) a biztosított olyan gépjárm?vet vezetett, amelynek nem volt érvényes forgalmi engedélye, vagy amelynek vezetéséhez szükséges érvényes vezet?i engedéllyel nem rendelkezett.

3. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól a kármegel?zési és kárenyhítési kötelezettség megszegése esetén. A biztosított a baleset következményeinek elhárítása, illet?leg a kárenyhítés során úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

4. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, amennyiben a bejelentési kötelezettséget nem teljesítik, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak.

5. A biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól mentesül, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét.

VI. Kizárások

1. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra a balesetekre, amelyek az alábbi körülményekkel összefüggésben következtek be:

A biztosított részvétele bármely olyan versenyben vagy versenyre való felkészülésben, amely motoros meghajtású szárazföldi, vízi vagy légi járm? használatával jár.

2. A biztosítás nem terjed ki azon balesetekre, amelynek oka közvetlenül vagy közvetve, egészben vagy részben

a) ionizáló sugárzás;

b) nukleáris energia;

c) háború vagy állam elleni b?ncselekmény.

VII. Jognyilatkozat

A szerz?dés tartama alatt a felek jognyilatkozataikat írásban teszik meg. A biztosító által a biztosítottnak vagy egyéb jogosultnak a biztosító által ismert utolsó lakcímére elküldött jognyilatkozata esetén a címzetthez való megérkezés a tudomásszerzés id?pontja.

VIII. Adatvédelem

A biztosító köteles a tudomására jutott adatokat biztosítási titokként kezelni, és a biztosítási titkot id?beli korlátozás nélkül megtartani.

IX. A baleseti halálra vonatkozó különös szabályok

Biztosítási eseménynek min?sül a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett, a biztosítottat ért, jelen feltételek szerinti baleset, amely következtében a biztosított a balesetet követ? egy éven belül meghal.

X. A maradandó egészségkárosodásra vonatkozó különös szabályok

1. Biztosítási eseménynek min?sül a biztosítottat ért baleset abban az esetben, ha annak következtében a biztosított maradandó egészségkárosodást szenved.

2. Egészségkárosodásnak tekintend? az olyan testi és/vagy szellemi m?köd?képesség-csökkenés, mely a szokásos életvitelt korlátozza. A munkaképesség megváltozása és/vagy a sporttevékenység abbahagyásának kényszere nem képezheti szolgáltatási igény alapját.

3. Maradandó az egészségkárosodás akkor, ha véglegesen kialakult, azaz a biztosított egészségi állapotában változás nem várható, vagy az egészségkárosodás a balesetet követ? 2. év végén is fennáll.

4. A baleset következtében kialakuló hátrányos esztétikai következmények és egyéb (szociális, anyagi stb.) hátrányok nem képezhetik maradandó egészségkárosodásra vonatkozó kárigény alapját.

5. Ha a baleset napjától számított 2 év eltelt, a biztosító szolgáltatása abban az esetben is esedékes, ha az egészségkárosodás folyamatosan változik. Ez utóbbi esetben a biztosító a szolgáltatásának mértékét a baleset napjától számított 2 év letelte után fennálló egészségkárosodás mértékének megfelel?en állapítja meg.

6. Az egészségkárosodás fokát a biztosító az alábbiak szerint állapítja meg:

egy kar vállízülett?l való teljes elvesztése, vagy teljes m?ködésképtelensége 70%,

egy kar könyökízület fölöttig való teljes elvesztése, vagy teljes m?ködésképtelensége 65%,

egyik kar könyökízület alattig való, vagy egyik kéz teljes elvesztése, vagy teljes m?ködésképtelensége 60%,

egyik hüvelykujj teljes elvesztése, vagy teljes m?ködésképtelensége 20%,

egyik mutatóujj teljes elvesztése, vagy teljes m?ködésképtelensége 10%,

bármely más kézujj teljes elvesztése, vagy teljes m?ködésképtelensége 5%,

egyik comb csíp?ízületben történ? elvesztése, vagy a csíp?ízület teljes m?ködésképtelensége 70%,

egyik comb részleges csonkolása, vagy a térdízület teljes m?ködésképtelensége 60%,

egyik lábszár részleges csonkolása 50%,

egyik bokaízület elvesztése vagy teljes m?ködésképtelensége 30%,

egyik nagylábujj teljes elvesztése, vagy teljes m?ködésképtelensége 5%,

bármely más lábujj teljes elvesztése, vagy teljes m?ködésképtelensége 2%,

mindkét szem látóképességének teljes elvesztése 100%,

egyik szem látóképességének teljes elvesztése 35%,

egyik szem látóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik szem látóképességét már a biztosítási esemény bekövetkezte el?tt elvesztette 65%,

mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60%,

egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 15%,

egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik fül hallóképességét már a biztosítási esemény bekövetkezte el?tt elvesztette 45%,

a szaglóérzék teljes elvesztése 10%,

az ízlel?képesség teljes elvesztése 5%.

7. Ha a térítés mértéke a táblázat alapján nem állapítható meg, a szolgáltatást aszerint kell megállapítani, hogy a testi és/vagy szellemi épség orvosi szempontból milyen mértékben csökkent. A biztosítót a társadalombiztosítási szervek határozata nem köti. A maradandó egészségkárosodás mértékét a fenti táblázat figyelembevételével a biztosító orvosa állapítja meg. A baleset el?tt már maradandóan károsodott, nem ép szervek, testrészek a korábbi károsodás mértékéig a biztosításból kizártak. A maradandó egészségkárosodás fokának megítélésénél a protézissel való elláthatóság lehet?sége figyelmen kívül marad.

8. A megállapított károsodás mértékének alapján fizetend? szolgáltatás nem lehet nagyobb a II. pontban meghatározott biztosítási összegnél.

9. Amennyiben a baleset el?tt már meglév? betegségek, vagy fogyatékosságok közrehatottak a baleset következményeiben, és ez a közrehatás legalább 25%-os volt, a biztosító a fizetend? összeget a közrehatás mértékével csökkenti.

10. Amennyiben a biztosított egészségkárosodása folyamatosan változik, a biztosítottnak joga van a bejelentett baleset napjától számított 2 évig évenként egy alkalommal a maradandó egészségkárosodás újbóli orvosi megállapítását kérni. A biztosított ismételt szolgáltatási igény bejelentéssel és megfelel? kezelés ellenére kialakuló állapotrosszabbodást igazoló orvosi iratainak benyújtásával kezdeményezheti a maradandó egészségkárosodás megállapítását.

11. Ha a biztosított az egészségkárosodás véglegessé válása el?tt meghal, a maradandó egészségkárosodás olyan foka után teljesítend? a szolgáltatás, amely a legutolsó orvosi vizsgálat megállapítása szerint figyelembe vehet?.

12. Maradandó egészségkárosodásra vonatkozó szolgáltatási igény nem támasztható, ha a biztosított a balesetet követ? 15 napon belül meghal.

XI. A csonttörésre vonatkozó különös szabályok

Biztosítási eseménynek min?sül a biztosítottat ért baleset abban az esetben, ha annak következtében a biztosított csonttörést, csontrepedést szenved. A fogtörés nem min?sül csonttörésnek.

2. számú melléklet a 119/2003. (VIII. 14.) Korm. rendelethez

I. Baleseti halál esetén a biztosítóhoz be kell nyújtani:

a) a kitöltött szolgáltatási igénybejelent? lapot,

b) a biztosított halotti anyakönyvi kivonatát,

c) a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítványt,

d) joger?s öröklési bizonyítványt vagy hagyatékátadó végzést,

e) a baleset körülményeinek tisztázásához szükséges iratokat,

f) szükség esetén az okirat hiteles magyar fordítását,

g) a biztosítotti jogosultságot igazoló iratot.

II. Baleseti eredet? maradandó egészségkárosodás esetén a biztosítóhoz be kell nyújtani:

a) a kitöltött szolgáltatási igénybejelent? lapot,

b) a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a balesett?l a szolgáltatási igénybejelentésig keletkezett összes orvosi dokumentum fénymásolatát,

c) a baleset körülményeinek tisztázásához szükséges iratokat,

d) szükség esetén az okirat hiteles magyar fordítását,

e) amennyiben a biztosítási eseménnyel kapcsolatban hatósági eljárás indult, a biztosítóhoz be kell nyújtani a nyomozás során készült jegyz?könyvet, illetve a joger?s határozatot is,

f) a biztosítotti jogosultságot igazoló iratot.

III. Csonttörés esetén a biztosítási szolgáltatási igény elbírálásához a biztosítóhoz be kell nyújtani:

a) a kitöltött szolgáltatási igénybejelent? lapot,

b) a csonttörést igazoló röntgenlelet vagy orvosi igazolás másolatát,

c) a biztosítotti jogosultságot igazoló iratot.