“Amikor még kisebbek voltak a gyerekeim esti felolvasásnál a sok mese közül az egyik slágerlistás darab volt a Békakirályfi. Azoknak, akik nem Grimm meséken szocializálódtak, röviden összefoglalom a történetet. A királykisasszony felel?tlen ígéretet tesz a békának, hogy egy kútba esett aranylabda visszaszerzése fejében teljesíti a kívánságait. A béka a végén azt kéri, hogy csókolja meg a királykisasszony, amit sok húzódozás után meg is tesz. Erre a béka gyönyör? királyfivá változik (mert ugye el volt átkozva) és persze rögtön megkéri a királykisasszony kezét. Happy end.
Nem azért mesélem el ezt, mert tobzódni akarok a mese pszichológiájában (ez a mese a lélekbúvárok egyik kedvence – több könyvespolcnyi elemzést írtak róla…) Arról jutott eszembe, hogy van egy levéltípus, amit hihetetlen rendszerességgel szoktam kapni mostanában:
Tisztelt Uram!Tavaly (múlt hónapban / múlt héten) vásároltam (rámbeszélték /rámsózták) a XXX befektetési alapot. Megdöbbenve láttam, hogy az árfolyama azóta 10%(20% / 30%)-ot esett. Most mit tegyek? Adjam el és felejtsem el örökre? Akasszam fel az ügynököt (brókercég teljes személyzetét/Csányi Sándort/saját magamat)? Nekem az egész vagyonom (a családom minden pénze / a maffiától kölcsönvett pénz) van ebben! Mit tegyek?
Err?l mindig az jut eszembe, hogy ilyen levelet is kaphattam volna:
Tisztelt Uram!Undorodom a béka megcsókolásától! Nyálkás, rücskös a b?re, ronda az egész, ráadásul ?rjít?en légyszagú a lehelete! Dobjam vissza a kútba? Csapjam agyon? Mit tegyek?
Ugye erre a másodikra könny? lenne válaszolni, mert ismerjük a mese végét. Az els?re, nem annyira könny?, mert ki lát a jöv?be? Pedig, igazából ez sem olyan nehéz, mint gondolnánk. A gond pusztán az, hogy a mesékkel ellentétben, a befektetési alapokról abszolút nem esik szó az alap és középfokú oktatásban. Pedig ez nagyon fontos lenne – belevágni egy komoly befektetésbe, úgy hogy nincs róla ismeretem – ez bátor, de nem túl okos dolog.
Nézzük dióhéjban a dolgokat. Mivel egy ábra többet mond, mind száz szó nézzünk egy jellegzetes helyzetet!
 Az 1987-es Európai t?zsdei “összeomlás” |
Az anyja! Na, ez az, amit?l az emberek ilyen leveleket írnak! Mindössze pár nap alatt ekkora veszteség! De most lépjünk egy kicsit távolabb:
 |
| Az 1987-es Európai t?zsdei “összeomlás” – messzebbr?l |
Az a bizonyos “összeomlás” kell? id?távlatból tekintve csak egy kis korrekció egy hatalmas sikertörténetben.
Így van ez kérem. Nem nagy öröm a békát csókolgatni. De amikor a már korosodó királyné, a már ?szül?, de még mindig igen vonzó király mellett körbetekint számtalan gyönyör? királyfiaira és királylányaira (az unokákról nem is beszélve), akkor ennek a fiatalkori élmény kellemetlen emléke teljesen harmadrangúvá válik. S?t kifejezetten megszépül.
A fels? ábra mutatja a béka rücskös b?rét és légyszagú leheletét, a második viszont a királyfit. Az élet pontosan olyan, mint a mese: aki nem hajlandó megcsókolni a békát, nem kap királyfit (vagy királylányt – érdekl?dés szerint…)
Ha ezt tudjuk, ha rendesen elmagyarázzák nekünk, hogy ez az alap ilyen, – akkor van lehet?ségünk felel?sségteljes döntést hozni. Akkor nem rakjuk egy ilyen alapba a jöv? hónapban felhasználni kívánt pénzünket. És nem rakjuk a bankbetétbe a hosszútávra befektetni kívánt pénzünket. Ennyi dióhéjban.
Ez most különösen aktuális, mert tipikusan most van a békacsókolgatás ideje. Ez annak, aki most indítja a befektetéseit ez remek hír. Annak, aki korábban indították nem olyan kellemes – de, mese nincs (pontosabban mese van): nincs királyfi békacsókolgatás nélkül!”
Forrás: Dr. Tóth András
