…írja a privatbankar.hu
A Volksbank és a Gazdaság- és Vállalkozáselemz? Intézet közös felméréséb?l kiderül: az aktív korú népesség fele egyáltalán nem, illetve alig készül nyugdíjas korára. A megkérdezettek kétharmada még a nyugdíjkorhatárral sincs tisztában, vagyis nem tudja, hogy hány éves koráig kell dolgoznia.
„Arra kívántuk felhívni a figyelmet, hogy a magyar lakosság jelent?s része szinte egyáltalán nem tör?dik azzal, hogy nyugdíjba vonulása után miként fog megélni. Úgy véljük, hogy ezen mindenképpen változtatni kell, s ennek els? lépése a közvélemény tájékoztatása err?l a nem éppen rózsás helyzetr?l. Ezért hozzuk nyilvánosságra az ezzel kapcsolatos kutatásunk eredményét.” – mondta sajtótájékoztatóján Dr. Balázs László az idén 15 éves Magyarországi Volksbank Zrt. elnök-vezérigazgatója.
A Volksbank 3 éve áll kapcsolatban a Gazdaság- és Vállalkozáselemz? Intézettel (GVI), amellyel közösen a kis- és középvállalkozások helyzetét és várakozásait tükröz? konjunktúra indexet, a KKV Körképet negyedéves rendszerességgel vizsgálja és publikálja. A közös munka folytatásaként 2007 ?szén újabb nagyszabású kutatást indítottak el. Ennek során a kutatók az aktív korú magyar lakosság nyugdíjrendszerrel kapcsolatos tájékozottságát, jövedelmi helyzetét, és megtakarítási hajlandóságait vizsgálták. Az 1000 f?s mintán végzett felmérés adatai alapján a kutatás a „Hogyan (nem) készülnek a magyarok nyugdíjas éveikre?” címet kapta.
A kapott adatok meglehet?sen drámai képet mutatnak arról, mennyire nem tájékozott és felkészületlen a magyar lakosság a nyugdíj ügyében. A felmérés alapján kijelenthet?, hogy az aktív korú népességnek, vagyis 6,8 millió embernek a fele egyáltalán nem, illetve alig készül nyugdíjas korára. A megkérdezettek kétharmada még a nyugdíjkorhatárral sincs tisztában, vagyis nem tudja, hogy hány éves koráig kell dolgoznia.
Csak minden 12. megkérdezett tudott arra válaszolni, hogy pontosan mennyi nyugdíjjárulékot fizet. Mindössze 17 százalék, vagyis minden 6. munkavállaló fizet be pénzt valamelyik önkéntes kiegészít? nyugdíjpénztárnak, s ugyanekkora hányad mondta azt, hogy egyéb nyugdíj célú megtakarításokkal rendelkezik.
A legmarkánsabb – és egyben legnagyobb veszélyt hordozó – jelenség, hogyazoknak a dolgozóknak, akik jövedelmüket számlára, vagy éppen zsebbe kapják, ritkábban vannak nyugdíjcélú megtakarításai. ?k azok, akiknek nyugdíjba vonulásuk után valószín?leg jelent?s anyagi problémákkal kell majd szembenézniük.
„A kutatás talán legfontosabb következtetése, hogy ez a fajta tájékozatlanság és felkészületlenség komoly kockázatokat jelent: nemcsak az egyén, de az egész társadalom számára” – jelentette ki Tóth István János, a GVI ügyvezet?je. Hozzátette, hogy riasztó az a megállapítás, miszerint nagyon sokan olyan szemlélettel állnak a kérdéshez, amely „az állam majd úgyis megsegít” kijelentéssel foglalható össze. Ha ez a szemlélet nem változik meg, akkor ?ket nyugdíjba vonulásuk után az id?skori szegénység fenyegetheti. Fontos lenne, hogy minél többen felismerjék: nagyobb tudatossággal, és felel?sségvállalással kell a nyugdíj ügyéhez hozzáállni.
Posted in 
Tags: 
