Nem tudjuk mikor megyünk nyugdíjba, és azt sem, mennyi járulékot vonnak bérünkb?l. Nem meglep? módon az iskolázottabbak és a gazdagabbak a nyugdíjas éveikre is jobban készülnek, akik viszont ma feketén szerzik jövedelmüket, duplán kiszolgáltatottak.

A 18 és 59 év közötti lakosság harmada saját bevallása szerint sehogyan sem készül nyugdíjas korára. Harminc százalék tagja önkéntes nyugdíjpénztárnak vagy rendelkezik egyéb nyugdíjcélú megtakarítással, és ugyanennyien tervezik, hogy nyugdíj mellett dolgozni fognak. 35 százalék takarékoskodik, pénzt tesz félre, 8 százalék pedig a gyerekei segítségére is számít. Az életkor emelkedésével és a jövedelem növekedésével együtt n? azok aránya, akik készülnek valamilyen formában id?skorukra. Kétmillióan viszont semmit nem tesznek, és csak kevesen készülnek érdemi, befektetést jelent? megtakarítási formákkal az öregkorra.

A lakosság nem kell?en tájékozott a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban – állapítja meg a Volksbank megbízásából az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemz? Intézet által készített felmérés. Tóth István János, a GVI ügyvezet?je szerint az adatok meglehetõsen drámai képet mutatnak arról, mennyire nem tájékozott és felkészületlen a magyar lakosság a nyugdíj ügyében. A felmérés alapján kijelenthetõ, hogy az aktív korú népességnek, vagyis 6,8 millió embernek a fele egyáltalán nem, illetve alig készül nyugdíjas korára. A megkérdezettek kétharmada még a nyugdíjkorhatárral sincs tisztában, vagyis nem tudja, hogy hány éves koráig kell dolgoznia. Csak minden 12. megkérdezett tudott arra válaszolni, hogy pontosan mennyi nyugdíjjárulékot fizet. Mindössze 17 százalék, vagyis minden 6. munkavállaló fizet be pénzt valamelyik önkéntes kiegészítõ nyugdíjpénztárnak, s ugyanekkora hányad mondta azt, hogy egyéb nyugdíj célú megtakarításokkal rendelkezik.

A legmarkánsabb – és egyben legnagyobb veszélyt hordozó – jelenség, hogy azoknak a dolgozóknak, akik jövedelmüket számlára, vagy éppen zsebbe kapják ritkábban vannak nyugdíjcélú megtakarításai. ?k azok, akiknek nyugdíjba vonulásuk után valószín?leg jelent?s anyagi problémákkal kell majd szembe nézniük.

A korhatár sem tiszta

A munkavállalók körében végzett, reprezentatív kérdõíves kutatás eredménye szerint a válaszadóknak csak 40 százaléka ismerte pontosan a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt, és azzal is csak a kérdezettek fele volt tisztában, hogy a munkáltató magasabb járulékkulcs mellett fizet nyugdíjjárulékot a munkavállalónál. A legtöbb, a tájékozottságra vonatkozó kérdésnél megfigyelhetõ, hogy a válaszadók jelent?s hányada “körülbelüli” ismeretekkel rendelkezik. Például a munkavállalói nyugdíjjárulék mértékét egészen pontosan csupán 10 százalék tudta, de 7 és 10 százalék közé már háromnegyedük el tudta helyezni az egyébként 8,5 százalékos kulcsot. A munkáltatói nyugdíjjárulék mértékét jóval kevesebben ismerik. A tájékozottságot mér? kérdésekre általában az id?sebbek, a magasabb jövedelm?ek és magasabb szint? iskolai végzettséggel rendelkez?k válaszoltak nagyobb arányban helyesen.

A Gyurcsány-csomag is elvitt a megtakarításból

Csak minden ötödik háztartás tudott megtakarítani az elmúlt évben, ami alacsonyabb arány a korábbi évekéhez képest és a kiigazító kormányzati csomag jóléti hatásaival, valamint a feler?södõ inflációval magyarázható. Megfigyelhet? az is, hogy a megtakarítás léte er?sen függ a háztartás jövedelmi helyzetétõl. A legjobb helyzet? háztartások körében csaknem hatszoros a megtakarítók aránya a legrosszabb helyzet?ekhez képest.

A minta

Az elemzés során felhasznált adatok a 2007. október és november 9. között végzett országos, személyes kérd?íves felmérésb?l származnak. Az 1000 fõs minta az aktív korúakra terjedt ki, településtípusra, régióra, nemre és korcsoportra nézve tükrözi az aktív korúak országos megoszlását.

Ezzel szemben a háztartások több mint felének van tartozása. A háztartások leggyakrabban lakáshitelt vesznek fel, és 40 százalékuk a teljes háztartási jövedelemnek legalább ötödét fordítja törlesztésre. A magasabb jövedelm?ek és a magasabb végzettség?ek gyakrabban rendelkeznek nyugdíjcélú megtakarítással, mint az alacsonyabb jövedelm?ek és alacsonyabb iskolai végzettség?ek. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagság ezen kívül függ a munkahely típusától is: a közalkalmazottak, az állami vállalatok dolgozói és a külföldi tulajdonú munkahelyen dolgozók nagyobb arányban tagjai önkéntes nyugdíjpénztárnak, mint a más jelleg? munkahelyeken dolgozók.

A fekete gazdaság a nyugdíjat is elviszi

Szignifikáns fordított irányú összefüggés mutatkozik meg a nem regisztrált jövedelemszerzés léte és aránya, valamint a nyugdíjjal kapcsolatos megtakarítások, illetve a nyugdíjas életre való felkészülési stratégiák választása között. A jövedelmüket zsebbe vagy számlára kapó dolgozóknak ritkábban vannak nyugdíjcélú megtakarításai, és általában kevésbé igyekeznek felkészülni a nyugdíjas korra, mint a rejtett gazdasággal kapcsolatban nem álló társaik, így nyugdíjba vonulásukkor valószínûleg anyagi problémákkal kell majd szembenézniük. Eszerint a munkavállalók rejtett gazdaságban való részvétele kihat az egyén hosszú távú stratégiáira is, és együtt jár az életpálya tudatos tervezésének hiányával.