Vállalkozás – Cég – Pénz

A kifizet? által munkavállaló javára kötött életbiztosítás számviteli elszámolása, személyi jövedelemadó-kötelezettsége

[számviteli törvény 3.§ (7) bekezdés 3. pont; 16.§ (3) bekezdés]

A vállalkozás – mint szerz?d? – által a munkavállaló javára kötött életbiztosítás számviteli elszámolásának megítélése során az alábbiakat indokolt figyelembe venni.

A számviteli elszámolás tekintetében a számvitelr?l szóló 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) 16. §-ának (3) bekezdésében meghatározott „a tartalom els?dlegessége a formával szemben” alapelvet is érvényesíteni kell, mely szerint a beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelel?en kell bemutatni, illetve annak megfelel?en kell elszámolni.

A számviteli elszámolásnál ebb?l következ?en el kell bírálni, hogy a szerz?d? (vállalkozás) által kifizetett biztosítási díj azonnali és végleges vagyonvesztést jelent-e, vagy az számára olyan jogokat keletkeztet, amelyek révén a vagyonvesztés a biztosítási díj kifizetésével egy id?ben még nem, vagy esetleg csak kés?bb következik be. Költségként azt a díjat lehet elszámolni, amely a szerz?d?nél végleges vagyonvesztésnek min?sül. A következ?kben három konkrét eseten keresztül mutatjuk be a költségelszámolás szabályait, illetve az egyes esetek személyi jövedelemadó vonatkozásait.

1.    Ha a vállalkozás olyan életbiztosításra köt szerz?dést, ahol:

• szerz?d? fél: a vállalkozás
• biztosított: a vállalkozás munkavállalója
• kedvezményezett: a biztosított személy és a vállalkozás által a biztosítás megkötésekor közösen megnevezett természetes személy
• a biztosítói kifizetés lehet:
  • elérési biztosítási összeg
  • visszavásárlási, részvisszavásárlási összeg
  • haláleseti biztosítási összeg.

Ebben az esetben a számviteli elszámolás a következ?:

A vállalkozás és a munkavállaló a vagyoni jelleg? kérdésekben – életszer? körülmények között – jellemz?en ellenérdek? feleknek tekinthet?k, azaz feltételezhet?, hogy a munkavállaló a jövedelmének maximalizálásában érdekelt. Érvényes ez akkor is – a biztosítási védelemben nyilvánvalóan fennálló közös érdekeltség mellett –, ha az életbiztosítási szerz?désben a szerz?d? és a biztosított személye eltér egymástól. A Polgári Törvénykönyv garanciális jogosítványokkal védi (a szerz?d?vel szemben) a biztosított érdekeit, így a biztosítási díjon keresztül megszerezhet? jövedelmét is. Ezen jogosítványok közé tartozik, hogy az életbiztosítási szerz?dés megkötéséhez és módosításához – ha a szerz?dést nem a biztosított köti – a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges (pl. a szerz?d? általi visszavásárlás esetén a visszavásárláshoz a biztosított hozzájárulása szükséges). A kedvezményezett személyének megváltoztatásához ugyancsak a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. Továbbá, miel?tt a szerz?dés felmondás vagy díjfizetés elmaradása miatt megsz?nne, a biztosított – egyoldalú nyilatkozatával – a szerz?d? fél helyébe léphet. El?z?ekb?l következik, hogy az 1. pontban jelzett tényállás esetén a vállalkozás által fizetett biztosítási díj végleges vagyonvesztésnek min?sül, így a biztosítási díj költségként elszámolható (a díjfizet? vállalkozás ugyanis kizárólag a biztosított hozzájárulása esetén válhatna jogosulttá bármilyen biztosítói kifizetésre).

A vállalkozás által fizetett biztosítási díjat költségként, mint személyi jelleg? egyéb kifizetést kell elszámolni [Számviteli törvény 3. § (7) bekezdés 3. pontja].

(Hogy a számvitelben költségként elszámolt biztosítási díjak a társasági adó alapjának meghatározásakor vállalkozás érdekében felmerült költségnek tekinthet?k-e, azt a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatályos rendelkezései alapján lehet eldönteni.)

A díjfizetés id?pontjában a biztosított személy vagy adómentes, vagy adóköteles jövedelmet szerez, és ett?l, illetve a jogviszony jellegét?l függ?en keletkezhet járulékkötelezettség is.

2.    Ha a vállalkozás olyan életbiztosításra köt szerz?dést, ahol:

• szerz?d? fél: a vállalkozás
• biztosított: a vállalkozás munkavállalója
• kedvezményezett: a vállalkozás (a biztosított személy hozzájárulásával)
• a biztosítói kifizetés lehet:
  • elérési biztosítási összeg
  • visszavásárlási, részvisszavásárlási összeg
  • haláleseti biztosítási összeg

Ebben az esetben a számviteli elszámolás a következ?:

A szerz?d? által fizetett biztosítási díjat költségként nem lehet elszámolni (mivel az nem min?sül végleges vagyonvesztésnek), ilyenkor azt biztosítóval szembeni követelésként kell kimutatni. A biztosító által – eléréskor, visszavásárláskor, részvisszavásárláskor, vagy a biztosított halála esetén – fizetett összegb?l el?ször a korábban fizetett biztosítási díj összegében fennálló követelést kell csökkenteni, a fennmaradó összeget pedig kamatbevételként elszámolni. Amennyiben a biztosító által fizetett összeg kisebb, mint a kimutatott követelés összege, a fennmaradó különbözetet kamatráfordításként kell elszámolni.

3.    Ha a vállalkozás olyan életbiztosításra köt szerz?dést, ahol:

• szerz?d? fél: a vállalkozás
• biztosított: a vállalkozás munkavállalója
• kedvezményezett: a biztosított személy vagy a biztosított személy érdekkörébe tartozó más természetes személy, de
  • a biztosított személy el?re lemond a szerz?d?vel való együttes kedvezményezett-jelölés jogáról és/vagy
  • a biztosított személy el?re lemond arról a jogáról, hogy a szerz?dés megszüntetésének szándéka esetén az eredeti szerz?d? helyébe lépjen, ideértve a részvisszavásárláshoz való el?zetes hozzájárulását is
• a biztosítói kifizetés lehet:
  • elérési biztosítási összeg
  • visszavásárlási, részvisszavásárlási összeg
  • haláleseti biztosítási összeg.

Ebben az esetben a számviteli elszámolás a következ?képpen alakul:

A számviteli elszámolás megítélésénél fontos körülmény, hogy ha a szerz?d? a biztosítási id?tartam alatt a díjtartalék terhére pénzt vonhat ki (akár úgy, hogy a biztosítási szerz?dés nem sz?nik meg, vagy akár úgy is, hogy az megsz?nik), és a pénzkivonáshoz nem kell a biztosított személy hozzájárulása (mert a biztosított személy a szerz?dés aláírásakor ezen jogáról el?re lemondott), akkor a szerz?d? által ilyen körülmények között befizetett biztosítási díjat nem lehet költségként elszámolni (az nem min?sülhet végleges vagyonvesztésnek). Ilyen esetben a befizetett díjat a szerz?d?nél a biztosítóval szembeni követelésként indokolt kimutatni. Azzal, hogy a szerz?d?nek a biztosított személy hozzájárulása nélküli visszavásárlási, részvisszavásárlási joga van, illetve a kedvezményezett személyét önállóan módosíthatja – a számviteli törvény 16. §-a (3) bekezdésének el?írását is figyelembe véve –, a szerz?d?t a biztosítói kifizetések jogosultjának lehet tekinteni, így a biztosítási díjat a kifizetéskor költségként nem lehet elszámolni. Ezért a számviteli elszámolás a 2. pontban leírtak szerint történik.

Amennyiben a 2. és 3. pontban bemutatott tényállásoknál a követelés – az arra okot adó körülmények megváltozása miatt – megszüntetésre kerül úgy, hogy a szerz?d? biztosítóval szembeni követelését nem térítik meg, vizsgálni kell a biztosított személy kifizet? általi díjfizetéséb?l fakadó – a díjjal megegyez? összeg? – jövedelemszerzésének kérdését. (A biztosítói kifizetés adókötelezettségét most nem vizsgáljuk.) Ilyen körülménynek min?sül,

• ha utóbb – a biztosított személy hozzájárulása nélkül már nem módosíthatóan – a magánszemély válik kedvezményezetté,
• vagy – ami ezzel egyenérték? – a biztosított személy az eredeti szerz?d? helyébe szerz?d?ként belép. (Ez utóbbi esetben a kifizet?i kedvezményezettség megsz?nésének az a magyarázata, hogy az új szerz?d?, miután ? maga a biztosított személy is, már egyedül és bármikor módosíthatja a kedvezményezett személyét, akár saját magát, akár az érdekkörébe tartozó más természetes személyt kedvezményezettként megjelölve.) Továbbá, ilyen körülménynek kell tekinteni – a 3. pontban bemutatott tényállásnál – azt is, ha utóbb – a Polgári Törvénykönyvben biztosított garanciális jogokról való el?zetes lemondás ellenére – mégis a biztosított személy vagy más természetes személy válik jogosulttá a biztosítói teljesítésre.

Ha a 2. és 3. pontban bemutatott tényállásoknál a követelést – az el?bb ismertetett körülmények miatt – meg kell szüntetni, akkor a korábban befizetett, követelésként kimutatott összes biztosítási díjjal megegyez?, és akár jelent?s összeg? – adómentes vagy adóköteles – jövedelmet szerez a biztosított személy, és ett?l, illetve a jogviszony jellegét?l függ?en keletkezhet járulékkötelezettség is.

A követelés megszüntetésekor az adóköteles vagy adómentes jövedelem biztosított személy általi megszerzésének id?pontja a 2. és a 3. pontban szerepl? esetekben az az id?pont, amikor a követelést a személyi jelleg? egyéb kifizetésekkel szemben a számviteli szabályok szerint jogszer?en meg kell szüntetni.

(PM jövedelemadók f?osztálya 14203/2007- APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási f?osztály 1559820939/2007.)